¥ os Legutébb azt irtam, ér- dekléd6bb, kivancsibb lett az amerikai. Most hozza- teszem: Joe és Bill jobban fél, mint tavaly, nem biz- tos Gnmagaban és kétszaz éves térténelmében. Fé- lelme egyenlére korlato- zott és kérnyezetéhez ko- tétt. Irtozik a feketétol, a benzindragulast6l, a mun- kanélkiliségt6l, de meg nem tudja, hogy ezek a fe- ielmi-elemek mennyire ko- tik dssze a vilaggal. Meg nen’ mérte fel, hogy a fe- kete-ligy milyen sikon flgg éssze példaul Angolaval. Fogalma sines arrol, hogy Detroitban, Cleveland- ban, New Yorkban ugyan- azok az erék és lélektani médszerek hatnak, mint Angolaban és a tébbi ,,fel- szabadult’’ orszagban. Az Qjsagok, a keéepernyOk, a szenatori beszédek helyi hirré zsugoritjak az afrikal torténéseket és nem nyit- nak kiskaput, hogy Joe és Bill a fekete-évtizedek, vagy a fekete-évsszazadok kezdetét fedezhesse fel benniik. Papirkalitkaja- ban, televizids bortonében nem tudja, hogy a kommu- nizmus lélektani hadvi- selése most a fekete, {él- fekete, barna fajok gyézel- mi mamorat veti harcba ellene és az amerikai fel- adasi hisztéria egyik atom- bombaja a kommunista fegyvertarmak. Joe és Bill egyelore azért szerel racsot ajta- jara-ablakara, mert a vadnyugati banditak ordk- ségét a feketék vették at és ugyanigy atbujnak a torvényhézagokon, mint szazév elétti fehér tarsaik. Kihasznaljak a tértenelmi idészakot, amikor a lehe- téségek nem férnek el az erkdlesi és kultralis kere- tek kozott. Mindenen atlep- nek, amin atléphetnek és mindent elvesznek, amit az emberi és tarsadalmi gyengeség kinal. Joe és Bill még nem jétt ra, hogy Gyors es modern médszerrel Kezd6k és haladék barmily életkorban. Tarsalgas — olvasas — iras On otthonaban tanulhat ami egyedillallé HOME STUDY médszerunkkel, vagy a mi iskolankban veheti orait nappali, vagy esti tagozaton. | | Mi ugyancsak tanitunk FRANCIAT, SPANYOLT, OLASZT | és sok mas nyelveket is. Otthon tanulhatja a kévetkez6 tantargyakat: irasmdveszet, uzleti matematika, olvasasjavitas, kézépiskolai tantargyak. Telefon: 961-2636 LINGUISTIC SCHOOLS OF CANADA INC. | 30 Bloor St. West (Suite 406) | Toronto, a 1A2 | “A hihetetlen kinai titok napvilagra kerilt: LI CHUNG YUN 256 évet élt (1677-1933) nyilvantartas szerint. _Elészbr kaphato a ritka természetes gyogyszer. : Meghosszabbitja_ a fiatalsagot oe az életet sok évtizeddel. Nagy energiat ad, enyhiti a korral jaro tiineteket, fA4jdalmakat. Egyben gydgyszer sok panaszra. Megsziinteti a haj hullasat és osziléset. A noket hozzasegiti szépségiik megorzéséhez. A valédi kinai gyégyszer mindséget garantaljuk, vagy a pénzét megtéritjiik. Rendelje meg! Két hénapra $16.00. Home Delivery — 783-9728 Call collect Area cod 519-439-4693 Oriental } 565 Central Ave Health London, Ont. Canada. “Migst cline otthon? es finom Sita torial Royal Patisserie Bakery Tel: 651-7689 732 St. Clair Ave. We Tulajdonosok: Nagy Laszlé és Széesi Katé az amerikai kézbizonyta- lansagban a.fejlédési rit- musaban visszatartott szi- nes ember gyulélete mesz- sze megelozi a szocialis elmaradottsagot. Az ame- rikai néger azért gytloli- a fehért, mert a korlatla- nulontott ,,segély’’ fejlddé- si lehetésé€gét akadalyozza és havi néhanyszazért olyan nivon tartja, ahol er- k6élesi és kultaralis prole- tarként Orokre a tarsada- lom peremére szorul. Fe}- lddési ritmusukbdl kiesik a legfontosabb: sohasem ér- tik meg tébbé, hogy a tar- sadalmi haladas az ember és a munka viszonyan alapszik. Amerika azzal koveti el torténelme legna- gyobb hibajat, hogy pén- zert vasarol allampolgar- sagi huséget, tarsadalmi megbékélést és szocialis kiegyenlitédést millié és millié feketété6l. Milliardo- kat ad ,,velferre’’, ahe- lyett, hogy hosszulejaratu nevelési programma! hoz- na szinkronba azt a tempo- kilonbséget, elmult szazadok hoztak let- re a fehér és fekete lakos- sag fejlddésében. Jdavate- hetetlen hiba cstiszott a szamitasba, amikor valaki bebizonyitotta, hogy a welfare-megoldas olesébb egy 6tvenéves nevelési tervnél és a munkanélkil kapott esekk a legjobb ne- velési eszk6z. Enné! a hi- banal csak az megbocsat- hatatlanabb, haa,,valaki” nem pénzigyi hibat kéve- tett el, hanem szandéko- san iktatott olyan tételt az amerikai tortenelembe, hogy a welfare-csekk a legbiztosabb eszk6z a feketék kézbentartasara és a szocialis ellatottsa- gért barmely faj, vagy nemzetiség 6rokre alsébb- rendii és kiszolgaltatott sorsot vallal. Lemond fejlédesi lehetoségerdl és nem kér részt abbdl a cso- dalatos, kielemezhetetlen ésszmUikddésbél, amely a re. Havi 300-400 fixért er- kélesi és kultarproletar marad, s sose érti meg, hogy munka és tanulas nél- kil senki se lehet egy ko- zOsség egyenrangi tagja. Még akkor se, ha a tanu- las és munka elé egye- diil az all, hogy azok nél- kil jobban, kényelme- sebben lehet élni, s el le- | het hitetni a kézdsség na- gyobb részével, hogy toér- ténelmi mulasztasait pénz- zel kiegyenlithetl. Mi ko- | Figyelem! Ertesitjik a vasarlé kézénséget, hogy ma- | gyar kerdmia nagy mennyiségben érkezett} raktdrunkra. Tébb ezer darabbol valaszthat, | | kul6nb6z6 szinekben és fazonokban. | Tovabbaé mindenfajta eurépai haztartasi | | cikket megtalal disan felszerelt tizletiinkben. Fortune” | _ Housewares Importing Co. | 388 Spadina Ave, Toronto 2B. Ont. Tel: 364-6999 | ' MAGYAR BIROSAGI amelyet az zink ehhez az amerikal ,,bels6”’ problemahoz? Ha tébb nem, annyi, hogy ez vilagproblema. Kiulon- béz6 Osszetevokkel, de azo- nos céllal a vilag kilonbé- 26 pontjain indult rohamra a népi jogok és sajatossa- gok érvényesiilése ellen. Nemesak a lassi fejlédeé- si itemben tartott, most langbaborul6 afrikai or- szagokban, hanem k6ze- lebbi és magyar problema- inkkal jobban 6sszefiiggo orszagokban is. Példaul? A szovjet zsidésag nem fi- zikai, hanem kulttralis végveszélybe keriilt. Osi fejlodési lehetoségét veszti el és alsobbfoku népként kultarproletar szintre zu- han abban a kézésségben, amelynek szellemi felépi- tésében komoly részt val- lalt. Ez a kultargyilkossag olyan térténelmi biinese- lekmény, amelyet diplo- maciai és politikai alkudo- zasok sohasem takarhat- nak el. De van még k6ze- lebbi, még fajobb, még- magyarabb példank is. Az erdélyi magyarsag népi és kultaralis megsemmisi- tése. Nyugati vilagunk er- kélesi és politikai jévaha- gyasaval olyan nép kul- turadlis és torténelmi 6rék- kultirajanak megfelel6 Rodd ie SEBS A a : es eS 8 x Sa : i 2S 7 OS > 7 a m4 ch ae . Politikusok és tarsada- lomtudésok egybehangzé véleménye: minden de- mokracia valsagba keril, ha polgarai a valasztasok alkalmaval nem = szavaz- nak. Az Egyesilt Allamok- ban tébb, mint tiz eszten- d6 ota folyamatosan csék- ken azoknak a szavazasra jogosultaknak a szama, akik a valasztasok alkal- maval szavaznak. Ime, a hivatalos statisztikail ada- tok az utols6 4 elnékva- lasztast illetéen: Aszavazasra jogosultak- nak 1960-ban 64, 1964-ben 61.8, 1968-ban 60.6, 1072- ben 55.7 szazaléka szava- zott csupadn. Az elnékva- lasztasok k6ézétt, minden két évben djravalasztjak a kongresszusi képviseloket és azokat a szenatorokat és allami kormanyzokat, akiknek hatarideje lejart. A k6ézbeesd valasztasok szamadatai még az eléb- binél is kedvezétleneb- bek: 1962-ben 48.9, 1966- ban 45.6, 1970-ben 45.3, 1974-ben pedig csupan 38 szazaléka jarult az urnak- hoz a szavazasra jogosult amerikai polgaroknak. A kérdés a_politikusok _-tarsadalomtudosok €s az nemzet fogalmat hozza lét- mi varhat6 az 1976-os elndk- valasztason? A Gallup , Kézvéelemeénykutato Inte- ] zet felmérése szerint a szavazok aranyszama- nak ajabb esékkenése var- | hat6. Tény az, hogy az ed- digi elndkjeléltségi eléva- | 0 lasztasokon a szavazok — aranyszama altalaban az | 1972-es elnékjeléltségi eld- valasztasok aranya mo- gott maradt. — A vilag demokratikus orszagai kéz6tt Amerika- ban a legalacsonyabb a_ szavazasra jogosultak sza- vazoi aranyszama — mon- dotta nemrégiben Gale W. McGee, Wyoming allam _demokrata szenatora. A szenator kijelentését a kévetkez6 statisztikai ada- tok tamasztjak ala: 1972-ben, a Nixon-Mac- Govern valasztasi par- hare alkalmaval az ame-— rikai szavazasra jogosult Are Here Again... nator felett. Ha azonban kézelebbrol szemugyre ~yvesszik az adatokat, kide- ril, hogy Mr. Nixon va- lasztasi gyézelme sem volt els6prének nevezheté. Tébb, mint 50 millié ameri- kai polgar, akiknek mind- egyike szavazasra jogosult volt, — nem szavazott. Ni- xon a nyilvantartasba vett ~szavazok eseteben min- den 3 kéziil 1 szavazatott kapott, ha pedig a szava- zok teljies mennyiségét tekintjik — voltak olya- nok, akik nyilvantartasba fel sem vétették magukat — akkor azt latjuk, hogy Mr. Nixon az 6sszes lehet- séges szavazatot tekintve minden 4 amerikai szava- 26 «6kéztil minddéssze egy szavazatot kapott. Az ame- rikai szavazéknak majd- nem a fele nem szavazott — ugyanez all a kanadai szavazasoknak is — 5 en- nek a kovetkezménye, hogy Nixon ,,elsépr6” va- lasztasi gydézelme mind- —6ssze 12 Ujabb republika- nus kongresszusi képvise- lot tudott csak bejuttatni a képviseléhazba és igy a kongresszus dénté de- -mokrata tébbsége gyakor- : latilag, a szavazasokat te- amerikai Atia gpolgarok szamara jelenieg. ez: -radt. /Molytaguk, ) ségét semmisiti meg a ro- man sovinizmus, amely ezerévekkel el6bb az em- beriség legésibb kulttra- jat honositotta meg a Kar- patok védelmében. Ra- didk, televizidk k6ézelsé- gében, ijsagleped6k taka- rasaban Eurépa szivé- ben rekesztik ki erdélyi nepunket a legszentebb emberi és tarsadalmi jog- bol, ési kulturnivéja meg- tartasabdl, fejlesztésébél és térténelmi emlékei megorzésébol. Amerikai elnékék, nyugati diploma- tak, rémai f6papok cinkos- sagaval olyan térténelmi abortusz tombol Erdé- lytinkben, amelyet_ a kul- aa eR mA 2 = = A Az ideil nyari nilihaiae alkalmab6l mintegy 220 magyar sportold latogat el Kanadaba, hogy itt 6ssze- mérje erejét és képessé- get mas orszagok sporto- loival. Minden nemzethtii ma- gyar egytitt érez ezekkel a magyar fiatalokkal és ab- ban reménykedik, hogy multbeli tradicidikhoz hi- ven ismeét derekasan meg- alljak helyiiket. Viszont tudjuk, hogy a sportol6k nem jénnek egyedul és nem szabadok ittlétik alatt. Mindig nyomukban vannak ugyanis ,,a kisé- rok", akik a kommunista rendszer megbizasabél ar- gus szemekkel igyelnek arra, hogy valamely ma- gyar fiatal, ne valassza a szabadvilagi életet a vas- fiiggény mégotti helyett és hogy ne kerilhessen tul k6zeli kapcsolatba olya- nokkal, akik ,,reakcidés gondolatokkal fertdzhet- nék meg 6ket’’. Mi kanadai magyarok tart karokkal és hazafias szerevettel fogadjuk a ma- gyar sportolékat, de nem kiséréiket. | . Tudomasunkra jutott, hogy. Montrealban né- - hany egyén,;kanadaiolim- kintve, i valtozatlan ma- as HY €BY Bee ge ee 0 ae ae: pial tarsasag”’ név. alatt nagyszabasu tarsasvacso- _rat hirdetett_meg a ma- | KERESSE FEL M I TR ODANBAT — AT ANLJ ON E AR ATAI MSz Kéz eyu turélet periferiajara szam- uzott, fejladesi lehetdsé- geit6l, népi hagyomanyai- t6] megfosztott ,,szellemi proletarok’’ kévetnek. Anneélkiil, hogy barki tor- tenelmi welfare-t fizetne nekik, vagy dollarmilliar- dokkal valtana ki 6ket rab- sdgukbél... Ez a kéziink az amerikai négerekhez, a szovjet-zsidékhoz és minden nephez, amelytol a fejlodés lehet6ségét ve- szik el. Es annyi a kéte- lességiink énmagunkhoz, hogy erdélyi jajkialtasun- kat olyan korushoz hang- szereljik, amely tulajdon- képp nem a mi dalunkat fajja. “léaenek felhiva asa gyar sportolék, kisérdik és az ottawai kovetség tagjai reszére julius 27-ére. Ez a vacsora ilyen formaban a magyarorszagi rendszer és nem a sportolék érde- keit szolgalja. Mi ezt el- itéijiik ! Ha valamely magyar szervezet vagy egyén va- _ léban a magyar olimpi- — -konokat akarja vendégiil latni, igy hivja meg a ma- gyar sportolékat személy _ szerint, kiséréik és az otta- wai kévetség tagjai nél- kil Mi minden igaz magyart testvértinknek tekintiink, de nem a rendszer kiszol- galoit, amely az elmalt | 30 év folyaman oly mérhe- tetlen sok szenvedést ho- zott a magyar népre és amely szenvedés kil6énd- sen az idén, az 56-05 sza- badsaghare huszadik év- forduléjakor elevenedik meg Ujra szivunkben. Ez legyen magatarta- sunk az idei montreali -olimpiasz idején is és min- denkor és mindaddig, amig hazank fel nem sza- badul az orosz megszal- ‘las és kommunista elnyo- mas alél. Magyarorszag nem szabad! Szovjet meg- rab-nemzetekkel egyiitt. a KMSz Vezetéséve Rp BA h M I, LY : A * Se Se Se ee BB Foy a mca SS BB shop wai, ogee me a Se “Bs e BS = Sey my % = ey _ TORONTO— BUDAPEST—TOF ONTO Ha igazi, valodi Leguiolsd foglalés: 2 hatandd — Aprilis 21 Majus OF Majus 1 Majus 08 Majus 1g. Junius O3 Jalus Of | OKIRATOK | | ( Hagassag: engedélyek. a roles forchanak: Datum Nap CAS polgaroknak nem egészen | 56 szazaléka szavazott, ugyanebben az évben vi- | szont a kanadai polgarok | 74 szazaléka jarult az ur- | nakhoz a valasztas alkal- maval. Néhany egyeb sta- | : tisztikai. adat ebbél az idé- | szakboél: : 439,00 479.00 489,00 £89.00 479.00 10— Juhus t2 27 — Julius 23 “04— Augusztus 30 ii1— Szeptember 068 22— Augusztus 16 O6— Augusztus 27 = (22) 479.00 g3-—~ Szeplember 24 (22) 419.00 —Sélyhatar 66 TO RONTO—B ECS —TORONTO~ CAS (33) (27) se)” ~ 58) (26) JuTHUS Junius Julius Jalius - Julius _ Augusztus. Szeptember magyarmodra | késsitett : | HENTESARUT. ak ar fo gyasslani Keresse fel | hentes iizletet. =» TELEFON: EM eon . | 374 SPADINA AVE. TORONTO | : Magyaros izt, frissen késziilt ételek . (mély hutott) barmikor nagy valasztékban | Os kaphatek: _. | | Bie. | autd- tiz- bitositasok TUZEX | | csomag- a dés ki ogyzsi edi Repiilé- és hajdjegyek, | litlevelek, MEY orsrael Adtogasseck, a q Legutolso. foal alasi hatandd — 999.00 Aprilis . 26 419.00 Aprilis 26 489.00 Majus WW 859.00 Majus 38 — 429.00 Junius 15 oe Datum | “ Nap 30 JoHus O1 16 — Julius , 15 t4— Augusztus 26 2i— Auguszlus 12 18 —~ = Peeptem bel 16 (33) (30) (44) 3. (30) Majus — JUnIUS Jdllus Jahus Auguszius | ee 66 LBS “Toronto. ~ legnagyobb — magyar étterme | Telefon: U t a : a 8 0 k Ausztralia 1972-ben: A 455 SPADINA AVE. 2s TORONTY, WAZ. 4 _ Nyugat-Németorszag _ ease lee! iigyintézés : | szAzalék, Hollandia 1972- | ? ‘szavazott. WA — _ban Richard Nixon valésa- | George McGovern, south | | The A ATLANTIC - Pee ese 97 szazalék, Franciaor- | | ms . oaths szag 1973-ban: 82 szazalék, COMPANY OF CANADA. ‘ J 1972-ben: 91 szazalék, | —t vue . wc wee (laszorszag 1972-ben: 93 | | Peuropal VALOPEREK, “FORDITASOK, | “Hol ES pe ee is | ben: 83 szazalék, Anglia | | DR. E. BER Z S EN (1971-ben: im szazaléka | ae KOZIEGYZO IRODAJABAN. a I SS Ts _ | 455 SPADINA AVE. (College St-nél) em. as] --1972-ben az 7 elndkvalasz- | § Aer eee a cea | tas. alkalmaval Amerika- |p gos ,,f6ldesuszamlas- | -szerti’’ gyézelmet aratott | dakotai demokrata sze- Fenti eken kivol Charter utazasok kal jonboz6 eurbpal varosokba { reer cenned ae Tra vel Bureau Ltd., . Toronto, Ont. Tek \Ker Kesned: y" T fra cavel Bureau Lid, =|. W. Toronto, Ont. Tel: 921- 3721 : . v uh 7 ot ‘aesee abved pet. am He SERS a RUZJERY 265 : : 887 BATHURST STREET _ x _TELEFON: son 424 Bloor St.