AL VILAGBIRODA\ OM

erika: :

Rémahoz. hhasoniéan.

és ug anolyan |

rakodvas vildgbirodalom lett. van kOzttik has

conlaiossig? a

Thomas.
az utobhi

yHtikal eldado-.

televizio po-
lake 8 3 fly olalOs

inal | vilégbi-
‘amerika | yee

ika egy

legs

Amer

szemében
Gaddsaim so-
QP ramuta tok a ddb-

fa. amely Ame-

Romal Blrods-.

mutatkozik, ez kithatéan
paligatdsdgot és udva-

el reag gal, Ez azert
>mert hiszen vi-
csézektsl talan a

bad Lak a di-

yk 5 — megra
q¥ agural mi elhivatottsdeg
it, vagy ennek hijdn illu
isskée voltak arra, hogy a
pegha ditasara, tengereken és
Lv: yalo uralkoddsra hivatot-
1, hogy — sajat legfon-
pérdekeiket szem el6tt tart-
jendet tartsanak a vildgban.
erikalakat azonban inkabb

hozza egy ilyen | ehetdség

yidnik, hogy a vilagbirodal-
ep egvuttal lelkinyugalmuk-
\

jottan szeretik, mohdn igve-

*

{ megszerezni, ugyanakkor

fis téle,. mert a ,,tossz’’-szal
lik; azt hiszik — mily hid-
hogy a demokracia, mint
Btrés hitvallis megvédi Gket
aan hatalombdl eredé, és

iszkeséggel. jaro kisérté-

rb: siak is ezt hitték, Uey
» hogy valainely [inom és

tar Asa,
ta r saa rf end-

os eZ egy-
: Hszott a a

| Bie Fe ater eS seinden: etté iM a
ot! eltdvolitd

Horak on ass : aL oS oe

| k kedetben nem vals

hiszen alia elfog-
la _részér oh Onvéde-

g a maga-

oS ee

dc scedntél —écednl
hogy ore

eee olykor pénz-

| Rebssveltig’:

o regi &s tidons

ageodal- °

nyersanvagbol vannak
kor Roma — akarva, nem akarva

jreefosztja ket. A hatalmat_

pen tudtak

vdlasz
mai biredalom

| macedéniai

lépés { OSe ‘i |
-Katondk

hoditok kként, stabilizalo
- nyugati civi ilizicid é

fa atomer nyole

yatriciusok,
ese] is meghajoltak

eae

x

ss

doknak, Az utddok es
eldddkh6z, ha nem | i
pozicio és tek intély irony af m

Ms

azdagadis @s ag ha
manijul laciok te
maban és Ameri
alt a

at a témeeck oldala ra,
inarsd agtol vagy svemély
vagylol hajtva, A Gracel

vérek és a Kennedyek,

Roosevelt ugyanabbd)

—- meghdditolta Ttaliat,
szembetaldlla magat a FOldkGzi-
tanger terségeel. A vildgbirodalom
épitésétol még mindig és 6s zintén
huizddtak. Cato-nal minden alka-
lonmmal figvelmeztetnie kellett a
szenatorokal, hogy Karthago hald-
os veszélyt jelent Roma szamara
és ha a kilpolidkaba belebonyolo-
dik egy nemzet, nem léphet tole

vissza. A spanyol-amerikal heabord

hirtelen

|

a megfelel6 idevigd pdrhuzam és

Cato ,Carthago delenda est!” —
Karthagot el kell pusztita ml — jel-
szaya visszhanezik az amerikal
 Manifast Destiny”:
tottsdg santana
romaiak szamara [be

Aztan a
a jtt, Szi-

yla és Grecia: az eal gZd~

mara az elsd vilagl rabord.

Az mar szinte kOzhely, hogy Eu-
répa az volt Ameri ikanak, ami Ro-
ma szamara Gbrégorszag. A parhu-
zam még részleteiben is igaz: a
varosallan nok, | ‘
ellentéteiket elsimita-
ni, ahogy az eurdpal allamolx is el-
zarkéztak az egyesiilés, a kOz0s
piac, a szabadkereskedelmi tarsu-

&

lis, az Osszeolvadds eldl. De még

tbb hasonlésdg is van: a romai lé-

: sicknek kellett harcolniok a kézel-
keletl gbrbg telepesekért Egyiptom-_
ban,
{ékentar'

Sziriab yan, Kis- Azsiaib an, hogy

keletkezett t hatalmal cat.

bi ane _ folytatdsa
volt, batran hatolt eld
Afrikaban, a gvarn

- texen,

-P, AX. AMERICAN AL
Nem vildgos az, hop

kai diplomacia és a hadseres” yona-

kodott az europal héditasok Orok-

~—seget atvcant? Ahol most amerikai
Szaigo ntol

= : ilomadsoznak
Leopoldvilléig, francidk, angolok,
belgak. hollandok _(fartak elottik

35 “értékels hor

dozdiké rit mul hetytikben one

, _
dali na ate FT Ba “Apanied:
iat vide delmezGen_ ter-
a volt | evar }
amet rik
ame ely.

szenitusra “Ror

CROs ezen a ter nee. |

amerikal nemzet
ek nélktil —,
eforrott — abhoz,
osszetevd ré-

bségeket, ugyanak-
: n ahhoz —

2BCS. leg

| SS a rémaiak,
kaiak vedo jellegt —
-masok

MRE ry

gok talan valamiv

tek, erdsddott in
vald 0 azrlasdgi vel engE
senesbi es

ew qanee
etve most az
beave

életébe mélye an

see eta

en ak Ki
aL ro poli ények

=

focal -térh:

His hadseregnek
Amerika eset
technikanak a ;

: og) ae en RAS .
evirva. Mik
a ©

‘ténik az

‘ben, az Elhiva-—

<ésdbb szivetségek |

talom teremt leheloségekel,
hatékony legven,
hasonioan “ugy.
fontossagu tet ngeri | ale
kell lennidk,
kezeben, yoedalom erdtelie
ahogy a Panama- -csatormna, a Horn 4.
| Délkinal

-yvéli, a dintd
jaréknak a

andor. utdn
Igy ae rO-
mar kez detben a

 tékben és
_minden balan a sajat szemével gyt-

de a romai as - ameril
-gonyitjak, hogy a fele

eréként, a jesztésével és az Lee bsszetett-_

cg

az fonnal elér het6
Su

ie nem azt |

“tamasztia ali. 4

1, toni admis

Aidan szer- fi

zett adminisztricidnak és a ki “Sil te

jek volt kdszbnhe ;
tében a fel sobbrent U
’ gardaség' élet é
utdnpotlas teriiletén. 2 Hyer
felsGbbrendtiség 1 ven nak
rodalom  ériékes, sé ,
néikiléchetetien

val: a gvengebb, vy es: ély

ERAS

8 £0 “Ar 63 mM vain
sitan) sppenesal-h hogy

partusat
VSURMNVOIES — CSah
amikor fOld- Gs ¢
adtak bérbe a mohe
kezoknek. |
~ Hogyan emelkedett ki a roma
birodalom a ee ee ure le
bord kdoszabal, a )

eee sbdl és abbol, hogy ¢
rek nem volt szi ilardkezti Vege

z

ielent-

ry
fell
toje’
at:

m indig vitatjale és
oe HSU fg

I nseget meg

ert mi ner he

HEeaatast olottiink és 5 kér dez-
zuk: tulajdonképpen hogvan is Lor-
amerikai vildgbiredal om

Tet “eVGLLENeK fols samata?

Az Egvestilt Atlamoknak korab-

ban mar kétszer kellett szdvetsege-_
sel, tovabba az Atlanti- és Csendes-
dceanon valo szabad hajozas védel-
meére kelnie.

Womp el is igy.

3

pzert a Nagy”

semmisitette a kalOzokat). Jelenleg
egy nagy dzsiai hatalom ye szélyez~
(vagy Afro-Azsiai 2)
Az éceanok és
a viziutak (és légiutak és yildgtir)
fGlStti Srkbdés immadr az amerikai

teti az (ndial
Ocean szabadsagat.

hatalom kévetkezménye, és a ha-

ez az GrkOdeés
Amerika Rémahoz |

kezében
vagy legalabb a bardtai
tok, Joreménység-fok, a
tenger, Szuez, Aden, Gibra tara
kezlikben is van. Ezeket és hator-
szigaikat az amerikai erdk bizlo-
sit}al, ahogy errgl az ulus a kik6-
‘rept ldtere ken a.

zédhet [ me a a tény a Dom nikal
Koztar sasdg | Bangkokig, ~Libiatal
[ranig, Taher Pireusig ke Lség-

bevonhatatlan és see

‘h rangzik,

&

i pél dak bi-

.

ségével aranyosan novek sik.

centralizad eae a birods lom

fora Sd

az allchen ayors ‘S  dbnté

szakismere

urgds intézkedésekre yal Sze

fele Au, ee

AS VON ny os
: +a vzonban fass

egy ritkabban
Mags a 2 helyett ty

—

— hae |

ede sImeket |

—Usietemberek,

A torténészek a bonvolult je

We
peiket,
\

tett
* jelzdre, hogy meg- — y
témegeket é

hogy

—zetd egyénisés

hogy

tlizések. Caesarnak Impe
vilig
ho

Osség kiter-

Slemeny et
yik kom

hab y

kal pal litikaban CS

Mas kOnyves
aes amerika
sa) RNZONNI tia aut ae
Q tény' i. hogy a aeatiol eg oe:
ces suorvezetel, amelvekre
valuha oo annyira Bieoke
amelverert 7 ocquille | is UAVs
: vine  Fajongott, mnt a Semen meld
rucsinek letfontossagu
ert, egvkori valofuk ar nyékal
esupdn: nem. blralnak tobbe, nem
javasolnak, csupan a a fell mogho-
zat. dintéseket visszhangozzak,
hoy sid a leghatal-
masabbak is, bairmikor r Teleserdihe-
{6k magasrangu korm anciteety ise
kkel és eyakran eserélik is szere-
a kOzhivatalt a maganval-
i ihozdssal | |

iiea) ai ovat tt

csupa mannvil mondani, palvafuta-—
‘suk parhuzamos,

 megjelennek”,

"Eo

elég. Egvyszertien
mert ¢

kUlsé feszill liség nd-
elégiteni a

ni A belsO és
velszik: otthon ki kell

kdveteléseiket €s-
szeraett jelentdségik —

teljesiti iS, amit igér; mozgdsba

hozza a ge épezetet. Of intézmények, |
ymodszerek Iétesitésével, ugyvanak- —
kor a eo eyengi itéséve , dato

ralizdlasaval.

Minthogy a szil iiletoben levi. bi-

cesre be gS

evallaldn nem:

az orszdgot nem lehet tobbe
chagvomanyos méddszet ‘ekkel vezet-

portok neleleplllé
nes é! ‘képsorozatokki
| ples mellé a may

és vezetdiket, de a ‘epi
keretek mar nem alkalmasak arya,
ijonnan
igényeit ki-
elégitsék, Caesar karizmatikus ve-
a, aki igér 68 részben

terieszkedd, a

= yet ae
a $ we

“bat

bits. Sarl,
teomeney”

nes a .

shen |

oka a

anyag g gy

er adetile: ee terveztil
tOrténelem mellé be i
zatba oa ee as Kori
sek torténetét,
gf it

Saabdsniv tés tery
ext a a munky hogy

sleniee mindaz |
zelisk a. aie | h
fea ai SI

‘akon (és @ Tobyetsegesele ha- *%

{ tarain) e] Ikertilhetetlenek az OSsze-

az esd titulusasah hadsereg parancs-
roka — a hatdrok
vetségek létrehozasa, a haderé
képességének fokozasa, a csapatok
Galliabol Ee yiptomba, ha gy teb-
szik Nyugatnéme etorszagbol -
pamba vald s: se it a. A Seerepe rt,

i fegyveres pr ‘otektor.
jjogokat eee eee el 6] ver Ugy

x tes
+ eS

erminus: mega Kaleees
18 van, es gor
vényhozus
k, , mivel

vf ; ane
al mn. mumr id

tasirdl,
: Ava eh is
HSPN Hae

itikul béte az elnok
ore. : oe q ul

‘fel ibd intojanos Ko

LA rendk PUL 7 ee

ator Ole

biztositasa Nie Sut. J. M.
ult ra, helyOrségek felallitasa, sz0-

tt.

Viet-

. Am: thle,

riiletrél V
azok r

fely idékiok Ol.

/ Onebec: 7

Pe rican |

or sedi hi
tanhoe

>a Kanadai

ze jelenlegi ve
Onnyen tudni

kon aie phos
gondoskodjanak _ arrél,
fey ; Kanadal: “magyi 2

jogav val, A 10b
mindenki kételes elfog:
re) lik a demokra in ere] ajc

eo! _ Mrs. 0. Tey , Berkeley, Calif: |

My: husband aa 1 ar

cin my iyelaved: native
which we have very
ge. (My ‘Husband: aq
--Engtish trans stations

‘Mangus Ob
lee knowlec I- co

cand | are a

should stir our. free : sp pendi

reign ald congress

gate further and : 0 help
U 5S. Powe

the ough the.
Hung garian

2 : z mo oy
ites

St EE

_ Corte | Karoly es S068. Istvan,
Trail, B. Cu: |

ratelul