1982. november 27. (Motté: ,,Aki errél nem tud se mmit, tudnia mégis ennyit...’’) A vilagsajlo, a radid és a TEVE a német valtozas koriili talalgatasokkal, majd a valtozds tényének bejelen- | tesével foglalkozott az utdbhi hetekben — és foglalkozik még mindig. Ma mar ugyan inkabb csak a kénnyek Ie- torlése és a jévd kiuriili talalgatasok a sajté f6foglalko- zasa... A TENYEK Tehat a ,,szomort’’ tény: Herr Schmidt és Genscher illetve a Német Szocialistak és a Szabad Demokratak —| érdekhizassaga végetért... Elég sokaig birtak ... Min- denki tudta, 6k is — hogy érdekhazassag volt... Edes dolog a hatalom . negy komoly miniszteri tareal a ,,mini-partnak”... Azok meg ~— elv ide, elv oda — stitkéreztek a hatalom fényé- ben. oldalon Jenni... A hitlen ,,asszony’’ — szokas szerint — biztosra akart menni. ti} partner utan nézett és eladta magat a hatalom kedvéért ... Kiesit megdéregedve, bajaibol — f6- leg a Hesse-i valasztas utdin — jocskan elveszitve, de mégis partikepesen.., A megesalt férj, az erés, a na- Byoh» part vezetdje vontosan olyan hangon jelentette be| elvalast és sorolta fel a hiitlen minden hibajat és ,,ki- cagvigait™ mint az ilyenkor szokas ... Csak egy komoly hatalomnak szamit6 nagy nephez mégis méltatlan han- gon... De ez az 6 dolguk .. De hogy sok kénnyet ne hallassunk most a kétségki- vill tehetséges és vilagtekintéllyel rendelkezé Schmidt kancellar mialt — még kevesebbet a hiitlen Genscher miatt, jo lesz egy kiesit emlékezniink... A SCHMIDT—GENSCHER ERDEKHAZASSAG — biinhen fogantatott... Hiszen addig ,,a vilagjaro ket- tés’’ Willy Brandt volt amerikaiak a killiigyminiszter Scheel urat, hogy a kancel- lar hivatalaban kémkedés térténik. Még azt is megmon- dottak, valami francia nevi kémrol van sz0...-A fran- cla nevit urral az ulolso nyaron is egyiitt nyaralt Willy | (Szép emlékek: 6 ott ,,allt; ellen habort: alatt a naci veszelynek és ott mentette meg| a bérel..."") — A legtitkosabb NATO-taviratokat, tizene- | Brandt Skandinaciaban... teket is lalta a keletnémetorszagi beépitetet hirszerz6-tisat, a litkar,.. Mikor minden kideriilt és nem lehetett leta- | gadni a lényeket — és az 6sszes vélkesnek biinhddni kel- letL volna és a kormanynak bukni — Herr Schmidt meg-. mentetie a helyzetet: Willy Brandt esak partfénék ma- radt, Schmidt lett a kancellar. — Hogy senki felelésségre | ne vonhassa a kiiliigyminisazter Scheel urat, eléléptették | Allamelnékké és ime, partvezér és a helyettes-kancellar, kiilligyminiszler lett a Genscher urbol.., Mire a német kézvélemény felocsudott — mert még 6ket is fejbeverte és elkabitotta egy idére a megisesak furcsa kém-historia — minden rendben volt... Larmazhatott az ellenzék, sze- | gyenkezhettek a komoly — németek, esodalkozhattak a NATO-paritnerek: ment minden tovabb. HpALSZENT-KEPMUTATOK .. .” — Mikor a MeCarthy — hajtas idején — és a hajtas- ban benne volt a Feher Haz, minden liberalis és minden ..tarsutas’” — a hazafiassag szent tégajaban dicsekedtek vadlol nagy amerika-hiségiikkel, akkor mondotta lizitt vad haragjaval nak, a gazdag volt allamtitkarnak “Oh, you sentimonious hypocrites’ azaz magyaran ti, alszent képmutatok! . A Sehmidt-bukas és Kohl kancellarsaga a német al- kotmany alapjan szabalyos parlamenti eljaras alapjan tor- tent... De-harsog a vilagsajioé — Schmidt is eat mon- dutta, ROZANICH ISTVAN: Ker A kezemben. darab kenyér, a poharban kortynyi bor, gietem Tehajlo feten ennyi mar az Gszi tor. A vig satiretnek vége mar, hogy kinek szediem, nem tudom, az ids is késére jar: merre menjek, mely dlon? te Most minden olyan egyszeril, mi eldre (izott hajdan, nvugalom ont el, bdles derti, minden szorongd bajban. Mert hol a lazad, dult vilag, hol szall a harsogé zsoltar? bimbo régen hullt virag; ne hivd poharnyi bornal.. . —i ney tlinkk fel, hogy visszaint a kértefa halvany aga s mig felhok szallnak odakint, gondolsz egy régi lanyra, kis kendéje még ugy lebeg, mint hullé levél az dszben; eztisttel esillog bus fejed, magad is elmenében, nem maradt rolad semmi jel, esak maroknyi por meg versek, feletied majd a fi kikel, elfedi vad keserved. Miljék tehat a gyertyalang, vale megy banatod, gondod, feledd el mindet, de ha bant, szord el, mint aszél a lombot.. . morzsa sines mar a kenyerbol, sem a poharban csdppnyi bor, vekony esd hull az égbal, beh szegény az oszi tor. . Annak érdekében adtak a szocialistak | .. Nem rossz dolog az uj Németorszagban — a| Marshall-terv és az ORIG (Adenauer) utan ~ a napos| | RSCSRSALUA aU cr eR TH és Scheel tir... Hiabea intették az! az | es kétségbeesésevel a ,,szép Stu”. | Lehrer MacLeeh félorajaban is ezt emlegettéek a. MAGYAR E a ELE T ) @ CLEVELAND k a német valtozashoz... ‘bukottak, hogy ,jogilag ugyan igazuk van, de semmi er- kélesi alapjuk nem volt igy eselekedni’’... Oh, révid tér- ténelmi memoria! ... Nem azért maradt meg a kényszer- |hazassag, (mert a Brandt—Scheel intermezzo utan mar nemesak érdek, de kényszer hazassagrol volt sz6), mert/ nekik megvolt a parlamenti tébbségiik... Es eltakartak| ., Ami a szennyest, szagtalanitottak a politikai légkért . ma erkélestelen, mert csak jogi alapja van, de elsé izben tértent meg és meégis kivette keziikhbél a hafatmat — az nemesak jogos volt a kémbhistéria kideriilése idején, ha- nem — tigy latszik — erkélesds is. Mert az érzékeny szo- cialista ¢s szabad-demokrata keblek nem vonakodtak élni a tibbség altal biztositott lehetéséggel... Na akarom fehér, ha akarom fekete... A ,,BAZEL UGY” ..» Megemlitik a sajté és a hirkdzlé szervek. hogy volt mar egyszer hasonlo kisérlet. Valasztas nélkii] akar- tak ezzel-a parlamenti formulaval megbuktatni Brandt- ot... A Saar-vidék akkor élenjaré, derék Barzel nevii kepviseldje... Meg is ‘volt a sziikséges tébbség, igaz, minimalis — amikor ,.kalkulaltak.”’ Csak az emberi hit- tdrténelmiinkben . . .) .,. Willy Brandt megmaradt.., Judas csak 30 eztistét kapolt az arulasért, Az uj Néemetorszag gazdag allam . A ‘lefizetett CSU képviselé 50 ezer — akkori, igen jo — markat kapott... Jogos volt, ugye? Az emberi eyengeseget kihasznalni — okos dolog... A partot és a /koalicidt menteni — parlamentalis tébbségge] — ujra jo- gos volt... Az erkélesi alap nélkiili eljaras ellen panas2-| RUUULe URL t Valahogy, nem ténnek tavoliaknak, ha telefonon hivja dket. J hallani hangjukat ismét. Majdnem olyan, mintha velik Jenne. $8.71* 10 perces beszélgetés alacsony dija Eurdpa nagyrészébe, ha sajétmaga tar- irol, szerrol van szd. fmeg az OREG (Adenauer) teremtette meg a keretet Schmidt Fimeélte, vanysagot nem kalkulaltak be szdmitasukba a jo németek. | lee. - | | szavazattal (Nos, nem elsé alkalommal a ees tehat igen- kodé bukettak. akkor a gydzelem orajan elfelejtették meg- kerdezni magukat ~ és tajakoztatni a német kOzvelemeényt — nut tartanak a lefizetas ds az drulas erkblesi volta- Ha akarom fehér, ha akarom fekele.. . MI LESZ A SZOCIALIS JUTTATASOKKAL? | Mint az USA-ban, odaat is — no, itt Kanadaban nepszerti dolog ma ezt a kérdést feltenni... laszlotta el a Lehrer-Neal-faloraban sem a ur... De emberére akadl . gyelmeztette, hogy arrdl a juilatasi, gondosxodasi rend- amit 6x csak Orbkdéltek... iS, Erhardttal és a Mars- Jelszamolni. . 7° hozza a német gazdasagi csodat. hall tervvel. .. Ezt az 6 partja se fogia AZIGAZI VESZTES A SZABAD DEMOKRATA PART. . Hessen-ben exert hogy a hiitlen hfitlenségét ezzel a bi el. Re- zalmatlansagi fizeli vissza a német kézvélemeény ... Szinte a lilttlen fele- a minimalis § szazalékot sem = eértek akart azonnali valasztasokat kiirni. mindenki: a szocialistak elverik a port Az igazi Szabad Demokratak — lelkiik lyon — szégvellik most magukat... Egyesek morognak| segen.., legme- is, merl mar elébb szerették volna az érdekhaza: ssagot | felmondani... Talan elvi okokbdl, taldu mert érezték, merrol fujnak az uj szelek... ho! tinik fel a gydztes ty. Glettars... A két keresztény part, {Oleg Strauss-6k CDU- SUE TORK LaTRTUREC ET Re ERTL aT ULE URE TEI TARR RRR ERR vn pares Rn PLL Dijszabasok EUROPA _ “Standard | Discount Economy esazza a szamot, barmelyik nap este 6-tol reggel 7 dérdig terjedé idészakban, ( ’ »Kenver és hor’’) szamot, dijtalen: i lazok a németek szerepét az eurdpai hiztonsag, vagy a Nem is mu-| szociall sta | . Az ellenfel egyszertien a Mert: $414.48" 10.89° 8.74" ja Bajororszagban — de a CSU orszagszerle azt kérdezik majd, hogy ,,csak most jéttek ra az urak, hogy ressz agyba fekiidtex bele’. — ‘Mi mindig mondottuk, hogy cl- vi sixon, kiilligyi és gazdasagi vonalon — hozzank alllak kozelebb, de ~— ki tudja. miért — télink féllek és elle- nimk kormanyoztak — veliik... Mert sem -befele, valtozasok, hogy Szoval kar lenne a kénnyekért . ., sem kifelé nem lesznek olyan dinté vilag gazdasagi élete sikjan veszélyeztetnek... A kor- many tudja jal, hogy atmeneti kormany . Most kell igazolni magat és a nép — valasztassal kimutatott bizal- imabol — komolyan hatalomra keriiini... Ha lehet. egye- | dill es nem érdek-, vagy kényszerhazassagi megoldas- sal... Persze, kar hogy Kohl szintelen egyéniség és még nines vil gpolitikai stilya... Kar, hogy Carsten prof, — inem vart allametndk lett, pedig sokan biztak benne és vartak ra. Kar, hogy engedték Fielbingert kiléni... (Xi ‘nem volt naci. vagy legalabb is Hitler-Jugend, \ vagy a ha- | digépezet, vagy hadiipar tagia. aki hatvan koriil jar, vagy azon feliil van?) tF i iség Senmidi is megszabadulhat talan a part balszarnya- inak — szamara is. a német gy szamara is — karos he- Tolyasatol -., Palan a bukas — tisztulas alkalma lesz. Nagy és komoly hagyomanyai vannak az igazi name | szocialista es¢mének ... Volt az tj Németorszaghan mar pminden partot magaha foglalé kealicié, ivazi nemazeti ‘kormany is, a kézérdek és Europa, meg oa vilag java- ra... Komoly ellenfelek komnyebben jJutnak épitd egyiilt- j mukode ssre, mint az ,.érdektarsak’’. 2. Mert heesiilix a a masik eszét és elveit... Latjak lehelOségeket és a ké- 208 ligy érdekében engecinek es alkalmazkodnak: mert a partok alakuthatnak, a kombinaciék valtozhatnak | partnerex is — de épiilni és gyarapodni kell az orszag- “nak és aneépnek... | ome a jévdéjevel nem szabad jatszani'! ZEUS EEA Ree a eve ee ete ree nana TT SHWRS RATES ec LEY ONE ee Re ae aise xs 40 mins. 7am-{pm ipm-é6pm épom-7am * Tox-szel egyiitt. Ha barmikor i is felvilagositast kér a tengerentuli telefonhivdssal kapesolatban, taresazza a kévetkezd 1 800 874-4009. Készségesen valaszolunk minden kérdésére és elmondjuk, milyen egyszerG tarcsazni egy nemzetkézi telefonhivadst.