| Nem shade,

| hanem Lilek
‘$ szabad nép test /
cvuda dolgokat bea:

“BERZSENYE a

“1981. Nove soe ia szombat

A vars0oi j trténelmi talilkous e Jordénia ellenzi. a Camp David t ter vet

Nyikolaj Poljanszkij, 4
kért Franciaorszag teriiletén, —

42 éves szoviet. diplomata politikai meilsulitjogot

. jelentette be a francia kiiliigyminisztérium

sz6sz6léja — Muammar Qaddafi, Libia diktatora francia nyomasra hirtelen

clrendelte a Csad afrikai: allam teriiletén lévé

esapatai kivondsat, _ jelentette

az, Agence France Press — David Jones, az, egyesitett USA vezérkar. elndke.a
szenatus kiiliigyi bizottsaga elétt ki jelentette:. az a fegyvertar, | amelyet - az
oroszok 21 éy leforgasa alatt felhalmoztak, esak azt jelentheti, hogy a SZOV-

jet elgondolas szerint 6k megnyerhetik a nuklearis haborit” —
német katona, aki bizonyara terrorista alakulatokkal allt

Egy nyugat-
dsszekéttetéshen, — |

titkes foldalatti raktarakban -~ hatalmas mennyiségii fegyvert halmozott fel— |
Izraeli hatésagok miutan a hazak lakoit kitelepitetiék , biintetésként”’. ket |
arab hazat felrobbantottak a Nyugati Parton — Urbain Guillaume, akit 1978-
han hisz évi- bérténre - itélt a francia igazsagszolgaltatas, rakbetegséghen el-

halalozott a hirténben. Guillaume volt annak a

heroin-esempészbandanak. a

feje; aki 1969—74- kozott mintegy 4 millié dollar értékii kabitészert csempészett

at Eszak-Amerikaba (A banda lebuktatasardl késziilt “French: Connection” c..

filmet 1971-ben a Legjobb Film dijaval jutalmaztak. )— Lapzartakor deriilaté :
jeinek tekintik az alkotmanyos. huzavonaban, hogy Levesque, Quebec ‘minisz-
terelnéke és Trudeau miniszterelndk- az emberi jogek alapokmanyanak ér- |
véenybe lépését illeté halasztasban végre: egyetértett — A kiralyné tronbeszé-
dében nem tett emlitést a kanadai alkotmany patrialasarél! | | :

SLOVIET
- MINI-FLOTTA
_ OSSZEVONAS
_ A BUVARHAIO
» VEDELMERE? _

Ray. heti teljes gyamis |
| szovjet |

hallgatas ulan a
sajts végiilis heismert. ‘any:

—onvit, hogy a kédds-viharos
iddben egy iranyat vesztett |
tengeralattjaro.

: szovjet

svéed. “felségvizekre té-

tet vedt(???)’,« <-azonban’“arrol+ fo
tének és kijelentette,
Guzin. , ,allitasa”  valdésziniit- |
len és a ietetiensis hata-|

mélyen.. hallgatott; hogy a
zatonyra — ~ futas szinhelye
egyben. Svédorszag_ legtitko-

sabb art teriiletének STs

mit, -‘mert. Karlskrona hadi-

kikété védelmi zonaja. Ar- _

rol sem eselt szd a szovjet
sajtéban, hogy miként lehet-
séges az, hogy.

a szikla-zatonyoktél dve-

. zett és (nem. élesre Aalli-

tot) svéd aknazar haléza-
tan hogyan  siklott at a
szovjet buvarhajo?

(Az elézményekre vo-

natkozoan  lasd __,, Vihar
” Karlskrona Kiri ériil” ¢. ‘cikkiin-

cA Miinchenben ‘mmegjotent. “iebendlingische 2 Zeitung” oat juinius: 7 ,
15, 4 szdmaban részletesen szdniol be a. Nyugaton. mitkidé . erdélyi a
Szasz Landsmannschaftok (legtalalobb magyar 820 rajuk tala a nép- . =
kozésség) a nyugat-németorszagi Dinkelsbi rhiben- -megtartott. talalko- a

‘ket a 3. oldaton.)

Piotr Guzin, a bavarhajé |

| kapitanya tovabbra is ki-|
| vezetdje: Lech Walesa, és a|

| kommunista’ ‘part: vezetije,

tart amellett az ,,Andersen-
mese” mellett,. miszerint .
8 meghibasodott |

tévedést kévetett el”.

_Dél- ‘Svédorszag katonai
parahesnoke,
Olsson tébornok ‘ext: a. haja-

nal elérangatott,. atlatsz0. ki- | 12 13 é
. ast nem tartotta kielégi- | valsag...mgeol
hogy|

rat t sirolja” ..

toe

eréfitogtatas céljabol,
harom
jelent. meg al meérféldes
nemzetkizileg tisztelethen
tartott: syéd
hataran. |

‘TORTENELMI
TALALKOZO
VARSOBAN |

A lengyelorszagi romai

‘iranytii|
és a kéd miatt navigheiés:

szovjet - “hadihajé |

feetgyinek |

- k aiotikus. “epyhae: vezetdjé:

Josef Glemp. éraekprimas, a
Szolidaritas . szakszervezet

névszerint — Wojciech Jaru-

| zelski- miniszterelndk- és egy:
| ben hadiigyminiszter. a PAP
hirszolgalati - -iroda. jelentése
' szerint. ~Bsszeiiltek abbol: a

Sven-Olav| i
célbél » hogy a 16. hénapja |.

A térténelmi “talalkoz6

egyben at is jelzi,. hogy a}
|9 és félmillid. fényi ‘tagsag-
| gal tendelkezé ‘szabad Szoli- |
Ezenkézhen. _ . bizony dra darités, szakszeryezetet hi-

_| vatalosan elismerték, ami:
félként” bevon-

tak — a katolikus egyhazzal |

kor. egyenlé

egyetemben_ — az. OFs7zagos

problémak | ‘megoldasat cél-
2d magas. ‘szintil targyala-
| sokba, oe :
‘hogy a|

annak ‘ellenére.
szovjet TASZSZ hirszolga-

| lati iroda, tébh. ‘izben  ,,el-|
‘morgalom-

Jenforradalmt .

_ Tudjuk,

-2ojarel, Tyen szervezetekkel rendelkezik valamennyi a kelet-eurdpai © og

oF E Ros

‘Allamokbdl - Killdézdtt, wagy kivandorolt. német népesoport, melyeky. =
nyugat-németorszagi esticsszervezete , a “Bund der Vertrisbenen’: :

Ki lildézottek Szivetsége. -
A ‘Landsmannschaftok

stb; Ok ikepviselik népesoportjaik

példasan mit

ikédtiek “‘Mindeniitt vannax _

hazaik, -intézményeik, kOnywlaruk, sajtéjuk, nyomdajuk, miuzeumalk.. |

inemesak kiiildbzbtt, vagy. kivatido. ;
rolt, de otthon maradt tagjainak ardekett as digyeit is. Nagy szdimban _ oy
helyezkedtek el kéziiliik a kizigazgatasban és a politikai életben, mint:
tartomanyi, vagy orszaggyiilési képviseldk, s6t miniszterek. ismert: -
szorgalmuknal fogva, vezeté szerepiik wan a ‘gazdasdgi- ‘életben; ‘K6- aa!

“hele 7

‘giiliik ‘kerexen harom: millid taggal a szudétanemet Landsmannschatt oe

. nemesak szamszeriileg . a Jognagyobb, ‘de anyagi erében. és politikai ox
silybaa is, Szoval ezek a szervezetek komoly ts nyezdi: a. német Wize ;
befolyd suk van a ieipouititeara | | is ae els 305 onban. 1 keleti Vo~ ge

életnek, s. igy 1
natkoras Dan. :

tische ‘Union : | her's : in
portok Federalista U
tibbi néme ot La
zeta 7 sz ar

‘Keat ‘azz iL -Magyarae
anemet. Csehszlovaki
nisebh tekinte

nak” helyegezte a Szolidas
ritas miikédését. :
A feladat gigaszi meére-

tii, mert Lengyelorszag je.
lenlegi kulfoldi adéssaga a
esillagaszati 27 billié(!) dol.

lart is meghaladja. | |
A legkézenfekvébb ideig:|

szik, hogy az orszag harom
jeientés erejét épkézlab,
egy a koézvetlen gazdasagi
problémakat megoldani ké-

pes cstcsbizotisagban ssa; |

pontositjak.
A sulyos

hatarallomasokon
gyarapodik.

THATCHER

A KEMBOTRANYRA

VONATKOZO

KERDESEK — |

KERESZTTUZEBEN

Margaret Thatcher brit
miniszterelnék-a sszonyt egy-
szerre harom parlamenti
képviselé tamadta, miutan
egy volt. angol kem bevallot-
ia,
el a Szovjetunio. szamara.

A harom kepviseld féleg
‘azon lovagolt: vajon |

le fo Thatcher -hany. éruldnaki|.n

> bocsatott — meg, tovabba
~milyen: mérvii volt. a ha-
- dititkok nagybani kidrust-
_ asa”? aa &.

‘A-brit kormanyté
‘rozatos kérdésekre mind-
éssze annyit felelt:  esupan
egy személynek engedélye-
zett biinbocsanatot, és az il-
‘leté kém neve, — aki beval-
lotta biineit, Anthony
Blunt. a |

Aa RAN

. PARLAMENT

-ELFOGADTA

AZ UJ KABINETET

-Husszein Mousavi . mil-|

Remar

hog

4

| élelmiszer-
—hiany tovabbra is tart és a
lengyel menekiiltek szama a
gyre

hogy hadititkokat arult |

| Napos -

a ~ §0-

 benkitl sem lehet megkiveteini,

on a ‘t degen { os aK ne aat hoa. ‘ho
wele szemben, de kets tal

nisztereiIndk a Reuler tehe- |
_| rani jelentése szerint

A bombatamadas altal
augusztus  30-an

maradt, —
két személy szamit tj are-

jnaka kabinetben.

A SZADAT-ELLENES -
OSSZEESKUVES
RESZLETEI

Az Anwar Szadat meg-

gyilkolasat kovet6 tisztoga- |
tasi

-hullam = soran —tijabb
623 szélséseges mozlim  fun-

-|damentalista személyt tar-
, | toztattak le.

A kairéi rendérség nyil-
vanossagra hozta azt is,
hogy az sszeeskiivés {6
eszmei vezére egy Moham-
med Abdel-Szalam
nevezetii | fiatal
volt.

HUSSZEIN ELLENZI,
A CAMP DAVID
-EGYEZMENYT!

Ronald Reagan

nia kiralyaval tartott. tibb-
magantalalkozasain | ,
nem sikeriilt -

Husszeint arrél, hogy csat- |-

kozzek a Camp David tervel *

szorgalmazo. elgondolashoz.

Husszein- “kiraly »izrael
harcias magatartasara

naszkodott és a tovabbiak |

soran hangstlyozta, hogy
a palesztin nép érdekeit
szem elétt kell tartani a
béketargyalasok soran.
- Husszein
Szauid- Arabia

(folytatis a Dik k oldalon)

szeisz itott. esalidok lijraegyesitése. Erttik ia _neimet allan — érte- |
sitesi nk szerint “on igen. tekinelyes jfejpént” fizet,
man dllamnak, - _

» hogy amilyen els rok haderéi nek -
“yisethétetien a nyomoriisaig ‘Romanian. Potitosan’ ismerjiik elsésor- _ *

ae ban, Geatnescu Bars & 2g Allamelnok nemzetiségi polittkajat is. Me “on

. rok: ‘a jelek szerint. ‘azok. ‘Alig erkezik ti magyar menekiill Romani |
a emiek nemesak a v vasfiig sgony a, Z Oka. A Kadar— . “Ceausescu em-

be- |
nyljtotta a kormany tagjai-|
nak javasolt nevsorat, ame- |

lyet a parlament elfogadott. |
y P 6 ponton van. Eszerint csak ey lehet bikat

3 meggyil- |
| ‘| kolt Mohammad Ali Rajai.
lenes_megoldasnak az lat:| kormanya esaknem  valto-

zatlan

| bel all,

[jon van,
Farag | ‘kele'tél, foleg a Perzsa-dbil olajvi ideket6l

mernok | tavol. lehessen fartani. .

USA el- |
Ok. vonakodva . vallotta | be, |

| Sreintie:
hogy a Husszcinnel, Jorda- Z

~-megeydznie | se wlan;

pas |]

avatixozesatl 'kerte.

Fahd herceg, |

, POnGES Hoge Nixon akkori elndkit, hogy Moszkva. és|
| Washington egyszerre. dobjan, le ejtéernyés |
| csapatokat — az jizraeli g
™ | nagy hetykén hozzatette: 1
lon :
| vegrehajtando. iKatonai. akelét, a
| kormany maga fogja az oayiononakat fel-
| szabaditani. |

elsésorban a ro- |
| 4 ise hrenazett. volna. Nixont: azonban, mas

hogy hés, vagy,| 08! faragtak. 6 nem-et mondott és hogy az
By | | orosezkat megiékezze, az ‘Egyesiilt Alla- 1

részét i nyomban ln ke. |

Ce ee

ed ee

Lart fadependent
@ . Canadian Weekly
estan age

Ara: : 40 cent

Irta Frey og oe

Parazs vita folyik arrdl, hogy mi all al

kOzepkelesi prebléma-halmaz tengelyében:

|az amerikai—orosz mérkézés-e, vagy “az
| arab—izraeli viszaly.

keserii
dilemmdja

A vilag tulInyomd része az ulobbi allds- |

teremteni, ha mindenekelétt a palesztin
araodk nemzeti snrendelkeéste valé - ige-
nyét elsgittk ‘ki. Vagyis ha Ketet-Paleszti-

— Indioan (6-Jeruzsdlemet is beleértive a Jor-
minddéssze |

dan nyugati partjan), s a Féldkézi- -tengerre
nz6 Gdza-savon az arabok kiln allamot

alakithatnak. | |
|  Hogy ez esak az elsé lépés lenne-e és}
jatdna mi kévetkeznék, Altalanos arab—iz-
|raeli kiegyedés vagy ujalb hadorra Tarael|
| ellen,.az még nem ddlt el. De annyi vilagos, |
hogy az elsd cél elérésében. az. arabok pet

mithainak Nyugat- Eurépa és Japan, al.
| hanmadik vil ag és. a Szovjetunio timoge

2

tasara.

A masik esoport, pedig nogy hatalom-
az. Egyesiilt, Allamok,
Oszerin-

oldasan, hanem az amerikai—orosz parba-
azon hogy a.szovjetet a Kozép-

Kinek van vajon igaza?

“Szadat eloszar |
_baeeeyevteen|:
— esalédott.. ..

nézelt |" + a vélem anyére hivatkozott,’

Sradat is. exzel a. _-kérdéssel _

az -Ieraellel valo— leszamola St

eb) orosz veszély’ ellen. véedekezni.
Ezeért inditotla meg Szadal ‘orosz

regét @s Szadat a Szovjetunio katona be-

Ovatos duthaj. ‘i8vén, Brezsnyev nem
nrert egyediil — oselekedni.. Felszdtitotta

a2 ts

site

‘Ha Carter lett volna at elnbk, 6
iger-t sem mert. volna renegni, -egyszertien
fa.

sziiltségbe. > helyes

| mi 3. _ hadseregnek

ajaniotta, hogy kivandorlasi iiflevelet "ed Mags yarorsdagra % ‘az “erdélyi| |
imiségieknek. Egyetlen egy. ‘sem (kért kézii ili ik-alllevelet és Kadar
Ze Pease az. Paci a ssutiszolk _ niaehidieeetlgetteat soran :

| many Aah
/S ‘abhor ‘Keadett” spony

ony. a mail % |
Romdniaval szemben. ‘Persze,. hogy. bee |
_az is, hogy az oda vandoroll&k |
0 ahaza. De » sedmukra a

: ey akadalyozta
sgviptom. katon

A late see: ; oe.

| ja majd zavarni, hanem belill
Kairé|

5 vsdlembe repllt,

Egyiptom,}
| Izrael és Délafrika kormanyabdl.
'tiik a féstly nem lokalis feladatok meg-

" Bleinte anal tart Lott, L akik a nagyobb
| veszétlyel,
I tartjak k slirgdsebbnek s esak ennek eli nteze- |
akarnak a masik, a szerintik -ki- |
, | gyen, oe
| ce. |
| gitséggel az 1973-as” haborit Izrael ellen. |
fs akksr jétt a fordulat. Akkor esalédott
|Szadat az oroszokban, ; |
Az tortent, hogy. Szuez. varosanal az |
izraeiek bekeriteti#k Egy: iptom 3. hadse-

Eeyiotoin: a
orszag kiallt a sorbdl és de facto elismerte oe

gyiirtt attérésere st
az amerikai- |
nem vallaljak az oros okikal ‘kézdsen,
a szovjet-

: | killpolitika ja j aba. ae
é'm ag |

“ Moszkia. egyiit tt skaria megoldani. |
Szadat agy erezte, hogy Carter is cser-
beahagyta, mert ' ‘az 6 jovoltabél a szovjet-—
kormany_ most mar nem esak ‘kivillrél tud-
\Wilrél is szabo-
‘4lhatja a bak ce megterem*ését, amire pe-
dig’ a. nyomorgé egyiptomi néplomegexnes
sgetd salikségiik volna.
Ez. az -elézménye ‘6s magyarazata an-
valk, hogy 1977 dsdin Szadat Amerikanak
43 ‘Oroszorszagnak egyszerre forditott ha-
at. Carter. es. Brezsnyev okléber elsejan
adta kia k703. nyil latkozatot s két hénapba
sem ‘telt, november 19-ikén Szadat Jeru-
Ez volt Szadat ‘valasza arra a kérdésre,
hogy ki a veszélyesebb -ellenség, Brezs-
nyev-e vegy Begin.

Min alapultak

jovébeli_

roményei

Dhrizshen és Lond*mhan még aril 45

tudnak,; aim: ‘kor arab ‘baratai szemreha-
YO! 2: nekiszegeztdk a kerdést,
yom na tavoli. Szoyj jetunidtdl, mint a ké- —

miert’ fal

ve t. Taraelt él, Szadat rendszerint ilyen” va-
taszokal adott:

= ‘Probaltam Bregsnyevvel dssze! fogni.
4s harcolni, ‘nem mentem vele semm‘re.
De amikor™ targyalni ‘kezdtem, visszasze-
reztem ‘a. ‘Sinai- félszigelet. A PLO. lévildé- |

| ssssel’ egy tabut sem tudott. elfoglalni, Ame-
rika. segitsegevel 8c

kat foguak vissZ seen

Cise: Jordanidben ‘es. a gazai_ savon, waist 7
Eban-nak, ‘ae “volt izraeli ki Ulligyminiszter- |

Ean. szerint a2 6 Gn kormanyzatnak bets 5.

 dinaunikaja. van, Ss. ‘ha -egyszer ‘megindult, : a.
paem Jehet sakaig feltantéztatmi, Ezért : gqu--

Aelia’ Szadat, hogy esak idd kérdése; hogy
a pateszs! in araboknak xin allamuk le-

Szadat {6 érve per dig eZ 2 volt:
| — Ha ezea a videken (marmint a KS-
gecixetet en)” : pi izonytalansag uralkodik,

Amerika’ is, ‘Oroszorszdg is bel eszothat CO

nindenbde. Ha’ hakess? g van, -sokkal kevés-
be artital jak hele magukat a dolgainkba.
Szadat. jetuzsalemi utja ki énben, ‘en
esak . arért. volt nagy esemény, mert —
‘a ‘katonailag legerésebb arab —

az, ‘izraeli. allamot.

Egyip som’ megmitatta: nem volt igaza
Reaganne Ky ‘amikor a i a minap. az mondta,
igens nak | nen avatisozhatnak ‘be Amerika

- Dehogy. “ain: avatkozhatnak vele,. Sea

. dai is, ‘bevatkozott. 6 aikadalyozta meg
hogy. az oroszok Cartert a -Kozépkeleten: is

bel emandver ezzdk -egyoldald engedmé-

Ez. sak egyik: oldala a dolognak.. A 7
nas (ik: fanulsag. laz volt, hogy a két féha- -—
‘alanhoz kepest igazan ikiesiny és. gyonge ak