EEE soot sis OE: Me: I OT SW SN N & : Sy a Bt: iS LAO ULL LOE TTB ULLATELLU LALLA ity ye ES ‘ 6 “4 i (4 if 3 Ue LE % oy fe j e o 2 LOE ec Danese ie Late Gp tn LEE ie eee LALLA OEE MUL iM UE LL DESEO SESE SLA COTE GEILE COLE TALIS CDSE SEILER EEEEEEESDE BEES fy egs LE LEEIEIES : _ , Nagybulgaria” gyalé kézlemeéenyek nagyresze, sag a ,,Politika’’ cikke: Elképeszto hireket olvasunk az amerikai lapokban a fekete-fehér szembenallasr6l. Az elképesztO az, hogy nem politikai vagy vilagnézeti ellentétek jatszak benniik a f6sze- amikor Rev. Luther King meginditotta a varoséegetesekbe tomegfelvonulasait. Ezek a kulonbsegek részben kiegyenlitodtek — a mulé idd, vagy megnyugtato térvenyek hatasara, — részben elméletivé valtak és gyakorlatibb cé- repet, mint korabban, fulladt .békes” lok foglaltak el helyiiket. A most kirobbané szembenallasokat azon- ban faji gyulélet taplalja. Ami még megddéb- hogy a diszkriminalo {él nem az orszag tilnyomé tébbségét alkoté fe- her ember, hanem a néger kisebbség. Mar régen tudjuk, hogy Amerika nagy va rosaiban nem tanacsos sététedés utan kimen- ni az utcara, vagy akar fényes nappal is néger negyedekbe tévedni. Ezt Kanadaban még nem tapasztaljuk, bar a jelek arra mutatnak, hogy elébb-utébb itt is hasonlé helyzet alakul ki. Torontoban példaul meg élenk forgalom van a késo esti 6rakban is, de egyre tébb esetet hal- lunk, hogy a zsafolt utcakon is megtamadnak noket, hogy taskajukat elraboljak. Sainos, a dat, kézonség nem segit a sikoltoz6 aldozatnak, csak bamulja az egyenlotlen birkézast. Legutobb egy bostoni né elégetésérol olvas- tunk, akit egy neger negyedben tamadtak meg, fehér. Egy nappal késobb egy iddésebb fehér férfit éltek meg — megkéveztek, majd agyonszturtak, — aki feke- te negyedben mert halaszni. Ezt megelozéen egy fehér not késeltek meg és raboltak ki, majd egy fehér férfit, aki valahova kikézbesitett valamit, hatbaszirtak és — természetesen — kiraboltak. Mindkettot azért, voltak. A Dorchester High Schoolt be kellett zarni, mert a feketék megtamadtak a fehére- ket és a végén 800 didk harcolt k6vekkel és bo- bentobb ebben az, t kifejezetten azért, mert — tokkal. Ez csak egy varos. A tébbiben is hasonlé a helyzet, esetleg valamivel jobb, esetleg sokkal rosszabb. . Akarmennyire nehéz is kimondani: ez a pol- garhabort: kezdete. A fekete fiatalsagot az ) altalanos moralis hanyatlas és az engedékeny ‘ tarsadalom forradalomra biztatja. Nagyon naivnak kellene lenni ahhoz, hogy azt higyjuk: } ezen 1 atneveléssel vagy é a _korosodassal Segi- Martin jalfordultak szembeafehertarsa Ne igvekezziink megnvugtatni magunkat és ktilonésen gyermekeinket és unokainkat, hogy ez a 20-22 %-os kisebbség gvenge ahhoz, hogy szembeszalljon a tobbséggel! Eddig méy min- den nagy forradalmat a kisebbség nyert meg. A Gironde-ot Marat kévette és a mensevikie- ket a bolsevikiek. Egy kisebbség, amely eleg tenilehet. Nem lehet. Ezek az Uj fekete nemze- dékek valami belejikszorult afrikal vérszom)- idalommal. elszant, elég embertelen, elég jé6l szervezett, kelloen fel ryozhet vonatat. mert fehérek megkaptak. van fegyverezve 68 a messian- izmus bizonyos halalraszant észténét hordozza magaban — magaval a brutalis terrorral | a szervezetlen, letlen tobbség ellen. A terror, ha nagyon aljas, mindig ! megszaz- szorozza az erejét, mert megfélemlil, megal- kuvasra esabit, amit a terror nem tart be. A. nyugati fehér ember kompromisszumos hajla- mueés emiatt mar sokszor lekéste a tortenelem Munchen, Genf, ami most Brezsnyevet keszul trra ten- ni, az onmarcangold al-humanizmus megannyi példaja kialtja: Vigyazz! Mire elszanod maga- mar késé lesz: leéntenek benzinnel és meggyujtanak, mert fehér vagy. . Itt az ideje, hogy a fehér polgarok jél kiépit- sék magukban a védelmi siindisznéallasaikat. Legyenek lélekben és szervezetileg készen ar- ra, hogy a fekete kamikazék igyik vagy ma- sik varosban tamadni fognak. Partizan méd- | ra, nem frontalisan. Katonasag, tankok, re- pulogépek nem kiizdhetnek ellentkk, mert ezek a fegyverek nem tudnak kiilénbséget tenni fehér és fekete kézétt. A partizanhabortt ki- tanultak mar Indokinaban és egyes afrikai te- rileteken, csak fegyver kell hozza és azt meg- kapjak a Szovjettél, ahogy az arab gerillak is fegyvertelen, késel- | ami Hitlert urra_ tette, Minden varosban, ahol a fekete ifjisag for- radalmi hangulata forrpontig jutott, szami- sére indulni. Mar megint | kezd égni Macedonia _ Stane Dolanane jugoszlav és Todor Zsivkov bulgar kommu- nista partvezet6k a kézelmult- ban értekeztek Sz6fiaban és a kiadott kézés kézlemény-, vala- mint a jugoszlaviai sajt6 jelen- tések szerint, sikerilt minden lényeges kerdésben megegyez- nidk. Ezért keltett erthet6 megle- petést a jugoszlav hirligynokség szofiai tudésitéjanak az a jelen- tése, amely arrél tudésit, hogy a bulgar tudomanyos kézlemé- nyek Maced6niat bulgariai tar- tomanynak tekintik. Pantelej] Zarev a bulgar iro- szévetség elndke, a kommunis- ta part kézponti vezetéségének a tagja, az irészdvetség lapja- ban megjelent kézleményében a maced6niai Prilep varost, mint a legésibb bulgar telepu- lést jel6li meg. Mas kézlemé- nyek szerint Macedoniaban a bulgar kézésségek Ojraéledése folyamatban van. A jugoszlavo- kat az is erésen sérti, hogy a kérdését tar- a bulgar tudomanyos akadémia kiadasaban jelent meg. A belgradi vélemények sze- rint a bulgareok magatartasa ellentétes a két parttitkar tar- gyalasar6l kiadott nyilatkozat- tal, amely szerint az elvtarsak Apolni kivanjak a joszomszédi — -yiszonyt. Ezt a véleményt tik- rézi a hivatalos jugoszlav 4j- Ue goszlavia_ ellenes — provokacié -— §26fiabal” cim mel. A kommunista ‘propaganda _azt hirdeti, hogy a szocialistaé al- lamok kdz6tt nem létezhet te- | rileti vita, mert az nacionaliz- mus. A szovjet elviarsak azon-. ban bemutattak, hogy a teru- jetszerzésnek, mas orszagok— darabja | -elvételének — internacionalista-szocia- lista”’ magia! is. Mert ok ugy lat- { Suk, CBY-CBY van valami nem nacionalista HRN? ge nye DIDO RRMA OTSIET ANTE agage lens A iecidenis OD oovuneihhihd GGL SHEL TMESES — Hirdessen | a szabad vilag Es legnagyobb : lapjaban: | Y ; t van, eee Kanadai Mas arsagban! | ay allanak - médszerrel szedtéki 688ze O85Ze5 szomszédaik tertiletenek egy- egy reszét. A szovjet gyarmatbirodalom- nak csak egyetlen olyan tagia amelytol jelentés terile- teket vettek el, és azok mégis holmi _ ,,internacionalizmust” hangoztatnak. Ezek pedig Ka- darék, Moszkva legkészsége- sebb esatlosai. Ok azok a laka- jok akik példaul az erdélyi ma- gyarsag jogainak labbal tipra- sa, a magyarok széttelepitése, erészakos elromanositasa miatt nem tiltakoznak, mert Romania ,,testvéri szocialista allam™’ és 6k nem avatkoznak mas orszagok” beligyeibe, (esak az a fontos nekik, hogy neharagitsak magukraamoszk- vai gazdat, akinek a jévoltabdl a ahusos tazek mellett ulhetnek. tani kell erre a partizan-polgarhabordra. En- nek csak jolszervezett, elszant siindiszndal- lasokban lehet ellentallni és esak innen lehet a szétszort védtelen fehér lakéssdg megmenté- ' Isten adja, hogy rossz préféta legyek! De a mai al-humanizmus korabban esak el- szAnt és nagyon kemény eszkézikkel tarthat- Juk meg Amerikat - — ~fehérnek! | Altalénossdgban pedig meg” kell jegyezni: csak tres. paganda sz6lam az, hogy az ugynevezett szocialista dlla- mok kéz6tt nem lehetnek ilyen, vagy olyan természetti nézetel- térések. ltt van példaul a Szov- jetunid, a cari orosz imperializ- mus legreakciésabb hagyoma- nyainak érékése. Lehet, hogy Lenin komolyan gondolta 1920- ban, hogy visszaadjak a caérok altal elrabolt kinai teruleteket, de Sztalin-Hruse sov-Brezsnyev elytarsék hallani sem akarnak arrél, hogy egy talpalatnyi fold- rél lemondjanak. S6t hozzara- boltak a birodalomhoz még ja- pan terileteket is. igy hat ne csodalkozzunka ju- goszlav-bulgar vitan Macedo- nia miatt. Elégedjiink meg az- zal, hogy ez a sokszor ég6 f6ld- darab—~megintlangra gyult. B.Sz. A, Mészaros elvtars. tdeatiet Mint annak idején mar megirtuk, a marxista Mészdros pro- | Saal * szellemii baloldalhoz”’ | Angliabol importalni. ‘ fesszor kanadai letelepedését nagy vihar és lobbsz6rés tigyvedi | | beavatkozas, sdt a fellebbezések sorozata elézte meg. Mésza- { ) ros prononszirozott marxista, aki politikal tudomanyokat tanit. | {A ,tudomanyok" egyesszamban értenddék, mert a politikal ) (irany nala teljesen egyfelé mutat: balra! , ») Azelmult kedden, egy 6riasi {éloldalas fizetett hirdetés jelent 2 . meg a torontdi Globe and Mail cimié napilap hasabjain, ahol fel- | szdlitottak az alairoék Kanada lakossagat, hogy tiltakozzanak { egy Trudeau miniszterelnoékh6z cimzett beadvany ban a csilei } Yeieass | BP i ‘ katonai junta ellen és ne ismerjék el annak térvényességét. Az } Oazis varos és darabka uj, da- | alair6ék kézt féleg a York Egyetem professzorai és diakjai vol- ¢ ) tak — kéztiik természetesen Mészaros professzor is, aki hirhedt | -(marxista-kommunista Lukacs Gyérgy tanitvanya volt — de} | ott talaljuk a névsorban a néhany ezer létszamot szamlalé ka- | nadai kommunista part kiilénb6z6 frakcidit, az ifju komesik- } (tol az é6reg hétprobas kommunistakig, a li beralis egyhazi veze- } i toket és a baloldali beallitottsagukrdél kézismert személyeket, akik az emberi szabadsag és az emberi jogok nevében kévetel- 4 ték az Egyesiilt Nemzetek beavatkozasat Csile beliigyeibe. Az iigy pikantériaja és érdekessége, hogy amikor.a vietnam! { ‘ semleges megfigyeloket (kéztik egy kanadait is) a kommunis- | | tak lelottek — egyetlen tiltakozas sem_ hangzott | elvtarsék részérél. De ugyanigy nem tiltakoztak a tébbiek sem, ‘ amikor Magyarorszagot és Csehszlovakiat lerohantak DSO eee eee ene Le at, ) jet hordak és emberek ezreit 6lték meg és hurcoltak el Szibéria- { ™4 ©5 @ szomszédjat kerdezi: | ba. Csodalatosképpen — gozik helyettik? latt gép. - rabka nagyon régi: | _temetett 6si varos étezer éves. ; mernek fel, helyett fehéringes, ) kas alak siet el mellettuk. A | kijaratnal ugy y l6kddésddik, mint _a tobbi és felkapaszkodik a ro- 2064, | hogy szokds, harmadiknak fu- { rakodik egy kétszemélyes pad- el Mészdros 5 SE FELHO, SE SZEL, a ku- Kur liznvik megis zotyvog, légor- env bal legarv envbe esik, Ra- ZUS parasztszekér haromezer meteren a Karakum sivatag fe- lett. Alul olvan fodros a homok- Vilas. mintamikor kavies esika taba, Tizenketten tlank a kis utas- szallHoaban es diesérjyik a méz- cdes tzbeg ..Keknvelat”. Szom- seedom fekete bajszu uzbeg. Kolhozgazda. Ugy magyaraz. mint aki sokszor teszi meg az utal Taskent és Buhara kézatt. semimi az epesz. Ha nagvon for- ro a nappal és huvos az @jsza- Ka. a delelotti jarat ki nem la- bal a legorvéenyekbol. Koeeint es mar tevez. Sose toréd) vele, volt mar rosszabb is, igaz? Nem tudom, mire értl, inkabb kimu- tatok az ablakon, mi aza barna folt? Teveeledel. Nalunk orddég- szekernek mondjak, nalatok hogy? Ugyanugy. Keész a roko- ni szal, de egvenlére a teveele- deinég] maradok. Szereti azt a tiskés, szuros vackot a ketpu- pu’ Errefele esak egypupu van, de az szereti. Mintha sziiletett pesti lenne, hozzdteszi: ha nem kap mast. Szeme csillog, tény- leg rokon. Humorérzéke hami- sitatlanul magyar. Egeész biz- tos, azt is megértene, hogy olvan ez, minta kommunizmus. Ez van, ezt kell szeretni. De nem mondom. Rokon ide, rokon oda, jobb ha a tevekosztnal ma- ‘adunk, Mashol is terem? Csak a karavanutak mellett. Vagy a karavanutakat vezettek arra, ahol az ordégszeker terem? Ezen még sosem gondolkoztam és nem is érdemes mar. Nines teve, nines karavan és a barna folt is csak arra jo, hogy font- rol nézegessuk. Valami nem stimmel, de azért megkérde- zem, hova lettek a puposok? Hat Moszkvaba mentek. A nat" is magyaros, de azért félek a kérdést6l: miniszter- nek? Az allatkertben hordjak a gverekeket. Itt meg ,,ki™’ dol- A traktor. "Nem kér enni, legfeljebb inni. esak tres pro-- Olaj meg tébb mint a viz a'si- vatagban és kaszalni sem kell. A mondat végén kicsinyke ma- gvaros cinizmus is akad, de az eleje hivatalos szélam. A trak- tor a teremtés koronaja és a fejlodés szimboluma. Még esak az tartozna hozza, hogy Lenin megmondta. Dea ,,rokon’’ nem folytatija. Tempdsan péfékel. Pipaja is cserép és a szara meggyla. Kunsagi gazda, csak a ramascsizma helyett visel he- gyesorru, sarkatlan ,esivesit”, De nagyokat kép. Amikor a lé- gibarisnya kézeledik, évatosan széttapossa. Nem kérdezem, magatél mondja, gyapotszed6 kombajnukat siirgette a varosi gépallomason. Hatodik hénapja javitjak, most meg egy nap a- megesinaltak. Ravaszul mosolyog: j6] megolajoztam a tengelyét. Hirtelen észbekap: moszkvai vagy? Budapesti. Ej- : az elvtars is azok koziil val6. . . Elhaligat. Csibukozik, kopkod és az ordog- ha... Azt hittem, -szekeret figyell. Elzarta az utat, amely azokhoz a magyarokhoz, vagy fiaikhoz vezet, akiket a polgaérhabort utan elnyelt végtelen sivatag és csak a Tor- ténész Asszony disszertaciéja- ban szerepelnek. Hamisan. BUHARA FELETT koroz a Furétornyok, gaztarta- lyok, vastag varfalak, vadonat- tj hazak, karcsti mecsetek, ég- szinkék kupolak és rengeteg fa. rabka régi térténelem. Es da- a homokba A repuldtéren két fiatalember “nyujtogatja a nyakat, engem keres. ,,Kollegak”’, de nem is- mert a ,,kilfoldi” zbégsap- fapados autobuszra. A- ezek a humanistak mind a ,,haladd-} Utbaesik a szalloda’ A fekete | tartoznak. Ha kiirtanak egy millié pol- j -( gart. akit a kommunistak ellenségiiknek tartanak — az termé--{ f ? szetes, de ha kiirtanak SZaz kommunistat az a legsotétebb 8 fasizmus! oe | A névsort gondosan atnézve, nines 5 kétségink, ‘hony: kikbol . a .,humanistak”. Ezért érdemes volt Meszaros elvtar- -burnuszos kupac mégjobban el- . takarja az areat és nem vala- szol. A masik szomszéd is fe- { kete kupae és ugyancsak hall- gal. Hétam mégil rekedt. ita- | los hang mondja, beszélhetsz, | | siketnéma valamennyi. Masiel ~ 1 eve dolgozom itt, de meg senki- SZ] orrkarikat drulnak. be kertlok? gonseg nem mehet be. 1973. oktober 13 iNe addi @ : = ee = See -. = = ae _ } MS 3 = * 2 as , a velsem valtatiam svat, Mes ar elarusitonok sem allnak oresz- szal szoba, hayy az [sten... Jokora pyemas fehet benne: legalabbtebeszelivelem. Mondad el, mia nehezgseg hozott ebbe az atkozotl pokolba ° AMbunkara szerzodiel a gagvezetck cpie- schez? Mire a varosba Cr ag orey wfakarusz’’. mindent tudak. Az utasok sivatagh uzb siuok, turk. meneR, perasak, sok ever eves RK. Papece- tettek. A fi ati ilabbia heszel, ay idésebbje nem tud oraszul. Va- loszind igaz, ahesgy ao reszec oresz mond ja, az ofzisokral jon- nek a kukuruznvikokkal és a reel bazarban adnak-vesznek, spekulainak, qrany, eztist nyvak- laneot. karkotat. folbevalot. Erre omar kézbevapok: ne vieeelj). orr- karikat is viselnek mep? A si- valagiaknal meg mindig divat. Ha az elotted lo asszony ar- earél elhuzod a kendot, mes- lathatod. De ne tedd., mert nem érink élve a varoshba. Vadal- latok. Pedig nem is azok, Csen- desen huzédnak egymashaz és hallgatnak. Az asszonvok feke- te, a fertiak feher burnuszban. Ha moziban lAtndam, azt hin- nem, bedltéztetett statisztak. AZ OROSZ KULONBEN KRANVEZETO idariivezets) és Kujbisevbo! vale. M istel eve a méter ‘dtmér rj 1K rup p racélesi. veket rak le a homokba. Nevet- ve toldja meg: amelyeket hue nauer adott a hadifoglyokeért. : baj ecsak az, nem lesz let Moszkvaig. Ugy latszik arra varnak a .nvemcik’, hogy el- menjiink erte. Milven a munka? J6, sz@pen fizetnek, cs ak Buha- ‘a atokvaros. Egpvetien rings SINGS, Seerencse. “ houy ‘enyre t6bb amerikai turista jon. Sza- razok, Oregek, de neha akad jofogasu i is. Azeste is elkaptunk egyet a szalloda mellett. Kicsit ellenkezett, azlan ugyanesak megbekilt. Piroshaju, Annus- kanak hivjak, esikagoi es mind a négytinknek ilyen vacakot adott. Ha jél értettem, azt bi- zonygatta, barmelyik bank be- valtja. De ittiélek, inkabb maja Moszkvaban elpasszolom. A két ,,kolléga™ a hotel eldtt mentegetodzik, hogy nem is- mert fel. Kiszoljak magukat: rossz személyleirast Ki pt in es budos autobuszon kelle ti u aL az~ nom. Ugye nem ba}? Persze, hogy nem. Mar nevetnek; leg- alabb latta, mielétt végkép mille zeumba keril, hiszen a j6v6 héten két G}] Mercedes érkezik. Hut6berendezéssel. Bemutat- koznak, a helyi lap munkaltar- sai es bobeszediiek. Az elso po- har vodka ulan elfijjak, hogy. Taskentben végeztek, kamszo- molistak, nétlenek és napyon orulnek, ha kilf6ldi vendeég er- kezik. Tényleg Grilnek, mert az elegéns turista hotelben e- hetnek thatnak Gs az amerikai noket nezegethetik. Példaul a soléet szemuveges plroshajul a kerti szekben. Midla figyelik egvfolytaban alszik és tovig lat- szik a combja. Formas, rozsa- suing, esak kék foltok csufit- jak.. Biztos meyiitétte. Abran- ditsam ki oket, hogy nem is olyan kicsit ellenkezetl este a traktorosokkal? Felesleges. Ez is ano @lménythez tartozik és megeri a negy husz dollaras travel-csekket. Talan .sivatagi extazis” ban is felhasznalia és kamatos- tol visszakapja a nyolevan dol- lart. Az idésebbnek végre eszébe jut, mire vagyok kivanesi. Va- laszoljam, hogy semmire? Ami- re kivanesi voltam, megtudtam az autébuszban? Es amit lat- tam, azt OQgvse irhatom meg? Vagy ha megirom, tyra borton- Jobb a bekesseg. Egyszerre hadarjak el a hiva- talos) programot, amelyben nines tévedés, Kizarélag Uj Bu- hara kéepét tikrézi vissza. Mit tehetek’? Beleegyezem. Lezfel- jebb, ha lehetséges, menjink el! az asatasokhoz. A kollégaknak nem tetszik az inditvany, de el- indulunk, A KEK KUPOLAS bizanci ba- ailika kozelrol csodalatosabb, mint a kukuriznvikrol. de a ké- Eppen leningradi bizottsag vizsua a. Kanadai Magvarsag cimen filmszinopszis-— 3. aldal hogy oa boltivek ujpaepitese mectelele ay elorrasoknak., Az ovatossag ugvantis nem felesie- ees = Teint alwant mond ou fi- atdlabb kallega, ami nines a prospektusakban —~ Ket honap- yao a mellekhaio uj) boeltezasa bedoll es neewy munkast agvon- toatl. Ag WBNESISCE merallapt- lotta... Ay idasebb kazbevag, ha mar nem meheti ink be, kis emleket szerzek. Eldinik es ket movaik koekaval ter. vissza. heerotszaz evesek, a resi kupo- labol oo valok... Aztan evere- kesen Kkacag: sved gvartmany av aj kupola-mozaikbol maradt. Fel liter av ara. diez is esak tre- fa. de amikor elmegvink a rak- farnok szonetkul zsehrevagia a penzt, Jot nevetuek. Avon is, hogy tiz kopejkasokat deb alnak a feneketlen kutba, ahol Attila Hatta a lavat. Nem igaz? Mar komolyan mondjak, a tortene- lem konyvben is igy all. Az is henne van, houy alig keszult el a bavilika, valamukor a negve- dik, vagy Otedik szazadban, amikor Attila felegette a varost es lerambolta a templomot, Ku- lanben ao patkonyom ao mar- vanypadkan most is litsaik. ilgaz? Ha a szovjet tortenelem ugy tanitja, biztos az. Az ola)- furasoknal jottek ra, hogy a ho- mokdombok melven harem va- ros fekszik epyvmas [félétt. A legidosebb olezer eves @s az a nop epilette, amelytol az oro- szok szarmaznak, vee A ket kollega nem tudja, de pil- anata sem “ketelkedtik, Oey . ne ches, liszik, nem hiszik a sok daj- camoaét” Kedvesek, mosoly- vosak és cintkusabbak, mint szi- berial kortarsark. Exyvetien szo, hizlatas eleg lenne és azonnal ki ipakolnak: hazugsag az evesyz. Is kesertien hozzdtennék, mi mast esindlhatunk? Szinhdazat jatszunk es aa oa honorariu- munk, hogy idonként betthe- link a hotel éttermébe és olya- nok lehettink, amilyenek sze- retnenk lenni. Felnéttek. Aki- ket nem szabad hamis térte- nelemmel bolenditani és kény- szeriteni, hogy hilyének tetes- sok magukat olyan kifeldi Kol- lepa elott {, aki tudja, hogy nem hiilvek, fbeyszerten szerenesel- lenek. Beleszildettek a korba, amely nem engedi, hogy értel- mes emberek ertelmesen tar- Byaljak mee a vilag soral. i veszedelme 8, “Nagyon kénnyen Kidertil, hogy az ici-pici ciniz- mus is testreszabott, Jol atgon- dolt, kittinoen ellenérzbtt és hasznos szereplo. A kiilfoldi kol- lege beugrik, meghatja az 6- —szinte, nyilt beszéd és VIG asz- tal: eljén egyszer az id6é. .. Te2- zel kesz aw izgatasi ,,.mateéria™, A tobbit az lgyeszség, vany a kuligyminisztérium teszi hozza és az eredmény legjobb esetben kiulasitas. A nyugati Gjsagirok- nal Ch nem sokat jelent, de a keleti”-ekneél. . . Végzetes. F UTIA IDONKBOL, gyalog sélalunk a szalloda felé. Ugy forog a szinpad, ahogy a ren- dezoi utasitasban all. Uj Buha- ra kulisszait eget a sivatagi nap. A parthaz uj, a kor haz és a pyer mekotthon még tjabhb, Forditva, ahogy az ideoldgia kivanja @s gy, uhogy a gya- korlat @pitette. Elsa ,fazisban”’ a parthazat és legvégul az OVO- dat. A ket kolléga igy is biszke, “sak — szomjusak. Darabka Regi buharan vagunk ata tea- 20 felé. Eevszazados, ab laktalan hazak, minaret Gs emeletmagas omladékos fal. Korabeli szerep- lovel. Fekete .,halatos” alak all a tovében és homlokat a k6héz lapasztia. Régi siratéfal mellett epy Greg zsidO imadkozik? A ket kolléga eyyszerre kidltja: siessunk, Mert szomjan halunk, Sieliink, de csak addig, amig hatalmas teheraut6Oé nem allja ufunk. A sofor dudal, karom- kodik, de a kiesiny ke szamar nem hallja. Temposan kecog, Hatan hatalmas gyapotos zsak, azon az tzbég, Evezredes élet- rend, esak az orosz sofér nem erti. Turelmetlenkedik. Aztan a folyoeskara epitett teazd-steg elott mindenki megbékul. Az tz- -bég a teherautohoz kéti a sza- mar "at. és mindnyajan letelep- | reshtt ne vrakott labbal, *tordkbcen és nagyon kény elmetlenil. De | a tuzforrdé tea kittind és tény-— leg eltizi a forrésagot. ,(Foly-— tatjuki G. ABOR ARON oe