SEES | a ars : x * a : ; = RS x = 3 WA 3 2S A . : : < ’ SRR SSS INS : . SE SN: . S : : ‘ - eesaes SSR. at SANS SS : See aN. Pe . . . : . . . * # ol sev nem terves ar-ber ellenorzest hajot? — Megnyilt Lengyelorszag lelnok kijeler y Te éremelést kovetelnek két évre — Az Eevesiilt A és | eban az els6o USA-bank — Ford # oe Kelel-. é — A kanadai postasok 50%-os b Véemetorszag felveszik a diplomaciai osszekottetést — USA gép rekordreptlese az Atlanti Oceanon keresztul | See 8G | | dat és ezzel ex GERALD FORDNAK, sok eddig még nem jarul- sor. Ebben valdszintileg dik ebben a szovjet-mento- ( Ci ObY K szerin egyvuttelest terem- az Egyesiilt Alamok elné- tak hozza sajat testvéreik igaza is van, de egy til. akciédban. Nelson Rocke- kének két kiliigyminisz- életének feljavitasahoz. . nyom6 orosz atom-felsébb- feller 6ecse: David, a ’ tere is lesz. Azegyikahi- | ség politikai nyomast gya- Chase Manhattan Bank a * vatalosan kinevezett Hen- AFEGYVERKEZESIS korolna Eurépara és a vi- elnike, aki egyike a leg- ry Kissinger, a ,NAGY”, hihetetlenil megdragult lag tobbi részére és a fin- gyakoribb moszkvai lato- a masik Nelson Rockefel- azolajaremelése miatt.Az nesités meginditéja lehet- gatéknak. Nehéz lesz az ler alelnék a ,.MEG NA- arab sejkek ezt nem ban- ne. Erdekes és ezt le kell érdek-dsszeiitkézést ki- GYOBB’’. Nyilvan szik-. jak, tudnak fizetni a fran- szégezniink, hogy Recke- keriilni Nelson és David sége is lesz mindkett6ére. cia Mirage-okért és az feller nem nagy hive a dé- kéz6tt, ha csak Nelsonnem a — amerikal fegyverekért. tente-nak. Ez fontos, ha lépi kereszttil a sajat dé- AZ UJ VILAGPOLITIKA Nem banja természetesen valdban kitart a meggyd- tente-ellenes barikadjat és — -ugyanis ma mar kezd kéz- Franciaorszagsem,amely © | 6 esatlakozik a Kissinger- gay gi politikava val- most szabaditotta fel a re. David vonalhoz. Ha kitart | jozni és azok a nemzeti. fegyverkezési embafgot, -is — ige lesz és a détente-ellenes. allas-_ tervek, amelyekbél a vi- — llerendelt doént6en fog hatni a Ford- pontjanal, akkor az 6 rend- -‘l4gpolitika eddig ésszeallt, — a _politikara. : ~° = =—_—skivitlli befolydsa és tekinté- ) _beleolvadnak a kéz6s gaz- . Sex ee lye az amerikai polifikai | _dasagi depresszié leheté- ciaorszag ezzel talan a har- HA AMERIKA €letben korszakalkoté vale | wees 2 ‘ séegébe. En nem hiszem madik helyre lep el6 a_kitart amellett, hogy a tozast hozhat létre. De ezt k, az ,ingnelkullek” a hi- SZINUSCEC csokken, A SZOV- -ugyan, hogy depresszié fegyverszallito orszagok nuklearis fegyverkezés kikell varnunk, eléresem- dak alol, ahol most elnck, jet esak a fegyvereivel lesz, legalabbis nem ab- Yrangsoraban es valdszinu- holtpontja esetén kényte- mi sem biztos, mert nem felvonulnak és elontik a kapesolodott az arabok- ban a formaban és mér- leg ki tudja egyenesiteni len lesz Gj fegyverkezésbe vités, hogy a Rockefelle- nagyvdrosok utcail. Kuba hoz, s ha ezt a viszonyt a tékben, mint a harmineas nemzetkézi fizetési mér- kezdeni, ez a Szovjetre a rek 6ridsi vagyona — fiig- is jelentkezik Amerika franciak ¢s- részben az _években volt, de kétség- legét és elkerilni azt ale- végsd gazdasagi csapast getlenil a személyektél — partnerenek, Ahogy ai Je- amerikaiak latjak el, meg- -telen, hogy a nemzetkézi esliszast, ami Nyugat-_ gyakorolja. Moszkva Ur automatikusan novekedni lek mutatjak, ez 1s esak ido sztinik: “ ,landcsadok ” gérlete is meabukotl, hogy -gazdasagi egyensilyt Németorszag kivételével gyanis képtelen tijra kez- akar. Ez a pénz természe- kérdése. A deli amerika rendszere, “ani Neur, VO It az ENSZ-en keresatiil be- meglehetésen brutalisan majdnem minden nyugati deni az eddigirtozatos pen- te. _ a7 ae foldresz politikai jOovele mas, mint Orosz vezerkari alion Ciprusba, izy azt felboritotta az arab olaj- orszagotfenyeget. = zeket_ felemeszto fegyver- oe Se elsésorban Amerika ma- Usalek tarsasaga, aMmely someriik, hogy a NATO Arak szérnyen meggon- A fegyverkezés irtoza- . kezesé (és igy éveken be- fos ROCKYTS oo gatartasatol luge. Rzidelg JO vagy I OSSt tanacsokkal, délkeleti szdrnyanak ko- dolatlan emelése. Lehet, tos megdraguldsa azon- ltillemaradamodername- sokkal tobb figg a jové egyik elnok sem allt szoro- de mindenkeppen habor U- an elsiraioit. felhomia- a hogy az arabok ezt kitiind ban a Szovjet terveitis ke- rikai fegyverekkel szem- vilagpolitikajaban, mint sabb érintkezésben a late ra biztatta a fegyverekben sirél nines sz6. Nem is = iizleti hGzasnak tekintet- resztezi. A Szovjet a legu- ben. Ami most tj neki, az amit ebben a pillanatban nokkal. Idegenebbek vol. rajuk szorult ara bokat. hitlink benne egy perei g “tek, mert dil hozzajuk a tébbi moszkvai csteskon- egy évtizeden beliil elavul, tulajdonithatunk neki. A tak, mint Azsia, vagy Af- Szadat e tekintethen far- (0 pénz, de nem gondoltak ferencian nem engedett amikorra Amerikanak va- ,,Critical Choices Com- rika ismertebb reszei. Roc- ténel met esinalt és | hao . | ‘arra, hogy ez a négysze- egy lépéstsem anuklearis donattj talalmanyokkal mission’’-jarévén—amia kynak egészen kozell kap- om ast, a merl kal utjan sike- A vildgpolitika kézeaz- resére emelt olajar az e- fegyverkezés csékkenté- bévitett vadonatij had- vilag legkritikusabb prob- csolatai vannak lent délen, ra ay inna eliekkel v ald dasapi politikava valé gész vilagon kéltségvetési sére. Azdta mar rajéttek ereje lesz. Tehat — kény- lémdira igyekszik aWiszo- mem csak gazdasa gil ag, lova bhi b ekeleép est kidol- Atalakuldsa az egvik leg- ‘kriziseket és Arinflaci6t arra, hogy ez nagy hiba telen lesz eddigi egyetlen lat tudomanyos-gyakorla- de szemelyében is. Nep- gozni, valoszinu, hogy nyu- déntébb fazisa a maso- fog okozni. Ez az inflacié, volt. Ford ugyanis lega- erejét, v agy részleges fé- ti valaszokat adni, hatal- szert, kiveve, persze,atu- Ba Imasahb b eve k . kovel- dik ipari forradalomnak. természetesen, visszahul- labb annyira kemény vo- lényét is feladni Amerikaé- masszakember-gardattud pamarokat ¢s hasonlo szél- K e“ne k. Mindi g fel kell Amerika ismét az élen lik rAjuk is, mert amit be nalat kévet a fegyverke- val szemben. Ps ésszeszedni. Méghozza sobaloldali terrorbanda- tennun ki, hogy | 2Va el, ha van, kar azon izgulni, hogy akarnak szerezni a sa jat zésben, mint Nixon, sét Ugyanakkor gazdasagi nem ecsakAmerikaban,ha- kat, a m ely ek | b CHHE @ SZU- lassan AS, de CH Be dni { 06 @ a polgari vi lagrend elme- gazdasaguk fejlesztésére, talan egy hajszallal kemé- modernizalasara is olyan nem az egész vilagon. perkapitalistat latjak. me gszallt feruletek kiuri- pil az anarehidban. mind magdban hordja az nyebbet is. lgaz, hogy Kis- meérhetetlen mennyiségt Latin-Amerikahoz ft- a tes c ben CS a% ara b mene- a | -olajérak abnormalis emel- Singer, akiadétente atyja, billiokat igényel, amiket z6d6 régi baritsaga dénto A KOZEP-KELET kulte k vegleges le Lelepi- UA b alold alna k esa Kk a kedését. A ,,Harmadik Sszeretné a stra tégiai fegy- maga nem tud produkaél- tétel lesz Amerika jéven- is Q) kUlpolitikat igenyel. | ese be n kompromisszum hh an uja eros, em ber) vo ne Vilag” fejletlen orszagai- verek kérdését komolyabb ni, vagyis Amerikahoz kell d6 életében. A latinok Mihelyt az arabok meg- S2ulel ik. ae — 2usa Byenge. Az em herek nak ezzel az élelmiszerel. engedmények aran is segitségért folyamodnia, rendkivil gyorsan szapo- szabadulnak a= szovjet A ciprusi kérdés valo- mer a forradalomert, dal. Meg hosszu ideig tart, amig a szenvedélyek le- esillapodnak, de Clerides és Denktash hosszu barat- saga sokat er ebben a ker- désben. Azt remeljuk, hogy Makarios érseket, aki jelenleg egy london luxusszallodabol biztatja ellenallasra, vagyis &e- | rilla-harcra a ciprusi géro- goket, nem engedik vissza__ {obbé Ciprusba, Ct “ SNe SS ~ Rockefeller aleIndk-jeloltet A gorég polgari kormany Ford elnék bemutatja a TV-n —_erélyes intezkedese az ae | Amerika-ellenes demons- tréecidk betillasara meg- akadalyozta a kommunis- ta, vagy kripto-kommunis- ta elemek (Papandreu) polgarhaborura iranyulo torekvesell. A Szovjet ki- ‘latasa is kérdésessé valt, nyugvépontra hozni, mert A vilagpolitika tehat itt is rodnak és ennck nem is fegyverellatastol, ami szinileg a torokok javara hanem a nagyobb hazert nem beszélve a termelés- Meg van gyézddve arr6él, a kézgazdasadgi politikaba akarjak atjat 4llni. Ehhez még Sziridban is folya- oldja meg az eddigi fele- es hatso uszodaert har- hez sziikséges olajellatas- hogy az atom-fegyverek torkollik. Nagyon érdekes viszont élelem ¢s ipar kell, matban van mar, az [z- mas allapotokat. Megkap- colnak. rol. Az arab olaj hasznalatara nem keri lesz figyelni, hogy viselke- kilénben a descamisado- raellel valé habora valo- jak a sziget felso harma- (hh) rozta az alkalmazotiakat katonanak és ba-i autobusz-tarsasdg résazvényeit is, tagadtak a visszatérésiikre hozott tor- haditérvényszck elé allitja az esetleg amelyek jovedelmébol élt..egyszertien veny rendelkezeseit és nem mennek . ee eee meégis sztrajkolokat. Uj torvény szaba- ,,nacionalizaltak” a busz-tarsasdgot. visszamunkahelyiikre, 15-6t; létte fel az irben keringé Szaljut lyozza a sztrajkjogot. amit megtagad- Ez hatalmi erovel megtortenhetik, de — © Gorogorszag felmondta a het USA 3-hoz. Az egyik kozmonauta 48 éves tak a tizolt6kt6l, rend6roktol és a ka- ennek nem nacionalizalas’’ a megie- katonal bazis hasznalatat, amelyek a nagyapa. — oe tonaktél. oe lel6é kifejezése, hanem ,,rablas.” teruletén fekszenek. Az USA kulugy- -@ Texasban bekeritették a fegyhaz- : Janul visszahoziaa AUGUSZTUS 30, PENTEK — Kana- minisztérium targyalasokat kivan az — @ A Szovjet varal | : oo aie bol kitort rabokat, akik egy négynapos Féldre a Szojuz 15 urhajot, amit két da 2) ezer postai alkalmazottja (az iPo- ugyben. - AUGUSZTUS 26, HETFO — Harom fegyene kiszabadult egy texasi fegy- hazbol és a gyilkossdgok, meghecstele- nitések és rablasok sorozatat kovette el. Hatalmas rendéri és civil hajtovada- gat folvikellentk. § biinsorozatot kévettek el. A lévéldézés nappal elébb lott fel. Avisszahozasokat daiak) 50 %-os béremelést kovetelnck SZEPTEMBER 1, VASARNAP — A _ @ Tordkorszag Cyprus 28%-at kévete- soran az egyik fegyencet megélték, a természetesen nem k6ozblték. Valészi- két évre, Ujabb sztrajk van tehat ké- zagrabi vasiti katasztrofa ugyeben 6ri- likisebbsége részére. § = ~—somdsik kett6 sértetleniil keriilt a kezitkbe. nilegnemtudtak dokkolniaSzaljuts-al sziloben. | zetbe vellék a mozdonyvezetat, segéd- vagy a mii-bolygonak tortént valami @ Kelet-Németorszag és az USA hely- eit és egy bejarati valtokezelot. A ha- baja. A lehozas anny siirgés volt, reallitjak diplomacial kapesolataikat. lottak szamat legalabb 1o0-re tesaik. hogy sétét éjjel értek foldet Kazahsztan AUGUSZTUS 31, SLOMBAT —Onta- @ Ford elnék a haborus dezertorok teriletén. | | sig torvenyhozasa térvéenyt hozott, Ggyében tanulmanyozza a ,kierdemelt - @ Franciaorszag megszintette fegy- amely visszarendelia sztrajkolé kézuti visszatérésre’’ vonatkozO javaslatot verszallitasi tilalmat a Kézép-Keletior- alkalmazottakat munkajukhoz. amit egy bizottsag dolgozott ki szamara. _ szagok iptomleszaleg- @ Zagrabnal igen silyos vasiti ka) SZEPTEMBER 2, HETFO — Egy _ -_ tasztréfa tértént. Egy vonat, amely USA felderité reptlogep (a U-2 utoda) — : féleg vakaciéjukrél visszatéré vendég- 16ra46 perce alatt repiilte ata New York — munkasokat szallitott Nemetorszagba és London kézdtti ttvonalat. Volt id6, - Gérégorszagbol és Jugoszlaviabdl, ki- amikor 6ranként 2 ezer mf-el repult ely siklott és részben a 24grabi allomasba 80 ezer lab magassagban. 29. CSUTORTOK - majdnem teljesen meg -belerohant. A halottak szamat 100-200 © Sikkim kis azsiai allamot India eni Portu a kor »kemény esz- Hailé Szelas Aszart a 2000 éves di- kézé teszik. A jelentések még bizohy- akarja ke Az uralkodo @s n m : ony est ee | A uralkodél talanck. Aa eee : a4 ne » @ A torontoi kozuti sztrajkolok meg- G - AUGUSZTUS 28, SZERDA — A téré- ‘ k6k a harcolé gérdgéket hadifoglyok- tette’ ésigy hozzatartozik. =~—sonnak tekintik és Torékorszagba szallit- _ @ Alairtak az egyezményt, amely jak. Torékorszag egyébként elutasitot- _Guinea- Bissau fiiggetlenségét elismeri ta a Szovjetnek azt a javaslatat, hogy aportugal birodalomtél. = az ENSZ Biztonsagi Tanacsa és atérdk- verszall jalm: - AUGUSZTUS 27, KEDD — Charles gérég érdekelt felek vitassak meg a bé- szagokha. Nyilvan ©: _ Lindbergh, aki elsének repiilte at meg- két. A Szovjet be akart ezzel avatkoz- jobb ugyfele. pakitse ualkal ay Atlagti Geese” 2 all cigyehe oF _ * @ Szelasszié abesszin csaszar palota- ellendrzést nem fog be Azetiépiaitisatek tiltakozasat jelentette