thsi

-‘Heti besza molonal ; a leg-
a “fontosabb™ eseményt szo-
kas elészér sorra venni.
Ezuttal kivételt tesziink és

a legkomolytalanabb eset-
tel kezdjuk.

Ez pedig az hogy a jo-
v6 evi elnékvalasztasra
készil6d6 Ford oktéber- —
ben és novemberben az
Egyesilt Allamokat jarta —
be, hogy jobbra- balra OSZ-
togatott kézszoritassal és

_kisgyerekek simogatasa-

val hajszolja_ a népszerii-
 séget. Ezt a valasztasi
_ kampanyt terjesztette. ki
_ most Kinara, Indonéziara-
és a Fiulép-szigetekre.
- Nem azért hogy barmit is
_ elintézzen. Hiszen Peking-
- ben még kéz6s° amerikai- :
 kinai kominikéban sem
-_ tudtak megAllapodni. Ha- —
a nem: esak azért tette meg
‘Ford ezt a nagy utat, hogy
cy televizi6. képei és az tj-
_ sagok fécimei azt a benyo-
mast keltsék az amerikai _
oe -valasztokban, hogy 6 ret- —
-_tentdéen fontos Kulpolitikal:
oo tevékenységet fejt ki.
_ Minthogy volt ‘Truman.
So ely (Gérégorszag és Térék- —
ss sorszag megmentésére), Ei- :
__ senhower-elv (annak meg-
o Getler heey § Szi- 2
= esapast merjen a husfo-
vaeatél

; ga
megsegit”), ‘esak teemee
etes, hogy Ford valasz-_
propagandistai is:
a — akartak egy Ford- elvet
oe tizni a kalapjukhoz. :
__ Ext hirdették meg Hono- .
ee luluban s ennek az a jel-_

- szava — irja a New York |

_ _ Times Ford szavait idézve,
_, — hogy a vilagbéke és. az
: --Egyesiilt Allamok bizton- —
 Azsiai ina

; econ lagi

 azt irja, hogy a

: vek meg akarjak akada-
lyozni, hogy az egesz or- |
-szagban silyos élelmezési
hiany lépjen fol. |
A szovjetkormany sajat
- népei elétt titkolni igyek-
szik a mez6gazdasag-
nak ezt a dramai aranyo-
kat 6lt6 esédjét. S ha Wa-_

shington céltudatos és
amerikai érdekeket kéve- |

té kilpolitikat: folytatna,
akkor itt volna a pillanat,
-amikor Moszkvat a détente —
: jegyében tett orosz igére-_
tek betartaséra_ lehetne
_ kényszeriteni. Erre most
annal inkabb médja volna-
Washingtonnak, mert az
Egyesiilt Allamoknak — az
. idén rekordtermése volt.

- ‘Persze a jelenlegi. kéril-

_ mények: kézbtt. nem lehet —
szamitani arra, hogy Ame- ©
rika erejét latbavessék. De
hogy” erre milyen j6 alka-
-lom lenne, aza kovetkez6
S idézetekbél i is kittinik. |

‘Még az angol Guardian

is — amely pedig nem el
-fogult a szovjet javara ve

-gabona-—
hiany_ arra. ‘kényszeriti a

| Szovjetuniét, hogy az Allat-
allomany egy nagy részét ©
a vagohidra vigye és ezzel

hosszu. évekig tarté stilyos —

lassitani_ és “elbrelathald,

hogy jévére az ipari ter-
-més— névekedése kisebb |
lesz, mint volt barmikor |
1940 ta.

A Jondoni Daily 5 Express

pedig arra a mondasra cé-
loz, amit a forradalomra
—uszito francia udvaroncok ©
_akasztottak szegény Maria
Antoinette nyakaba. (Ok
talaltak ki a ‘térténetet,

rraa panaszra, hogy

za a szegények nem kapnak >
e _ elég kenyeret Parizsban,
oe ae Pat ac kt a ki
_ naiak, akik” nem felejtet- -

a kirdlyné azt felelte vol- _

na: Ha nines kenyér, egye- |

ek kalacsot.
Az angol lap car
ja most Brezsnyevvel mon-
itija azt, hogy —

_ — Ha nines elég kenyér, a
-egyenek puskagolyét.

a helyzet ugyanis | az,

= a eter | .

: it hazni az ab eedemes
_lene _ Ves _ Maerestte

: az orosz és nem-orosz pa-

rasztok csindes szabotala-

_sAval szemben tehetetle- _

nek is a kommunista ve-

zet6k, az orosz fegyverek

nagyon is hatékonyak An-
Bola han | ae

‘Afrika pes /
_ Syarmatositasa

as ott foly6 kiizdelmet

-polgarhaboranak nevezik,

mert ez felel meg a bal-

oldali propaganda érdekei-

nek. A valésagban ez a

hare a Szovjetunié és a
nem- -kommunista vilag ké-
- 26tt megy végbe. A honap
elején a nem-kommunis-
ta gerillak még félényben

-voltak, mert a bennszii- Wes _ tabor
t6l inkabb arra a kérdés-
re szerettiink volna valaszt
kapni: hogyan lehetséges,
hogy az amerikai taborno-
kok egy ilyen, a mar-mar_
hazaarulast strolé politi-
kanak az eszkézéiil hagy-

‘l6tt. négerek kéziil tobben

_ esatlakoztak -Ghozzajuk,
mint az orosz és kubai ve-
zetés” alatt allo marxista '

-szervezethez. AZ utébbi he-

tekben azonban a haretéri :
helyzet. megfordult, mert_
az Orosz tankokkal és_
- messzehord6 rakétakkal |

‘félszerelt: 3000 fényi kubai

_ gyalogsag és tiizérség sok-

_ kal erésebb, mint a legfél-

jebb gépfegyverekkel ren-
delkezé- hem- sclera «

(tak.

yillaknak ©

még 150-200 délafrikai. ka-
tona is, de ezek a harcok- _
ban nem vesznek részt,
esupan a Délnyugat-Afri- &
kahoz kozeles6 Millanyma-

_veket védik.

- Allitélag azért, mert Pe- ©
kingben dgy vélik, hogy az

- Byobb veszélyt jelentenek .

mara. Es he ‘Amerika ‘sa-

me folytatnak |
— hogy szé
- pétolni

A. nem-kommunista ge- katonak —

az amerikaiak |
tessék-lassék kiildenek — :
fegyvereket — a poe pampaelnar az oro-

belga Kongon ke- S

-abbamaradt. nak volt: fondke.

A szenatus: ‘killiigyi | bi-

Atlanti-6cednra néz6 An- --zottsaga. elétt Schlesinger

golaban felallithaté orosz

Ne ainalver Wastmoreland 2
tabornok irt. |
| Westmoreland a Viet.
namban hareolo amerikai
hader6k. féparancsnoka
volt 1964-t6] 1968-ig. Ebben
a kényvében- felpanaszol- :
| ja, hogy konnyti lett volna
| Eszak-Vi-
etnambél jové tamadast,
de (a Kennedy elnéktél ki- —
nevezett és Johnson-tél
megtartott) McNamara, |
az akkori honvédelmi mi-.
-niszter nem engedte, hogy

visszaverni az

a Dél-Vietnamban alloma-

$026 amerikai erdk barmi-
lyen hatékony lepéshez fo-

lyamodjanak | _ Eszak-
Vietnam ellen.
Eat. eddig is. tad tule

Westmoreland

tak magukat felhasznal-

ni, s hogy az amerikai ta-
-bornokok nem vonultak _

nyugalomba esapatostul
hogy mint szabadon beszé- i sss”
16 civilek figyelmeztethes- _
sék az amerikai, népet,
_ hogy politikusai amerikai
életével, az
: Egyesiilt Allamok tekinté-
-_lyével s politikai érdekei- —

szélyre Schlesinger, a
Ford elnékt6l nemreég: el-
esapott honvédelmi- mi- |
hiszter” és Zumwalt admi- -
ralis, az amerikai hadi- |
: tengerészet vezérkara- -

kijelentette, hogy a déten-_
_haditengerészeti és Neat eee Cant Cee
tamaszpontok sokkal na- “€TK@ védelmi erofe- —

szitése _ Allandéan | csbk-—
| a szovjeté azonban —
névekszik. Amihez még _

 jat érdekeinek védelmé- _ hozzatette, hogy azameri- _

ben pe mert uijat hazni _kaiak (értsd: Ford és Kis.

a singer) struce-politikat
-azt hiszik,

szavakkal lehet.
az Amerika és
Oroszorszag_ kozti katonai_
: | esyensdlyt. - ao a |

tabornok- |

\ Z ‘oroszok o
yesaln ak’
ae . _ jatovabb csékkenteni Ang-
‘igy. hivia. ~ el “most. az
~ amerikai_ nagykézénség ©

Egy” ideig a “Maslak. fa figyelmét ugyanerre a ve--

gepitettek az coroszellenes
gerillakat, de az ENSz-nél
-dolgoz6 franciakhoz olyan
(egyelore megerésitetlen)
hir jott, hogy a kinai ta-
’ mogatas

-sagdban nyilatkozott. Azt.
_ mondotta, hogy a Szovjet-
unid nagyaranya médon —
,esal’, kijatssza az atom-
_fegyverkezés - ‘-korlatezasa-
ra
orosz egyezményt (ame-
lyet Nixon kététt Brezs-
— nyevvel 1975-ben). Es azzal
_vadolta Kissinger kil-
hogy ezt
eltitkolja s igy félrevezeti
Ford elndkét, s kongresz-

iranyuld — amerikai-

iigyminisztert,

szust é§S a vezérkarok {6-

| nokeit.

Zumwalt admirAlis sze-

-rint Ford nem foglalkozik
_elég mélyrehatéan a fegy-
_verkezést korlatozé. egyez- :
ményekkel és ezért nem is |
-_lehet tisztaban azzal, hogy
a szovjet ezeket a szerz6-
déseket megsérti. A ten-
gernagy gy latja, hogy —
az amerikai—

_ ,dsszejatszik”’ |
_szokkal és kézés_ erével
tartjak titokban, hogy az
_oroszok vellevlerte hogy &
esalnak”. S |

S$. mikézben az 7 amerika
; kormany egy része a fegy- -
verkezés terén veszélyez-_
teti az Egyesilt Allamok —
biztonsagat, az Angliat
kormanyz6 munkasparti
politikusok kéziil néme-
: lyek a bel € és. kiilpolitika o

A munkaspart. saIgeAe 7
-nyaolyan mértékben akar-

Atlanti- szovetség vezetéi

_ kézt mar a baloldaliak egy
részét is kezdi aggasztani. |
A belpolitikaban pilla-—
natnyilag Foot munkaii-
gyi miniszter vezet. a fel-—
forgaté tervek kovacso-
Foot ugyanis:
- minden munkast és alkal-—
-mazottat szakszervezetbe _ .
akar kényszeriteni, az aj-
sagirékat is. Igy qevanie -

lasaban. —

ellehetne némitani azokat,
akik a sajt6bana szakszer-

nek.

tak olyan messze menneé-

vezetbe —

kormany
az oro-

Ezek a baloldali poe

: nek. az ‘egész “arsadalom:
megreguldzdsaban, hogy

még a londoni Times is

-miniszterelnék kilpoliti-
_kai kudareba tornazta bele-
Angliat. Mégpedig olyan-
ba, amit Angliaban sokan ©

megszégyenitének jarlas
nak. :

- Baloldali
' fasizmus :

‘Ennek ‘elézménye. az,

hogy. Parizsba nemzetkézi_
értekezletet hivtak Ossze
faz eréforrasok (olaj, gaz)
esa nyersanyagok kérdé-
seinek rendezésére. A ké-
26s piacban gazdasagilag
szovetkezett nyugat-eurd- _
pai allamok ezen a konfe-
rencian kézés delegaciéval —
akarnak résztvenni —
“Anglia kivételével, amely-—

edaer fenekén talalt olaj-
telepek kihasznalasaval a

80-as években Anglidnak

lia haderéit, hogy az az elég” olaja lesz, a kézés”
piace tébbi- tagallama- Vie
szont_ olajbevitelre $ZO-

yul, ‘Miutan pedig az olaj

dolgaban Anglianak ma-

sok az érdekei, mint a téb-
bieknek, a parizsi értekez-_
leten Anglia kiilén delega-
ciéval akaria Kepviseltetm
maedt

_ Gobbels sjéslata

Wilsonnak, ©
: mondta Gébbels, Hitler:
Trepdgsndeminisztere,,

; : Erre. az z ailaspontra, he-
-lyezkedett. Harold Wilson,
: vezeti terror ellen kizde- az angol munkasparti_ mi- —

_ niszterelndk a kézés piac —
-miniszterelndkeinek ré-

mai Osszejovetelén. : Es

tetejében félreérthetetlen
célzas formajaban azzal
_ fenyegetédzétt, hogy ha
felszélalt ellene. Az a Ti-
mes, amely rendszerint el--
néz6 az éppen- elétérben
‘allé aramlatokkal szem-—
ben, hiszen a Hitler elétti
meghunyaszkodasnak is a
Times volt a £6 ‘Propaga- |
tora. | oe
Most mar az évatos Ti ¢
: mes is azzal vadolja a mun-
-kAspart balszarnyat, hogy —
ha sikeriil nekik szakszer-.
-kényszeriteni |
mindenkit, akkor az egyéni
jogok megkitésével olyan
rendszerbe viszik bele
Angliat, mint amilyent
Mussolini allitott fel Olasz-
-orszagban a fasiszta kor-
poraciékkal, = |
Kézben a- “munkasparti -
-megileckéztette Wilsont. A oe
fejére olvasta, hogy hia-
ba ijesztgeti éket; az an-
gol dicséség ideje mar elég —
-régen elmalt, Anglia job-
aes raszorul a kézés piac- _
ra mint Aromat Nemet |
: orszég.
Wilson le is. ‘szallt. ama-
gas lorél és visszavontaa
 -kilén angol kiildéttségre
-iranyulé |

Anglianak exportalhaté

olaifeleslege lesz, akkor az
-olajban gazdag, féleg arab
Allamokkal szévetkezhetik
a k6ézés piaenak olajbevi--
telre. szorulé tagiaival
szemben.

A hatas, amit kivaltott,
estinya képet ad arrél,
hogy Anglia, amely a ma-
sodik vilaghabora elétt

még elékelé vilaghatalom |
volt, milyen jelentéktelen

tényezivé sillyedt. A tob-
biek UByaniS majdnem

munkasparti koveny fe-

‘jét. Még Wilson miniszter- _
—elnék szocialdemokrata
_elvtarsa, ‘Schmidt

nyu-
gatnémet kancellar is

‘Allaspontjat.

Hazaérkezése utan pedig
az alséhazban valésagos Se
_vessz6futasban volt része
amiatt, hogy egy nemzet- |
 kézi értekezleten’ felelét-
lenil pencenett és hogy

‘Vajon es zébe jutott-e
—hanys zor

“tében | az -angol birodalom
fel fog. bomlani. Eszébe —
-jutott-e a pacifista mun-
_kasparti miniszterelnék-

nek, hogy a habord feli- —

-dézésében milyen nagy ré-
sze volt annak, hogy azak-
kor is” pacifista angolok

_ jobb politikanak tartottak
a Hitlernek val6é udvarlast,
 minta pénzbe keriilé fegy-
_verkezést.
most is fontosabb , nekik

“Mint ahogy

oe a " fegyverkézési ‘kel. _
-ségeket lefaragni, mint
8  (folytatas a4, oldalon) |