ws $ + eos . * i y i att q 7 A 7. ” ve : . ma tee GTR NEE Me ELEC eps LEO OAG P OAE Lag WORMS eed LAO RS AR IBEE: he pei ttehs CARRE tht CARTER oR pS ARES ERA NEE: He SECC PORREABEPPTRREAT BEE: a ‘ Nanadine Linet ee tei Ms ie OE NDE Meee: tt CREB PAPE! AEE he S12 80s. RAAB: AF ARE Bt Fe BRC APPR spt ihe Xo ine [ndldsi médjukban van. De e] kell ismerni, hogy az a-| [dottsdgok alapvetéen eltérnek az eurépai koriilmények- | t6l: az olajdolldrok dltaldban olyan orszdgok Glébe es: | ‘tek, ahol a korszer(isitési igények beletitkdznek az isz- | Félregurult petrodollarok Atok a pénz? — ez bizony elég furesdn hangzik. Szerte a vildgon az orszdgok tilnyomdé tébbsége szives drémest elfogadna ilyesfajta ,,dtkot", s inkdbb amiatt| panaszkodik, hogy sem erre, sem arra nem tud elege kolteni. Megbillent Allamhdztartdsokkal napjaink vildg-| gazdasdgaban felettébb gyakran taldlkezunk, s az e-| gyenstilyvesztés, a tdgasabban értelmezett bajok egyik eredéje tébbnyire az, hogy kevés — a pénz. De tigy lat-| szik, abbél is veszedelmek tamadnak, ha tul sok van] beldle, ha nem ésszeriien haszndljdk [61 a hirtelen be-| dramlé ezreket, millidkat vagy éppen millidrdokat. Az| olajtermelékhoz az elmult években igazdn délt a penz, | de legkésébb mostanra kideriilt, hogy ez még nem min-}| den. S6t, ha G6ndn helyzetét a vagyon hirtelen gaz. | daja rosszul méri {6l, ha nem tudja, hogy a_,,fejlé-| ddi’’ statusb6] mi kdévetkezik — akkor az dAldds atokka valtozhat, a sok kincs tengernyi baj forrdsa lehet. Le- | galdbbis a Neue Ziircher Zeitung ezt ldtja bizonyltott: | nak, legutébb éppen Iran példajan. Félre. és elgurultak a petrodolldrok, noha puszta | bevételeit tekintve Irdn az utébbi esztendékben a leg- tehetésebb dllamok sordba emelkedett. Az olajgazdagsag | azonban nem hozta meg a vart eredményt. A sah ag-} rarreformja nyomdn megalakult szévetkezetek nem tud-| tak annyit termelni, mint a feudalis urak kegyetlen szi-| l4m konzervativizmus falaiba. A koccanas valtakoz6 ki- menetel(i, mindenesetre az iszldm reneszanszat éli ezek- fejlédésre észténéz, a mohameddn hagyomanyok 6rzéi viszont sokszor a Kordnhoz szabnak a tarsadalmi id6- szamitast. Példaul Pakisztan -—- az egyik lap szerint — annal hivébb, minél inkdbb fenyegeti a széthuzas. Az irdni rengéseket csillapitani latszanak a tarsadalmi | féldmozgdsok hivatdsos és nem éppen kesztytis kezti csi- titéi, de az ellentmonddsok tényét a rendkivili dllapot | aligha szdmolja f{6l. Nyugati helyzetelemzék j6 része e- gyetért abban, hogy az irdni ellenzék korantsem Koran: | hivékbél All esupdn. Eppen ez neheziti a problémakat a teherdni esticson, hiszen a morgolédék nem egyetlen politikai csoport, vagy kulttrdlis-vallasos er$ tagjai: a | Time magazin szerint ellenzéki lehet a szélsé- vagy nem]... ag oe szélsGbaloldali marxista didk, a centrumon elhelyezkedé | kozasdt kimondé 1919-es nyilatkozat felmondasa. inyugati iskoldzottsdgu tizletember vagy értelmiségi épp- | ugy, mint a szélséjobbra huzdé mohamedan fanatikus. | Hogy az iszla4m konzervativizmus pontosan mekkora szerepet {6lt be a kiilénbézd ellenzeki aramlatok kozdtt, zt inkd ‘sak taldleatiak, sét olyan feltételezéseket is | — i, ie. _ | azt inkabb esak taldlgatjak, sét oly élelezéseket is jhol a nemazetiségek jogait lojdlisan kezelik, és egyre |ndvekvé mértékben tiszteletben tartjdk. Foglalkozik a me- | kézGlnek az ellenzik, hogy a rendszer ellen ldzadé pé- lusok bonyolultan egymdsba fonddnak, gora és kizsdkmanyoldsra épitett gazdasdgai, eladdsad- et st ED tak és elszegényedtek, a parasztok a varosba 6zénlot- tek, ahol éppen fellendiiltek a mammut-beruhazasok. A | esalédott tomegek a félregurult petrodolldrok miatt igy keriiltek szembe a bedramlé kincs haszonélvezéinek kis | esoportjaval. Az olaj tehat nem sztintette még az arany- : talansdgokat, hanem itt-ott még névelte is — és nem-| esak Irdnban, Eszak-Afrikaban, Szaud-Arabiaban, j6 ne- hdny sejkségben és emiratusban a szupermodern tech- | nikdt jérészt kiilf6ldiek honositj4k meg, de t6bbnyire kao- | tikus viszonyok kézepette. Mi lesz, ha az olajkonjunk-| tira megszlinik? | Szivesen vallandk magukénak sokan ezeket a gon-| dokat — a pénz mégisesak pénz —, és valé igaz, hogy | a hiba nem annyira a valutakban, hanem a felhasz- | imoszkvai ,,Literatura Gaze- . . ta’-ban. A cikkird kifejti, ennyil sem produkalni, ha nem volnanak a mindent | ~”: [kal és esellel kiirtani, |kormany eselében megfigyelhets. A szovjet anyagbeszerzok A szovjet anyagbeszerzék [| tulzottan Feltiinden Sszinte han-|blrokrata gi cikk jelent meg a es§dott mondott: a vallala- | ‘tok nem tudndnak még hogy a szovjet gazdasdgi|"” mar nt élet kulesembere az anyag- ‘kijaré, mindent megszerzé beszerzé, aki cégenck a hi. | @"Yagbeszerzbk, akik — i- ‘anyz6é alapanyagokat, fel- bosversik a hidnve szereléseket beszerzi. A|- °“°h#* & hianycikkeket. kézpontositott, | tervgazdalkodas | szok és svabok nevében kijelenti a memorandum, hogy | iiirdelyt Magyarorszaghoz kell csatolni, mert ez az or- Iszaig egesz térténelme folyaman tébb itositott a teriiletén elé népeknek, mint ma gyeskedéssel, baksissal —| hogy a nemazetiségi kisebbségeket meg akarja semmisite- A Nyugaton elé erdélyi szdszok és banadti svdbok | 1978 marciusi keltezéssel 11 siirlin gépelt oldalas me} {morandumot adtak ki, és azt megkiildték a romdn, a ben az orszdgokban, falan nem is egeszen fiiggetieniil | a petrodolldroktél. A bedramlé pénz a nyugati tipusi | memorandum tartalma: 3. Panasz a roman nép elnyomdsa és térténelmeé. iben a legstlyosabb identitasi valsagdnak eléidézése mi- | Filyen f6derdcié esetén) személyi és nemzeti tulajdonai- 4. A szaszok és a svabok Romadnidhoz valé csatla- | | sat elismerik. Felszdlitjdk valamennyi érdekelt kormanyt, i beleértve az ENSZ-t, hogy ezt a memorandumot és az Fabban megfogalmazott nyilatkozatokat vegyék tekintetbe. és az ezek nyoman elédllott lélektani hdttérrel foglalko- | aK, Ezutan a jelenlegi viszony okat targyalja. A mai ra, amelyben nem magyarok részérél rehabilitalja az 1000 Tomaniai helyzetet szembedllitja a magyarorszagival, a | aves magyar nemzetiségi politikat. Ezenkiviil hangstilyoz- ni szeretnénk, hogy a memorandum szerzéi Erdély visz- |szatérését federativ alapon képzelik el, a kélesénds e- gyenjogusag tiszleletben tartdsaval. Szerk.) att. 5. Magyarorszaghoz valo esatlakozasi nyilatkozat. A memorandum elészér a térténelmi elézményekkel morandum a romdnok taktikazdsdval, amennyiben 1945 | puldn szldvoknak prébdltak magukat kiadni, most viszont, | jmiutan az oroszok elvették t6llk Besszarabiat, Jatin, il- | ietve dadkéroman eredetiiket hangstilyozzdk. A dakéroman- iclmélet lehetetlenségére és tarthatatlansdgdra is kitér a |memorandum. A legfontosabb befejezé részben a Nyugaton él6 sza- szabadsdgot — biz- teszi, és sosem kisérelic meg ezeket a népeket mint ez napjainkban a roman Mivel a roman allam: 1. Napnal vildgosabban folyamatosan kinyilvanitja, claorszag altal garantalt, pdrizsi jségek védelmérél — amely hatdrozatok és szerzédések | autonédmidt, politikal és emberi jogokat garantdltak, a- magyar, az amerikai, a szovjet, az angol, a francia, 42] melyek a szdszok és a svabok reszér6l a Romanidhoz osztrdk, a luxemburgi, a nyugat- és kelet-német, a svaj- | yalg esatlakozds alapfeltételét jelentették, — ci és a belga kormdnynak, valamint az ENSZ-nek. A| Romania || erészak- || cikk nyiltan leirja hogy a Sa By he ee “Rae Rae ie ie MN he ie Meh Re Gi Re eR Me Oe i Se ee Re ee oO ee ** Valassza meg On utazasi idépontjat, olcsén utazhat, ha 30 nappal Fi and elobb vasarolja meg repiilojegyét 14—45 napos idGtartamra. —_— @— 3 NAP EURGPABAN eslitortoki és szombati induldsokkal 1978, szeptember 15. — 1979. majus —$916.00-tol 3 1 “ig. gépkocesi, hotel, vagy vasutjegy haszndlattal egyiitt, személyenként $110.61, megvaltasa kotelezd. —_ @— HOZASSA Ki HOZZATARTOZOJAT KARACSONYRA iddtartamra. | — @— KEDVEZMENYES DELI UTAZASOR: SUNFLIGHT, fhe SKYLARK, WARDAIR repiiléjegy és hotel egy hétre mar Bermuda, Florida, Bahama, Hawaii, Mexioo, Jamaica, Barbados, San Juan. — @ — Utlevelek, vizumok, hotelfoglalds, autébérlés Eurailpass IKKA—TUZEX——-COMTURIST—IBUSZ—CEDOK fokepviselet —_ @— LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 BLOOR ST. W., TORONTO, ONTARIO MSS 1¥4, CANADA es 4 ¥ uF r 7," Polgartarsak vagy jaszoltarsak? —— (Folytataés az elsé oldalrél) — hézségekben legyézték az akaddlyokat és el§re tortek, Gj vallakoza- sokat kezdeményeztek. A szegények mai helyzetét udvarolva és hize- legve a kormdnyzat leszegényiti az egész tdsadalmat... Ezen az ul- jan Amerika eljutott oda, hogy a népjdléti és adéztatasi tulzasok kivetkeztében a minden évben indulé 300.000 kezdé vallalkozds ket- harmada 6t éven beliil megbukik, és ma a kézép- és kis vallalkozo nem keres New York vdrosdban annyit, mint a varosi szemétgyiijté. Es kdzben hangzik: fel kell adni gazdasdgi szabadsagunkat, mert hataraink lezdrultak, mert a halal arnyékaban éliink, mert a leve- génk fertzdtt, mert mérgezett a talaj, amelyen jarunk, mert a la kossdg til slirfi, mert a felhkbél rdkokoz6 es$ hullik. Tehdt nem viselhetjiik el a verseny szabadsagdt és el kell dobni. Elértiink a szabad ut végére és a hatdr témegekkel eldugult kapuiba fitkdziink.”’ Gilder nem ért ezzel egyet és érvelése igy végzidik: ,,Pedig a jové prébdin csak azok tudnak urrd lenni, akik képesek arra, hogy az is- meretlenbe belépjenek, akik képesek az ismeretlenre. Mert a jovét nem lehet kiszAmi{tani.” A mutatéba felvetett nagy kérdések itt forognak az amerikai kézerzetben. Eerthet6é modon fokozzdk a térvényhozék polgartarsainak indulatat. Marvin Stone ,,A 95-ik kongresszus” cimii cikkeében figyel- meztet: ,,Szendtoroknak és képviseléknek észbe kell venni, hogy pol- gdrtdrsaik nem azért kiildétték déket Washingtonba, hogy otf ugy el- jenek, mint keleti hercegek. Némi gerincet is kell mutatni, amikor killénleges érdekeltségek szdszéléival keriiinek szembe. A Capitol Hillt eléntéttek a lobbyistak, a szdsz6lék, és ha fontos t6rvenyjavas- lat keriil a tapétara, beavatkoznak és minden oldalrél rdngatjak, gy6z- kédik a térvényhozokat. Eredmény.: igen sokszor a térveényhozd tet- lenségben keres védelmet, kertili a bator kezdeményezést. A szenatus és a képviselOhaz olyan hajéhoz hasoniit, amelynek nines kapitanya, és ide-oda diiléngél a tengeren és a tenger tele van a ktilénleges érdekeltségek cdpdival. Az elképedt valaszté tehetetlenfil bamulja a haié diiléngéset.” A kérdés, amely ma izgatja a Capitol Hillt, meddig marad ilyen tdvoli nézé a valaszté polgdrtars? A kényelmes zebra-viseletnek mikor lesz vége, és mikor kivanjdk majd a szavazé-fiilkében, hogy a jelolt szint valljon? Eddig az amerikai polgdrtarsat vedettsége, joléte, ke nyelme lustava tette. Az allam haladion a maga utjan, mig a pol- gartars ,élheti a maga életét. Az orszdg elényeil megkéveteli es él- vezi, de a gondjait még a szavazds mertékéig sem vallalja. Ariszto- telész, a nagy gérég bdleseld, az emberiség egyik legnagyobb szel- ieme fr errél a tipusrél, de nem polgdrtdrsnak, hanem asztaltars- nak, vagy jdszollarsnak nevezi. Politika cim{l mfivenek elsé kdnyve- ben emlékeztet arra, hogy amikor még a nagyobb tarsadalmi ko- zosségek nem jéttek létre, az ember még csak asztalldrs vagy ja- szoltdrs volt. Jé6 kérdés lenne: nevezheté-e polgartarsnak egyalta- lan az, aki az ilyen asztaltdrs vagy jaszoltars életét éli a mai bo- nyomult tdrsadalmi életben? Nem vitds az aszlaltdrsnak vagy a ja- szollarsnak, aki esak az asztal vagy nyersebb széval élve, csak a jaszol elényeit kivanja a tarsadalomt6l, polgdrtarssd kell fejlédnie. Ez- zel kezdédik az az dtalakulds is, amelyre az amerikai gondolkozok vagynak. %s ha az asztallarsak és jdszollarsak polgdrtarssd valva elmen- nek a szavazéurndhoz (bocsdnat: géphez), bizonyosan megtalaljak majd azokat a honatydakat és honigazgatékat, akikre Amerika jévendd- jéhez szalikség lenne. Ennek is megtaldlhatjuk klasszikus meghataro- zasat a masik nagy gérég béleselé és vildgité szellem frasdban, Pla- ténndl. Platén éréknek mondja déket és igy is van. Amerika [elelt ma a Capitol Hill érkddik. Platén az Grékrél ezt irja: Ugy kell lenni, hogy az 6rék a maguk népe irdnt baratsagosak legyenek, ne ragadtassAk magukat erdészakossdgra egymadssal és polgartarsaikkal szemben. Az ellenséggel szemben viszont legyenck harcias lelkiilett- ek és kérlelhetetienck. Mert ha nem, akkor még azt sem kell meg- varniuk, hogy valaki mds tegye tonkre éket, megdssak 6k maguk is a sirjukat.” Platénnal egyetert Arisztotelész is, mondvan: .,...azt a lelkiiletet, amelyet némelyek az érékt6l megkivannak, hogy szeressék hozzatartozdikat ... a lélek akarali része fejleszti ki benniink. ez a Iéleknek azon ereje, amellyel szeretiink.” Bs, lam, itt megtaldltuk a mindenkori politikal valsAgok kulesat, nyitjal. Honszerelem mondottak — be szep szdval — eleink. Honsze- relem viszi el az asztaltél vagy a jaszoltél az aszlaltdrsat vagy ja- szoltdrsat és teszi polgdrtarssd, honszerelem teszi jg 6rokké a megva- lasztottakat. Jaj, de 76 aunak, aki etthon ér2i, és ja] de keserves annak, aki ujvilagban 6rzi. |ni, és; ~ 2, Megszegte az 1918. december 1-i karlsburgi _ha- (arozatokat és az 1919. december 19-i, Anglia és Fran- szerzédést a kisebb- ezért Romdnia minden Erdéllyel kapcsolates jogat 1. Panasz a roman kormany ellen az 1918-19-es csat.. eljétszotta. Magyarorszag Urdely ligyeben 1918-ban nep- eee wes | szavazdst kivant, ezt azonban a roman kormany elutasi- lakozds feltételeinck, valamint az 1947-es békeszerzé- 'dés III, cikkelyének meg nem tartdsa miatt. 2. Panasz a roman kormany ellen a magyarokkal | (és a tébbi kisebbséggel szemben gyakorolt elnyomas és | erészakos asszimildciés kisérletek miatt. | totta. Ma nepszavazas folosleges, mert a roman kormany i bebizonyitott megsemmisitési szandékai genocidium jelle- gével birnak és blintetéjogilag oly sulyosak, minden em- | beri és isteni térveny ellen oly mértékben vétenek, hogy | jogfoszto hatdllyal rendelkeznek. A szdszok és a svahok i fSderdciét kivannak Magyarorszaggal az egyenjogtisag alapjan. Megigérik Erdély minden lakéjdnak, hogy (egy kat visszanyerik és valamennyi polgari joguk gyakorld- (A memorandum egyik legfontosabb része szdmunk- (Nemzetér) @ Virdgkiildés az egész vildgra, | ligyszintén Magyarorszdgra | is a leggyorsabb kiszolga- | lassal. | Eskiivok mtivészi kivetelben | | Virdgz6 névények és Grok | zéldek minden alkalomra. | . Dijtalan hazhozszallitds | Vasarnap is nyitva reggel | 9 érdtdl este 5 érdig | HétkGznap reggel 9 dératdl | este 7 oraig | 35 éves miulttal allunk kedves | SE m vevdink szolgdlatara 1096 BATHURST STREET — TELEFON: LE 2-0864 VAGY 532-0889 Kuildjén altalunk virdgot Magyarorszagra Olesé egyéni és csoportos utazdsok Rokonok kihozatala Utlevelek, vizumok, autébérlés, hotelfoglalds Reptilé- és hajdjezyek részletre is. IKKA — TUZEX, GYOGYSZER ES VIRAGKULDES Felvildgositasért hivja: SZEGVARY MAGDAT 398 BLOOR STREET W., TORONTO 4, ONT. TELEFON: 923-6160 : * Bes & rr Biztésiids ~ Alapitva 1955-ben 3101 Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontario (a Lawrence Plazaval szemben) | TELEFON: 787-0304 KEDVEZMENYES APEX UTAZASOK 14.45 napra — indulds barmely nap Toronto—Budapest—Toronto $469.00 30 napos elévétel szitkséges IRKA — TUZEX — COMTURIST Pénz és Gydépyszerkiildés 1592 BLOOR ST, W. (Dundas W, fdldalattinal) Toronto? TELEFON: 533-9496, 533-8235, §33-8417 esti erde CANAL SESE NS Magyar etterembe menni. Ciganyzene, Tanczene minden este Vajdulak Gyula és Bordds Géza hegediil Naponta rdntott borjuldb, haldszlé, rantott hal és sok mds finom étel. Asztalfoglalds: 923-6599 200 Bloor St. W. Parkolashoz bejdrat a Bedford Rd-rol (kozcl az Avenue Rd_-hoz) Vasdrnap is nyitva.