XVI. EVF. 45. SZAM_ VOL 18. No. 45, 1968. november 9 iwthorized ag 2nd class matt by ha Post Office Dep., Ottewa and “ine payment of postage in cash, A vildg mdr hénapok ota vart umilyen elhatarozo lépésre a mami hdbori tigyében, mégis epetésként hatott Johnson el- ‘nek oktOber utolsd napjdn tett 1 bejelentése, hogy — uz Egyestilt Allamok hadereje govember I-én reggel 8 6ra- jor beszlinteti Eszakvietnam és altalaban az ellenség bom- bizdsdt, renél sz6l6 parancsot megkap- “aia szdrazféldi hadsereg tiizér- 2, a Thailandban dllomdsoz6 @stizdk, a Dévietnamban lévé sertész gyalogsdg repilldegysé- iaTonkini 6bélben tarté6zko- ' eplilégépanyahaj6k bombaz6i ahadihalék tiizérsége. A repti- #anyahajok magat a T onkint . ~ Hiatal lépést tettlink ezzel kletazsia «= békéjének becstile- eatoscbres helyredllitasa felé, Goondotta Johnson elnék és hoz- hogy az 6riasi horderejif ukedésrol Hanoit is értesitet- . Lenyeges még csak az volt a Bkében, hogy. az elkévetkezd @ blyamdn Périzsban ujbdl ész- dla békét elékészité vegyes ide és az Ulésen az ameri- 2s 6s az északvietnamiak mel- adélvietnami nemzetiek és a vainami Felszabadité Front, (a atvesznek, ‘tlen széval nem emiitette, a bombazdsok besztintetése alu intézkedés, mert Eszakvietnam, sem a Vie mg nem k6é itelezték ma- at hasonl6 magatartasra, “ucok ideiglenesen sziinetel- ami arra vall, hogy Johnson i részérél_talin mégis kapott ‘ulyen igéretet a kélesinds- *. Minden esetre arra kérte hogy iiritsék ki a semleges Se l6jienek At rajta és ne 8k a délvietnami vdrosokat. hogy erre hallgatélag réall- ‘xommunistak, Tehat te az sem biztos, hogy 6n- sesen peal : a tiizsziinet, % parizsi kai ami még nem fegyversztinet, még- kevésbé béke. A kommunistak barmikor tjra taémadhatnak, anél- kill, hogy megszegnének bdrmi- lyen megallapodast, Ilyen ugyanis nincsen, Amerikaénak még ... a sajat szivetségesével: Délvietnammal sem. Hamarosan kiderlilt ez. abbdl, hogy Thieu, Délviet- nam elnéke kijelentette: Johnson elndk a délvietna- | mi kormdny megkérdezése | nélkiil intézkedett, errél ; esak 4 Gériival beszédének : ethangzdsa el6tt értesitette | 6ket, a bombdazdsi szline- | tet a maguk részérél nem | tartjdk kételezGnek és a béketargyalasokon sem vesznek részt, Az utébbi kijelentését a: saigoni nemzetgytilésen is | megismételte, amit a nem- | -zetgyiilés egyhangtian, 6ri- si lelkesedéssel tudomdsul vett. | | Hogy ilyen kéritimények kézétt Johnson elndkét mégis mi késztethette a bombazadsok besziintetésé re, arrél ezen az oldalon kiil6n cikkben frunk. Az egyoldalu intézkedés- nek csak a katonai vonat-_ kozdsaival foglalkozva, — & nem keriilte el a figyelmet, hogy Johnson elndk hivat- kozott Abrams tabornok- kal, a Vietnamban harcolé ameri- kai erék féparancsnokdval tortént Johnson szerint- megbeszélésére, Abrams nem lat rizikét a bombé- zasok sziineteltetésében, de arrél megint nem beszélt az elnOk, hogy nem jelent-e kockaézatot az ameri- csapatok esetleges kivondsa Vietnambol, | azsiabél. Mert errél is szé van egyes diplomaciai hirek szerint. Ha ténvleg idé elétt magukra hagy- nék a délvietnaml haderdt, Th Chi Minh gyozelemnek nevezi a hombasztinetet Kongbo! jelenti a Reuter _ 2 AP hirszolgdlati. irod&k: Ho Minh, Eszakvietnam elndke “oer 3-An, -_Vasarnap kijelen- BY az = Epyesiilt Allamok aa ‘lrendelt bombaszit- i nép (a Kommanis-_ Biozelner jelenti. — | , 'azdsok sziineteltetése azon- elég, mondoita, SSapatoknak teljesen el niok Vietnamot, hogy al- f° legvyen a bombdazasra. “Oita a lakoss4got, hogy anak a yé gs0 gydzele- ot ‘amerikaiak ellen, Tanekkor a délvietnami kom-- “2 Vietcong kGzzétette St He kivetelését, amelyet é *ketargyaldsok amerikai elé terjeszt. Kévetelik, amerikaiak és szivetséges ire hagyjék el Vi- | camber 31-ig ak eee Koaliciés p Kor I | fizethetnek el6 a Kanadai Ma- LE . “egye- & : i ictnamot Délvietname | “gill Mi ietnam ‘belpolitikal aL AZ |kénytelenek vagyunk alakuldsdtél tartsanak tavol min- den kiils6 befolydst. A kommunistak ezzel valaszol- tak Johnson bombasziinetére. ELOFIZETOINKHEZ ES OLVASOINKHOZ! Mivel a kanadai postad jsza- | bast jelentésen felemelték, arat a j6v6 heti szamtol | kezdve |(nov., 16) példinyonként — | centrdl 20 centre emelni. El6fi- | | zetési dijunk 1 évre 1969, janu- | dr 1-t6l kezdve: Kanaddban 7 | | dollér helyett 10 dollar, (félévre | -1$6.—) az Egyesiilt: Allamokban és killf6ld6n 8 dollar helyett 11 ee | dollar (félévre $7.—) lesz. - Azok az elfizetdk, akik: elé- | | fee kat decernber 3l-ig] | fizetési dijuka - legtébb politikai acl be azon a to véleményen van, hogy Richard Ni- | xon, a republikdnusok jeléltje lesz an gyestilt. Allamok uj elndke. A , York Times a valasztas elt- | rendezik, valamint az 1968. de- | jelentkezo- tj eld- fizet6k tovabbra is a régi- iron’ i By arsagra. _kommunistak) Igen sok amerikai és sermleges ka- tonai megfigyelé is. hajlik erre a sdt egész Délkelet- eZ hogy | Johnson elnék. ees | adott lapunk | Tau A Kled6hivatal Le egész Délkeletdzsia feladdsdt fe- katasztrofdval volna. lentené, ami egyértelmii az Egvestilt Allamok vilaghatalmi poziciéjéra és tekin- ~télyére nézve. Hanoi madris ujjong SRR ee ereeatones - tia, Jugoszlavia és Alban : \ésével és Még mindig gvakorlatoznak Vietnambant | és azt hirdeti, hogy a bombézAsok besziintetése a vietnami nép (a gydézelmét jelenti: megallapitasr a és. Johnson intézkedés¢ben | nem latnak mast, mint ugrast a St- tethe, | Amilyen kaotikus a vietnam! hely zet, ugy anolyan ellentmondd- sos a Szovietunid délkeleteurdpal és kézelkeleti magatartasa kériil kialakult értékelés, A nyugati li. beralis sajté Altaldban tgy latja, hogy a Csehszlovakiabdél kivont szovjet haderdket hazavezényel- ték. Szerintiik semmi jele annak, hogy tovabb mentek volna Bulgé- Gaulle mar kivonni magat az Egyestilt Alla- — -mok befoly4sa. ell, sdt erdsen la-_ zitotta a kapesolatat a NATO-val,