| 1988, Soh A Arok az amerika! katondk, akik 19045 tavisedna az Biba mrelletti Torgaundl orosz bajtdrsaikkal kezet fogtak, nem sejlettek, lentés amerikai kételékek fognak Eurépaban allomasoz- ni. Nem az egykori ellenfél, a Német Birodalom [éken- fartasa céljabél, hanem annak érdekében, hogy Europa szabad felétél tavoltartsak a volt szévetségest, a vildg- urnlmi eéljait soha fel nem add Szovjetunidt. »Vasfiggony” Tiz hénappal a Német birodalom kapituldciéja utan kelt6 fulloni beszédében mar egy Stettint6él Triesztig hu- zodd, az eurdpai kontinenst tkettészelé ,,vasfiigginyrol” beszélt. E hatarvonalat kezdetben ideiglenes jellegi de-| markdciés vonalnak szintak. A Németorszag ellen har- cold Szévetséges Hatalmak Eurépai Tanacsadé Bizoltsa- | ‘*"s * a harom nagyhatalom vezetéi keriilték a ,kényes kérdé- ga (European Advisory Commission) 1944. szept. 12-1 Jondoni mregallapodasa érielmében hazta meg, abbdl a célbél, hogy a békekélesig elhatdroljdk a szovjel mesg- szallasi ivezetet a nyugati zondktél. Mint tudjuk, e be- kekélésre soha nem keriilt sor: a Német Biredalommal fennallé hadidllapotot a gydzles hatalmak az otvenes |** * * , |Cialista rendszer megsemmniisiilését, hanem — Németorszag evek folyaman egyoldali nyilatkozatokkal sziintették meg. A ,,békekétés neélkiili békedllapot’”’ tartésnak bizo- nyull. Igazat kell azonban adnunk Francois Bondynak, a kivalé svdjci publicistanak, aki nemrég megjelent kinyve eldszaval e mondatial kezdi: ..Ein Riss geht duech Feu- ropa’. Bondy szerint minden cikket és tanulmanyt, ame- Ivik Europa szerepével és jévdéjevel foglalkozik, e megal- lapiidssal kellene kezdeni. A sazakadék, amelyik Eurépat kettéhasitja. ia 40 évvel ezeldtt — 1945. maj. 8-én — ve-| gatért a Il. vilaghabora kovetkezmeénye. Anglia és Franciaorszag kormanyai 1939. szept. 3-an keités célkittizéssel tizentek hadal a Német Birodalom- nak. A kéazvetlen cel a lengyel {iggetlenség védelme vol. Ezen (ilmenden fel akartak tartéztatni a hédite utara lamok ebben az id&ében meg semleges volt, a Hitlerrel szovetkezett Szovjetunid ugrasra ‘kéeszen allott, hogy a re- mélt lengyel zsdkmanyt megossza német szévetségesével. A nyugati demokraciak szame elétt a haboru idétar- tama alatt egy cél lebegett: Hiller és a nemzetiszocialis- ta rendszer megsemmisitése. .Hitlerrel és kormanyaval soha nem fogunk békét kétni”’, E mondatban foglaltak dssze Chamberlain angol miniszierelnék és killigyminisz- tere, Lord Halifax, az angel haboris célt. Egydtbal pe- dig agi is hangsilyoztak: Anglia a haborut nem a német nép, de nem is a Német Birodalom ellen folytatja. A ha- borinak ezt az ideologiailag motivalt céljat erésitette a_ Churehill és Roosevelt dltal 1941 nyaran proklamalt At- lunti Charta. Ebben az okmanyban — amelyet 1942. jan. 1-én az ,.Egyesiilt Nemzetek Deklaraciédja” elnevezéssel a Szévetseges Halalmak hivatalos haborus céljava nyilva- nifottak s amelyet a szovjet kormany nevében Litvinoy Washingloni nagykévet irt ald — leszégezték: a ,.Ten- gely” legyézése uldn minden nép elidegenithetetlen joga lesz, vilassza meg. A szakadads oka 2 nemes céloktél valo gydkeres eltérést jelentett a Roosevelt és Churchill altal 1943. jan. 24-én kibocsatott casablancai nyilatkozat, amelyben leszégeztek: a Szdvel- séges Hatalmak Németorszaggal és szovetsegeseivel csak a ,feltétel nélkili kapituldcid’ elve alapjan targyalnak. A ,@asablancai formula’ hadicéllA nyilvanitasa altal igy Anglia és az USA minden lehetéséget kizartak, hogy a német ellenzékkel, valamint egy Hitler megbuktatasa reé- késsenek. Ezzel a két angolszasz nagyhatalom sajat dip- vomacial cselekvélépessegét korldvata. Szialin kiilpolitikal célkitizésel a nyugatiakt6l alap- velden ellértek. Az orosz diktdtor egyetlen célt kovetett: ban a nemzetiszocialista Németorszaggal. Az 1939, aug. 23-an Ribbentrop és Molotov dltal aldirt Moszkvai E- gyeamény értelmében kebelezte be a Szovjetjnio ia balti| allamokat, Lengyelorszag keleti felét és mas teriileteket. | jtévé teszi a kényvet és nagyban megkénnyiti a keresést. a Magyar Katolikus Almanach | jelsé kétete igen értékes ajandék a magyar egyhaznak. A | |szerkesztét és kiadét dszinte dicséret illeti a sok farad- | Amikor 1941 juniusdban Hitler megtamadta a Szovjet- unidt, s Sztalin akanata ellenére a nyugati hatalmaknak a sz2iv etségesevé vall, hosszdtava hodité terveit az uj sz6velsegi rendszer keretén beliil akarta megvaldsitani, Fleinte esak a Molotov—Ribbentrop-paktum reveén szer- zett tertileti alomany megdrzésére torekedett, s csak az iWall Unit . ¥ “4 Wolnut finish “* 60" Ex20"A Conversation Pits £39950] } 6" Reversible e Cushions | ‘fame “3569 95 | | 7 pc. BEDROOM ~ | Night tables included - Single APe. Living Room | Sota & 2 chairs, otfoman 522 King St. W. (1 block W. of Spadina) 366-3951 Daily 9-8 Saf. foS isthe Avatobhe - No ie dis for 1 alli hogy négy évtized elmiltaval még mindig je- ‘tail, infézményeinek cimét tartalmazza. indult nemzetiszoctalista Németorszagot. Az Egyesiilt Al- | 2517 pap. végzi a ihivek hivatalos lelki gondozdsat. egyhazi kézigazgatas szerint 8—10 plébania esperesi ke- | egyhazl keretet, Jatin es egy gérég szertartasu egyhazmegye van. manach kézli hataraik vazlatos térkeépeét. hogy konmanyformajat szabad elhatarozas alapjan | ikesatOséeg utal arra, qe At gd , , y yee ty, padatok hijan esak hozzavetdleges”, ven hatalomra keriilé uj német kormannyal kilénbeket | J 6 BPC. €, BEDROON _ Complete Box & Maltress ay | BOX with MATTRESS cu‘ Cur Beszélink | magyarul, §f sw LMAGYAR BLET = commun ata: an asi to tt (részletek) 1943 januari szidlingradi gyézelem ulan tizdtt ki mesz- szebbmend hodité célokat. Ugyanakkor 1943 Gszéig szin- [te sziinteleniil titkos tdrgyaldsokat folytatott a Harmadik Birodalom képviseléivel egy nemet—szovjet kiiltinbéke le- hetdsegerdl, Churchill — ekkor mar mint ellenzéki vezér — fellfineést | Koz6s nevez6? Volt-e egyalfalan lehetéség arra, hogy az angolszasz és szovjet hadicélokat kézés nevezére hozzak? Amig a tengelyhatalmak veresége csak tavoli lehetéségnek tiint. seket’”, amelyek a szdvetséget veszélyeztették volna. 1943 januarjaban kiboesdtott ecasablancai nyilatkozat a felléiel neélkiili kapitulaciérél pedig egyenesen reményt- keltGnek tint Sztalin szemében. Az angolszdsz hatalmak és a Szovjetunid kézds gyézelme nemesak a nemzetiszo- hatalmi tényezéként térténd kikapcesoldsat vonla maga utan. Tisztazatlan maradt azonban a kézépkelet-eurdpai | szdvelséeges™ ‘ li szévelsegesek egyes — sajnos abban az idében mar ke- Az | lerségben 16 népek sorsa. 1939 ufan e népek részint a Szovjet, részint a német agresszid aldozataiva lettek vagy féldrajzi helyzetiiknél fogva belesodrédtak Hitler keleti hhadjarataba. Ervényesak-e az Atlanti Charta poszluldtu- mai térségben lévé orszagok szamara? Vagy ,,maga- Sabb érdekbél” — a természetellenes angolszisz—szovjet |” svhatalom uralma alati ailé kelet. szovelség fenntartasa érdekében felaldozzdk-e, s a szov- Ragynatatom uraima atatt allo kelet ljet érdekszféraba ulaliak-e dket? Amint Kallay Miklés vell miniszterelnék emlékirataibél tudjuk. e herdések fog- lakoztatiak e sorsdinté években a tengeylatalmakkal kis Allamok felelés dilamférfiall. vés befolydssal rendelkezé — politikusait mar az a kér- des foylalkoztatta: ésszeegyeztethetd-e a szovjetekkel koé- tot! sz6veisey a nyugati hatalmak eleinfe erkélesileg mo- tivall nabordis célkittizéseivel? A Hitler ellen létrejott ..Grande Alliance” elsé pro- naldteie a lengyel kérdés volt. Amikor a nemet véderG alakulatal 1943 Aprilisaban felfedezték a katyni 1émegsi- rokat, @ lundoni lengvel konmany a Nemzetkozi Voroske- “lvesazt szakértoibél alld bizottsag helyszinrekiildéséet kove- Magyar Katolikus Almanach” — 1984 — ‘Mar maga az izléses kiallitasi és impozdns mii meg- jelenése is egyhazi esemény szamba megy otthon. A mii ket kdtetben jelenik meg, jelenleg az elsé keriilt forga- lomba. A jelen kélet a ,.magyar katolikus epyhdz ada- A legszomorubb megallapitds: ,,A fépasztorok minden hatodik helyre mdr nem tudnak papot kiildeni...” A magyarorszagi katolikus egyhazban 2257 plébania, illetve lelkészség és 73 templomigazgatdsag keretében Az riletet alkot, melyek tébb — inkabb névleges jelentése- pu — fdesperességbe témdriilve alkotjak a legjelentésebb az egyhazmegyél. Magyarorszagon 10 Az al- Isls0 izben kéz6l magyar egyhazi kiadvany dsszelog- lalé kimutatast a Magyarorszagon 1950 ota miikédé szer- zetesrendekrél. Ez a fejezet a szo szores értelmeben hi- anypotlo. Ugyanesak jo attekintést nydjl a magyar egy- haz orszdgos intézmenyeirél és lélesitmeényeirél. A hazai- nak hasznos szolgalatot tehet a kiilféldén mukédd ma- gyar papok és szerzetesek cimtara, mely a Viliggelek- ben talathato. A ,Magyarorszag egyhazmegyéinek és mulkédé rend- nulmanyok ellenére sem segiti el6é a térténeti tajékozo- dast a magyar szerzetesmultral, mert nem tesz emilitést | az 1950-ig fennallé egyéb rendek aldasos tevékenységé- | A kép meg bonyolullabb a hivatalos lelkipasztori | keretbe f6l nem velt szerzeteseknél, akik ma mar rend- szeres kisegitéként mikodhetnek. Az uj kezdemeényezéseknél kénnyen eléforduld ..gye-_ rekbetegségek" kozé sorolnok a lakossdg és a hivek sza- ma kértili kivetkezetlenséget és pontallansdgot. A szer- hogy a .,katolikusok szama_ kello illetve az egyik egy- hazmegyéneél teljesen hianyzik. 1949 é6ta a hivatalos ma- gyar néepszamialasi statiszltikaban nem szerepel a vallas- na vonalkozé kerdées. Léteznek azonban ardnylag egysze- ri beeslési mdodszerek, amelyek egyhazi celokra meghbiz- jhaté adatokat szolgalhatnak. ameddig csak lehetséges, kiterjeszleni a szovjet hatalmi | dvezetet. E cél érdekében szivetkezett 1939 augusztusd- | Az adatok lezarasanak datumdt megadja az alma- nach (1984. aprilis 10-én), de az adatgyiijles iddpontjalt nem sikeriilt kelldkeppen egységesiteni. Oszinte elismeres ileti a szerkesztéket az almanach- hoz készitett név- és helysegmutatoert, mely attekinthe- Mindent egybevetve: sdgot igényl6, hasznos munkaert. Andras Imre (Bécs) Jobb, mint az Egy egyestilt allamok- beli ecég oj) eljdrast dolgo-| zou ki pyors a személyazonossag megallapitasara. Ké- sziiléke — ujjlenyomat he-. lyett — a szem ldtohartya- janak képét hasznalja fel a szemeél yazonositasra. A vizsgalatok szerint ugyanis nincs két egyforma rajzo- lata latéhartya. Az EyeDentificalion System nevil rendszerben 20—1200 latéhdrtyakép — {a- rolhaté. Akinek a személy- azonossagat ellenorizni akar- jak. annak bele kell néznie a latocsohez hasonlé ..szem- kamera’’-ba, az az egyik vagy mindkét latohartyal a Magyar statisztika Double: Queen alae _— }! a " ~—- Ma, Magyarorszagon 2,200,000 nyugdijas é1. Ebbol 900.000 kap 3000 rintnal jat. ezek fo. ~~ ami azt jelenti, hogy a ,,nyomorkiiszéb” Wrage yar hoz érkezett. A Kozponti Bi- § ‘szemre veszélytelen infra- evokkel. | percl g tart. szintsége, nt in we F Ad penysegrol —irul azoknak a szama (150— | kevesebb nyugdi- telle A szoviet kormany e lépést irigykent felhasznal- va megszakitotta a térvényes lengyel emigrans kormany- nvol au dinlumactai kapcsolatekat. Egyidejileg uj, szovjel- barat lengyel kKormany alakitdsat kévetelle. Mar ekkor nyilvanvalova valt: az angolszasz és szovjet hadicélok dsszeegveztethetetlenek, TE iclismeres ellensre a , Sabvel- Roosevelt bine Az Egyostlt Allamok 32. elnéke, Franklin D. Roo- | sevelt, a Szovjetuniéval Hitler tamadasa folytan veélet- | teniil létrejétt szévetseg fenntartasat életcéljanak tekin- | tatte. Roosevelt vildgképe kiillénés vegylléke voll az il-| ‘luzionizmusnak és a latszolagos pragmatizmusnak. A fel- ‘szines szanuélé szamara realisabb gondolkozasa allamfer- finak tinik, mint elédje, Wilson, aki az elsé vilaghabo- ru utan a tényleges viszonyok kellé ismerele nélkiil a Nemzetek Gnrendelkezési jogat’ hirdetle meg az eljo- vendé Gj vilagrend sarokkéveként. Roosevelt Idedlja ama ténylegesen fennalld .bipoldris vilag™ volt. 1942 nyaran a saturday Evening Post” munkatarsa reszéere adott interjujaban felvazolta az alfala elképzelt nj vilagrend kérvonalait. E vilagrend két tartopillere szerinte Nemet- orszag és Japan legydzése utan az USA és a Szovjetunio lett volna. Tébb mint 40 év miultan is neheznek Uinik fa kérdés megvalaszolasa: Cinizmus, vagy naivitas voltak Roosevelt mozgatoeréi? 6 és sziik tanacsad6i kore hittek abban, hogy Sztalin vezetésével a szovjet birodalom a polgariasodas’’, sét a ,liberalizalddas” utjara leépet t. Egyoldaluan szovjetbarat politikajuk tulsdgosan sok al- jeinek térlénete 1945-ig’ cimd fejezet a kitiind részta- | dozatot kévetelt. A nYgae | zeles politikaja eredménveként Sztalinnak sikeriilt a vi- lagszerte folye dekolonizacié idején Furépa szivében tj see feladasara kényszeritetle volna. ivabb fartsa. Mint az ‘afganisztani és 5. dat Ezért Rooseveltet és kérnyezetéet nem Ichet felmenteni a térténelmi felelisség all. Mihelyt Gsszeomlott a Harmadik Birodalom, széthul- lell a termeészetellenes angolszasz-szovjet szévetséey is. — Ket bettel Hitler halala el6tt meghalf Roosevelt is. eme szivetseg nagy koordinatora. Ebben az idében azonban mir Kozep- és Kelet-urépa jelentés teriiletei a Vérés Hadsereg birtokaban vollak. S mar 1945 tavaszdn tudtak a beavatottak: a -Szovjetunié nem tartja be a Jaltdban vallalt kitelezettSegeit s lehetéség szerint megakadalyoz- za szabad valaszlasok tartasdt az altala megszallt terii- deteken. Mar ekkor kezdiek felrajzolddni a mai szoavjet kOzép-eurdpal térseg korvonalai. ' Iebben az idében (1949) a Szovjetunio erészakkal az umabma ala hajtotta Lengyelorszagot, Magvarorszagot, és a tébbi kelet-europal allamot is. Kiméletien a kévetke- gyarmathirodalmat teremtenie. Truman probdélkozott... Az Tcuropa megosztasahoz vezeto folyamat nem voll Sziiksegszerii’. A haboru utaén az USA a vilag legeré- sebb hatalma voll. lerés akaratial vezerelt diplomaciai nyomas Sztalint valoszinileg a kézép-kelet-eurdpai tér- A rendelkezesiinkre alld okmanyokbol tudjuk, Sztalin félt a rizikovallalas- tol. Az orosz diktatort visszavonulasra készlet6 politika akarat azonban hianyzott. Maga Truman elnok — Ruoo- sevell realisztikusan gondolkozd ulodja — szivesen foly- fatolt volya erelyesebb politikal a Szovjetuniéyval szem- ben. A haborus esemenyek @s a propaganda altal belo- lyasoll amerikai kézvelemeny azonban abban az idében nem tamogatta volna az .erdés kez” politikajat. Ujra fel- élediek a regi izolaciunista tendeneiak is, Setalin, a le- lektam hadviseles mestere mindenrél tudomassal birt. A Német Biredalom kapitulaciédja 6ta negy evtized lelt el. Mivel a szovjet vezet6k nem adtak fel ideologia- ag motivalt vilagurahni terveikel, az elfelt iddszakot a jévé tortenelirel inkabb a .nemhadviseles’’, mint a béke koranak fogjak nevezni. ‘A berlini felkelés, a magyar sza- badsdghare. a ..pragal tavasz” s a lengyel nep evek ota tarto szabadsagmozgalma nem ingaltak meg eddig Moszk- vat, hogy a kelet-kozep-europai térséget uralma alalt to- a nicaregual példa mutatia, a zsovjel terjeszkedes tullep az .erdekszféra™ hatadrain. Iszaital a vilaghéke allando veszelyben foros. Jogos tehat a kerdés: ez a retlegésben é16 vilag azonas-e agzal, amelynek éardekeben a nyugati demokraciak 1939 szeptenrbereében hadhbaszalltak a barna dradat ellen? Van-e remeny? Az évfordulok ‘alkalmabol jogosnak tinik a kérdés: Van-e remeny arra, hogy ez a szakadék, mely ma Euro- pa két felét elvalaszija egymastol, egyszer elliinjek a ter- Kképrol? A dortenelam nem ismer determinalt folyamrato- we | kat, Sem végleges helyzeteket. Valoszinu, hogy az Euro- ipa felet unalma‘alatt tarto kommunista zsarnoksagot csak Az nErdelyi | Magyar Hiriigynokség” jelenti Ujabb terv a nemzetiségi felséoktatas korlatozasara ! Hiriigynokségiink — kate- less¢géenek tartotta rendsze- resen beszamolni a remaniai nyelvii oktatas al- talanos helyzetérol. Tébb esetben utaltunk arra a folyamatra is, amely- lyel a romaniai halésagok a szakoklatas kizardlagossa- git akarjak bevezetni az al- taldanos human-, s ezen belli a magyar anyanyelviiek IBOG nyelvi oktatasinak rovasdra. |@ Magyar nyelvil eldadaso- Most érkezett hirek sze- Ket rint e folyamiat aj szakasza- ligyi miniszlérium tervet dol- gozoltt ki az anyanyelvi ok- ‘talas ajabb kerlatozasara. Iezek szerint a felsookta- tasi tanintézetek koztil a ko- Hozsvari Egyetem =o magyar nyelv- és irodalom szakan, ~ LEHETOSEG_ ujjlenyomat vérés sugarral letapogatja, s a képet vagy képeket digi- talis jelek alakjaban a me- moériaegységeben tarolja. | Majd amikor az illetonek igazolnia kell a szemeélyazo- | nossagat, ismét bele kell ‘néznie a késziilékbe, s az az | | eziital kapott képet ossze- | hasonlitja az adattaraban Az azonositas masfél masod- Annak a valo- hogy a kesziilek | téved, kisebb, mint 1 az | 1000 000, s a kép megbizha- | iébb, mint az esetleg meg ] is sérilé ujllenyomat. (Newsweek) minddéssze 1500 Bathurst St. nlatt élnek. — Ezekhez ja- 200 ezer}, akiknek nines | nyugdijuk és Cegalabb 25 | ezer), akik nem tudnak dol- | gozni. My _ (416) zeljovében mar esak a Ko- | |valamint a marosvasarhelyi Jj Szinmiivészeti Foiskola ma- J gyar tagozatan engedélyezik § ~MIVAN O UIABB TORONTO” ~ REPULJ Es VEZESS! Beécsig repiil és onnan kocsival $987.00 3 hétre, személyenként, 3 felnott utazik egyiilt. Gyerekeknek $170.00 kedvezmény. *Az arban benne van; repula Torento— Beoos—Toronta es JA’ hat. kocsi unlimited koerel, | AZ ARAK SZEMELYENKENT ERTED Toronto, Ont. M5P 3H3 651-1102, 651- hosszas, szivos folyamat fogja megsziintetni. IE térténel- mu folyamat alakitoi csak a keleten és nyugaton é16 sza- -badsagszereld emberek lehetnek. ( *y Nenizetor ‘ } TORONTO —~BUDAPEST—-TORONTO $832.00-t6| Egy hettol egy évi tariézkodasra. BUDAPEST—-TORONTO—-BUDAPEST $633.00 junius 30-ig zottsig utasitasdra, a tan- J Utlevél, vizum, hotel, autobérlés. IKKA — TUZEX — COMTURIST klildemenyek % [a . A an tky a J wh Park Travel Centre Ltd. Tulajdonos:: MORGAN GYORGY | 1592 BLOOR ST. W. (Dundas W. foldalattinal) Toronto§ TELEFON: 533-9496, 539-8235, 539-8417 APOLLO”-n4? 0 AZ yy nuowst— TORONTO ‘OR R0 N = 0 —BUDAPE EST my) Jilius amteambhar W U. 60 _ Augusztus Sueptembe REPULJ ES HAJOZZ! Budapestig repiil, onnan szarnvashajéval Beeshe és Béesbol repiil vissza; $975.08) SA arhan: replildjees: Toronto Budapest es Boos Toronto, SZ TVS JER Pea, Budapest--Bees. DORK ES JONTUS 20-1G ERVENYESER! COLLECT HIVAST ELFOGADUNK.