Nem sokasdg,
hanem Ldek
$ szabad nép lesz

esuda dolgokat..,

BERZSENY!

Vol. 33. 18. XXXIL. évfolyam 18, szdm

Kennedy _,,célfotos” gyozelme

edward Kennedy szenator ,,a sirbél hozta vissza" tovabbi jelélesi esélye it,
merit Pennsylvaniaban és Vermontban 94, illetve 7 Wijabb delegatust szerzett,
azonvban Kennedy remeényteleniil lemaradt, ugy hogy a jové nem kerdéses:
Carternek a kézvélemenykutaté intézetek 1116 delegatust josolnak, ugyanakkor
a massachusetli szendtor ,,ésszhevételét” esak S06-ra becsilik — Ronald
Reagan volt kaliforniai kormanyzo ugyanesak vereseget szenvedett Pennsyl-
yvanidban, ahol a volt CIA {6n6k, George Bush gyézedelmeskedett, egymillié
dollares kortes-hbefektetés ulan, azonban a vetélkedes itt is reménytelennek

tinik Bush részére,

mert mindéssze

alig 100

delegatust szerzett, — Reagan

pedig 600-an fellil All (A jeléléshez 998 delegatus sziikséges — Szerk.) — Japan
nem hajlandé megfizetni a hordénkent $85 dollares irdni olajarat, emiatt a
icherdni kormany teljesen ledllitetta a Japanba iranyitandé olajszallitmanyo-
kat (Japan sziikségleténck kb. 10°0-at szerzi be Iranbél — Szerk.) — Zimbabwe-
ban (volt Rhodesia) 5%-al esékkentették a forgalmi adét a feketék érdekében,
mig a fehéreket «jlo jovedelmi adét ugyanesak 5%-al — emeltek! — Popov,
a szovjet Olimpiai Szervezé Bizottsdg alelnéke szerint jilius 19-én_,,zavar-
talanul’(?!) megnyitjak a moszkvai olimpiai jatékokat — Iranban a témeges
zavargasok miatt lezarlak az Osszes egyetemeket — Egy tiszként fogvatar-
lott USA lengerészgyalogos anyjanak sikeres latogatasa utdn, ujabb 4 anya
folyamodolt litogatasi engedelyért. — A haldoklé Titénak csak érakat jésolnak

arvosal.

EUROPA AZ
IRANELLENES
MEGTORLASOK
MELLETT
Az Kurépai Kézis Pi
ac tagallamainak kiilligymi-
niszterci Luxemburgban ad-

tak talalkozot egymasnak, |
ahol nagyjelentéségii conte}

sek sziilettek: _

I, — Az amerikal szankei-
ok szcllemében lépesdzete-
sen, kel részietben a tag-
aliamok nuijus kézepén le-
allitiak az Irannal folyta-

tokat.

lillé infézkedés nem érin-
ti.
2, Az EKP kiligyl tana-
usa ugyanesak bejclentette,

toll kereskedelmi kapesola-|Gyetlen fore (charge
ifaires —  tigyvivé)
Az export szerzddések a- | kentettek;

vounali Jetillds ala esnek, |“ @
azonban ay élelmiszer és |
orvossag-killdeménycket a |
iiclen

ALTA,

Ht emlitjiik meg,
- Kanada federalis

merikai vonalvezetést,

mert Ottawa a kévetkezé |
intézkedéseket fogaatos- a

“ :

waa” diakoknak mar
engedélyeznek
mot;

b. Az ottawai irani
kévetség személyzetét

nagy-
fi»
d'al-
csdk-

felhivta az
vezetdségeit

kormany
olaivallalatok

hogy jelenleg
lenne — iran

olajat
vasaroini’... :

id..a moszkvai olimpiai ja-
teékok bojkottalasat ugyan-|

hogy |.
korma-|
nya — 4 hénapes habo-|
zis utan, -— hasonlé 1é-|
pésckkel tamogatja az a- |

A legijabban., folyamods see ° |
nem] Helmut. Schmidt igy jel-!

diak-vizu- |

% shely-

jékoztatasul kézéljiik,hogy
az EKP kb. szilikségleté-
nek 6 szazalékat
zi be Iranbol.

MIERT ALLY AZ
EUROPAL KOZ0S
PIAC AZ USA
MOGE?.

lemezte az Eurépai  K6-
‘26s Piac tagallamainak a
hangulatat’ akkor, amikor
az USA tuszok kiszabadita-

és diplomaciai

koztak fel:
— Remeljiik,

mutatnak |
nemzetkozi
vilaghabort:
ti hangulatra emlékeztet.”

arra, ad a
helyzel < I.

rini olajvasarlasokt6l.Ta- |

szer- | ene
igyetem  kérilli

| Khuzestan
iwaz-ban
15 halottat szdmoltak
|sze, miutén a témeg kitiz-|
|te az egyetemrél a s2elsi- |

ennyi ¢- |
leg lesz, mert riasato jeick |

|? [visszavonta
tree alot |

relvet,

HUNGARIAN LIFE

1900. m Mediu & 3. Szombat

: ennsylvanial yan @ Sulyos zavargasok

désck kévetkeznck” —
gy tolmacsolta,
a béke
sel iparkodik jobb belatas-
ra birni
meinit és szélséseges
akcsoportjat. Nos,

di-

mert az EKP szankeiok é-
letbelepese fokozatos,
majus 2l-ig, amikor a tel-
jes olajembargot elrendel-
ték — sok viz folyik le
majd — a Volgan...
Az oroszok csaknem pus-
kalivésnyire allomasoz-

— §

nak az olajgazdag teri |
lettél s a szovjet tabor- |

noki kart kénnyen elkdp-

ratlathatja a hatalmas |
hels6 zavar- | 4. Vegiil,

azn

tet: komoly
gasok sujtjak Irant,
egyetemeket lezartak.
Rasht kikét6varosban 5
személy meghalt, ezer a
sebesiilick szama az e¢

sok kévetkezmenyekent.
févarosaban,Ah-
200

séges diakokat.

Teheranban 300 sebesiilt a-

ran ugyanesak kilakoltattak
a Fedayen marsista diak-

— “™ vezetéségel az egyetemral. |
sa erdekeben a gazdasagi | |

szankciok |
/megszavazasa mellett sora |

A .KOMINTIERN"
ALAPJAIBAN
REPEDEZIK

vallozast hozott: a Krernl

Kelet-Berlinben bejelentett
miszerint ag egyes

hogy jobb |
s egységes fellépts-

a fanatikus Kho-|

ite (enyhiilési politika)
dséja’’,
Osszecsapa- |
|valasz erre Pankowtol

Vladivosztokig:
sebesiiltet és} ke dre!”
OSz- |

i Svédorszag,

|.clhajlonak” szamit.
A legtijabb szovjet kom |S4tmaznak a
‘munista partvonal gyékeres|@ Kemintern—
les alapjaiban.

az 1976-ban ai

Iranban

tot szereine sajat ideold-—
giai kardmjaba terelni, a-|/¥al nOveltck meg a Perzsia kézelé
| lomasoz6

mi magyardn azt jelentené.
hogy tamogatni kell —

szerint:

idezte eld
nemzetkizi fesziill-

az USA a

is az
kévetkezmeényekert, amelyck
az amerikai nuklearis fegy-
verek Europdban vald allo-
masoztatasat illetik;

las but
least — visszahoztak a

not
r é.

EON

gi hideghabortis jelszét.mi-

a déten-
sir-
ugyanakkor mia
Szovjetunié? Az egyhangt

szerint jaz USA

F ampana

¥ % A vilagbe-

Jonéhiny eurdpai —,,kem-
part” az aj vezérelveket
nem hajlandd elfegadni s
a fiiggetlen curdkommu-
nizmus nevéeben Enrice
Berlinguer, az olasz kom-
munista pdrt vezére — ép-
pen

sol, Romania’ ugyancsak —
Innen

 repedesek”
valuha — sze-

A FARKASSZEMET
NEZO BAGDAD &S
TEHERAN

i midlt

el-
hajlasok nélkiil — a Kremi |
jlegujabb vezérelveit,
Eurépa |
mindenesctre idot nyert, — | 1.
| gatartasa
| lenlegi
iseget: |
12. Ugyanesak
ifelelés a fegyverkezési ver-
| seny eldidézéséért;

3. THarmadszor
felelés azokért az esetleges

mi- |

Az Egyesiilt Allamok ma- |
| . pes
a je. |

,, |#oszlaviaba vald

iszobdn,

USA |

| egyetien
esak azért, mert a jugoszlay nagykéveten |
O- |

szabad | fordult;

Kindban tartézkodik. |
Napybritannia, |
iSpanyolorsaig, Jugosziavia,

fhivna az oroszokat,

hogy esdkkentik a teherdni esak hivatalosan bejelentet-
kiilképviseleteik személyze- |! Mark MacGuigan - kit)
(et, és parhuzamosan ritkit- | Usyminiszter.
jak az eurépai févarosok i-| Tajekoztatas
rani kiilképviseleti testitle-| Az EKP ugyanesak — tar- |
teinek szemelyzetet. tozkodik a jévében az i-|

téset,
ha
nines

A ,,Rakéeczi Alapitvany”’ — torontdi tagegyestiileteinek kézremii-
kodesev el — ~ majus | 8- an Fa aesore rence ar, Teller Ede, a vilag-

vacsora . ker etében eléadast tart AA abetate védelmében” ‘cimmel,
majd atnytjija a kitiintetett didkoknak a Torontoi Egyetem Magyar.
Tanszéke 1980 évi ,,Rakoczi-dszténdijat”’,

Teller Ede 1909-ben sziiletett Budapesten, ahol iskolait
vezte. A budapesti Miiszaki Egyelemen szerzett fizikusi diplomat,
majd 1935-ben kivandorolt az Egyestilt Allamokba. Itt a kutatofi-
zika terén ért el jelentés eredményeket: tébbek kézétt —. G. Gamow-
al — magfizikai kisérletei sor an felallitotta a ,,B- bomlds elméletét”’,

amelynek dénté szerepe volt a hidrogénbomba gyartasaban. A _,Man- .

hattan Project’ név alatt ismert kutatoi program vezetdje lett, a-

mely eléallitotta az elsé hidrogénbombat. Igy meltan nevedték el °°
Tellert a ,,hidrogénbomba Atyjdnak”. — Jelenleg a Fehér Haz.
fegyverkezési tanacsadéja, a Berkeley Egyetem professzora és a

Lawrence Radiation Laboratory” igazgatoja. |
Minden erejével azért kiizdétt és kiiad, hogy ‘Amerika

laghdbort kitérését megakadalyozni.
A ,detente’ idédszakaban Tellert — elvhii felfogasa miatt sok
lamadas érte. Az afganisztani események ota. nemesak Amerika, ha-

nem az egész vilag rddébbent arra, hogy Tellernek mennyire igaza_

volt. Ha a Nyugat nem mertil el a ,,detente” langyos flirdéjében,ak-

kor nem térténhetett volna meg Afganisztan szovjet megszallasa,de
t volna sor Angola, Mozambik, Etiopia,Dél-

— elézdleg — nem keriilt
Jemen, Kambodzsa és Laosz kommunista uralomatvételére | sem.

Az alabbiakban egy interju részleteit. kbzbljiik, melyet. Christop-

her P. Anderson, a People” c. folydirat munkatarsa folytatott ar 7

Teller Edével.
Kérdés: Fennforog-e ma egy atomhaborit vesélye?

Felelet: Sajnos, igen.
névekedett,

‘
*

Ewrépa Carter fenyege-
— miszerint

majus. k
dontés
szabadulasat -illetéen, az-
esetben . katonai

dea Szovjetunid csak
-alatt katonai erejét névelje. A Salt-egyezmények csak arra
jok, hogy az amerikai nép énvédelmi Gszténét elaltassdk s ezalatt

is vé-—

< Rérdés:
Felelet:
verkezés ilyen iitemben halad, mint ahogy most megindult, akkor |
egy par év alatt az elényt behozzuk, sét utana megint Amerika |
‘lesz. a vilag legerésebb katonai hatalma.

kato |
nai erejét névelic, — mert hiszi és vallja, hogy esak egy crés A:
merika képes — az eré helyzetébil — a Szovjetunié vilaghatalmi
{ferveit meghiusitani és igy egy tjabh, még berzalmasabb atom-vi-

4 szaillas alatt nyégé népeit.

Ez a veszély a detente” alatt fokozatosati -
mert ezalatt a Szovjetunio katonai ereje' ‘tilhaladta a

Nyueerets _ ley a Kreml ural gy latjak: ae az ide, hogy ae . - Megéri, mert létiinkré): és MeySokeat van sz,

orszagok kommunista part-| _
jjai, sajat belf6ldi sajatsa-| Az amugyis
gaikhoz idomitva ,,fiigget-|Kony Perssa obolbeli — tér-
len” politikat seg ket orszaga kozitti

lizhetnenek. ,
x Tegyveres KONral ‘1 rj s
Jelenleg Moszkva minden | *C8*Y°TSS konfrontacié

nyugati kommunista par: |

kézepcig
a tuszok

_intézke- (folytatas a 2-ik oldalon)

basa
|meztetné Brezsnyevet,
ileni orosz tamadast Amerika Oroszorszag-
ra zuditott alombombakkal torolja meg.

>

nai fGlényliket ki is hasznaljak (1. Afganisztan). — Ma mar a Szov-

_jetunié kezdi Nyugat leterdekeit fenyegetni, amit mar nem Ichet —
az Ongyilkossag veszélye néelktil — elttirni.

a Salt 1. és U.-rél?
Bgyoldalu szerzédések, amiket csak Amerika vesz komolyan,
arra hasznalt fel, hogy a targyalasok leple

Kérdés: Mia véleménye
Felelet:

a Szovjet kiépithesse {Glényes haderejét.
Behozhatatlan a szevjet hadaszali {6lény?

Nem. — Amerika népe és vezetéi felébredtek: ha a fegy-

Kérdés: Tehat egyértelmiien elitéli a ,,detente’’-t?

-Felelet: Igen. — Nemesak a fenti okok miatt, hanem azért is,mert |
~ az un. ,enyhiilés” hivei elfeledkeztck arrél,

hogy a nagy baratko-
zas Soran példdul odadobtak Kizép- és Kelet-Eurépa szovjet meg-

-. Szovjet invazi6, hanem 1952-ben Kelet-Németorszagban, 1956-ban

- Magyarorszagon és 1968-ban Csehszlovakidban ist Amiket Amerika

és a Nyugat dlbetett kézzel elnézett, beleegyezve a Szovjetunid ’s
szamara kedvezé ,,status quo”’-elvbe.

-Kérdés: Hogy ldtja a vilag és [ileg a Nyugat jévéjét?

Felelet: Optimista vagyok. — Evtizedekig nzden csak az un. ,j6-
léti tarsadalmat” s benne sajat kényelmes életiinket épitgetttik.

peneceer

* Most Amerika és a Nyugat raddbbent, hogy nemesak jélétét, hanem |
egyszertien létét fenyegeti veszély, ha tovabb folytatja struccpoliti-|
kajat a szovjet vilaghatalmi tervekkel szemben,. — Még nem késé —
}emelkedé hatalommal rendelkezik, s en-

ujra. hangsilyozom — ha-Amerika és vele Nyugat minden erejét ar-

ra ‘Ssszpontositja, hogy kiépitse katonai erejét, akkor a jévénk biz-|
7 tositva van. Minden erénk és lehetéségiink megvan hozza (tudomany |

he technika, teehnoldgia), hogy. mi legytink ujra a vilag legnagyobb ka-
—tonai hatalma. Természetesen ez komoly munkat és még t6bb aldo--

zatot-kivetel Amerika. és Nyugat minden honpelgaratol. —

 {teként hullanék a Szovjetunié dlébe.
robbane- |

/Pergsidban életre-halalra
|érdekek vannak veszendében és mert az

voltak |

Mert nemesak Afganisztanban tirtént |

vészese lehet. A Kézponti Bizottsag
évitett plénumain tehat jelen van a tel-

Largeat, Independent
Canadian Weekly
in the Hungarian Language

Ara: 40 cent

iF innek Tegyenek v vagy y szabadok?

Irta: Frey Andras

Az  oraszok ket
helen fenyerets

Magyarorszagon és

iranyban tettek a
kalonai lepeseket.
Bulgariahan

pedig (pontosabban Szovjet-Tilr-
kiszlanban) harom gépesitett hadosztaly-
ben al-
haderéket,

Oroesz esapatmozdulatok

Magyarorsza gon |

Nyugal-Isuropaban, Washingtonban
HPA ENSZ-nel avit hiszik, hogy a
> benyomulas nem
Az or sz nem gvydva, de —~
hogy olthon mondtuk — .dvatos duhaj™.
Csak oda szerel bemenni, ahol, mint —

1968-ban — mint a csehekkel szemben,e- |
lének | ;
amlota a sah rezsimje 1978-ban valsagba

lére és biatosan tudja, hogy nem
vissza, {Ebbél a szempontbol az 195$—
os Magyarorszag volt a habort éta az
kivétel — az is valdszintileg
kereszatiil Eisenhower megiizente az
roszoknak, hogy Magyarorszagon
keziik van.)

S minthogy a szerbek sem hagynak
magukon siman erészakot elkévetni,
feheté, hogy a Szovjetunié elébb oroszba-
rat puces szifdsaval prébalja majd  Ju-
gosalaviat a hatalmaba keriteni. Es hogy
a macedon hataron Jsszegylijtétt belgar
csapatok, valamint a Baeskara és Hor-

valorszagra neézé szovjeterék felvonulasa |
egyeldre inkadbb esak batoritas azoknak aj
allnak |

cimere, akik Tité hata mégétt
Belgradban, kapcsolatban a Kremellel.

A Perzsia hataran folyé orosz esapat- |
la.)

mozdulatok ennél sokkal kézelebbi,
lan heteken-napokon beltil esedékes
infiveleteknek lehetnek az eldjelel.

had-

bressnyey

Ina avert latszik komoly Jehetéséegnek,
merl birmit tesznek vagy nem tesznek az
amerikaiak — akar elrendelik a lengeri
blokadot Perzsia ellen, akdr nem — az

ha oa vallasi, politikal, személyi torzsal-
kodas sordn egy ,haladé” csoport — be-
Perzsia rothadt kor-

S ki akarna, ki tudna ezt kellé

Valosziniileg senki.
Az Egyestiit Allamok csak ugy tudna

| visszatartani a Szovjet haderdit a per-
figyel- |
el- |

ha Carter
hogy Perzsia

hatar atlépésetél,

Ebben azonban ket okbol lehet — e-

rdsen kételkedni.

Ielész6r azert, mert a jelek szerint
Carter nem sejti, fogalma sines réla,hogy
mend

,

‘d szerve -—- igy Magyarorszagon is — a
Kizponti Bizottsag.
A Kézponti Bizottsig tilésein részt

lvesz az uralkodé rend minden reprezenta-

tiv tagja — szinte automatikusan tagja a

'Kézponti Bizottsagnak a partkézpont va-
-lamennyi

titkdra és osztdalyvezetdje, a
part és az allam nagyobb teriiletigazga-
tasi szerveinek vezetéi, minden miniszteé-

rium és minden orszagos hataskérii igaz-
igatasi szervezet vezeldje (a Nemzeti Bank
felndkété] a Statisztikai Hivatal elndkéig.
és a
lig), minden napilap f6szerkesztéje, a
did és a televizié elndkei, a legnagyobb

Tudomanyos Akadémia {étitkara-
ra-

vallalatok vezet6i, s nem utolsdésorban a
hadsereg és a rendérség findkei, ott van
tehat mindenki, aki hivatalanal fogva_ ki-

nélfogva orszdgos jelentéségii dintések
ki-
ies uralkodé elif, az uralkodé ‘rend: ye-
“érkara: a _férend’’.

Itt van- teat . minden dontési cent: |

[uem eérte el azt a fokot.
| Jue |
gosalavia felé vontak dssze csapatokat,A- |

izsiaban faz amerikaiknak el kell déntenilik:

Jue
all kil |
ae |

fél-

‘(minden valoszintiség  szerint

kok”

ini
Laz
hogy a tiszok ellenében boesajlanak
| szabadon.

orszagban néveked@ben van a kaosz 5]

kas |
tonai erének a helyszinen valé latbave- |

jiéséevel megakadalyozni?
Vve- |

|miséginek lenni

losaggal is rendelkeznek.
gei” és ,gréfjai” tehat rangjuknal foy-

amerikai nép kiilpolitikai ébredezése még
hogy megertene,
a kérdés nem az, hogy az atomhabort

humanus es szép dolog-e, hanem az,hogy
ellie

nesifett félrabok akarnak-e lenni vagy

Szabadok?

S hogy csak akkor kertilhetik el az

lorosz szolgasdgot is és az atombombat is,

ha el tudjak hitetni Moszkvaval, hogy A-
merika inkabb vallalja ag alomhabortit,—
mint az orosz kétéféket.

Sorazalns
hiiszeges

A masik ok pedig, ami miatt  Was-
hington nehezen szanja cl magat arra.
hogy a Szovjetuniot elriassza a Perasia-
ba valé bevonuldstél, abban lehet, hogy

kertilt, a nyugat oldalan tigysz6lvan min-
denki mindenkit cserbenhagyott.

A sorozatos hitszegés azzal keazddéditt,
hogy az amerikai kormany a sah cllen
ejtelie annak az allamnak a fe-
jet, mely a vilagnak azon a tajan, az In-
diai-dcean vidékének egyetlen komoly teé-
nyezOje, Dél-Azsidban az amerikaiak — e-
gyetlen megbizhaté szivetségese volt.

S folytatodott azzal, hogy amikor a
moszkvai
mozgatott) teherani_ ,,dia-
az amerikai nagykdvetség embere-
it november negyedikéen foglyul ejtették,
Carter a sah utdn az amerikai tuszokat
is elarulta.

Szadat felajantotta,

zsinorokon

hogy amerikail

gépek egyiptomi reptiliterek felhaszndli-
isaval esapjanak le
iség éplileteire, amiket november legele-

|jén még kinnyliszerrel lehetett voina a
jesdeselek kezébél kiragadni.

Carter és | UEY

a teherdni nagykévet-

Carter e¢pp-
elutasitotta, mint az amerikai légie-
rd tervéel, hogy rohamesapat szdlljon le
abban a védtelen faluban, ahol Khome-
pihent. Jelég lett volna az ajatollal
Egyesiit Allamokba — vinni azzal,
OL

Nem

wbiles meérséklet",
hanem
megfulamodas

Carter igyefogyoltsagat nem csak a
kilpolitikaban jaratlan amerikai t6megek
helyeselt¢k, hanem a nyugateurdpai. kor-
manyok is ,bdles meérsékletet’’ latlak ab-
ban, aml tulajdonképp terroristak  cldl
vald megfutamodas volt.

Ezutan tart ki az afgan valsag. lgy
pillanatig gy latszott, mintha az Afya-
nisziant lerohand Szovjetuniéval szemben
Amerika-egy kicsit a sarkara akart  vol-
na allni. Europal szévetségesci azonban s
Japan is magara hagyta.

Arra talan kaphatok lesaznek, hogy a

"IT moszkvai olimpiai.jatéekokrél elmaradnak.
amerikai roszkyal olimpiai.jatekokrol elmaradnak

(Folytatas a 2. oldalon)

DIKTATURA SZERVE

i Ag orosz mintaju partdiktatira végrehaj-|

rum vezetdje, biirokratikus iHletéségeéncl
fogva s nem valamiféle reprezentacio
folytan. .

A jelenlévék, ha nem is az orszag leg-
kivalobb szakemberei, de mindenkeppen
azok {6ndkei, kizdrélag értelmiségick tc- .

hat, s nincsen kizittitk egyetlen nem ér-

telmiségi sem. — Nem elég azonban értel-
ahhoz, hogy valaki a
Kozponti Bizottsag plénumain részl— ve-
hessen, Az uralkodé rend kimagaslé kép-
viselOjévé is kell valnia ehhez, ahogy

egy alkotmanyos monarchia felsGhazaban

is csak nemesek vannak, de esak azok a
nemesek, akik egyszersmind (6rendi mel-
A part .herce-

va hivatalosak a Kézponti Bizottsdag iilé-
seire.

A Koézponti Bizottsagnak mar nem a
népi egység demonstrdlasa s a mir meg:
hozott déntések ratifikaldsa a dolga, ha-
nem a tényleges dintéseknek esetenként.
éles vitak kizepette valé meghozatala.E
vitakon \d6nként egymasnak ugranak az

~ folytatas 3 a §. oldalon —