Oe LET ee | hogy sncidensek bo] vilighAbors legyen. | Még jonni fog, még jonni kell, ) | Egy jobb kor, mely utan | Buzgé imddsag epedez | Szazezrek ajakdn. Vorésmarty Authorized as ; Second Class Mail rast Office pepartment, iawe: Szerkesrtésée ég kiadéhivatal 7 362 Bathurst St. Toronto. v. évfolyam 7. szam. “LASSU HAJTAS, VAGY GYASZSZERTARTAS’”| Gizonyara sokan emlékeznek még olvaséink kéziil arra |‘ az Oreg auldronesra, amely a székesfehérvari orszigit eryik elagazasanal allt egy oszlopon, alatta ezekkel a sokatmondé ezavakkal : “Lassi hajlas — vag gy gydaszszertartas !” Eza jelige, amely a sziguldé aulésok figyelmeztetésére allott a keresztitnal, most a szizadunk hatodik évtizedének | filozéfiai alapgondolatava valt. Birodalmakat vezetdé politi- kusok, ujsigolvasé kézinség, vagy a vildgesemények irant| kézimbés polgdr szimira egyformin vilagos, hogy elég egyellen elhamarkodott lépés a vilig ugyszélvan barmelyik pontjan, hogy gydszszertartas legyen az osztalyrésze ugy- szolvan az egész emberiségnek, beleértve azokat a politiku- sokat is, akik az elhamarkodott lepést megtették, A végeél minden épeszii ember szamara viligos : meg kell torni a kommunista diktatiirat a vildg jelenleg rabszolga- | sorsban él6 felében, hogy az egész emberiséget egyarant le- hessen részesiteni a civilizicié érémeiben és a szabadsdg al- dasaban. Mar a technika jelenlegi vivmanyai mellett, f6leg pedig a kidolgozas alatt all6 uj taldlmanyok millidinak meg- valésitasa utan minden szabad ember kénnyen, kevés prob- es ae es ae jémaval, kellemes kiériilmények kézitt, erészségesen fog di-| hetni. Ezen cél megvalositasinak egy etlen igazi akadalya ma a vilagbolondité bolsevizmus, amely az emberiség tidve he- lyett apro, erészakos csoportok rémuralmadt akarja minde- niitt megvaldsitani, nagyjabél olyan elvek alapjan, amelyek Eurépaban és Amerikaban 2—300 évvel ezeldtt voltak di- vatban. ad ee Ugyanilyen vilagos a végcél a + vines. oldalon alld dikta- : Aorok és AMIKatorieleltels: szamira : : _bolsevista politikai rend- ke, eayhangit rabarolzdmankedba “kell sii iilyesztent a “kultur- emberiséget, s a rémiilet csendjébe kell fojtani: mindazoknak a hangjat, akik szabadsdgra vagynak, mert hiszen — sze- rintiik — az emberiség csak ilyen néma egyhangisigban| ly6 ti képes boldogan élni. S ezen borzalmas cél megvaldsitasa ér- dekében minden eszkézt igénybe kell venni; az eredmény | nem maradhat el, mert hiszen a bolsevizmus eléfeltétele a. nyomor, § a nyomort rombolassal barmikor gombnyomasra el6 lehet idézni. A habort tehat, a vilagnézetek habortja fennall és fo- lyamatban van. De mert a gyorshajtas vége kényértelen ké- vetkezetességgel a gydszszertartas mindenkire nézve, azért | a vezeték —~keleten és nyugaton egyardnt —~ évatosan és lassan haladnak. | Mi mindannyian, akiknek szerettei a Vasfiigginy mégott valamelyik rabszolga-taborban, vagy rabszelga-orszagban élik szomort, drémtelen életiiket, sielfetni szeretnék a fel- szabaditast, s néha tgy érezziik, hogy minél elébb tér ki a yégleges megoldast hozé hare, anndl jobbh, hiszen elébb-utébb ugvis til kell lenni rajta; de aztan.vaz ujsaghirek utan hirtelen raébrediink, hogy a habord feltétlentil elpusz- titand éppen azokat a hozzatartozdinkat és bardtainkat, akik- nek érdekében a harenak meg kellene indulnia, s hogy ugyan- | ennek ga habortinak mi magunk és itteni szeretteink is kény- nyen, sét valésziniileg aldozatul esnének. De pontosan ugyan- igy gondolkoznak a nagy allamok vezetéi is. Ezekre éppigy, | mint mirdnk és sokszazmillié emberre a biztos gyaszszertar- tas vir hadbord esetén, — ha eryaltalan lesz még, aki el.) temessen. Ez és egyediil ez az oka annak, hogy a vilag jelenlegi ryujtépontjan, a formdzai szorosban nem tort ki az altalanos: habord. Lassi, tapogatdézé lépésekkel igyekszik haladni mind-| «él fél, s lehetGleg zsarolasokkal, fenyegetésekkel, fegyver- esdrtetéssel prdébal elinyéket szerezni. Mihelyt bombatama- dist parancsolna a katonai szilkségessts, — a politikusol |tébb tapasztalatuk van, mert az én tapasztalatlansagom ka- és nem rendelik el a bombak| : ledobasat. Mihelyt valamelyik politikus tulhangosan tamad-| ja a masik fél nemzeti biiszkeséget vagy ¢ érzékenységet, —— | veszik at a parancsnoksagot megjelennek a szinen a katonai szakérték és katonal meg- gondoldisok alapjar szordinét raknak a propaganda- hadve- vérek szajara.. atonal A Tachen-szigetek katonai kiiiritése, nemzeti kinai ha-|hez intézett levelét, amelyben kézli, hogy a kommunista part jékon, de az amerikai 7. flotta védelme alatt, mar egy hete folyik. Nem mult el nap, hogy a vériskinaiak ne kézdlték | | « +att » ip vyolna a vildggal, hogy ez “amerikal prov okacié” hogy zt|terén elszenvedett veszteségeket pétolni”, A level a kévet- kez6 szavakkal végzédik : “A miniszterelndki tisztség nagy tapasztalatot kivan az aAllamvezetésben. Tudomasom. van ar- geltek, messze a létavolsagon kiviil repiilo léglékéses tenge-| 16), hogy nekem nem volt tapasztalatom.” részeti repiilokre. A koreai és indokinai harci tapasztalatok | nem tirik”, hogy “nyomban tiizelni fognak”. A -alésaghan azonban az tértént, hogy mindossze a légelharité agyuk tii- utdn ez annyi, mint ha parittydval lottek volna tankokra. orosz hadirepiilék kizitt, Az amerikaiak leléttek ket szovjet gepet, a tobbi yisszamenekiilt a kinai szarazfoldre. Az ame- rikaiak nem iildézték Gket, — a yérésdk nem hoztak segit-| séget. Miért ? A katonai sztikségesség mindket fél részérél a hare folytatasat kivanta volna, s nem kétséges, hogy a pilé- takban is megvolt a harckészség mindkét részrél. De a poli- tikai meggondolas — a lassti hajtas politikaja — nem engedi, imas volt, s sége aldl. Searkesatl + KENESEI F. LASIL Eisenhower ismételten kijelentette, hogy aZ amerikai flotta meg fogja védeni a nemzeti kinai partmenti szigeteket is, nemesak Formézat. Mégis most, hogy egy kis remény van arra, hogy ezen szigetek feladasa utjan el lehet keriilni az altalinos haborut és nyugvépontra juttatni a formézai kér- dést, — Eisenhower is visszakozott és mint tudjuk, az €87a- ki partmenti szigetek kiiiritése mdris folyamatban van, Eb-| ben az esetben a politikus erélyes kijelentéseit fojtotta elala viligkommunizmus lassi: szétbomlfsa for- katonai meggondolas. Quemoy és Matsu szigetesoport jai, amelyek kézvetleniil a vordskinai szdrazféld mellett fekszenek, de birtoklasuk mégis fontos, mert kivalé tamado bazisul szolgilhatnak For- méza felé, hénapok éta igy szerepelnek az amerikai politiku- sok beszédeiben, mint fontos tamaszpontok, amelyeknek fel- adaisarél sz6 sem lehet. Mégis azt latjuk, hogy Nagybritan- | inia, Kanada, Ujzéland és a londoni brit nemzetkozisségi kon- |ferenciin megjelent tébbi orszig képviseléi is gy beszélnek ezekrél a szigetekré], mint a formézai kérdés rendecéséért nyugodtan atadhaté zilogtargyakrél. Valésziniinek vehetjiik, hogy ha a tavolkeleti kérdés békésen rendezédik, akkor Ame- | | rik i is minden tovabbi meggondolas nélkiil szivesen lemond |intézményeket, — s az dsszes partmenti kinai szigetrél. Mert katonailag valéban nines sok értelme a partmenti szigeteket megvédenl, ha ez |! resetleg veaeh ordre vezethet, reer: a politikusok fognak | demokricia a nép mez fogja érteni és ; méltanyolni fuga, ha a diktator magas allAsra kijelél, az 6 szima- ‘ra egyrészt személyes barat, masrészt alyan’ vezetéi nem presztizs-szempontokat tartanak szem 1 ell, hae nem az altalanos béke szempontjat. 7 | A masik oldalon viszont a legujabb hirek szerint Molo. ‘tov felajanlotta, hogy Kina és Amerika ko wot kizvetiteni | fog, tehat katonai szempontok figyelembevételével le ejtik at | kommunista “vildgnézeti” egysts presztizs szew at a ‘teret a ‘diplomataknak” am iggy fejezte ki mel Eden az angol parlamentben, valaszul egyik képviseld interjajara, aki a kiézinség széleskérii tajékoztatasdt siirgette a most fo- ae b dad sezek a rejtélyes intézkedések egyet szolgdlnak: fékezni a ilejtén lefelé megindult vilag zérg6-cstrgé kocsijal, — elke-| riilni a borzalmas pydszszertartiast. SERRE BEBEE SEER DERE BREEE ERE DEH E DERE EE eRe eRe eRe ee j ) lidejiileg sztikségesnek lhogy a nyugati sajté esetleges tulzott 6rom- ‘{kilatasait valami Imar elére letompitsak. A Legfelsobb szovjiet (parlament) febr. 8-i tilé ésén Ma-| Malenkov bukasa lenkoy, a Sztalin haldla é6ta a Szovjetkéztarsasig miniszter- niszterelnéki tisztségérél. Az iilés elnéke, Volkov, miutan Malenkov lemondé nyilatkozatat felolvasta, egytttal Krus-} reseynek, a szoviet kommunista part vez sidjének megbizasa elolvasisa | a pe CAee . ‘mentek ane Hee Tmée akliv tagjia, ket eInéke és lathatélag a szovjet diktdtora volt, lemondott mi- - PLP LAA PAPAL PP ES: A DIKTATORNAK NINCSEN UTODIA Kézvetleniil Sztalin haldla utan “Magyar Remények” cimen e lap hasabjain megirtuk, hogy szerintiink a bolsevizmus véreskezti hdéhérjanak elpusztuldsét a Szovjet, Hetve ja nyomon kévetni. A térténelem ugyanis rarra tanit, hogy diktatoroknak soha nincsen | hutddiuk. Idek ota felbukkant és letiint tobbi diktater, Isajdtmaga épitette fel hatalmat, leg gvukolta le politikai ellenfeleit és az 6 Sztalin, éeppentigy, mint az évezre- sajatkezti- kegyébél maradtak életben, vagy fellebb a ranglétran azok, akiket szdhoz engedett jutni, A diktator miikédé- sének alapja az, hogy felrtiigja a térténelmi hagyomanyek, térvények, vagy szokAsok al- egyenl tal régebben bevezetett politikai és katonai_ helyetttik uj néven, uj rendszer szerint megszervezett intézménye- ket vezet be, amelyeknek vezetdit személy szerint ismeri, mert kézésen elkévetett gyil- kossigok, vagy a kézésen ateélt tildézések emléke kéti é6ssze 6ket. Minden svemély, akit ember, akinek nincs mds titja, mint a dik- tator feltétien kdvetése, mert minden mas pelyen akasztéra: v drna ra, résére Tegendékat spttehek fang kiré, ma- ee |gasztos szdlamokkal telt filozéfiai kényve- = & OS! FO" ket, emberiességtd| csdpégé térvénykényve- tkos nemzetkézi megbeszélésekr6l, Futarok, rejtjelzett |}. 4 iratnak, amelyeknek betartdsdt az ellen-. |taviratok, telefonbeszélgetések, zart ajtok mogétt ismeretien| | ' egyének taldlkozasa jellemzi a most folyé heteket. S mind-|™ Malenkov szovjet diktator bukdsaval egy- lattak Moszkvaban, hangzatos fenveretéssel A szerepet Molotov rillalta, A régi bolsevista garda egyetlen és fél Oras beszédben ismertette a szovjet kiilpolitikajat, amely- jnek egyetlen lenyeges pontja: az Hgyesiilt Allamokls féktelen éesarlasa. Molotov ant ee Hoey, ay USA a | Jae b6l Nikolai Bulganin tabornagyot ajaniotta mini ‘saterelndkiil. hom A leefelsébb Szovjet természetesen eryhangilag elfogadta jligy Malenkov lemondasat, mint Buleanin kinevezesét. | A lemondas teljesen varatlanul érte gy Szovjetorosz- Moszkvaban dolzozé ujsagirékat, akik az filésen teljes szam- smal megjelentek, mert értesiilést kaptak arrél, hogy fontos ; bejelentés varhaté, Malenkov lemond6 nyilatkozata egytittal cstifos énvallo- s a jelek szerint megnyitotta volt diktdter dtjat — a bértén, illetve a Kivegasosztag felé. | roIni. De a volt prétoridnusok kéziil | legfe me esak cay aes raig milkbd6 hohér k si a baa ‘soran a sztélin bolsevizmus eggy : ta eszmékkel a Za. hears A , mennyi i idelg pon még, azt elér latni nem Iehet. De a folyamat megindult, | a — azt nem lehet tébbé megallitant. : las arca és 62 a haja ellenére noha nem “volt - semmiféle esatéban és nem yett részt ko- | moly vezérkari megbeszéléseken sem. Bulga- nin a habord alatt a hirhedt “nolitrukok’”’, =a hadseregbe beosztott politikai ellenéré ko —~ févezére volt, s feladata abban ‘allott, — hogy ellenérizze, nem térnek-e le a tisztek és a hadvezetéség a Sztélinhoz hG politikai ivanyrél, Beosatasat legjobban ugy jellemez- ’ hetjtk, hogy a szovjet katonapolitikai osz-_ talydnak volt a vezetéje, Mint a tébbi ilyen | bolsevista politika renddr, Bulganin is ren- geteg embert kergetctt a halalba, vagy a szi- bériai szamtzeléshe, Valészini, hogy a szov- jet hadseregben rengetegen gyiilélik és utdl- jak. MILYEN VONALAT FOG KRUSCSEV KOVETNI ? A nemzetkézi diplomacia benyomdsa sze-— rint Bulganin marsall, a szovjet ujonnan ki- nevezett miniszterelnéke, esupdn viaszfigu- ra, aki mégétt a valésdgos hatalmat Nikita Krusesev képviseli. Krusesevben egyes poli- tikusok egy uj Sztdlint latnak, mert 6 kép-— viseli a legkézelebb azt a “tiz és vas” iranyt, amelyet Sztalin testesitett meg. Szemben a nyugat felé békiilékenyebb hangot fuvolézé6 Malenkov-féle politikaval, valamint a szov- jet polgarok életnivéjanak emelésére térekvi- szovjet “uj irammyal”, Krusesev ismét a ha- ditermelésre, a nehézipari termelésre fek- teti a fOsulyt és az Gletnivé emelésére ird- nyulé intézkedéscxet mavis hatdlytalanitot- ta. Mar Mikoyan volt kereskedelmi miniszter bukdsa is azt mutatta, hogy a szovjet veze-— oF ték tulsAgosan elviselheténck tekintik a szovjet ember mindennapi életét, s most, hogy a tavozé Malenkov énmagat “gazdasdgi a analfabétanak” bélyegezte meg, nyilvanvalé, _ hogy a soron kévetkezé szovjet politika a veliik ellenkezé elvekre fog éptilni. Névekvé. haditermelés, esdkkend mérvben termelt fo- gyasztasi. javak, ——- teljesebb. elzarkézds a - nyugat felé, — eld jrelathatélag ez le Krusesev-£éle vonal. Ma oy det ki ae der : meg. is = fogsimazia, mint az