Nem sokasdg, &anem Lélek 8 stabad nip tesz ésuda dolgokat ... Vol. 39. 1 Bulldozer” Chirac profilja Az USA eg) 12, BRAIK évfolyam, 12. szam. 1986. marelus 22., szombat. A bonni Watergate fejleményei ‘thetes hadgyakorlatot tart a Mediterran vizein, beleérive a Sidra- oblot is, amelyet viszont Khadaffy Libiaj diktator sajat felségvizeinek tekint. A CBS TV News szerint egy USA-repiilégép-anyahajé belép a Sidra-dbholbe is, probdra téve Khadaffy idegeit. Ha megtdmadjak a hajét, akkor Khadaffy - kormeére iitink”, hangzott Washingtonban — Libanonban tovabbra is fogva tartjak a franeia liszekat — Sziria iraki kezeket sejt egy pokolgepes robban- fas mogott, mely Damaszkuszban a szoviel szakértéknek fenntartott épiilet kozelében robbant, megsebesitve 200 személyt — [gy Parizs és Lyon kézatt kdzleked6é francia expressvonaton terrorbomba robbant; 10 személy megse- besiilt — Az Olof Palme svéd minisztercindk meggyilkolasaval gyanisitott sze- meélyt szabadon boesdtottak, mert Mrs. Palme keéptelen volt azonositani az el- fogott személyben a merénylot — Reagan elnék a nicaraguail ,,Contra’’, USA- tamogatta gerillaknak ugyanakkor a 100 millié dollar segélyt Tools for Peace” elnevezésti kanadai c iparkodik megszavaztaini, esoport masfél millid dollar értekd drucikket gyujl6tt a sandinista kormany javara! — Ferdinand Mareos egyszeruen ,,kirabolta a iigyminisater szovivéjenck dott, A diktator és kisérete ‘ilép-szigetek népét", hangzott az USA-kiil- k vélemeénye, miutan atvizsgdlta azt az aktacsoma- got, amely Marcos bankjai és a pénzinfézetek kézotti sétét viszonyrdl arulko- jelenleg Hawaiiban tartézkodik, és 6sszerabolt va- gyondt a kivizsgalast végz6 [iil6p-szigeteki tigyész 5 billié dolldrra beesiili — A bonni kormany szdévivoje kézolte: Hdsvetig nem lehetséges kalap ald hozni a ,,Star Wars” kapesan a nyugatnémet vdllalatok szdmdra kiutaland6é rész- feladatek elvegzésének szerzddését. AZ USA—KAN ADAI CSUCSTALALKOZO POZITIV - EREDMENYEI Brian Mulroney kanadal miniszterelndk kéinapos Shamrock” iAtogatasa Wa. shingionban a mersékeltneél nagyobb sikerrel Jart, mert Ronald Reagan elndék veégiil- is elismerle oa savas csoze- sek termeészetsxennyezo, pusztité hatdsal, mely a tavak, erdok és szanto- féldek egeszseges tiszta- sagat veszélyeztetli, sat, ij infézkedések foganato- silisa reévén hadjdratot hirdetett. Reagan tovabbi 100 millis dollart ker a Kongresszus- tal az eddigi évi 400 milliés savas esd hataskutatas} alap kiegészitésekent, tovabba — Kanadahoz hasonidoan egyszemelyes felelost neve. zett ki George Shulfz USA- kiliigyminisater , nen Zsille Zoltan: A magyar gyarmalti allamszecializmus legfontosabb jellegzetes- a testben vagy azon kivil, mert mindenkeppen idegen érdekeknek megfeleloen. Ezert ege- részeiben is fokozatosan eltorzul, szervei megnagyobbod- nak vagy elesbkevenyesednek, elrakosodas és hianybetegségek ti- egvidejtileg, mig vegiil a sorozatos ampulaciok cs pro- tezisek 0) anatémidt tesenck sziikségessé, ha valaki diagnozist akar sece, hogy muisziv szeben is, madjak meg adni rola. Az atalakitasok eclja a muszivvel, majd muszervekkel vezerles. tarsadalom-elettan) hatart @zonban nem a tarsadalomtest egyalialan mukodik, a fizikai és szellemi energidkat tovabbra is , fel-fellamado és ujrasziileto tarsada- elsajatifani, amely letezéscben ezt a muszivet tortene- amely fole egyaltalan Egy fiziologial termeszetu, haghatnak at ezek sem. a vert, a hust, a velot, csak atidl ag dcletben lamtol Iehet tilee és Jogikailag termeszctesen megelozte, miisziv rendelheté és amely ezektal a mesterséges alkotmanyoktol fiiggetlentil, causa sui Idlezik. Méghozza pontosan olyan meértckben, hatekony’ szemelye- | miukoditeti, Amig maradl ben, tette a savas esék okozta i'termeszeti karok elleni ktiz-i -delem halékonysaganak lenorzését, (Kanadaban az beyszenid- | lyes savas esd elleni kam- | pany feje a volt ontaridj manyfé: William Davis, aki | ugyancsak elkisérte Mulro- | ney-l Washingtonba, de Joe Clark is szdhoz jul ebben az dkoldgiai Allamkézi bizott- sagban.) badkereskedelem igycében — melynek a legjelentosebb ellenlabasa a hatabmas lét- szamu Workers of Canada) szervezel feje: Bob White a ket fel kolesGndsen megallapilotta, hogy ,,,sem- miféle eléfeltctelt”” oOhajtanak szabni, hogy bie- tosiiva legyen a targyala- sok sima lefolylatasa. Reagan szerint kereskedelem Senn a steahad- Mindegy. hogy amennyire az efése muxodik. ( Eoz az alapvetO oka a kelet-eurépai tarsadalmak, Magyarorsza- akineck kotelességeiil cl. } kor- | mesterct q ¢ £ ‘ ee ae ort te x A két orszag kézétti sza-| Mega'akitasara UAW (United Auto| szak- | nem. . Kanada béségszarut raadasul a jo- bekoszontének szimara a jelentene, lét AZ US FRANCIA. MINISZTERELNOK PROFILJA Francois Mitterrand fran- cia allamf6 felkérte Jacques Chirae-ot, az RPR part ve- zérét, egyben Parizs polgar- az uj kormany fenntartott mely a pati- nas Hotel Matignon. Chirae a vilaghird Ecole Nationale d’Administration vegzett hallgatoja, mely annyl vezetol adott Frank. honnak. A ,.Bulldézer'’-kent ismert konzervativ politikus elddicte meglehetdsen viha- rosnak bizonyult: Giscard d’Estaing sége alatt ket évig ,,birla (részletek) meg mér- foldkove lehet mindkét fel - > “sgamdra,” Chirac | madris bekiltazott a francia | Fkormanyfonek rezidenciaba, elnik- | a kivsot. ki?’ az elnok allanddan os- torozd birdlatat, mire Chi- rac feldtihédve, 1976-ban lemondott. Georges Pom. pidou elndksege alatt a mezogazdasagi tdrea fele.| idse volt, Akkor tirtént, pidou igy jellemezte a Bulldozer” torteté tehet- séget: ,,Ha egyetlen éjsza- ka leforgdsa alatt szeretnék éepittetnl egy alagutat a la- kasom és a hivatalom ké6- zott, Chirac megtalaIna a modjat, hogy miként vigye veghez ezt a feladatot.” Chirae nem titkotja, hogy 1988-ban, amikor Mitter. rand 7 éves elndki manda. | tuma lejar, palyazni szan- dékozik az allamféi mélté-| - oo, oe | A vizsgalat gyujidlencséje | —jelenleg egy olyan ,,dona- sagra. A ,,Bullddzer” Giseard. d'Estaing és. Cha- ban-Delmas keresztezheti. Mindenesetre. - Chirae... Parizs polgérmesteri tiszt- ségét — rendkiviil hateko- nyan és olajozottan mii- kédé = politikai gépezetet épitett ki valéban ,,magas | répti” eéljai elémozdita- sa eéljabdl. KOHL KANCELLART BONNGATE” PENYEGETI? Helmut Koll nyugatine- met kancellar éppen a ‘ke- reszténydemokrata part egyik tilésén keésziilt felszd- lainl, amikor megérkezetl a ross¢ hir: a bonni kézvadi6 vizsga- latet inditott az allamfo clien, hogy megallapitsa, vajon Kohl igazat mon- dott-c oa valasztasi pénz- ligvi hozzajaruldsok szdm- szerai dsszegeit ietéen, ‘es nem leplezett-e el néhany fonalrendor] pucesal férvénytelen allamot alakit, vilag ellen hadviselésre és vilagméreti gydzelemre késziilé unionak. Akinek allanva a haborira c¢s gyozelemre elokésziilve, sajat néepe ellen indul hareba c¢s belsd gyarmatositassal alapozza Hadszintérré valtoztatja az orszagot, gazdasagot, hadrafoghato tomeggé az egész polgari tarsadalmat; (ni és dolgozni akaro polgarok tomegeit. A ,régi vildg’, a .régi urak’ hogy Pom- ‘hogy part) 1980 kzutt, pénziigyi tamogatast elnoki ter-| veil foleg Raymond Barre, | amidta -°1977-ben stvette |. | ‘no spanyol ellenzeket olyan jelentés pénzdsszeget, amelyet Nyugat-Nemetor- szag egyik legnagyobb ipari vallalata, a Friedrich Flick ado- Industrieverwaltung manyozott, suba atatl. Kohl annyil — beismert, azalatt, mialatt a (kereszténydemokrata elnoke volt, 1974 és ia Flick kon- igenis elfogadott és az- CDU szerntol zal érvelt, hogy bar a tikai célokra tirtént vallala. ti adomanyok a torvenybe litkoztek, ennek ellen¢re a Flick 1970 és 1980 kozott ‘ki. | lénbéz6 tébb mint 12 markat osztott ki, partoknak clora”’ iranyul, Kohl tudta neélkil amelyet . titkar- ‘noje, Julianne Weber még | 13 500) 1977-ben vett at dollar értékben, | Kohl a Bild Zeitung cimti | kifa- | c et x . |—- eshetdsege mialt nunk a francia ulkolmany szdvegét, vajon : we : +f ee Wb ’ n : r LA ne yur! helvz ‘ = és a ragalmazd vadakat ne- erre a vaidban nem ,,hétkoznapi” helyzet | jre mikent alkalmazhatok azok a paragra-| ¢, egy darabig éppen Chirac volt a mi- napilapban kesertien kadt: keresebb dllamfdje vagyok, vetségeseknek tarfom’’, En. | 3 —_ . * Pe Bees Pt Si a e FY 4 . well ik. TRERMET a ; al Sh nek ellenére, néhény politi-| fusok, amelyekrél azt mondjak: a tilté pa most ugy | lAQa: jobb volna, ha mas. (de Oket ... kai szdvetségese valaki lenne az orszag élén. A SPANYOL NEPSZAVAZAS A NATO KERETEBEN TARTJA IBERIAT elott jésoltak, hogy Felipe Gan- zalez szocialista miniszter- elndk minden rabeszé!a mii- vészete nem lesz eldg ah- hoz, hogy a tobbségnek td- atte. — Folytatas a 2, oldalon ~ lagial az egész legeloszor hatorszagga a cHeni hare jelszavaval mozgositja Gket, még akkor is, amikor a reé- ellen, orszagaban. gon pedig mindenckelott a gazdasag mai napig meglevd és az allam- szocializmus — vagy a% egész tiarsadalom — telics pusztulasaig mec nen? sziintethefG kellosscgenek, igy peldaul a masodiknak rangsoroall s a ranchezedd parazita tervgazdasag szimbidzi- fekete oakhonomia, sanak is.) A hodito ember szemleélete gyozott Ez a rendsrer mindenekidlGtt a .hddité és birtokia ember szem- aki feltetlen engedelmességge] eselekvo Osszeesklivo partot szervez. Adinek partja ka- -- lélet€nek gyozelme™. Aze, partszolgalatesokbo] 6 & gi urak mar rég elporladtak, s legfeljebb egviigyli mesék. figurairdl, vagy -még inkabb most rajtuk basaskodé helyetteseiktél vehetnek mintat. A jelszd, amely a rombolds alig leplezett mamorat tikrézi, megis a régi vilag elleni harc marad. Valajaban sétét, diabolikus uszitas legjobb tradicidik, vallasuk, kultdrajuk, keik, gazdasaguk, anyagi os Seellemn Kineseif, salletk es testvereik azzal a céllal, barmire idomithate esbeselékre osszak és » diiflesseck a “népet sajat intézmenyeik, eérte- Nincs semmi meglepetés: mar az Gsmarxizmus palyazott egy Uj papasag tronjara Az internacionalistak tudomanyos szocialimmusa mar sziiletése- kor egy vilagvallas dogmatikaja volt. Kifejlett, nemzetkézi, nemze- tek feletti, (vagy inkabb albatti, a memzetkOzi alvildggal kapcsoléda) osztalyhaboris gépezete pedig az eddigi legagresszivebb, legexpanzi- vabb és leghatcekonyabb imperialista eré korlati sztikségszertiscggé tetle: ‘a beavatkozdst minden nemzet belsé . Alapelvvé és kételez6 gya- iigyelbe. Semmibe vette a nel mzeti hatarokat, beigérte és megvaid- sitotta atlépésiiket. A nemzetecskek és népeeskék ligyell a vilagtor- )(Folytatas a 4, oldalon) a ie |part koalicidja ‘pour la Démocratie Franeaise) poli- | millid dollarnyi| »Eurépa egyik legsi-| azt i ‘jak el iaz elnéki dGntést! | mut. —- valoban elndkol -azonban a miniszterelnodk kezében marad| az orszagos politikal vonalvezelés gyeplo- je. Bar az elndknek kell szignalnia min | UT a ; - bs gue oe ay..ee |Masik téredéknek a szélsGbal szamit: . den uj térvényt, ugyanakkor az alamfo. | ybal s2zamit: a ‘nek nines hatékony vétéjoga niszterelndk a felelos! jményben — ha az allamio partja ,,viszi a|francia miniszterelnék. # Jacques Chirac, Chaban-Delmas, Giscard a'Estaing személye elotérben Mit jelent a francia ,,jobbkanyar’ A mult heti szamunkban kazolt eldre-| jelzések pontosaknak bizonyultak, mert az 577 mandatummal rendelkezd © francia nemzetgyulés testiletében a ket jobboldali (RPR — Rassemblement az UDF —~ Union Pour la République, és meg a tébbséget, tehat Francois Mitter- ‘and, a szocialista part egyik vezére, egy- ‘ben allamf{o, valdban abba a kényes hely- zetbe kerilt, hogy akarva, nem lakarva, vagy elvei ellenére egyiiimlkddjén a jobboldali koaliciéval, avagy, nem varva be allameinoki tisztségének tovabbi ket. esztendejét, inkAbb lemond allamfol mél. tésagardal ... Megindult a szocialista part levaltdsi ,,lavindaja” Laurent Fabius, a francia szocialista kormany je‘enlegi feje, egyben iaz a ,,cso- dagyerek”’, aki 37 éves fejjel vette at a ‘kormanyzas gyeplojet s ezzel o lett az aj aki a legutolsd| legfiatalabb kormanyfd, szaz évben a legkevesebb évekkel rendel. ikezett a hatalomatvetel idépontjaban, beadta a ,kivesot”. A nagy rdbeszéléképességérol fiatal ismert Hogyan intézkedik a francie kormany? A ket “ kilénés hazastars” esetleges epyliithalasianak — szerintiink érdemes ragrafusok azért vannak, hogy megszeg. és oly jelentés az allamelnok kezd- is ellengrizze. Mitterrand keresztitra érkezett A francia alkotmany szerint az dllam-| elnék nevezi kia kormanyf6t, azonban az elnok vdlasatdsal @ nemzetgyulésnek is jova kell nagynia, ami azt Mitterrand hiaba nevez kj olyan szemeélyt, akit a jelenegi jobboldali tiébbséggel bird | imegfelelonek, | nemzetgyulés nem tart mert az esetben egyszertien nem fogad- Eppen ematt igen valészini, hogy Jacques Chirac kine- yezescre kényszeriil, aki amellett, hogy Parizs népszerti polgarmestere, egyben az| Sza- | elnoki meéltésag varomanyosanak is Ag e'nok — az alkotmany ért venyjavasiatok keresztiilvitelének meg. akadalyozasara. »Marad, mi volt, a puszta lég"? Ezek ulan milyen hatalom marad még a szocialista dllamfd kezében? Nem jelentos, mert: szerint nem keriil sor. Az is jelentés, hogy az elndk kézvetleniil nem valthatja le a miniszterelndket, tehat 1a jobbeldalj kur. megindul, amint Fabius helyere aj, RPR) vagy UDF parti személyt iiltetnek. Annak ellenére, hogy az allamelnok egyben a hadsereg féparancsnoka, azon- ban a honvédelem c'ldtasdért mégis a mi- Tehat végered- szerezie| = pu, , tee. G84 Az elndk és a kormanyfojeloltek elnékvalasztasi urndk eldtt, a kézéletben semmiféle szerepet vallalni iteszi: él .j volt, réadasul az ellendllasi mozgalomban amon § allamférfil emlegették Francois) Mitterrand elndk utédaként. Most, a jobb:] }oldal elsopro.gydzelme lattan, Fabius ~ iMedelmesen — bheadta lemondasdt, s ez-| 'zel meginditotta sa levaltasi .lavinat’, ami! ‘tovabbi fejek hulldsdban fog jelentkezmi. | | . ‘|d’Estaing, a most mar 60 éves volt e’ndk |szemelye, akif 1981-ben éppen Mitterrand -|buktatott ki. | utan | manyféi ideiglenes | ostaing szerepet ‘kaphat a kabinet tke. fellapoz-| | nisztere'ndke, | ,osszerigta a patkét”’, és — ki az erdsebb -jalapon — Chirac-nak mennie kellett. Az. Nos, a jelenlegi francia alkolmany aj /gaule-ista korszak sziileménye lévén, al- | kalmazkodott diktatorikus igényeihez, -erdt Ssszpontositott ‘ben, amely akkor elégségesnek bizonyult, Egy nappal a referendum ‘hogy P artjanak lobbsége reven egyben 8 Ne ta eg ge | HEMZetByuesl a kozveleménykutats | ‘intézetek credményei agyastarsak egyiitthalasa” idején? bizonyos: jelenti, hogy | telmeében | iszerenel egyrészi ai Front Nationa ni a kabinet iilésein, | pel egyrészt a Front National nevti | szélsojobboldali part, mely az Eurépa Par. mindazonaltal er-| ésszetétele | jobboldali. zus folyamatossaga attdl a perctol kezdve, szot"’ a nemzetgytilésben -—- a valdban szamos hangzatos hatalommal bird al- : —~ ezuttal Mitterrand — szerepct ligyancsak gizsba kOti a hateékony e!lendr- zésként intézmenyesitett megkétések bék- lydja. versenye Amennyiben Mitterrand nem varja be manddtumanak lejartat, és Laurent Fa- bius kormanyféhéz hasonléan lemond, ak- kor a legnagyobb valdsziniiség szerint Bordeaux polgarmesterét, Jacques Cha- ban-Delmas személyét tartjak a legplau- zibilisebb elndkje’Gltnek, annak ellenére, hogy Chaban-Delmas immar 1974 éta, mi. kor Giscard d’Estaing-tél wkikapott™ az nem