Nem az én naszutam — masoké, En csak emlékek nyomaban
jarok az azottfiivii t6 partjan. Egész éjjel zuhogott, minden friss,
haragoszéld, barsonyos. A t6 lent mélyen hallgat. Multak titkai
belétemetve, kériil reaborul6é fak esékoljak, s fent fistélognek a
hegyek. |

Valamikor jartam itt s az ami é] — semmit sem valtozott. Halk
a viz most is, a fak megnottek, a bokrok elszaporodtak, itt ott
Amyvirag hazédik meg, kis szinével mosolyt dob a vilagba. Szin-

mosolyt. Oreg padok, itt iltem valamikor. A fan egy-két bett be-_

vésve — megnoétt és széjjelterjedt, rancos lett — mint azok, akik
valamikor fiatalon vésték. A kéd is a régi. Gomolyog sejtelmesen,
magasabb hegyeket, sziklakat rejt a tavolban s a vizen talan dérgo
villamok kézétt jelenik meg egy 6reg mané6, hogy levigye magaval,
gyermekkorom meséinek aldozatait.

Lerakott k6ut visz el a partt6l, fel az Greg villak fele. Az allomas
folott sargallik az 6reg haz, velem egyitt valtozott, de még van.
O is — én is. Meredek az tt, csomagom kénnyti s mégis nehéz.
Kénnyti, mert 6romet viszek s nehéz, .
esé s para fekszik mellemen. Szuszogva Allok meg, oly szép kériul-
nézni, inni a szint, Almodni a malt emlékeit és Grilni, hogy itt —
fijb6l talalkoztunk. Az emlékek — és én. Alattam kis erdei ut, rajta
két ember imbolyog, szorosan fogj4k egymas kezét. Lépnek fel-
felé, arcuk kiemelkedik a tajb6l és mégis benne marad. Barna,
szomort, esendes, azott — faradt. Faradt fiatalok. Mintha mar
éregen sziilettek volna. A hegyek sziilték, ahegyek mélyén a kicsi
hazak. Hamar élnek — sokat szenvednek — hamar tinnek el; az
emberek is a hazak is — 5s maradnak a fak, a viz, a kosa hegyek.
Azok még birjak.

,,Adjon Isten j6 reggelt — _ sz6l a fin’’.

J6 reggelt. Hat honnan tudja, hogy magyar vagyok?”’

, Latni azt kérem. Mi azt tudjuk. Azt is hogy nem idevalésinak
tetszik lenni. Ugy-e Boris?”’

Boris bélint. 6 a csendesebb, talan zarkozottabb. Néz engem
és fogja a fit kezét.

Mert ilyenkor csak az idegen jar. — no mega bolondok, mint
mi. Messzirél tetszett jénni?”’

, Messzirél? Eléggé, de lehetnék itteni is’.

,,Nem, mert az itteniek mar dolgoznak — nem sétalnak.”’

A kilféldiek itt a sz4llodabél meg a vendegek még alusznak,
mert pihenni gyiittek’’.

, Hatigen, messzirél jottem, egészen MagyarorszAgrél. S maguk
miért bolondok?”’ A fit ranéz a lanyra. ,,.Megmondjuk?”’ kérdi
téle. Az bélint. :

» Hat vegyiik sorba kérem. Magyarorszagrél vannak itt to6bben, |

1976, jalius 10

. mert felfelé visz a lép-

aigy gondoljak meghuzzak — azutan mar nem jéhetnek. {gy most
jonnek, amig lehet. Igaz?”’
,lgaz. No ez volt az egyik. A masik kérdés az volt, miiért bolon-

dok? Szerintem az a bolond, aki ilyen szép helyen alszik ahelyett,

hogy készéntené a kédb6l kibuvé felkel6é napot. Nézzék csak?"’
Nézik — nézziik. Lassan tiinik elé6 a hely moégiil s téri at mint
fényl6 goly6 a kodfatylat. Kar beszélni — csak imadkozni volna
szabad. De 6k nem romantikusak. A fit a kofferomért nyul. ,,Na
tessék ideadni, had vigyem’’. Egy darabig ellenkezek. Mi jogon
cipeljék masok az én 6rOmomet, masrészt m4ris nagyon szuszo-
gok. Meg nem fizethetem, mert érzem, 6ket megbantanam.
_,,Na tessék csak ideadni— siirget, aztan mig felériink elmondom
miért vagyunk bolondok. No addig is, ez itt a feleségem Boris.

Paté Borisnak hittak két héttel ezeléttig de most mar Abraham >

Boris, a feleségem. Megeskidtiink. Eppen két évig vartunk amig
lehetett”’. |

Nem kérdem miért nem lehetett, mert ugyis tudom. Gond,
nyomor, talan mashelyt dolgoztak s megvartak mig legalabb egy
varosba keriilnek. Sok ilyen térténetet hallottam ittartozkoda-
som alatt. De azért O mondja. Tele van banataval, szoritja a
torkat — valakinek el kell mondani. Valakinek, aki nem arulja el,
valakinek, akit a hajnali kéd dobott elébe s aki az esti kéddel va-
lésziniileg mar el is tiinik. Csak egy kicsit i epee a gondbatyut,
esak egy kicsit kiatkozédni Veszettl . . vadul... mert még az
is segit .

Hata Boris édesapia rég - meghalt, Boris tan 3 éves lehetett. A
masodik apja olah s nem akarta hozzAmadni. Hat csak ennyi.
Igy kimondva semmi de nekiink sok. Mert sok minden van mégot-
te. De ahhoz azt a magas hegyet kellene megmaszni, hogy el-
késziiljek vele, nem pedig ezt a kis dombot fel a hazig. No végre
elhataroztuk, hogy megeskisziink. Titokban. Persze Boris anyja
tudtaval, aki bir engem. J6 asszony, dehat mit tehet az ura ellen.
Mindketten egy gyarban dolgozunk. Ott is okvetetlenkedtek, de
végul is megkaptuk az utalast, hogy johetiink. Naszttra. Ide.
Tusnadfirdére. Mert Boris valamikor itt élt, mert itt sziletett.

Itt halt meg az apja az erdon, fa zuhant rea mikor vagtak. Tetszik

tudni, hogy az hogy van. Na szoval ide akart jonni.

_ ,,Hat itt vagyunk. Megkaptuk a beutalast. Elészér tgy, hogy
egy hétre Boris, jilius 15-t6l 22-ig, én meg jilius 23-t6l 30-ig. Hat
tetszik-e érteni? Mert sok volna megmagyarazni. No azutan

ijabb kérvények, papirok — azutan végiil is rendbehoztak. S el-

jottiink. Itt tudtuk meg, hogy Boris az egyik hazban kapott beuta-
last —- én egy masikba. Kilén. Tetszik érteni? Megeskidtink,
nem is templomba, hogy nehogy baj legyen. S beutaltak kulon-
kilén szallasra. Egyik itt feliebb — tetszik latni ott, a Mariska
villa megett, a masik a tuloldalon, vagy féléranyira innen. Hat
igy. Igy vagyunk mi ketten nasztiton, hogy még ennyi 6réme se
legyen az embernek. Hat ezért vagyunk mi bolondok. Na meg-
jottink... a | a

Felértink a lépesdkon, a kapu elétt 4llunk. A kapun tal multam
baratai vannak S hazom aZ idot. Félek a perctol, mikor meglatiak,

-egymas ellen. Mit szomoritsam, ha nem tudnaé...

Nem segitenek rajtuk sem a fak.
dok .

hogy megvaltoztam és meglatom, hogy 6k hogy valtoztak meg...
Nézem a két fiatalt, kik a hajnal kédét valasztottak, hogy szeret-.

hessek egymast s most itt cipelik az én kofferemet. Megélelném,
mert testvérek lennénk, ha el nem mentem volna. De elvalasz-
tott az, hogy elmentem s mar esak a nyelv egy amit beszéliink.
Mint ahogy az elsodort levélis m4s, mint amelyik rajtmarad a fan.

_Kinyitom taskamat, kutatok benne. Sértéd6tten szisszennek fel.
Rajukmosolygok, mert megtalalom amit adhatok. Nyujtom fe-
léjiik.

»Csak egy emlék — talalkozasunk emleke. Fogadjak szeretet-
tel’’.

Atveszi... nézi... betizi a szoveget... ,,Made in U.S.A”
Magyarul betuzi. Arca még barnabb, még szoborubb lesz, a nekem
szant feny kihunyt belole s csendesen mondja.

Es én azt hittem, hogy magyar.”

Egy tor sem vajhatna mélyebben egy sebben. De nem harag-
szom, hiszen honnan tudhatna az erdék, falvak sziilétte, hogy
mennyivel nehezebb magyarnak lenni idegenben, mint otthon.
Ahol nem binteti érte senki, csak a sajat 6nmarcangolasa .

Hat azért én magyar vagyok, mert Amerik4ba élek. Ott is
élnek sokan — magyarok”’.

,urdélyiek is?”

»lrdélyiek is!"’

,Az nem lehet — valaszolja. Mert ha élne odakint erdélyi,
nem hagyna, hogy mi itt annyit szenvedjiink”’.

,,.Kedves Abraham Istvan — nézek rea szomorian — mondja,
mit tehettink? Kicsik maguk a hiszszoros ellen, kicsik vagyunk
mi a szazszoros ellen. Mit tehetiink?’’

Néz maga elé, erre a problémara ma reggel nem volt felkésziil-
ve. Mara elég volt az, hogy hol élelheti meg Borist, fiatal asszo-
nyat, hites feleségét. De azért kériilmutat.

» rat tessék koriilnézni. A hegyet odaat, az erdéket s a fakat s
minket. Minket magyarokat — székelyeket. Ertiink nem érdemes
kuzdeni? Hat miért nem kizdenek értink? Ha mar kimentek...”

,Xizdink mi, kizdink — nem mondtam ki de gondoltam —
Kizdenénk
Abraham Istvan, de ismeri maga a szent Anna té legendajat,
ami itt fent van a hegyekben, félérara innen?”’

Boris szeme felragyog. ,,Hat ismerjiik, hat persze hogy énis
uusmerem. Volt egyszer egy gazda...ésannakvolthaéromfia...
és...” | |
, az aZ a mese — vagok szavaba. Boris, akkor a harangot a
rossz manok levitték a t6é fenekére. lehaztak a mélybe. Harom |
emberolt6 mtlva kerilt csak vissza, h4rom emberdlt6é alatt nem

volt harang — nem szélhatott, mert a mélyben volt a harang.

Hat most is ott van a harang a mélyben... nagyon mélyen .
ittis, ott is és a vilagon mindeniitt. S mig a harangot vissza nem Al-
litjak, mar csak kinlédas lesz a mi életiink . |
Boélogatnak néman, kezetfogunk, s nehéz léptekkel elmennek.
. sem a fiivek... sem a pa-.
, sem a kéd, mely mar. teljesen elvalt a viztél s valahol |

mert mar itt-ott engedik oket. De aZ istrang a nyakukon, Ss ha

Egy pszichiater azokrél, akik

szeretnek betegek lenni

Egy Dr. Scott Idzorek |
ja nines, az orvosi keze-

nevi, amerikai pszichia-
ter (Phoenix, Ariz.) a ko-

zelmiltban érdekes cik-

ket irt a Southern Medi-
eal Journalba. A doktor
cikkének rovid kivonata a
kévetkezé: |

— Modern életiink egyik
jellemzdje, hogy egyre no-
vekszik a hipochonderek
szama. Mind tobben van-
nak kézéttink olyanok,
akik szeretnek betegek
lenni. Ezek az emberek
kilénbézé betegségekkel
,ruhazzak fel”’ onmagu-
kat es az igazsag az, hogy

végiilis valéban betegge

teszik magukat.

— A magyarazat nyil-

vanvaloan az, hogy a mo-
dern ipari nagyvarosok-
ban, ahol milli6k élnek
egyiitt, egyre maganyo-
sabbak és egyre személy-
telenebbek vagyunk. Ma-
ganyunkban © és személy-
telenségiinkben azt akar-
juk, hogy legalabb valaki

= ha mas nem hat orvo-

sunk — foglalkozzék ve-
link és ennek is csupan
egyetlen mddja van: be-
tegnek kell lenni.

— Shanem vagyunk be-

tegek, kitalalunk kulon-

béz6 betegségeket, csak
azért, hogy a figyelmet
magunkra tereljiik. Egyal-

talaban nem 4llitem, hogy |

a hipochonderek ezt szan-
- dékosan teszik, sét a hi-
_ pochonder észinte. Annyi-
ban dészinte, hogy - meg van

 gyéz6dve arrél, hogy va- :

léban beteg.

en Tapasztalatom aZ,

hogy az orvosok nagyré-

_ gze, sajnalatos médon, ke-

 gyetlen az ilyen’ képzelt

| betegekkel. Nagyon sok or-
vos,

[ nek:

tet,

© egyszertien | meg-
: monele a hipochender”

~- Maganak semmi ba-

léssel csak hiaba veszte-
geti a_ pénzét és az én

idémet. De van, aki igye-

sen kihasznalja a_,,bete-
get’’, mert alegjobb alany,

hogy naponta megjelenjék

rendeléjében. Ha masra

nem, hat egy injekciéra.

— Meggyéz6désem
azonban az, hogy ez az or-

vosi magatartas a legna-
gyobb mértékben fokozza

a hipochonder maganyos-
sagat és kétségbeesését.

A képzelt beteg most tel-
jesen reménytelen lesz,

hiszen ugy latja: mar az
orvosban sem bizhat, mar

az orvos sem akarija meg-

hallgatni.

~~ Az orvosok altalaban
elfelejtik, hogy nemcsak
a gyomorfekély és a sziv-
baj, hanem a hipochond-

ria is betegség, mégpedig |
-igazi, valosagos betegség.

A képzelt beteg gydégyita-
sanak egyetlen médja az,
hogy az orvosnak minde-
nekelott meg kell hallgat-

nia a panaszokat és nem |

gyogyvithate, mert maga a
beteg rogeszmésen ragasz-
kodik bajahoz. A legna-
gyobb baj azonban, hogy

a hipochonder minden

gyogyszert bevesz, amit
ajanlanak neki és végilis
elébb-utébb megmérgezi
Onmagat. Annyira szeret

beteg lenni, hogy néha bele
is hal kepzelt betegsegebe.

A hipochonder a legna-

Byobb tragediaje's a . hetes:

| “biztosité

mert rafizetnek, de arany-
banya a lelkiismeretlen
orvosoknak, akiknek ki-
tiinéd pénzkereseti alany, a

képzelt beteg, aki id6t, s

faradtsagot nem kimélve

— allandé latogatoja ren-
delojiiknek. Sdét akad k6-

zottiik olyan is, aki nem
egy hanem két orvoshoz is
ellatogat egy nap, hogy el-
lenérizze helyes-e a diag-

nozisuk! os

I izessen elo. lapunkra!

GF vezetés alate

Erzsike tovabbra is szeretettel :

varja kedves magyar vendégeit

Hajvagas kilénlegessegek

461 Bloor St. W.
Toronto 4 Ontario

szabad azokat semmibe- |

venni.

szemébe mondania nyil-
tan, hogy alapjdban véve
kutya baja nines, mert ezt

ugy sem hisziel, — |
— Az igazsag az, hogy a

hipochondert teljesen_ki-

selhetének talalja az éle-

Az orvosnak soha —
sem szabad a hipochonder

habar~ id6rél-idére, —
tijabb és ijabb- betegsége- ay

cimti hatalmas irasa! A tébb mint 300 oldalas mii a legna- |
gyobb él6 magyar iro személyes elmenyeit kozvetiti dra- |
mai erével a szovjet megszallastol a végleges Nyugatra |

-vald kéltézéséig. Ez a kényv valamennyiiink életét dleli |

zasban.

ket fog 6nmagaban felfe- Ee :

dezni. | ae
lA hipochondria a leg: ft
- _tobb esetben azert nem | |

| fel: a szamiizetés fajdalmait, az elvesztett magyar nép iran- |
| ti 6rék vagyunkat, az idegen kézésségbe tértent beillesz- |

| kedéstink gydtrelmeit. Tt
gyégyitani a hipochond- | A konyvet a Weller Publishing Co. adta ki movészi gondo-
riabol a legtébb esetben
-reménytelen. Egy megér-
t6 orvos azonban el tudja |
-érni legalabb azt, hogy afl.
hipochonder végiilis elvi- |

Megrendelem Marai Sandor »FOld, foie" em mavet_

| Kaphato, vagy megrendelheté 8 dollar elozetes. bekiil- |
désével (csekken, vagy money orderen) az -alabbi cimen: |
| Weller Publishing Co. Ltd. S |
412 Bloor St. W. ‘Toronto, Ont. M5S 3 1X5 Canada

| A kényv arat, 8 dollart csekken, vagy money orderen mellékelem,

7 | TERE sink 8 eet fe leet rosette belied nfl

intézeteknek,

NOTARY PUBLIC
Volt magyar igyved | am GARANCIAVAL
jogtanacsos | | szemételtakaritast

es | trakkal legoicsébban vallal:

ss kézjegyz6 oa Cie oe
_ 887 Bathurst Street. SIPOS CARTAGE

zart bdtorszallité kocsival

~Kozmetikai 7
szalonomban szakszerii arcdpolds mellett |
manikdr, pedikur és szortelenités.

Sokéves budapesti és kanadai gyakorlattal.
Telefon: 651-6159
St. Clair — Bathurst kérnyék

_ Megjelent
-Marai Sandor

mg “ee orm be

cimii aj regénye. Terjedelme 176 oldal. Ara $6.00
izléses kartonkétésben. Megrendelheto:
Weller Publishing Co. |
412 Bloor Str. west, Toronto, Ont.

cimti torténelmi miive.

ddig ismeretlen reszletekkel 6rokitette meg.

fent beolvadt az eg mindent felszivo kekjebe.
| KOLTOZTETEST |
dump- |

Elizabeth
Hungarian |

Gourmet
Magyar Etterem

ee magyar hazi

s« @telek.
. Tulajdonos:

| Maknyik Erzsébet _ |
15 HAYDEN Street _

Telefon: 922-7107

(A Bloortél Délre a Yonge-on 4
_masodik utea balra.)

—Uaev) |

MEGNYITOTTAM

konyvelési irodamat. |

Uzletek, izemek ©
kényvelését,
adébevallasat
-vallalom.
 Jroda:

344 Bloor St. W.
Suite 601

Spadina sarok

Tel: 967-4266

Julius (Gyula)

HAVLIK

Ta magyar kiadas a legterjedelmesebb, mert az elhtnyt Herceg
Pprimas a magyar sors tragédiajat sajat életén keresztil meglepo

MINDSZENTY: EMLEKIRATAIM kiallitasaban a magyar kényv
adas biiszkesége, keménykotésben, gyonyort muveszi eimlappal

72 eredeti fénykeppe, 532 oldalon.

_Ak6nyv ara, 15 dollar — amibena postai ajanlott kildés dijais benn-
glaltatik. (Puhakétésben i is Kaphata,. ara $10. 00.) |

siler Publishing Company Limited

2 Bloor Street West, Toronto, M5S 1X5, Ontario, Canada

“Ha mindséget, igazi magyaros izi hentesarut :

ae kiildjenek alabbi cimemre ... cdr. MINDSZENTY: ‘EMLEKIRATAIM}
_akar vassrolul, keresse fel ae

c ey vet. (Luxus kétésben $15.00, | puhakdtésben $10.00)

s. : a ‘dollar vételarat esekken — money orderen mellékelem.
Zz alabbiakat Rerink N YOMT ATOTT N AGYBETUKKEL kitélteni:

Delic atessen: t
_TULAJDONOS: ‘KOCSIS SANDOR -

| |r ske - le eat &]

HEP ERE ATES CREE TERED AEE a ee ot oe eeeesenes eae ee ad Poe FER TRAV we &.¥

_‘Toronto egyik legiorgalmasabb hen: esiizletét
ooh 2 oe _ Parkolas az z iizlet mogott
" varosban - 2 foe ee oe -

566 Bloor St. we

eben ccukraszaru a |
— nalunk fap a - a
Telefon: ¢ ‘651- 3318 oe ee — E

583-3453