Nem sokasdg, hanem Lélek $ szabad nép tesz esuda dolgokal... RBERZSENY! Vol se No. oo oe XVI. - votyam & 6. szam | A nagy temetes Anglia fejedelmi gydszpompaval bucsuztutatta Winston Churchillt, Szaztiz orszag képviseldi kozdtt koronds ural-| kodék és dllamf6k egész sora is jelen volt a temetésen. | Erzsébet kirdlyné mellett Juliana holland kirdlyné, Bau- douin belga, F rederik dan, Konstantin gérég, Olaf norvég ki- raly, Janos luxemburgi fejedelem, Bertil svéd trénérdkis, de Gaulle elnik, Erhard kancellar is résztvett, valamint az ENSZ elndke, a NATO, CENTO, SEATO f6titkara. Wa- shington és Moszkva gdt a nemzetkGzi taldlkozonak is beilld temetésen. Johnson elndk nem utazott el: tovabbra te reficiyes beiegségére hi. vatkoznak. De nem utazott el Humphrey aleInédk sem. He- Iyettiik Rusk kiiltigyminiszter utazolt, de Londonban 6 Is ,beteg” lett és a temetés eléit visszareptilt Washingtonba... Moszkva pedig Konyev marsallt kuldte Londonba. Miért éppen Konyevel? — kérdezik az ujsdgok és politikal vonat- | kozdsokat keresnek. 204:177 ardnyban megvé- té6ztik az Egyiptommnak Churchill temetése Urigyet ; adott arra, hogy az ENSZ| megint elhalassza a nemfize-; tik kizdrdasat. A jelek szer int | tovabbi halasztasok yarha-| tok, Csu En-laj kinal miniszter- elndk kézben azzal fenye- getézik, hogy ,,szines” ENSZ-t allit fel. Ez a jol id6zitett zsarolasi: kisérlet természetesen arra, jo, hogy az ENSZ engedmeény| dran is igyekezz¢k megtarta- ni tagsagdban a Szovjetuni- ét... (Indonézia kilépése is szolgalja ezt a célt s lehet,| hogy végsé soron Gromiko| tervelte ki a kilépést Moszk-| te a kongresszus munkajat vaban.) j-~—~- hangoztatja Fulbright. (A Nasszernek juttatott élelmiszer feleleveniti egy ré- NASSZERT? gebbi eset emlékét: 1956, ok- 'tober 23, utan az ENSZ élel- Wash anak oo azonban : nemcsak a szoviet fizetések- | kel van gondja, de az ame- rikai fizetésekkel is. Johnson elndk most terjeszti a tor vényhozas elé az inj segely-| programot, de Fulbright, a szerdtus kulligyi bizottsaga-— nak elndke idén nem vallalja | |, hogy a program szdénoka | lepyen. Fulbright valtozaso- | kat akar a rendszerben, hogy | a kGzvéelemény kifogasait leg-| MLLER PARA ERE OED SEP DDO: szer-segélyt. A kiiltigymi- niszter azonban utdbb azt ezt ne hagyja jova és ,ne késse meg az elnék ke- zet es az ilyen vitdkat, dal, Az amerikal segélyprogram @ ETESSEK-E Washingto cA tey | felkészult arra, hogy Magyar- orszagnak gyors-segélyt jut. tasson. Mar fel is vette a kapcsolatot Budapesttel, mi- ‘kor New Yorkbol utasitast -kapott, hogy minden kapcso- ,latot szakitson meg... Eb- ben az esetben az ,emberba- rati’ szempontokat dllitottak le.) alabb részben elkeriilje. * DE GAULLE . a. arene ES GOLDFINGER ... Johnson ai régi rendszert akarja folytatni, | Az amerikal Amertkai pens; sgondok | Amerika valtozatianul 35 dol-|! romilott. azonban talanyosan képviseltette ma-| on orfkal ad6fizeté polgart kiildendé amerikai élelm!-| kérte a szendtustdl, hogy, Az elmult hetekben tijabb Fulbright el akarja kertilni| Johnson] & nem banja — alapveté elvi| § valtozisra egyikiik sem gon-| | szamos egyed! térvényjavas-} latot provokalt ki és terhel-| arannyal is} najlanddé aranyat el- adni kiilfoldi kormanyoknak | iés bankoknak (M.E. jan 30.), de nyilvanvald, hogy a dol-| lar értéke 30 év alatt sokat A kiloénbézet az terheli, aki nem vehet ara- nyat a “jelzett aron, Ez a rendszer lehetGveé te- szi, hogy Amerika dollarkész- letét kUHOldrél megnyirbal- jak. A Fort Knoxban 6rzott és a! Goldfinger-filmben népsze- riisitett amerikai aranytar-| talék 957-ben 23 billid volt, ma 15,4 billis. ,;autdkaravanok vittek el ara- nyat az erédbdél és a pénz-) miezési vilagszervezete, a FAO) &§ ‘Brezsnyev, az uj szovjet parivezér hdrom napig Bu- dapesten tartézkodott, de ldtogatasdanak hirét csak tavozdsa utan hoztdk nyil- vinossdgra. (A Idtogatds- sal kapcsolatban kiilonféle talilgatdsokat lehet halla- ni. Walter Cronkite televi- zids hirmagyarazé példaul azt a Ilehetéséget emlitette, hogy a szovjet csapatok kivondsdrdél is sz6 volt, az esetleges victndmil ameri- kivonulds Koszigin Vietnamban szilarditottak pénziiket, a utan dollart szereztek, hogy | ell. olyan csatornat emlit, amely | nem miellékes: | kulféldi csapatok hazahiva-| Toronto, 1965, februar 6. vilagban nem titok, hogy a »merénylet” de Gaulle mt- ve. A franciak elészér meg- az aranyra valtsdk at. Elvégre | 6k jobb arfolyamon vehet> £ nek, mint az amerikai polgd-, Py [ Indidban is volt két én-| rok. Az angolsziszok most a nemzetkézi politika Goldfin- gerének tekintik de Gaulle-t (sok mas hasonlat k6zétt), pedig nem de Gaulle a hibas, | hanem a dollar. Es nem lesz. elég, ha egy-két csatornat el- zarnak a dollar kidramlasa (A sajté rdadasul ket egyaltalan sat és a kiutazd vizumok megaddztatasdt 50-100 dol-| § | ldrral. Mindkét intézkedés dr- || talmas lenne. A segélyprog:| ram pedig tovabb dntené ki- |felé a dollart.) | A dollar stirti emlegetése dsszefiigghet Washington vi-| etnami terveivel és indokolja 4\a visszavonulast! ® UNEGETO POLITIKA Vietndmban vijbdl elvesz- |tett egy diplomdciai csatat | Washington. A hadsereg el- sOpérte az amerikaiak altal Meotdhh szearvoyatt ‘Hee Boy, Bok eet et ee ¥F ratikus’ kormanyt és Khan tabornok ujbol megszerezte * ja hatalmat. Taylor amerikai ‘kdvet nem akarta ezt-—~ most viszont Khan nem akarja ‘Taylort. Van olyan hir, amely sze-| rint Taylort haza is ren-| delik és a titkosszolgalat fOndke lesz... Koézben Koszigin szovjet mi- niszterelnGk varatlanul eluta- zott Eszak-Vietnamba. Talan lelérkezett az alku ideje. Laoszban is katonai puccs volt, de eredménye még nem ismeretes, (Délkelet-Azsidban | Egy didk dlte meg Perzsii- | ;™Ma mar oly zavaros a hely- ‘ret, hogy a felszinre keriild neveket tébbé senki sem itartja érdemesnek megje- gyezni.) Szajgonban ujbdl Onégetésre keriilt sor. egetés, miutan Sasztri kormdnya a hindi nyelvet tetle meg az or-| szag hivatalos nyelvévé, -Madraszban és mds tartomé- |nyokban, ahol ezt a nyelvet }nem beszélik, elnyomsd intéz- | kedésnek tekintik Sasztri rendeletét! Perzsid a ban pedig megélték minisztereIndket, Ali | SOSZTONYI PETER: 2. II. A NAGY VALTOZAS | Az AVH) sziklaszilardnak hitt biztonsagat Sztalin hald- la renditette meg. Minthogy a szovjet dllamvédelmi hatd- sig irdnyitadsdt mdr nem egyetlen diktator tartotta ke- zében, hanem a hatalmi har- cok soran kialakult allam- és Nartyvevetde mcr tas Le ee Behe? RR koelott : rai- ta, megvaltozott az AVH szer- kezete is. Ha Rakosi meg is finargdt aspart- fétitkaranak, s az AVH tovdbbra is enge- delmeskedett neki — a mi- niszterelndkséget, az allam- apparatus iranyitasdt Nagy nak. Onallodan gondolkodott AVH mindezt fogesikorgatva tlirte, ahol tudta szabotalla, nyiltan azonban mar nem tudott fel- lepni. Amikor Rakosi 1955-ben tj- lekedni. Az M erenylet Perzsiaban ‘Washington taviratban tdajé- ‘koztatta Belgradot, A tavirat arra utalt, hogy Amerika elis- -barati jran Tgaz, ezek az AVH_ biintetd- intézetbdl vald rennek megszegését? Elészor /suttogva, kértil-k6riil pillant- va, — .beszéltek Atélt élmé- rnyeikrél. Mikor ezért senki Imre vette at. Az tr] minisz-| terelndk nem bizonyult Ra-| kosi dréton rangatott babja-| 8 igyekezett Onalldan is cse-|4 f6t akasztottak fel, vagy vert |AVH (2). A képviselék AANA RNR legutébb ; baj van. * Hear nosy 30 év étal kai fejében.) one ARS ores SSRASSBANRRE oe ea, sean pe ra feltiikerekedett Nagy Im- rével szemben, csak részlege- sen kertilhetett sor az AVH. ni A torontdi Kereskedelmi | foglalkozik a vasftigginy mé- Tanacs évi ezévben Lord Roy Thomson, | ségii. Lord Thomson a vilag) a kanadal szarmazasi an- legkulOnbozdbb részén dssze- gol ujsagkiraly volt az iin- sen 108 lap, szdmos_ radid- nepi szénok. Az 1600 [Snyi és TV-dllomds tulajdonosa, kdzinség soraiban Ontario | ‘nagy hatalommal rendelke- tartomany. tigyszolvan min- zik a kézvélemény befolydso- den vezetdje és gazdasagi té- lasara. nvezdje megjelent. A vendeg-) A s76nok »East of Berlin” cim- figyelmeztette hallgatdit, mel — a kommunizmusrol) ‘pe ringassdk magukat tartott eldadast. olyan Hluzidkba, mintha a A multimilliomos lapvezér,| kommunizmus természeté- aki az utébbi két évben tébb-| ben alapvets valtozis dllott szér fart a Szovjetunidban és; volna be. Hruscsovval is targyalt, nem a koegzisztencidlis politika k6- mondott sok olyat, ami a) vetkeztében. Gazdasdgi rend- magyar hallgatd elGtt uj len. |szere ma is a termeldeszk6- ne. De maga az a tény, hogy zdk teljes allami tulajdonba- a kommunizmust valasztot- vételén és a magadntulajdon ta beszédje targydul, olyan teljes kiklisz6blésén alap- kozonség eldétt, amelynek | szik. Végcélja valtozatlanul a nagzyrésze legfel jebb az tizleti | ter ermelés oly méretii fokoza- lehetdségek szempontjabdl| sa, hogy majdan minden NANO IEE ND i thin neg Ee pt a | Churchill dézvegye és fia, Randolph Churchill, ImMuUN niz mus t = ncs alapveto valto egyén sziikségletének megfe- diszvacsorajan | gGtti vildggal, nagy jelent6-| lelden, ingyen részesiiljén | fogyasztasi javak mindegyi-| sz6nok mindenekelétt! Hruscsov szavait idézve hang- mus kézdtti kompromisszum meénykedjék senki” — mond- | séget mar jobban érdekli az) orosz nép életszinvonalanak | lagforradalom minden dron q vald , Kina viszont még az elsdé for- ligazi veszélyt. A Szovjetunid nem hajlando tobbé nagy ha- | boras kockazat vallalasdra kébél. E céljat ugyan az eld- adé véleménye szerint soha/ sem fogja elérni, de mire a kommunista vezetéség belat- a, Soeoralt 4: talan két generdcid tapasz- talatdra és a szabad vilag kemény ktizdelmére lesz, sziikség. sulyozta, hogy az igazi kor-| munistak ma is teljesen el- képzelhetetlennek tartjak a kommunizmus és a kapitaliz- lehetdségét, mert meg van-| nak gyézédve rendszeriik t6-| kéletesebb voltdrdl és végsd gydézelmérdl. »Abba se re- ta Lord Thomson —, , hogy a kommunistak énként ki- engedjeneck hatalmi kértik- bél egyetion uralmuk alatt lev orszdgot is, amire a magyar forradalom eltip- risa volt a legjobb példa.” | A eae jOvGr6él az eldadd bizta-| |tébban nyilatkozott. Szerin-| lie a fejlédés a Szovjetunid- ban az gyengiilé: és a praktikus; szempontok eldtdrése felé ha- ideologia’ iranyzat lad. A satalini iddktdl eltérd- en az ujabb szoviet vezetd- emelése mint a proletar vi-| gydzelemre juttatdsa. radalmi laz stAdiumaban van és ezért Kina jelenti ma az a kommunizgmus uralmanak: inem emlitette beszédében en Zas terjesztése érdekében. A ki- naiak viszont hajlandok. Hossa taviatban a Nyugat | uigy gyGzedelmeskedhetik a kommunizmus felett — mon- dotta Lord Thomson —, ha ha anyagi és személy! Al- dozatvallaldssal és oénfe- gyelemmel erdsiti demok- ratikus rendszeret és ezzel példat mutat a jovd | allami berendezéstiket kere-| s6 afrikai és azsiai népeknek. (Kar, hogy Lord Thomson n az dzsiai és afrikai népek mel- lett azt a vasfliggGny mogol-| ti 110 millidnyi eurdpait, akit| ‘nem kell meggyézni a nyuga- ti rendszer elGnveiré! és aki a szabad vilag legjobb szé- vetségese lenne a kommumis- ta ideolégia elleni harcban. 'Elmulasztott rdmutatni arra is, hogy a Nyugat nem lenne mai szorongatott helyxete- ben, ha t6bb erélyt mutatott volna a miitban a kommu- nista erdszakkal szemben, nem végzett volna félm unkat Koredban, Kubaban és nem ‘nézte volna tétleniil a magyar forradalom leigdzasat, a ber- jini fal felépitését.) N. Gy. Baal SZABOTAZS Edmonton, Szabotazs tor-| tént az észak-albertai hadi. replildétcren, amelyen: ameri-| kai jeteket javitanak, A sza- botér megolt egy drszemet, majd tébb repiildgépet meg-| rongalt. (A kanadai sajt6 csak annyit tud, hogy egy Hubach nevii német “pevan- | dorlét Grizetbe vettek: arra a: kérdésre nines felelet, hogy | a szabotazsnak van-e kom-. rurusta vonatkozdsa.) pmunkajanak a ,régi alapo- kon” tdriénd folytatasara. Nem azeért, megvaltozott volna, hanem mert idékOzben a szov- jet—magyar attételek modo- sultak és igy megvaltozott a magyar allamvezetés techni- kaja is. De Nagy Imre els minisz- | iterelnéksége idején nemesak | faz AVH allamigazgato gépe- | zele kényszertilt tiresjaratra, | ‘hanem a (lassti, vontatott) irehabilitacids eljardsok so- ran csorba esett a testilet politika-erkdlcsi tekinteélyen | lis. A mtiperek elGkészitéit, ikivitelezdit el jarasok fenye- 3 igették, amelyek sordn nem mintha Rakosi | AVH-témlicdk szimoltak bérténélményeik- Manszurt. ban nehéz idSk varhaték. (Es ez az eset is felelevenit egy 1956-o0s emléket: Magyaror- | szig néhanynapos szabadsa-| ga alatt, tehat a november 4-1 szovjet famadds elétt| IRR 1 merl azt az orosz igényt, hogy a Szovjetunié hatarait orszagok zék... Tito ebbél megértet- te, hogy Washington hagyni fogja a magyar szabadsap- hare eltiprasat. Ma mar arra kell gondolni, hogy Perzsia, | sot Tordkorszig is szegélyezi | a Szovjetunid hatarat.) szabadult személyek. elbocsatasuk utan hallgatdsi kételezettsé- giikr6l irasbeli bizonylatot adtak, —de a XX-Ik part-| kongresszus hatasa alatt, ugyan ki vetette szemukre csaladtagjaik eldtt, majd ké- sébb munkahelyik6én — meg KR EX | sem. szélt rajuk, sot a feléjiik | arado rokonszenv szinte fog- szinte foghatéva valt — bat- mar egyre merészebbck let- tek, Erdeklédéssel fordultak sors- és bajtdrsaik felé, lista- kat allitottak Ossze, statiszti- kat szerkesztettck, amelyek-| bél kitudddott, hogy csak a Rajk-per kévetkeztében 597 agyon a bortondkben az 1956 nyaran mar a nyilvé- nosdg eldit is szdhoz juthat- tak a Rakosi-Gnkeény életben- |. maradt aldozatai. Rajk Julia) a Petéfi-kornek a Magyar Nephadsereg Tiszti Hazdban tartott ,,régi illegdlis kom-| munistak talalkozojan” nyil- tan kimondta: 1944-ben, a fa- sizmus éveiben is bért6Ont vi- selt, de az ott elszenvedetick kézelébe sem jGhetnek az embertelensé- eéhez. A heti- és napilapok sem zarkdztak el a vélermény- nyilvanitas elél. A budapesti | OKTOBER 23, Népszava egy szeptemberi szamaban Rajk Laszlo tarsai t6bb hasdbon kereszttil be- rél, s a kivégzett ktiligym!- niszter feleségének egyszert- ségében is megborzongato ‘emlékei férje utolsé percei- rél, — amelyet cellajabol az AVH jévoltabol akusztikailag szegcelyez- | Largest, Independent Canadian Weekly in the Hungarian Language Ara: Kanaddban 10 cent, mds orsz4gokban 15 cent Bladen falu temploma és temetéje, ahol Churchill hamvait sirba helyezték. sail. A gyaszolok nagy tome- gének néma tuntetése hitval- las volt az Onkény korszaka ellen, Nem kommunistakat temettek a szdzezrek, hanem egy korszakot szerettek vol- na lezdrni. A temetést kdve-| t6en tébb helyen a vadrosban kisebb ttintelések zajlottak le, amelyeken elészir hang-| zott fel a pesti utcan a jel- sz6: ,,Vesszen az, AVH!” A part, — hogy még mentse a menthetét, — Péter Gabor ‘feje utdn Farkas Mihdlyét| dobta oda a témegnek. A Szabad Nép oktober 13-i kéz- leménye szerint a volt min- ‘denhaté honvédelmi minisz- tert, Rakosi jobb kezét, kit eldézdleg mar kizartak a part: bol, a legiébb Ugyész utasi- tasdra ,a szocialista torvé- nyesség megsériése miatt” | Srizetbe vették. Ugyancsak a szocialista torvényesség st. lyos megsértése miatt a leg- jtalmas témeg kiserte utolsd | ber 23-ra (1) mintegy ezer ha- utjara Rajk Laszldt és tar-| tarért rendelt fel, tulnyome- irésazt Péesr6] Budapestre, hol a ,kUl6nboz6 objektumok védelmére” osztottak bedket. Ennyl eré birtokaban Piros ‘bizakoddan nézthetett a vir- hato események elébe. PIROS LASZLO TEVEDESE S ezek nem késlekedtek! Az Epitéipari és Kozleke- ‘dési Miiszaki Egyetem didk- gylilésenek értelmében AZ egyetemi-ifjusag 23-ra a len- gyel valtozasokkal szoliddris »néma” tiintetést szervezctt, amely egyben az ifjusdg k6- veteléseinck aldtAmasztasat ‘is szolgalta volna. A felvonu- lasra meghivtak a févaros lizemeinek munkasképviseld- it is. A tlintetés megtartasd- rol — annak rendje és modja szerint — a belligyminiszté- riumot is értesitettek. Pirost a hatdrozott fellépés meg- hokkentetie s az engedélyt a fobb ligyesz utasitdsdra azitiintetéshez nem adta meg ligyészség okidber 15-én eld-| Sét, az egész varosra csopor- zetes letartéztatasba helyez- -tosulasi és felvonuldas}) tilal- ‘te Farkas Viadimirt, Faludi | mat rendelt el, Az egyetemi Ervin, Szendi és. Szanio Gydregv ,vole" Gyorgy védelmi tiszicket. Mindannvi- an Rajk Laszlé és tarsainak voltak vallatoi. De ezzel a gesztussal a {6- meget mar nem Ichetett le- 1 forra- dalom felé... Tévedés lenne feltételezni, hogy az AVH vezetdi a Gerd Erné vezette part Koézpon- |‘ ti Bizottsagaval egvetemben, tétlenll és elékésziletieniil fogadtak az oktober 23-1 ese- rmeényeket. A budapesti Part-| bizottsag egvik tagja, a for- szamolhatiak a part, de még’ kivetni tudott, — megrendi-|radalom alait tragikus kériil- Moszkva_ védelmeével sem. Nem voltak vakok, hogy ne lassak: Rakosi az 6 feijlikkel kivanja tovabb uralmat biz-| tositani, A Szovjetunid Kom-] munista Partjanak XX, kong] ¢ resszusa, Hruscsov titkos | be széde utan a testiilet dnbizal maval egylitt dsszetartdsat is elveszitette. Sztslin utdn az riilt, s mar Uj szellemben ne- velt tisztek, nyomozok nem mutattak hajlanddésagot ar ra, hogy tarsaik cselekedetei- ért a felelGsséget és az eset- leges kévetkezményeket val- laljak. Iey tortéent, hogy 1956) Jak. Igy torte ey 16k” is, amelyekben csak a part magasrangu funkciona-| nyarén egyes AVH-tisztek ti- tokban a partellenazék felé ‘igazolasdra még informacio- kat is szolgaltattak Rakosi ellenfeleinek. Ennek egyik eredmeényeként valt példaul koztudotia Budapesten a part [Gtitkdranak a poznani zavargasok tirtigyén kidolgo- | zott ellentamadasi terve, a : »400-as listaja” is (1). | MEGSZOLALTAK AZ ALDOZATOK De egyéb valtozdsok is t6r- téntek. Az 1955/56-os években hirtelen megszolaltak a tit- kos perek soran elitélt, kény- -szermunkataborokba hurcolt Is a vontatott ammnesztia so- ‘tették az egész orszagot. “i telték az embertelen, biinds haldla -AVH-sok feleldsségrevondsat | WUAl Ss leaszigortibb elitélésiiket AVH kitelékébe ke-| 2 genase tapogatddztak, és készséguk | -VESSZEN AZ AVH! A kézvélemény pedig mind | rételjesebben hallatta hang-| val Ujsdgok hasdbjain koéve-| Fal HE mégpedig (kihangstlyozva!) nem holmi zart targyaldsok soran, hanern igenis nyiltan, az egész orszag szine eldtt! Napirendre keriiltek és szé- les k6rben ismertté valtak riusai és az AVH torzstisat- jei vasdrolhattak, illetve iidiilhettek. Az orszagos fel- hdborodasban az AVH tiszti- karanak alacsonyabb rangu beasztottjai is osztozkodtak, akik nem, vagy igen csekely meértékben részestiltek ezek- ben a ,kedvezményekben” s akiknek fizetése, ha maga- sabb is volt az altalanos nép- hadseregbeli vagy renddrseé- gi hasonlo illetményénél, mégsem bizto- sitott nekik olyan megélhe- tést, amilyet kivantak (3). Az események most mar rendfokozatuak |. fgyarosba vezényelnéne (4). De Piros Laszlé beliigy- | syAmara ezek az, diiltek a fegyverek . rerdk is kevésnek Idtszotiak: | ta oktdéber O30 utdn a feeyveres fmeényck kozott meghalt Me- 26 Imre még oktober elején figvelmeztette Nagy | hogv jo mert Gerd nagyszabasu pro-. ween Az MDP. lesz ivokaciora késziil, akkori elsd titkara (aki sem- ‘mivel sem volt jabba julius- ‘ban menesztett ‘egy mesterségesen kiprovo- Rakosinal) kalt tiintetésre, sét kisebb zavargasra szamit, ami aztan a leghatarozottabban s a leg- erélyesebben elfojiana s en- nek kapcsan az ellenzékkel valé leszaimoldshoz a lcheté legiobb tirligvet kapna. * . . ai? * 8 it}. a ,zart boltok”, a ,,zart tdi provokacié E kivitelezéséhez még katonai erdékre is sztik- ség volt, mivel a f6varosi Belsé Karhatalmi Zaszldal- jak (AVH)} — szimszerint kett6 — az akcid lebonyolita- sdhoz kevésneck mindsiiliek. Igy a partvezetéseg a Honve- delmi Minisztériumot is be- vonta terveibe, ahol oktdber 10. és 20. kazdtt, egy ecgész sor éjszakai tilésen, kijelol- ték azokat a honvédegysége- ket, amelyeket a ttintetés ki Imret, | résen lennie, sajté. vitdia” allam- | em ea N : i robbandséra haladéktalanul |: miniszter csillapitani. Budapest s az|is sor rarszag népe rohant a A belligyminiszter, ‘te hatasara, erre rekat s amikor az ifjdsdg mar ‘kertjét és megkezdte felvo- ifjtisdg azonban nem allt meg féluton. Okiéber 23-an deél- -utdn 2 dra k6ril kiildétisé- get menesztett a Partkoz- nontba ¢s a kormanyhoz a Parlamentbe, amely bejelen- fetie, hogy a tilalom ellenére keriil a felvonulasra. kornyeze- beadta de- elhagyta az epyctem nulasat, radion visszavonta a délelStt kiadott tilalmi pa- rancsot. Oktober 25 délutanianak és estéjének eseményei ismer- tick. ¥ 2 (Folytatjuk.) SAAN JEGYZETER (1). A Petdfi-kdr emiekegetes ubin, 1956 hintus Rakosi ellentamaddsha akart dimenni. Bizalmasaival Gsz- szedliftatott ery 400 fdnyl listat azokrol az ellenzéki kommunistak- ral, akiknek letaridztatasdval, dey hitte, meg tudja fékezni ellenfele- it, 8 meg tudja fdemlifeni az or- szig onépdt. A letartdztatanddok nevsora azonban kifudddott. Is. mertté valt nemesak az ellenzék kGrében, hanem Moszkvaban is. Ennek egyik eredményeként jou Mikojin Budapestre, s kényszerl- tette ki Rdkosi Mivozdsat, (2). A Rajk-per dldozatal kOzill nem mindenki nyert amnesatist 1956 oktdberdig. Igy pdiddul Stolte Istviin, akit az AVH 1949-ben Bécs- bd! rabolf el s a Rajk-perben tanu- ként haszndlt fel, csak a forrada- lom kévetkestében, 1056. noverm- ber l-én sgabadull. a (3). Ko tanulmdny szerzdjenek, sainos, nem volt mddjdhban, hogy az AVHtisztek fizetdsére yornat- kozdan megbizhaté adatokat taldl- i, | 4o™- {4.) Zole Ferenc: , Amikor eldir . Mi bénitot- iev a ‘zdld’ AVH-t a morzgési- | erdk vezetéset?? ROxiil Magyat gyorsan peregtek. Oktdber 6-/ totta. Utasitdsa értelmében a Iffisdg, Budapest, 1957, februdr an a Kerepesi temetdben ha-| hatarérparancsnoksag okté-| 23, 2. 0.