1989. szeptember 16,

A hir rémhir volt esupdn, de tessék nyugodtan tovabb-
ra is félni — alighanem igy lehetne dsszegezni a roman
katonai intervenciéval kapcsolatos véleményeket, Mert jél
érzékelheté az a félelem, amely honapok, s6t évek éta fo}-
togatjak az itt éléket. S ezen még szerény, het eleji rém-
hirszolgalatunk se sokat valtoztatott. Jellemzé fogadtata-
sara az alabbi, szerkesztéségi iizenetrégziténkén ,,vett”’ o!-
vasdi velemeny:

Sulyos, de Sszinte ,,beolvasdas”
»Kérem szépen, és nem vagyok egy telefonalgato tipus,

de meg kell, hogy mondjam, mélységesen felhaboritott|

ikkiik hanevétele az elmaradt roman tamadassal kapeso-| “aa . _ ~ |
eikkiik hangv 3 Peso"! nenckiiltekre? Ezek szerint fel sem tlinik a magyar hatar-|

éréknek az ilyesmi? Vagy direkt biztos dgy vannak bela-|

latban. Ilyen gtinyos stilust csak az engedhet meg maga-
nak ezzel kapcsolatban, aki ezer szazalekra tudja, hogy a

jovére nézve sem terveznek elleniink tamadast a romanok. |
Aki ennyire magabiztos, az nem okos. A magabiztossag| sume

még nem batorsag. Kérdem én, hogy mibél meriti azt a

cikkiré, hogy milyen rosszul felszerelt a roman csapat ka-|

tonailag. Nem olvasta a sajat ujsdgjat, amely megirta:
még Horn Gyula sem ilyen biztos benne, hogy a minap

MAGYAR ELET

meket haldsznak ki a Marosb6l magyar teriileten? Hat mi-
kor latjak mar be végre Gndk is, hogy ez nem ember, ez
mindenre képes fenevad, akinek nem szamit senki elma-

S26, ami sz6, megkaptuk a magunkét, a hatdrérséggel |
egyiitt, Nemigen volt tapintatos a kellemes hangd hdlgy, |

aki rezignaltan, szinte egyszuszra olvasott be nektink,

rasztalo véleménye? Hisz nap mint nap ezt bizonyilja.

| Ondknek igenis azt kellene képviselni az ujsagjukkal, hogy

A roman atombomba emlegetése

ez a nép, ez a megye nem alaptalanul él, és igenis erdsit-|

sék meg a hatarokat, és ne strucepolitikat képviseljenck. |

roman hatarérok, és még magyar foldén is vadasznak a
nitva, hogy ne is nézzenek arra?

Felujitasat megkezdték

vasarolt kézép-hatésugari atomfegyvert nem nekiink szan-|

tak-e a romanok.

Masik sarkalatos probléma: nevetséges az, hogy a AX.
szazad Tsuropajara apellalnak, vagyis, hogy ott ez nem
térténhet meg. Miéri? Ceausescu talan ugy viselkedik,
ahogy egy XX. szazadi eurdpai orszag vezeté politikusa-
hoz illik? Talan belefér a XX. szazadi Eurdpa-képbe, hogy
csaladokat lévéldéznek le az 6 parancsdéra? Gyermektete-

Réma legmagasabb pontjan all a Santo Stefano Roton-
do; a Szent Istvan vertantnak felszentelt kerek templom,
az okeresziény idédk egyik legnevezetesebb rémai épité-

szeti emleke, mely az V. szazadban épiilt korabbi rémai
épiiletelemek felhasznalasaval. A kézépkori és reneszansz-
kori utikényvek Faun templomként emlegetik, késébb a]

“|Nero csaszar €pitette nagyvagéhid romjait vélték benne

Eszak-Erdély dra

Negyvendt eve, 1944. auguszius 23-4n, fegyveres fel-

kelés robbant ki Romaniaban. A szovjetellenes haboruban}

a nacik oldalan harcold Bukarest erdit az elézé napokban
stlyos esapdsok érték. A 2. és a 3, Ukran Front egymillid.
katonaja Malinovszkij, illetve Tolbuhin parancsnoksaga
alatt tamadasba lendilt, felszabaditotta Iasi varosat, at-
torte a ifrontot, kérilzart, Hletve szétszort 37 német had-|
osztalyt és eléretért a roman f6varos felé. Néhany ellen-|
zéki politikus (Maniu, Bratianu és a szocialdemokrata Pet-
rescu) augusztus 23-4n reggel felkereste Ion Antonescu|
marsallt, a haboru hivét, és ra akarta venni, kérjen fegy-}
versziinetet. 6 azonban nemet mondott. Am délutan Mi-
haly kirdly a palotaba kérette, utasitotta, rendelje el a -had-|
miiveletek megsztinteteset, (A dramai parbeszédet, amelv- |
nek soran Anionescu ellentmondott, Mihaly pedig eldzete-|
sen odarendell tisztekkel 6rizetbe velette a marsallt, sok
lap és konyv részletesen k6zolte.) A kiraly ezutan a kor-|
many tagjail a palotaba kerette, ,koronatandecs lesz”,
szolt az tizenet. A miniszlereket az a harei garda tartdéz-|
tatta le, amely Emil Bodnarasnak, a kommunistak egyik |
vezelOjenek parancsnoksaga alatt allt. Este mar uj kor-
many alakult, élén Sanatescu tabornokkal, a kiralyi haz bi-|
zalmasaval. Tareat kaptak a kormanyban a Demokratikus |
Nemzeti Front partjai — a Nemzeti Parasztpart, a Libe-|
ralis Part, a Szocialdemokrata Part és a Kommunista Part |
— képviseldi is. |Az elsé lépésként az Gj kormany hadat|
iizent Néemetorszagnak és fegyversziinetet kérl a szévetsé-|
gesektal.

qeiszaka megkezdédétt a hare a févarosban, mert az]
ott tartézkodé nyolcezer német katona megerésitette az|
altaluk megszallt epiileteket. A kirdly hitt az éjszaka oda-|
rendelt nemet diplomatak és tisztek igérgetésének, hogy ki-|
vontulnak +- dm azok erdsifést kértek a kézeli német csa-|
pattestektdl. Reggel Hitler kiilénparanesa érfelmében fGl-|
di és légi rohamot inditottak Bukarest ellen. A roman f6-
varosban ekkor esak 7000 roman katona voll — 8k, bar-|
mennyire is a kirdly németellenes paranesat kivantak tel-
jesiteni, a lakossag melkiil képtelenek lettek volna a névek- |
vi néemet nyomas leklizdésere.

Az Urzicenibdl Bukarestbe vezeté dten a Roman Kom-/
munista Part kilddttsége fogadta a szovjet haderd epy-|
ségeit. A bukaresti gydzelem utan megmozdultak a ploes-

ti olajvidek, a prahovai volgy iparvidékének munkasai, |

hareba indultak Brassé, Temesvar, Lagos, Resica, Anina
Jakoi és a kiralyi parancsra a németek ellen fordulé had-
sereg melle alltak.

A Bukarestbe bevonulé Vérés Hadsereggel egyiitt ér- |

kezelt a hadifoglyokbel szovjet féldén alakult Tudor Via-
dimirescu hadosztaly is. A roman hadsereg és a munké-
sokbol alakult hare] gardak 56 455 német foglyot ejtettek,
a Vérés Hadsereg pedig — bar a nacik igyekeztek mene-
kulni — 21 német hadosztalyt keritett be az augusztus 23-1
képenyegforgaté fordulat eredményeként.

TORONTO — BUDAPEST — TORONTO
$837.00-61
Egy héttsl 6 hénapos tartézkodésra.

BUDAPEST -—- TORONTO —— BUDAPEST
Egy héttdl egy éves tartézkodasra,

_ _ -UTAZZON DELRE!
HAWAII — MEXICO — FLORIDA.

Utlevél, vizum, hotel, autébérlés.
IKKA —-TUZEX ~~ COMTURIST

kildemények

High Park Travel Centre Lid.

 Tulajdonos: MORGAN 'GYORGY |
1582 BLOOR S&T. W. (Dundas W. fétdalattindl) Toronto

TELEFON: 533-9496, 533-8235, 533-8417

Hirdessen a MAGYAR ELET-ben!

| — BLET — AUTO — TOZ — BETORES — |
topas om betegség _ baleset om VAEY birmilyen md
BIZTOSITAS

Dr. Telekes L. a

Alapitva 1955-ben. i
0] CIM: 29 Gervais Dr., Suite 204. Don Mills, Ont.
' M3C SL9 |
| (RGzel a az 5 glinton Ave E. és Don Mills Rd. sarokhoz
7 _Telefon: 16-7028 <<

fellelni, am a XX. szazadi kérnyékbeli épitkezések soran
elokertlt falmaradvanyok azt valdszinisitik, hogy itt allt
valamikor a Castra Peregriorum, a Roman atutazé kato-

nak szallashelye, melynek romjain épiilt volna fel a Szent

Milyen hatarérség van itt, ha esak ugy atszaladgalnak aj

tetszik beldle, megvan a

nek vegyiink hatasos, de megalapozatlan kijelenteseket.

minden kézhiedelemmel ellentétben — nem alinak a

a aaaaeal

Mindemellett rendkiviil tanulsagos az tizenet, merit ki-|

énz-|
a hajlandésag arra, hogy keszpnz jatkoltézni, vagy — ahogy egy kétségbeesett ismerisém —

ee

Mely utébbit, mdrmint a rakétakat, egyébként szintéen
esak tervezik megvésérolni.

Nem félek, mert igenis bizom a XX, szdzadi Eurépa
erejében. (Nem bizok ugyanakkor a ,,roman nép arany-
kordéri’’ felelés kl4n eurdpaisdgdban, politikajanak ki-
szamithatésagaban.) Hiszem, hogy féldrésziink, civilizacié-

| ja gatat tud vetni egy Oriilt déntésének, Aki a hadigépeze-
‘tet elindité gombot megnyomja, annak a kévetkezmények-
| kel is szamolnia kell. Azok pedig felmérhetetlen és fizizet-

hetetlenek.
Mi a biztos? Csak a halal. Feladni, féelni, a Dunantulra

, aaa . ome et . . iteli tank benzinnel a kocsiban lefekiidni, mégsem szabad.
Hisz mi masnak tekintheték a hiresztelések a roman afom-| S

bombard] és a kézép-hatotavolsagu rakétakrél, Amelyek)

Mert akkor az elsé tamadast mar elvesztettiik.
Hlgondolkodtak Ondk azon, hogy ki terjesztette el a

| _ Say , 4.2, proman katonai intervencidrdl szolé hirt? A Szabad Eurépa
szomszédos ,,barati orszag” rendelkezésére. Csak beszél-| RAdié nem! ,
tek rola! Az atombombardl példdul egy romaén-—magyar | _—

targyalason, téllelékszdvegkéent valahogy igy: ,,Az orszag]

A. Pe
Bekés Megyei Néptjsag

ipara olyan fejlett, hogy akar atombombat is kéepes eldal-|*

litani”,

akar. Kiilénben is, az én apukam meg...

Nem, ne érisék félre, nem akarom kicsinyiteni, elba-

gatellizalni a dolgokat. Hiszen nekem sincs tul jé vélemé-

nyem a szomszédos hatalom természeterél. Sét, engem is |
felbészitenek az olyan kijelentések, miszerint mar kétszer}

vollak Budapesten roman katondk (eszerint nyilvan nem
nagy tigy oda bevonulni harmadjara
szivderit6,
Tisza volt. Ennek ellenére nem félek az atomfegyverrel
meg a kézép-hatotavolsagi rakétaval vald fenyegetéstél.

Gk tudjék. A mi iparunk meg olyan fejlett, hogy,
akar firhajot gyarthatna. Ha akarna. Csak éppen nem|

veteményes kertjiikkel hajszalnyival job-
‘ban élnek mint a varosiak, Ugy értelmezi

rman kell szenvednie!”’

clus papa rendelkezése szerint (466—483). A

vakolatlan falu, 24 méter magas, harmas kérfolyosds kér-
epitmeny sajalos architekturaval és impozans méreteivel
igen hamar felkeltette az antik épitészet titkai irant érdek-
Flavio Biondo Roma
hasonlé véeleményen
_volt Giovanni Ruccellal és a templomrél rajzot készité Ja-

lod6 olasz humanistak figyelmét.
egyik legszebb eépiiletének nevedzi,

| copo Sansovino is.

Szamunkra, magyarok szamara, ez a templom kiiléndé-
sen is érdekes, nemesak miivészettérténeti értékei, hanem
a magyar kulturtérténetben betéltétt szerepe miatt is.
| 1435-ben V. Miklés papa ugyanis a magyar palos rendre
|bizta a templom liturgikus ellalasat, 6s a magyar szerze-
tesrendi papok szdmara a templom mellett kolostort épit-
tetett, a palosokra bizva a Vatikani Szent Péter-templom |
|meliett Szent Istvan kiraly altal létesitett magyar zaran-
|dokhaz gondozasat is.

‘Igy, amikor VI. Pius papa az tj, barokk Szent Péter-
| bazilika mellé elrendeli egy Uj Sekrestye-kapolna (Sacres-
jtia Nouva) felépitését, és ezzel egyidejiileg a nmvir igen
elhanyagolt allapotban lévé magyar zarandokhaz, és az
ahhoz tartozé VIL. szdzadi kis roman templom lebontasat
is, 1778. Junius 20-4n, kiadott bullajadban elrendeli: a ‘Santo
Stefano Rotondoban épiiljon fel egy uj kapolna a magya-
rok elsé szent kirdlya tiszteletére (1778-ban épiilt fel
Primo e Feliciano kapolna mellett, Pietro Campolesi ter-
| vei szerint), és a kolostor lassa el a Romaéba latogaté ma-
gyar zarandokokat, illetve a Santo Stefano Rotondo legyen

amagyarok nemzet] (emploma Romaban.

wate ssn or ve aeate lets tat at oto % stats %etetutn® ots tetetetetatathtatata tate hele ts thats ts

Romania az élét

‘Istvan vérlanu tiszteletére felszentelt templom I. Simpli-

hatalmas, be-| @ A japan gazdasdg tava

szi eredményei — mint a to-
kidi gazdasagtervezési hiva-

az ulobbi masfél évtized min-
den éves teljesitményet feliil-

rint a szigetorszag gazdasa-

eldzd évi
iszemben,
siiménynévekedés
faz inflacié gyakorlatilag el-
hanyagolhato szinten ma-

45 szazalékkal
A robusztus telie-

0,4 szazalékot. A tavalyi no-
vekedés legfébb hajtémotor-
ja nem az export, hanem a4
hazai fogyasztas volt a szl-
getorszagban. (Reuter)

@ Az addéellendrzések 89
szazaléka (1) adohianyt al-
Japitott meg — jelentette be
az olasz adohivatal. Az el-
lenérzések nyoman 17 000
milliard lira potldlagos adot
| hajtottak be az eltitkolt jove-

a San

tal beszamolojabol kitnik —|

multak. A hivatal adatai sze-|

ga 1988ban 5,7 szazalékos|
novekedest mutatott fel, az,

ellenére' @

radi: nem haladta meg ai”

; Mm &E
x * .
Py a fs j
‘ Rao a 7
KORY oe any
aes aye

delmek utan, és tovabbi 3000
milllardot a nem kellé adé-
befizetések miatt.

liaban,

Negyvenezer

rona veszlesége volt a SAAB-
csoportnak, amelynek az év

sig: a foglalkoztatottak egy-
lizedét elboesatjak,  ezer

tikust és tisztviselét,

jalotiak hazdia

(folytatas az elsd oldalrél)

a demokracial, hogy mindenkinek egyfor-

i keltett avval,

A balkani dllapotok kézepette
diplomatakat is bantalmaznak

,Romanidban ninesen szervezett f6ld-| .
alatti |
‘nak be kell jelentenie gépe sorszamat és

a sf is 3 ; . 4 , . rs a ay oe + *F . ats j . - ; +
betttipusat. A fenymasolé gépeket, szigori | vetelével, hogy a neép

ellenallas. Minden irogéptulajdonos-

engedélyhez kotve korlatozzak. A legeseké-

‘lyebb zendiilést is kegyetlentil elfojtjak. Bu-
‘karestben az alapveté emberi jogok meg-|
tagadasa ellen tillakozé nyilt levél hat ala-|
irdja sajat hazaban van bebérténdzve, an-|
nak ellenére, hogy neves politikusok; kéz-|

fuik Silviu Brucan, aki kévet volt a USA-

~ ban, Egy masik: Dan Desilu alliidlag éh-
B ségsztrajkot ‘kezdett.
F eliétt Aledzoft rendérgépkocsi sérkidéit és
| valahanyszor megprébaltam a hizakba lép-
| ni, wOvelek ¢ engem., rere elegend6é!

‘Mindegyikiik haza

A balkani i dllapotok femagyitott forma-

B® ban vannak jelen Romanidban, ahol még a
| diplomatak serthetetlensegi jogat sem tart-
B jak tiszteletben. Ennek a

nem elhanyagol-
hato kérdésnek szenteli utolsé fejezetét a

| Jondoni Mr. Hillmore. Elmondja, hogy a
| brit nagykdvelet Osszeverte a rendérség

Kolozsvarott. A nyugatnémet kévet felesé-
get Bukarestben ugyanaz a sors érte: A

| rendérék azt hazudtak, hogy az asszony ku-
@ tyaja tamadta meg dket. Ugyanigy bantak

el egy belga politikussal is. Ugy ltszik,

S csak a nyugati diplomatakra szoritkozik

felsorolasa, amennyiben a magyar diplo-
matak elleni sérelmeket nem is emliti, Bal-
kani ulonallokra emlékeztet az, hogy a dip-
lomatakat éppigy motozzak, mint a tébbi

~~ kézinséges halandét, mielétt elhagyjak az
| éléhalottak fovarosat,

Kulfoldi ljsagirok

iszamiara.

'ké tartani,
imusa is egyszer végeter ..
[lem az igazsag gyozelmeben es ma is azt @

fesak hivatalos lAlogatasok abkalmaval kap-

nak belép2si engedélyt, A ‘London Obser .

nek, szerintem az mar esak révid eleti

lenne. Egyeterthetiink részben ama észre- b
sanyargalasanak bi- &

zonyos hanyadat az allamaddssag kegyet-
leniil eréltetett iilemii t6rlesztése okozta.

Beatle a,
os Bi

Ezekutan felmeriil a kérdes:

bol meritve, hatarozotian allifom, hogy

|NIEM. Van még Isten, akinek a segitségé- §

vel és az Gnmagunk erdfeszitésevel Erdély
kapui ujra
A hittel parosulf munka ered-
menyre vezethet. A -korfordulonak

Maradhat §
ez igy? Valaszomat a térténelem tanilasd- J

megnyilhainak a magyarok 4

| ver” tuddsitéja is csak kézinséges turista-_@
|nak aAledzva juthatott be. Mégis gyant § |
miszerint épeszii emberréi? i
inehéz fellételezni, hogy Romaniaban kiva inf
| nyaralni! a
Az angol ujsagiré lehetségesnek tartia §
a helyzet rosszabbodasat. Ha bekovetkez- @

eladatlan |
'gépkecsi sorakozik Goteborg |
/kozelében a SAAB trollhatta-,
telepén, Fobbél hétezret |
amerikai exportra szantak, |
de az Egyesiilt Allamokban |
{a hhasonlé japan autok ol-
esobbak, 1989 négy elsé ho-| galom volt a biinés minden rosszéert, példaul a
napjaban 450 millié svéd ko-|

Milyen a nemet hivatalnok?

A nyugatnemel hivatalnokok jobbak, mint a hiriik.
Ahelyett, hogy begyepesedetten is ellentmondAst nem tt-
réen ragaszkodnanak az érvenyes iranyelvekhez, a posta-
nal, a vasutna]l és mas hivatali pultoknal az allami szolga-
latevok az eldirasok ,.meglehetésen dtletes értelmezdinek”

| bizonyulnak. Erre az ertekelésre jutott egy miincheni szo-
.) Azt hallani sem}
hogy az 6si Dacia természetes hatdrvonala a}

ciolagus, aki tébb even keresztiil vizsgalia a kézigazgatas
munkajat. Annak érdekében, hogy ,gyorsan és hatéko-

»jnyan”’ legyen szolgalatara tigyfeleinek, a hivatalnok az

ablak mogott ,,gyakrabban, mint gondolnank” nem vesz

-|figyelembe egyértelmii paragrafus-helyzeleket és_,,triik-
| kéket”, ,kiskapukat’”’ talal.
jlye — irja a szociologus —, hogy az ilyen ,,innovativ’’ tel-
| jesitmény magatartasi normava valjék. ,A Diirokratikus
| eljarasok ajitoi’ ugyanis vigyaznak arra, hogy magatarta-

Annak, persze, kicsi az ese-

suk ne tudodjék ki. Ennek okai: (élelern a fegyelmi intez-

| kedésekt6l, valamint az tigyfelek megnévekedett teljesit-

; a 2. - 9 Z 4 uF ry et @ y : A f
Az ellenérzések tanisdga | ™°?) kovetelmenyetol

szerint az-adécsalasra legin- | >
‘kabb a nagy- és kiskereske- |
dék, a kisvallalkozok és az}
Gndllé szabadfoglalkozastak|
hajlamosak — legalabbis It4-]
| szamara
| a kul féldi Kubaban.

Devizaturistak Kubaban

::Devizaban fizetnek? Ha igen, van asztalunk az onok
. Ezt a mondatot gyakran hallhatja manapsag
Minden étterem eldtt hossza sorban
varakoznak a kubaiak, tiirelmesen. Bar a tiirelmiik azért
veges, fdleg mikor latjak, hogy a dollaros vendégeket foly-
ton eldreengedik. Van, aki mar azt suttogia: Ha ez igy
megy tovabb, itt hamarosan apartheid lesz.”

(Masodik eszlendeje tértént a nagy kubai nyitds az ide-
genforgalomban, azola a dollar itt hihetetlen eldjogokat
biztosit. A szakertéknek sokaig kellett gydzkodniik Castrat,
hiszen addig a kételezé retorika ertelmében az idegenfor-
prostitucio-
ért, a biindzesért, a hazardjatékokért is azt tettek felelds-

sé. Most viszont, mivel tébb langusztat, nikkelt, cukrot és
: iszivart nem tudnak exportalni, azonfeliil a Szovietunid fe-
végeig mar tobb mint egy-|
milliardos: deficitre kell sza-|
imitania. Az egyetlen orvos-|

ld] is nyugtalanito hirek hallatszanak — Moszkva csékken-
teni akarja a preferalt aron vasarolt cukor mennyiség?t,
és dalan olajat sem tud mar adni annyit Kubdnak — Fidel

‘Castro alighanem fogesikorgatva volt kénytelen engedni
tandesadoinak, akik az egyetlen kiutat a nyugati turistak-
emunkast, valamint 500 tech-|
| hozatalhoz sztikse¢ges par szaz millio dollarhoz évente.

ban latjak. Az orszig — érveltek — csak igy juthat a be-

(2 személy egyiittes utazasa esetén egy hat i ingyen cuts)

Kardcsonyi specidlis utazdsok Magyarorszdagra,
helyét mdr most foglaltassa le!

Ullevelek, vizumok, notelioginten kocsibérlés, Blue Cross, etc...

meg §

nines vege. Negy-Ot évvel ezeldtt Béesben |

akkori kijelentesemet,
miszerint a kommunizmus nem fog drék-
hogy Kadar gulyaskommuniz-

vallom.
Nem joslatokra,
velkeztetésekre lamaszkocdom.

. Akkor is hit- |

pmég megvelessel viszonozlak hazai sztali- §
|nista vitatarsaim

hanem (6rténelmi ko- J
Gyakorla- §

lilag ilyen szempontbol tartom. jelentésnek §

a valaszlasi torvenylervezetet, amely a jé-

v6 esztendei szabad valasztasekhoz fog ve- §
zetni. Ha a lengyelekéhez hasonlé szineze- jj
intézhetne |
majd a magyarsag jévdjét, akkor Trianon §
sem lesz tGbbé tabu-kérdés a csonkahazi- §

ti nemzeli jellegti kormany

ban s Budapest ismét az anyanemzel ve- |

Dr.. Dabas Rezsi i

 Mindenféle nyomdai munkét vallal &
a MAGYAR ELET nyomdavallalata.
;o 6 Alcina venue - va Telefon). 6542551

~ Thermal furdo

3 hét, napi kétszeri étkezés,
heti 5 kezelés; egyediil lehet
egy stobdban — ~ OKT. 25-TOL.

iRVAR, BUK

Kérjen Grajanlatot!

Vezerkepviselet — Kozponti befizetohely

_LEGELONYOSEBB PENZATUTALAS AZ IKKA-N KERESZTOL,

= 50

"TUzEx FOKEPVISELET
KOZJEGYZOSEG

Forditasok —~ Végrendeletek ~— Okmanyhitelesitések

~- Meghivélevelek —

OROKSEGEK INTEZESE ES OROKSEGI © OSSZEGEK A HAZALNALASA, 3 STB.

_ eemna Bx obb ma

‘dészarnyait lerjesztheti majd ki az ot fele
szétkergetett arvaira. |

WN =e 1 ¥4, Ontario

m ewir Ou OF inte: ager. Lid

519 Bloor Street West,

Toronto 7
_Telefon: 537-31 31 rE