1982 2. jtunius 26. A vilaghelyzet jellemaésére ugy nézem nehez a aziir- zavarnal megfelelébb szét taldini. ulébbi idSben mar allg jelenik meg politikai cikk, vagy tudésilas, melynek cimében ne fordulna elé a ,,krizis” s2o, vagy annak valamilyen szinonimiaja. Olyan pontja a jelek szerint mar nincsen a féldkerekénck, ahol ne lenne ralamilyen baj. Kisebb- -nagyobb, helyhezkdtoll vagy glo- balls — de baj! A gazdasagi krizis egyelemes, de a poll- {ikai krizisre mar megint jobban illik a .zavaros’’ meg- hatarozas. Zavaros minden mint a viz, lia felkavaredik benne az iszap. Nos tigy vélem éppen kériilbelii] errél van sz6! A mult rontasa kavarodik fel, amit igyekeztek es igyekeznek még mindig kimagyaraznl, megszépiteni, elhaligatni, a ..sz6nyeg ala seperni.”’ A bajek gyékeréig nem mer senki sem nyulni, mert az ..megzavarna” a fennallé rendet. Zavarban-zavar! A ‘szabadsag jegyében alla mult szazadban sem vették eszre, hogy a melyben olyan erék sziilettek és mozdultak meg, melyex nemcsak megzavariak, hanem jérészt Jeromboltak az akkori ren- det. Ma sem tudjak, akarjak, vagy merik észrevenni, hogy a mélyben lenyegesen nagyobb és altalanosabb erék fe- sziiinek egymesnak, melyek kiilénb6zé kbveteliésekkel és célokxal, alkalmasak nemesak egyes orszagok, hanem az egész vilag szétrombolasara. Akik pedig észreveszik és eselekedni akarnak, azokat letamadjak, atjukat vagjak és izolaljak tébbnyire a ,,béke” jegyében, vagy jelszavaval. Kezdjiik esupan -a lengvel esceményekkels Ao szovjet uralom elenére a lengyal nemzet sajat és mas, elsdsor-| ; * ae , : — a : . sya tay oe coe TE . , ‘ a eee EF et x ‘a ,vak és ostoba kapitalista vilag’, mely leszerelt alla- potban volt, porrdztizta Hiller ,,Ezeréves Birodalmat, Iec- ban a mi Karunkon tanulva 1980 végén nem nyull fegy- verhez, hanem reformmozgalmat indifott. Hihetetlen si- kerrel. A Solidarnose nevii munkasmozgalomhoz Uz millie munkas csatlakozoll. Szabad szakszervezetrél volt esupan sv6, érdekvédelmi szervezetrél. Nem is akarlak lobbhbet elérni, de természetesen hatalmi tényeziéve lettck ay or- s7zagban, kil6nésképpen, amikor a parasztsag is felsora- kozott mellettiik. De végeredményben ,,a munkassag és parasztsag szocialis dllamaroél” velt és van sza! A Szovjel- unio szorulisagaban regen e vezelG kilén ut’ jogosultsagat. A kél szakszervezel mel- lellL a masik, nem politika hatalmi i¢nyezé az egyhag a majd teljles egeszében malyen hivé katolikus Lengyel- orszaghan, Hozzd negy és [él évszazad utan foglalta el szent Peter székel egy nem olasz papa, Kare! Vojtila krakkoi biborestrsek. a .Jengyel” [I]. Janos Pal személyé- ben. A harmadik h atalmi tényezd —- mint a vilagen min- deniil) — a hadsereg. De valamenny! [eleltt allt a konimu- nista part, a maga teljhaltalmaval, stilyos hibaival, de Moszkva tamogalasaval. wingislak mint adoll helyzetet elejet6l fogva elismerték, esupan hibait akarlak kikUszébdlni. Giereket, mint elétte s ihm SS RAR LSI ean Sek Ks ‘ gyermekeknek kedvezmény Junius, jUlius, augusztus honapokban. — On valaszthatia meg az indulds és visszaérkezés iddpontjat. Utlevél, vizum, hotelfogla lds, autobérlés, gyégyidilés, Eurailpass. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA. : ceed aca, phe Ree + IRKRA—TUAIOR—COAPTURIST— ROZJEGYZOSEG: Agency Travel Service Division of Intragserv Ltd. 519 Bloor St. W. TORONTO, ONTARIO Mos 1¥4 CANADA A vilagsajiéban az elismerte ,,a szocializmushoz | °&Y!k legregibb hazaja, ahol a yersiras yviragzoll. Az killészel ragyogasara = a | _ tteme2d, Ezt a hatalmat a lengyel revi- omtirlénet ebb3 szakbél mintegy 2200 kdl | majdnem KOZPONTI BEFIZETOHELY FOKEPVISELET Bus forditasok, vegrendeletek, dréksegek, hitelesitésck, sth, MAGYAR ELET A NEMZETKOZI EROVISZONYOKROL: /iirzavarban annak idején Gomulkat rossz politikajuk miatt, mely hozzajarult ahhoz, hogy a Szovjet gazdasagilag vérig zsa- roljia Lengyelorszagot, a munkassag buktatla meg. De az els érintkezés felvétele alkalmaval a kormany és a Soll- daresc kézéit, a kormany delegatusa Rakowski miniszter- elnéx-helyettes — a kivetkezé szavakkal nyitotta meg : targyalast: ,,Valamilyen lengyelek vagyunk!’ | EEnnek majd olyan hatasa volt, mint annak idején Kadar Janos nevezetes mondasanak: ,,Aki nines elleniink, vellink van!” | Masszoval reménykedni lehetelt a helyzet javulasaban. = | Az ismeétlidé sztrajkekra azért keriilt sor, mert Moszkva nagyon sulyos veszteségekel szenvedett a kiesd és mesz- sze a vilagpiaci drakon alul értéktelen rubellel fizetett és életfontossagi lengyel druszallitmanyok kivetkeztében. Fokozta tehat a nyomast Varsora. Ezzel szegiillek szembe | zott. Moszkvanak mindent el kellett kévetnie, hogy ne keriljon komoly konfronlaciéra sor. Nem mintha sokat | torddott volna azzal, hogy az ENSZ megint egyszer wl | tortenelem itelészéke elé allitja’, vagy akar szankeldkal | alkalmaz ellene. De arra emlékeztek, hogy a masodik vi- laghaborda Lengyelorszag miatt tért ki, és arra is, hogy gyézhetetlen hadseregével” egyiitt. is tisztaban vollak az ATURE UE EU UE RAE TUR ETE SEE A kolteszet meebecstilése Az ési Kina, a kéltészet i tartja szamon. lz a bired:- ‘lor oOrhisi meéreteinek meg: felel6 arany, de a szan qi lornyosulasa mégisesak al ak ‘kor érthet6 mez, ha azt is) hozzaftizziik, hogy a verse. kel — @s nem akarmilyenc- | kel, haromszaz esziendejs | allokat — nagyrészben kis-. emberek irtak. kéztitk ipa- | rosok, hivatalnekok, barka- val fuvarozok. De maga a esaszdr is jd poéta volt, sit. kancellarjaul is kON6t neve- zeli ki. Ebben a gyonyérii haromszaz évben volt olyan | idészak, amikor a hivatalok | vagy meéHosagak elnyerdset | Faversenyvizsgahoz k6lotiek s @‘annak anyagadba a versirast. is felvettek, Nem k aphatott tehat allast, kéltészetben maradanddt al- | ikotni nem tudott. Mindez a Tang-dinasztia | uralkodasanak idején (618—/] 907) tortent. milveszete tobb mint haromezer éves hagyo- manyra iekint vissza, a VII—XI. szazad kézt megeélt egy olyan, koritilbeltil harom- szaz eves korszakol, amikor 2 kéltészet esodalatosan ki- akkori Hirai jel- hogy a kinai iroda- az idé- idd- | 30 000 atikotasat A kemek kezte bol all ay faval a \iak, -- hol a Sivid Owen v. brit kiilagymi-| hivatah, aki a, 2al is, hogy eatittal nem lesz kivel szivetségre Iépni és a habart utan nem kévetkezik szamunkra tj Jalta. De ezen lulmenben azzal is, hogy ha lerohanjak Lengyelorszdgot akker nem a tizmilliés magyar, hanem a 36 milliés len- eyel nemzel forna fegyvert elleniik, legalabb olyan bator- Sigeal és dldozatkészséggel, mint negyedszazada a ma- fyarok és most ay afpianok. Es végtil azt is tudtak, hogy Reagan elndkét mas (ab6l faragidk mint elédeit. Europa teljes balratolddasa sem kévetkezett és kivetkezhetik be, ‘Minden eréfeszités ellenére sem. Moszkva tehat taktikat valtoztatott. Az ij taktika ab- hegy Lengyelorszdghan nem a safat, hanem ma- lengyel hadsereggel fojija @l a revizionista moz- 8aimat. Ag oroszok mindig elsérendti diplomatak voltak es ezen a téren nem valtozoltt semmi, Csendben megbuk- latlak Kanidt és helyébe egy lengyel generalist, Jaru- welszkyt tették. A lengyelek gyandtlanok maradtak, tegyilk hozza masok is — mert hogy gondolhattak volna, hogy sajat tabornokuk fordul szembe veliik és a hadsereg nem vazad | fel, hanem Piiiinans a parancsmmcat’ ney sajit nomzete vérének kell folynia a az 0 kexét szemiyezve be, A propaganda is megfeleléen milk6déll, hogy a kato- (nasay elhigyje, hogy elkeriilhetetlen és sziikséges az, amit | daruzselszky esinal, Es itt fel kell tenni a kérdést, hogy eZ a lengyel l6l és puszlulastél vagy pedig mert megrégzdtt kommu- nista, aki a szétesé partot akarja megmenteni és vele elz5 rendszert helyredilitani? A puces hosszt ideje /alaposan volt eldkészilve. Villamesapasszertien érte -orszaigot és a vilagot. Tékletesen sikeriilt! Hol ezt mond- mazt! A alirzavar tékéeletes. Semmmil sem Ie- het megludni és még kevéshé tudni. De hatasa maris vi- ‘lagniéretii és kiézel olyan zlirzavart okog mint magaban Lenevelorszauban. Nyugal-Németorszag politikal valsag- ban van. Zavar van az Atlant] Szévelséghben. A Szovijel- ben a prolelar vilaghdditas helyelt at kellett allni az im- | perialista nacionalizmusra. lEzért az ériashadsereg, ultra- medern feeyvereivel. De ha Amerika valéban el kezd ‘Tegyverkezni, a Szevjet aligha lesz képes lépést tartani, (, Madak wtjan’’) es | paeronen hanem tébb mint ezer-. Atommentes zonat sur ect Kure pa meri ezck bevefdse kirob- banthatna azl a lancreakci- dt. amvely mindkeét fél teljes Inegsemmisilesst eredmeé- nyezné, merit — a csoport veleménye szerint — egy nuklearis habord utan gydz- marad. Az “Inde- Commission on Olof Palme volt sved mi- nisgieretnék vezérlete alatt| sazamos, a nemzetkéai polill- ‘kal arénaban isrnart polili- _kvs. mint Cyrus Vanee vy, USA killgyminiseter és Da- fes trem pendente nisgler — 200 oldalas javas- latot terjesziett alé, melyben azl szorgalmazzak, hogy aj Disarmament” meven Is- | «wast ge, | mereles csoport az tm. Kelet—Nyt ugal kOZOLU hatar-| protracted” (Gidében elhu- ividékexrél kéleséndsen von- 266) (jak ki az an. .hadszintéri E ét is kategérikusan tagad- nuslearis fepyvereket”, nk yvannak (Folytatds az elsé oldalrdl) New York a ‘kom milkddés teriilete. a musodik az Ingvesiill Nemzete munista kémisvekenyseg kél legifbb cclpontia ds Az els} a karmany és a térvénvhoze Lestifiel miatt, & Szervezela miaii. Ag UNO iiveg- palotajaban 374 szovjet allampalgar dolgozik a diplomaciai védettaég bizgtonsagaban s ezek kOziil envhe bee A washington! szovjel nagykdvetséy lélszama koz tarlozokkal egyall jen bdzd halaszall, egek mind aleazoli kedo dsszes szovicl tudia szamoutarlant az Megalisan, HK le sneott & xt meg sszerverett Ke ecvull Joval tabb. meg a er beg detts¢gel es ehhey jén még a suxlucainyl alkalmazolt, Washingtonban a nagykévetsegen kivill még nyole Ki lielyen sazovjel érdekscpviselet — egvebek kézt tengerészell, mezigazdasagi Kirendeltség, ‘konzulalus ¢s vizumireda — s niszer verele seuvedcsap atomhabord lehetise- Weinsiein gyogyszertarban 326 College St. Toronto, Ont, ~ telefon: 672-4145 Mindenfajta receptet elkészi{tiink. Gydégyszerkiildés barhova. L A T T A i A R +5 A hy 4 y” CSODALTOSAN S7¥P VIRAG- BS AJANDEKOZLETET? el, mert ezt | latni kell! BRS 2 RED Ha nem, j6jjon a kertészetbél, szobandvények. Eskiivéi Rényképertsre k klén terem. - FLOWRRS | & GIFTS ROUTIGUE 1 LTD. “987 YONGE ST., TORONTO, ONT, M4W 2H2 TELEFON: 921-2900 — 964-3921 — 921-5608 : Gyors- zolg | Hazhoz ls aurance KANADAT ES HAZAI UGYINTEZES A VILAG MINDEN RESZEBE — UTLEVELEK, VIZUMOK BESZERZESE. Dr. Baranyai Zoltan volt budapesti iigyvéd TORONTO, ONT. M48 1C6 Hirdessen a MACY ap j Cserepes és vagott virdgok, naponta frissen érkeznek | i Gnlegesen szép ajandéktargyak nagy valasztékban. 4 }—~ FORDITASOK — VALOPEREK LEGGYORSAB | | BAN — IKKA — PENZ- &S GYOGYSZERKULDES | 20 BALLIOL ST. SUITE 140 Dr. -Telekes L. Lai s—biztosités Alaptiva 1955-ben. 3181 Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontarte (a Lawrence. *Plazdval szemben) TELEFON: 787-0304 BUDAPEST — TORONTO —. BUDAPEST $776.00 Egy héttdl egy évi tarlozkodasra. TORONTO —— BUDAPEST — TORONTO $1,049.00- tol Junius 30. és auguszits 29. kozott 2— hetes esaportok IKKA — TUZEX —~ COMTURIST kUldemények Hotel, aulobérlés, atlevel, vigum. Reészletes felvilagasitasért hivja: KERESZTESSY JOZSEFET TObb evi ulazasi iredal gyakorlata biztositia ligvenek pontos, gyers, és megbizhatd intézesdt. High Park Travel Centre Lid, Tulajdones: MORGAN GYORGY 1902 BLOOR ST. W. (Dundas W. faldalattinal) Toronto : TELEPON: 53-4196, §99-8285, 533-8417 AN eee Limited Meguyilt ILamillon legnagyebh max ulazasi braddja 239 KING STREET EAST, HAMILTON ONTARIO L8N 1B6 —- CANADA TELEFON: (416) 522-1862 Reptild-, hajo- és venatjevyek. Csoportos ulazasok, egyeni tirak megszerveztse. Rokonok kihozatala. Charter Budapestre: $899.00-108 Quevel, vizum, TRKA elintezése. buvebb felvilagesiasert hivja Pocsai Llonat. UTAZUK. VAGY KIHOZAT ~ ILONS ATLA SRAAITTHAT! yar Cad Dat ee ae a Re ee AES PR My en ig BE aay a gatas OE AMG UIE Gl BAe DS Ba RE. gS