Sees Se a ol eer EAT

Str err Hea, ee St —

“Ny re ey hi zy P al:

vi ietn ami teiak kK

Poe Kallésem jén Osi kdzség, a
3 Kallay-esalad birtoka és lakohe-
; lye \ volt, Levéltan adatok 147 1-
+ bol .Oppidum Semyen”- nek ne-
veri: A nemesi kuria ma is all,
de a kommunizmus mindenutt a
—régi Hist él, hea is 1 ta-

Mikor ‘Kallay Miklost foldmi-
. velésiigyi miniszterré nevezték
; ki, a megyeszékhelyrél népes
kiildéttség autdzott ki tisztele-
tére Kalldsemjénbe, Az esti ordk-
S oban érkeztiink, a tuzoltdsag lo-
f Boge: faklyakkal allta kOrul a ku-
- plat, s én vollam az linnepi §z0-
“nok. A magyar f6ld 6rék tulaj-
dondrdl beszéltem s a foldmive-
lésligyi miniszter igérte — sza-
“vaiban bizott az orszag népe —,
“td hogy a modern magyar parasat
mezigazdasagot irigyeini fogja
 epész Eurdpa. ce
. A szovjet megielenése azon-
ban elpusztitott minden remény-
séget. 1944. oktéber 20-an, pén-
} teken hajnalban érkezett meg
$ ez a szennyes dradat Kallésem-
= jénbe. Kommunistava
go paraszt - je¢y meséli el ezeket
reggeli Grakal: | noe
| Nagykéil 6 iranyabél tank-
fo lovést hallottam. Csoddlkoztam
-rajta, -mert.a fel iszabaditd szov-
ssapatokat. Balkany fel6l var-
~ tuk, A tanklé vés utan- kimentem
one ail omasra, ahol harom vesz-
> teglé tehervonat allt tele mene-
kiiltekkel. AL egyik kocsibol ki-
hajolt e magyar szizados és
zte: _ Mi djs ‘unt

era | ‘Oreg,- nem.

fo dla, hogy. mit beszé1" —
Re kolt . e hitetlentil,

 — Aztdn a régi vagohid tajan.
édobogast. hallottam. Bajuszos.

“om tor--

> szovjet. katona volt, azt hiszem,

| lehetett. Odajott hoz-
;- zank, leszdllt a lérdol és kezet
 fogott — -velem. |  Megkérdezte,
- hogy merre vannak a németek?

toa!

\Elmenektiltek az éjjel Napkor.
— yalaszoltam, Kis.
id miilva harom: harckocsi ér-

ran ryaba’

a kezett az utcainkba, melybél

$ 25-30 mosolygoképii _fiatalem-

$e ber ugrott le, szinte _Byerekek-

m sabe rath OZ

az : | héizamban készitet.

si fot, ok tejet
a _kenyérrel, |

cat

a - a " boldgtalan

ta palin

o§ ket, “ezért
ony omoti masfél decis pohar pa-
linkat _ lehaltotiag,

45 waszin
ae ol LOSS t As
S A kézség hatdrdban 2328
7 hold -fdld- kertilt
-melybol 1075 hold a Kallay Mik-

| los birtoka. volt. Megalapitottak

a fSldoszt6 bizottsdgokat, de ez
nem ment kOnnyen, mert ha va-
— -dakit megvalasztott a nép, az a
masik oraban mar bejelentet-
, te, hogy G semmi k6riilmény ek
em vallalja, mert az ore-
eek visszaemiékeztek a 19-es
évekre, amikor az ily megbiza-
elvallalasa igen szégyenle-
tes és hatranyos volt.
3 legselejtesebb emberekbdl lehe-
g. tett a bizottsdgot Osszedllitani.
- Még nehezebb volt az igény-
» jogosultak Osszeirdsa. A kitti-
¢. 26tt nyole nap alatt csupiin 520
holdra volt igénvlé, s igy nem
> tudtak a Kallay-féle nagybirto-
~ kot kiosztani. Meghosszabbitot-
- tak a hatdridét négy nappal s az
— eredmény 1080 hold lett. Majd
$. tijabb- négy napi meghosszabbi-
- tds utan sikertilt gazdat kerite-
2 oni 1,800 hold fSldre. Jétt az ap-
. rilis, szantani-vetni kellene, de
: esak papiron v alt. ktosztva_ a Fold,
A je a
yan. os
ay see paraszt igy meséli
io faldoszt tdst: i :

i Minden tanyara 100-200 ka-
rot vit ki a bizottsig, s meg-
biztak 5-6 embert, hogy mérje
ki a fdldeket. Mikor 2 2-3 Ora miul-

va a bizottsag visszajatt, mar a
ban se Kit sem taldlt. Azt

» hamar megcsinal-

Ssébb tudta meg a

hogy nem merték ki-

rert olvan hirek voltak,
dosztékat a hatdrban

mint étezer lakosa van.

valt ore |

a “kezem be 2
Megresz-_

megkezdGdétt.
| Kallésem ee:

tasi labdarigd kupa

kiosztasra,

az &rtelmiség:

Csak a

: sunk, ~Bliszkék

OL ak: felakasztani. Min-

Kallosemjén énben

denki meghatralt a félelemtdl.
AKIK még nem tértek haza a ka-
tonasagtél vagy a  fogsagbdl,
azoknak az anyja vagy “a fele-
sége nem engedte, hogy fia vagy
férje részére foldet irjanak.

_ KésSbb biintil réttak fel a
faldoszt6 bizottsdgnak, hogy a
papoknak, a jegyz6knek és a ta-
nitéknak is osztottak ki 400- 400
szOlot, gylimdlcsést. Ezek

Gi

-azonban nagyobbrészt. esak elsd

ésszel szlireteltek, mert a kom-
munista vezeldség rogton elvet-
te t6luk.

Ma Kallosemjéennek mar tobb
Kls6
arculataban alig kUlénbézik a
tObbi hasonl6 szabolesi kozség-
t6!, legfeljebb abban, hogy nincs
jarda, A lakossag részben az Uj
Elet termeliszGvetkezetben, —-
részben pedig termelészovetke-
zeti csoportokban dolgozik. Az
ott székel6 Megyei
dé Allornds tekintélyes szamu,
flee férfi munkaerét foglalkoz-
tat, Ezek napszdmosok, a kol-
hozokban pedig cselédek a pa-
rasztok, sokkal rosszabb a hely-
zet, mint a felszabadulas elott,
Kallay Miklés birtokan pélida-

szertiek voltak- a szociais- és

munkaviszonyok.
| Kallosemjénben 60 _értelmi-
ségi- dolgoz6" lakik, Kéztik 42

a pedagogus, 16 agrarmérnék és.

2 orvos. A. pedagdégusok k6zott

tébb képesitésnélktili ovéndt és_
egyszakost €s.

nevelét, 0k
egyetemi tovabbtanuldt taldlunk,

Van kézdtttik: partalapszerveze-
ti, esticsvezetiségi titkar, MHS- |
elnék, Voréskereszt-elndk, - mi-  §
velédési_ otthon igazgato, ‘sport- |

k6ri vezetd, _KISZ-titkar. .

Van a kézségben Up. |
haz televizioval, tarsalgoval és
konyvidrral, Van mozi is, mely

egyben | miivelédési _ otthon, De ?

ezeket senki sem - latogat} a.

| Megprobaltak értelmiségi khobot
létrehozni, tervezték, hogy itt

versfelolvasas, legkedvesebb- no-

-vellam, TV- és kényvvitak, k6-
beszélgetések — keriiinek  {
sorra, s legalabb havonta egy- 3
szer dsszejinnek, AZ elsd. ilyen  $ x
$. gyi adatok kbzti-

tetlen

klubest utén azonban a folyta-
tas elmaradt. Mindenki napi el-

foglaltsagdra 6s csalddi kéril- — .

ményeire hivatkozott, De legin-
kdbb az elditélet
Sket,
kint a masikra.-

Egyetien faluban sem konnyii .
Senki-

értelmiségi életet - élni..
sem taldlja meg a médjat, hogy
falusi kériilmények k6zott varo-
st igények szerint rendezkedje-
nek be.
kabb a. yvarosokban. is falusi m6-
don éinek az emberek.

Ala kossagt ra raerdszakol jak
munkanapokat, A

a vietnami om Be
legtijabb taldlmdny a szolidari-
A megye Osszes

zése, melyben

labdartigé csapatanak részt kell
venni, a falusi népet valdsag egal.

kihajtjak a mérkézésre s- annak

teljes bevételét a vietnami nép

megsegitésére forditjak,
A lelkészeket nem. szamiti ak

ezeknek a megyeszékhelyen kell

megjelenni kézis gyiiléseken s_
ott a miskolci katolikus kanonok

és a debreceni reformatus teold-
pial professzor elOadast tart a
szocialista. demokratizmusrol.
Majd hatdrozatilag kimondjak,
noey valldsos meggyOzddéstik-

» hallgatva tovabbra is részt-
vosinek a vietnamt hdboru meg-
sziintetését célzd  térekvések-
ben. Nem is tudjuk, milyen bol-
dogok vagvunk mi, akiknek sza-
valra nem durva AVO-s legé-
nyek vigydznak. os :

A marciusi képviseloévalaszta-
sokon Kalldsemjénben is — el-
mondtak: Mi magyarok kUl6-
nds biiszkeséerel g gondolunk ok-
tdber hadseregére, hazank fel-
szabaditéjara, a Varsei Szerz6-
désben résztvevé — partnertink-
re, Eldsz6r a térténelem folya-
man van egy igaz Ugyet védel-
mezd, erés barati fegyvertar-
-vagyunk — arra,
hagy olvan hadsereg sz6vetsé-
gesei lehetiink, amely megalaku-
isa ota még nem szenvedett

meskedett.”
_ Kallésemjén népe ezelé

neplo ruhaban ment vasdrmap
hdrom templomdaba, most ehe-

lvett kora hajnalban vietnami_

milszakra indul. De a kapat, ka-
(Szat 3

Kalapacsot titkon a szov-
jet fele fordiua,

Ss eee MANGE #

Noévényve- |

part-

=: .ban, folyédszabdlyozasi

tartja vissza_
mindenki gyanakodva, te

AD kommunizmusban in-

-megrende-

. woe eget ae; . sderdl szdld,
doleozdk kézé, we :

meg sjele nt

. emlékek naey-
get, s mindentitt | gyozedel- pO MEEKER ae

| vacesere
koznak, felti

Amerikai Allampolgért tartoztattak le.
~ Budapesten

Lapedrtakor kaptuk a ‘hirt, hogy
Budapesten letartéztattak Richerd-
Goost, az ohiol Hamiltonbél Szar-
mazo amerika allampolgart. Azzal BAS
vadoljak, hogy egy keleteurépai
Ausztridba valé sz6-—
kését igvekezett— elsegiteni”. Mi--
allam polgérrél” ;

Allampolgar

vel, keleteurdpai
beszéinek, nyilvan nem magyar
dilampolgdrrdél van sz6, tehat ide-
gen kommunista érdekeket is vé-
denek a magyar hatésagok. A vé-
delern alatt azt értjlk, hogy nem

JR en ee VAN NNSA RII aaa NARNIA

AZ OLVASO IRJA:

ley is
rs

Nem ,magyar forradalom”, de
nem jelentéktelen mégsem a “20:
man ligy’, a romdnok kUl6n Utja,
amely egyre hatarozottabb profilt

nyer, A roman kommunistak, illet-

ve vezetdik nem hajland6k tibbé
Moszkva utasitasait kOvetni, sét
bizonyos kérdésekben szembe is
szdlinak a Kreml-el. Ezt ma mar
hidba is prébdlnak letagadnt szov-
jet részrél -- vagy ugy. tlintetni

fel, mintha a roman vonal egyene-

sen Masckya ea aepeiemtas vagy

Ha nies valabe hajlandok is lettiink

volna ilyesmit. feltételezni, ma mar

az ilyesmit kereken el kell utasita-

nunk, Legutobb Klaus osztrak kan-

cellar romaniai latogatasakor Mau-
rer miniszterelndk batoritotta a

ae kis” osztrak. népet” az EWG ird-
nyaban, szemben a szigort. ‘SZOV-

jet tilalommal, most pedig még vi-
lagosabban fejezte ki magat Cea-
sescu “partfotitkar, — amikor_ félre

‘Dr. Dery Zoliin

- Magy arorszagon,
munkéala-
tok k6 zben- nagykiterjedési, egy-
masbaépii it avar és magyar falu
romjaira tala tak, Ezzel kapesolat-
ban ktiléndsen_ érdekes cikk jelent

meg a. magyarorszagi sajtéban.. A

cikk a jelenlegi térténelmi- feltéte-

% lezések és a rendelkezésre Aallé tar-

‘ellentmondast
elemzi, majd a hunok illetve ava-
rok é¢ a magyarsig kézti t6rténel-

‘mi kapesolatokat vizsgalja. —

Orvendetes, hogy  elébb-utébb

_annyi archeoldgiai bizonyiték gyi-
lik Ossze, hogy ezt a kérdést ismét
fontoléra kell vennie torténettudo-

manyunknak. Ugyanis | kézel szaz
éy Ota, miéta a Magyar Tudomé-
nyos Akadémia 1864-ben  tény-
ként elfogadta a finn-ugor nyelvro-
konsdgot, majd az ebbdl hipoteti-
zAlt szarmazas-elméletet, a magyar

‘térténészek szdmdra nemkivdna-—

tossd valt az avar és hun rokonsdg
‘kérdéseinek feszegetése.
ugor nyelvészek dltal domindlt tér-

ténettudomany elvetette a nép em-
eredet- -regéket, |

lékezetdében ald

ne Ro

megbizhatatlannak minésite tte kb. |

zépkori gestdinkat és kr6nikdin-
kat. A IX, X. XL szdzadbeli arab,

perzsa, bizanci és nyugateurdpai

honfoglalas elétti és utdni magvar-
irdsos kutf6k Aallita-
sait zavarosnak és ellentmondd-
nak bélyegezte és igy azokat fi-
gyelmen kiviil hagyta. A honfog-
lalaskori magyar miivészetet Atfo-
goan nem tirgyalta és azt a gaz-
dag avar és szkita leletanyaggal
Ossze- nem ~hasonlitotta. Csak
egveddl a finn-ugor nvelvtudomd-

nyon alapulé finn-ugor éstérténet

erditetett, irGasztalndl megszer-
kesztett szkémdit lehetett varialni,

Pedig a térténeti munkak, me-
Iveket a Vi-tél a XU szazadig
szOvetségesek ds ellenségek irtak
a magyarokrél, teljesen_ egvbe-
hangz6 és alapos leirdst
Ezekben a tOrténeti_
minket magyaroknak,
hunoknak és tiirkéknek neveznek,
ezekiviil szkitaknak, mely utobbi
nevet a rokon népekre, igy a bese-
nvokre, bolgarokra, hunokra, stb.

egyuttesen alkalmazzak. A_ magva-

rok elddeirél
cimu,

ss 9 honfoglalasrél
~1958- ban Magyarorsz ragon

kiny vben
Gy. y)

(6ssz ee tied
ja Gyérffy
ezredio

a. "magyar kro
wld kori

a

része Ossze van.
syujtve 1agyar fo: ee .

ovew Qtek ee

BARE By

szeke et, “inclyek. a magy’

és azono ositas ra vonats

Dunatijvaros- |

A finn- |

cadnak,
munkakban _
_avaroknak, |

magyar

tézkod6 idegenek ellendrzését. |

= MOSt sem _ tehetink mast, mint |

ae senki haza “létogatoba, “aki

nek valamilyen elintézetlen ‘tigye

van akar az egyik, akdr a masik

kommunista | Allamban. Ha mégis
hazamenne, kertiljon minden érint-
kezést a wkeleteuropai allampolga-

rokkal”,

no SARE NE EAN ARAN SNARE IROL AAT,

lehet...

nem érthetO moddon disztansziroz-
ta magat, partjat és Romaniat a
Szovjetunié kézelkeleti politikaja-
toh | |
Széval: igy is lehet!
Meg lehet mondani Brezsnyev-
nek és Kosziginnek, ha egy masik

part nem ért vellik egyet, ki lehet
mondani az igazat, ha valaki akar-

ja. Ceasescu vilagosan érvelt: a k6-
zép- &§ kis- népek © nem. hajlandok
tébbé a jatéklabda szerepét vallal-
nia nagyhatalmak . ‘Altal folytatott
jatszmdban: értsd: Romania nem
hajlandé tébbé ‘érdekeit a Szovjet-

unid érdekeinek alarendelni. ee

Igy js lehet ‘tehat,. férfiasan - & :

észintén, esakis. a ‘sajat. nepink | ér-
dekeit nézve és védve. ee

Mi ‘magyarok ~ gzerettiik ota:
ha nem Ceasescu, - hanem Kadar
Janos szajabol. halljuk ezeket a ba-

tor és. biiszke szavakat, (mm. Ah. )

rendérhatésagoknak is
megengedik a Magyarorszag gon tare

Védooltas *

hortobagy

*

yi halastavakban te. ||

nvésztett haresdkat Nagy gonddal

halak nak

VATOrS. agon

beolt]ak fertozeés ellen. Az eris ha.
lak
kezéboL

maid kiugranak a

haldszok

ne aR tha IR sting sia iy

A Luft han sa hetenként kétszer

berepii ul B udapestr €

A nyugatnémet Lufthansa és Ma-
gyarorsz4g, Jugoszlavia, valamint
Romania légitarsasdgal k6z6tt most

-létrejétt szerzidés szerint a Luft-

hansa hdarom motoros , Boeing 7 ad
E uropa Jet’ gépei augusztus 25-

tél kezdve hetenként kétszer ‘ane
szeresen bereptilnek Budapestre,

Bukarestbe, Zagribba és Belgradba.

A magyarok elnevexése VL. XH. seéuadbeli

tika-jaban, 910 krill irja: A szki-
ta népeknek | tehat, mondhatni,
egyforma életmédjuk és szerveze-
tlk van... Csupdn a bolgarok és

kivaluk. még. a tlirkOk Gmag yarok,
Gy.) népe fordit gondot hadirend-—

re, mely | hasonl6_ naluk 6s igy a
tébbi szkita népnél nagyobb erdvel

vivjak a kézelharcokat, és egy f6-—

nek az uralma alatt allanak”,
Konstantinos. ‘Porphyrogennetos,

bizanci csaszar ,,De administrando
imperio” simti munkajaban 950 ké-
riil: A tlirkdék népe régen Kazaria-

hoz kézel szerzett magaénak lak6-

helyet.. De abban az idében nem
-tlirkdknek mondtak 6ket,

hanem
valamilyen okbol szavartii aszfalii-
nek. nevezték ... Amikor a tlirkdk

és az akkor> -kangamak nevezett

besenyék kézt habori tért ki, a

ttirkOk hadserege vereséget szen-

vedett és két részre szakadt. A

egyik rész. kelet. felé, Perzsia vid. |
_ kén telepedett. le, s ezeket a tir.
~k&k régi nevén mostandig szdvar- -
ta dszfaliinak hivjak. . ve

- Gesta ungarorum, XI, szdzadbe-
li Gsgesta: ,,Az Ur megtestesiilésé-

nek 677, évében szaz évvel Attila»

halala utan a magyarok, vagyis

hunok akiket latinul Ungarus-ok-

nak neveznek, II]. Konostantin
esdszar... idejében ujbdl

téztek. Pannoniaba,””
Anonymus, magyar, IT]. Béla ki-

raly jegyzdje, 1200 kGriil: ,Szcitia

tehat igen nagy [6ld, melyet Den-

tii-mogyvernek hivnak... A szciti- |
aiak ugyanis (j6 régi népek ... Szci-

RON NAA NAO eERURNE NS

lanak két
ezek egvikét Hunor, masikat Ma-

bekol-_

lalé6 6seinkre a

_tidnak els6 kirdlya Magég volt...

Ennek a kiralynak az ivadékabdl
Sarjadt az igen nevezetes és rop-
pant hatalmd Attila kirdly... Hosz-

sz id6 milva pedig ugyanazon—

Magog kirdly ivadékabél  eredt

_ Ugyek, Almos vezér apija...

Almos vezér pedig... fegyvert
Sltve csatarendbe szedte seregét,

s ide-oda lovagolva buzditotta ka-_
_tonait; majd hirtelen eléjiik rugtat-
va... ezt mondta ne kik: Szitty ak,

bajtarsaim, _ nagyvitéz férfiakl...

ne zavarodjatok meg az oroszok—
és kunok sokasagatdi,

akik.. 7"
‘Kézai ‘Simon, m magyar, TV. Kun
Laszlé udvari papja, 1283 kériil ir-
ja Gesta Hungarorum-aban: ,,Mén-
rot... Evildth fdldjére k6ltézétt,
mely vidéket azidétajt Perzsidnak
neveztek és ott feleségétal Eneth-
t6l két fia sztiletett, t. i. Hunor és
Maggar, akiktol a hunok, vagyis
magyarok szdrmaznak... tébb fia
és tanya .. § azok utddai Perzsia
viddékét lakjak, testalkatra és szin-
re a hunokhoz hasonlitanak. ..
,..az aldnok fejedelmének, Du-
lanyat is elfogtak,.

gyar vette feleségtil. Ezektél az
asaszonyoktol szdrmaznak ai hu-
nok valamenyien... Miutan huza-
mosabb ideig laktak a maeotisi in-

govanyban... kémlelOket killdtek

tehat innen Sacitidba... és abba
a hazdba kdltGztek, hogy ott meg-
telepedienek,.”

Ha elemezztik a kGzolt idézete-
ket, akkor azt latjuk, hogy honfog-
magyar mellett

SNARES TSA AA ADNAN SN Ba NNR AAAS SIERRA

Magyar vonatkozasban:. a oboe
minden szerdan és szombaton 1 ee
gel Frankfurtbol indulnak és Mine

chenben val6 kizbeesé- lesz ro
sal reptilnek Budapestre, ahonnay
még aznap. visszatérnek Franklug,
ba. A gépek | nemesak utasokat, he
nem levélpdstaét és teheririt 5
szallitanak, | a

tirténelmi k cutfokben

hasznalték az avar, hun, tirk 4
szkita (szittya) elnevezéseket. Mir
a hun, avar, magyar nevek kif
jezetten _helyettesitik egymist
igyszintén a ttirk is, a szkita meg
jelélés a magyarok mellett ele
rokonnak nevezett népek egyilt
sére van alkalmazva. Mondhaini
valaki, hogy a régi irék rosszul a
“ormaltak voltak. Ez azonban at
jelentené, hogy mindenkinek, tat
egymdssal kapcsolathan nem ni,
nagy tavolsdgok altal elvdlasziot &
tudésoknak, egyforman helytelentl &
kellett volna benntinket ismeni &
Ennek a valdsziniisége azonban &
enyészGen csekély, ha megondh
juk, hogy ezeket a logikusan eg) :
behangz6 elnevezéseket 6 bizdnd, |
2 perzsa, 2 arab, 1 orosz, 3m
gyar, 3 német, 1 bajor és 1 longe
bard forrds haszndlta. Lathatj
hogy mind szévetségeseink, mind
ellenségeink, kik a szélrézsa mo
a négy iranydban kériilvettek bet
niimket azonos |
hasznaltak, legyenek azok mg
miiveltségti mohamed fae
perzsa- -térténészek

ak, vagy nyugati, enone
met és bajor politikusok és Snet
zetesek, Igy az lehet, hogy mal te
désaink egy része vitatja, hogy a
mint szkitak, a hunokkal 3 a
rokkal azonosak, vagy pon
konsagban jeunes nk, de ae |
hogy a  K r. sé
le a
‘azében benntiket a fenti
veztek s mi magunkat is
tuk.

oS yar a varos- diszitésére ép ették, de amé
a . “kaiklaban a tatalok frdozésre haszndlnak, = o