a SSS

Nemi erészak
— Stilyos testi sértés |
 Rablés |

e Kisebb lopasol |

niszterben,.
ben felmeriil a jogos kérdés:
xan mi ennek az oka? ~

ben és a térvényekben van,
- amelyek nem kezelik megfele- ,
. lo eréllyel a bindzéket.

A biinhullam és a terror is--
mét emelkedében van az Egye-
silt Allamokban, a US World —

and News Report szerint. Mig

a siilyos” biintények az 1972-es
év folyaman 4 %-kal esdkken-

tek, az FBI jelentése alapjan
az 1973-as évben 5 %-t6l 10 %-kal

 emelkedtek, De ez a kép abszo-
-lutnem teljes, mert az FBl csak |

azokrol a biintényekroél vezet
statisztikat, amikrél jelentés
érkezik kézpontjukba.

A SULYOS BUNTENYEK

KOZE tartozik a gyilkossag,

fegyveres erészak alkalmaza-
sa, silyos, Gletveszélyes testi
sértések és anemi earészak.

Az amerikai igazsagigymi-
niszter Willlam B. Saxbe nem

érti a biinhullam emelkedését
és mindezt foleg azzal magya-

-‘Betorés
- Nagyobb lopasok

~Nemesak az igazsagiigymi-
-hanem—

A hiba feltétlenil a rendszer-

-Kezdjitk mindjart az alapnal.

oe An iskolakban mar rég abba- —
oe hagytak a vallas és moralis ok- |
 tatast, igy az atlag-amerikai _
- minden moralis alap nélkiil n6—
fel. De az egyhazak sem foglal-
- koznak intenziven a vallasi ok-

razza, hogy nem minden bin-
tenyt jelentenek azonnal a ren-
detsenen és idleg nem akadnak

A KET KORMANYSZERV |
statisztikajabél vilagosan kide-
- ril, hogy a stlyos bintények

_valésaggal duplajara emelked-
tek, mint amirél az FBI-nak tu-_
domasa van a hozza bekildott:
jelentések szerint. _

—jét miilt térvény. Egyedil az ,
egyhazak szavaztak le a hala-

los itéletek visszaallitasat az — radalmait, hanem azt - — éspe-

dig elsésorban azt, — hogy az.
artatlan embereket meg kell vé-
deni a biindzék valtozatos és
_mindig embertelen erdszakaval
-szemben. — : .

mindenki- —
ket.

“intézett levelében aztirja, hogy —
a Winnipeg Free Press cimii
winnipegi. napilap marcius 26-1

: : mol6, melybél kiderilt, hogy i is-
kolai kirandulasra vitték ako- |
zépiskolas lanyokat a Kingsto-

7 tabhon. 2 Az eskiivet a 1 bortnben-

__ tartottak. Természetesen sza-

tanuk, akik vallomasaikkal a

ki mer elmenni tanuskodni,
amikor az emberrablasok 4l-

landoan emelkednek.

A statisztikai adatokbél ki-
derilt, hogy

kévetett biintények ranglista-
jan. Egyre t6bben kévetelik,
hogy a merényloket kasztralni
kellene, azonban ebben az ligy-
ben még nem tortént semmi.
A binézések aranyszama tébb,
mint kétszerese annak, amirdl
az F Bl-hoz jelentés érkezik.

A LEAA (Law Enforcement
Assistance Administration)
nevii federdlis igazsagigyi
szervezet, mely az FBl-hoz ha-
sonléan igyekszik kivizsgalni a
nagyvarosok biinézés statiszti-
kaiat, az FBl-al karéltve Ame-
rika nyole nagyvarosaban vég-
zett tanulmanyai alapjan a k6-

vetkezoket | allapitotta meg:

FBI —_LEAA_
3,090 «6,600
24,095 «37,600
34,274 = 78,100
119,984 325,600
60,714 140,700
101,085 65,700

lene vannak a_halalbiintetés
visszaallitasanak, mely sze-
rintiuk nem ,,humanus’’ és. ide-

_ultraliberdlis médiaval kardlt-—
ve, amely valésaggal heroizalia |

a biinézdket és bortontolteleke-

Az egyik olvasénk hozzank

ni fegyhazba, ahol kéztudoma:

hogy a legstilyosabb biinézdk, ©
gyilkosok, szex tamadok stb.

_itnek. A lanykakat azzal a le

| koszt és .

vizsgalatokat elésegitenék. De

legmagasabbra a
nemi erészak sz6k6tt fel az el- _

_ boesatas szelleme. Nem tudunk
megbocsajtani banoz6 ember- |

gyunk, akiket a ,,hum4nus
pszichiaterek’’ holtvaganyra |

—tétte a bimtetését és leszAmolt

mottevd. publicitast | adtak az
igynek. Ertheté tehat, hogy a

rabok egyre tébb jogot kévetel-
nek. Mar nem elég- a kitiind
szines TV sem! - — Sz0-
rakozni akarnak. Elvégre a
 gyilkos urak” is emberek! Csak
nemreg . értesiiltiink a TV-bé6l,
hogy egy rab eltartdsa évi tiz-
ezer dollarjaba keriil az allam-

valosagos. szanatériumokat esi-
naltak, ahol néha megtamad-
jak a fegyéreiket is.

Kevés kanadai polgar keres
kemény - munkajaval adémen-
tesen évi 10 ezer dollart! Es eb-
bél el kell tartani esaladjat is.

Ezzel szemben fizethet a rabok

fejenkent tizezer dollaros ella-
tasaert. 7

Ez Is KORUNKHOZ TARTO- |

ZIK, hogy a rabok tgy élnek a
bortondkben, ahogy kint, nem él-
hetnének.

Az egyhazaktél kezdye az en-
gedékeny tarsadalmi térvénye-
kig — megértéssel és szimpatia-
val kezelik 6ket. Az egyik va-
sarnap katolikus pap prédika-
ciéjaban kijelentette, hogy nem
vagyunk elég keresztényiek,
mert hianyzik beldlink a meg-

tarsainknak.
VALOBAN. HIANYZIK?. ‘En
inkabb azt hiszem: ériltek va-

tereltek. :
Az emberl jog és a humé-
num alatt nemesak azt kell ér-

teni, amit 6k értenek, hogy a
‘biindz6 éljen jél és az adéfizeté :

polgarok pénzén kipihe:
eselekményének testi-lelki {A-

“AD bértén nem ‘geanat ri
hanem biintetéhely. Aki a

| sadalom ellen vétkezett, nem
- varhat téle mast, mint azt, hogy
a fettesrt, meg. ‘ell biinhédnie.

| Al-humanistak,

toba kisérleteire!

-Megbocsatas? Igen, al le ‘l-

(én is)ezt a kifejezést: counter-
culture, magyarul: ellen- kulta-
ra. A frazis ugyanis nem fedi
-azt, amit ki akar fejezni. — oe

nak. Az allami fegyhazakbol

in- lett beléle a kultaraval szem-
ben, amelyben felnétt és elt —

van, amire jartak, vagy jarna

- Kaszas Nagy Mate;

Art hiszem, hogy ‘esak meg-
szokasbol hasznalja az ember

Ellenkultira_ alatt a mai fia-
aibAs egy Y sete — vied

Sceaber aah re eevalle

sat szokas érteni. Ami nemré-

giben a University of Toronto

épiletében tortént, ahol egy tu-

eatnyi fiatal falurossza meg-
akadalyozta egy meghivott
amerikai professzor eléadasat,
mert »raszistanak”’ tartottak,

-tipikus kifejezdje gene az ,,el-

lenkultaranak’’. |

A hitleri SS — és a sztalini
Cseka- legények viselkedte k
igy valamikor, amig sikerilt

terrorizalni- a fennall6 rendet
és a torpe kisebbségbél min-

dent elborité tébbséget terem-

_tettek. Ennek a tébbségnek a
| tébbsége azonban nyilvan nem

volt az 6 véleménytik6n, leg-

-alabbis nem egy szelid hataron
til, de meg volt félemlitve, vagy

dolgozni jart, tehat nem volt
ideje ilyesmivel foglalkozni, te-

hat tehetetlenii] csatlakozott,

vagy azt érezte, hogy az 4alla-

potok tarthatatlanok, ,,valamit

kell tenni” és igy egyiitt uga-
tott a kezd6- par-tucattal, Igy

ellenkultara.

A mai ellenkultara abbél a
-fiatal ,,elitb61’’ keriil ki, amely
egyetemre jart, vagy jar ugya n,
de nem tud helyesen irni, nem
- tud civilizaltan viselkedni, nem
érti, hogy mirél van sz6, nines |

tiirelme, hogy meghallgasson

A hangsilly az ,egyetemen

még. Nem az egyszeril fiakré 5

megtanulni a mai iskolaban, s

An lit”

— kultaras”’

kik azért nem tudnak irni, @ |
ert schasem volt. alkalmuk _-

ellei

ba, mert maguk nem tudnak

mit mondani a sajat iigyiikben
— kivéve néhany képzett elit-
agitatort — és mert lustak, s
elkényeztetettek voltak ahhoz,

hogy helyesirast és civilizaciot

tanuljanak, Ezek 6kéllel akar-

jak szétverni a kulturat, amely-
nek rosszul sikeriilt termékei —

| éppen azert, mert érzik, hogy
-rosszul sikeriltek.

De ez nem

ellenkultira, ez ey altalen

We semmiféle kultara’ sem.

A vilag tele van ilyen _ellen-

fejezéssel diakoknak neveznek,
holott nem azok, nem azok még

-akkor sem, ha netan valoban
-egyetemre jarnanak. Ezek agy-

is megbuknanak a tudomanyok
atvesztéjében, hat szépen kike-
riilik aztésa mellékkapun i igye-
keznek betorni az egyetemre,

hogy elnémitsak azokat, akik

mondani tudnak valamit. Va la-
mit, ami nem tetszik a cseka-

| vezetének — nem nekik, mert.
6k azt sem tudjak, hogy ki az,
-f6leg, hogy mi az, amit elnémi-

tanak.

A legszomorabb és egyben'
legnevetségesebb az, hogy fo-
galmuk sines arrél, aminek a

nevében hareba kiildi oket a

fonok:

’ esoportokkal, ame-.
_lyeket valami giinyos jassz-ki- ©

‘tararél énként lemaradt esopor-
-amely csak erkélesi nihilizmu-

-saban elit, kilénben kézonséges
- ‘Szellemi-erkélcsi aton allo.

ye eldzékeny kiszolgalas.

: cibancal Uooaban |
| azért fojtjak bele a szét masok-

legalabb h hatsz. millié idegen élet
elpusztitasan kiviill az égvila-
gon semmit | sem teremtett,
esak terrort. _

Ezek al-szocialistak, akik

nem tudjak, hogy mi a szocia-

lizmus, akik Marxot csak az

agitatorok orditasabél ismerik,
akik nem estek keresztil azon |
az agénian, amivel a forrada-

lom a sajat kiszolgaloit i is meg-
fosztja az emberi lélekt6ol és
R.U.R.-szerti robotokka aljasit-
ja. Az, hogy néhany 4l-tudés
az iréasztalanal kiagyal vala-

mit, ami sohasem lehet az em-

beri egylittélés rendje, az, hogy
néhany pénzzel vaditott agita-
tor gyajté demagog frazisokat

szaval nekik, ez — nem a nep —

forradalma, hanem a csator-
naé, a szemété, aminek emlé-
kétél évek maltdn még ezek a
rohamesapatok is szabadulni
szeretnenek.

A lazongasok, az 4l-hési kial-
lasok a humanizmus jegyében,
amit esakis 6kéllel képzelnek el

_megvédeni, nem jelentenek for-

radalmat, hanem csupan bin-
eselekményt.

_ A Szovjet-rendszer tragédia-
janak imazsamolyara térdelve,
ezeknek elsésorban kellene

megérteni, ha volna agyuk és
valami miiveltségik, hogy a

marxizmus és minden mas dog-

: ma, ami hozza tapad, vagy be-
| ‘Truppfihrer, vagy a Cseka-—
a forradalmakrol, a
fennallé rend és intézmények
-megdéntésérél, amelyek a két.
vilaghabori kézben és utan :
- -szétra2tak a vilag életét, bam-
bava tették a népeket, szegé-
nyebbé a szegényeket, igazsag-
talanabba az igazsagtalanokat.
Es amelyek — sehol sem sike-
riltek. Az dtvenhét évvel ezelét-
ti orosz forradalom bizonyitja,
hogy | ‘egyven millio. orosz és _
mast is, mert az SS-cseka na- ggeeooce: aoe
esalnyik azt mondta neki, hogy —_e
ne dumaljatok, hanem iissetek! 7 iim

léle sarjad osztédas atjan —
nem mas kézonséges esalasnal

és egy kal6z-klikk uralmanak

és jolétének biztositasanal.
Ez rendori tigy, nem a ԤZa-

bad sz6, vagy szabad tett joga.

Nem ellenkultira, hanem a kul-

tok bikaviadala. Azé az elité,

et sell I sefmoini oket!

Palacsinta ~ - eszpressz6.
\minden_ nap Kaphato - |

493 BLS OR STREET west
: (Br gswick-nal) ce

_TELEFON> 96 51-1824

oS ees wedvesvenéatt seeretettel varja_
_GIZIKE és. - caaladia 2 |

ee Zenekar ia tszik

a Maver SES S
ol. Horvath Manager —

soHEMAANANEiNATNATTEEENEEN | wn ritasenestniTn

yee ree

ce @ Legoledskb. _
Kényelmes parkolas az-talet masattd Cit
pie cocsi férdhelly a = ~~ |

k Pigyelmes nszoleslhs |

| : oe esetén forduljon |
_hozzank bizalommal —

_ tatassal, Az Egyhdzak Vilag- lekemelé’’ szandékkal vitték a a sajat lelkiismeretével. Kezd- azért viselkednek civilizalat- {
- tandesa Afrikaba akar mennia fegyhazba, hogy énekiikkel és jék a gyilkos urakakeresztény- lanul, mert sohasem tanitotta _
-négereken segiteni, mialatt itt tancszdmaikkal feledtessék a ség gyakorlasat azzal, hogy — meg dket senki a tirelem nyu-
 helyben teljes ‘esddot mond a rabok egyhangi életét. Ez -nem élnek, nem rabolnak, nem galmara. Ez utébbiak nem ré-
_vallasoktatas. oe —ugyan mar Mr. Jézan Esz tol- erészakolnak meg néket és, szesei az ellenkulttranak, nem
‘HAT FIATAL KANADAI FIU lara valé téma, mert itt mar hogy betartjak a tarsadalmier- is igen lazadoznak és ha meg- @ §
- dolgozott az egyik magyar valéban megall az ész! A cikk kéles erre vonatkoz6 lelkiéstér- teszik, valami emberi vagy ha- @ (iy
-iizemben. A tulajdonos véletle-  szerint — irja tovabb winnipe- _ vényes szabelyatty | a zafias: ‘célért teszik legtbb- Oe
nil egyik alkalommal megkér- gl olvasénk — a lanykak elvol- > _VIRAGH ANNA : nyire, Ee )
: dezte : az egyik 18 éves fitt, hogy | tak renadernt a peso ca SS o—_ a .
-milyen vallasu? Nem tudom — variasraboktélés kézvetlenud~ - -
volt a valasz. De nem tudta a_ varias magatartasuktol, ahogy ee Peron és Kuba
— masik, harmadik sét a hatodik a a lanyokat kezelték. -
sem, hogy melyik vallasfeleke- | Valamikor még a “normalis’’ Peron ki ae probailja aa leszdmolni. eee oe j
 gethez tartozik. Ezek szerin vilagban miizeumokba, cao Se irtogatni a part- | Kuba ma a vilag egyik 1eg-
— ezek semmiféle moralis okta- — manyos intézetekbe vitték a fia- jaba j6l befészkelt (st Campo- jobban eladésodott Allama, tébb 2
— tast soha nem is ‘kaptak. Nem tal lanyokat —- ma fegyinté- — ra elndk amnesztiaja utan fegy- ‘mint 3000 milliéval tartozik a 2
értjiik az ‘Egyhazak Vilagta- | zetekbe, hogy yhumanusab- — vert is kapott) kommunista agi- ‘Szovjetnek, Ss ebbe az ésszeg-
—nacsat: Miért pont Afrikaba_ ban”. Assak a vilagot!  tatorokat — és elvtarsaikat, be nines is beleszamitva az
-akar menni tériteni? Lenne itt IGY TORTENT EPPEN ugyanakkor - — ala De Gaulle OrosZ fegyverszallitas. Moszk- =~
munka béven, ha lelkiismere- NEMREGEN, hogy a gyilkoso- 7, Harmadik Allaspont ki- Va €S Havanna kézt van egy 2
tesen gondot forditananak a lel- kat mar annyira szimpatikus- hangsulyozasara negyventagu szerzidés, mely szerint 2010-ig =
| kek megmentésére, - sa mossa a liberdlis sajté, hogy gazdasagi’’ kilddttséget me- le kell térlesztenie Moszkvanak —
De nemesak, hogy nem taréd- nemrégiben | egy Lolita nevi jecctett Kubaba Fidélhez, A a2 adéssagot. Hol lesz Fideél-
. nek a lelkekkel, ugyanakkor harmadrangii szinészn6 hozza- — kiildéttséget, melynek Ben Gel- nek dollarja arra, hogy éppen
ja . aBert Cute boy lengyelorszagi szarmazasu Argentinanak fizessen dollar-
‘miniszter volt a feje, Fidél agy ban elérelathatélag 1000 milli- &
‘fogadta, mint Ferenc Jéska Ot? Es Argentina olyan jol all
| Vilmos csdszart, vagy mint- most, mik6ézben odahaza éppen =
f ha maga Perén ment volna oda Fidél féldalatti partizansere- =
a Délamerikat Felszabadite sét irtogatja, hogy a gazdasagi —
- Haboris Szovetség iinnepélyes _ eséd szélén all6 Kubanak nagy- —
: megpecsételésére. lelkiien ennyit hitelezzen? Mi- ¢ -
Ala is irtak aztan a barati _ kézben- 6 is alig tudja rendez- @ -
: egyiittmiikodés megpecsételé- ni a Club: de Paris hitelezoal- (
-sére egy arucsere egyezményt. lamai al adéssagait éppendfog §
1.200 millié dollaros kerettel | izzadni, hogy a kommunizmus
(a délamerikai export-import- en ies a ‘délamerikai lac
an hatalmas. keret) read

fea ute Direkt a ee
me Tudjuk, foe tintetés =e

a, aggeeneeecetcolt