Gabor Aron:

December végétél j janius
kézepéig Eszak- és Dél-
Amerikat jartam. El6-
adasokat tartottam, el-

leneldaddsokat hallgat-:

tam, véleményt mondtam,
ellenveleményt kaptam.
Felfedezo tton voltam.
Milyen eredménnyel tér-
tem ,,haza’' a Bajor Alpok
aljara? A nemzetkozi poli-
tika dilihazaban handa-
bandaz6 vilagunkban is
emigracidinktél fiigg, hogy
Joan és Pedro jobban meg-
ismerjen minket, vagy
_ Joe és Bill se fogadjon el
jabb Trianont. Jaltat,
Helsinkit. Ne buta szenato-
rok, mégbutabb elndkék
beszédeibél, hanem mitl-
tunkbol, jeleninkbdl,
eurdpar és eurdpaelétti
évezredeinkbél és jelenle-
gi tileléstinkbol értékelje
ki, mit ériink és hol a he-
lytink. Nem az évezredek
mélyén kullog6é torténel-
mekben — 200 éves hatte-
rébél ez még sokaig nem
érdekli Joet és Billt — ha-
nem abban a ziirzavaros
folyamatban, amelyet
aj vilagszerkezet kiala-

kulasanak mondogatunk.

Pedig nemecsak az. T6b-
bek kézott az is kérdés-
hez kétédik, hogy tilnépe-
sedd és tilgépesedé vila-
gunk miként adjon szeny-
nyezetlen kenyeret, vizet,
levegét az tj embermilli-
ardoknak és hogy alakit-
son ki olyan életszerkeze-
tet, ahol az emberi és népi
alaptulajdonsagokat nem

semmisitik meg eszeve-_

szett diktatorok és még

eszeveszettebb kompu-

Libanonban is az
-oroszok kerekednek

© felil

~ Afrikanak a -nydlvanya

| bizonyos tekintetben Liba-
non. Ugylatszik, ott is be-
valik Szolzsenyicinnak az
a mondasa, hogy aki a

Nyugatra szamit, az. veszit —

és akit a szovjet tamogat,
az gByOz.

‘Sziria meg akarta aka-
dalyozni, hogy Libanon-
ban a kormany oroszbarat
mozlem miliciak és a ve-,
lik szovetkezett palesati-
nai gerillak kezébe keril-
jon. Ebbél a célbél kil-
détt Sziria csapatokat Li-

oe banonba Amerika és Izrael

hallgatélagos beleegyezé-
sével. Szirianak ezt a ki-
sérletét azonban a szev-
jJettel Libanonban egyiitt-
mukédé Libia és [rak igyek-
szik megakaddlyozni.

Még az arabok sem me-
rik talalgatni, hogy végiil-
is ki kerekedik felil: az
oroszbarat, vagy az orosz
ellenes arabok. Hogy a li-
banoni habortiban csak a
| szerepl6k, marmint a ge-
rillak és az aldozatok vol-
tak arabok, de a felbuj-

t6 a Szovjetunié volt, ar- |
ra a nyugati sajté eddig-
eélzast is alig tett. Most —

a New York Times is kez-
_ ditudomasul venni, hogy a
libanoni szelek Moszkva
felél fujnak. ose

_A lap eurépai fomunka-

tarsanak értesilései Sze-

-rint Libanonban a szovjet
égisze alatt fogott O6ssze

 Bakdash, a sziriai kommu- ©
- nista part elnéke, Zsumb- |
att, a libanoni baloldal ve-
| elhajtast.
Egy konzervativ. ameri- :
kai publicista pedig, Wil-

 zere és Arafat, a palesztin

certley zomének a veze-—
" Eddig is tudtuk, hoae. ao
libanoni. baloldalnak nytj- j
- tott orosz segitség négy

— esatornan at jutott el Liba- |

-nonba: a beiruti szovjetké-

a vetségen, Irakon, Algérian —
és féleg Libian keresztiil..
AD erre— Jrenyag, hadi-

terek. Néhany generacié
még elhigyje, hogy Ada-
mot nem értelmetlen fél-
allatnak, vagy mégértel-
metlenebb ,,mindentudd”’

gépnek inditotta utjara .

az Isten és azt is ttrava-

léul adta: agyaval, kezével ©

keresse meg kenyerét. A
vérrél és verejtékrd] el-
felejtkezett? Ha j6l utana
gondolunk, ezek nélkiil
nem lennénk ott ahol va-
gyunk és nem Aallnank ta-
nacstalanul a kérdés elétt,
hogy az éhes, vagy a tul-
zabalt ember a veszedel-
mesebb. Egyszerttbben?
Aki a vilag éhes és tdal-
taplalt részét jarja, eloébb-
ut6bb észreveszi, hogy a
szocialis elesettségben és
ideolégiai elnyomatas-
ban é16 népeket még jél
lehet lakatni, szabadsa-
gukat vissza lehet adni, de
mit kezdjenek a kévetke-
26 évtizedek, évszazadok
(?) Joeval és Billel, akit
200 éves torténelme tal-
taplalt, ttlbiztositott és a
vilag fejlodési ritmusa fo-
lé emelt. Elvegyék téle a
»garbicsba”’ dobott f6lés
élelmet, fizikai korlatok
kézott értesse meg vele,
hogy az étel csak addig fon-
tos, amig az éhség félel-
mével jar, a dollarmilli6k
csak akkor adnak bizton-
sagtudatot, ha a szegény-
ség moégotte leselkedik és
korlatok nélkiil a korlatlan
szabadsag sem ér semmit.
~Olyan utakon filozé6fal-
gatok, ahoi konnyebb elté-
vedni, mint megérteni,
hogy sorsunkat valtozat-

lanul azok a kérdéjelek ira-

folytatas az 1. oldalrél

Ezt a talalkozét eddig ti-
tokban tudtak tartani:
‘most.a bajor katolikus part.
vezérének, Straussnak a
lapja, a miincheni Bayern-

kurier adott hirt réla.

Az oroszok tigyességére
vall, hogy libanoni mané-
verikben a Libanontél ta-

volesé és katonailag gy6én-
ge Libiaval és Algirral

tudjak keresztezni a Liba-
nonhoz kézeles6 és az arab
vilagban vezet6 szerepet
jatsz6 Egyiptom, Sziria és

-Szaudi Arabia atjat..

Erdély és

Dobrudzsa

A Szovjetunid masutt
végbemen6d sakkhuzasai-

rél is ir az amerikai saj-
to. XIgy példaul arrél, hogy

Moszkva most Budapesten
és Szofian keresztiil akar

nyomast gyakorolni Buka-
—restre.

Eszerint az oroszok ba-

toritjd4k az Erdélyre és — A
_gattak mind a négyen —
Baker, Inouye, Montoya

Dobrudzséra iranyuld ma-
gyar és bolgadr irredentizmust,
hogy figyelmeztessék a ro-
manokat: ha a kilpolitika-

ban nem csak jelentékte-
len, hanem fontos kérdé-
sekben is eltavolodnanak
a szovjetvonalt6l, akkor

megtérténhetnék, hogy a
magyarokat beengedik
Erdélybe, a bolgarokat

pedig Dobrudzsaba. |
Ezek volnénak a legfon-
-tosabb nemzetkézi | ese-

mények. Magukban az
Egyesilt Allamokban any- |
nyi az Gjsag: a rémai kato- |
likus. pispokéktiltakoztak _ -

nyitjak, amelyeket csiri-
esari innepségek és véres
forradalmak sem tiintet-
hetndk el? Mindéssze jel-
zem, hogy Amerika-szem-
léletink, Amerika-ismere-
tink kilénésen hiadnyos.
Néha tal, maskor alaérté-

keljik az Uj-Vilagot, ott

kiabalunk, ahol siiket fi-
lekre talalunk és ott hall-
gatunk, ahol réges-régen
beszélniink kellene. En
is esak tizedik amerikai
utam utan kapisgalom,
hogy Joe és Bill nem bu-
ta, nem ellenség, mind-
ossze Magyarsag-ismere-

.te a mi Amerika-ismere-

tiinknél is hianyosabb, a vi-
lagesemények fiiggvénye
és nem nyit szamunkra
kiskapukat, ha butan és fe-
lelotleniil elmegyiink azok
mellett. Joe és Bill nagy-
apja még abban a vilag-
ban sziletett, ahol minden-
ki maga keresett kiskaput,
mi pedig Amerikaban is
abban a régi szép alomvi-
lagban topogunk, ahol a
kapukat évszazados saja-
tos hagyomanyaink, szem-
leleteink agy nyitogattak,

esukogattak, hogy nem fi-

gyelték, milyen sziszté-

mak szerint mukédnek a

vilagfejlédés és vilagtér-
ténelem zarjai. Mikor azt

hittik megtalaltunk egy

kiskaput és bevihetjik
igazsagunkat: ,,a megnem-
ért6, halatlan népek’’
orszagaiba mas érdekek,
igények rég megelozték és
ragalmaikbol, hazugsa-
gaikbol emeltek elénk fa-
lat. Mire Rak6éczi és Kos-
suth, vagy trianoni foldén-
futasunk, és 56-os mene-

kilésiink szava nyugatra

jutott, szabadsagharca-
inkat mar masképp értel-
mezte és értékelte a vilag.

zésével megbizott szenatu-
si vizsgalo- bizottsag: is

: panamistékkal_ volt kibélel-
ve. De ez esak a kisebb

része a vadnak. —

A févad az, hogy ez a sze-
natusi Watergate-bizott-
sag egyszer egy olajval-
lalat kijaréjat, egy csomé
szenator ,,jobaratjat’’,
faggattak kifejezetten
,vesztegetés’’ cimén. ar-
rol, hogy az olajvallalat

mikor mennyit fizetett

be Nixon partkasszajaba.
A kérdések aradatat zudi-

_tottak ra, de amikor a ta-
na azt mondta:

— Nem csak a kormany
kért téliink pénzt, hanem
bizonyos tdrvényhozok is —
akkor a szendatorok egy-
szerre elhallgattak. Mind-
egyikb6l elszalit a nyomo-

26 dith, egyikiik sem kér-

dezte meg a tantt, hogy

_ kikezek a megvesztegetett

torvényhoz6k.
Safire szerint azért hall-

és a Nixon iranydban még

naéluknal is gytlolkod6bb >
Weicker — mert az elnék
| kivételével mind a négy je-
lenlévo szendtor kapott pénzt
téliik — ugyanattel az olaj-
-yallalattél.

OA szenatusban folyé pa-

namazésra _jellemzé,

hogy ez az olajvallalat Sa-

fire szerint évi 10.000 dol-

-ldros ,,6szténdijat’ adott
Scott szenatornak ,,Kuwa-

it washingtoni nagykovete-

: nek a kérésére’’.
A legérdekesebb ameri- :

az ellen, hogy a demokra- |

liam Safire, ‘ket cikket | is

panamézasrdl.
_ Az egyikben Kerupeie
S val: és ennek elleplezését
szolgalé ,,a nyilvanossag —
 el6tt elhangzott hazug-—
-saggal’ vadolja O’Neill —
n képviselét, a demokrata-—

o- part egyik vezérét, akit:
- mosta képviselohaz elndké- a ikor

fae nek akarnak ‘Megvalasz- (a
Uk masikban pedig leirja, .
By a ‘Nixon m palldtat tele

ta-part helyesli a magzat- ward Smith, az ABC tele.

| ~— vizid kommentatora most
arulta el:
neki ‘megmondta, hogy
: | Kennedy elndkor Castro olet-

f € meg.

Johnson elnék

 Ezt Solan: sejtették ak-

. konban: A kormany val6-
-szinileg azért titkoléd-.

zott, mert ha eZ kitudédott

-volna, lovat adott volna az

antikommunistak ala.

_ demokrata-part — ‘szamara_
- pedig fontosabb volt az an- |

- parti velnokielbld gyongi- e
tése, mint az igazsag. ki

: deritése. 8 0 staze 3

Bill szereti és érti.

- Eurépabél.

Uj manipulaciék, Gj éssze-
fiiggések homalyositottak
el azt az egykori, szerin-
tink legalabbis kézenfek-
v6 térténelmi valésagot,
hogy Eurépa legéregebb
orszaghataraként a mien-
ket jegyezte fel a térténe-

lem és haakarjatébb, mint | 4 kommuni ) :
| (ami varhato volt), de abszolut tébbsé-
| getnem kaptak, amit senki sem vart. —

kileneszaz éve tudja a vi-
lag, hogy a magyar biroda-
lom hatarai lényegében
akkor sem valtoztak, ami-
kor orszagunk teriletére
idegen hatalmi érdekek te-
lepedtek. Es ha nem akar-
ja tudni? Itt a hiba és az
legalabb olyan id6s, mint
orszaghatarunk. Sohasem
ismertik fel, vagy tudtuk
megvaltoztatni azt a nyu-
gati felfogast, hogy ezer
éves hatarainkat érdemte-
lentil kaptuk a térténelem-
tol. Legfeljebb? Szivet-
lelket melegité iinnepsége-
inkben, dalainkban, szé-
noklatainkban, héskdlte-
ményeinkben mondtuk el
egymasnak, hogy milyen
igaztalan, halatlan a vilag.

Es most jén a végzetes hi-

ba: kulféldi hirkeltésink

ma is korszeriitlen. Har-

mincegy évvel a habort
befejezése utan sem ér-
tette meg emigracidénk,
hogy a nyugati, f6képp az

agy engedik be legigazabb

érveinket, ha tigy csoma- —

goljuk azokat, ahogy Joe és
Még
most sem vettik tudoma-
sul, hogy Joe és Bill nem
ismeri, nem is akarja is-
merni nyelviinket, észja-
rasunkat és ,,a legnagyobb

vamkedvezményt”’ csak

olyan portékaknak ad,
amelyet megszokott és
amerikai cimkével latunk
el. Enélkil csak annyit tud-
nak rolunk, hogy Gabor
Zsa-Zsa a mienk és 1956-
ban kiilénés dolgokat mi-
veltiink. Hogy mit, miért,
kiért tettink az még min-
dig azokban a nemzetiszi-

nui csomagokban avasodik,
amelyekben igazsagunkat
_exportaltuk..,. Tiszta, ke- |
vésbé tiszta szivvel, énzet- _

lenil, vagy szamitasbol, de
mindig ogy Allitottunk 6sz-
sze, hogy Joe és Bill a leg-

esetben megesodalta, az-

tan beilt a kényvtarakba,

elovette az enciklopédia-
kat, belelapozott iskolas

konyveibe, elolvasta anapi |

sajt6t és megallapitotta:

-minden ellenkezoleg igaz.

Ahogy a helyre nem iga-
zitott krénikak, torténel-
mek mondjak és a Karpat-

népek térténelemlopdsa,
ragalomhadjarata diktal-
ja.

Mindez kilég egy eléad6

ki-
vetdédatt, hogy az amerikai
magyarsag is Uj, korszerti
magyarsagszolgalatot,

aj télteth magyar hirve-
rést igényel. Ha nem kap-
ja meg, j6 esetben azok-
ra a szép idékre emléke-
zik, amelyekbé] még ma
sem zokkentetttk ki és

amelyekbél még ma sem

érti, hogy mit fogad el,
vagy mit nem fogad el

legszebb idészakainkbol a
vilag és mi az, amit a kiil- |
-féldi kérnyezet dsszes jelét
hordoz6, idegenben fel-
‘nétt fiatalsagunk megért-

het. Rossz esetben? Haza-

latogatasokb6él meriti a |
magyarsagszolgalat ele- |
-meit és térténelmiink hat- | ‘itéljék az 56-os magyar forradalom leve-
: | rését. Az olasz kommunista part, a fran-
| cidval egyetemben, Aaldasat adta a hrus-
| csovi tomegmészarlasra, egy nép remeé-
| nyeinek eltaposdsara.

1 Nem telt el egy | év, az olasz kommu-

tere nélkiil, ideolégiai tal-

ean kinalgatja érveinket.

Legrosszabb | -esetben?
K6zonyésen dobja papirko-

sarba egyesuleteink meg-
hivéit és azt is letagad-
ja, hogy valaha magyar
volt. Ha eléadasaink lég-
kore és a hozz4sz6lasok
nem mutatnak mindezt, a
-_sajt6konferenciak kérdé- L
seibél akkor is kideril az
A amerikai sajté és politika |
is igényli, hogy végre ért-
hetéen mondjuk el milyen ]
r tapasztalattal | binge
Nem azért r ‘ne
teszi, mert ezer ‘évinkért k

1976. jalius 10 _

| Kovaes Imre:

-Mintha nem is lett volna valasztas
Olaszorszagban, a helyzet valtozatlan.

| Illetve annyiban mégis valtozott, hogy

a kommunistak erésebben felfejlédtek

Kikerekitve a kereszténydemokratak

| a szavazatok 39 szazalékat, a kommu-
/nistak 34 szazalékat kaptak: atvaltva

mandatumra, a kommunistak nveresé-

| ge azonban jelentos: a 315-tagi szena-

tusban a kommunistak 23-mal tébb uilé-

| helyhez jutottak, az el6zé eredménnyel
| szemben, a szamuk most 116. A 630-taga
| kepviseléhazba 49-cel tébb kommunis-
| ta képviseld keriilt, mint 1972-ben, s je-
| lenleg 228 kommunista képvisel6 il a
| parlamentben. A kereszténydemokra-
| tak vesztettek harom iiléhelyet a par-
| lamentben, képviseloik szama 263: a
| szendtusban megtartottak eléz6 ilohe-
| lyeiket: 135.

Ezek a szamok hatdrozottan mutat-

| jak, hogy Olaszorszagban kialakult a
| kétpart-rendszer. A kereszténydemok-
| rata- és a kommunista part elvitte a sza-
| vazatok haromnegyedét, s mivel a tébbi
| partok lemorzsolédtak, a helyzet élesen
| polarizalédott. A szocialista part tudta
| tartani magat, a szavazatok tiz szaza-
| lékat (kikerekitve) kapta, a szocialde-

mokratak, a liberalisok és a neofasisz-

| tak vesztettek szavazataikbél. A legsi-
amerikai kiskapukon csak | lyosabb vereség a szocidldemokrata-
| kat érte; tizennéggyel kevesebb képvi-
. selét és dttel kevesebb szenatort valasz-

| tottak.

A korai valasztast a szocialistak tak-

| tikazasa tette sziikségessé; attdl tartot-
| tak ugyanis, oktalanul persze, hogy a_
| fejik folott a kereszténydemokratak és
| a kommunistak kiegyeznek és koalici-
ot alkotnak. Cserbenhagytak a keresz-

ténydemokratakat elészér a kormany-
ban, aztan a parlamentben; a Moro-
kormany megbukott és ki kellett irni a
valasztasokat egyévvel el6bb, mint a
parlament és a szenatus mandatuma

| lejart volna. A szocialistak nem nyertek

a taktikajukkal, de erésitették a kom-

| maunistakat akik télik, a legrégibb ala-
| pitast ( (1892) olasz partb6l valtak ki és
| megalapitottak 1921- ben a sajat part-
, jukat.

AD kereszténydemokratak relativ.

tébbségiikkel egyideig elkormanyozhat-

nak egyedil, a végén azonban dénteni- _
6k kell, kivel akarnak koaliciét alkot-
| ni, s megintcsak a szocialistak johetnek
| szamitasba. A kommunistak sehogy-
| sem; mindjart a valasztasi eredmények
jobb akarattal sem érthet | kihirdetése utan a kereszténydemok-
beloluk semmit. Legjobb >

rata partvezetéség kijelentette, hogy
semmilyen koérilmények k6zétt nem

| gondol veliik koaliciéra lépni. Elozetes
| koveteléstik ejtésével, hogy létre kell
| hozni a ,,nemzeti egység’’ kormanyat,
| a kommunistak sem gondolnak koalici-
| ora, egyel6re nem, s nem a Kereszletty.
| demokratakkal.

Az olasz valasztasok legnagyobb meg-

| lepetése, hogy a politikai helyzet a két
| antagonisztikus part viszonylataban

medencére igényt tart6 | konszolidalédott. A demokratikus rend-

szer bevezetése éta, az utolsé harminc

| esztendében egyetlen olasz part sem tu-
| dott abszolut tobbséget elérni. Mindjart

1948-ban, amikor a kommunistakat ki-

Ut kronikajabol? Nem egé- ebrudaltak a koaliciébél, a keresztény- —

szen, Eléadasaimon | demokratak 48 szazalékot kaptak: ez

| volt a legmagasabb arany valasztasi
| kizdelmeikben. A part ereje igy negy-

ven szazalék koriil stabilizalédott, 1968-

| ban 39.1, 1972-ben 38.8 szazalék voil;
| most a képvisel6 valasztasoknal 38.7 a
| szenatusinal 38.9 szazalékot kaptak.

A kommunista part jéideig a leg-

| vonalasabbak k6zé tartozott: Sztalin
| mindig szamithatott rajuk. Olyannyira,
| hogy legtébb esetben, ha az olasz kom-
| munistaknak valasztani kellett sajat
| orszaguk és a Szovjetunié érdeke kézdtt,
| kovetkezetesen a Szovjetunidt valasztot-
| tak. Még akkor is, ha-azzal vesztettek
| népszertiségiikbél és szavazataikbél. A
| szovjet kommunista part 20. kongresz-
| szusan, 1956— februarjaban, elhangzott -
| titkos Hruscsov-beszéd, aki tomeggyil-
| kossAggal vadolta Sztalint, nyitotta ki
a szemiiket, de nem annyira, hogy el ne —

nista vezér, Palmiro Togliatti a

maian kérdezte:
és mégis a kommunistakra akarsz sza- |

: apes adai Magyars4g

kom-
munista partok moszkvai értekezletén
mar revizionista hangot tit6tt meg, mi- |
re Hrusesov kivonult és amiért Duclos |

francia kommunista vezér élesen ta- |

madta. Togliatti megtérte a jeget, nem
fogadta el Moszkva érvelését, hogy a ki- |
nai kommunistakat ki kell kéz6siteni a
nemzetk6ézi munkasmozgalombél, mert |
a példa ragaddés lehet; 1964-ben dekla- |
ralta a polycentrizmus elméletét, még
pedig orosz foldén, Jaltaban. Ott toltat- |

te betegszabadsagat, s a Jaltai Végren- |

delet néven ismert irataban kinyilatkoz- |
tatta, hogy minden part lehet a maga |
Rémaja, a Kreml iranyitasa nélkil. Az |
1968-as cseh invazidt mar elitélte az olasz |
kommunista part, s azéta nyilt vitaban |
Moszkvaval a via italiana, az olasz Ut |
elvét vallja, programjat hirdeti, ami
odavezetett, hogy a jelenlegi partféniék, |
Enrico Berlinguer felajaniotta a térté- |
nelmi kompromisszumot (compromesso |
storico) a kereszténydemokrata part- |
nak, |
A esabitaés nagy volt, még balrasan-

dito kereszténydemokrata kérékben is, |
az ij olasz kommunista jelszavak von- |
zasaban Sokan meginogtak és a part |

munista part eddig még minden valasz- Z
tasbél az eléz6nél valamivel jobb része- |
sedéssel keriilt ki; most a valasztoi kor-.|
hatar leszallitasa 18. évre, jelentésen |

-megnévelte taborat. Egytél nem tudott |

szabadulni: a mult kisértésétél. |
Egy keresztenydemokrata plakat dra- |
» Budapest, Praga — |

vazni?’’ A kommunista kisértetek el- |
hesegetése helyett. maga Enrico Ber- |
linguer is felidézte azokat. Kézvetleniil |

a valasztasok el6tt, junius 15-én jelent |

meg a Corriere della Sera c. napilap-
nak egy nagy feltiinést kelt6 nyilatko- |
zata: a NATO-ra sziikség van mondot- |
ta, ha kormanyra jutnak, Olaszorsza- |

got nem vonjak ki, mert védelmet nyajt- |

hat a via italiana jarasdban Moszkva |
ellen. Magyaran, nem akar Nagy Imre :

-Sorsara jutni, Olaszorszagot nem akarja |
_kitenni egy brutalis szovjet beavatko- |
-zasnak. i

A valasztdsok utaén valtozatlan prob- |

léma az olasz kommunista part észin- |

tesége: lehet-e hinni a kijelentéseknek? |

Romat6l északra minden olasz varos |
kommunista vezetés ala kerilt, de nem |

mindeniitt sikeresek és miivelnek csodat: |

Ahol silyosak a bajok, mint a 1.3 mil-| .
lid lakost Turinban, éppoly tehetetlenek, | |

mint a kereszténydemokratak masutt. |
A kommunista part uralja a balme-
zonyt, a kereszténydemokrata part a |
jobbkézépet. A kereszténydemokratak |.

tabora 6Gnmaga egy nagy koalicié ac- |

tio catholica, szakszervezetek, egyhaz); |
a politikai koalici6t egyideig neofasisz- |
ta partokkal tartottak, vagy igyes ma-

- néverezéssel biztesitottak maguknak a

parlamenti tobbséget. A magyar forra-
dalom leverése utan a szocialista part |
elhizédott a kommunistaktél, s leheté- |
ség nyilt a, baloldali nyitasra’’, amit az |
egyhaz eleinte ellenzett, de 1963-ban a |
kereszténydemokratak, szocialistak, |
szocialdemokratak és a kéztarsasagiak |
koalici6jaban realizalédott. |

A kereszténydemokratak és a balko-
zép partok koaliciéja ,,gazdasagi cso- |
dat”? produkalt, az orszag rendbejott, |
j6véje biztositottnak latszott. A bajok |
1969-ben kezdédtek; a kommunistak |
kévetelédzése, az Gjbalosok szinre lepé- |
se, majd az olaj aranak négyszeresére |
emelkedése véget vetett a csodanak. |
Ma az olasz kézgazdasag stilyos val- |
sagban van: 25 szdzalékos inflaci6,
nyoleszazalékos munkanelkiliség, 2.5
milliard dollaros kilféldi adéssag. A |
valasztasok elétt menekiilt a pénz, a |
téke Olaszorsz4gb6], a panikhangulat- |
ban sokan azt hitték, a kommunistak |
gydznek, a helyzet reménytelen. A va- |
lasztasok eredményeként, a keresztény- |

demokrata megijhodas jeleivel, a|
Nyugat bizakodébban itéli meg az |

olasz helyzetet es komolyan segiteni
akar. — |
Olaszorszag lehetdséget kapott dolgai |
rendbehozasara; ha nem él vele, sokkal |
nagyobb baloldali nyitasra lesz sziikség, |
mint volt 1963-ban. A kommunistak nem |
adtak fel hatalomrajutasi terviiket, csak
médositottak. Aztan meg, minek sies- |

senek .

ves k letet felt  Helye- S b

geubeat. ‘Amerika is Oj

utakra-lép. Megall? Hatra

megy? Eléretér? Megolda- :
-sokat, vagy csak kiskapu- _
kat keres? Barmiképp is.

hataroz,. sorsunkat érinti. _
 ‘—Egyre tébb jel mutatja”
_ Amerikaban, hogy a fela-
dasi hisztéria sem korlat-
. Térvényszeriien ‘jon- :
- taték, hogy az elndkvalasz-
ee tasi propaganda ugyan- —
- esak zsAkutcdba futott és _
L } emberi- értékek helyett

a wae szakaszok, ami-

fogadia ela eo oaeaoy

Almodozasokat, ha azokat
kiiligy miniszterek, allam-

elnékék hitelesitik és a ré-
mai papak is aldasukat
adjak rajuk, Azért csalo-—
_korszertien —
| nemzetpolitikai. érveink is
szohoz juthatnak, sot Oj)

kak az tj jelzések, mert
az elndkvalasztasi propa-
: gandaban sziilettek? Mind-
egy. Arra is akadnak mu- SZO 3
tiak. Minddéssze:
jinka kiskapukra és hasz-

“Sg wat

a OE

partérvek szerint kinal el- |
nOkét. Mindez -annyiban

tartozik. emigraciés szol-

galatunkhoz, hogy Ameri-
ka Gj itja nekiink is olyan
osvényeket mutat, ahol
_esomagolt

eo etségeseket. hozhat- :
figyel-

naljuk | ki Gj arivelsperee .
inket - 2 Polytatn. a