“MAGYAR eLer

1989. fullus 22,

Kopaszra borotvalt fejek. | Napjaink gengexterel,
» Skin headek” jutnak az ember eszébe.

Am ez a mesterséges hajtalansag ezittal merében mas
dolog. A borfejli hélgyek modellek csupaén, egy sajatos
fodraszbemutaté modelljel. Mint ‘a Die Presse magazin
hirlil adja, a nyugat-eurépai hajszobraszok a napokban kii-
lonleges vetélkedén mutattak be, ki milyennek képzeli az
ezredforduld frizuradivatjat!

Tulsagosan eleresztették a fantazidjukat a versenyz0k
~ vélte'a zstiri, hiszen az egyik kopasz modell fején kis
tank és apré mijanyag tkatonak utaltak egy esetleges ha-
beru végzetes kévelkezményeire. A masik csupasz kopo-
nyan buzakék mihajesigak, a harmadikon piros rojtokkal
diszitett virés, zselés tinesek lathatok!

Frieda és Werner Grecht nyugatnémet mesterfodrasz- |
hazaspart azonban kijelentette: szé sincs kiilénckédésrél!
IX meghékkenté frizura-elérejelzéssel a nyugat-eurdpai

Nyakig én hornlok?

haj r vis sel ei til i é n ete

| fejiinkén a héfehér puderes paréka koat — igazan elbiivo-
16 volt.”

A tulzott megterhelés: a rengeteg festés, dauer, krep- |
pelés, siités a gyakori hajmosas is art a hajnak. Grechték |
szerint, ma, amikor egészséges haja — jdészerivel '— mar]
esak a 10 éven aluli kisgyermekeknek van, a hélgyfodra-
szoknak fel kell késziilniék, egy minden eddiginél tartd-
sabb miihaj korszakra!

Uj, eddig. még soha nem volt feladat all 2000 fodraszai
elétt: a kopasz fej diszitése!

tett véget, elttint:’— gyakran az arisztokratak fejével
egylitt — a pardka, a hajviselet egyszertibb, révidebb, si-
;mabb lett. Az empire kor a gérégds laza kontyot, a bieder-
pmeyer pedig a kézépen valasztott, szolid, sima‘hajat favo-

| (A XIX. szazad vegén és a szazadfordulén bonyolult,
| fdltornyozott kontyokat hordtak a nék. ‘A korszakalkoté, az

oe | oe , |alapveté frizuravaltast az 1920-as évek tajan a bubi frizura
A haj valéjaban emberi bunda. Bunda, akar a maj-|

. | > vera aegy.,, | J@lentette: a mdk egyesapasra tarkdig vagattak hatalmas
} “ moke, macskaké vagy medvéké, 4m — mint alabb latha-

fodraszok csupan annak a meggyézédésiiknek kivantak i6 — annil azért! némiképpen bonyolultabb! Mar csak_|
hangot adni,‘miszerint kétezerben mar nem a haj mindsé- lazért is, mert. az-ember az egyetlen olyan élélény, aki al ~~
ge, hanem mennyisege lesz az alapkérdés! Az egyre erd-| rejan viselt szérzettel a legkiilénbézébb dolgokat képes el-|
kévetni sajat szépségének fokozasara.
| gy felnétt ember testét — atlag — 300 000500 000}
|szal s2ér boritja, ebbél mintegy 100 000 talalhaté a feien, |
men (OZ a haj. A hajszal és ia szérszal kézt az a legnyilvanva-
| l6bb kiilénbség; hogy —~ az‘utébbival ellentétben — csak az

Bunda a fejen

sodo es sokoldali kérnyezetszennyezés hatdséra a haj|
megbetegszik, elvékonyodik és kihullik — a nék esetében|
is!

élyes tanarnak lenni!

Jean Pierre Moreau, egy szakiskola tanara a Parizs

szert, a szo ketiés értelmében,

A hivalkodé hajviseleteknek a francia forradalom ve-|

| rizalta, hajfonatokkal két oldalt, a fejtetén vagy a tarkon. |

hajkoronaikat, és ezzel erdésen {6lgyorsultak az események! |

indknek amugyis jelentés szerep jutott egy-egy hajviselet
| nepszerustescben. Olykor még a frizura neve is uta

melletti Val-de-Marne-ban fajdalmas tapasztalatokra teit|
‘A tanitas kellés kézepén]

falanksag nem jellemhiba

adipositast kivalté okok felkutatasaban a hetvenes években

vezethetok vissza.
dokdzben a biokemikusoké lett a dénté sz6 — ugyhogy

las egyensulyat szabalyozzak.

ver nem tehet arrdl, hogy a kelleténél hajasabb, mert nem
a psziche, vagy a fegyelmezetlenség, hanem genetikai

és sulyos kovetkezményeit.

amely az étvagyat befolyasolja és ilymédon gatat szab az

szeru anyag, amelyet adipszinnek nevezett el, a véren at
kozvetleniil befolyasolja a sejtek anyageseréjét.

szervezete egyedenkent elt¢ré mennyiségben tartalmazott.
adipszint, Azoknak az allatoknak a szervezete, amelyeket
Orokletesen az elhizdsra programoztak, sokkal kevesebb

' amelyek egyebkent normalisan taplalkoztak és. esak kény-
szerhizlalassal kaptak enni.,

A , zabdlas” titkos rugéja

A tudésok mar azt remélik, hogy a (mindenesetre tavolab-|
bi} jovében a kévéreket adipszintablettak utjan Kigyogyit.
hatjak az ethizasbsl. -

Meg a mindeddig inkabb sovanyabb disznéknak is el
kellett szenvedniék a kisérleteket, amelyek ujat hoztak az
etvagyat szabalyozé mechanizmusokrol. A tudésok kihasz

naltak azt a tényt, hogy a sertések egyébként korantsem |

olyan falankok, mint gondolnank — egy cholezystokinin|
(rovidilve CCK) nevi hormon jelzi a szervezetiikben a va-
lyunal, hogy mikor elég a taplalék — a sertések nemigen
esznek tobbet, mint amivel az éhségiiket csillapithatjak.

innek a hormondlis étvagyesillapiténak tiljartak az
eszen az amerikail mezdgazdasagi minisztérium kutatdi, |
akik a serléseknek egy ellenanyagot fecskendeztek be. Ez.
az ellenanyag a CCK jelzéseit hatastalanitotta, igy a ser-
lesek gatlas nélkiil falni kezdtek, és tébbet és gyorsabban
hizlak, mint egyebként.

‘Az élvagyszabalyozd CCG-l, vélik a Merck és Hoff-
mann-La-Roche gyogyszergydrak, piaera lehetne dobni a
beteges éhségerzet ellen, A COK hidnya, allapitottak meg
nemregiben Thomas Geracioti és Rodger Liddle hormon-|
kulatok, lehet a bulimia, illetve a farkaséhség oka. (A bu-
limia
valogatas nélkiil témik magukba az ételt, majd rogton uta. |
ha kihanyjak.) :

I) karos etkezés6riilet mindjobb megismerése érdeké- |
ben most Geracioti és Liddle egy klinikai tanulmanyban
ellendérzik a CCK hatasdt. A kutatas rendelkezései igen et-
vagygerjesziéek: a farkaséhségben szenvedoket, akiknek |
CCK-L adtak, valamint a normialisan taplalkozé énkéntese-
ket raszabaditjak egy halom finom eléételre.

kaphaté! Rendelje m

a

P i ©

1. New Teaching for an Awakening
humanity, The Christ, Gra US $8.95.

2. Cosmic Revelation, dra US $9.95
3. Descent of the Dove, dra US $9.95

4. Secret Truths for Teens and
Twenties, dra US $7.95
Szallitasi kéliség egy példanyra US $2.50,
tovabbi példanyokra kétetenként US $1.00.

Megrendelhete:
Spiritual Education Endeavors
1556 Halford Ave., Ste 288
_pmnta = Clara, Ca. 95051 USA

Reégebben a mirigyeket okoltak, melyek — vélték so-
kaig a nedvikivalasaté szervekben titokzatos médon a kdvér
has, a csipén felhalmozddott hajréteg és a parnds combok|

_okozoi, A kévérséget, vagy ahogy tudomanyosan nevezik, |
a viselkedést tanulmanyozo lélekbuvarok keriiltek elétérbe, |
akik azt allitottak, hogy a zsirparnak a lelki élet zavaraira|

a komplexusokkal teli kovérek ismét fellélegezhetnek. A tu-|
dosok egyre azt bizonygatjak, hogy a f6lds kilékat azok az
élettani folyamatok eredményezik, amelyek a sejthaztar-|

‘Az allatkisérletek ujfent azt bizonyitjak, a legtébb k6-|

rendellenessegek valtjak ki az evés iranti tulzott vagyat |

Amerikai kutatek patkanyokkal végzett kisérleteik so-
ran egy olyan, a test altal termelt anyagra bukkantak, |

evés iranti tilzotl vagynak. Bruce M. Spiegelman, a bos-|
toni Dana-Farber Cancer Center biokémikusa megallapi. |
toila, hogy egy, a gyomor zsirsejtjei altal taplalt fehérje-|

az agyba jul, s ott vagy étvagycsillapitéként hat, vagy|

‘A kulato megdébbenten tapasztalta, hogy a patkanyok |

adapszint termelt, mint az ellenérz6é esoportba tartozdke, e

|szabadsagot és a hatalmat jelképezte. Az eurdpai kézép- |
‘korban a hosszi, kibontett haj a fiatal lanyok privilégiu-|
[ma volt, férjes asszonyok copfha fontak, kontyba tlizték és|
| {6kdt6vel takartak'le hajukat.. |

olyan taplalkozasi zavar, hogy a benne szenvedék|

ja mult év esodaja, a kis Mozart- énekes tirténete. A vidim,
| dundi lanyka els fellépésén 500 marka volt a belépdjegy.|

: | _szorderek megbetegedésének gyakorisagat nem csékkenti

_részein, in)

jel allitélag lassabban né, mint nappal!

Ss” kicserélédnek,

az emberi test egyetlen olyan része, amit lényegében par
|pere alatt gyOkeresen és latvanyosan meg lehet valtoztat-
ni :

risaég,. kivaltképpen. annak nénemii része.

mint) 56000 percet t0lt frizérkodassal, Az élet egy bizo-
nyos szakaszaban 20 és 60 év kézétt a modern varosi né
még ennél.is sokkal tébb idét aldoz a:hajdra, elég csak a
: fodrasznal télt6tt 6rakra gondolni,

100 000 hajszal és halal

flaza Konty ‘pyanant, A romaiak pedig aranyporral sz6lit- |
| keztek.. |

; oA frizura — hajdanan | — esak részben utalt:az éppen |
op nlatement peceleee tekegte 7 _. | aktudlis- -divatra, a hajviselet egyértelmi jeliil szolgalt az
Az alabamai egyelem kutatdi is egyetértenek azzal,| aot: ember helyzetével, tarsadalmi rangjéval kapesolat-
hogy az adipszin hidnya kulesszer epet jatszhal a kovérség-| |

ban is, |Az dpolatlan, sima‘haj példaul az ékorban a géré-|
ben. Az adipszin ~ feltételezhetéen érékletes — hidnya | ban S. |Az,apolatian, J pelda

ludas abban, hogy a kévérek tébbet esznek a kelleténdl. |

géknél a gyasz jele volt.
‘A german és kelta térzseknél viszont a hosszi haj a

A mutates rokoké Coiffure

A legvaltozatosabb korszak — mar, ami a hajviseletek

elébbi képes gyors névekedésre. A 40—110 mikrométer at-
| méréjii emberi hajszal napi 4—14 millimétert névekszik,
egy ideig még a halal utan is. (Nem tudni, mi okbdl, de é/-

TIgen lassan, de névekszik a szempilla — személddk
|szér is. ‘Az egyéb szérzetek pedig ‘idérél idére kihullanak

A gyorsan nivekvé haj — értheté modon mar tébb|
jezer évvel ezelétt is — arra késztette az embert, hogy for-|
jmalja, alakitsa frizurdkat készftsen beléle, hiszen a haj.

Ha hosszti — részben vagy egészen le lehet vagni, ha|
sima, be lehet géndériteni, mas sziniire lehet festeni, és |
esattok, szalagok, hajlik, féstik segitségével frizuraformak |
| egész sorat lehet elkésziteni beléle.
iA haj formazasaval, apolasaval a killénbézé hajkélte- |
jmények féslilésével mindig is sokat foglalkozott az embe- |

[Kiszamitottak, hogy egy 75 éves né — napi. kétszer fél
perce hajapolast szdmitva, élete soran kézel (vagy ‘tébb|

(Mar az. 6kori assairok, perzsak és egyiptomiak is ked-|
velték a nagyszerii frizurakat, és ha ‘kevésnek bizonyult|
|hozza sajat hajuk, parokaval pdtoltak. A haj hullamosita-
|sa és festése pedig szinte dsidéktél fogva ismeretes volt. |
A régiogérégok példaul lesigikba tekerték hajftirtjeiket. |
|s ezt szalagokkal teknécféstikkel erésitetlék fejiik bibjara |

torténetet illeti — kétségkiviil a rokoké! A frizurak bonyo-|
lultsaga, rafinaltsaga — merev parékak, esipkék, viragok, |

hogy ismeretien tettesek elleni feljelentéssel
tegye az iigyet.

lik részérdl,
| van szo— a szOnyeg ald sdpérnek.

Katonai szigor

\Az orszag legtébb iskolajaban napdleoni szigor uralko-
dik: még mindig el6fordul, hogy az elemi iskolasoknak sor-
ba kell allniuk, ha a csengéd jelzi a tanités kezdetét,

jletet. A fegyelmezetlenségeket még ma is pofonokkal to-
froljak meg, ami — a kézvélemény-kutatasok tanusaga s7e-
rint — a sziildket egyaltalan nem keseriti el. Am azért
mégis mar kivételnek szamit a francia iskolakban az olyan
{szigoru tanar, aki a didkok hibait vagy szamarsagait k6-
jnydrtelen ,,kGrmésdkkel” torolja meg.

Ujabban inkabb az olyan esetek szaporodnak, amiker
a diakok mennek neki a tanaroknak, Otletekben, ugy lat-
iszik, nem szlikélkodnek. A felsorolt agressziék a megfélem-
lites] kisérletektél a nyilt fenyegetéseken keresztiil a tett-
‘leges tamadasokig terjednek; névtelen éjszakai telefonhi-
|) vasok, az autégumik kiszurasa, a hazi macska megmérge-

| megprobaltatasok kézé szamitanak. A rossz jegyeket mar
nak szegezett késsel vagy szétrombolt irodaval,

ligyes szulék, akik nem érienek egyet gyermekeik ta-
/narainak dontéseivel, nem talalnak abban semmit, hogy
tok kisereteében mondjak meg. Filjegyeztek egy esetet,

amikor egy izgatott anya megharapott egy taniigyi tana-
esost,

leges kovetkezmeények nelkil, mint azt egy tandr és egy

| haromgyermekes apa esete mutatja, A tanar nemrég én- a
gyilkos lett. Az egyik lanynévendék azzal vadolta, hogy :
|megerdszakolta 6t. A tandrok gyétrésének ez a valfaja, §
melyet André Cayatte ,,Szakmai kockazat” cimii filmjének \

temajaul valasztott, sem kivétel mar.

szalagok, féstik'és egyéb diszek alkalmazdsaval — ekkor a

jutott a estespontjara.

(A franciak divatdiktatorsaga e téren is megmutatko-|
zott. Ekes bizonysag erre, egy korabeli emlékirat-részlet. |

A hélgy igy ir: ,.Meg kellett fésiiltetnem magam, és-disz-

tartott fGlerOsitent, de ha sikeriilt, ez a virdgz6 tavasz a

+ Mozart az anyaméhben

‘Az ember emlékei joval a szilletés eldttre nyulnak visz-

sza — mondjak a tuddésok. A magzat mar anyja méhében |
érez és hall: gytijti az informaciékat. A kételkedék szama-
ra alljon itt Sandra Schwarzhaupt, a tizéves kélni kislany, |

Apia annak a klinikanak adomanyozta a pénzt, ahol Sandra.
elészér hallott Mozartot — pedig akkor meg nem is volt a|
_ hénaptol -kezdve a klinikan fekiidt, rengeteg klasszikus ze-
nét hallgatott, féleg Mozartot, és Sandranak is vele egyiitt
| kellett hallgatnia. A kislany most. naponta hat érat tanul |
New Yorkban atts! a tanartol, aki mar Callast is tanitotta. |
| Mert a kis Sandra mar ennyire hires! Elsé nagylemeze
1988 tavaszan jelent meg, majd ezutan jott a koncert Rio-
eR és New Yorkban.

A déli i szunyokalas |

— kiméli a Szivet

Az athént orvosegyetem. tanulmanya szerint 2 salvko:
“a meghosszabbitott_ éjszakai. alvas, annél inkabb az ebéd
P utani lepihenés. Ez lehet.az egyik oka. annak, hogy a tré-
ust es a y folabia tener orszigokben, ahol a. deli sruliye-

be dltézndm, hogy kimenjek Versailles-ba, Elsé alkalom-|@ 4 Kai nep
‘mal akartam kiprobalni egy tj hajviseletet, amely igen
‘kényelmetlen ugyan, am ‘annal divatosabb. Disze néhany
lapos, a fej formajahoz igazitott iivegese, némi vizzel,

amelybe é16 viragot tetttink szarastél. Ezt olykor érakig| oa
jhanem az, hogy a japan ve.

jzetok még mindig tagadjak,
' hogy orszaguk katonai
lressziot kévetett el Kina el.
len.
| térténész
Zsenmin Zsipao,

szerint felelds-e a haborteért,

is6 oldalan szdmol be a tér-
jténész nyilatkozatarol. Meg.

jelndk és mas japan vezetdk

| vilagon. A korasziiléstél félve Sandra anyja mar az otodik leszigeztek,

ilyes felelésség a masodik vi.
| laghaboruért, |
itelfek azt a Kina altal ko.

| tartozik
*|vajon Japan agréssziét k6-

_|vetett-e el (Kina és mas |
|dzsiai orszagok ellen a ma- |
sodik vilaghabortban. |

| e Szigort. srellenérzés st ve- §f
‘zettek be Argentinaban. |
| kormany igy probal kiizdeni §
-az inflacié ellen. Az. utobbi {.
r | belelten az élelmiszerek és |

7 [tech

HIREK

szamara| @ A japan Sumitomo Trust

nem az az elsddleges probieé-
ma, hogy az elhunyt japan
esaszar, Hirohite személy

‘mu pénteken bejelentette, !e-
‘mond tisztségerdl, felelosse.

sebb fia jegyzés e
venyeket vasarolt a veszte-
gelési
Recruit Cosmos ceégtdl.
Ezt Liu Ta-nien kinai 2

jelentette ki. A )
a Kinai-
Kommunista Part kiézponti
lapja leguidbbi szamanak el-

age

személyenként

TORONTC

a He.

elizden Takesita miniszter-

hogy véleme-
nylk szerint Hirohito japan
esaszart nem terheli szeme-
és megisme-
rabban visszautasitott japan »
tételt, hogy a torténelemre |

annak eldéntése, §

— ko

Ad

a haztartasi eszkizdk arai- |
| meghiromsaorozidtak. (ie | LS

ket Hatalember hatolt be az osztalyba és a tanitvanyai al-
tal altalanosan kedvelt tanart kénnygazbombaval tamadta
meg. Nem lehet tisztazni a tamadok kilstét, akik ugyan-
slyan gyorsan tavoztak, mint ahogyan az osztalyba belép-
tek, és igy a sériilt tanarnak nem maradt mas hatra, mint] 4
nyilvanossa |
| ségesen viseli,

Azt, hogy ez nem egyedi eset, amely néhanapjan bar-|
hol el6fordulhat, bizonyitja a francia tanarszakszervezet, a|
Sedération des Autonomers — Union Solidariste Universi- |
‘aire (PAUSU) dprilisban kézzétett jelentése. Eszerint az|
felmult tanévben Franciaorszagban 175$ agresszids esetet |
|jegyeztek (6) — ezeket diakok kdvették el a tanaraik ellen. |

| ujuloban ‘hodité aprodfrizura —, vagy nevezziik Kleopatra-

42 FAUSU jelentése szerint azoknak a tettlegess*geknek| ‘alok kérében.
aszama, melyeknek a tandrok vannak kitéve a tanitvanya-.|
sokkal nagyobb, mivel sok esetet — ezekrdl]

f ma,‘szép arc kell hozza!

| valasztva és hosszan leldgatva, ameddig ért. Aztan ligeti
| vattacuokrhoz hasonlité oridsi tupirgémbéket, méhkasze-

es |

ugyanilyen rendben kell a tanitas végén elhagyniuk az épii,| ChetOscgeket nyitolt a Figarok elétt.

|zése vagy a sérté falfirkaladsok még a legdrtalmatlanabb|

gyakrabban fizetik vissza rigasokkal, titésekkel, a torok-| ,

ezt az egyetnemértésiikel nagy ereji rokonok vagy bard-

\Az ilyen bosszimlivek nem mindig maradnak kilién- Jj

Bank elnoke, Szakurai Osza- §

get vallalva, amiért legido- |
eldtti resz. |

botranyt kirobbanto §

REPULO AMSTERDAMIG oda-vissza

AUTO 3 hétre, korlatlan km, teljes tax és
biztos{tas, 2 személy egyittes utazdsa esetén,

) — BUDAPEST — TOR

repuléd és 3 djjel elsGosztdlyu szdlloda
“két személy esetén

2 specidlis csoport Budapestre a

MARGITSZIGETI THERMALFURDOB

3 hetes tartézkodds, napi két étkezés, heti 5
kezelés, repilé oda-vissza,
| tetszes szerinti tartozkodas, okt. 28- tol

ape ehh KERDESBEN KESZSEGGEL ALL RENDELKEZESOKRE A 7

cA HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA

| 420 Spadina Avenue
i Toronto: Ontario MST 2G7———
Telefon: (416) 596810)

7. oldal

Hajszobrdaszat

Mig néhany szaz esztendével ezelétt nék nemzedékei
serdiiltek {61 és haltak ki ugyanannak a frizuradivatnak az
»uralkodasa” alatt, addig — a bubi fe] megjelenésének
alig fel évszazada ota latvanyos vallozasokkal hajviseletek
‘luecatjai héditottak.

“em véletien talan, de egy 10~20—30 évvel ezeléttl
‘film forgatasi idepét, szinte esztendére pontosan el lehet
talalni, pusztan a néj hajviseletek segitsegével.

A fodraszmestersig pedig az ulébbi évtizedek soran js-
pmét valosagos hajszobraszatla nemesedett. ‘Reg feledéshe
merilt mar az az idé, amikor Thurzé Gyorgy 1600-ban
Beécsbél hozatott ,,az hajféltsinalasban jartas asszonyokat és
leanyokat”, hogy az erdélyi fejedelem udvaraban a hil-
gyek frizuraja méltoképpen tetszetés legyen.

(Mi minden jélt siirti egymas utanban a bubi fej utan?
Az idésebbek tan maguk is viseltfk, a fiatalabbak pedig
a filmmuzeumban lathattak. A filmeknek, a filmszinész-

tall egy-
a Makszimka
(a Charlie an-

egy filmre, mint példaul
vagy, kozelebbi példaval,
gyalaibol.)

A tanyérfrizura‘— fejtetén nyakszirtig sima, are kériil
lazan géndérédé — a 30-as évek divatja volt. Ezt valtotta
a nyakhol fejtetére fésiilt géndér. A mar emlitett Mrs,
Viniver-{ is a flirték jellemeztik, Aztanitt van a mes-meg-

a Mrs, Miniver,
. charlie frizgura’’ {

ax, japanbabafejnek, esetleg Mireille Mathieu hajviselet-
nek! Keveseknek all jél, 4m akinek igen, az‘dltaldban hé-

Zselézve, tépve, melirezva

‘Marina Vlady nevéhez fizédik a Boszorkany cim# film-
yen viselt, eld] frufrus, hatul szabadon le'ég6 ..boszorkany
‘rizura’’, ugyancsak'd viselt eldszir az Ozénviz elétt eimi
‘imben lofarkat, ami azdéta is valtozatlanul kedvelt a fia-

‘A fitisan rovidre nyirt ,Szent Johanna’-haj, géndéri-
“eit valtozatban vagy siin-egyenesen is kedvelt. Jé fejfor-

‘fs visell a XX. szazadi nd Madonna-hajat: kézépen

“tiv? tupirozott, jékora kontyokat.

Aztan jétt Vidal Sassoon, és az 6 kiiléleges olléjaval tj
A haj sima volt, ré-
vid és — a specialitas — ,, dusra vagott".

‘Mindezt a gondir haj divatja kévette. Az afro-looktél
2 Tackasan kreppelten at, a lazin hullamosig szép voll
‘ninden, ami nem egyenes. Megjegyzend6, hogy a leg-
ujabb krém-, hab-, zselédauerok'nem veszik igenybe aly
drasztikusan a hajszalakat, mint a hajdani meleg dauer!

(Most mar ugy ttinik, nines ij a nap alatt: a tépett, a
zselezett, a melirozott,‘a lila-zdld-kék punk tardjba mere-
vitett hajak vagy éppen [élig borotvalt fejek, a miiszal- és
valodi parokak, pepik, azaz hajpdtlasok, miitincsek ven-
dégeopfok idején, ugyan van-e még aki olyat'tud mondant
— frizurak terén — ami még nem volt?

‘A 2000-re elérejelzett kopasz fejekkel a nyugat-eurdpai
fodraszok mindenesetre megkisfrelt{k! Csak reményk ee
nilehet, hogy ez a prognézis — ‘katondikkal, tankokkal é
kihullott haju fejekkel egyiitt — hibds eldrejetzés esupsn,
Bar igy lenne, Tan részben rajtuk is milik.

Bedecs Eva

ELEK ZOLTAN gydégyszerész eziton kézii,
hogy gydogyszertdarat 25 év utdn eladta.

Kdszéni a magyarsdg eddigi partfogdsat
és bejelenti, hogy

byogyszerkulde gt

infézi.

(420 SPADINA AVE., TORONTO ONT.)

Tel.: (415) 595-8101

VEL

” SERVI CE LD.

311 Sheppard Ave. E
_ Willowdale, Ontario M2N 3B3_
ston: (41 $2 224-5800

en