Th Haina alka a most le lenne 16 90 6 Van-e aki e nevet nem ismeri?.... . Menjiink egy lépéssel. ‘tovabb és mar most hadd aruljam el, hogy Higel Hajnalka ~—- Csikagéban sziiletett de ez a! az USA nagyvarosat jelenti, hanem — Pest, talan ,.bedacizik’. Inkabb azt utalja. mikor padjabol a Csikage nem a Nem szeretett iskolaba jarni, pedig j6 esze voll. Me- ‘gis rettegett, mikor kihiviak felelésre. Nem attél félt, a szivéeben teriilt el! Egyik oldalrol a Damijanich utea hata- | katedra felé somfordalt és a t6bbi gyerek kineveli [élre- rolta, meg a yén Aréna tt, (ma Dozsa Gytrey ttnak neve-| taposott cipdjéet, agyonstoppolt harisnyajal, esetien szok- zik): je. 4 Thékely of, nomeg a Rottenbiller utea, romantikus, veils faSoraval. niumi iddk utan indult igazan fejlédésnek ez a varosrész; — tovabbi hatarai: a.Keleti palyaudvar épiilett6mb- Tulajdonképpen csak az 1896-os mille szégy nyacskajat, melyet a nagymama varrt dssze. — ki tudja i milyen megmaradt hulladékanyagbél. Hilgel Hajnalka rellte magat ebben a rossz ruhacskaban, — kiss8 sze- gény, 6reg nagymamaja helyett is. Pedig 6 végtelentl bal- egymasutan épiiltek a hatalmas bérkaszarnyak, benne. vanyozta ezt a nagymamal, — hiszen olyan esodalatosan szuk, ..egyszobakomfortos”’ laktak e terlileten, mely oly zsafelt volt, hogy meg az L941-, es népszamldlas adatai is .-Csikag6ét” lakasaival, Szegény es saladok. tudott mesélni! Hajnalkanak elmondta, hogy a nagypapa| munderjan kitlintete-| mutattak a févaros. seket viselt. A esalddi hagyomany szerint Gérgey, Klap- _szazados volt a szabadsagharcban s legsiirfibben lakott negyedének. Valdsziniileg a pesti fan- ka, Péltenberg sajatkeziileg tlizte fel e kiltintetéseket Hai- tazia mert gy képzeltek, hogy a tavoli amerikai nagyv éppen ilyen sitet, zstifoll bérkaszarnyakkal telitelt. Mikor Htigel Hajnalka szliietelt 1899-ban, még aranylag kevés volt a fentebb emlitett, sivar, ollani varoskép, hogy egy-egy hatalmas bérhaz .,felhé- kareoloként” erelkedett ki az egy-kétemeletes, ven, kuny- hdszeri hazaeskak kéztil A kisebb hazak lakéi — {leg a gyerekek — kivanesiskodva nézték az épiild épiiletszir- | homliokzali lakasok valamivel nagyobbak lakasoknal. Az épiileteken beliil, emele- wm Thue] nyelegeket. A voltak az ,.udvari _ nt belsé, nyilotl kérfolyosd. — az dn. zodatt. PAY tee ee oe ht fang Hiigel Hajnalka sziiletésekor él még az agg Kossuth a miniszterelnék nemrég mondott Lajos. Grof Szapary, le posatjarol: helyébe az élelmes Dr. Wekerle Olyan tehetséges emberek vollak a kabinetjében, igpett, éppen azeért nevezte el e terliletet ,,Csikagonak”, akkoriban | hatal-| mas berkaszarnya Csikagoban. Valahogy ugy nézett ki az | mint pl. bard E6dtvos Lorand, a vallas- és kozoktatastigyi mi- _ kislannyal. nalka’ régmeghalt nagypapajanak széles mellere. Mikor| raros is, Hajnalka elmerészkedett a Damjanich utcdig, akkor esze- be jutott. hogy neki igen sok Kone vane rég meghall vitéz, vérland tabornokhoez, mert az 6 medaliaja! A nagymama volt a esalddfenntarté is. Sze- rény kegydija, — mit elhalt ferje’utan kapolt — nem fe- ; dezetl volna két lakbért; — mikor lanyaval és kisunokaja- val Gsszekllozdtt, akkor még egyetlen Lakbért sem! Sze- |rencsére volt egy tavoli rokon a Belvarosban, akinek jol- pmiend fenhernemiutiziete voll. 6 alkalmazta Hajnalka nagy- tél, vakulasig. A munkat haza is vihették. A kislany is reszt vell a munkaban. Ez volt az élete: délelétt az elemi- % ee -iskola, délutan, kes6 estig a lepedtszegés. A SZEBB VILAG VAGYA A szebb—jobb vilag érzete, Mldgioja akkor kéliéz6tt be | gsszebaratkozott egyik osztalytarsnéjevel, a kis Spitzer Spitzeréknek ékszertizletiik voll a Csémiri niszter és Hieronymi Karoly, a beliigyminiszter. Erkel, gton és ar anylag kényelmes polgari lakasban laktak. Egy eee # Ferencet, a nemzet nagy zeneszerzéjet mar hoz szogezte a betegség, de aki Budara vetddétt, az lat- halalos agy-| alkalommial haita még Joékai Madrit, ki meg-megszakilotta a .Sarga. ‘Spitzerék fligginyeit. perzsaszényegeit, vitrinjét. olajnyo- irasat, hogy setat tegyen kertjének rozsai kézdlt,| a macskak6ves uteaeskakban. Rézsa” vapy a ELETE Hiigel Hajnalka nem keriilt soha Budara: alkalma a nagy iret megesodalni. voll, kézelebbrél: a Nefeleics utea. dak-csodajara — meg ma is igy hivjak. Damjanich utcatol a Thékély dtig vezet. Ez az utca éppen Csikagé kellés kOzepe. A ki Hajnalkanak ez voll az egész vilag. Mint apré gyermek dehogyis merészkedett volna a. (Hajnalka idejében még Csémiéri a Thokély dton tal! voll a neve.) Hiigel Hajnalka egyedill lakolt a mamajaval. Apa nem volt a haznal. Hiigel Janos nyomdasz urra. az édesapja- ra csak homalyosan emiékezell Hajnalka. egészen ici-pi- eikorabol. Hiligel ur sziiknek érezie a csikagoi kislakast. Sokal olvasolt; ttirelmetlen, ideges ember volt. Sokszor kijelentette, hogy ,fulladozik” sak kérnyezetében. Nem! birta kia szobaban: kicipelte Greg karosszékét az akacfas | udvarra s ott cigaretlazott. Sokszor, varatlanul eltfint a hazhol, el az ulcabdl: ilyenkor a felesége sem tudia, hogy hova ment. Addig-addig tlinedezetl Hligel Janos a Nefe- lejcs ufcabdl, Soha hirét-hamvat nem hallottak tébbet. Nyoma veszett. Hiigelné nem voll meglepve. Tudta, hogy elébb-utébb ez Jesz a vege. CsOndesen eldegéli Najnalkaval, akit egyediil nevell s mikor a kislany hat éves lett, szépen, kézenfogva elvitte dt a kézeli elermni iskolaba. Hilgel Najnalka megin- dull az éleidton. igyvéd és kazi jegyzéi jroda. ALTALANOS JOGI UGYEK. Az elsé consultdtio dijtalan. Beszéiek magyarul, 663- 3711 (este) 111 Richmond St. West, Suite 802 Toronto, Ont. M5H 2G4 Canada ' EUROPEAN SAUSAGE HOUSE. INC, 145 NORF "INCH DR., DOWNSVIEW, TORONTO, ONTARIO Telefondlja be’ rendelését! 416-663-8323 Itt megtaldthatja Eszak-Amerika legfinomabb bicskal-médon kéedectt hentesdruit: Kolbaszokat, hurkdakat, felvagottakat, stb. Privat fastélést vallalunk. Kannyen és gyorsan megkézellihetd a . Steeles we i vdros barmelyik részerél a korszerd 400-as & 4Ol-es futakon. Parkoldsi probléma nincs és vasdr- dink megszabadulnak a varosi fore galomiol. Uvietvezet6: KADAR TLONA Hentesmester: NAGY ELER NYITVA Reggel Redd §.00-16! Szerda §.00-151 Ceitéridk 9:00-tdl Péntek 9.00-10! Szombat 9: 00- tal bd | nT wns we bs Csikagobol, mig egyszercsak véegleg elliint. | mataikat, Rajétt arra, hogy létezik egy mas vilag, — még Csikagoban is. — egy fényes, gazdag. kényelmes vi- jag! Mikor hazakeriilt, akkor hatdrozta el, . De ho- Az 6 vilaga Csikagé' gyan? Lepedészegésbél? Eezt ag uteal — cso- Az uteaeska a- A Csikagoé-negyed lakoi csak akkor hallhattak muzsi- kat, ha kisziirédéit a cincogds valamelyik sarki kocsma- bol. Azt is legtd abbszir elnyelte a részegek olromba kur- jongatasa. Voll — szerenesére — masfajta zenei élvezel is: kintornasok jarlak az udvarokat; érkeztiikre megje- lent a .,gangon” a bérhdz apraja-nagyja. Hullott a papi- rosbacsomagoll fillereeske, krajearocska az udvarra! Haj- i nalka jol emlékezett egy sanlikalé hegediisre is. ki a hél-] | | gy rek szivel is megrezegtelle éedes-busan szold szerszama- | val. Hajnalka a kintornast szerette jobban, polkakat is jatszott. Hajnalka ilyenkor egeszen extazisba I jétt, Elfeledkezve kopott ruhdeskaja mialti szégvenérdl, ilyenkor tancolni, forogni, hajladozni kezdett a verkli tite- Pmere, Mikézben vidaman forgott, — agy teiszett: a kopott poroléallvany, a poros, vén akacfa, az egesz haz, gangjai- val, lakéival forog kériildtle. Ha a szemet behunyta és dgy tancolt, akkor meg ‘elllnt az akacfa, a porold., eltiint egész koérnyezete, el a Nefelejcs utca, — eltfint az egész Csikagé ... Csak a kintorna biivés-bajos hangja zt- gott, morajlott, Omlolt Hajnalka koriil. Onfeledten tancolt, — faradhatatlanul. HUGEL HAJNALKABOL — HONTHY HANNA HNiigel Hajnalka az egesz életet végiglancalta, végig- énekelle. Nem volt szandékomban elmondani élete térte- netet; — akkor kényvet Kellett volna rola irni, mindéssze sziiletési kdritimenyeinek leirasa volt s annak a kirnyezetnek izelitése, felnéit. Ha ifjukorat érintettem volna, akker a Rakosi Szidi néni hires sziniiskolajaba villem volna el — kepzeletben az olvasol. Eletet mar tObben megirtak, — még lébben fogjak a jovében megirni. Legteljesebb biog- rafiaja alighanem akkor fog megsziiletni, mikor Magyar- orszag Hiigel Hajnalka sziilelésének szazadik évfordulo- jara fog emlékezni. Tiz esztendé mulva. JUNASZ GYULA (1883-1937): Tavaszvaras A déli széiben lehunyom szemem Es gyéngyviragok szagat érezem. Az esti egen violas a szin _Es kikeletben jarnak almaim. A ho al6i mar dobban boldogan A fold nagy szive s eséndesen fogan A esira melybél aj élet terem S bimbok bomianak majd sztiz réteken. Az 6rék nap még bagyadtan ragyog, De tavaszosok mar a esillagok S az éjszakaban zizzend neszek, Egy uj vilag susogja mar: leszek! A fOldre f[ekszem, hallgatoem szivét, Az égre nézek, kemilelem szineét, ig, f6ld kézitt angyali tizenet Hirdeti a jévend6 életet. Mert boldog ige ez és szent igaz Ibs Grék térvény és aldott vigasz, Hogy. gyGz az élet, duzzad és dagad S elénti mind az éeska gatlakat, hogy] O nagypapajanak téle is van] mamajal is, edesanyjal is. Lepedészegést végeztek, latas-| a kis Hiigel Hajnalka szomort kis életébe. mikor jobban. a Spitzer-kislany a szilletesnapjat tinnepelte| ' és Hiigel Hajnalka is meghivast kapott. Szdjtdtva bamulta | 1883-ban a Nemzeli Szinhazban is bemutattak. A magy }irodalomban keves olyan alkolas van, amelyik annyi elis- hogy 6 bezzeg! | addig nem nyugszik, mig valahogy meg nem szerzi maga-| - — nem volt | nak mindazt a jélétel, amit Spitzerekneél latott. . -hany] spremi Bakonyi Muazeumban. | mert 6 vidaém| D& vat a haz, —J Fs amelynek @ Célom| /katonal melyben — mint kiselemista —| alighanem | | kellemetiensége volt a ro- man hatésagokkal, Sebeszeti Klnikajan. /keres miilétel egy tizenket -éves kislanyon hajtotta vég- Kilencven esztendeje sziiletett s alig harom éve halt a : meg, — 86-ik életévében. Nemrég avattak a siremiékét a Ho... | —— | , a OTe tee tit gs é pana fi Iegesz even at csoportos utazasok Magyarorszagral. Farkasratl temetéOben. A siremléknél Nemeth Marika, a i} tagja emlékezett a Nefelejes ut- @ Févarosi Operettszinhaz cai kislanyra, kibél a magyar szinhazmiivészet nagy pri- madonnaja lett. Elete elvalaszthatatlan volt a magyar # re , szinhazi kultura toriénetélél. Tébb mint nyole aévtizednyi magyar iértenelem. Hiigel Hajnalka ott lenn piheni ki e ‘fordulatos évti- zedek faradalmail a siremlék mélyében. De az orszag né- pe 6s az orszagon kivil el6 sokmillidnyl magyar szivehen mar régen nem kislanykori nevén szerepel. A Nefelejcs utcai akdct fanak. a kopott poroloénak mar nyoma sincs; a § santa hegediis éppeniigy elttint az ulcabdél, mint Csikago faradhatatian kintornasa. Honthy Hanna neve, mosolya, hangja, bajos szinjatszadsa azonban mélyen benniink el, — amig esak éllink ... eocrecsmccccmoest ©) Lord (2 ctemscnnmeenmeal CP Eek 0} Stceoncsesmenecercnedl 02 bored € Sememeceneremenment Sl 1983 MADACH-év Suite évyel ezelétt keriilt bemutatasra .,Az ember tra- (ameummeomee gédiija’’ eimti Madach mit. Szellemi életiink fontos finne- pe ez a centenariam. Madach Imre 160 éve, 1823-ban szilletelt a Nograd me- gyei Alsdsztregovan, Betegsége mialt az 18148-as szabad- sagharcban nem vehetelt reszt, de mégis bérténbe kertilt [g52-ben, mert egy politikai menekilltet rejtegetett birto- keen, esaladi birtoka és otthona teljesen fel voll dulva, A csa- ladi tragédidja mélyen megrenditette lelkét és az irdsai megteltek az emberi boldogsag problemainak tanulmanyo- zasaval, 1860. marcius 26-an fejezte be .Az ember tragédiajat”’. | Arany Janos miutan elolvasta a mlivel, elész6r visszariadt /Madach irasanak a darabossagatdl, de miulan ismét elol- vasta, latta a mili értéket, és 6 maga Is segitelt ..Az ember tragediaja’’-nak atjavitasan. Az igy kijavitott szovegert a Kisfaludy-Tarsasag és az Akadémia tagjai kiézé fogadtak. Az unneplest mar betegen fogadta es 1864-ben meghalt. Madach halala ulan ..Az ember tragediaja” vilagsi- kert aratott. Az Osszes europai nyelvre leforditottak, és ar merest vivoll ki maganak, mint ..Az ember tragediaja”’. (R,. L.) HAZAI HIREK @® VESZPREM