ae a 1. setzad ogyike legtobbet iszolgdini, Fz a. teljesftmény an- | t knyvében, Hooke Mic-/gol és ausztraliai radiées ilagd . s, zetésében (szok nevéhez fizid k, akik Ket : ogy 100—1000 supernova. elo- - | forduldsa may ey ori si tejtit- | : irendszerben is teljcsen elit a_ az. Z az6ta is ételten nite mt el eeeiot koze ia tudtak X kal |superioyaic edie syakorisdgatol. A ras te gysagu : ele pit irendszerben, _ mint amilyen. . Szempontbol é ar 6: KO rkod | Ivan szerke2 imienk is, “minded SzZaz évber volt J, L. Gree st tein n ee iden ininyban_ ) /osak egy fordul eld beldliik, r kérdés, anti a quasa _—Eay masik elmélet, ami Fowle r/ pf ane pees vie nevéhez fi 28dik, a gra- La 3 aital kivaltott | abbenssrs’ prdébalta _ Visszav ctni a quasarok rendkivill via sugdradsdt. Szerintitk a qua. | sarok kozepét e fapunk- | Att ten CCORP OA LPLEPPPIPLELELLELTEPIIETE EEA Ebb sotapce Red bap phd oath tts: APROPLOLERAITEtCL ELIE I bboae. Arsh 1% :- oa AROPRABEEE Ft COLELLO ELLOS IILEREDLSPLPLPELETROSCT NEALE DL ALES AR RP 1 6, OOCBELOELERLLE DOLL LLL A OPE RRRIERELLTEPLEEELOPLOD DDL cle lomari i csillanviznedlé cs ; ienRare te LA 200 hovelykes, azaz kat hoz az cater kb ae atmérojli Hale-tay. | ardba, Az Uj. vildgok, | esbvel M. Schmidt mérte meg al smelyek: ROrlilbelil ket éve egy-inéey quasar. fényerdsségét és 8 natarozottabb kb irvonalakkal spektrumat, § ezzel valéban cay | & ‘ LAL Dit OPM RRP ERELPEROT ELE EE: se yy igel cerejével, “hajéhadaval nite és teng aA latbot CF—101 Woodoos: és a | CF 104 1 Starfish ers hraret L repel bed canes ki a legmodernebb | uj vilag felfedezdje lett, rajzol sil ae miulszerek szemlen- | Ez az tj vildg a pill : Yjabb- igazolasat é one 2 Pl anatnyilag| a Hooke > dltal elds2dr}o ~~3 ezer millié fény- | gaimazott folyamatnak, Ale sigan vi vildgegyetem hatéran, | nl 100 milliészor ‘nagyobb- ti- ” néven ismert €fi jelen- A etoleg azon tul van. Az egyik | megd esillag alkotja, Exy ilyen | - eécel k ma a csillagdszokat | a Sule példaul olyan |csillagban az dsszehuzd gra a- ae viligon fesziilt izgalom-_ felé, hogy “can apa a hoi | cids er6 kb. szdzszor olyan ers, | orion megy keresztill ban tartjak, valdban Uj vildgok a | leber kin/see, a SSE Eat : | mint a legerisebb nukledris | 27 icles _Avasar periédusa gsiligg FASeg at. szempontjibdl, sep tel a : il me x eee Sf reakcid, ami természetesen : | FF amint az a vee | Be oe " i | A quasar sz6 az angol kifeje- datbél a t enni, Ebb6l az csillag szétvetésére _ toreksz ik re visz : hg eocne e veESO a | déval a -masoc e iéretfek quasi-stellar radio. source” |*¢* él a Hu oble-Humason tdr- (Ez a Feadkivalt nagysé Ant ara | _saké ae lie. A qu irok ale) Ae raat | ek, 'vény segtségével le lehet vezet-| tdci ord, : = ' al nyitott feje ot két rtelenti| | bord: befejezése ulan- 1 5 rokonaikntl & nia quasar tivolsdgat: kb, 6) imemesak egy. dss zehiizédasi fo: | 7 4 és igiezer milliG Tenyeyre van a ‘lyamatot inditana el a. csi nae, nem Oca: maint ay ban, hanem a foly yamat ré én ‘a BENE vdaltozdson mesy. ke 7 saan. veve még. nem jelentett graviliciés erGt is névelné és resztiil. Ez azt jelenti, hogy. ai” volna forradalmi felfedezést. Az igy az dsszehizéc ae folyamatot! quasar-m iagban, aminek az Alt-| ‘igazi meglepetés ennek és a téb- | allandéan eyorsabba tenné, Egy pmérdje tObb ezer fényév, valami | tem tit ) bi quasarnak a fényereje volt. kritikus ponton a. csillag énma- | ceydntelt, paratlan gyorsasig- teink Ree ieee tia tuddsunk /bOl is olyan fényesnek tiinje- szében valtana ki egy nukledris | gyorsasdgnak mesz- ugy novekszik sane a a eater a nak érintkext res] feliilete RE kz care 1963, en, | | Amit azdota a ‘quasarokrél 1 n oe | udott a esillag niszat, az ezt 2 é képet még titokzatosabb4 tette. | M mondani, De ha a quasarok Eee Is ler ih il f ika <2 tanuisdgtétele egyéntetii lenne és) smer rel en la itl at é sa Noa *_Nenenenhnnehttosscecer bocce aeceSSASRNSARIAA IAN SS0 SSS IAA NS NANA Sri atine sn RnR NERA RNNN ON SS MNO SANUS RES ASEAN ASIANS “pos nsnioensatiannen sanUEMONRARNENANNORNNNS ASSASSIN mango anneaneanaRNRENs ed tr i; = > TE t oe js kide rill, hogy a qua rok fényereje periéd us. Ce on abe ne sare mutatna “af sem | ositja fel a csilla riszatot ate | - fede atek - ra, hogy ezt az —eredn OREO PRAE ROLLED at P OLE AOLSAILIPAIELEL ELE LELUEDESELOD LLL PLEAD ASRS bb tb I bb Lee, OMAP Ttbnoer Ebene tt Att EEE RA Apes A MAPPER RG penverenintnnes ms raviditése és, amint a név jelzi, | olyan eiecktromagneses sugdrzd- soy forrdsalt yell, amelyek | pom optikal, hanem = radiohul-) ate ssz0n bocsajtjak ki ener- varészél, Ez az oka an. | ak, ho létezéstikre a modern | Sz at | leghatasosabb mil | hiv.) ‘fel slaszir a - tudomanyos vi- | fievelmét. Amikor a maso-! . yildghdbord utdn a radar) echnikat a esillagaszat szolea- Mak ce az elsO nagy , az yolt, fagiie ERE AACEERIOP PEELE NEN Nh RE EAP SEEABEDE ST | Hogy azokbol a nagy tavolsdgok-| gaha robbanna és a maga egé al folys fiz Hik ai hatds jatszédik rs ae Lk * et - nek (nem a szabad szemnek, ha-|reakciét, Az elmélet, aminek a lene cmainia a ay nem a legérzékenyebb fénykép | neve implésid, azaz befelé vald rjedési i se - nec pedig |2™i Jemezt analizalé fotocellds fény- robbands, meg tudna- ugyan la . ei 4 elemzinek), ahlioz azt kellett | okoini a quasar Altal kibocsatott | tin t som sem haladhatj feltételezni, hogy nem egy, ha-| 6ridsi energiat, de ugyana kor} Hi tiz szdzalékos- nem kb. 50 tejitrendszerb6l all-|roppant nehézségekbe titkdzik. | valtozds egy hénapon bel 1 jjanak, aminek mindegyikében | Eldszir is a Napnal egy 100 mil- | johet létre a fizika ezen alapelve $22 ESZARMAZOTT Sy z Ke. 100 ezer millié csillag van. | Hidszor. nagyobb esillag létezé-|szerint egy olyan testben, arni- GYASZOLIA- oe semmit, vary csak hal-| Ami még bonyolu Itabba ftotte sé q feltételezi; ue evanakkor azon- nee a kiteriedése nagyobb, mint: Ax elmilt napokban_ 99 es e aw E ; : ot % HON ger A fae™ ying esillagok jelenléiet tudtak |a képet, az az a kériilmény volt, bana legnagyobb_ témegii ie | sy fényév, . ‘tendds koréban meghalt az US. Kinutatni, oe [hee 2 a B GuASATOR Konepponti a i ot a NSB ; me Hamene | Egy nem kevé shé ta nyszert | eli Syracuse-ban ‘Chaterine ‘A kérdés ipazi oe gy robbandsszerfi jelenséget épviseli_ a mi Napunk téme | probléma forriga az a krill. ‘Young asszony, Halalat 322 le. | : ben, Aten esc : 6 - nyu at ceed cio ; Se J AOCOL ED ALARA EERE ERERELESDPBREL # Ee >a ee i ; i i pre ences nenasattseiaanannnntnenninent eeevor. . < 3 % ss yt en "4 Se im acd ‘ § “ry m% eahol az - ontikar ‘telesz- tben a APAPELERL EE OP: azonban ott volt, hogy 15—20 mutat, mégpedig egy hatalmas sia oo ey feikertiat| mény is, hogy mig 1963, decem. | zirmazottja gydszolja. Ot fia. evel ezeldtt a radidteles zképok- skalajd robbandst, T6ébb magya- érheti a ae es en ams oy . berében Osszesen 9 quasar. ‘Jéte- t ldnva, hatvanhét. unok dia. ia nem Iehetett kellden megha- rizatot probaltak adni ennek a | Sh ot ae a fUNAD | ney bas ésérol ftudott a csillagaszat, eB zk venkét dédunokaja és het. | hOzD Vallakogl AU ozoll helymegallapitast — elér- jelenségnek, de egyelére minden energia kibocsdtdsna + EBy Orla evel késGbb SZ: 4-re yenhadrom i ikunokija- volt. : S /iUlands, Fénynek | “nyom: tl ie ridiéforradsok helyzetét il- siker nélkii i, ‘Burbidge példiul si témegii csillagnak sei a “emelkede te las | oo . a8 tsines” ag