En ne re WT SIE Tne Een ee gee ace oa ee neat sre senna tebe ag na Bat franciak Vélasztanak. de mit, vagy kit? Hiva- ‘alasztanak felé a kézvéleményt, hogy a kommunis- Boost féldrészt, zo gazdasagok nottek ki a fold. bol, 1802-ben Matthew Flinders felterkepezte oa partvideket és Ausztraliinak keresztelte el az [S0?-ben az elsa gyapju szallitmminy tozsdei vibart okozott Londonban, — I8t4-ben utal épitettek Sydneybal Melbour- neba, [86l-ben a lakossag szamu atepte a millidt, [S880-ban az elsd Uieeaw- a Nemzetgyiilést, amelynek azon- tak — Georges Marchais, a part fotitka- fagvasztott husszallitmany elérte ban ma mar alig van szerepe a francia po- ranak vezetése alatt, — minden kommu- at Thames-1 kikdtoket, [898-ban litika iranyitasaban. Kill6ndsen nincs a kulpolitikaéban, de nagyon kevés a_ bel- politikai dolgokban is. Ezt de Gaulle Uj alkotmanya az Elysée Palace-ban kozpon- tositotta. Ezt érzi ma a gaulleista part abban a kozonyben, amit a 22 millid va- laszt6 egyrésze tantsit a t6le messzefek- vo és érinthetetlen elndki diktatdra irant. Faut que ga change! — ,,valtozas kell!” | -— hirdeti az egyesiilt bal, amely a kom- —{ munistakbol és a Mitterrand- szocialistak- } bol all, akik tavaly valasztasi szdvetsé- i get kotottek. Valtozas kell — a nép ugy nista reformrél lemondtak (egyelore), sarl6-kalapacsot még véletleniil sem hasz- naljak, soha nem kdszontik a gyiiléseiket felemelt 6kdllel és olyan kispolgarit prog- ramot hirdetnek, ami alig valamivel all balra a gaulleistakétol. Mitterrand szoci- alistai hasonidan viselkednek. Igy a Bal kezd elfogadhatova valni a francia kis- polgar nak, azt hiszi, hogy amit mondanak, az ugy is lesz. _A valasztasi rendszer azonban olyan, hogy jelent6s vezetésiik ellenére sem biz- tos, hogy ez a félény — ha ugyan megma- mar venaten utaztak Sydneybol Melbournebe, I898-ban az Ausziral Allamszévetség — alkot- many-tervel Londonba kuldtck es ket ev mulyva au kiralyno jovahagy- ta, P9li-ben elkeszult a kelet- nvugat vasutvonal es uvezer ka- tona esetl el az eurdpal fronton, [92?-ben ap fovarosba. Canhber- raba koltozott a kormany. 1934- ben megerkezett az eclso posta- repulo Singaperebol, 1948-ben rendszeres — [e indult az yaa USA-ba, a japanok pediz bom- 1972, miarcius 3. - iNa.)) | Nyiregyhazy Pal: Szazolven eves a Himnusz | _hanadai Magyarsig v érzi, hogy az egész Nemzetgyiiles csu- _. a _ bat. dobtak Darwinra, 1947-ben pony Be pan egy gumibélyegzo, amely a maga rad. a kep viselok a amaban is sow eld feloldottak a bevandorlasi tilalmat A tértenelmi neverctessépi nagykarolyl Csillag vendéglé tatkozik. A gau eistak ugyanis nagy elo- és ,.szortirozé bizottsdgok"’ utaz- gaulleista tobbségével szentesiti az Elndok elhatarozasait. 1968-ban a gaulleistak és a veliik $Z0- vetségben miikéd6 Fiiggetlen Republikanu- sok 352 mandatumot szereztek a 490 | tagii Nemzetgyiilésben. Ez ,,foldcsuszam- ‘las’’ volt. De akkor még aranylag friss volt a gaulleizmus. Azéta egy csomo bot- | rany tdrtént, amire a valaszto felhuzta szemoldokét, de nem ez az igazi oka a hatalmas tobbség leolvadasanak. Eloszor f is: 68-ban a francia valasztét halalra ijesztette a radikalis diak-tiintetések vad- saga, amit a munkassag egyrésze is ta- _mogatott. A kiskeresked6k, kisiparosok, kisfarmerek Franciaorszagaban nem ilyen i valtozast akartak! Masodszor — azota egy- elszigetelddése a néptol és annak nem-— zetgyiilését6l. Pompidou, aki személy sze- rint ma is rendkiviill népszeri, egyre job- | ban maganoss4 valt, egyre messzebbre Tt keriilt a néptél — nem az 6, hanem az al- | kotmany hibajab6l. A nép nem szereti ezt a novekv6 politikai unalmat, és a fran- | cla temperamentumnak megfele loen in- kabb szeretne egy kis parlamenti vere- kedést, erds vitakat, szenvedélyes kitoré- _ seket. Ez azonban nines. Az Elysée dont, a | é kedett a gaulleistaknak. _A jo Greg Figaro szerint — “ amely. a na- : : gyon megbizhaté Sofres Organization kOz- . ashemeny bulaiiseinak eredményeit kézli, — epészen 11 %-os vezetésre tett szert a bal. Ez ugyan mult héten 9 %-ra csOk- kent, de még mindig nagyon nagy. Az egyesult bal azzal forditotta maga Nemzetgyiilés_ _esak raiiti a. -pecsétet. foe Ennek a kévetkezményer'az;*hogy:‘az* -egyesiilt Bal ne pezeriecaben. folebe kere- - - sziikség.i glee. we Vigyazattal Ugy a t6kertileteket, hogy a varosokban vagy 200 ezer szavazat kell a gyOzelemhez, a vidéken azonban csak 20 ezer. Vagyis a munkaslakta keriiletekben eleve a kommu- nista-szocialista jeldltnek ajandékoztak a mandatumot, de vidéken a konzervativ kisembereknek. Ez megneheziti a bal va- lasztasi gyézelmét. Masrészt azonban a valasztas marcius 4-én és I1-én, tehat ket nap folyaman d6l csak el. Az els6 napon abszoltit tobbséggel lehet csak gydzni, mig a masodik napon Uj valasztas kévetkezik azok kézt, akik legalabb 10 %-at megkap- tak a leadott szavazatoknak. Az elso nap tehat valoszinileg nagy gaulleista tobb- | | t hoz, mig a masodik nap mar er6- ‘re jobban kiiitkéz6tt a gaulleista Elndk séget hoz, mig ip sen kétséges lesz. Ahol ugyanis a bal elég erés, ott a kommunistak Onként vissza- Jépnek és hiveiket a Mitterrand-szocia- listakra szavaztatjak. Igy esetleg komoly tébbséget szerezhetnek. A szakért6k szerint a gaulleistak v vale. mivel tobbet hoznak be, mint a bal, de a | Nemzetgyiilés mérleget Jean-Jacques Ser- -van-Schreiber ,,radikalisai’’ €s Jean Leca- nuet ,,demokratikus centere’’ — két kis part — fogja eldonteni a gaulleistak javara. Le- | het, de az is lehet, hogy erre nem | Nagy csapas lenne Eurépara és a SZa- badvildgra, ha a kommunista-szocialista bal atvehetné Franciaorszag politikai ira- nyitasat, bar Pompidou kiirhat ujabb va- lasztasokat egy éven beliil, amit adott esetben nyilvan meg is tenne. A szabad ember mindenesetre nagyot lélegzik, ha marcius 4-én .és Il-én a gaulleistak gyOzelmérol olvashat. Allapitottak meg a valasz- | | tak magyarsaguk | megtagadasara, Ha esz | f észre: | sdgunk mindeniitt mas és mas. |. Jellegzetes cimkét akaszt ra a kér- tak Eurdpaba, 1980-ben ausztral esapatok harcoltak Koreaban, 1954-ben Ausztralia belépett a del-azsial szévetséghbe (SEATO), [9h6-ban meenyilt a melbournel olimpia és szazezrek Uintettek a magyar forradalom mellett, 1967- ben japan elso szamu kereskedel- mi partnerré Jépett eld, 1972-ben Ausztralia kilépett a vietndmi ha- borubdal és elismerte Vords Ki- nat. 1973-ban? A térténelem meg nem tette helyére mit, miért ho- zolt az esztendo, FONTOSARK ezek az adatok? Feltétlentil, Nelkiluk hozzavetole- ves képiink sincs, milyen. tér- tenelmi osztalyzatot kap egyszer f az Ausztralidba vetoddtt magyar- | sag. Mit ér munkaja, helytalldsa, | magyarsagtudata, vagy milyen ko- f riilmények, szemléletek taszitot- leérickelesere, . nyulfarknyi fF hossztisdgban is, sziikséges a tér- ténelmi hattér, hogy megértstik, f miért tekintett gyanakvassal és egy | nemlétezd torténelmi taviat gdgijé- | vel a legrégibb vilagrész az élet- teret, talan hazat kereso magyar- i, ,sagunkra, és a joindulatot, segi- tat 3 comdédszere. Nem szeretném, ha ugy _.szallnank le percek milva a syd- | neyi repuldtéren, hogy ne vegyiik idegenbe szakadt magyar- —nyezet: ment, vadol és sok min- |» dent megmagyaraz. A sok évszam -azt is jelenti, hogy...? Nehezen f. talalok megfelelé kif fejezest: milyen "> kiilnés egy kétszaz éves torténe- = lem, ha ezer év tavlatabol nézziik. El6ugrik a sietség, amely szam- talan uton keres dsszetartdé szalat, --azonos ritmust a nyugati vilag fej- lddésével. Beérési folyamatokat -ugrott at? Természetes, értheto és beillesztend6 a szemléletbe, & ‘{okészséget, miért szotte ata fe- J ae sgyenc-mialt. ember telen taktikaja 6 és: | [823-ban, szazatven évvel ez- elott sziletett Kolesey Ferenc Himmnusza, a magyar nep ziva- taras szazadaibol. A kdlta a 16-17. szazadbeli vallasas éne- kek imadsagos hangin vanul- tatja fel Isten clott a magyar mult esemenyen. Nemzeu biin- tudattal fogadja IstentGl a tér- téneti csapasokat, s imadsagban kéri a jobb jévét. Versformiaja nyugateuropai, negyedfeles és harmas trochersokon epiil fel keresztrimeleéssel. A valldsos és hazaflas erzés- bol sziletett kéltemeny meltan lett a nemzet imadsdaga, Kélesey Ferene (1790-1838) kolid, esztetikus, a modern mi- biralat és a mitvészi szonoklas megalapitéja, a nemzeti felvi- lagosodas legonzetlenebb — baj- noka volt. Szodemeterben szt- letett 1790. augusztus 8-dn, Hat éves koraban elvesztette édesapyat, 12 éves koraban édes- anyjat. Szuleinek elvesztése epész éleltére gyogyithatatlan ar- vasag érzésével terhelte meg. Tanuldéveit a debreceni kollé- giumban toltdtle, ahol megta- nult latinul, némettl, franciaul. Az irodalom iranti hajlama ko- ran felébredt, nagyrabecstilte kordnak hires fréits Csokonait, Kisfaludy Sandort, Virdg és » Ka- zinezy miveit. Debrecenben — tanulmanyait befejezvén, Pestre ment tdr- vénygyakorlatra; digyvéd akart lenni. A pesti irékkal, kiléné- sen Szemere Pallal kotott isme- retsége folytan kifejlOddtt az iro- dalomhoz vaid — ellenallhatat- lan vonzalma. Lemondott az lgyvedi palyardl s elhatarozta, hogy egyediil az irodulomnak el. Pestral a szatmarmegyel Cse- kére vonult vissza, szileitel Gré- kélt kis birtokara, gazdilkodott, s kdlleményeivel, kiil6ndsen pe- dig kriikaival magara vonta az sitast kuild6étt neki, mire Kal- esey megbizatasdral lemondott, Az egykori Arany-Csillag ven- dégloben, melynek mai jo! kar- bantartott fenykepet bemutatom olvasdimnak, a nagykarolyi f6ld- renges alkaloaval zetes és zajos pytilésen mondott le _Koélesey a kdvetségrol, Nem akarta tovabb kepviselni a var- mepgyel a pozsonyi dietan, mert az addigiakkal ellenkezd utast- tasokkal lattak el. Petofi is meg- fordult ebben ai fogaddéban 1848. szeptember 7-én. Kolesey visszavonulasanak napjin Kossuth Lajos Orszig- gylilési Tuddsitasa gydaszkeret- ben jelent meg, a jurdtusok pe- dig gyaszfatyolt kétattek kalap- jukra, A politikus Kélesey programja tol idealis volt ahhoz, minisem a tényleges politika durva tényei- vel megbékilhetett volna, A ki- abrandulas hamarosan bekévet- kezett, megbanta, hogy otthagy- ta kényveit, eltékozolta idejét az orszdgpylilésen. Kesert: sza- vakkal jellemzi kOvettdrsai nagy- hang hazafisagat: ,,Uraim, Isten a bizonysagom, rosszul 6raitek a hazat. Tapsért szdl- tok, nem a magyar nemzetert. Semmi tettre nem heviiltok fel ott, ahol sziikseg volna ratok! Mint az Akadémia rendes tag- ja 1832-ben paged Ferenc felett mondott es 1836-ban Ber- zseny! Daniel felet felolvasott rendkivili hatasi emlékbeszéde- ivel azakadémiai szonoklat meg- alapitoja lett. E tulfeszitett mun- kaban meghbetegedett és 1838. auguszius 24-én, raban meghalt. Halalat az egész orszag gyaszolla. Kélesey kltGi miikOdése ké- szitette eld a irodalmunkban. A ballada tras terén uttdré munkat veégzelt. varmegye- | gyilést tartottak. Ezen a neve- | 48 éves ko-~ J romanticismust — amely csak nagyon lassan értette meg, ha ugyan megértette, mennyit vétkezett torténelme, jOvdje ellen Csokonairdél és Berzsenyirél iratt. kritikal kifinomodott esz- tétikal érzékrol és nagy irodalmi egész orszag figyelmét. Csoko- nai és Bergseny! miiveit vette nalunk példatlan szigordsaggal Aki a kédés Albionban kevésnek talalta a kenyeret, vagy sziiknek t6, rablo, gyilkos, katonaszdke- vény, prostitualt, forradalmar. Az A HUSZ PERC, amig a Boeing kilyukasztja a felhépaplant Syd- ney folétt: utdlatos. Nem lelkileg, utdbbi foglalkozasrdl nem maradt a kirdlyné tarsadalmi rendjét és Ausztralia, amikor évekig nem birdlat ala. Az irék és a kézGn- — tanultsdgrél tandskodtak. Egyik kemény torvényeit, a kenguruk féldjére vandorolt. A két haborti utan Eurépa is bebocsatast kert. Jéttek, mert az Ghazat kegyetlen — —békék kdt6tték gdzsba és elfogyott | a kenyér. J6ttek, mert a masodik © irasos bizonyiték, de a legijabb -térténetiras pétolta: a haladé an- gol intelligencia sorabol keriiltek ki és az opportunista megalkuvas he- lyett lancot, korbacsot kértek Ofelségétdl. Utana dtven évig be- fizikailag. Mindenki tatog, az 4l- kapesat ropogtatja. Elészér érzem a magassagcsdkkenés fillembe ha-. sit. Szignal? ‘Kozeledik a Féld, ahol semmi sem olyan egyszeru, mint tizezer méteren. Kivéve a hasznositotta a .,szerz6déses”’ magyar menekiiltek sok ezer éves kulturajat, vilagkatasztréfakat atel6 tortenelmi tapasztalatat, korszeru —miiveltségét és nem létezd vildg- birodalom kabulatabél nézett mas legnagyobb miiveloje volt az ékessz6lasnak, — legjelentOsebb- a szatmari adézé nép allapota- rol elmondott beszéde. f Szonoki hatasat a legnagyobb magyar szénok, Kossuth Lajos | ség nem volt szokva ilyen tul- sagos kritikahoz, melyek alta- lanos ingerlltséget tamasztottak Kélesey ellen. Banataban majd- nem egy évtiizedre elhallgatott. Tiz esztendel magany utan ,Reiseftihrert’’. Nem illik a német csiilettel hordtak. 1823 tajan Ausz- nagy habort utan millidkat tépett. orsz4gokra, foldrészekre, embe- djra a nyi ilvanosséig elé lép, meg- igy jellemzi: precizitashoz, -egyszertien — azt traliaba is uj szelek érkeztek. A el sziil6fOldjér6] a vihar. Jdéttek, rekre. | inditja az ,,.Elet és Literatura’ —— Szava tompa, mély és ére- mert mashova nem mehettek. So- — rompét Allitott eléjiik a 1 propagan- — da: habortis biindsék. | Egy kontinensnyi orsz4g_kari- _ iatdra térténelme természetesen ti- ‘as milfaj. Hidnyzik beldle az em-_ korbacsos, lancos, bértdnérés mo- telhalozat Oj. nevel kapott: biinte- _ATTORTUK a felhétengert, de Sydney irigy. Para-ruhdban, esé- fatyolba burkolodzik. Kar. Azt ] rittség lecsillapodott s irodalmi -mondjak Rio de Janeirora ¢s | janédése iijra. megszerezte a San Franciscora hasonlit. Keve- | “kézonség 6s az irok elismeré- (tek izlést, keverck kulturat, keve- | s61 pesten — megismerkedett veri hit, szorgalom, munka, egy rék miltat bujtatott az OblOk pe- | Kistajudy Karollyal, Vorésmar- nagy birodalom | viligrendezési j6 remére. Elni vagy6 fiatalasszony: | tyyal, Bajzaval s az. irodalmi -szandéka, amig_ a Jackson eréd kelleti_ magat és neha-ncha felre- ‘élet kézpontjaban ‘nagyon ‘jl : : kériil kindtt a pes millios. pezs- | lép. : poe magat. De ‘Becsének has tak, ‘hazat, : drost épitettek és ‘ra g6, gydnyérii Sydney, korszerti A Boeing évatosan, siman ér lla varatlanul visszaszélitotta - Captain Cook turista vezetd sem _ jottek, hogy a bilincses, bérto: - szép varosok keletkeztek, utak, féldet. Szalad, mestoran és las- Csekére, ahol dcese ga zdasiga-— “maradt tétlen. Nydjas széval tud- rés idegenforgalom nem is” volt vasiitvonalak, légijératok darabol- san hz a fdépiilet elé, ahol elé- | nak rendbeho zat alval | foglal | tara adta a bennsziilétteknek, hogy | butasdg. turistacsoportokat kér- tak fel az oridsi. —orszagot és ki- szér mutatkozik be egy orszag. | kozoll, ove sin hangra siri_ csendesség _ a. -1770-t61 ¢ aj valuta keriil forgalomba: _ | | : tek. Kaptak, Orémiik nem tartott - deriilt, hogy a paras dzsungel, ki- Az dtlevélvizsgalathoz és vamhoz. | 4, 1829, év. politikai moz- figyelmeztetett, melyet csak az | fo Agyt a neve . Felallitott nenanyet -soka, mert ijra valtozott avilag. égett kopar puszta rengeteg kincset _ Gyerekség, semmi alapja nincs, | galmai tyra kiszolitjak maganya- _érzelmek villanyos kitorése see | oo 8 Botany: Bay ben és motelt is _ _1867-BEN. megsziint a biinteté- rejleget és tizenhaérom milli6 ausz- mégis minden Oj or szagban sokaig _ bl, varmeg gyei aljegyzévé, majd kasztott félbe” ' - : -keritéssel, ra ey armat jelleg, 1901 t-ben_ pedig tral allampolgar_ zazdag, szabad, hordozom az elsé pillanat hangu- | fSjeeyzové nevezik kis 6 lett _ Halala eldtt irta unokadcesé- | : : "one Sate nd az - angol Na orszerii orszagot alkotott. Tehat: latat: milyen az dtlevelet ellenérz6 “Szatmar megyében a szabadel- hez, Kélesey Kalmanhoz a Pa- | ) vi Part vezére. geben, or rainesist, mely cim intelmet, Sorry, - hiszen nem akarok senkit tiszt hangja, szeme, -mozdulata, | mondja, hog ,,etwa’’ kétszaz éve_ érkeztek az elsé eurépaiak a ken-_ guruk foldjére és felfedezték a taj té gyarmati rangra. -emelkedett és. -szépségeit. Tetszik érteni? | Megjott 1838- ban a jé Uutra tért tolvajo- az els6 turista csoport Europabol. kat, rablékat, gyilkosokat, cs: Eltatottak szajukat, milyen szép a _ kat, szok6tt katonakat, ‘prostl - sydneyi 6bél, jo a levegs, nagyot -takat, forradalmarokat innepélyc- — ugrik a kenguru, a ‘koala macké = sen bevezették a a szabad ‘pol igarok nyugodtan- csamesogja a ,.gum névjegyzékébe. Féldet kaptak, tree" levelét és az aboriginek tan- _ tizletet, bankot, templomot nyitot- - cot lejtenek érémiikben. telen, mint egy siri hang, mely- nek monoton egyformasaga csak ritkan, az indulatok felsébb he- vében szallongott ala; és Jon meg tompabb, még érctelenebb, még siriasabb, mikor aztan OkOl- | be szoritott jobbjat ‘emelve, a reameresztett szemek elétt ugy Allott, mint egy tulvilagi lény, kinek szellemszaval, nem gy mint masét az érzékletek sege- | delmével, hanem kézvetleniil lel- | kink lelkével véltiik hallani. Es _| f ciml széptani folydiratot. Az cl- sO biralatok dltal szerzett inge- ae see skoz ZAK & DTT ICC a All amszBvetséget _ megbantani, 2S ae ha‘ az aa : | ae tir ‘béréndémbe a vamos. ole neck bn - bu ditast jelent. Ahazascercice | —— forgalmi ete let z és rane eaeeen! ber tréfaba agyazz a. A Haérom kapu”’ elétt sorakozunk, oe ak meg. ae pozsonyi ae _ r6l nem irtak fenségesebb soro- fo | O} 7 ee oS mess rie igyelem az emberemet. Fekete | gyilésen a magyar nyelv, a vale kat a magyar irodalomban. = - 1823 nagy esztendé volt a | Seammiveses, snbtian, cegyetlen fe- | lasszabadsdg, a jobbagysdg ér- L magyar nemzet_ - életében. Kél- aE én gyi ctl ny. me a mozdulatot sem tesz. _dekében tartott ee feaaen : 5 s k minder he Mintha...? Lehet, tévedek: -unna ‘| oly. hirre tett 5 a 1 | az érkezoket, vasarnapi szolga- | anemzet v sé sn sningenkit | _leaetlek, - _Kéveti ae 0 ie