a dolgokat...

Vol. 28. a. No. ¥ 10. XX VILL.

Sulyos foldalatti katasztrofa Londonban

évfolyam, 10. szam.

| A londoni MOORGATE dllomdsnal egy foldalatti szerelvény fékezés nél- :
| kiil a betonfalba rohant: az els6 15 iilést 60 centire lapitotta a stilyos Osszeiit- |
| kozés ereje; a fennallasa d6ta legszérnytibb fdldalatti katasztréfanak eddig 40 |
| halottja van, a sebesiiltek szdma kilencven. (Az eddigi szomort statisztikak: |
| 1953 — 12 halott, 1962 — 11 halott.) — A legutdébbi 24 6rdban hdrom személyt |
| l6ttek agyon Irorszdgban. — Gerald Ford elnék bejelentette, hogy ,,feleségének |
| nagyon tetszik a Fehér Haz és nem szeret k6ltézni’, — ezért indul elndkjeldlt- |
ként 1976-ban! — Che Guevara, Fidel Castro fegyvertarsa, — akit 1967-ben Bo- |
liviaban kivégeztek — ujra szerepel a hirekben: eztittal fivérét, Juan Guevarat |
tartoztattak le az argentin Rosario varosban, a rendGrséggel vivott tiizpdrbaj |
| soran. ~~ Kambodzsaban kommunista gerillak Gjabb térnyerése azt jelentette, |
| hogy Ang Sdok és Toul Leap tamaszpontok elestek; egyébként ténymegallapité |
bizottsdg utazott az USA részérél a helyszinre, 6 kongresszusi tag személyében. |

| ~~ Pierre Trudeau kanadai minisztereInodk, — akit nemrég a vilag legjobban ol- |

Rol 22

téz6tt politikusdnak vdlasztottak meg — végigldtogatja az Eurépai Kozds Piac |
dllamait, tiabb kereskedelmi kapcsolatok létesitése céljabdl. — Nixon addbe-
vallasi rendellenességei miatt tijabb hdrom személyt vontak vad ala. — Az el-
adatlan Chrysler kocsipark finanszirozdsa heti 2 milliéd dollarba keriil a vezér-

| képviseleteknek. — Simon Peres izraeli hadtigyminiszter szerint a hdbort kito-
rési esélve 40:60. — Az oroszok 14,500 T-——55 tankot exportdlnak ebben az év-

¥e ee

ben. — Phnom Penh kambodzsai fOvdaros kériil az ostromisytirti bezdrult. — |

Aprilis
viseldi.

} John P. Egan, USA kon-

zult szelsobaloldali ge-
rillak Argentindban pénte-
ken agyonlotték, annak el-
lenére, hogy a diplomata
levélben koOnyGrg6tt az
USA nagykovetnek, probal-
ja megmenteni életét:

— ,Ha a Montoneros
(gerillacsoport) kovetelését
nem teljesitik a kittizétt
idépontban, akkor végem
van”, irta Egan, akit
egyetlen homloklévéssel ve-

.geztek -ki a-Montoneros-ok,.-

maid holttestét egy elha-

gyott félduiton hagytak, egy |
‘gerillazdszléba |:
}zottat foglyul
irébe félmilliéd dollart kéve-
nyugat: |

kék-fehér
burkolva.
sp) Lapzartakor a

berlini polgarmester-
valasztas keresztényde-
mokrata jeloltiét, Peter
Lorenz-et az tn. Baader-
Meinhof szélsGbaloldali ge-
rillacsoport csutortokon el-
rabolta s azzal fenyegctik a
hatosagokat: ha nem he-
Ivezik szabadlabra bebér-
tonzott gerillatarsaikat, ak-
kor az 52 éves Lorenzet
agvonlovik!

A nyugat-berlini, rendér- | a
|8@ MOZOG A FOLD.

seg cddig Ettore Cannella
és Gerhard Jagdman elitel-
teket mar szabadlabra he-

Iyvezte, azonban a Baader- |

Meinhof csoport tovabbi 6

Elég szines-e az élet? Altaldban a valasz egy szomord ,nem”.
Kozvéleménvkutatast ugyan nem veégeztem,
dast leirtam, de — sajnos — aligha

egy
most, aki féleg tinfOldek ki-
aknazasaval gylijtétte dsz-
sze mesés vagyonat.
'Foon Seong, és az életéért
| kévetelt
-ken egymillié dollar!

olvan tarsuk szabadon bo-
esatdsat is kovetell, akiket
evilkossagért fogtak per-

sy Harom pisztollyal fel-

fegyverzett ferfl  szer-
dian a maldaifoldi Kuala
Lumpur kornyékeén elrabolt
80 éves multimillio-

Neve

valtsagdij kere-

A Parizsban ket fegyveres |

bankrablé 6t alkalma-

telt, aminek kézhez vétele
utan egy prostitualt Ja-
guar
guldottak.

egy halott bankrabléo és 5

isebestilt detektiv.

O tempora, o mores?!

JUGOSZLAVIABAN

Szamos olyvan  jelet

gaban, amely fdldrengés-

smaganak

-maris
-cserélt,

ejtett s cse-|

sportkocsijan elsza- |

ta- |
pasztalhatunk Tito orsza- |

pegvetem

miel6tt ezt a taga-
tévedek, hogy ez a kozvele-

7-én Parizsban tdrgyalnak az olajtermelé és fogyasztdsi dllamok kép-

elétti szimto6makat mutat:
Tito 82 éves és megvalasz-
tatta magat G6rékés elndk-
nek, azonban oro

képtelen §megszavaztatni

ee ee

‘még Grékést sem  jeldl

ami a belsé helyzetet még

feszlltebbé teszi.
Washington és Moszkva

titkos jegyzékeket

szuperhatalom koti az ebet

'(szalonnastél egyiitt) a ka-

rohoz, hogy
nem marad tétleniil, ha
netan az egyik fél Tito
halala utan rendcsina-
las Uriigyén bemasiroz-
na az orszagha.

| Raadasul az olaszok is tud-
Belgradnak,
| hogy az els6 belféldi zavar-
’ A nagvardnva hajsza so- |
ran a Rive Gauche egyik
éjszakai lebujaban ttizharc |
ikezdodott a renddrség ki-
|lénleges osztaga s a gengsz- |
lterek kézdtt. Az eredmény: |

tara adtak

gasok kitérése utan néhany

| hatarmenti, olaszlakta terti-

letre rateszjk a kezuket,

|magyarul, _visszacsatol jak”

oket! * * >
A belf6ldi kezdeti zavar-
gasok egyel6re témeges le-

tartoztatasokban nyilvanul-
nak meg: .

a hullafeltok kezde-
nek mutatkozni a hat
kéztarsasagbol  dssze-
fércelt miidllam testén:
1. A belgradi (autondém!)

ordkéletet |

(bar a diktatt-
‘rakban ez sem kizart), “

| Délkelet-Azsiaban. A
| esdzetes
amiért Le Duc Tho és Kis- |
singer megkaptak a béke|
Nobel-dijat — t6kéletes -el- |
lenprébaja” arinak, hogy a
: : détente|

melyben mindkét

nyole professzo- |

zsolhatnank

1075, marcius 8, “szoraibat,

rat lakat ala tették;
a ljublanai egvetemen

adt ak a parancsot _,,az
elhajlasok”

kia

grab egyetem 15
tanarat és didkiat 15 évig

horvat elszakadas propa-
gandaja miatt.

4. A ,PRAXIS” cimti ,el-
hajl6” cikkeir6l ismert fo-
lydiratot betiltottak.

be fogtak és hét évre biin-

tették, mert meg merte ir- |
nia sztalinizmus feltama- |

dasanak tényét.

Kézben az arak 26 szaza- |
‘lékkal felmentek. Valami |
buzlik Tito orszagaban .. .|

M@ FAGYOS SZELEK
AZ ,OLVADAS” _

| BERKEIBEN
Kambodzsat egyszertien
,|,leirtak”, és a domindko-
vek egyre tovabb hullanak
behdédolds”,

be anneal

beharanizozott
kommunista részrol .nem-
esak hogy nem kovetkezett

/be, hanem

jabb szdizezrek hala-

lat okozta a csatamezé-

kon és a lakott teri ule-
teken.

Ha a tobb esztendés pa-
rizsi
utan a Kreml valoban ki-
adta volna a tlizsziineti
ukazt a laoszi, kambodzsai
és észak-vietnami csatlds-
lednyvallalatainak, akkor
Délkelet-Azsidban talan be-
kdévetkezett volna a déten-

ite,
Mindennek azonban: az

ellenkezéje tértént: mind-
harem front gerillai és re-
guldris kotelékei
szovjet fegyverszallitma-
nyokat kaptak, rdaddsul a

elé6 a jelen folvton vastagodé betonsziirke lésztaka-
rdja aldol, ha visszafelé is tudnank forgatni a térténelem kerekét.
De nem tudjuk. Ne is akarjuk. A régi szinek nem alkalmasak mai

| kinaiak

| vagyis me
|fegyverek szallitasa Peking
le- |

baloldali

»lép- |

»béketargvalasok” |

jelentos |

A postassztrajk tovabb tart

set

is »beszalltak”, |
gindult a konnyti- :

részérol is.

Csak a deélibabkergeté |
| struccpolitikus, vagy a vak- | tettek, talan a jobb rabesze-
sagot tettet6 ultraliberalis,
terjedé bérténre ftélték, a|

vagy a mielébbi profitabi- |
lis tarsutassagot,
hatalomatvetelt |
ahitozo szélsObaloldali ke- |

|pes arcatlanul azt allitani,
5. Mihajlo Mihajlov irot |
Ujvidéken harmadszor per- |

a délkelet-dzsiai térnye-

rés mintajdra a_,ép-

csdzetes  behddolds”

nem. jelenti egyben a

nyugati demokraclak

alapjainak megirizdsat
' ds.

H A HALAL KALMARAI
‘A Kreml tavalyi fegyver-

| szallitasainak 45 szazalékat

a Kézel-Kelet vette at; az

| USSR tobb szuperszonikus |
replildgépet exportalt
ben mint az USA (400:325).

-Az arabok csaknem telje- |
sen a T-tipusu szovjet tan-
| kokra

1974.

»tamaszkodnak”,

portcikke a MIG sorozat,

rakétakban pedig a pontos |
Hitt a “mezopotamiai ~

Inyoman kereste és megtalalta ‘a babilo- |

SAM- légelharité |i
.Moszkva nem.

uitegéek..
megy a

szomszédba akkor, ha ,,rek- |
turat ~—- @ SuUMirt.

lameladasrol”’ van ~— sz6:
nemrég Perunak a MIG-21
harcigépeket az amerikai

ar egyharmadadsért adtak |

el, alakinalva, csak azért,

hogy megkapjak a ,,dealt”.

Igaz, hogy _.

a szovjet hadianyagnak -
egy nagy hatrdnya van:
enyhén szdlva zen
vontatott a  pdtalkat-

rész elldtds,

Az ,,ti] Zaharovok”
ugy kereskednek, mint va-
laha Sir Basil: az egyik eu-

ropai fegyverkeresked6 di- |

csekedett ‘azzal:. ,Eladom
Bogotaban a _ portékat,
majd atmegyek Caracasba,

hogy az ellenfegyvert elhe- |

lyezzem”... A francia fegy-

I lési

|altalanosan elismert tény, hogy a népek
|mondavilaga rengeteg t6rténelmi tényt
}orzott meg az utdékor szamara, amelyek-
|r6l irdsos bizonyiték nines. Errél az-igaz-
| sagrol a régészet tOrténete gydzte meg
imtiveldit, hiszen a modern régészet leg- |

mig a légier6k kedvenc ex- |

'galni ezek térténelmi alapjait,

keltettek — felttinést,
MIRAGE repulo-

zal
hogy a

'gép értékesité kiildéttségeé-
ivel jonéhany francia  gy6-

nvérti filmsztart is menesz-

lehetdség érdekében?
(Folytatas a 2-ik oldalon) | _

esetleg | auumenietauumnennnenmnnsnaecstnnnen mtr Re SCE eR USHA

A tihanyi part.

ue aa ny

Dr “Lignond Andra as:

A régészek és t6rténészek altal ma mar

szebb fejezetei egy-egy népmonda utmu-

itatasahoz fazodnek.,

Schliemann, a nagy nemet régész hitt a |
homeroszi mondakban és — bar az akko-

ri torténészek kikacagtak — asni kezdett |

|azon a helyen, ahol Homerosz Trdja varo- | vészettink

sat leirta — és feltarta az dsi Tréja rom-

a ee

fjait. Hitt a gdrdé¢ mondavilagban — me OS
‘megtalalta utmutatasuk nyoman Myke.
ne-t, benne Agamemnon kincseit. — Bot-

ta, francia régész hitt a Biblia térténetei-

ben — és megtalalta elészér Ninivet, majd

— Wooley angol régesz
mondakban, ezek

Babel tornyat.

niaknal és assziroknal osibb nepet és kul:

A régészet térténetébél még “sorolhat:

nank a példakat, — de talan annyi is elég: |, |

hogy bizonyitsa a tényt, hogy: a népek
évezredes mondavildgdanak igazsdgaira ér-

| demes felfigyelni, mert azok nagyon sok-
|szor rejtenek magukban térténelmi igaz-
| sagokat.

Ezt az igazsagot fogadtak.el a multban

|~~ Thorma Zs6fidval, a vilaghirii erdélyi
| magyar régészndvel az élen — az erdélyi
|régészek, és hisznek ebben.az igazsagban
|ma.is a kettéds elnyomatas alatt ¢«
ugyan- |

élo erdé-
lyi magyar t6rténészek. A finn—ugor ro-
konsagi elmélet hirdetéi csak ginyolédtak
az olyan erdélyi térténészek szavan, akik
hangoztattak, hogy hinni kellene az 6si

| magyar mondakor, a székely Csaba kiraly-

fiemonda térténéseiben, meg kellene vizs-
— mert az

nép mondaiban él tovabb az irdsokban

/meg nem orokitett éstérténet.
verkereskedOk nemrég az: !
| zad elején még valahogyan érthetd volt a

Akkor, a mult szazad végén, a XX. szé-

régészek tartézkodasa a mondak tanitasa-

| val szemben, — de ma mar érthetetlen

vaksag, vagy célzatos gonoszsdg kell ah-

| hoz, hogy egy magyar régész, a magyar-

meény. Felesleges is lenne ebben a targyban szabalyszerti, kérdo-
ives kézvéleménykutatast végezni, sot, talan még nevetséges is:

a megkérdezettek tobbsége ugvanis valoszintileg a szemébe nevet- .

ne a kérdezobiztosnak. “Szines élet? Ugvan kérem! Mas dolgom,
bajom van most nekem!” Az ilven és ehhez hasonlé valaszokbol
aztan azt is ki kell hallania a kGzvéleménvkutatonak, hogy a
megkérdezett masodlagos fontossagunak tartja az élet szinessé-
gének a kérdését, — ami talan még nagvobb baj, mintha csak
szomoruan megallapitana, hogy élete szintelen. Amig él a szi-
viinkben a vagy, a remény a szines élet utdn, addig nincs még
semimi veszve, — akkor valik a kérdés tragikus problémava, ami-

kor annyira fasultta valunk, hogy mar nem is reméliink, nem is -

vaevakozunk a szines élet utan.
Pedig az élet szinességének kérdése nem madsodlagos kérdeés.
A szintelen, egvhangu elet az okozdja annak a sok faldsleges ba-
razdanak, keseru vonasnak, szarkalabnak, annak a sok valasnak,
kidbranduldsnak, idéd elétti elfAsulasnak, az idegésszeomlasnak,
evyomorfekeély nek, szivinfraktusnak és Sngvilkossagnak, — amivel
az ember naponta talalkozik. Es a drdégozas, a meértéktelen iva-

szat divatja? Bizony, ezt is innen Iehet megmagvarazni. Az em-_

ber termeészetét gv alkotta a Teremtd, hogy vagvik boldogsagra,
szinre — és ha ezt életeében nem tudja megtalalni, akkor vagy
elfasul, vagy mesterségesen ievekszik mamort teremteni maga-
nak, amely utdan még mély ebb ‘kKidbrandultsag kovetkezik,  —

S ez még csak nem is nemzedéki tigy. Nem csak a mai ifja-

-keresi hamis utakon az élet boldogsagat, szinességét. Nincs

aT
Sag

olvan nemzedéke, rétege a tarsadalomnak, amelvik ne zokosna és |

kidltana a szines élet utdn. Csak persze mas és mas hangon. |
Helyhez sincs ez kdtve.

A szinek varosa

titon-itfélen, hogy a rési Parizs, a régi, szines Parizs nincs tobbe. ‘
a newvorki Broad-—

: wavre, vagy Hollywoodba, we ha kénvvet, filmet, TV-t nez, -

De ugvanezt ‘tapasztalia az ember, ha elmeg '

os mindeze bo! arad az unalom, a szintelenség.

ne szin a multé. De ebbe nem szabad beletérédni. Teljesithe- .
ehéz ‘Parancs ¢ ez, , tudom. A régi szineket ¢: csak 7 akkor ‘Vard :

. Tajhoz, orszaghoz, vilagrészhez sincs. _
— Périzgs. Viszont az ember azt™ hallja, olvassa |

diszleteink kipingalasara. Arra vannak itélve, hogy ott ragyogja-
nak emlékezetiink raktaraban. Meddé minden -kisérlet, amelyik
egvszer volt szinek feltamasztdsaval probalja feldusitani a mat.

' Hiaba cibaltak és cibaljak vissza pl. a mtivészeti élet nem is egy

tertiletére a szecesszidt, a mai ember régtén eszreveszi, hogy
eyenge utanzas, vagy utdnérzés: az egész.

De fSldsleges is a multbajaras. Romlik a szemtink, Nem latjuk
meg a ‘sajat szineinket. Itt az Ujvilagban tilsdgosan sokat né-
ziink bizonyos szamoszlopokat. Csak az értékre,.a hasznossdgra, a
penzre figvellink, s kézben szinvakokka valunk. Pedig van szin
a mai életben is: az Istenhitben, a csalddban, a kézésségben, a

‘természetjarasban, az utazasban, a kénvvben, a muivészetben, a
zenében, -~ hogy csak a jelentdsebb szineket emlitsem, — csak

szem kell meglatasukhoz, ful meghallasukhoz, belsod érzék érte-
keleéstikhoz.

Végiil Gira felteszem a kérdést: elég szines az ‘életiink? Uira
csak azt valaszolhatom, amit kezdetben: - nem. De mostmar hozza-
teszek még valamit: nem a szinek hidnya, vagy egy bizonvos szin,
a szlirke tulsagos eluralkodasa miatt szintelen az élet. Vagy sose
volt igazan szines az életiink, és csupdan az emlékezetiinkben meg-
szeplilve ldtszik annak a régi, vagv pedig most is éppen olyan
szines, mint azelétt, — csak divat panaszkodni.

Van aztan mas baj is. A szinek vaszonra va ald felrakasahoz

a festének nemcsak tehetségre, haném batorsdgra is sziiksége
van, Szinvei Mersét mearéttak, Majalis c. alkotasat nem fogad-

tak el, amiért z6ld mez6be lila ruhas nét lltetett, lévén, hogv a.

~ két szin titi egymast. A szines” élethez, a szinek meglatasahoz, él-
-vezéséhez, a szinek vallalasdhoz, — _kiiléndsen itt az emigracid- |
ban — batorsdg kell. A szines. életet ki kell harcolnunk, kévetel-
niink: nemcesak a kirnvezo vilagtdl, hanem Snmagunktol is. Mitél.
~ Jegyen szines az élet, ha mi gyavan beletérédiink a k6rnyezetiink
és a sajat lelki vi ilagunk ‘szintelenségébe? - |
_. Merjiink harcolni ilyen ,idejétmulta” ‘idedlokért, mint Isten, |
haza, csaldad és ‘kdzdsség.
sek” lenni, ha ma az velidegenedés”, : a ; mosztalgia és. a melanks-
S Ta is a divat. ve eee ss

_Akarjunk boldogok, vidamak,  »szine-

1 térténészek, hogy az dskutatasnak ‘min-
| den: nap életében nemzetmentd, nemzett-
| ségi ntudatot fefleszté. hatasa, hivatdsa |
: van. | A hazug, dako-rémai szarmazéstani |

| sag szarmazasat kutaté térténész elzdr-
kozzon a mind szaporoddé bizonyitékok |

elol és egyszertien kizarja még a lehetdsé-

| get is annak, hogy a magyar nép dshaza-
jat ne csak az Ural-vidékére sztikitse le,
hanem megnyissa a magyarsag Osi szar- |

mazasanak tavlatait.

Kellett az erdélyi magyar térténészek-
nek a tragikus példa, hogy radGbbenje-

hogy a XVIII. szazadban, a Romaban
tanulé erdélyi roman g. k. kispapok hoz-
tak haza onnan azt a gondolatot, hogy a
roman nép a latinoktol szarmazik, mert |
hasonlit a két nvelv. Megsziiletett a dako-
romai szdrmazastani ‘elmélet, amelynek |
jogan Erdélyt is maguknak kévetelték a |

| romanok, hiszen Erdeély foldjén valaha

Dakorszag, késébb romai- provincia Iéte-
zett. S szerintiik: a roman neép itt Erdély

Karpat-medencében.
Ekkor débbentek Ya az erdélyi magy var

iitGtte ki kez

‘vén, Ott voltak &6si mondaink,

| terjedt.
sti régészek, 6skutatoék, hogy a
séggel hatdéros, hogy a besenyéktél

elmélet az egyik legerésebb = érviinket
inkbél: a magyarsag ezcr-
éves jogat Erdélyhez, amikor azt hirdet-
te, hogy nekik még désibb joguk van ehhez
a fSldhSz a dak-rémai szarmazdasuk reé-
amelyek
hirdették, hogv.a magvarsag nemecesak
ezer éve él a. Karpdt-medencében. A ma-
ayar féld csak dgy ontotta a térténelmi
bizonyitékokat, amelyek megcafolhatat-
lanul bizonyitottak, hogy tobbezer ev ota
lakta e fSldet az.dsi magyar, nép. Népmu-
alkotasai, népi- dalkul tarank
kinesel: tantiskodtak az dsi ittlakas mel-
lett. Foldrajzi neveink, nyelviink, irasunk

bizonygatta, hogy ezek az évezredck tav-

lataba nydlnak vissza ezen a ‘féld6n.” De
mindez: nem volt elég: a magyar régészck,

a finn-ugoristak kitartottak s2u iklatokorti
elméletii K mellett. |

EL kell lett jojjan Trianon, ‘ogy ‘yadub-
benjiink Erdélyben | arra, hogy micsoda
rmulasztast: kévetett el a. finn-ugor irany-
za, amikor. az egyre..szaporod6, régésze-

, nyelvészeti, miivészeti. ‘bizonyitékokat
semmibevéve, camelyek’ megdénthetetle-
‘nil bizonyitottak. a magyarsdg’ dsi_ ittla-
kasat, — ‘makacsul’ hangoztattak. ural-al-
taji szarmazasunkat. Nagy -mulasztast
kévetett el a magyar néppel szemben a
AIX, és XX. szazad eleji finn-ugor szar-
mazastani elmélet. De a mai otthoni ré-
gészek mar btint kévetnek el, amikor ért-
hetetlen vagy nagyonis érthetd politikai
okokbdél.-— még ma is mereven elzarkoz-
nak azoknak az eredmeényeknek figyclem-
bevétele eldl, amiket a kulfoldi magyar
dskutatas tart fel. Pedig a legszigorubb
tudomanyos mércével is meérve, a mai
klf6ldi magyar 6skutatok olyan régésze-
ti, nyelvészeti, foldrajzi, mtivészi stb. ada-
tokat tartak fel, amelyeket még a semle-
ges kiilféldi, idegen régészek is elfogad-
nak, figyclembe vesznek.

Igaz, a lelkiismeretesebb otthoni régé-
szek lelkében a kétely mar felmeriilt a ki-
zardélagos finn-ugor szarmazas ellen. Lasz-
lo Gyula, a ma é16 legnagyobb otthoni reé-
gesz mar  kettés honfoglalasrdél” beszél,
fami alatt azt érti, hogy az elsé honfogla-
‘las a magyarral kdézeli rokon avarok alatt
‘ment végbe; a mdsodik Arpad idejében. A
szegedi Tiszataj c. folydirat fiatal kutatoi
imar le mernek irni ilyen sorokat: ,,Lehet,
hogy Arpad magyarjai a Karpat-meden-

| cében. rokon népekre talaltak (hun-szé-

kely, a avar vagy még Gsibb népekre), mert

|kilénben érthetetlen volna a magyarsag

gyors. honfoglalasa egy olyan hatalmas

| ws P rat |térségben, ami a Karpatoktol az Alpokig
‘nek arra: mit jelenthet a régészet egy |

+[ nép életében. A roman régészet ugyanis
; kepes volt hazug torténeti adatok alap-
| jan arra, hogy olyan nemzeti 6ntudatot |
| lopjon a romansdg lelkébe, amely vég-
‘| eredményben megteremtette Nagy-Roma-
_ niat. Az ma mar térténelmi tény ugyanis,

* Latiak és érzik a hazai jobbérzé-
lehetetlen-
uld6-

| z6tt, bolgaroktél megtizedelt 7 magvar
}torzs ilyen rdvid idd alatt birodalmat ala-
/pitson egy olyan hatalmas teriileten, mint
a térténelmi Magyarorszdg és azt kitdltse
-etnikumaval. Erzik és a sorok kdzott han-
igoztatjak is ezt a térténelmi tényt a ha-
| zal térténészek, esak a part parancsara
|— tartdzkodniok kell a teljes igazsag ki-
mondasatol. A moszkovitaknak nem érde-

kik eg: + si. szarmazasu magvarsag elis-
merése, hanem inkabb azt hangoztatjak,
hogy a Aonfoglald, ,nomad” magvyarsag
a Karpat-medencében él6 szlavoktol ta-

I Inulta meg a. féldmiivelést, hazépitést és
féldjén’ sziiletett, alakult és lt mindig @ | yalt honalapitéva. Felsébb parancsra a ha-
| zai régészek nem mondhatjak kia bebi-

izonyitott tényt, hogy Arpdd magyarjai ha-

za, kézeli rokonok, testvérek kézé jé ittek,
mert mar évezredek éta itt élt a Karpat-

| (Folytatés a ik olaton)