Malamir oldalan — Theophilus ellen. 839-ben a beesvagyé Malamir fejedelem elhatarozta, hogy eréséd6 katonai erejét éreztetni fogja hatarai men- tén, Bizanc mindig ..kemény did” volt a harcias balkan- bolgdrok szamara. 680-ban Isperikh, Balkan-Bulgaria ala- pité fejedelme legyézte a gérdégéket s ezt megismetelte utéda. Tervel is, 708-ban, 712-ben még Konstantinapoly fa-| 739-ben kihalt’ az a ,,Dulo’-| ‘katonai eréit kellett kivonnia a Balkanrél és — atmencti-| téz Bizane Al-Dunai telepei ellen.” A bulgdr csapatok mélyen Macedénia teriiletére hatol-| oldal). tak és a lakossig jelentés részét foglyul ejtették. A foglvok | /nagyrészet kilénbézé bulgariai teleptilésekre szallitottak, | lait is bolgarok ostromoitak, dinasztia, mely blisaken érizte hun—torék hagyomanyait, s mely eredetét Attila kirdlyhoz kapesolta. Megindult az elszlavosodis. A VIE. szazad kézepétél kezdve inkabb a gérdgik voltak a kezdeményezék a bolgar—bizanci habo- ruk sorozataban, 735-ben mar szinte allanddsult a bizanci fSlény és 763-ban a bulgdrok megélték sajat fejedelmiiket, Telels-et, ert E megalano verescgel szenvedett Anchialus. tal, < . Kardam 792-ben gyézelmet aratott as gorégik ‘ellen és nem sokkal ufana — a pannonial szi- letesti — Krum fejedelem alatt elérkezett a bolgar allam fanykora, 808 és 813 kézitt nemesak gydzelmes csatakat vivott Bizine ellen, de Bll-ben még Nicheporus esaszart is megélie. Fia, Omortag nem tudta ezt a katonai teljesit- ményt folytatni. 815-ben vereséget szenvedett a gordgoktsl és Sii-hen 80 éves fegyversziinetet kotétt Konstantinapoly- lyal. Agzal karpdtolta magat, hogy — 827 és 829 kozott-— portvakat inditott a horvatok, sét a pannoniai szlavok re-| vasara, A nyugat felé valé Cerjeszkedés gondolata foglalkoztat- ta §838—839 kiriil Omortag fiat, Malamirt is. egyel6re nem provokalva a bizaneci haderét, tartva” szédos Sverbidha és Maeedéniaba, ‘A szerbekkel konnyebb] It. OL 838-ig egy Vlasztimir nevi fejedelem ural-| dolga vo kodott, de az meghalt és fiai — Mutimir.'Sztrojimir és Gol- nik — egymas elleni intrikakkal vollak eloglalva, Szer- bilat harem felé osztva. 839-ben — Malamir nagy erdvel tamadt Nyugat-Mace- (énidra s dimeneti hadi sikereket ért el. Bizane lathatta, | hogy a bolgar fejedelem nem tartja be a Tegyversziineti| szerzddést, mely tulajdonképpen csak 847-ben évillt volna el, Itt felmeriifhet a kérdés: vajon miart nem tudta vissza- | verni Bizane ezt a tamadist, teljes ereje bevetésével? A| vailasz: a nagyabbik géré¢ haderdét az anatoliai frontra kel- lett dsszpontositani, ahol Al- a ‘ * " “Se t FS we : or > YS me Ual GP A Nationality Brodcasting Network, az ,,NBN” Radio | és Televizidallomas | MAGYAR RADIOMUSORAL: Cleveland és kérnyékén {| Naponta: délelétt 11-t8] 12-ig délutan 5-161 7-ig hallhaték. | | Clevelandban 89.5 FM cabel-stered West Side 103.5 FM cable-stered East Side 94.7 FM cable-stered fF UESZABR-AMIERIRABAN: | Szombaton és vasirnap az N.B.N. 3—5-ig tarté | radiémiisorait Eszak-Amerika egész teriiletén | hallhatiak a SETCOM 3(73) — KOZVET{ITO MUHOLD | 16-08 esatornajan. 6. 2 Me. | Magyar Televizids Miisorak Cleveland és kérnyékén: | 1étf6n: Continental Cable 28-as esatornan 7-9-ig | Szerda: Cox Cable 9-es csatornan 9-11-ig | Vasdrnap: Viacom Cabla 34-es esatornan 4-Gig Vasarnap: North Cost Cable 46-os csatornan 6-10-Ig Miisorfiizetet dijtalanul kiildiink. | Boy ebb felvilagositasért hivja az “NBN” Radié- és TV- | ) allomast (216) 221-0330 telefonszamon. : Cim: NBN RADIO /TV_ | ume m Madison Ave. Cleveland Ohio M107. a SA ans : a y 1 7 * er = , * ex ¥ * eee ee _ atmenetileg ,,tisatelethen | 4 yr6nika, melyet mint ,,Gyérgy barat krénikajanak folyta- | a még érvényes fegyversziinetet, behatolt a szom-) 44.435) jmop a térténelem. Jeérjirosz Monachosz (Gyérgy sét a Kelet-Roémai Biro-| dalom testébe nagy erdvel benyomulé arab katonai ékek| Bar meég| oldalara allt, — az arab] flottat alaposan megtépazta, végiil elsiillyesztette a viha-| — ugy latszott, hogy Bagdad es Konstantina- | MAGYAR ELET. 57 évvel a ,,Honfoglalds” elétt ae L ek Re RS t ie. cs eo Be .§ % a 3 . ae ae dr szivetség Bizanc ellen IV. RESZ poly élet-halal ktiizdelmébél az Abbasid-kalifatus fog gydz- tesen kikeriilni, Ilyen kériilmények kézt, Bizancenak legjohb leg—~ tlirnie kellett Malamir tamadasait. tébbek kézt az Al-Duna videksre is. Theophilus csaszar egyelére nem volt ‘képes a bulgar tamadast visszaverni, | de ki akarta menteni a foglyokat, Malamir kezebél. Utnak | | megbizasabol. inditotta tehat a goérég flotta azon reszet, amelynek nyil- van nem volt szerepe f6varosa tengeri védelmeében. K6riil-| beliil ezidében fordulhatott Malamir a magyar fejedelem- hez, katonai segitséget kérve. A magyar torzsek 839 tajan| mar nemesak a Don-, de a Dnyeper-, Bug-, s6t a Prut-fo- lyék vélgyeiben tanyazhattak, tehat a bolgar fejedelem !o- | vas kéveteinek nem kellett tul messze menniék, hogy ma-| mint nagyapja, Almos 839-ben. Fel kell tenni ezt a kerdést gyarokkal talalkozzanak. Gyorgy barat kronikdaja Magyar kroénikastél nem olvashatunk visszaemléke-| zest a 839-es Al-Dunai hadjaratrdél. Annal hasznosabb azj barat) a manyok” 4, kétetében. (275-—~88. 0.) Cinf.: »Theofilosz esaszar napjaiban egy Kordiilisz nevezetii volt a katonai kormanyzd Makeddonidban. Volt egy fla} is, nev szerint Vardasz, igen vitéz, akit ofthagyott ma- jluk. Talan ezért vesztették el Ugek (Almos?) magyarjal ga helyett, hogy a Dunan tul lév6 makedénok f6embere | ' cee thet legyen. G6 maga pedig valamilyen fortélyos médon el-| jott Theofiloszhoz, aki 6ré6mmel fogadta Ot, és megtud | hogy felvegyek és a} van mit akar, hajékat kuldatt, févarosba vigyék déket.”’ A esaszdr dilal kiildétt hajék egyrésze az Egei-lenger partjan, masrésze tan a Fekete-tenger oldalardl, — az AL Duna deltaja kornyékén — prébalkozott a maceddénok (el- svedésével. tek, — elhatarozta, hogy asszonyostol-gyerekesté] atvonul Romaniaha”’. | Feélreértés elkeriilese vegelt: ..Romania” alatt a kro- nikas a biganci birodalmat érti, hiszen ezidében Konstanti-| napolyt a Keleti ,,.Roma’’ néven emlegették s lakéikat, bar gorogok vollak, ,,romaiaknak” titulallak. A korabeli né- pies forrasokban sokszor eldfordult az, hogy Bizaneot ,,Ro-| OO manianak” neveztek. (igen valdszinii, hogy az 1859-ben Moldva és Havasalféld egyesiilésébél keletke: szag is ennek alapjan kapta a ,,Romania’’ nevel.) Foly- tassuk a kronika olvasasat: »Amidén a bolgar Mihaly Thesszaloniké alA vonull, imegkezdtek az atkelést javaikkal egyiitt. A {6parancs- nok megtudvan ezt, atkelt a tulsé partra, hogy szem- besdalljon veltik, A makedénok kétségbeesve vezériik- ké tetlek Tzantziszt és Kordiilisal, és megtitkézven, so- kakat megoltek, egyesekel pedig el is fogtak.” ,A bolgarok, akik nem tudtak atkelni, az ungerokhoz folyamodtak, hirlil advan nekik a makedonok dolgat. Megerkeztek a csaszar hajoi, hogy felvegyek és a {6- telen lOmeghen. Azok pedig lAtvan éket, ‘konnyeave ki- aliottak fel Igy szdlva: ,Szent Adrianosz istene, segits nekiink!’ és esatarendbe alllak, hogy megiitkézzenek. A ttirkék pedig azt- mondtak nekik: mindazt, amitek van, és menjetek, ahova akartok.' Tizek azonban nem fogadtak ezt el, hanem harom na- pon al csatarendben alltak, és a negyedik napon kezd- tek hajoikra szalini. Latvan ezt a tlirkok, az 6tidik Gralol egészen estig tarté harcba bocsajtkoziak vellik.”’ | Az elsé fontos| lit igen sok megjegyeznivalénk van, megjegyzés: az ,,ungros” név az ,onogurbal”’ szarmazik. iz voll az 6-magyarok Bizancban gyakran hasznalt egyik neve. Mas bizanci forrasok a magyarokat .hunoknak”, tirkéknek” is nevezték. Erdekes, hogy e krénikaban ehe-| lyitt mindhdrem népnév egyetlen dsszefiiggd szakaszban| - | _. | bejelentette, hogy allandéva szerepel, Most kell foglalkoznunk azzal is, hogy vajon ki} ’ ene, MOBY wove lehetelt az a magyar fejedelem, atkihez a bolgarok fordul- tak, s aki — mint latjuk — a segitstiget meg is adia? Fa fia, Almos nevét. Ugy vélem, hogy Levedi személyét el- Amerikai segitséggel nyit a Sarospalaki Ff | eros Reformatus Kollegium Visszautaiva az év elején ujravalasztott reformatus zsi- nat akkori iilésére, emlékeztetni kell ama hatarozatra, amelyik eléirta: valamennyi, tenként egy gimnaziumot és egy teologiai akademiat. Sajat eréforrasbél egyelére a budapesti Baar-Madas gimnazium keriilt eredeti tulajdonosahoz, de sirgetd fela-| dat a Sdrospataki Reformatus Kollégium megnyilasa is. Az egyhaz ehhez elfogadia az amerikai reformatusok és presbitirianusok anyagi tamogatasat. Létrejott a Sarospa-| taki Reformatus Kollégium -Alapitvany is, amelyhez hazai_| kiballgatta dose c és kiilfaldi hivek segitségét varja az si iskola. IX, szazadban un. ,,vilagkronikat” szerkesztett. | ire Ce oe itus tehetetlensége e melyet megini masok a X. szazadban folytattak. a neve! valatl is (pl Leén Grammatikosz, Theoddsziosz Melitinosz) | jrank maradt. A kronika ugyan kb. 835—838 tajara teszi a] i magyarok Al-Dunai hadjaratat, de aligha vitas, hogy itt a |jelen esszénkben targyalt 839-es esetrél van szo. A kréni-| ka magyar forditasa a Moravesik Gyula féle kritikal szé-| vegen alapszik. (Bizanei krénikak a honfoglalas elétti ma- | gyarsdgrél), mely 1957-ben jelent meg az ,,Antik Tanul-| Gytrify Gyérgy | szerk.: A magyarok elédeirél és a honloglalasrdél. Gondo-| ‘lat Kiadé, Budapest, 1975., 104. 0.): | Cal. elt Olahor-| tott félautomata fegyver be- re a ee; gs ae ; HoT whe) : { tiltasat. rom nevet kell megfontolnunk: Levedi (Lebed), Ugek es}. oe aa oy, ifegyverek kéetharmad részet] wt F {2 ee LE 3 Lae aed a x eRe : a « . $ é vethetilik, tobb okbol' is. Biborbansziilete(t{ Konstantin esa-1 0" | , | gyartjak és azokra az impor- kouik | mar az orszag teriiletén van- | nak. Bush elndk még igy is | ezzel dsszeiitkézésbe kerillt | a National Rifle Association- | inel, a nagy hatalma fegy-| ver-lobbyval. Sokan azonban| | ugy vélik, hogy ez a tilalom az 1948-as egyhdz-dllami| egyezmény szerint megtartott, majd késobb torvényteleniil | allamositott iskolat vissza kell kérni, azaz egyhazkerile-| iszar krénikajabél ismerjiik 6t. Elétérbe jut tehaét Ugek Iszemélye. Padanyi szerint fellétleniil Ugek volt az Al-Du- nai févezér, hiszen ,,... bolgdr szévetséghen tamadast in-| (Dentumagyaria, 336 Almos fontos szerepe Ne hagyjuk figyelmen kiviil Almos, — Ugek elsdsziilott- je — szerepet sem. Almos 839-ben kb. 20 esztendés: alkal-|° 7’ Ps oe | - : zlo: bar nines bizonyiték ra, hogy valamelyik kabar térzs valoban résztvett volna a 839-es Al-Dunai hadjaratban, mas hadi vallalkozasra, vagy annak vezetésére, — aiyja Ezidében gyakran eldfordulhatott, hogy egy-egy torzs{6, vagy fejedelem elsésziilitt fiara bizott egy jelentés kampanyt, vagy portyat, hogy a leendé fejedelem kellé hadi tapasztalatokra tegyen szert. Gondoljunk pl. ar- ra, hogy tobb mint dt éviizeddel késébb Arpad nagyfeje-| Leventere bizta az Al-Dunai -ad- annyi idés lehetett, delem elsésztilott fidara, jarat vezelését (895) s Levente kb. is: az Al-Dunai hadjaratban mar 839 tajan szerepet jatsz- fhatolt a besenydék keletrél valé felbukkanasa? A valasz: | 839 még igen korai datum, tehat ne gondoljunk meg bese- nyé | lorzsszOvetsege 1 »hyomasra.”’ Tény azonban, hogy a besenyék erds mar biztositotta hatalmat az Ural hegylan- ca es a Volga-folyd kézti teriileten. Valdszintileg mar at- iatesaptak a Volga nyugati partjaira is és a Kazar Kagana- elerik a/ elérejelezte, hogy révidesen Dont is. Etképzelheté, hogy a bolgar—magyar szivetség nem csupan jdakaratt segitség kivant lenni Bizane ellen, de — mar ilyen korai idében is — puhatolézds a nyugati lehetiségeket iletéen. | Az idézett gér6ég kronikabdol olvashaté, hogy a magya-! rok szivesen utjukra engedték volna a maceddénokat, de elébb mindeniikbol ki akartak éket fosztani. rogok inkabb elkeseredett harcha elegyedtek a tamad6 se- reggel. A kronikas szerint — »».. megfutamodott a pogany nép, a makedonok iil-; dozitk dket.” elttiné, hogy a krénikas nem emliti, hogy a szdvetsé- ges bulgarok segitették-e a magyarokat? Szé sem esik ré- amado kedviiket s ezért elégedtek volna meg hadisare- A megmenekilt hoz, majd hazatertek hazdjukba, Maceddnidba. Ezek sze rint tehat, Malamir fejedelem terve nem valt be, hiszen| jmegint éreznie kellett Konstantindpoly erejat, félényét, | visszalert kiindulépontjara, bar siker nélkiil, de tapaszta- _ jlatokban gazdagabban, (Almos a késébbiek sorén megint »A bolgarok fejedelme Vladimir volt, az wlana uralko- | dé Simeon apja. A nép pedig — mieléit a hajék megérkez-| hadisarcot, vagy adot kierdészakolja, Lehetséges, hogy a | kijevi szlavok ¢ppen Almos magyarjai ellen hivtak meg se. | | gilsegiil azokat a skandinav vikingeket, — a ,,varango-| Kal’, vagy ,.varégokat”, — kik — felépitvén Kijev varat, utjanak inditottak az els6 orosz (,Rus’’) dinasztiat. Mivel| ezidoben a magyar térzsek mar tébbé-kevésbé fiiggelle-| Munkacsy kulturalis egyestilet Tartuban ‘Az észtorszigi Tartuban megalakult a Munkacsy Mi- haly Kulturalis Egyesiilet, amely a Szovjetunié nyugati} kézlarsasagaban dolgordé magyar nemzetiségtieket szolgal.- ja. Ban Istvan elnok igy indokolja az egyesiilés létrehoza- sal: A gydékerekhez valé kétédés nagyobb énbizalmat, batorsagot ad.’ S miéri Munkdesyrdl vették a neviiket? A valasz: élele nagy részét Munkacsy is sziiléhazdja hatdrain NVegil is kikbél all az egyesiilet, hogy keriilnek Eszt-| (példaul vala- rencsetl. \Altalaban sikerrel. A legtébbjik a végzés utan ‘s Esztorszagban maradt. (s) A harcias 26-| szdltak hozza, /kértil termekeny vila alakull ki. A tandeskozas a két el- kivil téltotte, mégis magyar miivész maradt, példaja ké-| be cmtie clerccht Bleed . _ » | vetendd. varosba vigyek éket. Azonmod hunok jelentek meg vég- | _ 11989. szeptember 9, nek voltak Kazdriatél, valészinii, hogy Almos térzse, a »Megyeri” nem a kagannak, hanem énmaganak szedte a hadisareot .. .) Mikor volt Arpdd sziletése? i ‘Meg egy fontos adat: Arpad, Almos elsdsziilétt fla 840- ben, tehat egy évvel a 839-es Al-Dunai hadjdrat utan szii- letett. Felmeriil még a kérdés: résztvettek-e a kabarok e 839- es Al-Dunai hadjaratban? Ha figyelembevessziik az 1981- ben kiadott Magyar Torténelmi Kronoléglat (Budapest), melynek 12, oldalan a kényv szerzdi azt allitj4k, hogy + ++ 830 kériil csatlakozott hozzajuk a h4rom — kazarok ellen fellazadt — kabar tOrzs is’’, — akkor hajlamosak le- szink arra, hogy azt mondjuk: igen, résztvettek. Konkli- feltételezheté, hogy egy kabar térzstéredék, vagy kabar dnkeéntesek igenis esatlakoztak Ugek (Almos) e tanul- manyban targyalt hadjaratahoz. A 83).es bolgar—magyar szdvetség, Mletve az Al-Du- nai porlya a magyarsag elsé, dokumentalt megjelenése a »hemzetkozi poronden’’, eurépai talajon, A bulgér ,,szévet- séges”’ ké(szinii, magatartdsa, a macedénok nem vart ere- ju ellentamadasa okozhatta, hogy epeészen 862-ig, a panno- nial portydig nem kovetkezett ujabb kisérlet. A KArpat- medence rendszeres ,,latogatasat’ majd csak a 899.es 894-es, stb. hadjdratok jelzik, — mar Etelkézbdl, . svimpécium az amerikal magyarsag jovojerol A ket legnagyobb amerikai magyar testvérsegité biz- tosifé, a Pennsylvaniaban székelé ‘William Penn Associa- tion és a washingtoni Magyar ‘Reformatus Egyesiilet a ma- gyar egyhazak és orszigos szervezetek részvételével kézés szimpoziumot rendezett augusztus 14—15-én az amerikai magyarsag szerepérél és feladairdl, kulénds tekintettel a masodik és harmadik generaciés magyarokra. A mintegy -harmine resztvevé elsé nap a William Penn Pittsburgh ké- zelében lévé Scenic View nevii tidiilételepének konferen- ciakozpontjaban gylilt Gssze, mig a mdsodik nap tandaes- /kozasainak az AMRIEE innét nem messze fekvé ligonieri |Bethlen Otthonanak nagyterme adott helyet. Az elsé esti | kK6zés vacsora utan eldsz6r Danké Istvan, a Wiliam Penn macedonok visszajutottak a esdszar-| dette. seg. wane . | ey ta 4 jorszagos elnéke tidvézélte a megjelenteket, majd atadta a szot Benkdé Istvannak, aki masodik generaciéds magyar es a Fehér Hazban, a Security Couneilnal dolgozik. Valé- : ¢ ATT ‘| : ‘ + * ae ib RA = Kk S resz i i ill ELLIE Ril ue Ind . ' * még az arab—gérdég hdbord idején is. A magyar térzs | PA" erdekes részleteket hallottunk Bush elnék magyaror szagi latogatasanak hatterérél és varhaté kihatasairdl, Ezt kévetéen Koszorus Ferenc tigyvéd, aki az Egyestilt Alla- Kijev ‘koriil fog felbukkanni, hogy a szlavokt6l a szokasos mok hivatalos kiilddtteként jart Eurdpaban, részletesen ismertette a Helsinki Egyezményre alapozott legutdbbi, az emberi kapesolatokat vizsgalé parizsi konferencian tértén- teket, majd bemutatta a Bush elnék budapesti tartézkodé- isarol késziilt filmet. Mindezt kiegészitette Szekeres Zsolt ‘rovid eldadasa az erdélyi helyzetrél. A masodik napon Ligonierban folytatddott a szimpdzi- jum. Nt, Bertalan Imre hazigazdai tidvézlé szavai utan Jon |Keeton, a Peace Corps egyik vezeté személyisége tartott | eloadast az 1961-ben | gyarorszaggal kapesolatos terveiket. [Ezutan keriilt sor a legnagyobb erdeklédéssel vart felszdlalasra, Ujvagi Péter alakult szervezetrél és ismertette Ma- eldadasara, aki. egy Amerikaban felnétt és az amerikai kézéletben szereplé magyar szemével vazolta fel a tenni- valokat, dsszefliggésben azzal, hogy mindamellett miképp larthatjak meg az uj generacidk magyarsagukat 'és ho- | gyan tudnak ‘hasanalnilegtobbet a magyar digynek. A részt- vevoknek a tema iranti élenk érdeklédését mutatja, hogy — akar az elaz6khoz — ehhez az eldadashoz is igen sokan mondtak el javaslataikat és {6bb kérdés |nok, Nt. Bertalan Imre és Danko Istvan zardészavaival ért | véget, azzal az egyhangi déntéssel, hogy a talalkozét jévd |iavasszal iijra dsszehivjak és lehetéséget nytjtanak an- orszagba nagyobb szammal magyar nemzetiségi emberek? | | A karpataljai magyar érettségizett flatalok mar évtizedek ia . . | Ola itt kotnek ki, amennyiben valamilyen ok miatt nem | Adjatok nekiink) os mithattak Ungvaron egyetemi felvételre | kinek lelkesz volt az édesapja), a nyelvrokon észteknél, a| ményezést. A kézés szimpézium megszervexése rendkivii tallini és tartui felséoktatasi intézményekben prébaltak sze- | hasznosnak bizonyull és ha a tandeskozasok soran tébbszor jis felmeriili kerdésben, az amerikai magyarsdg egységes | kepviseletenek, a washingloni férumokon érdekeinket han- | goztato ,,united voice’’ kérdesében egyelére hem is sikeriilt |nak megisnvetlesere, a konstruktiv megheszélések folyta- tasara. A gondolatot esak 6rémmel Jehet készdnteni, mint ahiogy elismerées jar mindazeknak, akik vallaltak a kezde. we | MEgepyezésre jutni, a kezdet biztatd, Azzal, hogy olyanok USA hirek férfit. Castro érajan paranyi vérfollot talaltak. Annak el- déntésére, hogy ez a ver- @ A Bush-adminisztracid| tették minden killféld6n gyar-| vérével, uj kriminalisztikai eljarashoz, a DNA ,,ujjlenyo- mat” ellendrzeséhez folya- modtak; elkiildiék az orat a Lifeeode cég lJaborateriuma- Azonban az ilyen Egyesiilt Allamokban| talt fegyverekre sem vonat- a tilalom, amelyek} cegnek, amelyek az Egyesiilt ‘ jujjlenyom at ok tt sara. térhéditasat jelzi, nem tesz sokat a tegyvervi- melyes seles ir anyaba., rere oe eee ryom azonos-e az aldozatok | ba. Ez egyike a két magan- J s|Allamokban vizsgalati elja- | rast vezeltek be a igenetikai J azonosita- | .@ ‘Andi egyenjogusag vala- § | hogy a Rotary Club julius el- | | sejété] mar néket is befogad § itagjai soraba. Az 1905-ben | '@ A New York-i Bronxban| levé lakisdban 1987. februar| l5.an késszurasokkal- ‘megél-| ték Vilma Ponce agpeonyt 'és kétéves kislnyat. lentés alapjan a rend ség | : strat, a] lid tagot szimlilt — a sae . T alapitott klub az iizleti