a i Neere a _ gsenge hajtas esi orszag chien a iad} Eure, - -paban, ahol elesitul az — Ynenekllt hontalan f él — nyugodtak De vérében Kis isjdkai Erssébet: LO —-Rémithetik a vilégot, viet nami, kinai, ciprusi hirex, HE - deghdbora ‘gyilkos” lehelete | van egy } elme, —-JGvGtG] valé rettegése, Ez az --orsz4g Hollandia, Mert itt ke- vés sz6val ugyan, de meleg_ tekintettel és fSképpen hat- alds sevitséggel igy ekemek - -megoldani a gondterheltek problémait. ~Dertisek ai hollandusek,. ruskodott eleget, tamadta a_ —hollandust ellenség is, meg a_ _tenger fékezhetetlen ereje Is. van a kitarto) szorgalom, az 6rékds tjrakez- | dés szindéka, : . A Krisztuseldttl lsd sza- gadban ésgerménok és egyéb | tirzsek (friz, marezat, batavir, k aninefat) laktak ozt a fdldet, * késébb frankok, keltak, ré- -maiak yonullak at rajta. De. mar 63l-ben felépiil az els6_ ~ keresztény képolna Utrecht-. 938-ban mar plis-_ * ben, ghol : pokség miikédik. Ebbél az jabbé] szdrmazik a Holland | Gréfség, ekkor dtil véres ha- > port’ Hollandia és Frizland = kézdtt, Ha végigtekinttink Lore | jJosan hasznaljak. z ide- aul eldtte a vilag, kiegvenstilyozot- | tak, Pedig ez a nép is habo-- 161 keudve, ‘mint tabb | és 5 tabb | adatra bukkanunk, mely sze- rint a holland nyelvet hivat Az els ON} vet 1439-ben nyomtatjak, | a 16. szdzadban mar javaban mkodnek hires _ -egyetemei. ‘itt a sokezer szduaval tanulnak ‘Magyar ‘didkok is, Vastithalézata, hid- | épitése hamarosan vilaghirre | tesz szert, ipara rohamosan | ‘fejlédik, flottaja révén nyltva | versenyké- | széles 1aLokOrG, tijitasra | haljamos, NEW YORK VAROSAT holla ndok alapitottak, Nieuw | Amsterdam volt akkor ane ve, de atadtak az angliai York | hercegnek Ny : y 4 : neve New. Y¥ ork. Festészettik. (Frans Hals, | Van Dyck, Ruysdeal, Van der | _kbsségek Meer, Rembrandt. Gerard | ‘Dou, dan Steen, faszobraszatuk, kelméik, én. Gs ezlistmiiveik k, BY emantest: solasuk, ElsG szamu ellenségilket, a 'Vizet, visszaszoritjak, a par- ‘tot kitoljak messze a tenger- | ibe, hogy. teriiletet nyerjenek. Ma mir viraégzé és forgalmas terjeszkednek /mind nagyobbra — ott, ahol | land, nyok, ‘Van egy furesa temp- |épilt. A kiralyi palota pL kb. | ‘Urunk a padlason”. A Refor- | ezek tartjak a tobbi épiiletet, haligato kozott és nyomor — kozott, | Egyesiilt Allamokban és Dél- | ide ezen jutunk fel a diszes_ Amerikaban lathatunk, ; : mint a Tavol-Keleten, ; igy lett a varos) stb.) éppen | igy ismert vildgszerte, mint | Elobb ket S meia meg parkjait és parasztok kertjet, Hogy Aldozatkészek, azt yersenytarsai ‘allen | bi | _Antwerper Co agyla le maga | 7 mogott, késébb ‘Hamburgot, E Es ezidén, 1964, tavaszan be | | Ov etkezett a mesébeillé CS0- | ida: Rotterdam fdlébe kereke- | idett New Yorknak. llyen kis | orszg: és egyik kiktdje ki- | esak- felruhaztak, | -pirospozs- | Zeneakadémidnk ‘tse ele | | cbbdl ; a ids 5 teleptilésbo1 ¥ Jide. gyar gyermek talalt itt szere- férne), a yizibuszok kikétéje | varos fejlédhessék a szazadok | s az ej homdlydban. megesil- | soran, a viz kiszoritasa Altal. | patinas templomtor- Ez a yaros ui, egészen. vizre- | vildg legelsé és legnagyobb | késObb sem felejtkeztek el ré- wf mi, 13.000 facélépin- nyugszik, | Joma, tigy hivjak: kes linnepséget, melynek fo- | sokat varnak az idegentél is, yaman a New York-i kikét6 | Azt, hogy szorgalmas legyen, arancsnoka telefonon gratu- ‘becsiiletes, -_lelkiismeretes. ‘lalt rotterdami kollégajanak Igényesek. _ Jéltaplaltsaguk | a kivivott elsoseg ghez. | | szembeting, de kulturéhségil- " tet is mindig ki akarjak elé- mAcié idején vonult fel ide sét utedt 3 is. Az tin, waranysza egy kat, ‘egyhazkizség, s az zadban”, mikor Hollandi: (Ota ittmaradt, | fénypontjat érle el (16, sza “Az tigyes dllamgazdélkodas | gad) a széles csatorndk part: | “kévetkeztében. ez a kis nép | jain ‘milliomos | nagykereske- | E (tizenkét milliét szamlal) so- 6k, » BY oe b ee L S7ZELMALMOKAT ‘giteni, Gyermekeik kézépisko- | kat Aldozhat épitkezésre, ter- beau tisk fel me Anka" atni a varosokon kiviil, sok aban jol megtanulnak néme- jeszkedésre, © kulttréra, Itt, Bee e Cees ee helyen, Magyarorszagra is a till francidul, angolul, Az is- -nincs meg az a kellemetlen és| sae ee ma is 16 ven? S hollandusok hoztak a szélmal- | kolak tananyaga sokkal tartal- _szomort kontraszt fénylizés | sve eg ae: te pater | mot, . Gejza kirdly uralko- | masabb, mint masutt, Zenel | amit az | ‘CPCSOjUK Risse = Megkopo "| dasa alatt (1141—1162) jot-| életiik | igen magas szinvona-| tek hazinkba az erdélyi sza- lon all, Az otthon berendezé- | 'szok és szepességi zipszerek | sét pedig eg gy nép sem érti elédei, ezek németalféldi ere- | dgy, mint a ‘hollandus, Angol idetlek yvoltak, Toébb kériil- ‘Iakberendez6 jelentette — ki. 'mény mutat erre, pl, a nyel-| (és ez nagy sz6!), hogy: viinkben joval eldbb megta-| ,.Be kell vallanom, mi an- lalhatok. Ok hoztak be hoz- | golok is a hollandokté] tanul- -zank pl. a gyOmbért is, ami- ‘tuk el qa mlivészi lakberende- | inek gember a holland neve. | zést.” “A VILAG LEGELSO De nem kell szégyenkezniink,! Taldn exért \ yan, hogy a hol KIKOTOJE, ROTTERDAM mert hadviselési sokat szenvedett a mésodik Ket pl. ok vettek at a magyar yilaghaborti alatt. Nagyrészét | nyelybdél, : téleyfa kapuig, I Némelyik haz ‘ban lathat6ék még a lilds-ré- oe zsaszin ablaktivegek, melye: | Jézanul ésszertl intézkedé- iken beldtni nem Jehet, esak | seikben nagy szerepet jatszik | ‘kifelé. Ez kozépkori holland | prunhie és kultiirajuk. it talélmany volt. de titkat fel-| mszterdam szinte megoldha- taldldja magdval vilte a. sir- ‘tatlannak ldtsz6 autéparkolé- ‘ba. | si nehézségekkel klizd. Még- | isem fogjak felAldozni emiatt | a régi és joggal mflemlékké nyflvanitott hazsorok, a ro- ;mantikus, mohlepte, de friss- ivizi esatornak festéi képét. lebombaziak, de mivel g hol- Az elsé hazakat a 13, szdzad- 2 andus nem sirankozé, hanem | ban épitették ide, a kis féld- er résakarti nép, hamarosan | vala- | it gonyeit. A hangulatlampak- kal megvildgitott, szép, meg- Virdgkertészetiik, sot a leg- hitt otthonokba be lehet lat /egyszertibb jakos _kertjének | ni, Es érdemes benézni, _ imiivészi beosztdsa is, megle-| Megériéen, figyelmesen fo- | teriiletre az Amsztel folyé d | irseottelten: | pden. tokéletes, A vildg min-| gadjak az idegent, Ha megér-. torkolatanal, kés6bb a gatat, | nagykiterjedéstt. den (ajardl ér! keznek csodaldi, | demli megbecstilik, Min{ Na- | ahol hajok kotbttek a , hogy | De soktig GAOL hatalmas akik a falpan és jaeintfode-| poleon _Tegtiatalabb | | ‘ i i i vérosok a mi tudjuk legjobban. A vilég- hdborik: utdn tObb tizezer ma- tO ney elésziilikre, akik nem- notte magat: akkorara, hogy a eas gyermekké hizlaltak de /kikotoje — lett. ‘Marciusban a/la, csomaggal, pénzzel segitet- televizid kozvetitette az érde- | ték éveken At. Segitenek, de kifejezése- a, land este nem hiizza be a filg- | -Ocesét, | gondolkozo, nkt “baty; ja ‘Hollandiaba | dott kiralynak, de igy biiest- : sai kéritl. S zott {Ole mindig maradj Voltak ‘depen “nralkodéik meg francidnak, Lajos azon-| js ezért kétszeresen megbe - ban ugy szivébe zdrta a hol- esiilik az Ordniai-Haz tagjait, | landokat, hogy képes volt | melynek Jegkiemelkeddbb batyja ellen fordulni Napé- | tagja I, W illiam volt, akit: leon késébb megszllta_ és be- | 1689-ben ango] kirdllya is korg ‘kebelezte- ‘Hollandiat, Am- | rondztak, (A skét Jakab_ k terdamban Komoran, fogesi-|raly helyett, aki ellen az ale korgatva fogadtik, pedig ak-_ golok fellazadtak,) Volt ma kor még ‘rettegett esdszar | jgyar kormdnyzéjuk is: Marie volt, Talan ezért értik meg az Kirdélyné, IL, Lajos ézvezy elnyomott nepeket. Jaki a térékddlAs utan jott De kiteszik a szirét annak, (és mint helytarté éveken ¢ aki nem szeret dolgozni, aki) “inlézte Hollandia allamiigyei nem Oszinte, A stolgdlatkész | Neki ajanlotta Luther Marte holland elfordult attél a ma- négy zsoltarmagyardzatat ¢ gyartol, aki munka helyett a | Erasmus is egyik, ,De vidu nagymama elénevével és régi| Christiana” cima milvét, kastelyéval akart sikert ele Evsz wuadokon al jottek id | iil. _ Népe. rajong6. hédotattal ini, meg attol, aki feles séges he- magyar diakok meri a & lyett a baraétnéjével jar. sz6- | pendium Bernardinum ke rakozni, Meg, aki hazudik. | szaz éve biztositj, semukr, Aki ragalmaz, ja tanulasi lehetdséget az u Hollandidban szabadsig rechti egyetemen, Jéttek ma- ivan, Elannyira, hogy szaba-| pyar gyermekek is, kich don miukodhet a kommunista | rongyosan, habortik _ part is, Az altalanos muvelt-) Megannyi kis kovet, aki séva-_ ség itt magasabb fokon All, | ran vart szeretetre és meg. mint mas orszdgokban. De nyitotta a hollandusok sziveét, lingelmékkel nem talalko- | Bs jonnek magyar miivészek, zur slirlin. Nem hasznalnak | irék, tudésok, hogy felhivjak — | fellengos szavakat. Nem sz6r- | a fieyelmet hazankra, né& _ jak a penzt. ‘Kissé nehézke: | plinkre Itt, Németalféld teril- | (Sek. Asszonyaik nem nagyon | letén ezek | megtanulnak yala- : | szepek, de jé feleségek és mit: gyllélkédés nélkiil ver- 'gondos anyék, Sziviik van. | senyezni, estiggedés neélkiil” [Jalidna kirdlyné, mikor kéré- dolgozni, mindenkin | segiteni, ce sére a magyar menekiiltek Mert a béke orszdgdban | problémairol beszéltem neki, | ‘elsirta magat, Mert érzdszivil, hive _asszony. | roknak lehet— létjogosultsd- z ‘utan, a esak dertis, elégedett polgé- > ellen ségeel 8 haboruskodas sem abban, —. ténelmén, igézetten figyeljtik | -nemrégen még hatalmas ere- azt a szivés és elsznt klizdel- jG hullamok ostromoltak és met, amit ez a kis nép annyi | /morzsoltak a partot. - vivott szdzadok © folyaman, Tengeri titkézetek- ben legtébbszir 6 a gydztes” Anglia Franciaorszdg, AMSZTERDAMNAK | 543 hidja van, tébb, mint bar-. : Spa-/ melyik varosnak — ce nyolorszag és Skandindvia | tébb, mint a hidjairél hires - flott4ja felett. | Gibraltrt | Velencének, Csodalatos 1at- _ -1704-ben elfoglalja az egyesi-| yany esténként valamelyik fett holland—angol flotta, AJ pidrél nézgve az — franciak ellen még -‘Szicilia |. vadbeli”? — palotak partjainal is ktizd. Eljut a megvildgitott sora, lent a . holland flotta 1667. -ben Chat- | meélyben a tisalan csillogd yiz- — tam-ig is, 5 fela Temzén, s7él- | tiikdr, a parton szorosan. 5sz- _ riasztja az angol tilerd csata-, szesimulé széz és szdz auté hajoit, Ennek a_ diadalmas | (melybé] bele is pottyan né- iitkézetnek készénheti azt4n | pa egy-egy a vizbe, de hama- Tr ejtetten | a Bréda-i békekotés Kedve26 | rosan kiemelik ezeket a vizi- ay -|rendérség emberei), a miivé- { rien megtervezett virdgagya- ae |sok, a fényarban tsz6 Leide- | feltételeit. Nem giitolla. Sket azonban : hogy kultuirdjukat fejlesszék. | ni-Kértér, ahol meghitt kave- ‘Mar 1286-ban holland nyelven | — frott. vammentességi privilé- | a vilagon, | -jaranyszé- POODLE LOL LL ELDDLOELEL ED AE DEED AEE A ai EEA ER AEE BPR CEL EBL EERIE ERLEPERAOEE. “hdzak teraszai, meg szinhizak és éttermek varjak a szora- , giumot nytijt at Floris eréf | kozni éhajtokat, a Miizeum, a} | _ Amszterdam varosinak. S et- | Concertgebouw (melybe a mi 3 7 Vildghict orvossig, melyet férfiak, nék és E -gyermekek millidi haszndlnak ‘teljes” biza- -lommal és megelégedéssel. — Meg geyozidhet i = 3 zett az ablakon. Erdekes, gondolta, > lyen gondtalanul vidam tud lenni ez az Le errél On is a nyirkos, hideg napokban, ami- | | kor majdnem | mindenki kohég, hiilésben, hu- ~ rutban, ndthdban és més effélékben szenved. | 3 azért, mert amerikai? Vajon a papok iga- Ha gyors segitséget akar, nem tehet okosab- bat, minthogy DIANA SOSBORSZESZT ’ hasznal, Semmi sem hasznal olyan alaposan, : mint a LUSCOE DIANA SOSBORSZESZ, _ melynek hatésa masodpercek alatt jelentke- “ete Me amint a bet be veszi. me FEVERISHNESS | _s ROARSENESS Ha | tehat t Onnek vagy gyermekének megbizhats, kiprobalt or- | vossdgra van sziiksége, esak a DIANA SOSBORSZESZT HASZNALJA. Segit kéhigés, meghiilés, influenza, | esévi- és orr-zavarok, hurut, ‘isszentés, ndtha, asthma és légesGhurut ellen. Kiiléndsen haszndl olyanoknak, akik poros, gdzos és flistés munkahelyen dolgoznak, Ne varjon és ne [ } DIANA | ‘szenvedjen. eRy percig oem, Hasanaljon azonnal : SOSBORSZESZT. | | - | A DIANA SOSBORSZESZ ka phate minden gygyszertirban a és minden magyar iizletben egész Kanadfban. = = [i$ EGY UVEG ARA $1 39. LUSCOE PRODUCTS LTD. 559 Bathurst St, Foronto 4, ‘Ont. — Telefon: WA 1-8500 ur6 pal iak, figyelem! Szives tudomdsdra hozzuk kedves curépai_ ve. —yéinknek, gyorsabb kiszolgalés: érdekében a - mindent megvasdrolhat « egy helyen, — Festékek, | hogy tizletiinket a kényelmesebb és] __ eesetek, szdnyegek, lampak, képek, tapétak a leg. | nagyobb- sSeedttbes a legolesébb dron keriil- |. _ “nek eladasra, Ha nem is vasdrol, akk cor js jajjén és nézze meg | | olesd arainkat, oe LDhDmhrrrr | : “an kicsit ravarodottan. Teyekeztek a meg: Ss $ viselt, gondtelt arcok miagott megtaldini az ie ne tessék . . nagyon | ‘készénm - | (3 szabad lesz, leiilak ide... tessék esak tigy 2 hagyni a labat, engem nem zavar, a 1 yiidgért | AOI RODE ERRERAE BEE PEDPP ED ORPEDD EL ARLMP TRALEE DRE OERDO DP OOPEL OP OLED LE Ed Dp d Eig ap fo, dalkozott az. S eats urat azonnal maay Wee é m | Wass Albert: - (Negyvenhetedi foly tats) Négy hénapot tolte tt Frankfurtban. és 1950. janius- ‘18-dn. egy viddm, napos, jd- — | szagt délutan Reverend Baradlayval egyult . kiment. az Allomdsra_ és felszdllt a brémai : gyorsra. Az oreg pap jokedvil volt és ez a jokedy red is dtragadt, Pedig nyugtalant- . totta kissé az idegen. yildg. Hianyzottak a 2 hegyek és a megfontolt, lassi beszédti em- oe berek. Nyugtalanséggal gondolt arra is, > hogy odadt a tengeren talan még idegenebb ~ lesz minden és félelem fogta el néha, hogy ~ falan ebben. a zirzavaros idegen vildgban meg sem értik az 6 szavait és a Baes Trajan rél - bélesességét szdnakozva megmosolyogjak, De aztin az Greg pap jokedve rendre rea iy dtragadt, A legutolsé kocsiban talal- tak egy teljesen tires fiilkét. ,,Ezt lefoglal- juk” jelentette ki Baradlay tiszleletes és - fiatalos lendiilettel vetette £61 csomagjat a ~ haloba. »KettGnk szdméra?” csodalkozott Bursanu. Az 6reg pap huncuttl nevetett. | Egy kis meglepetés is van” mondta | ma- radjon csak itt és tartsa a helyeket, Heten leszlink itt mindjart, Heten, mint a gono- szok” tette hozza nevelgélve. Jon Bursanu egyediil _maradt és kiné- dregember, Azért vajon, mert pap? Vagy | an hisznek Istenben? | _ Egy idé milva. nyilott. az ajté és ony eziistéshaja szép szAl barna ember lépett bea fiilkébe, ySajnos minden hely foglalt”. szélt ra Jon Bursanu udvariasan, de a jo- —_-yevény csak ravillogtatta egészséges fehér . -fogsorat és hatalmas béréndjét egy kény- ¢ nyed mozdulattal a haléba lokte. ,,.Tudom”. “mondta és rinevetett Bursanura -jéttem ide, azert A vén vardzsl6 kiildétt, Lu- Odanyujlotta a kezét, vHonnan ismer?” eso- bovszki vagyok.” »Bursanu, ugye?” * A fehér fogak Ujra felesillantak, ‘Persie, jutott eszébe, a esénak. a fur- esa. éreg pap telt is mar eélzdsokat ra, de > nem értette meg soha, hogy mit akae ve- de, »Erdekes" " mondta wigazdn érdekes ta- lalkozas ae $ _ Néhany: pere ‘miilva Ujra nyft a ‘fillke a} . tala Ketten. jottek be. Egy kis Kopott S0- Spoons WB 4d : j g vies oan aes - on ae : Poco - any sees N = ala thelyeatiik — Ebben. a modern Uzletben | y Bursanu...” ha Basil, - megengedni, hogy feltegyem ide... ko- _ széném, de | ne tessék faradni vele, geen ona vany emberke és egy magas elékelé meg: jelenést ur. Dragffy cae -szolgalatukra, . elmosédot. régi yonasokat. ,.Nem mondha- . tom, hogy megfiatalodtunk!” térte meg — Lubovszki a cséndet. ,En bizony egyik xte- - - hegyekre. S arra, ahogy a . mat” ae és a es6nak tabelygott gunditle 7 et sem ismertem volna meg!” hogy vannak ezzel Jon Bursanu haligatta a beszéleetést és” valami furesa_ fojtogaté érzés nehezedett tékszere Jenne, mi- : Szabad- a never meg egy- | | szer? Lubovs 2ki, Lubovsaki. .., Valahonnan — ismerés ez a név, "Valamikor egy cserkészki- | ~ randuldson voltunk egyiitt. Egytitt szurkol- ‘tunk egy csénakban is. Nem emlékszik? Az Greg varazslé fejébe velte, hogy dssze- szed benniinket ujra.” saall fol egészen ell, a legelsé kocsiban és azt tart- ja, hogy nem érdemes a csomagjaival meg- * ,,Lubovszki,..”. »V¥rana vagyok kérem, Vra- -Méltéztassanak . sem tudta folytatni a mondatot, Szétlanul iiltek szemben egy massal. Csak avonatke ' hogyismondja _rekei_ esattogtak a sineken, Elmegyek, el tést késziti eld, azonnal félismertem volna | Dragffy urat! Dragffy tirral mi nagyon jél megértettiik egym4st annakidején!” ,,Er- dekes” mondta lassan a herceg erdekes — -gondolat. Ennyi éy mlva tjra dsszehozni hat embert, akik akkor nehany percig egy | csénakban egyiitt voltak , , .” ,,Az Gregtir. _kisérletezik vellink, kedves herceg” vAgott — a szavaba Lubovszki és furesan felkacagott _,szeretné tudni a vén vardzslé, hogy bi- neink sttlya alatt nem siillyed- e e| most a esénak a nagy vizen? En a magam részé- mindenesetre hozok magammal - egy. nem tudom a Labbiek, | kis meg terhelést, Bae rea. Nem tudta megmagyarazni, hogy mi volt az, Mintha a sorsa attél a perctél kead- ye, hogy ebbe a fiilkébe belépett, kisza-. Jadt volna a kezébél. Mintha hulldmok ja- fovaragadték, Az emlékei mégiil egyszerre egészen tisztén és élesen stitétt vissza az a_ _kilénés szorongé érzés, am! akkor elfog- ta, AD gazdatlan esénak, amit a viz sodort az ismeretlen felé. Emlékezett, hogy akkor nem félt, Egyaltaldban nem_ heti semmi baj. De most .. . most érzett ~valamit, ami egy kicsit olyan volt, mint a félelem. A vonat elindult. radt. valamennyi are a ablak feld fordult, mintha a szemek még egyszer utoljara fel cakarndk szivni magukba az dllomds képét, az let képét, ami otf a vonaton kivil nytzs- gott és ltiktetett, Az ajté Ujra nyllott, Csak az Gree pap jit be egyediil, Mintha egy arnyéknyi kis szomortiség lett volna az -aredn, legalaébb Bursanunak tigy rémilett. woajnos még ketten hianyoznak a tarsasag- bal? mondta . |, de a masik mfr itt van. Azonban ‘care azt a nagy utat idaig.” Séhajtott és leiilt Bursanu mellé, az ablakhoz. »Némely ember mérféldeket halad | tév es iranyba, —anelkul, hogy elfaradna. Aztan mikor esak - _onéhiny lépést kellene tennie, hogy jé ds-— _vényre jusson, akkor sokallja, Hidba ilye- nek vagyunk mi, emberek ...” Nem Poh- rischnak hiviak azt az urat, aki az elsé ko- esiban ui?” kérdezte meg lassan Lubovszki és homlokan. sszefutottak a -rancok. , Nem - azon miilik, hogy mi a neve egy -ember- nek” v Alaszolta ‘kitéréleg az Greg lelkész © _€s kinézett az ablakon a tovatdiné ktilvdrosi Q pyarudy arokra, ,.Nem nem” jegy a kis Vrana szolgalatkészen, de tovibb 6 ugyanazoké a hullAmoké ~ megint, amelyek annakidején a esénakkal masik megakadt, akkor nines Isten. -Minthg tud-_ ta volna, hogy ott a hegyek kézott nem ér- A beszéd ‘abba ma- egy. oe az egyik: esak Hannoverben — uijra, mert azt szeretném, ha kilén-kiilén mindegyiktik megfelelne egy kérdésemre, amit vele kapcsolatban félteszek. Azt mond. lam, ugye, hogy a vén Hiribi évekig tagad- ta azt, hogy van Isten, Azért, mert a fiai | meghaltak, De amikor lata, hogy egy eve- zonélkiili esénak, amit hat. gyerekkel elra- gadolt.a viz, megallt, a vizesés fOl6tt, ott, “ aho] nem volt. semmi, ami megakassza és addig allt ott, amig mind a hat gyereket ki- akkor az Greg” Hiribi arra gon- mentették: dolt, hogy talan mégis esak yan Isten, mind -éssze 6 nem talalkozott még ossze_ vele. Nos tehat ez a vén Hiribi elhatérozta, hogy végére jar a dolog gnak. Tudnj akarta, hogy yan-e Isten, vagy nines. Nem esak hinni, hanem tudni, ‘Fogta” magat és betilt egy masik csénakhba, eldobta az evezét és hagy- ta, hogy sodorja a viz a esénakot, ugyan- ligy, mint ahogy annak a hat gyereknek a esdénakjat sodorta, Es azt mondta: ha az én esénakom is megakad ott, ahol az a pedig nem akad meg, akkor van. Most pedig félteszem a. ‘kérdeést: erkélcsis log volt-e, amit az ¢ éreg Hiribi cselekedett? Volt-e neki Joga klsérlet largyava tenni Istent?” Feltétleniil !” bovszki hatarozott hangon, Mert vagy van Isten, vagy nines. Ha van, akkor minek —esinaljunk beldle titkot? Minden ember ku- -fathat uténa- a maga méddja szerint. Ha pedig nines cee » hat akkor meg ugyis mind: | Hogy van Isten, vagy nines Isten, mindenkj magdban hordozza” mondta herceg ,tehat amikor az a halasz raltetta magdnak a kérdést, mdr meg is volt ben- ne a felelet ra, Ezt a feleletet akarta kiilsé- -Vagyis — nem bizott magaban. Hogy pedig az életét kockéra tette, azéri mert sajét. magdban nem bizott, | kértilmények dltal igazolva JAtni. ez{ nem lehet sem erkélesds- nek, sem erkélestelennek nevezni, vagy nem, mar elesik. Mive] minden em- : bernek joga van abhoz, hogy gyonge le &Y en.’ AZ Greg pap ‘oldalra hajtott fejjel fie gyelte a | szavakat és cséndesen bélogatott. Ree Fey A herceg beszéde utdn vart egy keveset, kedves Vrana tr? Hogyan vélekedik errél? — -majd. odafordult Vrana Basil felé. ‘Szabad volt-e az éreg -Hiribinek ‘kfsériet targydva tenni Istent?” A sovany kis bol- megyek, elmegyek , ee hallotta Jon Bursa- ke Sa emlékezetében az : arcokat, Csak a foly6ra emlékezett tiszta viz sod Volt ott ¢ eg ore sne! asa az Greg pap mellet nu az -egyhangi esaitogéshan ext az egy an . - sz6t, mindig ezt az egy szdt. Probalt erdsen ‘© visszagondolni a es6nakra, hogy tisztén lis 3 akik kkor | _ kériilétte voltak, de nem sikeriilt, Az ; -cokat valami homalyos_ ‘kéd takar' at mee. vagy. rilt volt, vagy « . =e 3 _ Fopienondien aa . ++ nem, nem, a | van esak joga, hog rondolatai folott, 2 Ha do- szolalt, meg elsének Lu | oe : Jegfel-. leg gyéngeségnek, Ezek szerint a kérdés- ~ nek az a része_ hogy jogos volt-e, amit tett, Es On, szérakozottan nézett ki az ablakon, © Meny- nyire tud uralkodni ez az ember az arcan, . : gondolta, évszdzados. nevelés, persze se a ezek a magyar urak ¢ gégosebbek annal, semhogy a vélemén nyiiket le engednék ol- | vasni az arcukré]. | Bursanu tir!” razta fél gondolataibé] a pap. Még 6n van hétra, _ z ew. 33 rekedtes hangja. ,,Vagy on, mint. politikus, . titokban akarja tartani a véleményét?” . »Nincs semmi okom rea” felelte komolyan pkillénben is nagyon j6l meg judom érteni | — aat an ‘oreg: haldszt, Tala4n onnan van ez, hogy én is. ilyen egyszer' Gen gondolkodé < hegyiemberek kéziil seirmazom, Az 6 he Ff lyében taldén én is ugyanezt tettem volna, _ ‘Ezért tehat nem is érzem illetékesnek ma-_ _gamat arra, hogy ftéletet mondjak f6ldtte, — Kiilénben is, azt hiszem, egyediil Istennek : By itélkezzen az emberek kérdést és hogy a méd, ahogyan eligazitot- ta, feltétlenti] igazsdgos volt és az dregre Le nézve is kedvez6, Az Uristen szereti az egy: : ligya dregembereket, fénta hegyekben, ig arcén érezte a Lubovszki _ -fiirkész6 pillantasdt és amikor odanézett, — —‘(iatla, tekintete talilkozott a festG nyilt, _ tiszta nevelésével. _ ilyenformén beszélni a lengye] hegyekben® Egy pillanatig Fadéntoket hallottam : -mondta Lubovszki és megvillogtatta a fo- gait ,,szeretem az ilyen egyszerd, egészsé- ges filozdfidt, Ha lenne most eléttem eR pohar fenydpdlinka, azt mondandm, hogy — Isten éltessen testvér!" Vrana_ Basil kegve kezdett nevetni é$ a herceg | is anie oo Ami Hiribit iNet, a haldszi? —-szdlalt meg ekkor a pap és a hangja nae | -gyon komoly volt ,.az 6 csénakja nem — solyodott. akadt meg hanem al azuhant a mélységhe és porrad térétt. Ot magét holtan lelték. meg jéval lentebb a tutajosok.” |,Szdrnyii” rémilldozott a kis Vrana ha elgondolja az _ ember, . 2" De én azt hiszem” folytatta az Ores pap zavartalanul hogy az a pilla-— nat... az az egyetlen pillanat, amikor att lebegett Glet és halal kozott é§ s tudta, hogy a esénak nem akadt meg... én azt sed - “az aZ egy pillanat karpotolla Ot mindenért, a amit az élet elvett tile. . Csénd volt az oreg: pap szava al alan, Lie : bov szki félhtzta a személdbkeit 63 tigy n& — zell maga elé, mereven egy -pontra, mint, | aki egy eondolattal kiizd, amité] nem tud : - | _megszabadulni. A herceg, mozdulatlan are,i( ists cal nézett ki az ablakon és a szeme valahol _ ‘tos elvdrésédétt az izgalomt6l és Seeeeket 2 esolt. kezeit ropogtatta E gyezte meg _ kezdte el hebegve wen nem 15 ; hogy mit. mondjak err | hisz. Istenben_ ke _fagyon messze art. Vrana Bas sii] a cipdje : oe : orrat: viasgalta, mintha Nemeaeny bene Ce mon nan valamit, ne érede wieeibaal azt a a t kilénds: s eyed aniee at, a megma- & Nem tudom hogyan vég- —s | _ 26détt annak a szegény embernek a furcsa sf _ kisérlete azzal a cs6nakkal, de bistos vagyok benne, hogy az Isten eligazitotta veleezta i