Az eurépai népfajtak egyik legérdekesebbje a cigany,. mely nép nagy témegében mindmaig megorizte Indiabol — 6sei féldjérél — thozott szokasait, s6t, nyelvenek egy részét is. Osi szokasait makacsul O6rzi, féktelen szabad- sagvagya nem ttir semmiféle korlatozast s bar a ktilon-, 56 te a . ie ¢ VS 3 eh i yt ‘ il TH elkdvetnek ho: | ee ee ae ee es ’ . 7 * b6z6 allamok evszazadok ota mindent elkoveinek, MOBY | onészekrél. A térék kézeledtére II, Lajos magyar kiraly a ciganyesaladokat és klanokat (nagyesalad) letelepedesre | Whirds - : sinh . An mir we oe 374 tr . ae a ps kereke 1. | ; . 7 . . a birjak, a ciganyok még mindig igen gyakran felkereked |mar fegyveresen jelent meg. A budai, majd rakosi gyt- nek és a hatésagok ,,zaklatasa’’ elé] mas videkre koltéz- ‘a ¥ ee ary " , 2 ing P cay ‘seeameee: sok : etben fee t ; z 2 nek. Hyenkor arvan marad a ciganyhaz &S |ciganyzeneszek mulattattak a katondkat, |haesi vesz utan, a t6rdk altal meg nem szallt nyugati te- indulnak a ciganyszekerek, elnyeli a porfelleg a cigany- jrilleteken a Thurz6-csalad emelkedett ki hatalomban és | befolyasban. Legkiemelkedébb egyénisége Thurzd Gyorgy Ivolt (1567—1616), Komoly nehézségekbe titkdzik a ciganysag iskolaztatasa | tamfianak egyik illusztris tagja volt Thurzé Imre, aki a is, pedig — az sem vitas, hogy — a ciganysag szamos ta-| | nujelet adfa mar a tehetségnek. Fogékonyak a mtivésze- ISebestyen, a Kélté (1605-1636) jelen volt ezen a lakodal- népkéltészetiik, zenéjiik, dalaik mely érzésrOl| mon és megemlékezik egy igazi ciganyvirtuézrdl, tanuskodnak. Ami rosszat a kéborlé ciganyokrol elmond- | a valyogbol, sarbél dsszetakolt putri —, és hosszu utra karavant a messzeségben. Igen sok humanista proébalkozas hatastalan maradt. tek irant, hatunk, az egyaltalaban nem vonatkoztathatd a cigany- zenészekre, kik hosszi évszazadok Ota beilleszkedtek magyar tarsadalmi életbe, igazi miivészeket, s6t, dalkol- i6ket is adva Magvarorszagnak, és a vilag minden tajan | dott. Az édesbisan zokogé ciganyhegedti valahogy ttik- |rézte a magyar néplelket, érzelmességet, banatot és 6ré- igen gyakran dicséséget szerezve a magyarsagnak. A tehetséges ciganyzenészek valdsaggal ,,megvasa- roltak”’ miivészetikkel a magyar nép lelkét. gedti varazslatos hangszer lett magyar f6ld6n, és aki e hangszerre] mesteri médon bant, az maganak kivaltsa- gos helyet biztositott a tarsadalomban. Karman Dome és utédai 'Mindenekelétt tisztazni kell azt, ami miatt igen sok félreertés volt: a clgAnyzene nem azonos a magyar nep- zenével! Egy Hermann Antal nevii zenekutato volt az el- sék egyike, ki végre kijelentette, hogy a cigany eldado- meses lényegében a kiilénbéz6 eurdpai orszagok otta- , honos népeinek zenéit jatsszak, s ezeket az eredeti no- ‘ékat sokszor annyira ,,eleiganyositjak’’, hogy azokra mar alig lehel raismerni. Emellett, a legtébb ciganyzenésznek igen nagy alkotélehetsége is van; maga is ,,rogtondz vagy szerez zenet, s ezek a zenemtivek részben magukon hordozzak az illet6 orszag zene! hatasat, amelyben a ze- nemtivesz él, vagy pedig kizardlag az indiai eredett ci- gany zenekultira hajtasanak tekintheték. Bar a magyar, roman, szerb, spanyol ciganynétak egymastdl észrevehe- | skulatas szerint a Rakoczi-néta, a Rakoezi siralma, a Ra-| t6en kil6nb6zék, itf-ott sok jellemzdé vondasuk akad, me- lyeket vizgsgalva, a zeneert6 felfedezi az azonos gyékeret is, A ciganyzenekarok rendes dsszelétele: hegedtiik, mely- hegediik, gordonka, nagybég6, cimbalom:; ehhez, kissé ritkabban, klarinét is jarul. A cigdanybanda iranyitdja a ciganyprimas. Az 6 utasitasai alapjan, hallads utan, emlé- kezetére, ritmusérzekere tamaszkodva jatszik a zenekar, melynek meldodiajat sokszor szinte kizarélag a primas ad-| ja. A szolamok igen gyakran régt6nzdltek, és nagy val- tozatossagot mutatnak ,,kontrazas” k6ézben. A clganyhe- | imassal, n [re biboros, Szepesvaraljan nagy ciganyzeneversenyt rendezett, inek tudhato be. Az élt. Ket fiat Sandornak, ‘Rodostoba is, ahol az é6reg ciganyprimds meghall, Budai Balint: Regi okirataink mar 1525-b6l megemlékeznek cigany- (1516—1526) orszaggytilést hirdetett, melyen a nemesség lest kovette a hatvani, s ezen — a feljegyzések szerint — urakat. A mo- ki a nadori méltésagra emelkedett. E XVI. szazad kézepén tartotta lakodalmat. Tinddi Lantos bizo- nyos Karman Dome nevezettrdél, muzsikajaval a nasznepet. A ciganyzenészek — fokeppen 4/a primasok ~— hire ettél kezdve egyre emelkedett, és a AVIII. szazad vegéig mar orszagos lelkesedéssé fokozo- Re oF met, akar fOur, akar polgar, akar egyszert! parasztem- ber volt az, aki , sirva vigadt” a cigannyal. Pe ee ena Tudunk arrél, hogy pl. a féurak szinte versenyeztek egymassal a muzsikus ciganyok partfogdsaban. Minden fonemes hazanal voll egy-egy szerzdédtetett ciganybanda. Ezek a zenekarok idénkent még versenyre is keltek egy- es a {Ourak koz6tt az volt a legbliszkébb, akinek ciganya gyézedelmeskedett. Cinka Panna Il. Rakéczi Ferenc (1676—1735), Thokély Imre (1657— 1705) és székesi (Nagy) Beresényi Miklos (1665—1725) ud- varaban szinlén tanyaztak allandd jelleggel ciganyzene- }Kaldy Gyula zeneszerzé és ird = xg . «1, | Meg. Tizendt eves korara ki valosaggal elbtivélte; 7. primasi ,,méltosagra™. [kalmassa valtak a zenére, 6k is bekeriiltek a bandaba. Csakhamar az egész Cinka-zenekar a csaladbol kerilt ki. Lanyi Janos biiszke volt erre a ciganybandara. Hazat epittetett Pannanak, s sirja folé emléket emeltetett. Cin- | ka Panna szerzeményeibol csak nagyon keves maradt ". (1890-ben | hallgat6é magyar (1838-1901) melybél sok kines keriilt a fenn. Legtébb szerzemeénye szerzemenyeket, be.) Bihari Janos Cinka Pannanak legnagyobb vetélytarsa Bihari Janos | 1827-ben halt | alkalmasnak bizonyvult a] Tizennyole éves Kkoraban alakitot- | Mlivészi | volt, aki 1769-ben sziiletett Nagyabonyban és mar ta elsé zenekarat. Bandajaval Pestre koltozatt. hire 1790 tajan mar az egész orszagban elterjedt es not- ton nott. Budan 6 muzsikalt a nadornak, Pozsonyban az udvari, koronazasi es orszaggvulesi alkalmakkor 6 volt paz Osszegylllt meltoOsagok, urak szemefenye. Meg Beesbe is meghivtaék az udvari balra. s alkalma volt Il. Lipot, (1790-1792) és I. Ferene (1792—1835) csaszarok udvari népének szolgaltatni a ,lab ala valot™ Biharinak 16 zenei muveét ismerjik. Legkivalobb szer- zeményei a kévetkezék: Hadik obester notaja, Halvagas verbunkos, Huszar verbunkos, Requiem fia halalara, Ko- | ronacios, Primicialis, Palatinus magyarjal, Hallgato no- tak, stb. Elsésorban hires verbunkosail kapesoljuk Ossze Bihari emlékével, A verbunkos eredetileg a katonatoborzas eldt- Az allalanos vedkotelezettség behozata- | ti tane neve volt. la el6tt ugyanis toborzdssal (Werbung) fogtak az ujon- szek. Nagy partfogdja volt a ciganybandaknak Csaky Im-|™ a kalocsai ersek (1672-1732), aki egy izben me- lyen a biboros udvari ciganymtivésze, Barna Miska nyer- le el a babért 11 versenytarsa elétt. Vannak olyan ada- tok is, melyek szerint az édesbus Rakéezi-néta szerzdje is eredetiley ez a Barna Miska lett volna, de a keésébbi koezi biicstja és a Rakoczi kesergéje egy ,,Greg Cinka- nak" nevezett ven ciganyprimads és két fia szerzeményeé- »0reg Cinka’’ keresztneve ismeret- AVII. szazad ‘masodik felében illetve Ferenenek hivtak. AIlto- lag az apa és fiai elkisérték IJ. Rakoczi Ferencet még fial len; annyit tudunk, hogy a viszont visszatertek Magyarorszagra. Cinka Panna az ,,oreg Cinka’’ unokaja volt. Jelenté- ségben fellilmulta elddeit. Annyit tudunk, hogy valami- + kor a XVII. szdzad eleién sziiletett Somogy varmegyé- ben és 1772-ben halt meg. Nagy tehetséget egy Lanyi Ja- nos nevii gémdri fdldbirtokos fedezte fel. Rozsnyé varo- | saba kiildte tanulni. Tanitéja a varosi karmester volt. R6- vid idd alatt oly nagy haladast mutatott fel, : 159 EGLINTON AVE. W. Amikor Ont a legnagyobb szomortsdg 6éri, | mi a gydsz éraiban rendelkezésére dillunk. Hivjon: 489-8733 hogy mar 12 éves koraban az egész varos és kbrnyéke bamulata- nak targya volt. Tizennegy éves kordban férjhez ment a zenekar kisbogosehez és férjével, valamint a ciganyban- da két masik tagjaval Onallod zenekart alakitott. Lanyi Janos diszes, aranysujlasos egyenruhal szabatott a hires néi primasnak és zenészeinek. Hirtiket csakhamar ismer- te az egész orszag. Mikor Pannanak fiai satilettek és al- (Banjunk biztonsa sagosan a pr opannal) — A gazzal mukédo rest-siitok Charbecue) a szahadtért siilés-fozés kénvelmes cs gazdasagos eszkozei, azonban clovigyazattal és jo allapotban kell Gket hasznalni. Minden nyaron megsebesiil néhany szabadtéri szakaes — és egyeb ings vagyontargyak is megserithetnek — a gaz rost-siité okozta tlizeck miatt. Ime, néhany balesetbiztonsagi tanaes arra vonatkozéan, hogy legyen ,,fiisthe ment terv”. & a szabadtéri lacikonyhakbol ne 1. A propan-tartaly henger rost-siitghéz vale kapesoldsanak esak egyyetlen médja van: Pontosan kévessiik a gyarté ecg ulasitasait Uzemany ulkatrésziol, amely