SH — Pokete

legjobb titon halad a kis
Szemtanut vagyunk aime :

ey aC een

S32 3 +

x TOK
Sa,

ekete-tanfolyamok” F lsmeretse : fetbontja

szizados felsGoktatasi cell

Fo

cant They

a Lp ae
rake

racszele Keio eri te. az : BS

subd rakat egy maga $a shir end iu

Heult

aly “Aba pmeliék Pont meg

™yH ay pe

NS k fel
mert az ban que gs
gis

mindassze
§ esse statisatike

sy “¥

mutat Ki,
é as
fk, hORY az

esen idegen,

Ye
*

pba . "hogy a ‘tisztin
gaia
ben dlhetnek
eleérive

&

a fekele iclentke-
oda vald,

e. Acer a eevetemei;n

a oe

rninte t
is

“st sleaseees Kémyezetbe
i, Ex, természetesen, sulyos elle
r har rciasok tObbszdrésen hangs
el hogy az 2 afré-amerikaiak ne inteard-

“fekete eg
remisék ezt? Ezeken otthon ére athe
t maguk k6zt és nem ellen iséges kér-
és azt tanulhatjak,
} e afrikai hagyomanyaik intézményes
sat is, Miért akarnak mégis fehér egyeteme-
nulni? Jobbnak tartidk azokat a fekete egye-
né? Ez stilyos Onbeismerése volna annak,
a néger egyetemeken a sajat néger profesz-
ie nem tudtak meefelelG szinvonalat kiala-

rfordiivar. 8 nie.
ae Oldu-

Se
Si

Reo
RR
SER

g
7 :

é K ezt a SS azal

szerinti kisebbsé
ének a diktaturalat, A veszély abban van,
S¥eKen : eit
v fébseleiibol t6ltddik fel,
3  Peutiissnsickeanek
nvexent olvan tarsadalom

es
~ag
= %
et

ve Zou

ctudomany

eyes hi
.
oR

ami a vilag”
s nem nemzeti-
ort Sean kulturaja fy
ember kulturat kell szol-
ey kimag aslé né- |

Se

a sem ey ae.
in A ‘néger_tandérok
lektikus y. tudomany okt ta.
onetee

zték

Sanoek me egert téséhez

cats
ESan

eteket.

cle

xi nem helvtelenitiik a négerek
Ltebb egyelemekre
z shan EES open any

‘ett meg az eg yetem re

sem. Minden-
", fel kell tens
oe

*
cell
fekete, vagy

hogy fehér, vagy
esztése a kisebb-
eld, Nem a szin, vagy po-
éenek, hanem a selejt

az egész or “"Szag vyezetd rélege
Misszo-
a kdvetkezmé-
alakul ki, amely a se-

Se = . SEES! sae tote eae eee ee * ord ; gy woe a << as
alae rice, sah Vasy felselejt szinvonalahoz igazodik. Ez a

Kisebbség gi tarsad:

Sotumicked
tik oma-

ami fol

x

ra tiltetni.

Nem valdszinti, hogy a harcias feketék eny-

lentmondast hordoznanak magukban. : ja 52. ‘De holies may “‘keésd
fehér egyetemekre vald tdduldsnak
célia van. Ra akarjak kényszeriteni azokra

olgar nem bolint |

s, megint fogla
amerikai Supreme | Court-

ssippiben, 1965-ben meg-

tt valaki
szonyt. a

tudott mondani, hogy az
lt tettes néger volt. A

egy 86 éves (1)

lazott asszony szobajanak

tkanyan egy sorozat ujjle-
ot talalt a rendérség, Ennek
Ragyar ranya nyomozast in-

nelynek sordn mintegy 7O-

fiatalembert. kikér-
$ ujjlenyomatokat vett té-
eljaras gyors eredményt
egy akkor 14 dyes

enyomatai

erika

Ra

saltal az al jas” biintevét

ak. De a l4 éves. biindz6-

Fsod

gfellebbezték. Az eset
La a Les eldbb Birdsag eld,

*

| megsé értette pri- oe

stgloga ikat. Ezt pedig

Amendment tila, Mi
megint csak eset.
sen vedekes zett

lf éves vadlottél vett uij-
: okat térvénytelen.
: eeivantotta a Bi irosag

frdn vet-
tehat ki- 7
pé (ajél

ee Byalazott egy 86

h nat csak az al 7
za aklatni a blindst

él, mert ez On
Hoar mégis: ip

a térvény at

et lehet 7 S .
ne lay és lehet —26tt fenevadakat — koalicids part:

Egyszertien megdébbentd_
At ,pacifizmu-
arbarabb fejva: _ sdg nevében. kopogtatnak az ottho-
vabaditand terhes — :

anyokra ’ r6l fosszanak meg —
Sa

ni, hanem: ‘magaban nerként
- te

an, A Legfibb Bf one ha valaki Sa

E1sG pean, Kételes. se avaben a le

Ikoznunk

 -¥a tAban

Az aldozat csak

(1) Ste

_Mmegeayeztek |

| sitet le az fet el,

bizo-

eu ‘A
-minden le

egeszen
“Kellenele

Koalicios partnerek

Kis. hir, Az amerikai sajt6 mar
esak az egyhasdbos aprdsagok. ro-
koa,
gyelmeztetés: vigydzat,
gyilkossdg késziil!

itt tomeg-

tomegsirt fedeztek fel,
349 aldozatot tald lt ak, akiket hat-
rak6t6zbtt kézzel  fdldeltek el a

»felszabadit6” kommunista csapa-
tok, amikor a tavalyi Tet-offenziva
els6 lendlletével elfoglaltak a va-

rost. — A politikai bosszti azok el-
len, akik szemben alltak a hddite

Kecskeszakallal, még valahogy el-
képzelheté, bar sehogysem ment-

heté. Azzal azonban még a legelve-

temilltebb amerikai rémfilmben sem
taldlkozhatunk, hogv a gang az el-

lens ség csaladtagjait is kiirtia. Kecs.
keszakall parthivei azonban nyil-
van igy értelmezik a ,,felszabadi-

: tast’. A 349 vjabb a ions egy reé-
évahagy¢ dan bs. |

sze asszony és fiatal lany volt.

Nem valdszinti, hogy 0h harcol-
tak Keeskeszakall hordai ellen,
mel a kéziiliik

Re asszony y. teherben

kom cere |

nord "bos szit allt rajtuk, mert

esetleg a fer, vagy a fidtestvér ~~

leg oe egyvere-
| vagy \
kormany: zati i Alldst téltétt be.
Fulbright. ss Ted Kennedy 8ze-
Ator ural nyilvan nincsenek elég-
skozddva ezekrél a | pestidlis
cselekményekrél. ”

nincs |

volna, hogy ezek utan is tiszta em-

ee hs

érzésbil kivet kd.

= Beet se

_eayetets

-fiatal 1
partpolitikai vi

ilom nem ismer
Oszakot, mert egvetem! éveibél tudja, hogy

brute valtaes al potolhatia szellemi hidnyait.
Aglior eey maroknyi néger
megszallhatott egy egvetemet és az egyetem ve-
zetoi nem léptek fel ellentik, maguk is cinkosaiva
valtak a szabadtdrsadalom elleni ¢
A liberalis embernek az erdszakt6l valé viszoly-
edsaval ~ pont ezt az erdszakot segitették ‘tron-

ee nem KES6,

~Hué, Vietnam
volt csaszdrvarosa kézelében ujabb-
A sirban-

valamily en.

Yalan atlapozzak
ezeket a hireket, Kil énben hogyan
is tamogathatndk
- koalicids terveit? Ha pedig infor-_
- malva vannak és” mégis: tamogat-—
jak, akkor...
lénk roéluk. Eg

Kecskeszakall

vel ccicenaaa ezeket a

majd mast, mint
didk fegyveresen
gyilkossdgnak.

hogy a kormany erélyesen be-

lehet. “Elndki beszédek

m tudjak megallitani a rothaddst. Ehhez tettek

4 mountie” bes: sélt

o

-Kanadanak régi- biiszkesége a

p ‘Kirdlyi Kanadai Lovasrendérség —
Pedig szérnyti fi. —

a mountie”. . doggal, A mountie

je lentette a torvényt és rendet a
végtelen,
‘Maga is magdnyosan végezte mun-
kGtelességteljesité férfi
Mar otthon sokat.

-maganyos- tu ndrdkon.
kajat, a
heroizmusé val,

olvastunk a mountie keménységé-

ral, Kitartasarol, bilesességérdl és

emberségérdl. Egy kicsit tigy érez-

ttik, hogy sok ezekben a regények-

ben a romantika, De akik ide ke-

ri iltlink, mar. tud] uk, hog ey nem ro-
mantik ca volt eZ, hanem ava ldsdg.

Most mar ki ives sztek aZ aranylaz
kalandorai. a Yukon —

iaszteriiletiiknek tekinteni az ‘ide-

genbol dtestisz6 anal rehistak, yorg-

sOk és a fekete erg” _megszallott-

jai, Nem csoda:
fogdra akadnak itt. Most folyik a
vita kézéletben és  sajtéban egy-
arant a hatdron tuli dezertdrék. so-
rozas elGl menekilék és hasonlo
_disszidensek" befogaddsarol. A

liberdlisok szinte vdlogatas nélkul

megadnak nekik a ,menedékjogot”.

Most azutan megszolalt a moun-

tle is. W. H. Kelly helvettes pa- cA

ranesnok az ottawail Haz jogiigyi
bizottsaga eldtt figyelmeztetett ar-
ra, hogy a kanadai. egyetemi liza-

_ddsok mégétt idegen agitatorok ak-
namunkdja all. 2
-erének nevezte ezt a hataron is at-
onyulo kapcsolatot, amely, ‘szerinte,

.V6rbs és feket

most készlil megszilarditani az it

—tenl helyzetét. Ne em tudjuk, ‘ays
omit hatdroznak a bdlesek, de jd
desz, ha- megfogadjak ca mountie

szavat, Kanadanak ezek a bator és
mondaniya- -

zertien. elképesztd :

hii flai nem beszél nek feleslegesen.

Tudjak, hogy még a Yukon kalan-—
dorainal is sokkal nagvobb veszélyt
jelentenek ezek a baranybérbe bujt.
farkasok. Mert. ezek nem egy-két

embert 6Inek meg ha. -szabadon
muikodhetnek itt, ‘hanem. az egész

naink ajtajan, hogy azutan bellil-

ee a a

tétte Mary a

yinte a

6 dnyi
mag ganak a masodik —

kell ezt

Widekérol. atianal nagy

Most egy egészen mas veszély fe-
-nyeget. Kanaddt kezdik szabad va-

Zabral ds?

sok tar sulas part-

most |

benniinket a :

86 ¢ sve),
1817-ben Gydr
nem teljesen - |
1956-ban meghalt
rd, térténész

aa
abe \ #3

Hosts 1D an

Mole” cinn f

an inyit | jelent:
az ei eyeatsh
a jd Greg \ ve tek,
BeNUSZa a fale. a ala ti yal
Iwukakba is elhatolt, lay
vakondokat:
ami breg

saridok-
kOszdn-
felis.

merjuk bardtunkal, a2

Oreg vakondokat, aki olyan reme-

kil tudia, hogyan kell dolgozni a
ate alatt s : hirtelen megielenni a
rors rib udal mat 2

nem oreg
. Csupan neé-

A boston vakondok
es nem is forradalom

hdny yvords agitator Killfoidi pén-

zen folytatott businesse. pak az Greg
vakondok még a fled ¢ tye

hogy az imperidlista Kapiti zm

mit csinal a fOld felett, nLele pl
tehat a harwardi eg yetemet
CIA pénze és perks yiisa
uralkodik ott. (is), A. fiatal tiszte-
ket ott képezik ki a ROTC tanfo-

lyamokon és kiildik utana Vietnam. |

ba és mds e elnyomott orszdgokba,
hogy leverjék a
mozgalmakat. Ert sd: a BY ilko:

kommunista banddkat

i A ssepleets, azonban 1 Baleleple-

“ Allapitja a, sey a8)

— révidlaté ki is szemei kkel a for rada-

-lom vords lingnyelveiben gyGnyGr-
_kédni, hogy megszabaditsak
got — Amerikatol. Nem cake a Alas -

tal ae Janene ‘gy y

en a nas sg areal ere eZ a |
~kulpolitika millidkat gyilkol le és _
_kifosztja a vilag kineseinek tarha- |

zat”. 7

Nné a, hel yben vagyu

estinya dolgokat KB et el Ar

eg yetlen

ka, amely |
Sem

-tertiletet
utan. Amivel szember
ismételng

hallatlanul sok le
leit, Amerika fosztoga
a. kifejezes a 820%) el
Ameri ka

: estiseges | S70N jet ha ds

eilenkezdleg: Eada és

See azt

es a a jobb k rés : y
m unista kinal komrad ok |
-visszakGvetelni a
ruszkiktol, 2

ok ar

“tev leplezte le. me ag
vakondok, amika .
riilt, Nem a

| esa nem is a : komm

paeaiae 4 | mert

tarsadalmi rendsz

_orszagot. Ok azoxk, akik a ‘szabad-_

vildgu ralomért re 3

radalomtoll!?

felsza yadite”’ :

avild- |

| posan,

*

‘Lohaton Be

OR
N a

“6 < a bor te 2 &€
nek olyan a lakja ¥
mostani lvegel

LD bol ‘az eles iereplé. E ‘
Készillodtek

‘a templom
ldo abog

a tee
kadt a tajték. Bécs ‘il aS

cel majdnem 600° Kilometer
| huppant a fdradt ldrél..

re jbtt haga Bees.

ope tok, Ag
: til any.

ra
KC