OOOO EIP LOL LLE DOO OIOL TELM LEDEOOILDPE OBE EEL Ig pf COOLED RIT OLLEL AMARA SY SRECELEPO PEI D, AXLV. évf. 32. szam Vol. 24 No. 32 1974. augusztus 10 Second Class Mail Registration number 1309 Egy kis béke, egy kis haborti Cipruson — A esilei katonai torve nyszék negy hal SLANE ey SZERKESZTOSEG ES KIADOHIVATAL: 412 Bloor St. W., Toronto Tel. : 924-8353, 924-8354 Ara 30 cent alos iteletet hozott — Ehrlichmant leg- kevesebb 20 hénapra, John Deant, az ijedt aruldot legkevesebb cgy évre itéhék — Kars amantlis visszaallitotta az 1952- es alkotmanyt, de — monarchia nélki il— Fidel és a “baloldali Amerika békiilnek egymassal— Hat kanadai katona- novendéket megolt egy kézigranat —- Howard Hughest csalassal vadoljak, de nem tud jak eloallitani — Ivzrael erosi- tette katonai készenlétét — Spinola mindent kioszt a felkelé feketék k6zott — A Huntsvillei fe eyencdr ‘ama végetert: két fegyenc és két tusz halott van — A portugal felszabaditok” elnyomjak a biralatot »AZ ATMENETI KOROK sziukségszeriien anarchikusok”’ ~- mondja Szabé Dezs6 egy Verlaine-tanulmanyaban. Ezt tobb, mint félévszazad el6tt ir- ta, Akkor kezdett a ,,kor Atme- netbe” hanyatlani, amit a nagy allamférfiak kdéziil is alig vett valaki észre. Ez természetes. Az akkori ,,Atmenet’’ inkabb. politikai-vilaghatalmi jellegi volt és ha mar benne rejlett is a kifejlédésben lévé gazdasagi erdk dinamikaja, ezt még nehe- zen lehetett észrevenni. _,,A klasszikus korok —.irja. Szabo Dezso, — mid6n bizonyos — szocialissa lett vezet6 eszmék- : nek még: megvan ateremt6 ere-— yuk, megengedhetik maguknak : at a luxust, hogy elnyomjak az egyént, ha nem 4ll bele a kor uralkodé a4ramaba. De midén ezek az eszmék meddévé vénill- nek, az egész kor szétziillik: az egyének szikségszertien mind nagyobb szabadsagot nyernek. Kell, hogy az egyén korlatlanul fejlédhessék, min- den értékét kiélhesse. Es az egyének e féktelen tombolasa- ban, ebben a termékeny anar- chiaban sziletnek az er6ék, me- lyek az aj kor kialakit6 szocia- lis tenyezéi lesznek.’’- .§$zab6é Dezsd csak a ‘kezdetét latta ennek az ,,anarchidnak’’ és filozéfiai értelemben beszélt rola. Mi mar benne élink. Ez az anarchia azonban még nem termékeny, csak addig mélyiilt, hogy kezdi elsépérni a meddé- vé dregedett szerkezetet. Szabé Dezs6 nem tudhatta, hogy a gé- pi forradalom mennyire dénté szerepet jatszik majd és hogy tulajdonképpen ez az ember tobbsége ele. kézvetett anarchiaja: mik6z- ben épit vele, lerombolja: a ré- git." | mindig tavolinak latszik. nak | kivandorolni. oe tehat harom vadpon JULIUS 29, HETFO — Spinola tabornok S TV 1 kijelentette, hogy hajlandé a portugal gye cmatoknak azonnal megadni a szabadsagot. JULIUS 30, KEDD — A tordk-gérég béke még @ 400 szovijet-zsid6, aki nem volt megeléged- e az izraeli élettel, vissza akart menni a Szov- jetbe, de csak Bécsig jutottak. Moszkva hataro- zottan kijelentette, hogy nem ad nekik tébbé be- _ vandorlasi vizumot. Most mas is orszdgokba akar- | LIUS 31, SZERDA — A rhodesiai minisz- ~ terelnék, Ian Smith partja. az orszagos valasz- | asokon dénté gyézelmet aratott. _ | Genfben Kissinger ké wzbenjarasara a toro- kok és gérdgok megegyezést kététtek a békés kibontakozasra. Hat napi izgalmas vita utan_ megallapodtak abban, hogy egyik fél sem mo- zog elére, megalinak a jelenlegi helyzetiikben. : Anglia és a két harcolé fél ma talalkoznak Ciprus szigetén is kijelélik az ENSZ csapatok helyét. A gérégok kiiritenek r ninden olyan helységet, ahol térok6k laknak és a hadifoglyokat szaba- | don bocsatjak. Minden haderét dokozatosan ki- | vonnak a szigetrél. : : @ A Haz igazsaghgyi bizottsdgénak még két 2 vad ala helyezési pontjat | leszavaztak. Ezid6 sze- SOHASEM HITTEM, hogy az anarchia politikai el- vek kévetkezménye, inkabb a esdeselék hisztéridja. A bolse- viki anarchia is lathatélag at- meneti fertézés, ami fél évsza- zad alatt sem tudott a) statikus szerkezetet teremteni. majd a gépek folott urra nott ember teszi, minden ideologial kérédzés nélkiil. | De az anarchia, amit a tech- nologiai forradalmat kiséré ide- olégiai csoecselék csak elose- git — itt van kéztiink. Ez nem VAS. sanak. A Féldk6zi térség anar- chiaja évszazadok 6éta lappang az ideiglenes nyugalmi periddu- sok mégétt. Az egyetemi vég- zettségii Gjsagirék kézétt ke- vés akad, aki ne tekintené a mostani gordg valtozast az ,,at- héni demokracia”’ @j diadala- nak. Ezek sohasem hallottak Spartarol? Az ottoman biroda- lom felbomlasa is éppen annyi- ra térvényszeriien allitotta szembe a felszabadult népeket, mint az Osztrak-Magyar Mo- narchia szétesése a geopoliti- kailag és kulttr-kdézésségben évezredes ésszefiiggésti része- ket. Az arab-izraeli anarchia is sokezer éves, kar ebbdl a tor- ténelmi ténybdl filozofiai dokto- ratust irni. _Ezeket a lokalis anarchia- kat, amelyek a ,,medd6vé szét- zullott’? szerkezetek kévetkez- ményei, nem szabad ésszeteé- veszteni a vilag egyetemes anarchidjaval! Az alapveté mo- tivumok masok. tésekre. E2t vényszertileg — 6k lesznek a a néz “kh “anarchianak, ByaD cents tényezok. ‘Természetes: feljebb régi nemzeti és tarsa- dalmi ellentétek Gj kirobbana- Howar Hughes | eo Libanonban palesztin gerillak és libanoni jobboldaliak esatat vivtak. | @ Acsilei katonai térvényszék 4 személyt ha- lalra itélt, 56- ot pedig kulonbo26e bérténbinte- @ John Ehrlichmant, ‘Nixon egykori Feher Hazi tanaesad ae 6jat az Elisberg pszihiateréhez valo betéréssel kapesolatban minimalisan 20 €- hénapra. itélte a birésag. Es — Ellsberg sza- a » badon. van... . Hol itt az igazsag? @ ) Egy kanadai A VILAG GAZDASAGI szerkezete olyan gyorsan és a annyira ,,anarchikusan”’ val-— tozott meg, hogy még a gaz- dasagilag szerkezettelen, el- maradt orszagokban is érzik art. el Ezt a masodik ipari forradal- matis, mint a gézgépet, a tech-_ nikailag legfejlettebb orsza- gok inditottak el és azok is al-_ lanak az élén. Maguk is fuldo- kolnak néha a gyors gazdasa- gi-technikai felhédszakadas ara- databan, de a jév6 vilagkép kialakulasaban mégis — tér- ebben az anarchiaban 6k azok. akik teremtenek. Talan igy is mondhatnank: ez.az anarchia az erejiik. A nacionalista, el- zark6z6, ideolégiakban burko- 16z6 népek tilsok emberi ener- giat pazarolnak Onmagukra. Mindezt azért bocsatottam elére, hogy egyiitt oriilhessek olvaséimmal: a estcson nem a Szovjet, hanem az Egyesilt Allamok 4ll. Az egyetemes anarchia Araratja — Amerika. Barmilyen ijeszto6en hatalmas- nak latszik is a Szovjet, tech- nikailag és gazdasagi szerve- zetében majdnem fehér folt az emberi jovo terképén. Mikozben Nyugateurépa mar Torok ejtéernyésok Ciprus folott es ott kikaparija a f6ldbdol, vagy a mithelybdl azt, ami nélkil éhen halna, de ez az a holtpont, ahonnan a Szovjet képtelen to- vabbmozdulni. régéta megvalésitotta a ,,fo- gyasztoi kézgazdasagot’’ és Amerika mar ezen is tallépett a ,,jovot teremto kézgazdasag felé, a Szovjet még ott tart, ahol békében egy kis magyar falu élt a maga néhany fliszerese- vel. Van so, fiszer, cukor, pet- réleum, vagy ami kell ahhoz, hogy az emberi bioldgia elvon- bukésat jelenti. Nem csak ide- szolja magat a munkahelyére oldégiailag nem lehet détente, MOST AZUTAN bekovetkezett a kett6s esdd. Az egyik része a teljes impotencia a tervezésben és termelésben. A masik része — az olajhiany. Ezekrél kiil6n cikket készilok irni, mert ez a détente teljes robbanas kovetkeztében 6 halt, 32 megsebesult. séggel, ki sem tudja, hol tartézkodik, egy allitani. gal szabad kiértékelni azokat. vastapssal fogadtak. oe John Ehrlichm an bél Berlinbe val6 kozlekedést. telik biztositasara. stikhoz. gyakorlotaborban kézigranat- katonal novendék meg- ® A texasi fegyencek, akik tiszokat tartanak magukkal, még mindig vitatkoznak a ® Howard Hughes multimilliomost, akiroél sen- vetségi eskidiszék résazvénycsalassal vadolta meg. Hughest azonban egyelore nem tudjak elé- AUGUSZTUS 1, CSUTORTOK — A térdkék megint ldttek két varost, az alairt békeszer- zodés ellenére is. A hirek azonban annyira el- lentmondék, hogy csak a legnagyobb ovatossag- @ Csou En-laj, aki szivrohammal kerilt kér- hazba, annyira feléptlt mar, hogy megjelent egy hadsereg-vacsoran, ahol a jelenlévék nagy @ Az Egyesiilt Allamok nem hajland6é Kelet- Németorszaggal diplomaciai viszont létesiteni, ameddig az akadalyozza a Nyugatnémetorszag- ® A Huntsvillei fegyhazban elbarrikadozott hdrom fegyenc, aki 10-14 Gelentések szerint ki- lénb6z6 szamt) tiszt tart fogva, ma Oj targyala- sokat kezdett a hatésagokkal, szabad elmene- ‘AUGUSZTUS 2, PENTEK — A Huntsvillei | zad6 rabok pancélkocsit kivannak menekil & Torok esapatok elérenyomulnak Kyrenia tajekan, valoszinilleg a partrasraliest hidfo ki- mert Szuszlov, Andropov és a vidéeki partarisztokratak, akik feltik a pozicidikat, megfurtak ezt a Kézponti Bizottsagban. Nem lehet technolégiailag sem. Nem elég gépeket, szakembere- ket Atvinni a Szovjetbe, ezek teljesitoképessegehez az egész gazdasagi és partszerkezet ésszemitkédésére volna sziik- ség. Ilyen azonban nines. Van kézponti partszervezel, kéz- ponti tervezéssel, ami talan Moszkvaban, vagy egyes varo- sokban j6, de a vidéken mar megvalésithatatlan. Nines kel- lé idében kell6 mennyiségi nyersanyag, kézlekedés, meg- felel6 munkas, javitas, pdt- anyag — mindez megfojtja a legkitiinébben felépitett kapi-. talista szigetet is. Az olajhianyrol mar tébbszor irtam, Tarsutas magyaroktdl kaptam is ra glnyos megjegy- zéseket (névtelentil). Nos, a szovjet propaganda hiv6 szek- tajat alaposan meg fogja razni, hogy a Szovjel majdnem telje- sen besziintette az olajszalli- tast Magyarorszagra (nem be- szélve Jugoszlaviarél) és ma- gaban Oroszorszagzban Is kvéta- rendszert vezetnek be benzinre és fatéolajra. Van olaja a Szov- jetnek, de az a fold mélyén van. Amit eddig a csatlosoknak szal- litott, most aety couore Nyugatnak adta el. Amit a mar kimertlé bakul és ploestyii ‘eu. takb6l kapnak, az a hadsere- giknek (lottajuknak!) kell. A Tyumeni csodakutak még csak esopogtetik az olajat, ahhoz 20- 40 billid dollar befektetés kelle- ne Amerikabdél, gépekkel és szakemberekkel egyiitt, de ez — még ha meg is kapnak — tiz évet 't Jelentene, szélesitese erdekeben. A gorog cipridtakat az- AZ ARINFLACIO elérte a Szovietet és esatlés 4l- lamait is. Olyan probléma elé allitotta éket, amit esak a de- rékszij ésszehazasaval és a ,,fo- gyasztol kozgazdasagrol” val6 lemondassal vészelhetnek at. Azamer ikai toke? Ehhez tébb kellene, mint az a tiz milllé G6 dollarban), amit a habortba fektettek be az amerikai nagy- tokések. Azt ser fizették visz- sza, esak az amerikai allam kompenzalta a hitelezéket. Most: olajat vagy m4s nyers- anyagot igérnek érte. Mikor? Es ki garantalja ezt? A polit- biiré egyetlen rendelkezésére leallithatjak az olajvezetéket. A Szovjet eddig is esalt, miért ne csalna a jovében is? Ez a bels6 anarchia vagy ar- ra kényszeriti a Szovjetet, hogy lefokozza magat egy aranylag fejlett mezOgazdasagi allam nivéjara, amit valamelyes ipar is kiegészit. Vagy pedig, hogy ~~ tamadijon. _ Tamadni még tud, de hogy folytatna a harecot? Abbdol, ami- je nines? Igen, az ,,atmeneti korok”’ anarchikusak. Ez az anarchia elsépria gyengét, esicsraemell az eréset. Ezt nem lehet had- osztalyokhan mérni. Azok az emberi ertékek szamitanak esak, amelyek jovét tudnak épi- teni. A ,,napraforgéknak’', akik szivesen fordulnak mostanadban a Szovjet felé, esak egy tana- esot adhatunk. Ne forogjanak! Elhervasztja oket a Szovjet kollektiv tehetetlensége. A Nap esak a Nyugatra sit... (bb) zal vadoljak, hogy az ENSZ egyenruhajat hasz- rend6r- naljak megtévesztésul. @® Az amerikal Képviseléhazban augusztus 186i tizték ki az impeachment-vita kezdeteére. las-vegasi 8z0- @® Karamanlisz g6r6g miniszterelnok vissza- allitotta az 1952, évi alkotmanyt, amely a katonai kormanyok hatalyon kivil helyeztek. A mo- narchia szerepét azonban nyitva hagyta, s nép- szavazassal kivanja eldénteni. @ Kinaban a plakat-habort Qjabb, ezuttal fo katonai személyeket tamadott meg, de az érin- tettek valamennyien résztvettek a hadsereg nnepén és minden jel arra mutat, hogy a ,,k6- zep’’, amit talan Csou képvisel legmarkansab- importot. ® Mar Wilbur Millst, a Haz legbefolyasosabb. jeshaueats bizottsagi elndkét is azzal vadolja a sajt6 egy része, hogy illegalis valasztasi pén- zeket kapott. Mills konzervativ és az egész Wa- a- tergate-botrany a baloldali sirasék fejvadasza- Ss é- ta a konzervativ politikusok ellen. — AUGUSZTUS 3, SZOMBAT ~— Kanada fel- ee ban, a helyzet ura. @ John Deant, aki Nixon ellen a hajszat meg- inditotta, a birésag 1-4 évi b6rténre itélte. Meg- igérte, hogy ezental j6 fiG lesz. ® Kanadaban a vaj és te] arat emelték. A marhahts és tojas ara mar régen magasabb, mint az USA-ban, mert Shelan agrar-minisz- ter kilénféle trigyekkel megakaddlyozza az “Folytatas a2, _oldalon o