1763. marcius 30, EUROPA, KRISZTUS ES SZOKRATESZ Salvador de Madariaga cikke 4 Uj kéntésben felent meg marciusban az UJ EUROPA. Az uj és izléses cimlapot Sza- mosi Jézsef tervezte. A lap vezet6 cikke ,,Magyarok és killpolitika” cimmel progra- mot ad, Bejelenti, hogy az Uj Eurépa kiilligyi szemle kivan lenni. Fejleszteni ohajtja a magyatsde kiilpolitikai érzé- keét. Az Uj Eurépa marclusi sza- mat tanulmdnnyal tisztelte meg Salvador de Madariaga, a kivalé ird és diplomata, az Oxfordban él6 tudds. frasa: Europa, Krisztus és Szok- ratesz” forténeti eurdpal Qj Europa marciusi szamaban nemzeteknek mit kell feladniok sajat szuveré- nitdsukbdél a nagy egység ér- dekében. Emellett ilyen kér- déseket vet fel: beszéljiink-e az oroszokkal? Megttirhet- jiikee a totalis partokat? Van-e titkos megegyezés a vilaghatalmak k6z6tt az €r-| ropa févarosa? Dr. Habsburg Otté »Vildg- mel irott cikke kifejti: ki- vétel nélkil valamennyitink- nek kételessége, hogy a vi- lagpolitika kérdéseivel fog- az eurdpal fejl6des | lalkozzuni Az emigrdciénak elemeit és jelen|meg kell értenie: nem lehet/a sztalini munkataborok bor- lalkozzék, amelyeket csak a] szuverén nemvzet doOnthet el! szabadsaganak helyreallitasa | ‘utdn. Erdekes a lap sajtészemleé- je. De Gaulle politikajaval kapcsolatban két ellentétes véleményt k6z6l. Sir William Hayter, Anglia volt moszkvai| nagykévete ,,Eurépa tovabb- ra is hiv” cimti cikkét ismer- teti, amely tamadja de Gaul- le-t, Majd a legnagyobb nyu-| gatnémet napilap, a Welt ve- zércikkét kozli Hans Zehrer'| tollabél. Zehrer meperti és | ; ‘megmagyarazza, miért nem) dekszférakra? Hol legyen Eu- | fogs 4 tie de Gaulle a multi Jaterdlis atomhaderére vo- natkoz6 amerikai javaslatot. politika, mint feladat” cim-) e Az Uj Eurdépa dokumen- tum rovataban ismerteti Len-| gyel Jozsef ,,Elejété] végig” c. hazai kisregényét, amely problémait vizsgalja. Kézép- | feladata, hogy azokkal a bel-|zalmairol szamol be, élmény ponti problémaja: az egyes | politikat problémakkal re ‘lap Jan J A gf A, I, 8 RONTOBAN | ZON A LIBERALIS JELOLTEKRE | Walter L. Dr. Gordon, | M. P. \ Stanley : Haidasz, } M. le SPADINA TRINITY “Hon, Paul T. Heliyer, & M LP. | ae od * ante a ee ge, wna 0 Ry ‘s “ we * ~ on = ae a? " — i York HUMBER » Ralph B. Cowan, MP, . MAGYAR ELET % oldal Gondolnia kell ral... M@Elet és betegség-biztositds # Uzleti és csoport-biztositds i @ Nyugdij] és jdradék iForduljon bizalommal FARKAS GABOR-hoz ~~ Lakds: WA 4. 1684) : Troda: 368-4707 Swe ae ¢ ll tHe Great-West Life assurance company Miinchen kézelében, Garchingban iizembe helyezték az elsé szdllithaté atom reaktort. A kis kapacitdssal dolgozé reaktor oktatdsi célt szolgal és megismer- teti az atomfizika titkait. Uzemeltetése olesé és veszélytelen. MEGHALT SZEKELY M Budapesten 62 éves kora- ban ellhuinyt Székely Mihaly, a magyar operamiivészet vi- ldghirti alakja. Negyven évvel ezeldtt Idpett eldszér a bu- dapesti opera szinpadara, ahonnan hamarosan tovabb- ;indult a-vildg vezeté opera- | hdzaiba és a newyorkl Met- lropolltan ii \lett —- de Székely Mihdly iinnepelt miivésze mindig igaz magyar maradt és mindig hiien szolgdlta a a, imagyar zenét. Miivészetl ha- B | gyatékanak taldn legnagyobb ‘lértéke az a hanglemez, me- A mal Kanada szomord ldtvdny. Olyan, mint egy kor- -mdny nélkiil vergéd6 hajé a nemzeti és nemzetkozl | /problémak v viharos tengerén, — hajé, amelyet a legény- | | sége elhagyott, — a széthtizds, az elhagyatottsdg példa- képe. Kanada kézmegbecsiilése a kiilféldin csorbat szenvedeit, — a belféldin pedig — kellé vezetés hid- *nydiban — megtorpant a vdrhaté gazdasdgl fejlédés. Konzervativ kormdnyzds alatt rosszabb az orszdg sorsa, mint ahogy lennle kellene. Valédi kormanyunk nines, ellenben két partunk van, amelyer énz6 partérdekek, | valamint egyes tertiletek kil mak, de koziiltik egylk sem bir jelentéséggel az egész ‘nemzetre nézve és epylk sem velna képes kormdnyt n érdekel javdra dolgoz- | alkotnl. Az egyetlen olyan part, amely nagyszertl tra- diciénak megfeleléleg képes Jélmegalapozott tébbségl a AA EER UE | LEGUJABB! kormanyt alakitank a Liberdlis Part. Mit fog hoznmt a liberalis kormany ? Teljes ds egyenlé érvényesiilési lehetéséget a munkaképesek és az ifjusdg szdmdra. Az Wj Wherdlis kormdny legelsd cél{s az lesz, hogy fejlddé gazdasdgl életet, s annak keretén bellil teljes foglalkoztatottsdgot biz- tositson, hogy ezzel megszlinjék az a jelen- legi szomoru helyzet, hogy minden 100 ka- nadal munkds kdzlll 6 munka nélkill van. A Liberilis Part célja az, hogy megteremtse nat az egymillld 0) munksahelyet, amelyet nivekvd szdmu lakossdeimk az elkGvethe- rendd négy év alatt megkivdn. Erre mir vsak azédrt is saliksce van, hogy a Liberdlls Part epyeb céljalt is meevalds{thassa, Neyik legéridkesebh nemzeti kinestink «a tanult, 16] kiképzett Iffusdg, Segitent fogiuk az iffd kanadaiakat abban, hogy a jdvd viligdban versenyképesek Jegyenek, -—~ s hogy ezt elérhesscék, seeitent fogjuk Gket mdr a jelenben, és pedig agzal, hogy szd- mukra megfeleld oktatast és szakképzdst biztasiisunk, Nyugodt biztonsdgérzést az Gre- gek ¢s betegek szdmidra. A Ulberdlis Part jdrulékszertl aggkor! biz- tositdsa minden kanadal szdmidra lehetdvé fogia tenni, hogy 65 éves kordban tsztes- séges nyugdijjal myrugalomba vonulhasson. Azonnal be forunk vezetni egy orszdgos jel- leg agekori biztositdst, amely 70 éves kor- tal foeva havi 76.00 dolldrt ad egyediildlidk- nak. iNetve havi 140.00 dolldrt hdzaspdrnak. Rell, hogy minden kanadal orvosl és mids egészségligyl kezelésben részesiiljin, ha ar- Ta, szliksége van, andlkill, hogy attdl kell jen félnie, hogy a kapesolatos szimidkat nem képes kifizetni. A Liberdlisok ebbdl s edlbol betegségbiztositis! rendszert fognak kidolgoznl, gy a tartomdny! kormdnyok- kal, mint az orvostdrsadsiommal szoros egyiittmikdddésben, A rendszer drtelmében minden iskoldsgyermek és minden 65 éven felilli egyén minden orvos! kezelése ingye- nes lesz. A t6bbi kanadai Allampolpdr ese- tében a tervezet szerint dvente 25 dolldrt meghaladd (illetve a magasabb j§vedelem- mel rendelkezék esetén enndl magasabb Gsszeget meghaladd) orvos! szimidk fognak a belegsdgbiztositd dital kifizetésre kerilini, 3 Hazink biztonsdgdt. Azt akarjuk, hogy Kanada szabadsiga biztositva legyen. Mogakarjuk védeni kanadai dletfornuinkat az allanddan fenyegeté kommunista veszély e:- len. A Liberdils Part felfogdsa szerint Ka- nada nem folytathat lzolactonista politikdt, A mnagunk részérél helyesnek tartjuk azt, hogy Kanada vegyen részt a koliektiv biz- tonsdel és védelmi szervezetekben, mint amilyenek az Egyestilt Nemzetek Szervezete és ag Eszakatlantl Eeyezmény CNATO). Ezen cél érdekében kdtelességlink, hogy yédelmi jellegti atomfegyvereket tartsunts fenn. Atom-municid nélkll ezek a feryve- rek értéktelenek. Atomferyverekre szilicsd. gunk van, mert ezek nélkill nem tudjuk mepvedent hazdnkat és nem vehetiink hat. hatdsan részt a kollektiv védelmi rendszer- ben, Kanada elétt. Ha katonal kotelezettségiinket Usutessdge- sen teljes{tjlk, ezzel visszanyerjiik Kanada szimira azt a szerepet, amelyet a vilde minden népe eldtt, mint a béke szdszdldja és a szabadsdg védelmesdie téltétt be. Ha nemzetkOzi johirtinket és nemzetkdzl keres- kedelmi helyzetiinket ismét helyredllitjuk, akkor Kanada djra el fogja foglalni azt a helyet, amely dt a vildg vezetd kereskedd orszdgal kdzdtt megilletl Ha baritainkkal és szOvetségeseinkkel a szoros egyiittmukd- dés a kGlesinds megériés Mpktrét alakit- juk Ki, akkor ismét részestiinl fogunk ab- ban a tisateletben, amelyet hazdnk megeér- demel. becsiiletét ai kiilféld Szép jovét minden kanadal szamara. Neklink mindazok s termdszet! kincsek rendelkezéslinkre dllanak, amelyek az or. szig nOvekedésében, « jolét kifelidddésdéhes sulikségesek, Csupdn jfdzan, dtfogd gazda- Sigil tervre van saliksdgiink. Kell, hogy « eélbdl mindenki egyiitimikidjék vellink. Mas orszigokbdl jivd ui, thbb emberre van - salikséetink. A Liberdlis karmdny s « Libe rails Part palitikdja volt az, amely ezt az orszdgot a bevdndorldk olvan nagy szima elétt mepnyiltotta. Szlikséglink van a8 bevdndoridk diandd bedramldsdra, mert esak fgy tudjuk gazda- sdgi kifejldddésiinket feleyorsitanit. Azt akar juk, hogy Kanada ango!l és francia nyelvd polgdral, s a sokfdle mis orszighdl bevdn- Gorl6d Ujkanaddsok kbzltt a telles egyen- jogissgon alapuld bardisde fejlddjék ki, s igy teremtsitk meg a valdban egységes, bol- dog Kanaddt. KANADA SZAMIT A TE SEGITSEGEDRE! AZ APRILIS 8-I VALASZTAST A TE SZAVAZATOD FOGIA ELDONTENI Szavaze okosan; Szavars, a Liberalis Partra ‘lyen Barték Keékszakalli Hercegét énekll megrazé eréd- jvel, Leghiresebb szerepe Fi- lép kirdly volt, Verdi Don (ORCA Carlosdban — 40 éves jubi- leumat is Fiilép Jelmezében| iinnepelte a budapesti Opera: 3 szinpaddn. Hires szerepe volt | j Leporello (Mozart Don Juan: | janak furfangos szolgdja),| ‘Strauss Rdézslovagjanak Ochs) ‘bardéja, Mozart Varazsfuvold- janak Sarastrdja. Székely Mi-| haly nagy zenel tuddsa mel- is volt; haldla a magyar mil- aj vészet nagy vesztesége. A bu- ‘dapesti Opera gydszjelentése ezzel a mondattal bucsizik Székely Mihalytol: ,,Azt a sok szépséget, amit pdratlan mil- veszete nyujiott — mindenki/ pmegér2zi, aki csak egyszer is gyOnyérkéd6tt benne.” eRe ee Jett ritka tehetségti szinész/} PIPES: AS SSH Deeg) BP SESE gS RS as ay ht KOSZONET Nagy drémmel olvastam $ § Frideczky. Jozsefné frdsat $| § Szabé Lérinc ifjfwkori ver-$| seirél. Nagy rajongdja va-?) gyok Szabé Lérinc kolté-}) g¢szetének és azt hittem,? ;mindent tudok a kdltdrél. 2) ;Frideczky Jdzsefné most) smegcafolta és még kéze-§| lebb hozta Szabé Lérincet § | $hozzam. Ezt akarom meg-$| > k6szonni. A szép iras meg-$ | Slepetés volt. A Magyar$ ,Eletben idénként jonnek $ | sis szép meglepetések. Fri-? | ¢deczky Jézsefné visszaem- 2 | siékezését Magyarorszdgon 3 | ¢is szivesen olvasndk, ‘ Harangoz6 J-né 3 Edmonton >| eee eee ee EET TE TTR Ee Az uj budapesti kormany A budapesti kommunistak | lyettes, Fehér Lajos kor-| |Atrendezik soraikat. A kom-|manyelndk-helvyettes, imunista parlament marcius ‘Jendé kormanyelnék-helyettes,| ter, Dr. Nezvdl Ferenc igaz- | 214 iilésén a kOvetkezd ,,vd-|-Kdllai Gyula korményelndk- helyettes, Dr. Mimich Ferenc) beltigyminiszter, Péter Janos | Ajtal! kiligyminiszter, Tausz Janos Tervhivatal | belkereskedelmi B lasztdsokra” keriilt sor: A kommunista orszaggyi- ‘lés elndke Vass Istvanné, he- ‘ilyettese Beresztéczy Miklds | elndke, Czinege Lafos hon-| Dr. Timdar Matyds pénatigy- | | és Polyak Janos. Az elnoki tandcs elnOke B Dobi Istvin, helyettese Gas- | par Sandor és Kishazi Odén, | titkdra Kiss Karoly. A kormany tagjai k6zdétt} B uj név Veres Jézsef, dr. Lé 8 vardi @ | Gyula neve. Az aj kormany: Ferenc, dr. Horgos | Kadir Janos kormanyelnok, § | Apré Antal kormanyelndk-he- | Mikidés, az Orsz. Fock aNamminiszter, Dr. védelmi miniszter, Dr. Dole- schall Frigyes egészségiigyi| zsé épitéstigyi miniszter, Ve-| miniszter, Dr. Horgos Gyula | res Jézsef munkaligyi minisz- | velésiigyl miniszter, Nagy 16. zsefné k6nnytipari minisz- » sagiigy miniszter, Pap Janos miniszter, ‘lirjon, hivja: torontédi — Kepviselojéhez. Dr. Gartha Ivan a torontoi LOCKWOOD CLINIC v. beleyogyasza ONALLO RENDELOJET MEGNYITOTTA: 202 St. Clair Avenue Wes! (Forest Hill Road sarok) Telefon : 925-7313 Rendelés] idé: 2—7 ora kézétt elézetes bejelentésre RSENS takarékbetétje i On hel yett dolgo wih NCE We RRNA, OTL ga NaN eA in MANN woe kamatot évente ¢ Biztositék igazoldsok * Otéves részletek, a beter korabbi visszavondsanak jogaval Az igazolasokhoz biztositékul szolgal a Guaranty Trust Company of Canada-nal levé letét az 1962. nov. 30-an kelt Trust and Mortgage okirat szerint,. Kivansagra prospektust kiildiink. C-I. CREDIT CORP. LIMITED Kanadal befektetés Kanadalaknak! 55 Bloor St. E. Toronto, Ont., 925.3417 ~ “ renee y yesnenanncoeenel ‘doanesenticonnedy spenreoscencoeell: Atanas aan 2 ~ soy C-I CREDIT CORP. LIMITED 55 Bloor St. East, Toronto, Ont. Please send me booklet containing infermation |on Secured Certificates SETTER SERREEKR IF RE RTE R RTE | (nyomtatott betlikkel) B63 . RRAVEPL ITE ETERS ERA TT AP GES Tels BREET eee ase ee te APPR HELE RSF S RE miniszter, Dr. Trautmann Re- |* ‘kohé- és gépiparl miniszter, | ter. ‘Tku Pal miivelddéstigyi mi- niszter, Incze Jend kilkeres- | kedelmi miniszter, Kossa Ist- van kozlekedés- és postatigyi miniszter, Kovacs Imre élel- mezéstigyi miniszter, Dr. Lé- viardi Ferenc nehézipari mi- niszter, Losonezi Pal foidmil- | GYOGYITAS — MUNKAVA IRTA MATTHEW B. DYMOND, M.D. ONTARIO EGESZSEGUGYI MINISZTERE Az elmegyogyintézetek be-|wjra felhaszndlhaték legye- tegei lehetéleg maradjanak meg a tarsas emberi élet ke- retei kozott — Kuldnféle ké- jz0s foglalkozdsok révén —)csoport a ez fontos része annak a prog-| ® |ramnak, mely a mindennapi' munkaba vald B sukra iranyul. ‘}tunk azokkal B | sokkal, amelyekre a kdrhaz} -karbantartasa, takaritdsa te-| en vaew a konvidhan kert. | rén vagy @ Konyhaban, kert 'dennapi élethez hasonlo lég- kért jelent a betegek szama- ra és inditékot adhat a ren-| des életbe vald visszatére-| ben, mosodaban Iechetdség van. Ezek a munkak elfog-| laltsagot jelentenek a beteg- nek, de altaldban nem ird-| Si nyulnak kdzvetleniil | ‘| hogy visszavezessék eredeti & munkakérébe. Ontario egyes kérhazaiban |1és utan kiilinleges segitsé-|} iget kapjon rendes munkéja-| ezért ipari munkat is szer- | veztiink. Ez a munka helyi ‘ipari uzemekhez kapcsold- dik. Igaz, hogy a kérhaz ira- | nyitja, de a betegnek miégis | bizonyos fokig az lehet az | érzése, hogy az iizemhez, a kils6 munkdahoz tartozik. Az orvosok is jobban latjdk Whitby kérhazaban hdérom ilyen kisérlet folyik. Az anya-| |tarsai k6zdsségébe, iba, tanonc-foglalkozdsokra és | /kilonféle munkakra vezetik | a betegeket, akik veil ren-| got ipari tizem adja, a bete- gek csoportokban dolgozzak azt fel és munkajukért pénzt B is kapnak. Az egyik csoport ‘kis fémalkatrészeket szerel szet és osztalyoz, hogy azok | visszaallita- | | melynek tagjai Leguidbb mdr foglalkoz: | a foglalkoza- | arra, | nek. Egy mdsik csoport ku- lénleges hullampapirt készit egy iizemnek. A harmadik kartongyartas egvik folyamatat végzi. Leg-. utolidra tervbev ették olyan csoport mar a gydo- gyulds utjan vannak és disz- targyak készitésére is keépe- sek, Az ilyen foglalkozas a min. siikre. ‘szonya normilis, 'sekben szabalyozott és évrél| févre javuld. A tudomanyos | és valldsos vildgnézet termeé-| szetesen ellentétes, de az al-| lam biztositja a szabad val-| lasgyakorlatot, tudomasul veszik az allam | A legfelsé birdsag elndke ,dr. Szalay Jdézsef lett, a leg. fébb lgyész tovabbra is dr./ Széndasi Géza, * Az G| kormany bemutatko- | zasakor Kadar beszédet mon- | dott a parlamentben és az) egvhazak helyzetere j is kitért: Az allam és a Magyaror-| egyhazak vi- | szerz6de- | szagon mUtikédé torvenyeit, és ezért nem kell, hogy ‘hare folyjék. A Magyar Nepkoztarsasag és a hazankban miikéd6 egy- | | hazak kGz6tt még vannak és nyilvanvalédan a jévGben is | lesznek rendezést kivand kér- | dések. A kormany azt vallja, hogy a felmeriild kérdéseket | meg lehet és meg is kell ol- | 'dani oly médon, ami mind-| két fél szimara elfogadhats, az allam torvénveinek és tér- | | tisztelet- | vényes rendjének ben tartdsaval, az egyhaz bel. | 's6 tOrvenyeinek és rendjé-_ egy nek figvelembevetelevel. szervezésct, | A hivék és nem hivdk egy- arant a Magyar NépkGatar- sasag allampolgarai. Kozds érdektink, hogy a kizsakmanyold, kapitalista | tarsadalom utolsé maradva- | nyait is, és felépitsiik a dol-| 14t — mondotta Kadar | Janos, de az egyhaziiidézést | sadalm folytatni fogja! Sok betegnek nincs sziik- ir sége ra, hogy a korhazi keze-) ba visszatéréséhez. A fiata- labbak azonban eléképzésre szorulnak. Madsoknak szak-| ituddsukat kell névelnitik és]; tanuldidét letéltenitik. Whit-| by kérhazdban ilyen szakmai |? val. Igy keriil sor az elsé le- pésre a beteg visszavezetése érdekében. A gydgyintézetek | apoldéi és szocidlis munka-| iskolak- riilhetnek. des, egésznapos munkara | |képzést. is szerveztek a pszi-}} | | tholdégiai osztaly irdnyitasa-|} ® igy, hogy a beteg mikor al-| | . @ kalmas az eredeti kérnyeze-| B| tébe vald visszakiildésre. Kennedy elndk Costa Ricd: b6l visszatérte utdn sajtéér-| tekezlet tartott, de nem mon: | dot vijat a kubal helyzetrdl. | Az oroszok 3000 katondt ki-| vontak Kubdbél — mondot- | ta ~— és remeélhetéleg még) t6bbet kivonnak... | az egyhazak | kézttiink —_politikai | /BORRAL! eltiintessiik | Tegy a mal napot PAARL-FELE IMPORTALT 5 et aca Ors aa sgt ay Natasa state oe OP Ew es Az eurdpaiak szeretik az ebédet egy pohar finom borral izesiteni. Naprdl-napra tobb kanadai veszi dt ezt a kedves szokast. A legnépszertibb asztali borok k6zé tar. tozik a konnyd, gylimolesizii Paarl-féle sza- raz fehér asztali rizling, amely olyan jol izlik a kéGnnyti ebéd melilett: a nehezebb, tartalmasabb Paarl-féle Roodeberg asztali vorésbor viszont nagyszertien egésziti ki a dusabb lakomakat. Ha pedig olyan borfajtat keres, amely min- den alkalomra egyforman j6, prébalja meg az ujfajta Paarl-féle szdraz halvanyvérés asztali bort, amely csodalatosan egyesiti a kénnyti bor finomsdagat és a nehéz borfa}- tak izét. Emellett a Paarl-féle importalt borok va. Idban megérik a pénzt, mert az aruk még ma is alacsony, gy, hogy mindenki nyu- godtan hasznalnat beléliik djra meg ira. Gyézddjék meg rola On is! Tegye srép ad a mai napot Paarl-féle asztali borral. LYEN Ae BORT ILYEN ARON SEHOL SEM KAPNI! | Csak Ontavid hivatalos italiizleteiben kaphatd.