_Kanadai i Magyarsig

_ 020) rannescoeess

7 id 0 I

A délelott vasarléssal telt el, A

 konzervmennyiség, amit tébbszéri_

forduléval szereztiink be, Ggy fes-
lett a Kombi belsejében folhalmoz-
va, hogy kis szerencsével kitart
egéeszen Kairéig. [rtunk sebtében
még néhany tidvOzldlapot, gyors-
fényképeket csindltattunk jovend6
vizumokhoz, majd néhany utols6
félvétel a varos mégdétti dombok-
rol — mégegy bicsupillantast vet-
ve Nalrobira — elindultunk a siva-
tlagos Eszak-Kenya és ismeretlen
sorsunk fele.
AHOL ERZSEBETBOL KIRALY-
NO LETT

Nyerlig azonban a sivatagnak

nyoma sem volt, mert a szép zold,

kies Kikuyulanden haladtunk ke.

resztiil. Nyeri és kormyéke igen kel-
lemes

hires Treetop Hotel, ahol a fara

épi itett szallodacskabdl lehet fig gyel- :

nl az éjszaka cséndjében a vizre-
jaré vadakat és ahonnan valamikor

hirtelen hazahivték a flatal Erzsé-.

bet hercegnot, kiralynonek. Elha-
— ladtunk a Mount Kenya mellett,
ahol a Kikuyuk istene szekel, mint
a gOrég6ké az Olimpuszon, Isiolé-
_bél egy homokos-sziklas titon ha-
— jadtunk elészér a Rudolf té iranya-

ban, de_ révidesen ViSSZa . -Kellett:

~ fordulnunk, mert egy szembenjévo
landrover utasai kézélték veliink,
hogy az dton fdljebb olyan szik-

lak vannak, hogy dk is majdnem :

dsszetorték a kocsijuk alvazat.

sszatérve egy izraeli —
mérnékkel talalkoztunk, aki a Nai- |

oe robi-Addis Ababa mitt épitésén

dolgozott és kézélte veliink, hogy

ha tiz évig -yarunk, akkor hasz-

iB nal Ihatjuk is. Remek humora. volt,

 ezért__nevetve indultunk
eléttiink Allé” poros utnak,
nem ‘latszott jobbnak mint amely-
6 visszajottiink. Mosolygés joked-
 viink- azonban.
 mert a hhomok ald

a | y szinte: lépésben kel-
— dett hajtanunk és akkor is.
leg a Koest, mint egy le

“Késibb hosszii marhacsorda vo-

v - nult at elottiink az titon és az Sket
, Atsé- vGrds korongja lebukott a |
a _ lapos peremén, elévették a borin, ank
) : viny y marék alee Z |
| kat. -Még” (j6, hogy csak ennyibe
-_ maradtak, mert ki is rabolhattak
volna benniinket z elhagyott siva-_
ue ees vidéken, Eht hez. Biuuee még,

y' is Wajirbél. Azutunk elején sok tevés
i nomad néppel t

‘kormAny ¢ ésa shokamedda szoma

— térzsek kézétt. Nairobiban a Dis-
trict Commissioner.

: hogy ét éve mi v: agyunk | az elsék, |
akik dtutazasi engedélyt kérnek

észak felé. Déli iranyban azonban

— akadhatott néhany elszant vallal-—
 -koz6, mert a turista informaciés —

irodaban meg azt hallottuk, hogy

; ~ néhany hoénappal- ezelétt a benn- |
a sziiléttek megtamadtak az Abbe-
—sszinia ‘feld 31 j6vG két németet. Az.

egyiket_ hasbalétték, a méasiknak

| Vetitettképes eléadisokat szeretnant
result Allamokban. Erdekigdé egyesiiletek, kézissé-

|daban és az Egy

| gek sziveskedjenek siirgdsen irni az alabbi ¢
247 SK Charens | Ave. Toronto a6 Ontario Canada.

fekvésti és kézelében van a_

| rahe

hamar elhervadt, ©
So ezdtek elébdjni
az. éles sziklatarajok, stiri rajok-
ban, tigy

azt mondta, -

| pedig a Fike 6tték keresatil

ELHALLGATOTT A DUDANK
Ilyen kecsegteto kilatasok mellett

figyeltiik hat a bukdacsold kocsink-

bél a homoki bozotot, amely bal-
joslatdan sirlisddétt a teherautok
altal vagott csapas két oldalan. Az

eléttiink kigyéz6 terepalakulat a_
legvaltozatosabb kinzasokat — rej-

tegette a szamunkra, de a legrosz-
szabb talan az volt, amikor egy pa-

takmedren kellett athajtanunk és_
a meredek tulparton folhajtva be-

1973. majus_ : 1.

- | Dr. Kardos Talbot Béla’

Miért ‘hinyzik

egy flatal férj vezette megrakott
tevéjét és kévette Gt a két iffa fe-
leség, bikavadité vordés lebernyeg-
be csomagolva, keziikben tartva

a térvényes hazassaguk szimbolu-
“fmiat,

gémbélykés rézedényeket,

melyeket

Nomad pisztorok Eszak- -Kenyaban ae

| levertiik a kormanykerék tenge-
-lyének az aljat egy kiallé sziklaba.

Szerencsére azonban csak egy dré-
tot szakitott ketté a hatalmas koc-
-canas, minek kévetkeztében a du--

dank félmondta a szolgalatot. Ez

persze korantsem volt tragéin ezen.
_ az elhagyatott vidéken ,

-Wajirban, ahol egy reat” me)

eréd mellett aludtunk — az olaszok |
a masodik vilaghdboré elején be-

tértek Eszak-Kenydba az aostai

| herceg vezetése alatt — a kézvetlen
: kézeliinkben egy sziik karamban te-
vék és szarvasmarhak voltak ¢ dssze-
zsifolva és egész éjjel bégtek az
éhségtél,
-aztan megtudtuk, hogy a rendérség

tébbszélamban. Reggel

foglalta le dket és biinjelek voltak,

-Megtudtuk azt is, hogy alig fél éy-
vel azel6tt napnyugtaval minden
este elkezdédétt a masodik miisza
il. a kérnyékbeli boran térzsekne

- Napkézben ugyanis békésen les

— tették marhaikat, itattak- evéiket,
— -messze elkeriilve Woajir erdsségét,
de rovidde azutan amikor a nap —
a sivatag—

legények écska mordajaikat és el-

~ kezdédétt a zenebona Wajir k6riil.
-Ezer szerencse, hogy éppen ér ke-
| zésiink eldtt egyeztek ki a tusakodo
felek,

asnap reppel koran elindultunk

talalkoztunk,
ajir felé igyekeztek. Tevéiken az
Osszecsomagolt : AllathGrdkkel  fe-

dett kunyhdik batyuja; amelyeket

ruganyos favazakra feszitve, felé-
pitve, gyakran lattunk az ut mellett.
Két-harom kunyhé, bérdarabokkal
letakarva, menedék egy napra,

vagy egy. hétre, amig a nomad csa-
lad Gregjei nem déntenek a tovabb-

vonulds érdekében. Igazi ési élet-—
forma. Néha a mohamedan tébb-
nejlisee jelet i iS a opaizialtnls amint

. tartani a nydr -folyamdn Kana:

mre: Ferenc 4. Bodé

akik

termeszhangyavarat,
| ronesait. Sdtétedés kériil pedig be-
| lekeveredtiink | egy litvesztészerii
~ bozétosba, amelybél nem litszott
mS iat. Istencsodaja,

DOGKESELYUK TARSASAGA

BAN PIHENTUNK
Az ut nyoma a terepen egyre
bizonytalanabbnak mutatkozott.

Sohasem tudtuk a csapas-elagaza-

soknal teljes biztonsaggal, hogy

‘merre is forduljunk. Utjelz6 tabla

természetesen sehol sem volt egy

_ orszagrészben, ahol ilyet még soha-

sem ismertek. Az egyik szakaszon

_minden bizonnyal elefantok jartak
eldttiink az esos évszakban, mert-
rostaszertivé |

ériasi_ ldbnyomaik

‘szaggattak a késObb csontta szaradt

terepet. Az elefantnyomos iit kissé
kibillentett a lelki egyenstilyombdl
egy idére, mert a kormany jobbra-
balra randuldsai és a lépésbenhala-
das nem a. legjobb idegnyugtatok.

Még szerencse, hogy semmi se

tart Grdkké és az egyik bajt kévet-
“a masik,

“megsziinte

szakaszhoz ra ztiink, ahol i masfél-
méteres.

csapas, melyben a

~ Tyenkor kiszallt am

16 sl és hosszi szakaszon eléremen-
tem kitanulmanyozni a rankvard
veszedelmek minemiiségét. Ez per:
2 -rizsban jatszik M. Swan, gazdag
tézsdeiigyndk, tovabba az arisztok-

sze nem mindig sikeriilt. _ Egyszer

-aztan annyira megdélt a+:
egyik oldalan a fii alatt rejtéz6 mély
a homosexualis baré Charlus. kér-

gddorbe cstiszva, hogy” ugy érez-

tem menten félborulunk. Miutén
ebbél a lathatatlan katybol kikec-
meregtiink, megalltunk egy water-

hole mellett, hogy egy kicsit kifuj-

juk magunkat. Golyanagysaga ke- —
-selytimadarak

tartozkodtak ott,
pihendt tartottak dégkeresés kéz-
ben. Csériik legalabb olyan veszé-

-lyesnek lAtszott, mint a nomadok

szeles- hegyes landzsai.

Egy titelagazasnal, ami nem volt

t6bb mint dkércsapasok kereszte-
zése a Hortobagyon, sajnalatosan

elvétettiik az utat. Ez a tévedésiink |
azonban bevezetett benniinket egy

kis tanyasi iskolaba, ahol egy fél-
6rara megakasztottuk a népokta-
tast. Visszakeveredve bizonyta-
lan dtvonalunkra | talaltunk néhany

esa hataron, a

az egvilagon mindenre
lehet hasznalni, |

-szerkesztot,

_ Allamtandacs
uzsoras kapitalistaval, Hulot mar-

ami némi valtozatos- —
Se auc taye igy peldaul, .

elefantfiiben. veszett tel ae

int -Maté, ©
ank. — Gydrigazgaték, orszagos nevii nagy-
 . irék

~ londoni

fatorzsek |

: hogy éjfélre va-
négiscsak bekeveredtiink —

_ kézt Grlédik fel.
- | Alar

Ezt a kérdést nem én, hanem

7 - Veres Péter paraszti iro vetette
fel néhany héttel halal

a elétt irt

cikkében. Igaza volt. Valéban hidba
olvassuk el a budapesti_ Szépiro-
dalmi Kiadé6 vagy mas Allamosi-
tott kiadéiizem altal kézrebocsé-
tott 1945 utan irt regényeket,
egyikben sem talaljuk meg a mai
Budapest felsébb kéreinek rajzat.

Sehol nem tiinik fel egy miniszter

vagy képviseldé, k6zponti parttitkar,
v6roshadseregbeli tabornok vagy
ezredes. Kereshetnénk egy orsza-

gos tervhivatali fondk6t, kérdti f6-
szinhaz- vagy muze-
— umigazgatot, vagy rendorkapitanyt,

de sem pozitiv, sem negativ for-
méiban nem kapunk ezekbél még
mutatvanyt sem.
ES NYUGATON?
Veres Péter cikkében ramutat ar-

‘ra is, hogy a nyugati irodalom-
ban ez nem

volt &é8 nincs Igy:
Stendhal, Balzac, Zola, Maupas-

sant, Marcel Proust nagy regénye-

-iben Parizs legfelsé kérei élethi-—
en szerepelnek. Belépiink Goriot
apo ldnyainak, Nucingen baréno-

nek és De Restaud gréfnonek sza-

_lonjaiba a felfelé tortetO Rastignac-

kal. A Masterpiece Theatre leg-
utédbb amerikai televizid-sorozata-

ban bemutatta Balzac Betti néni c.

regenyét baré Hulot-val, a francia
tagjaval, M.Crevel

sallal, miniszteri f6tisztviselékkel. .
Zola regényt irt Rougon kegyel-

mes urrél, HI. Napdleon miniszter-

elndkérél és a csaszar is tobbszor

 megjelenik a regényekben. Nana,
Parizs szinészn6-sztarja kériil nyii-
-gségnek a versenyistallé-tulajdo-_
nos arisztokratak, Steiner bankar,
“Bordenave-féle
A Harom Véros-rél irt trildgia egyi-
_kének cime Paris. Ebben a. leg-
: szegényebb rétegektél fogva a ko-
—zép- és legfeisobb k6rdk tipikus

szinigazgatok.

alakjaiig valéban megtaldljuk a

_ francia févaros telies keresztmet-.

szetét. Zola a Pénz-ben a parizsi
tozsde moguljait, a Hélgyek 6ré-
mé-ben a nagy aruhazak tarka éle-
tét és iizleti versenyét rajzolta meg.

| ‘Utolsd regénye, a Termékenység

is Parizsban indul meg Froment |
_ gépgyari -tisztviseldvel.

 esaladjainak medddségét.
szembeillitja a vidék termékeny-

ségével. Marcel Proust nagylélek-

zetl regényének négydtéde Pa-

rata de Germantes hercegi esalad,

nyezetében. ‘Kell-e emlékeztet-

nem, hogy Dickens, Thackeray,

vagy Galsworthy’ nagy regényeibol,
nem hidnyzik London gazdag és”
politikailag befolydsos felsé rétege?

| -Ugyancsak a Masterpiece Theatre
- mutatta be a Forsyte Saga és Huxley

Point Counter Point tarsadalmi re-

gényének fil mvaltozatat angol kon-—

zervativokkal és radikalisokkal,
tudésokkal, képviselok-
kel, miniszterekkel a fészerepek-
ben. Bernard Shaw dramaiban
‘Barbara érnagy apja fegyvergyaros |
eaeaitatt Tanner John S20Gialis«

shesen, a ‘ondoni biinbarlan-
-gokbol élo legel bkel ébb. ori
leplezi le,

_Lehet-e ene Tol

és » bék | sok ‘Sandor car, a . Had-
zsi Murat-ban ll. Miklos car élet-
hiien- szerepel. Myshkin- herceg

dag Rogozsin. kereskedd szeretoje ©

* New York é és Varsé kézatt soar S

iets és Bl curopal, | afrikai re ie ee kozott; Kittind exallakozisok mas re TSee

Karenina Anna :

Sudapest a mai
agyar irodalombél? _

Gorky sem kertlte el a korabeli
ural ikodéosztaly tagjait. Mint ahogy
-Jékai Mér vagy Szabo Dezsé nagy
regényeiben is nemesak a falu, a

vidék, de Budapest legfelsGbb po- —

litikailag uralkodé kéreinek tipikus
alakjai nélkilézhetetlen szerepet
jatszanak. Ezek nélkiil nem volna_
nagy regény az Enyém, Tied, Ové,
Az elsodort falu vagy a Segitseg!
1945 UTAN: LEFEJEZETT
IRODALOM! .

Deéry Tibor, a legtehetségesebb
kommunista regényiré mar a ma-
sodik habord elétt nagy tetraldgi-
aba kezdett.
A befejezetlen mondat, mind a Fe-
lelet még a Horthy-korszakban
jatszik. A tetraldgia azonban meg-
szakad a masodik kotettel és mai
napig befejezetlen, illetve lefeje-
zett maradt. Mar a masodik kéte-
tet élesen megtamadta Révai Jo-
zsef, a Part Zsdanovija, mert a Hor-
thy-korszak alatti foldalatti kom-
munistakat jelentéktelen és civako-
dé senkiknek rajzolta, aminthogy

Jézsef Attila kivételével azok is vol- -

tak. A kéltét pedig a Part moszk-
vai irodalompolitikusai 1931-ben
kizartak a kommunista partbdl.
‘Déry ,,tetralégidja’’ sohasem mert
az 1945 utani Budapest kéreivel
foglalkozni! Késébb, 1956 utan,
Déry bérténbe is keriilt, majd mikor
kiszabadult, visszaemlékezéseket
irt fiatalkorArél é$ az egykoru Bu-
dapest helyett, ahol élt, jobbnak

latta G.A. tr X-ben cimii fantasz--

tikus regényében kafkai szimbdlu-
mokkal elkalandozni sehol nem le-
tezo X-orszagban. ed Oe
Kézben megindult a népi és pa-
raszti irok novella- és regény ara-
data. Szabé Pal, Veres Péter, Sar-
-kadi Imre, kés6ébb Galgoczy Erzsé-
bet és masok ontottak a falusi re
portregényeket és novellakat a a
Kis Vargakrdl, Goz Jdéskakrol, é
Juhos Marikakrol, _ féldhdziutott.
béresekrol,

~akik a kapott féldet Gjbél elvesz- —

‘tették, de beletérédtek a termelé-_
szévetkezetbe. Ha dramat irtak,
mint Ulyés Gyula, jobbnak lattak :
vagy —

elkalandozni 1848-49-be,
Dézsa_ koréba. Néha_ kapunk je-

leneteket a negyvenes évek ellen-
- AllAsi mozgalmaibdl, valamely. hid- .
vagy malomalatti esardaéban, ma-.
jorban. De Budapestet, annak ve- _

zet6 kéreit minden ird és kéltd
keriilte alkotasaiban. ©
Pedig fizikailag -yalamennyien

Budapesten éltek. Szabo Pal, Veres _
Péter szinte Srdkjogon képviselok, :

partvezérek,” néha  miniszterek,
vagy frészévetségi elndkdk yol-
tak. A volt falukutaték, szociog-
rafusok is pesti szerkesztéségek-_
_ben, kiadéhivatali lektoratusok-

span dolgoztak és budai villakban, |
vagy zstfolt pesti csaladokban lak-
tak. Veres Péter valéban nagy re- 4
gényt akart irni és harom kotetet
izzadt 6ssze Harom nemzedék. Che

mu regényében, amely kés6bb al-
~ dolgozva Balogh csalad _, torténete
cimmel jelent meg. Végtelen ré8z-

letességgel elemzi a tiszantuli rideg-_
parasztsag életét, munkajat, haza-.

tajat, ételét, italat, ruhazkodasat.
Novellal is) értékes adalekok lesz-

: - Jepancsin tabornok lanyal és a gaz-— :

Mind elso regénye, .

claligmussal irni

+ koritését engedélyezik.

-tOrpe- -kisgazdakrol -

chusi 12.

—akart orszagos jelentéségii_ alakok

Pedig minden kepv iselot,
miniszterelndkot

nélkul.
frat, minisztert.

-ismert személyesen. De irodalmi-

lag nem volt szabad meglatni Bu-
dapest uralkodo kGreit!

NYULPASTETOM NYUL.
NELKUL!

Bismarck mondotta, hogy a nyul-

pastétomhoz el isOsorban nyulra van
sziikség. Az eposz, a drama és a

regény az Ugynevezett nagy mufa- ~
jok kézé tartozik. Homérosz nem_
alkothatott volna nagy eposzt Eu-

maios kondas fOhdssel. Ha Cervan-
tes regényében csak Sancho Panza
és kedves csaladja volna, akkor
Cervantes mind6Gssze spanyol Ve-
res Péter volna. Ha Szabé Dezsé
kihagyta volna Az elsodort falubél
és a Segitség-b6l | Budapest irdit,
politikusait, mavészeit, szerkeszt6-
it, bankarait akkor csak Szabé Pal
esetleg Tamasi Aron maradt volna,
Jékai és minden nagy regényird

tudta, hogy nagy regényt Tallérossy —

Zebulon féhdssel vagy mas provin-
nem lehet. .Ha
Toldi-ban csak Bence jobbagy,
Bank ban-ban csak bocskoros Ti-
bore volna, akkor nem volndnak
nagy alkotaésok, hanem legfeljebb

népszinmiivek a Falu rossza vagy

Gyimesi vadvirdgok fajtajabol. A
nagy regénybél a mindenkori ural-

_kod6 osztaly féalakjai nem marad-
hatnak ki. Mivel a mai pesti iro-

dalompolitikai cenzura  tilalom-
fakkal vette kériil a Djilasz altal

,,lij osztélynak’’ nevezett kérdket,
ma nagy irodalmi alkotas nem jo-

het létre. Az irékba

het létre. Az irékba belefojtjak

azt, amit maguk kériil és maguk

-felett latnak Budapesten.

Azaza nydlpastétomnak esak a

Igy pél-
‘daub Fejes Endre kittind Rozsda-

| temetéje Budapesten, foleg a Jé-
gsefvarosban jatszik, de a legal-
sébb proletarrétegben, a Bérkocsis
utcaban. A regény legfébb hédse
egy killiigyminiszteri on

altiszt, a tobbi mind arnyékhds a
nagyvarosi volt kisproletarok Vi-
lagabol. Moldova Gyérgynek né-

hany kittinéd regényében is szabad—
_ volt meglatnia a budapesti gyarak-

ban folyé6 lopasokat, csalasokat,

kedves huncutsdgokat. De nyulat
neki sem szabad a nylpastétomba
tenni. Németh Laszl6 Egeté Esz-—

tere _Hédmezévasarhely -vidéki

»esomorkanyizmusaba”’ “fullad, az

Iszony Takaré Sanyi szdvetkezeti

-agronomjat- felesége fojtia meg.
Sem Németh Laszlo, sem Kodo-

lanyi Janos vagy Sdnta Ferenc
‘nem merik meglatni Jékaihoz és

Szabé Dezséhéz hasonléan Buda-—
- pest felsé kGreit.. ‘Kodolanyi Gil-
‘games-be, Mézes-regénybe, Jézus-—

regénybe menekiilt, az utébbi is
csak hasz, évvel megirasa_ utan je-
lenhetett. meg végre az ird hala-

aval. Ez az irodalompolitikai cen-_

zura. ‘lefejezi- a magyar irodalmat,
megakadalyozza. mestermiivek ki-

teljesedését és. magyar zsenik kifej- :
lédését. Ezért elsGsorban Szabol-

csi Miklés és Aczél Gyorgy fele-
losek térténelmileg, akik a magyar-

orszdgi cenzura fémesterei, Petéfi.
sziilletésének 150. évében és a mar-
pont kinyomatasa utan-

125 évvel. Talan ezért volt Aczél

oyerey ores sie aera mi-

, TIAL: sepia cities

Yee pe ba tee 7 er ese

SE MEE GEER EE ee
rae LORE

ty
Mtl

LEE

ig ie
yy

yy
IE

Wy i

iy