So ndcsot és segitséget kaph atnak..

| A \ sabvetséenek tagja ober minden tisztamulti egyén, Ee
munkajaban tevé-|

‘jaki annak célkitizéseit magééva teszi
kenyen résztvesz,

Legf6bb alkotmanyoz6é szerve a tagok asszességébil ala- |

kult taggyiilés. Munkajat az “Alay pszabalyban” lefektetett

elvek, jogok és kételességek alapia a évenként megvalasz- |

hg , tott tisztikar vezeti. af
SS | (Canadian "fungavians | Kezdeményezéje a volt ‘Toron! i Bajtarsi Kozdssée,
8 Suarkestistg, és kiadéhivatal: "362 Bathurst St. Toronto. amelynek az elmult évek folyamén tanysitott kultdralis, tar-
oS oe Telefon: EM-3-7678. |
- Laptulajdonos-fészerkesztd: :
-KENESEI F. LASZLG
- Megielenik minden szombaton —
_Blétizetési arak ; egeész évre $5, fél évre $2.7 5
-egyes szam. ara 10 Cent. _
_Amerikdban : egész évre $6, fél évre $3 25,
| MA4s kiilf@ldi allamokban, 6 amerikai dollér |
Vata nélkiil érkezett levelekre nem vdlaszolunk |
_-Felhivas nélktil bekiildétt kéziratokat nem érziink meg

eee és nem kiildiink vissza.
| CANADIAN HUNGARIANS
| Editor in Chief and Publisher
LASZLO F. KENESEI
_ Published every Saturday
-‘Eeitorial and Business Office : |
362 2 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada.
Adefon: EM. $-7678, |

- MEGALAKULT A RAKGCZI SZAVETSE

| 1950. janudr” 30-4n, torontoi székhellyel megalakult a| galataban latja.
: Rakéezi_ Szivetség’”, — mely a hivatalos szerveknek be lett)
_ jelentve és a gyiilésen elfogadott “Alapszabaly” ‘szerin Nar. ‘yetek és formak kézdtt mtikédé erds
_ mas célt, kévet : |

--Hasznéra kivan lenni uj Hazénknak.

“A II. vilaghabort kuliszatitkaibé
véradasi akcid,
kiildés, Lédeczi gytijtés, Csaladi Estek, Szt. Is‘ an-napi, Hé-
sik Napja-i innepségekben valé részvétel, stb.’ a nagy nyil-
vanossag is ismeri és amelynek a peticiét benyujtott tagjait

vek, a célkitiizések megvalositasara mélténak és alkalmasnak
talaltak.

célravezetébb keretek kézétt kivanja szolgdlni.

A hivatalos bejegyzés, a hatésdgi jévahagyds és védett-
ség, az anyagi feleléség, a kiilféldi vezetéségtél valé fiigget-
fenség, személyi elkételezettség helyett, elveken nyugvé
Alapszabialy, olyan kévetelmények, amelyek minden felelé-
ségteljes munka eldfeltételét képezik.

s egyestiletekre van sztik-

: _ ‘Teljesiteni akarja régi Hazdnkkal szemben fennélle k6- egyesiiletekre tamaszkodik..
Ne telességoinket,

: _Otthont sedndékozik adni és javat akarja szolgalni tag- —— megvalasztott tisztikar,
/ jainak, ee Be es |kinti. Feladatat a szervezésben, a Szi dvetség kiépitésében, a
oo " Részleteiben ; Po es - | \eélkittizések és feladatok megoldaséra alkalmas eszkéz meg-
| _ Szorgalmazza és munkélja az uj és régi haza népei kd- teremtésében latja.
itt a kélesénés megismerést, megbecsiilést és. megértést. ;

2 #

ralis értékeit Kanada életében. Ezért keresi és Apolja a kap-| kigbrandulast.
sernlagoa a hivatalos és eave. arcyveriel és. az0k menakijabe, - -Sz4mol a kézénnyel, a minden kezdeményezést ‘kiséré

nehézségekkel, az emberi gyarlésig altal vezetett ganesosko- :

| _ | dasokkal.

Szamit azonban a komoly, magyar rétegek kézr emiki-

sural = Not — és “napi politika ‘kérdésektal figgetlen
sremely{: és. _thatmanyio
-| koszinettel var. Az elfogult, személyeskedé okvetetlenkedést
; azonban nem méltatja feleletre,
| A keserii tapasztalatok utan is bizik abban, hogyha las-
s}san, hogyha nehezen is, életképessé \
| =| Rék6ezi alazatos lelkiségével visel
? megt6 orhetetlen hittel igyekszi

"Mert ‘igmét kiujultak a dicsé magy

kivén lenni,

oe kezét, hisz mindannyiunk elétt a kézis Nemzet sorsa all.
: Bajtérsi és bardti_ ‘otthont: kivén: adni tagiainak. mely | :

A RAKOCZI SZ6VETSEG. —

he kulturdlis kincseit, tamogatja miivész és sport értékeit. _
— Olyan otthont, mely a becsiilet és k6zés kételesség alap- | -HIRDETES | DIISZABAS
jan ‘ésszehozza a magyarokat, ahol tervek sziiletnek és tet- Kedves olvaséink tijékoztatésara kéz sljiik, hogy lapank bir-

_ tekké valnak, ellentétek feloldédnak, a raszorulék pedig ta-|detési dijai a kivetkezék : |
Legkisebb hirdetés (1 hasdb, 1 Mes) ose eee seen:

Magyar esalddi otthont, mely dsszegytijti ‘a hazatlanul Egyszeri hirdetés dija : hasdbonként é incsenként . .
oe felnétt, azt a magyar ifjisagot, amelynek gydézelemre kell -Allaskeveséknek 50%-os kedvezményt adunk. wie
vinnie: azokat a célkittizéseket, amelyeket a szivetség meg- gyszeri hirdetési dijakat a megrendeléssel egyiitt eldre kell

alakuldsaval meghirdetett, és elinditott.

Le LE GW

$1.20

pane’

“GYO6GYSZERT
(| AZ GHAZABA |
N'| Legoles6bban és garancid-
Nij val vallaljjuk barmely

J "" esetben légipostaval is.
| Kiildje el éhazai receptjét
| vagy keressen fel személyes
i}  megrbeszélés végett.
rTPA gyéryszerekhez magyar-
nyelvii titasitast melléke-
| liink és dijtalan tandccsal
, szolgalunk.
MED. EXPOR
26 Castle View Ave.
TORONTO, ONT.
Telefon: WA. 1-2824

MIKOR HALLGASSON
_ MAGYAR RADIOADAST ?

NY WJW 850-es hullamhosszon j
NY minden vasdrnap délelott 11

~ ELLEMES EMLEXEK A VARSGI LAZIENK] GARDENS-RoL. gasses

Varsé igazi biiszkesége a , Lazienki Gardens, mely lé bizonyitéka

-Lengyelorszig pompa és dicsfényének. Pontiatowski Stanislaus
a tizennyoleadik szdzadban uralkodé kiraly épitette. Kittinéen ren-
dezett, az uralkoddi villakkal, szinhazakkal és az arnyékos séta-

nyok kézétt elhelyezett Lengyel Hésék szobraival.

A tébb mint hdromszdz éves fenndllés alatt a Lazienki Gardens
és Varsd megszamlalhatatlan napokat élt At idegen uralom alatt.
De szepségét semmi meg nem csorbitotta. Es még mindig ott all
mint a szabad Lengyelorszag maradvanya, mely szép idékre

-emlékeztet. |
Lengyelorsziig szabad volt és -szabad lesz.

N ératél 11 80-ig.

\ | Cleveland, Me Ohio. USA.

“Kimodé ‘Tiszapart” cimen

N 9 ératél 10 6raig a CHVC

NN 1600 hullamhosszon magyar

NN misort sugdéroz. Bemondé-
Ess6 © Midge, Tel.: 21665.

sadalmi és szociélis tevékenységét (“Vilig és Magyarsdg”, |
’ eldaddssorozat, Koreai|
eurépai és magyarorszdgi szeretetcsomag |

uc |az idével, mas sem. Pedig igaz.
és vezetéségét, az elbiradlast végzé kiilgnbdzd kormany-szer- |

| lelte
Vallja azonban, hogy ehhez a munkdhoz, térvényes ke-|

ség és Ugy | érzi, hogy a KMSz is akkor lathatija el eredménye- :
sen érdekvédelmi hivatasdt, ha életképes és anyagilag eros |

désére és az eddig minden megmozdulastél dsztinisen tavol- |
kérdéseken — f felienebedys:: ~~|maradottak tamogatasara. Minden épité szindékG birdlatot|
ja fidkot, mintha attél félt volna, hogy kire-
|pilnek ; Ggy is boritotta le, egyszerre, mint -
imikor kalappal lepkét fog az ember.
lik a Szévetség, mely }
fizétt életiink terhét]
8 .}s nem sietett, felemelni - —ha csak egy is van,
: itt kell neki lenni,

nadai | | nemzet -sebei” és |
Hoa irdnti hiiségre nevelé  munkajaban témasza| | igazdn olyan idéket éliink, amikor keresniink kell egymas

$1.20]

megkiildent. Jeligeés hirdetésekért kétszeres dijat szimitank, |

7 Imady, hogy igen kénnyen gurul a krajedr
Ze ast i a a tn hn, Ae. te. te, hes A gy igen konnyen gurul a krajear.

Cim: 2872 E. 112 Street|

N ‘Welland minden szerda este]

HET KRAJCAR
Irta: Moricz Zsigmond.

Jol rendelték azt az istenek, hogy a sze-
gény ember is tudjon kacagni.
Nemesak  sirds-rivas hallik a putriban,

jhanem szivbél jévé kacagas is elég. S6t az is:
ligaz, hogy a szegény ember sokszor nevet,

mikor inkabb volna oka sirni,
J6l ismerem ezt a vilagot. A Soésoknak az

a generaciéja, amelyb6dl az apam vald, meg-
probalta az inségnek legstlyosabb allapotat —

lis. Abban az idében napszamos volt az apam

egy gépmithelyben. 6 sem diesekedik ezzel

2

iss az is igaz, hogy soha mar én e jévend6

iéletemben nem kacagok annyit, mint gyer-
|mekségem e par esztendejében.

Nem uj egyesiilet alakitasdré! van tehat sz6, hanem egy | ,
eddig is miikédének olyan alapokra fektetésérél és kezdemé-|
nyezésér6l, amely a k626s magyar célt, megkivant formak és |

Hogy is kacagnék, mikor ninecsen mar pi-

Es még 6 sem kacagott tigy soha, mint mi-

‘kor egy délutant azzal téltéttiink, hogy hét

‘krajeart kerestiink ketten. Kerestiink és

|talaltunk is. Harmat a gépfidkban, egyet az

A Szivetség sem kanadai, sem toronto! vonatkozdsban |
nem kivén estesszervezet lenni. Ezért tagja a KMSz-nek. |
‘Munkateriiletét a lényegi sorskérdések és a magyar jévo szol-|

almariumban... a tébbi nehezebben keriilt
eld.

Az elsé harom krajedrt még maga meg-
az anyam. Azt hitte, tobbet is talal a
gépfiadban, mert pénzért szokott varrni s
amit fizettek, mindig odarakta. Nekem a
gépfia kifogyhatatlan kinesesbanya volt,

amelybe csak bele kell nyGlni s mindjart van

| | teriilj asztalkam..
Az alakulé kézgytilésen — . ilyen meggondolasok alapjan
megbizatasat ideiglenesnek te- |
|| szalagdarabot,
|szétkotor s egyszerre esak azt mondja nagy
| bamulva :

) Nem var esodat. Ismeri a nehézségeket, g magyar lelket |
 Hasznositani igyekszik a magyarsdg erkdlesi és kulti- béklydban tarté fasultsdgot és a sok kesert esalddast kéveté |

El is bamultam nagyon, mikor az édes-
anyam kutat, kutat benne, tit, gyliszut, ollét,
zsinért, gombot, mindent

— Elbujtak.
— Miesodak i |
— A pénzecskék, — szdlt felkacagva az

lanyam.

Kihtzta a ‘fidkot. |
— Gyere esak “kis fiam, azért is keresstik

-[meg a gonoszokat. ‘Huncut, huncut krajedr-

kak,
Leguegolt a féldre s olyanforman tette le

Nem lehetett azon nem kacagni.
— Itt vannak, benne vannak, — nevetgélt

Leguggoltam a ‘foldre, ligy lestem, nem
buvik-é ki valahol egy fényes pénzecske ?
Nem mozgott ott semmi, Tulajdonkép nem

jis nagyon hittiik, hogy van benne valami.

. bren tartja a nemzeti ¢ éntudatot, érzi a magyarsig. erkilesi intettadad + * * rarer op + + ds ry + ry » rs |

Osszenéztiink és nevettiink a gyerekes
tréfan. |

Hozzanyiltam a fenekével felfordult fiék
hoz.

— Pszt! — ijesztett ram az anyiam —
esendesen, még kiszékik. Te még nem tudod,
milyen flirge dllat a krajcdr. Nagyon sebe-

sen szalad az, csak dgy gurul. De még hogy
guru...

Jobbra-balra délttink. Sokat tapasztaltuk

‘Mikor felocsudtunk, én megint kinyujtot-

jtam’ a kezem, hogy felbillentsem a fidkot.

— Jaj!— kidltott rdm ujra az anydm S

j}én megijedtem, tgy visszakaptam az ujjam,

gyégyszer kiildését, siirgés f;mintha a sparherthez ért volna.

— Vj igyazz te kis tékozld, Hogy sietne mar

Ikiadni az uitjat. Addig a miénk, mig itt van

alatta. Csak hadd leven ott még egy Ids
ideig. Mert lated, mosni akarok, ahhoz szap-
pan kell, szappanralerkevesebb hét krajedr

kell, kevesebbér nem adnak, nekem mar van
| harom, mée kell négy, az itt van ebbe a kis
| hazikéba; itt lakik, de nem szereti, ha ha-
|borgatjak ; mert ha megharagszik, tgy el-
jmery, ho
imer a pénz nagyon kényes, csinnydn keil
jvele banni. Tisztességgel. Kénnyen megap-
~ jrehendal, mint az irikisasszonyok... Te nem
* |tudsz valami csalogaté

gy sose latjuk tébbet. Hat vigrazz,

| verset, azzal tan
ki lehetne csalni a csigabigahéjbél,

Hanyat kacagtunk e csacsogds kézben.

Tudom is én. De a esigabiga-csalogaté na-

gyon furcsa volt.

Pénz bacsi gyere ki,
Eg a hazad ideki...

Azzal felforditottam a hazat.
Volt alatta szzféle szemet, esak pénz, az

" tnem volt.

Az anyam sa avanytan 1 fellnizott ajakkal ko-
tordszott, hidba.

— Milyen kar, - — mondta, —- hogy aszta-
lunk ninesen. Ha erre boritottuk volna ki,
nagyobb lett vona a tisatesség, akkor lett
vona alatta. |

En dsszekapargaltam a sok lomot s bele-

nk} raktam a fidkba. Az anyaém azalatt gondol-
| kozott. Ugy eltérte azeszét, nem tett-é vala-

. | tova valami pénzt, de nem tudott réla.

De nekem ftrta valami az oldalamat.

— Bdesanyaey, | Fadok én By heave ahon |

[van Deine)

rosarci, vidim anydm, aki olyan édesdeden
tudott nevetni, hogy a kénny csorgott a vé-
igén a szemébél s kéhégés fogta el, hogy
fmajdnem megfojtotta...

_KANADAT MAGYARBAG_ |

_— Hol fiam, keressiik meg, mig el nem ol-
vad, mint a ho.
 — Az fiveges almariumba, a fidkba vot.
— 6, boldogtalan gyermek, be jé, hogy
elébb nem mondtad, most asse lenne.

-Felallottunk s mentiink az iiveges alma-_
riumhoz, aminek volt tivegje mar régen, de
a fidkjaba ott volt a krajeadr, ahol én tudtam.

Ha4rom nap ota késziiltem kicsenni onnan, de

sose mertem. Pedig cukrot vettem véna raj- ©

ta, ha azt is mertem véna.

‘ No, van még négy krajedr. Sose busulj
mar fiacsk4m, megvan a nagyobbik fele.
Mar csak harom kell. Osztan ha ezt a négyet
megkerestiik egy éra alatt, azt a harmat is

megleljiik uzsonndig. Még akkor is moshatok

egy rendet estig. Gyere csak szaporan, hatha
a tébbi ficdkba is lesz egy-ery.

Hiszen ha minden fidkba lett vona. Akkor
sok lett véna. Mert az éreg almarium fiata-
labb koraban olyan helyen szolgalt, ahol sok
duggatni valé lehetett. De nalunk nem sok
terhe volt az Arvanak, nem hidba volt olyan
gdthés, sztiette, forhijjas.

Az anyém minden uj fidknak tartott egy
kis prédikaciét. ;

— Ez gazdag fidk — vdt. Ennek sose v6t
semmije. E mee mindig hitelbtil élt. No, te
rossz, nyavalyds kédus, hat neked sines egy
krajearod. 6, ennek nem is lesz, mert eze a
mi szegénységiinket drai. No neked ne is le-
gyen, ha most az egyszer kérek téled, most se
adsz. EEnnek van a legtébb, ni! — kidltotta
kacagva, mikor kirantotta a legalsé fidkot,
amelynek egy csepp feneke se volt.

’ A nyakamba akasztotta, aztan leiiltiink
nevettiinkben a féldre.

— Megallj esak, — szé6lt hirtelen — mind-
jart lesz nekiink pénziink. Az apad ruhajaba
lelek,

A falba szegek voltak verve, azon légtak
a ruhak. S csudaék-csudaja, ahogy a legelsé
zsebbe belenyilt az anydm, régtén a kezébe
akadt egy krajear.

A szemének alig akart hinni.

— Megvan, — kidltotta — itt van ! Meny-
nyl is van mar? Meg se gydézztik olvasni.
Egy, —- ketté, — harom, — négy, — dt...
Ot ! Mar esak kett6 kell. Mi az, két krajedr
semmi, Ahon 6t van, ott akad még ketté.

Nagy buzgésaggal kutatta végig az désszes
-zsebeket, de sajnos, hidba. Nem lelt egyet
sem. A legjobb tréfa sem esalt ki sehonnan
még két krajecart.

Mér nagy vorts rézsdk égtek az any&m soe
" areén az izgatottségtdl, s a munk4étél. Nem”

volt szabad dolgoznia, mert mindjart beteg
lett téle. Persze ez kivételes munka, a pénz-
keresést6l nem lehet eltiltani senkit.

Eljétt az ozsonnaidé is, el is mult. Mind-
jart este lesz. Az apAmnak holnapra ing kell

és nem lehet mosni. A puszta kitviz nem

viszi ki beléle azt az olajos szennyet. —

fs akkor a homlokdra csap az anya : :

— 6, 6, én, én szamar ! Hat a magam zse-
bét nem nézem meg. De bizony, ha mar
eszembe jut, megnézem,

— Es megnézte, Es tessék, ott is lelt egy
krajeart. A hatodikat. |

Lazasak lettiink, Most mar esak egy kell
még.

_ Mutasd esak
abba is van. :

Az 6n. zsebem !. Nojsz azokat megmutat-
hattam. Azokban nem volt semmi.

Bealkonyodott és mi ott voltunk a hidnyos
hat krajearunkkal, mintha egy se lett volna.
A zsidénal nem volt hitel, a szomszédok épp
olyan szegények, mint mi, esak nem kértink
egy krajedrt! — .

Nem volt mas mit tenni, mint tiszta SzZiv-

a te zsebedet is. HAtha

“‘b6l kinevetni a nyomortségunk at.

Es akkor bedllitott ery koldus. Eneklé

hangon nagy siralmas kénvéreést mondott.

Az anyém majd belebédlut, tigy nevetett.

— Hagyja el, j6 ember, — mondta — ma
egész délutan itt heverek, mert nines egy
krajedrom a félfont szappanhoz, hibazik az
arabél. . |

A koldus, jdmbor ared éreg ember, rdba-
mult.

— Egy krajedr ? — kérdezte.

— Hat.

—- Adok én.

—- No még a kéne, kédustol alamizsnat.

~~ Hadd el lyAnyom, nekem nem hibddzik. —

Nekem man esak egy hibddzik, a kapa féd.
Avval minden 36 lesz.

Kezembe adta a rajeart $ nagy hélalko-
dassal elddcégétt.

— Na hala légyen — szélt az anydém oe
szaladj at... > .

Ekkor eg y pillanatra megall, aztan nagyot,
nagyot kacagott,

— Jékor van egyiitt a pénz, hiszen ma

mar nem moshatok. Setét van, oszt lampa- |

olajom sincs.

Fuldoklas jott ria kaeajtél. Keserves, él
dék16 fuldoklés és ahogy odaallottam ala,

hogy tamogassam, amint két tenyerébe haj-_

tott arccal hajlongott, valami meleg. omit ott
akezemre.

Vér volt, az 6 draga, szent vére. Az anya- eo _  s
mé, aki igy tudott kacagni, ahogy a ‘Ssregény oe

ee kad

‘emberek koz6tt i is s esak K kevés ua

ROLL ESL CEPR LPLLLILT EEL LLC ES LORET TOE ETE DEED OPEL E:

DPLLODLL ORLA MEE

aS

lene