Nem sokasdg,
8 szabad nép tes
esuda dolgokat ...

Vol. 40. 47. XL. évfiolyam, 47. szam.

A konvenejonilis haderk létsodmghan n imutat stkous vi ardnytalanshe m

Amikor az NBC TV-interja sordn megkérdezte Brokaw: : | Miért nem ulazhatnak
Gorbacsov a ,,brain
drain”-t jelilte meg (Jelentése: aggodalom, hogy a ,,tudés fejek” — jobb fize-
tésért — elhagyjak az orszdgot). ,,.Megbeszéli-e On feleségével, Raiszaval a
hangzott, amire Gorbacsov igennel vala-
szolt, azonban ezt a részt (a glasznoszty nevében?) a moszkvai TV mar kihagy-
ta! — Reagan szerint az USSR mar 200 milliard dolldrnyi rubelt koltétt a sajat
Star Wars fejlesztésére — Egy dél-koreai Boeing %07-es 115 szemeéllyel ,,elttint’”’
és egy dél-afrikai Jumbo 159 utassal felrobhan a levegében. Mindkét esetben
észak-koreai merénylékre gyanakodnak, akik az 1988-ban, Széulban rendezendd
olimpiai jatékek megtartasat akarjak hasonlé terroreselekményekkel megaka-
dalyozni — A NATO uj [étitkdri dlldsdra az 53 éves Manfred Warner, nyugatné-
met hadiigyminiszter a legesélyesebb — A térék valasztasokon Turgut Ozal kon-
zervaliv pdrtja 292 mandatummal tébbséghez jutott a 450-tagu térvényhozé tes-
tilletben — A Buckingham Palota tészomszédsagaban kiiitétt szallodatiiz 2 hala-
los aldozatot kévetelt — Az USA—Kanada vamunié-egyezmény hataridés alaira-
Washington kifogasolja az dilamsegeéllyel
operalé mezdgazdasag és iparagak (pl. ,,Autopact’’) arcsékkenté szubvenciona-
ij napkéziotthon-rend-
milliard dollar spérolt pénze valakinek: eladé a to-
rontei CN-torony! — A 2. hetébe lépé Air Canada sztrajk mialt Santa Claus ajan-
dékszallité gépe rezervacios nehézsegekkel Kibet az, Eszaki Sarkon.

és vandorolhatnak ki szabadon a szovjet polgarok?”,

nemzetkézi politika esemenyeit?” —

sn elé tjabb akaddlyok gordiiltek:

lisdt — Kanada a tervek seerint 5 milllardot szan egy ¢
szer kiépitésére — Ha van 2

A NATO  nyét,
HADUGYMINISZTEREL
A KELETI BLOKK

—-§0%-OS LETSZAM-
CSOKKENTESET
SURGETIK

szdmat illetGen 50%-os esi:
|kentést hajtsanak végre,
| mert czen a tertileten a Var-|
isdi Szerzédés tagjal tulnyo-
}mé fdlényt mutatnak aj
| NATO hasonjellegtl hadi fel-]
| késziiliségével szemben. |

NTO wh, th tint tres | Carlucei kifejezte abbeli |
hip bennaes aan véleményét is, hogy lénye-|

ly Organization) 14 hadiigy-) gileg dérémmel  tidvézilte |
miniszterének konferenciajan | bk dk 1a
Vrank cc ‘4 Weinher azt_ a beismerést, melyet

Poin Avan . 38 ae oe hed . ; ; ¥
“es Gorbacsey tett, mondvan,

ger lemonddsa utan kineve- oo, ee Ree
a UA: h adi ig minigetel | hogy a Varsdéi Szerzédés |
* N & L f Lé li +4 Re ° th H : cs TY * ; }
vabby 1B eee i 5 t&moe: | ftagdllamainak konvencio-|
1a if “sot “Ing Sa a vena nélis hadereje bizonyos |
ELSE Ai el } cd wank # ey
os * elinyt élvez a NATO-val
kapesolatban, hogy a Szov- * F vs .
ek amt ga - szemben — és errél a te-
jetunié az eldjclek szerint el-| ow... gg ge
; _ | makdrrél ai Szovjelunios
fogadla targyalasi alapul cgy | kész megnyitni az érdem
+ eo gg se Bont fe 4 aa fs ve BER?

amerikal javaslat erdembeli| , 4. ,. 0° 7
J — _ beli targyaldsokat:

megvitatasal, melynek eértel- Véleményem szerint igen
mében a Varsdi Szerzodes | | pozitiven értékelem —azt. |
tagallamai a harckoesik ¢s a| hogy Gorbaesov fétitkar el-|
konvencionalis haderé lét-|ismerte az aranytalansag té-| Post.

Stirling Gyorgy:

Tan

~~ Beszélgetés Nt. Bertalan Imrével, az AMRE elnékével —

Ma mar a marxista pedagogusok is elsmerik Magyarorszagon,
hogy az egyhdzi iskolak bezdrasaval a nevelésnek dus forrasait apasz-
tottak cls ezcknek hianya azola is erezheté a magyar tarsadalomban.
A felnévé uj generdciok olyan oktato és nevelé bazisokat kéenytelenck
nélkiildzni az allamositasok ota, amelyeket soha nem tudnak pétolni
—qyassal. A hazai oklatasiigy mostani intézéi ma mar nyilvan szives-dr6-
mest visszaadnak az 1948-ban clvett egyhazi iskolak egy reszél, csak
tan nem tudjak:hogvan kezdjenck hozza .

Erdemes felelevenifeni, hogy amikor az allam negyvenegy évvel
ezelétt raiette kezéel az egvhazi iskolakra, a katolikus egyhaznak nyolc,
a reformatusoknak pedig négy flu. és ket leanygimnaziumot hagyott
gneg. Ezek Debrecen, Sarospatak, Papa, Budapest Lényai utea, vala-
mint a Baar Madas és a debreceni Doezy voltak. (Négy lelkészkéepz6
intézgmény szintén megmaradi.) A 8 katolikus iskola azota is mlkédik
(mondjak, évré) évre olyan tuljelentkezés van az elsé évfolyamokra,
hogy az aspiransoknak csak kis hanyadat tudjak felvenni), de a refor-
matusok napjainkben csak egyetien iskolat tartanak fenn, a Debrecen
Kollégiumot. Ma mar nehezen megmagyarazhato médon 1952-ben On
szantukbée! Jlemondtak harom fiiginmaziumrdl és a leanygimnaziu-
mokrél. Azéla nem nevel. nem oktat diakokat a legdésibb Papa, a Lé-
nyai uleal gimnazium és az 1538l-ben alapitott, Gt évszazados miultra
visszatekinté, messze foldon hirnevet szerzett tortenclmi Sarospatak.

A volt sdrospataki diadk

Ezek hianya. nemesak Magvarorszagon (nik {cl sokaknak, de kul-
foldén is vannak. akiknek nem kézimbis az a kérdés, hogy hany pro-
jestans egvhazi iskala miikddik a kézép-curopai orszagokban. Ezck &0-
zé6 tartoz’k Robert Weise. a holland eredeti reformatus egyhaz piispé-
ke, akia Michigan allamban levo Hope College clenoke. Mint tudjuk,
2 magyar reformatussagot idrienelmi szalak flzik a holland reforma-
jusokhoz és ezex a szdlak ma is élnek. Mindkét oldalrd] apoljak ket:
magyar részrél Nt.
Wegyesiilet elndke. aki maga is pataki diak volt. (Hadd jegvezziik meg
hogy a kézelmultban tanulmanyt irt Sarospatak es a hollandiai egye-
temek taébhergr éve z karesol atzirdl.)

Wer Ne ai NY Bp

és azt is hozzatette,
ihogy kész ezen az aszimet-
rian valtoztatni’’? — tefte hoz-
|z4 Frank Carlueci, amerikal
| hadiigyminiszter. .

A PARIZSI.,,IRANGATE”
BOTRANY KIPATTANASA

A héten fény deriilt
hogy Franeciaorszag abbeli|
igyekezetétél
hogy a Libanonban
ejtelt francia allampolgaro-
kat kiszabaditsa, és hogy a
francia hatésagok 6érizetében
-levé egyik irani terroristaval
kieserélje, rdadasul még to-
|vabbi 300 millié
iis enpedélyezett Trannak.
| Végiil titkes francia fegy-
verszallitmanyok is érkez-
tek Teherdnba —~
hotranyrél. a Washington

Berialan Imre, az Amerikai Magyar Reformatus

HUNGARIAN LIFE

1987. december 5.,

©

szombat.

sniatt: tt:

NBC TV -interyija

REAGAN AZ ABM-
RAKETAEGYEZMENY
MEGSERTESEVEL
VADOLJA A/KREMLT?

Reagan elndk szakértégar-
daja szerint a Szovjetunio

zodést, mert az oroszok sza-
mos radardllomdsukat uj,
eddig altaluk meg nem jeldlt
helyekre telepftették, ugyan-
akkor az ABM-cegyezmény

helyen kell lennitik”’, azon-

ban

jak:

tandcsosabb — elhalasztani, |

hogy a december 7. és 10.

talalkozén a kézép-hatota-
volsagi rakélaegyezmény

mit formai akadalya.

KOZVELEMENY-
KUTATAS GORBACSOV
TV-INTERJOJA UTAN

A héten Mihail Gorbacsov
az NBC TV
Amerikaban jé] veheté — or-
szagos adasdan valaszoll —
tolmdes uljan ~~ a neki fel-
tett kérdésekre. A kézveéle-
ménykutatas a TV-adds utan
azt mutatta, hogy Tom Bro-
wak NBC-kommentator kér-
dései bar ,,jol ltek"’, dea
szovjet partvezér a jd] hang-

arra, |

vezetletve,
tuszul

dollar hitelt

bizonyult. Mindenesetre az
észak-amerikai kizvélemény
annyil észrevett, hogy ,,Gor-

irja a

megsértette az 1972-es ABM |
(Anti-Ballistic Missile) szer-|

mény egyik feltétele szerint
a radarallomasoknak  kije-|
lélt és ellenérizheté foldrajzi|

az olvadds hivei azt ajanl-|
e radaradllomas-athe- |

Ivezési vddakat egyelére|. ay vas |
| | ban nem vonzoltt tul nagy t6-|
merl az NBC 9,9]
népszertiségi (sor-|
rendben 16.) és a CBS 14,8]

értékel (sorrendben esak 22.) |

kézti szuperhatalmi estics- |

aldirasdnak ne legyen sem- |

egész Fszak-|

26 mellébeszélés mesterének |

| bacsov kiilénbdzik az eddigi
szovjet vezetdktol”
| tovabba 32° ugy véli: ,,Gor-
by” dszinién akarja a nuk-

learis leszerelést, azonban a
iébb mint szazmillids nézé-
sereg [ele igy vélekedett: te-

‘kintettel arra, hogy az oro-
szok altalaban nem tartjak|
be a szerzédéseket, ezéert ne}

irjunk ald nukledris fegyver-

korlatozd

merl
ha a féldkerekségen vala-
mi ztirzavar akad, a leg-

a szinfalak mégolt”. Ezzel
szemben pl. Reagan Star
Wars elképzeléseit az ame-

rikai nép 54%-a tamogatja.

megeket,
értéket

mutatott Ki.

WALESA:

vA LENGYEL NEP
ELUTASITOTTA

A KETES
REFORMIZ6
MASZLAGAT”

A fenti mondat Lech Wale-
sa ajkairél hangzott el, ami-
kor

szakszervezet voll vezere a és jol 6rzdtt haznegyedben?
Avagy éppen szabadon bocsatott ,,Hel-| — aa
| negyszGgol

lengyelorszagi

velemeényt,
»Talin ezutan a hideg zu-
hany ufdn, melyet a nép-
szavazds  soran
most a kermany, remeélhe-

(Folytatas a 2-ik oldalon)

Ma mar nem zarnak hermetikusan az orszdghatarok, és Amerika-

ba is eljutnak hirek az otthoniak terveirdél,

vagyairal, AKIk jd] figvel-

nek, meghalljak szivdobbanasaikal is és a remenyek halk rezdiiléseit,
melyek a pillanatnyi politikal enyhiilés idején lelkiixben ébrednek. Né-
hanyan igy vettek a szeretet hullamhosszan hazai vereink tizenetét: tc-
hetéség nyilt most, a megvaltozott legkdrben arra, hogy ujra imegnyis-
sunk legalabb egy iskolat és ujra otthont adjunk sok-sok diaxnak! De
erdink végesek, anyagi Jehetéségeink igencsak korlatozottak. A ti se-

gitsestek nelklil semmire se megytink!

Ezt a hive, kérd szot hallolta meg Robert Weise és Bertalan Imre,
akik elhataroztak, hogy tajékozodnak a kériilmenyeckrdé] és felmerik az

otthoni helyzetet:

mit lehet tenni a reformalus iskolakert,

mit lehel

tenni a reformatus egyhazakért altalaban? Nemesak Magyarorszagon,

hanem a trianoni elesatolt teriileteken,

Délvidéken, Erdélyben. Felvi-
dexen, Es a tervet hamarosan meg is valositottak:

az arrnierikal refor-

matusok plispéke és a magyar-amerikai fraternalis egyesiilet elndke,

volt pataki .,szenior’ és a Hope College jévendé

disedoktora — jové

januarban adjak at szamara a diszdoktori cimet a michigani Holland-
ben, az egyetem tinnepsegén — nekivagtak a nagy utnak. Hogy sajat

szemlixkel lassak: mit segithetnek?

Baeska és Erdély
Visszacrkezéstik utan lapunk munkatarsa nehany kerdest intezeit
Nt. Bertalan Imréhez, mondana el par szdva] tapasztalatait, benyuma-

Sait.

Kérdés: Eléljaroban, hallhatnank valamit az atiranyrd’?

Felelet: Elsé allomasunk Jugoszlavia

baszt ¢s Feketiesel kerestiik fel. Qnnét Erdélybe mentink

ahol Szabadkat. Ver-
. 8 a harom-

volt,

napos vilamlatogatas utan Magyarorszagon fejeztiik be a korucat. har-
pataljara sajnos nem is gondolhattunk. A beregszaszi piisposi hivatal
kézélte veliink, hogy az bizony tiltolt teriilet, latogatokat nem fogad-
hat. A Felvidékre sem jutottunk el: a Idlogatast bejelentd levcleinkre
valasz sem érkezett, mas szdval kézeledéstinxet nem vet eK tudemasul.

‘A.: Es Baeskaban?

(Folytatas a 4. oldalcr)

epyezmeényeket, | 3
jiaja nem szokott ,,szolgai’ lenni. De tér-
| jlink a dargyra, mely ujra megreszkettette

|az egyre dragulo arcédulas szovjet plac fo-|
tobbszér az oroszok vannak | |

IGERGETESEK |

referendum |

végsé eredményérél mondott] .,. ee ee

. , i sinki szellemti” szibériai szabadgondolkodo |
| a parttorténet o-marxista tandrainak blokk-| ene
aahan? Mj witd a,{8@g, di. Widegkuli ul 24.”’ Ezt az dsszeget
jaban? Mindenesetre Popov kitélele mar] 5 8 1 az Osszegel

| megkilénbéztetésnek szdmit, ami — papl-|

capott | ; ad , | forintot keresi, akkor ezi a telket (nem Ja.
kapott| ron, azaz a szovjet alkotmany szerint — ott| 16 pal a tetxet (nem la

wc. . ee them deteatk,
féleg fel fog ébredni alma-

| meények

| kivetkezd
'sekre jutott:

}-~, masodsorban a
idenk'nek biztesit jogot a lakasra, ugyhogy |
| Popov szerint. adjon az dllam minden Jakas- |
Pkeresé polgarnak egy Iefizetésre (.,down-|
| payment”) elegendé : oe ‘szeri segélyt.

Atiol a nem tulsagosan  burkolt céltal
Hk meélyén, .
orzo, ssatehuporeatott bankbetéteket és
 dugsegélyeket" mozgositsak,

re — egyszertien kijelentette:
lag tdmogatott, alacsony bérii lakasrend-
szernek vegel kell vetni és meg kell enged-
nia lakossagnak, hogy megvehesse a bér-
lemenyekel...”

kutya-macska baratsagban,
porazzal flizi 6ssze a magyarokat a COME-
CON jarszalagjahoz, az oroszok az erdsebb

kutyak. 8s az erésebb kutya viselkedésmin-

gyaszloinak lelkilletét.
A Nauka i zslizny (Tudomany és Elet)
c. folydiratban Mr. Popov kifeitette,

Espedig ...

A kérdéses lakas értéket
_akovetkez6k dontik el:

Popov szerint a nagysag, az emelet-

szam, a kényelmi berendezésck szama, az
| dsszkomfort foka, a bevdsarlasi és kézle-
| kedési leheléségek kiézelsége vagy tavolsa-|
| ga, a szomszédsag mindsége.

the neighborhood!’? —~ kialt fel az északir —

ha fekete bérti tamil telepedik le a kéaclé- |
ben.)

Hogy mil tartanak
wnemkivdnatos szomszédsagnak”", azl nem

“iy GES" tudjuk, esak talalgatni lehet: partonkivill, |
a betillott Szolidaritas) yay muzulman a partosok Altal megszallt | 1 ,
| manak 16. oldalan a kévetkezé széveg je-

lent meg:

A lakas nagysaga, a személyes kovetel-

De hagyjuk ezt a

Popov ,,zsenidlis” okfejtése
megdobbentette a vaskalaposokat
A neves szovjiel kézgazdasz ezekulan
lélegzetelallit6 veégkévetkeztete-

Az aszemeély, aki egy apartmentel meg-

vasarol, az egyldejlileg azt a jogol is meg-
szerzi, hogy ecladhassa azt! Bamulatos! Az|
am, de mindeddig egyaltalan nem volt in-|
| gallanforgalom
lugyan bizony ki fogja a vételt vagy eladast |
lebonyolitani? |

a Szovjetunioban, tehat

Popovot ezittal sem Jehetett a nyugal-

| mabdl kizékkenteni, mert a kévetkez6 lang-

eszii megoldast javasolta: a jovdben fel
kell allitani ingatlanforgalmi iroddkat!
Az interj vezetéje erre megkerdezte:
mire alapozza,
Gavril mester

szerint ezl a témat kdzvita tar-

zaszolhassanak — orszagos

Az dtlagpolgar bankbetétjeire
palyaznak

| Mit szolgal a Popov altal javasolt egy:
|szer] allamsegély? Azt, hogy ufdna a bel-|

Gavril Po-|
)pov, nevesnek mondott kézgazdasz — a neo-|
sztdlinista réteg nem kis megrékényédésé- |
Az allami- trésztje arra szamit, hogy sikeriil majd ki-
}és a takarékpénztarakbél —
| pénz”
}~~ a 200 milllard rubelt is! (Papiron ez 320
A spanyolviasz ismetell fellalalasa? Ta-|
| volrol sem, hanem ujra a ,,kézenfekv6é" ma-|
| gyar minta lekoppintasa és csak azért nem |
irunk szolgai lemasolast, mert hat abban a}
amely szoros |

hogy | **
Ya kell térni arra a lakasépitési, -eladasi, |
|-velell es -cserélés] rendszerre, amely Nyu-

A Gorbacsov-inlerju azon-| gaton (emberemlékezet éta) meghonosult”.

a Szovjetunisban| — _ : |
| gatlanhelyzetet — réviden és velésen — egy

, tovabba a [‘aetésképesség és fize-|

ies] hajlandosag osszessege. (dm...)
. mellékvaganyt, és k6-|
_vessiik nyomon Tovaris Popov észvesztoen |
eredeti fejtegetéscit, amelyekért nyilvan ko-|
moly tiszteletdijat vagott zsebre, pedig nem)
_kellett hozza hosszabb tanulmanyi ut, mint}
|egy menettérti jegy Budapestig és vissza. | Olek dsszegété] fiiggene” —
) ‘igy folytatta a lakaskérdés djonnan felttint
| gcniusza:

jtékenck lefGlézése.’ (Hm ..

| bizonyitotta a telekspekuldcid

hogy ezi az ujszerti, de va-|
‘Iéban gydkeres ingatlanforgalmi rendszert!|
jegvalialan bevezelik a Szovjetuniéban? = |

 szukségiet hianya okozoit.

‘dog vevé megkezdje az életfogytigian tarts
vezérelve, hogy a szalmazsakok és strimf{-|
a bankok pancélszekrényeiben |
irideg, szdrés szivil szovjet bankdroknal tart,

reszle(fizelésckel és kaparia dssze minden
Osszeszedhetsé pénzecskéjet, amelyel ha a

akkor a betétje esak sovany 2—3 szazale-
kot kamatozik.

Ilyen modon az orszag pénziigyi agy-
csalogatni q tartalék pénzekel a zsebekbél
és e ,talalt
dsszege elérné — szakeérték szerint

millidrd dollarnak felel meg. — Szerk.)

Kina aikézelmiltban tért ré
a lakdsvételi rendszerre —

Peking 16 havi ttizetes tanulmadnyozas
utan Janta] varosdban kisérletképpen beve-
zelte a szabad lakasforgalmat, amely az
adas-vevés @s csere minden modozatat en-
gedélyezte. Erre mij tértént? A hdazbérek at-

‘lagban mindeniitt a régi bér kileneszeresé-
jre emelkedtek!

Most vagy az tlrtént, hogy Popov nem
olvasta a pekingi Zsenmin Zsipao vonatko-
z0 Szamal, vagy az, hogy ,,ez neki kinaiul

Pyoll”’ — és nem éhajlotta tudomasul venni
'a szamok riaszié duzzadasal, valahdnyszor

~~ nyugali modra, tehat versenyszertien —
szabadjara engedik déket a szabadpiacon.
Kinaban abbol a eélbdl, hogy a szegéenyebb
cSaladok is megengedhessék maguknak a

‘lakasvetelt, a hatésagok a jévében un. la-

kaskGtvényeket bocsatanak ki, melyek ér-
léke egy jogosult csaldd havi fizetésének
egynegyedét teszi ki. Popov is ilyesmire

( Here goes  gondol a szovjetl downpayment” esetében.
23 j

Fut6, demeggy6z6 magyar kalkuldcié
a remények fonnyaddsdrdl
A mai — példaul szolgalaé — magyar in-

novemberil aprohirdetésse]  Hlusztraljuk.
Ime, a Magyar Nemzet november 2-i sza-

»oolymaron,  kék busznal 200
panoramas telek, kézmiivel
850 000 forint, 25. sz. Ugyvédi Munkakézds-

~~ ha valaki az atlagnak szdmilé havi 6000

-kast!) 14 hosszi év alatt tudna kifizetni, ha
-kézben a vilagon semmire nem kéltene. De

lérjiink vissza Mr. Popov kaprazatos [cjte-

| getéscihez:

Az ingatlanadé
a/kiiszébon kopogtat?
»Progressziv adékulcsot kell bevezetni,
mely az apartment aratél és a négyszép-
hangzott, majd

»gyforma adé lenne esedékes, ha min-

a| den csaladtag sajat kiln szobaval rendel-

kezne, azonban az addkules valtozna, ha

/hozzaépitenének (You don’t say!), és tjabb
| adékules alkalmazandéd, ha a csaladtagok
;szamat meghaladé szobaval rendelkezne a
-kérdéses lakas. Igy megakadalyozhaté, a

jarulékosan épiteft négyszigélek plusz ér-
. Clever also!)
Az elébbi magyar példa azonban ékesen
spirdaljanak
csaknem megallithatatlan folyamatat, va-
lahanyszor a k6tétt ingatlanforgalmat —

}akar [élgézzel is — felszabaditjak.

Mi a lakdshelyzet jelenleg
a ‘Szovjetunioban?
Annek ellenére, hogy Gorbacsov 2000-re

| minden szovjet csaladnak killin lakast igért

erre sem jott zavarba,| (Tal order!), jelenleg oly lakasinség ta-

mert kivagta: a glasznoszly (nyilt dszinte- |
|séc) elve
| gyava kell tenni, hogy az erdekeliek is hoz-| coxban tengédik, ahol néha hét csaladd —
viszonylatban | egy jakdsba zsiifolva — osztja meg, boldog-

a szovjet alkotmany min-| talan tarsbérléként a konyha és a flirdészo-

pasztalhato, hogy pl. Moszkva nyolemil'6

| lakosdnak egyétéde un. kommunalis laké-

ba sorszamoszté hozzafarhe‘dségét.
Nahodkaban, a Csendes-dcean partjandl
fekvd kikotévarosban a varosi tandcs ada-

|tai szerint jelenleg a lakdsigény’é csalad-
jnak 15 (tizendl) évet kell varnia, annyian

elézik meg ebben a sordllasban, amelyet —
mint rendszerint — egy alapveté ember!
Bard

ze