y Isten | ws ae - nevét tu yale emlegeasdl ‘mert_ nem hagyja az Ur biintetés nélkil, akiaz 6 nevét hidba felveszi". A parancsolat szellemében azonban egy Altalénos - tilts is benne foglaltatik: a legnagyobb és legszen- tebb dolgok nem arraval6k, hogy sziintelenil hivat- kozzunk rajuk, Elkopik az értelmiik. | A tilalmat elészir is a nemzetre kellene kiter- jeszteni, A fordulat éta ismét elmefuttatasok, s26- noklatok, hivatkozdsok ezreiben taléljuk ott a nem- | aetnevet. | “Masoknak meg rigtén berezondl a hangszek- rénye, kiab4lni kezd vagy sirva fakad. Meg kellene _ tanulni okosan, raciondlisan és nyugodtan beszélni a szent dolgokrél. A nemzetrél is. Ehhez végre, annak rendje és médja szerint, szembe kell nézniink a probléma mai arcdval. A nemzet puszta emlegetése nem gydgyir sebeinkre. Maga a fogalom is képlékeny, sokarct, alakuld. Haszndljuk az Egyesiilt Allamok népére csaktgy, mint a francidkra vagy az angolokra, a hollandokra, a vallonokra és flamandokra.Van-e eurdépaibb, hite- lesebb nemzetfelfogds, melyet konzervativ, libe- ralis és szociéidemokratak egyardnt vallhatnak, s jegyében a nemzet végre diszkrimindcié nélkiil talalhatja meg Snmagat? Igenis van! Es most jott ideje, hogy zdszlajat kibontsuk. A nemzetnek ez az értelme a fejlett demokraciakban alakult ki. Nem azonos a nemzet- allammal, de annak gyézelme és megtisztuldsa a feltétele. A nemzetallamok elsdé idejét ott is anépek és nemzetek sokszor kegyetlen harca jellemezte - sét ennek méig megvannak f4j6 maradvdnyai. A "megtisztuldst" az jelenti, hogy az dllam, mint ke- ret, elvalt a nemzettél: kélcséndsen autonémidt szereztek egymassal szemben. Az dllam, mint az emberi, politikai, tarsadalmi, gazdas4gi, kulturdlis szabads4gjogok garancidja, minden kisebbség vé- delme minden diszkrimindci6val szemben. Ennek az tj fejlddésnek természetes folyomé- nya az eurépai egység gondolata. Mint az idevdgé nyugati irodalom rimutat, ez egyszerre hoz ma- gival egy integrdlé és egy pluralizdlé tendenciét. Az els6 a nagy nemzetkizi-nemzetek feletti szer- vezetek dltal, melyek kisztirik magukbél a nemzeti elfogults4got. Ugyanez a folyamat széles kaput tar a regiondlis, nemzet alatti, kézétti, melletti etnikai és mds identitasok elé. Rehabilitalja azon népek Gndllésdgat is (mint a katal4nok vagy bretonok), melyeket a nemzetdllami tmpacatatans eddig el- nyomoit. Eza fejlédés. persze.- mint. sha, semmi - nem tmentes az ellentmondasoktal Lost a. német ¢ ijrae- Karpatalja i uj j magyar plspokel | IL. Janos Pal pdpa uj ptispéki kinevezésekkel helyredallitotta az ukran, gGrég- és latinszertartAsti egyhaz hierarchidjit. Ennek keretében meger6- sitette a Munkdcs-Ungvar-i gérégkatolikus egy- hézkeriilet piispdkét: Szemedi Jénost, melléje se- gédpiispdkként kinevezte Margitics Ivant és Ho- lovacs Jézsefet. Szemedi Janos: 1921-ben sziiletett. Az ungvari teoldégiai fakultdson végezte egyh4zi tanulmdnyait és 1947-ben szentelték pappd. Két évig Ungvaron lelkészkedett, majd hérom évig gépkocsivezeté volt, 1951 és 78 kézétt pedig munkdsként dolgozott egy autégydrban. 1978-ban, Chira SAndor munkdcsi piisp6k karagandai haldla utén szentelték ptispdk- . ké Margitics Ivan: szintén 1921-ben sziiletett Kér- pataljan, papi tanulmdnyait 6 is az ungv4ri teolégiai akadémidn végezte és 1946-ban szentelték pappé. 1951-ben letartéztattak és 25 évi bérténre itélték. Négy évet t6ltétt az Omszk-i bérténben, majd_ ki- szabadulva egy kolhozban dolgozott.1987-ben szen- telték plispékké. Holovaes Jézsef: 1924-ben sziiletett KArpatal- jan. Tanulmanyait a budapesti K6zponti Szemindri- umban és az ungvdri Lelkiség Akadémian végezte. 1947-ben szentelték pappd. Két évig lelkészkedett, majd kilénféle polgdri foglalkozdsokat tizétt, de titokban, amennyire lehetéség adédott, folytatta papi szolgdlatét. 1983-ban szentelték plispokké. Mindhdrom kérpataljai {6pasztort az emlftett é- vekben titokban szentelték fel. RR A magyar jezsuitak kéziil jelenleg kiilfaldén 82, Magyarorsz4gon 81 rendtag él és dolgozik. Utébbiakbél tizen a kézelmultban tértek haza. Még tiz rendtag hazatérése varhaté. A noviciusok sz4ma Hodmexdvisichelyen 15. | : gyesités jelent. kihivast a poe nemzeteszme ‘fel- _éssze. Abban azonosak, hogy magyar az, aki annak MAGYAR ‘ELET Bob Rae aatiat egy nemzetgyiilés segithetne /Kanadan vallja magit; és hogy a Iegmcseeebicsi jott ha- gyomanyt a legmerészebb el6reldtéssal kell egye- siteni. E kopernikuszi tettel kiemelték a nemzetrél valé gondolkod4st a magyar ugar szokvdnyos pro- taplalésara). Torténelmileg azonban erre me- -vincializmus4bél. gyiink. A jévé nemzeteszméje egyértelmten pol- — Az elmiilt 40 év alatt ez afellogés nem tudott x tigy géri, sét vildgpolgdri. Nem valasztja el a nemze- megerdsédni, ahogy vartuk és szerettiik volna, teket olyan éles konttirokkal egymst6l, mint arégi mert a hamis nacionalizmus mellett a hamis inter- koncepci6, de a megmaradt kereteken beliil nem — nacionalizmus is béklyéba verte. Csak mintegy ha- ismeri a kényszeregységet. A nemzet most mér mu alatt élt tovabb. Most azonbana nemzet egyete- nem feliilrél vezérelt hadsereg, hanem a megva- mes létérdeke, hogy e hagyoményokat folytassuk. lésult civil térsadalom, az autoném emberck és Az elmilt év sok eseménye azt is bizonyitja, hogy kézésségek, a "“szabadsdg kis - és nagy - kéreinek" a konzervativ nemzetfelfogds ~ _-kiiléndsen kor- szabad szévetsége. | miyeat alkalmazdsa - zsdkutcdba vezet. Ujbél vé- Mi itt, Kelet-Kézép-Eur6paban egyebek kézt ar- gig kell gondolnia mindenkinek, hogy mit jelent r6l is lekéstiink, hogy klasszikus médon hozzuk ma magyarnak lenni. létre a nemzetéllamot. Ehes nacionalizmusaink e- —_ Ismét azt kell teh4t magunktél megkérdezni: zért a masik rovdsdra akart4k érvényesiteniaz"egy Mit ér az ember, ha magyar? nemzet - egy allam" elvét. Ez a kdlcsGnésen téplalt és megélt fenyegetettség és fenyegetés biztositotta Hogy mit ér? Annyit, amennyit a sajét a konzervativ nemzetfelfogds uralkod6é pozicidjat. valés4gunkkal valé ktizdelemben egyetemessé tud Az tij felfogésnak mindazoniltal nélunk is meg- €Melni. A jelen térténelmi helyzetben: amennyire ki tudunk lépni régiénk peremvildgi zsakutcdjabdl, vannak a hagyomdnyai. El6szér nem: politikusok, iK peremvilagt : hanem irék, tud6sok, miivészek fogalmazték meg: €S egyetemes érvényti demokraciét tudunk terem- , teni - hiszen ezzel az emberiség egyik legnagyobb Barték Béla, Ady Endre, Jaszi Oszkdr majd Jézsef t a Beg Attila, Fejt6 Ferenc, Illyés Gyula, Karécsony San- problémdéjinak megold4séhoz j4rulunk hozz4. A dor, Bibé Istvan. Olyan nevek keriilnek igy egymds ma él6 nemzedékeknek nagy esélye, hogy ez most mellé, akik sok minden mdsban nehezen illenck egyaltalan lehetséges. Az ontéridi miniszterelndk szerint t Ottawa és a kanadai tartomdnyok a legsiirgésebben éssze ké- ne hogy hivjanak egy a Kanada sorsat eldinté alkotm4nyoz6 gydlést. Szerinte az orsz4g kiisz- kédik, hogy megtaldlja sajét magat, és egy ilyen 70-80 tagii alkotmdnyoz6 gytlés még ebben az évben megtudn4 kezdeni munkd4jét és valédi ered-_ ményeket érne el 1992-re, mely €vben Quebec nép- szavazast késziil tartani. A gyiilést még akkor is © éssze kellene hivni - mondta a miniszterelndk -, ha Quebec visszautasitja a részvételt. - Agylilés természetesen mds kérdésekkel is fog- lalkozhatna, mint Quebec: az dslakosokkal és a szenatus reformjaival. A gytlésen legyen jelen a miniszterelndk, a tartomdnyi kormanyok vezetdi, az ellenzéki politikusok és a tartomdényi térvény- hoz6 gytilések tagjai, valamint beleértve a meg nem valasztott tagokat tigyis mint az 6slakos népek képviseldit. A targyaldsokat részben nyilvdnosan, részben zért ajték mOgott tartanak. Legutdbbi jelentés szerint Quebec tgy nyilat- kazott, KHOR tévolmaradna egy ilyen jellegd gyt- romra csékkent. Tovdbbi gond, hogy a hazai je- zsuitak dtlagéletkora hetvennégy év. 1950-ben a rend hazait elvették; visszaad4suk révid idé alatt alig remélhet6é. A budai Manréza, ahol a hatérérség parancsnoksdga talalhat6, a leg- nagyobb novicidtus és lelkigyakorlatos haz volt. Ezt sem hajlandé6k kitiriteni - nyilatkozta a rend- fOnok. Budapesten, Kalocsin, Szegeden, Hédmezé6va- sérhelyen a volt jezsuita templomokban mar je- Egy eltévedt Agyagoly6 és ésa Jézus-tarsaség Két bértonviselt jezsulta Magyarorsz4grél Rémaba zarandokolt. A jezsulték térténelmének emlékhelyelt l4togattak meg, igy jutottak el a Szent P4l-bazllikaba, ahol egy madonnaképet ériznek: Sziiz Marla a kis Jézussal. Kozelebb mentek, hogy jobban szemiigyre vegyék, és ekkor... varatlanul kérbevették éket a temploml 6rdk. Megszdlalt a rlaszt6. E nevezetes kép eldtt tette le fogadalmat a Jézus-tarsasdg elsé megvalasztott rendféndke 450 évvel ezelétt. Erre és a rend alapitéjanak, Loyolal Szent Ignac sziiletésének 500. évforduldjara emlekeztek aprilis 22-én Rémaban egy nagyerahase innepség keretében. Kiilénés térténete van annak, hogy a spanyol kirily szolgdlataban 4ll6 baszk nemesemberbél ho- gyan lett a Jézus-tarsasdg, kézismertebben a je- zsuitak megalapitéja. Es hogy mi kéze van ehhez egy dgytigolyénak? Nagyon is sok. ime a térténet: 1521 plinkésdvasd4rnapjan a francia tlizérség Na- varréban tliz al4 vette Pampelona citadellajat, és egy eltévedt Agyigolyd stilyosan megsebesitette Inigo Lopez de Loyolat. A baszk nemesi csal4d sarja, mint az egyik spa- nyol nagytir aprédja, ‘majd mint fiatal tiszt, dicsé jévérél 4lmodozott. Oréme lett a fegyverforgatds, bator volt a jétékban, a tivomydkban, a ndk kériili forgoléd4sban, a harcban, a hadakozdsban.... ... A sebestilése azonban végetvetett becsvagy6 ér- vényesiilésének; legaldbbis. hadi téren.. Egyik laba révidebb lett a mdsikndl. Még lébadozdsa idején sokat kellett fekiidnie loyolai kastély4ban és olvas- nivalét kért. Jézus életét és a Szentek életét olvas- gatta. Elészir kedvetleniil, majd egyre sziveseb- _ ben olvasta a térténeteket, végiil teljesen a hatasuk | al4 keriilt és elhatdérozta: a szentek és Jézus lesz a példaképe. Hossziti volt azonban az tit. Manrézdban tiltétt el egy évet elmélkedéssel és im4ds4ggal. Ez az esz- tendé misztikus dtalakulésdnak és megvildgoso- das4nak ideje volt. Maga Ignac gy emlékszik visz- sza erre, hogy ekkor valt m4s emberré, Manré- zéban sziiletett Lelkigyakorlatek cimi, késébb hi- ressé valt munk4j4ban mutat erre ra. Tébb mint ti évet szentelt a tudomdényoknak: tanult Barcelondban, Alcaldéban, Salamancaban, P4- rizsban, kézben apostolkodott, azaz lelkigyakor- latokat tartalmaz6 kényvét népszeriisitette, hogy segitsen a lelkeken. E vilégi apostolkodds Ujszertisége felkeltette a hivatalos egyh4zi forum gyanakvdsdt, az inkvizicié tébbszor is kihallgatta, majd két fzben be is bérté- nézte. Igndc szembekeriilt a hagyomanyos egyhazi formakkal, nézetekkel. Mar Barcelondban foglalkozott a gondolattal, hogy néhany testvért maga kéré gydjt, és "Jézus harsondi" lesznek. Végiil Parizsban 6 és hat tarsa elhatdérozt4k, hogy "teljesen szakitanak a vilaggal a szegénység és a kereszt titjra lépnek". K6z6s foga- dalmat tettek: teljes szegénységben, sztizesség- ben, Istennek szolgdlnak, segitenek a lelkeknek és elmennek a Szentfldre. Elhatéroz4sukat kénytelen voltak megvaltoztat- ni, mert a térék habori mar fenyegetett, és nem jutottak el Palesztindba. Ekkor igy déntéttek, hogy Rémdba mennek és a pdpdnak ajdnlj4k fel szol- galatukat. Igndcot kiézben papp4 szentelték, és itt mutatta be els6 miséjét is. E reformpapoknak neve- zett tarsasdg, Igndc és tdrsai, elhatdérozt4k, hogy renddé alakulnak, és neviik Jézus-térsasdg lesz. UL P4l p4pa hagyta j6v4 az alapitast Regimini Militantis Ecclesiae cimti dokumentumaval. Tarsai Igndcot vdlasztotték els6 generdlisukka, aki tizenét esztendeig, haldléig tdltétte be ezt a tisztet. Tizévi munka utan szilard szervezeti keretet adott a tarsasfgnak a Konstitucio megalkotdsaval. A Jézus-tarsasig csakhamar elterjedt egész Eu- rép4ban, Indidban, valamint a TAvol-Keleten hama- rosan elkezd6détt a misszids munka is. Létrejéttek az elsé jezsuita kollégiumok, amelyek az egyhazi megiijul4s kézpontjai lettek. A teolégiai képzés mint4jaul a Rémai Kollégium szoigalt, de hires volt a Rémai Német Kollégium és a mindmdig mGk6d6 Collegium Germanicum-Hungaricum. Igndc 1556. jilius 31-én halt meg, 1622-ben Szente avattak. ~ Hirdessen a | Magyar | Eletben ! ! Uyjaéledében a magyarorszaégl jezsulta rend A jezsuiték sem élték tilaz dtvenes éveket, szét- szérédtak a vilégban és megalakitottaék a kiilféldi jezsuita provinciét, mfg Magyarorsz4gon illegali- t4sban szunnyadtak a megmaradtak. Az idé elér- | | kezett, visszajéhetnek, akik még megélték a ma- | gyar ftalakuldst, és hozz4kezdtek az tij4épitéshez. Elsé lépésként a miilt év oktéberében a jezsuita rend generalisa epyesitette a kiilféldi és a magyar- orsz4gi tagozatot, és ennek vezetésével Péter Ne- | messzeghy Ervin SJ.-t bizta meg (e kétbetts ré- | viditésjelzi a jezsuita rend tagjait), aki hazakdl- tézbtt,és fovdrosi székhellyel kezdteintézni arend | iigyeit. Vele egyiitt-tizenegy, eddig ‘kilf6ldin é16 | szerzetestars | is érkezett. _— . Nemesszeghy. tartomanyf6n6k negyvenéves elnyomds nagy kérokat okozott a szerint a | zsuitak dolgoznak. Budapesten indul a Szent Ignac Kollégium az egyetemisték részére. Jelenleg ti- zennégy novicius tanul Hédmezévdsdrhelyen, mestereik Miinchenbél és Frankfurtbdél jéttek ha- za, hogy neveljék az utanpétlast. MORLEY’S BEDFORD FUNERAL GHAPEL 159 Eglinton Ave. W. | Amikor Ont a legnagyobb | szomordnag ¢ éri, mia gydsz Graibange . rendelkezésére dllunk — 7 HIVJON: 489 -8733 rennee is. L Létsedmuk _Régysnizro} nyolevantis. = Gyors, kényelmes 6sszekottetés naponta. Egy etlen megallas / atszallas Frankfurt - modern repiildterén. Toronto LH 475 jarat _ 17:40* * A fenti idSpontok valtozhatnak. Frankfurt Erkezés Indulas 07:15 MA521 12:15 Budapest Erkezés 13:50 Kerje utazasi irodajatol a Lufthansa/Malév jaratok menetrendjet. Helyfoglalas, informacio: Malev/T oronto (41 6) 944 - 0093 | Lufthansa