YL EEE \ NS \ \ : : hogy az oltas kévetkezté- ben mindkét orszagban né- Haz borzongat6é hangokat erdszakolt rank... ne- féljiink .. . nyissuk ki ab- _lakunkat, engedjik be a> _friss levegét... nines swine flu — nem tortént VINCENT PRICE, BORIS KARLOFF, BELA LUGOSI, PETER LOR- RE-val kortilbeliil 35 esz- tend6vel ezeldétt készult el az azamerikal film Mr. Price produkcidjaban és rendezéseben, amely a fen- ti szineészeket, a borza- lom-film mestereit egvyesi- tette egyetlen filmben. Amikor a filmet néhany ev- vel ezelott az egyik ame- rikai televizi6s haAlszat mepgvasdrolta eéjféli koz- vetitésre, e sorok ir6éja mar este 10 6rakor bezarta lakasa ablakait és ajtajail, mert — Vineent Price va- léban a borzalom-filmek kiasszikusat produkalta. Alig néhany honappal ez- elott, a borzalom-film han- gulata megismétlodott, habar Mr. Karloff, Mr. Lu- gosi és Mr. Lorre ma mar halott es Mr. Vinee majd- nem teljesen visszavonult a filmszerzestol — Uj , sztar’’ jelentkezett azon- ban Gerald Ford, valasz- tasi kampanyt folytato amerikai elnok szemeélyé- ben. Hadd mondjuk el a legijabb amerikai rém- térténetet, réviden: Ft. Dixonban két amerikai katona meghalt, az orvo- sok gy vélekedtek, hogy nem lehetetlen: halalukat valamiféle influenzahoz hasonlé”’ betegség okozta. Ez volt az az idészak, ami- kor a Jimmy Carter ellen kizd6 Gerald Ford helyze- te szinte reménytelennek tiint és Mr. Fordnak sziik- sége volt egy olyan valasz- tasi kampany-témara, amely dramai és eredmé- nyes lehet. Mr. Ford és ta- nacsadoi megteremtették a ,,swine flu veszély”’ el- -meéletéet. Az elgondolas az -volt, hogy a két amerikai | _ katona halalat egy olyan ~baktérium okozta, amely az 1918-as influenza-jar- vanyhoz hasonlé jarvanyt fog eldidézni. Az ameri- kai orvosok jelentés ré- sze kezdettél fogva elle- nezte az elméletet és az _orszagos oltasi kampanyt, egyarant. Kanada azon- ban természetesen, mint mindig, gondolkodas nél- kul ralépett az amerikai nyezOk leszégezték: Ka- nadaban is ,,swine flu ve- szély van.’ Az oltasok Amerikaban és Kanada- ban egyarant megkezdéd- tek — és ma marnagyrészt mindkét orszagban befe- jezédtek. Mindenekelétt, ma mar kétségtelen, hogy wswine flu jarvany'’ nem lesz @s az is kétségtelen, hanyan meghaltak és je- lentos szamban betegedtek meg az ermberek. A Fehér $ Kanadai Magyarsag volt, hogy a Nemzeti Val- _kormanyabol és ezzel meg- tarthat szamot az a hir, hogy Anwar Sadat, egyip- tomi és Hafez Assad, szi-_ riai elnék, megbeszélést | folytatott egymassal Cai- & réban és ez alkalommal megegyeztek abban, hogy a két orszag politikai, ka- tonai, gazdasagi és hirkéz- lo politikajat ,,telies mér- _ tékben ésszehangoljak.”’ _ Akét arab elnék — ezen az _ alapjaban véve semmit- - mond6 alapvelven kiviil — megegyezett abban, hogy | Izraellel szemben ,egy- - gséges allaspontot’’ foglal — _ majdel. A megbeszeélés ta-_ _ lan leglényegesebb részle- te- te az, hogy a két elndk le- - Sszogezte: annak ellenére, — hogy Egyiptom és Sziria. art egyesitésében egyetérte-— , mert egyesitesebern egyete | : oy ; L nek és tudomasul veszik, a (No.1) ala a swine flu elleni ol- tasnak... “e RABIN — SADAT — AS- SAD — ez az a hdrom név, amely kériil a legatébbiné- hany nap kézelkeleti politi- kaja forog. Yitzhak Ra- bin, izraeli miniszterel- nok, varatlan fordulattal, lemondott... Az QQ] va- lasztasokra alighanem az elkévetkez6 majusban ke- rul majd sor. Ha Rabin nem mondott volna le, az aij valasztasokat az elké- vetkezO oktdaberben tar- tottak volna Izraelben. Kézvetlentil a lemondas | Egy amerikai politikai hetilap karikaturistaja igy latja Jimmy | Cartert és az tj elndkot fenyegeté , nemzetgazdasagi szbrnyeteget” | elétt Rabin hadrom minisz- tert lemondatott és ezzel amtugyis ingo koalicio kor- manya elvesztette tébb- ségét a Knessetben. (iz- raeli parlament.) Politikai megfigyelok egybehang- zo véleménye: Rabin tgy vélte, hogy sajat maga és partja szamdara_ elényé- sebb, ha mar majusban tartjak meg az ij valasz- tasokat, mert minél korab- ban térténnek az ij valasz- tasok, annal kedvezobbek lesznek ezek a minisz- terelndk szempontjabdl, aki egyébkeént az tj valasz- tasokig, mint ,,iigyvezeté miniszterelnék”’ tovabbra. is megmarad hivatalaban. Politikai megfigyelék ezenkiviil arra hivjak fel a figyelmet, hogy a lemon- dast kéveté napon a Knes- setben a tervek szerint bi- zalmi szavazasra_ kerilt volna sor és Rabin és kor- manya aligha tudta volna _, talélni’ a bizalmi szava- zast — Mr. Rabin tehat, egy tigyes és varatian sakkhitizdssal, megaka- dalyozta — vagy legalabb is, elnapolta — sénmaga és partja bukasat. Yitzhak Rabin az arabokkal valé kiegyezés és kompromisz- szum hive és az elkévetke- zO valasztason meg kell kiizdenie az tigynevezett jobboldaliakkal és a valla- sos partokkal, akik min- denfajta egyezést ellenez- nek az arabokkal. Rabin kétségtelen taktika hibdaja 1977, januar i hogy az egyesiilésnek meg kell térténnie, az errevo- natkozoe, idopentolt nem 6hajtijak meghatarozni és az majd ~késobbi megbe- szélesek targya’’ lesz. S ezzel egy olvyan kérdeést ha- lasztottak el ismét, amely- nek elhalaszidsa ma mar szinte térténelmi multra tekinthet vissza. A ket or- szag, Egyiptom és Sziria, hivatalosan megszimntet- ték nemzeti ,,jellegtiket™’ 1958-ban és megalakitot- tak az Egyesilt Arab Kéz- tarsasagot, amely egyéb- ként Gamal Abdel Nasser “SS. Fee évtizedes almanak megva- lésuldsa volt. Ez az adhoc, bizonytalan egyestilés azonban nem jart sikerrel: 1961-ben megprébalta az Egyesilt Arab Kéztarsa- sagot tjjaéleszteni, min- den errevonatkozé kisérlet — sikertelennek bizonyult. Erdekes és figyelemre mélté, hogy Sadat és As- sad kézétt a kérdés ismét felmerilt, habarlehetetilen __ megallapitani jelenleg, hogy ebben a tervben - mennyi az alom és mennyi a megvalésulas lehetosé- ge. Ketségtelennek tinik viszont, hogy az izraeliek- nek érdemes lesz a Sadat- Assad k6ézétti megbeszé- léseket figyelemmel kisér- niik és ugyanez latszik ajanlatosnak Cyrus Vance, a kézelkeleti problémat orékl6 aj amerikai kil- ligyminiszter szamara, RICHARD DALEY HA- LALAVAL egy politikai korszak zarult le Amerika- ban, A 74 éves Daley, aki 21 év éta volt a masodik legnagvobb amerikai va- ros, Chicago, polgarmes- tere, szivroham kévetkez- tébe osa ren- SS ldsos Part hérom minisz- _ terét elbocsatotta koaliciés sziint tiz képviseléi székes parlamenti tébbsége. Az izraeli fejleményeken ki- vill kiilénleges figyelemre Ss SS ~ NN ~ RAEN ~ ¥ = . Se Fe 3 SSS g RNS mokrata Partszervezeté- nek elndke is volt — I]lino- is allam elvitathatatlanul | legbefolydsosabb politi- kusa és egy korszak utol- s6, korszeriitlen marad- vanya — a modern nagy- varos zsarnoki és nem rit-_ kan k6nyGrtelen politikai fonoke voit. Az elmoit 2. ~éven keresztil, Daley ket —ségteleniil alland6 gazda-— sagi fejlidésben és allando- politika ellenérzés alatt sztott elnék Brock saz | W. Michael Blumenthal az a) pénziigyminiszterrel deléjében. Daley nemesak - Chicago polgarmestere, _ hanem Cook megye De- visszaemlékeztek arra, hogy 1974-ben, arnikor Da- Pippa nin ecient cA eA NR BN DDD De RNA NRA RDNA SRN tartotta Chicagot: egy iz- ben, 1960-ban azzal vadol- tak, hogy az elnokvalasz- tas alkalmaval az illinoisi szavazatokkal .,manipu- lalt' és ezzel a valasztas eredményét, hajszainvi tobbseggel, ..ellopta’’ John F. Kennedy szamara, Ric- hard M. Nixontol. Az tigy- ben sohasem indult vizsga- lat és sohasem bizonyoso- dott be, hogy mennyi volt az igazsag ebben a vad- ban. Az 1968-as demokrata konvenci¢ alkalmaval Da- ley — szemben a Eugene MeCarthy szenatort ta- mogatokkal — Hubert Humphrey mellé allt, a konvencion szinte fantasz- tikus manipulacidk tértén- tek Humphrey érdekében, az utcakon szinte fantasz- tikus verekedési jelenetek zajlottak le McCarthy hi- vel @s a rendoérék k6z6tt... A televizios kamerak le- fényképeztélnaz uteai har- ecokat, az Ujsagirék meg- irtak a konvencios manipu- laciékat, amikor Daley megielent a teremben, a kuldottek egyik része han- gosan éljenezte, a kild6t- tek masik része felztidult: és ,,azonnali politikal vizs- galatot’ kovetelt Daley el- len... A polgarmester fdélényesen mosolygott... politikai vizsgalat?... Nevetséges! ... Chicago- ban az egyetlen ember, aki barki ellen politikal vizs- galatot indithatott volna Richard J. Daley volt. A SON SNES < aS MASS SOS aS PES gyiptom Anwar. dat, e@ konveneion a Daley Altal ‘tamogatott Hubert Hump- hrey gy6ézott . . . ner lehe- tett maskent... az elnék- valasztason Hubert Hump- hrey veszitett... bizo- nyos dolgokra még a ,,min- denhato’’ Richard J. Daley sem voit képes. Peldaul, a legutébbi elnékv 4élaszta- si kiizdelemben Daley, Jimmy Carter mellé allott, ennek ellenére, Illinois al- dalt) és Hafez Assad, sziriai litikal élettol? met mondott és a chicagoi polgarok ismét polgarmes- terré valasztottak 6 esz- tenddre... Most tehat, amikor meghalt, még 4éve volt hatra a legiijabb pol- garmesteri iddtartamboal. Daley 21 éve Chicagoban jelent6s varosi eredmé- nyek és jelentOs varosi és politikal visszaélések kor- szaka volt... Polgarmes- ter! idétartama alatt Chi- Daley ne- volna, Az AIB arra hivat- kozik indokolasaban, hogy a térveny altal meghatdaro- zott. maximalis béremelés fegyes kiilonieges esete- ket kiveve) évi 8 szazalék. Mindezzel kapesolatban a problema esak ez: az AIB eddig désszesen 3,800 mun- kabéremelést utasitott vissza és minddssze 73 nagyvallalat eseteben déntétt az aremelés ellen cago vagyonos és korrupt | lett... Daley, veégulis, megoregedett és elgyen- gilt... Es ez volt az a nap, amikor a Halal elég bator volt ahhoz, hogy el- vigye... 2] esztendén ke- resztil senkinek sem volt batorsaga ahhoz, hogy ez- zel a .legendas’’, nagyon tehetséges, nagyon rokon- szenves és nagyon eéllen- szenves politikal egyéni- seggel szembeszallion ... S most, egy elgvyengiult pillanataban, a Halal elra- gadta... S egvaltalaban nem csodalkoznank azon, ha révidesen hire érkeznek annak, hogy Richard J. Daley Ujjaszervezte a mennyorszagot... vagy apoklot... | MASODIK EVEBEN jar a kanadai ar s berrdég- zitési tarvény és tjabb bi- zonyitékat szolgaltatia annak, hogy szabadgaz- dalkodasu tarsadalom- ban ez a régzités énmaga- ban, ha egyéb intézkedé- elndk, esak eredménytelen, ha- nem karos is. Ez volt a helyzet Anglidban és ez volt a helyzet Amerikaban, a Nixon adminisztracié idején két izben is életbe léptetett ar- s bérrégzitési intézkedéssel kapcsolat- ban. Mindegyik esetben kideriilt, hogy a beérek emelkedését erdszakkal meg lehet akadalyozni, az arak azonban elkerilhetet- lentil emelkednek. Vagy pedig aruhianyra keriil sor. Ezenkivil: az ars bér- régzités idészaka alatt a bérek, drak és a_ profit emelkedéséhez hozzajaru- RS || lé tényezék felgyiilemle- Adams az tj kozlekedésiigyil és tett...s a Daley altal ta- mogatott demokrata kor- manyzdjelélt, Michael Howlett, veszitett a repub- likanos James Thompson ellenében. A két kudare szokatlan volt, s egyesek esett keresztiil és azutan- mitétet kellett rajta vég- | rehajtani, néhanyvan felve- t- tették a gondolatot: Nem érkezett-e el az ideje an-— nak, hogy Richard J. Daley visszavonuljon az aktiv po- az tigynevezett Anti- Infla- nek és amikor a rogzités véget ér, a bérek, drak és a profit-szazalékok hirte- len torvenymagasra ugra- nak. Pontesan ez tértént Amerikaban és a jelek sze- rint pontosan ez fog tér- ténni Kanadaban, ha az ar- és bérrégzitési térvény egyszer végeter. Semmifé- ipari produktivitas nem emelkedik, ha az orszag kilkereskedelmi mérlege nem keriil egyensilyba és ha mindezek kévetkezté- ben a nagyvallalatok beru- hazadsa nem emelkedik. Kanadaban a fenti feltéte- lek kéziil egyetlen egy sem valésult meg. Ezenkiviil, tion Board (AIB) aligha- nem a vilag legszeren- esétlenebb gazdasagi bi- zottsiga. Az AIB legutébb nem jarult hozza a torontoi -autobusz-soférék és az autébuszvallalat kézotti kollektiv szerzédéshez, amely a soforéx szamara f- (a mellékjuttatasokkal |- egyiitt) 11 szazalékos mun- | kabéremelkedést jelentett sekkel nem padrosul, nem- legutébbi eairoi x le ar- és bérrégzités nem lehet eredményes, ha az 7 hatnak.. 7 januér 20-adikan Jimmy CO } Utahban megpréobalnak meggydgzyitani azért, hegy azutan kivégezhessék és akkor is, minden eset- ben, elkeriilve a lehetésé- get, hogy a nagyvallalatot megbiintethessék a tér- veny értelmében, az AIB ugy hatdrozott, hegy az aremelés ,,bizonyos bo-- nyolult szamitasok”’ k6- vetkezménye.. Ugyanek- kor, a Hydro 30 szazalék- kal emeli arait, a Consu- mers’ Gas legutébbi dre- melése 3 millio dellart eredményez és a vallalat SERS AS ERS, ¢ 3 sik utan most kért ajabb dreme- ‘lési engedményt, a Bell Te- lephone Co. tjabb 9.5 sza- zalékos aremelést kivan, januar elsejétol -kezdve a kavé és az édesség ara 25 szazalékkal emelke- dett... S végezetil, az Anti-Inflation Board meg- kétszerezte sajat kéltség- vetését, amely most ennek kévetkeztében évi 23 mil- lié dolldr... a kanadai federalis kormany nyiltan. és leplezetleniil 16 szaza- lékkal emelte fel sajat ki- adasait... da lénleges, micsoda képmu- tato... és micsoda tehet-. ségtelen gazdasdgi intéz- kedések ezek! Képesek arra, hogy egy olyan gaz- dag orszdgot, mint ami- lyen Kanada, ténkrete- gyenek. A dolog nem kony- nyu... a kanadai federa- lis kormanynak azonban a térvenyhoz6ék segitségé- vel vailamiképpen sikerill- ni fog... alig 2 év az tj valasztasokig ... A valsa- got tulélok majd szavaz- al GEORGIABAN NYIL- TABBAK AZ EMBEREK, mint Washington, D-C.-ben — mondotta az ujsagirék- nak James Eari Carter, Jr. a rendkivil rokonszenves georgiai mogyor6o-farmer, akivégiilis, megkaptaaUS zajarulasat ahhoz, hogy Carter nevén iktassak be az Egyesult Allamok el- ee ee ndki poziciéjaba. A hely- gat szemben az ami pyakoriatilag. A micsoda kii- Legfels6bb Birésag hoz- -zetugyanis az, hogy James Earl, Jr. Jimmy meroben | mas helyzetic] talalta ma-_ erikai hogy kivégezhessik... — See EE eee ee eer ereRh ate re sree ert eek nh Seen a na NT AAD RACH SOROS ES CSR SSSI SSE fovarosban, mint amire szamitott 6s ma mar ket- ségtelen, hogy a valaszta- si kampany-igéreteknek legalabb is egyresze nem lesz teljesitheté. Példaul: az eredetiterv, hogy deven belil deficitmentes kolt- ségvetést valdsit meg, majdnem teljesen keresz- tilvihetetlennek — ttinik munka- nélkiliségi szazalék 6.5 szazalekra valo leszallita- sa nem latszik lehetséges- nek, a nemzetgazdasag ipari produktivitasa nem novekszik kellé mertek- ben, ha a federalis kor- many az elso évben — Mr. Carter tervel szerint — adékedvezmeényt biztosit a nagyvallalatoknak és eme- li a federalis kormany be- ruhazasait, annak erdekeé- ben, hogy tj] allaslehetése- geket teremtsen, ez az el- kovetkezé 12 honap alatt egyedtl legalabb 70 billié dollaros federalis kéltseg- vetesi deficitet\fog jelente- ni. A federalis ugynodkse- gek szamanak csékkenté- se rendkiviil nehéz feladat lesz... mert egyetien ligynokseg sem fog megfe- lel6 hare nélkiil (kimal- ni’... Mindegyik fede- ralis tigynokségnek van- nak kongresszusi tamoga- tdi @s torvenyhozd érde- keltjei. Carter sokat han- goztatott terve, hogy or- szagos betegbiztositast fog torvénybe iktattatni a kongresszussal, egyre in- kabb a tavoli jovobe told- betegbiztositasi terv egyre valsagosabb helyzetbe so- dorja Angliat és Ontaridt (Kanada) egyarant, orvo- sok és bhetegek egyarant visszaélnek a lehetéségek- -nak, hogy az amerikai tér- vényhozék tébbsége pénz- igvileg iddszeriutlennek latia egy ilyen program be- vezetését, az Egyesult Allamokban. A valasztasi kampany idején Jimmy Carter hangstlyozta: Min- denfajta kiilpolitikai d6n- tés és akcié teljesen nyil- vanosan fog toérténni. Ma mar azonban kénytelen ki- jelenteni: a helyzet egé- szen mas, a kilpolitikai doéntesek egyrészének tit- kosnak kell Jennie. A Wewsweek™' nevu poli- tikai hetilap szerint Mr. Carter kedvelia klasszikus zeneét. Igy tehat egyaltala- ban nem lehetetlen, hogy idonkint elmélazva és ki- esit kidbrandultan hall- gatja a wagneri ,,Nurn- bergi Mesterdalnokok”’ versenydalat: Rézsall6 hajnallal Almodtam én... GARY GILMORE, akit kétszeres gyilkossagért Utah Allamban halalra itéltek és aki hosszii ideje harcol azért, hogy mielobb kivégezzék, végilis gydé- zétt: a US Legfelsébb Bi- rosag 5 szavazattal 4 sza- vazat ellenében agy din- tott, hogy “ilmerenek jo- ga van mielobb meghalnia és tekintettel arra, hogy halalra itélték, ez a_ ki- vansag alkotmanyos jog- nak tekintheté. Kézvetle- nila dantés utan Gary Gil- more Ongyilkossagot kéve- _tett el és jelenleg kérhaz- ban fekszik, stlyos allapot- ban és az orvosok mindent elkovetnek annak érde- kében — az addfizeték pénzén, — hogy meggy6- gyitsak és igy lehetdvé valjék mielobbi kivégzé- se. Olykor ugy tunik, hogy valami baj van az Elettel és Haladllal kapcsolates értékeléstinkkel ... vala- hol utat vesztettiink Elet és Halal kézétt... Meg- gydégyitunk valakit azért,