LOL POOLS LOANS STE LIDD os meee — ALEC OND APPLE, ORDA ETI AP RLIPA RASTA RELY EF COSC MOR CCE TC OOMR EO Obie ee Vildgszolgdlad LA Meteorlégiai Vildgszervezet tagorszagainak szdma - ma mdr majdnem szdzitven. E széles kézisség nemzet-| koi egyiittmiikddésének egyik legnagyobb eredménye a} Metevrolégiai Vildgszolgdlat létréhozdsa, Ez a szolgalat a az egész Fildre kiterjedd. megfigyelS hdlézataval és a| nyert adatok azonnali cseréjét biztosité tavkézl6 rendsze- | rével a nemzetkizi egyiittmikidés. egyediilalié példaja: | | idéjdrdsi események konkrét egymésutanjat leiré ,,id6j4-| | Fds-progndzisok” érvényességi ideje.valamikor eléri majd a harom-négy hetet is. Ma még messze vagyunk attél,| ‘hogy ezt az elméleti lehetéséget valéra valthassuk. Az| a nemzeti meteorolégiai kézpontok részére naponta tébb alkalommal tovabbitja a rendszeresen végzett megfigyelé- sek adatait, és az u.n. , vilagkéazpontok” elérejelzéseit. A Meteorolégiai Vildgszervezet genfi székhdzdt 1960} egy hénapndl hosszabb id6re sz616 prognézisok esetében| ;még nehezebb a helyzet. Egyel6re célként sem tlizhetjilk ] | ganization) jogeldjét, agy hasonlé nevi nemzetkizi tu] tak xy esom ; paling és _ rosza ns lingo id | domanyos szervezetet. A mai vildgszervezet az Egyesillt | | | Nemzetek Szervezétenek égisze alatt mokédik. jiliusdban avattak fel. Az épillet egyik magyar vonatko- zasti érdekessége az a masfél négyzetméter feliletii ke- rdmia falikép, a nemrégiben elhunyt Kovaes- Margit Kos-| | bet prébdljunk elérejelezni. suth-dijas kivalé miivész figuralls reliefje, amely. a. Fél- det, az évszakokat és a csillagképeket Abrazolja. A’ re-| lief a magyar meteoroldgiai szolgdlat ajandékaként diszi- ti a Meteorolégiai Vilagszervezet. genfi székhazat. Felvetédik a kérdés; vannake napjainkban az idé- zottak a hazdnkban is meglehetSsen népszerfl, kézkézen — forgd ,,iddiés kalenddriumok”, igy példaul a ,,bécsi prog- nézis”? Errél beszélgettiink dr. Czelnai Rudolf akadé- mikussal, az Orszdgos Meteoroldgiai Szolgdlat elndké- vel, aki-egytittal elndke a Meteorolégiai Vildgszervezet. eurépai teriileti bizottsdganak is, arnelyhen harminchat eurdpal 4 éllam tartozik. . * ARE “Fog : hatarai ~— Egyaltalaban lehet-e hossz tavra prognézisokat -késziteni? — kérdeatiik. Az elérejelezhetéség az id6jards részletes menetét hdrom-négy napnal hosszabb | idére megadnék, Elméletileg lehetséges ugyan, hogy az ki, hogy ilyen tavra az id6jaras atlagos 1 menetenel tabs | yoo Qn — Mi okozza a nehézségeket? — Példdul a aoe |bonafogyasztas - “ —~persze™ hus és ‘mas Allati: termékek: Ha ‘egyetien mondatha akarnk stiriteni annak a " $0- kat. vitatott, ellentmondasoktél terhés s f6létte nyugta- lanit ‘kérdésnek - a lényegét, melyet Robert C.. Cook} népesedésrobbandsnak i szoktak nevezni, azt mondhatndk, hogy az emberiség a \" legkevesebb 12, millié hektdtral kellene nb ivekedniiik. | legutobbi. 20-25 esztendében. az elmilt évezredek : ‘atla-| amerikai ‘demografus nyoman gat. hétszdzszorosan meghaladé sebességgel - 1943 ban még csak — gyarapodik. névekédett - a Féld lakossdga; ma minden percben 150, | minden ‘éraban- kdzel: 9.000. maval=-szaporodik bolygénk népessége. Az.évi gyarapo- 19 Sa. gazdasdgilag. fejlett ‘orszdgokban. Abszolut sszd- niokban’’ ‘kiféjezvevaz anyak “esztendér6l“esztend6re ’ tébb: | mint: 130. ‘millié . esecsemdt . “‘hozhak a vildgra,. minden évben 95: ‘milllé gyermek lép iskolds -korba és - “ugyan-’ akkor © aplubegy 19, mil férli: és n6- ‘tolti be a 6. élptévet. Mit jelent mindez “egyiittvave? Art, hogy mindama\| scabliauian melyeknek mefvltozdsara azelétt egy évezted allt rendelkezésre, ma masfél évenként meg kell] - valtozniuk; : “§ napjainkban- ‘esupdén két hénap alatt meg kell, ‘dldani mindazokat a feladatokat, el kell végezni ri ndazt, aomunkat, amit. azelott- jél-rosszul:- — S$ gyak- alatt végeztek el. . ee Elodazott éhinség riiiia Tibor: | ( yavastg ell ellen Gondot sodor a vad patak, holt. lombot, gyaszt, tért drnyakat, - _ Kigyé sziszeg, véresék szdllnak, felhSk mérgeket szitdalnak, — ' Kacagd szembe, aki gydva és ne gondolj a halalra! Enis gérgettem bit, gondot,. |. = Jaj, az emberek bolondok —, -‘Ultem a mélybdnat partjdn, | barlangban és pokol. aljan. - Dombra.lépek; hegyre : ‘szallok, : most a larmafahoz allok: : Allj, mint a_szikla brkédve, . futhatnak Ordégoék koérbe,,. . gyavan tilni rit érékség, férfi célja: . a kézdsség, . 6, szent eszme, szép igézet, kiizdeni_ 8 elbukni ‘érted! . A népre nézz, ne a napra, - vallald bfinét Onmagadra, --». .badtoritsd, emeld magasba, ~hadd ecsodalja. Eurépa. a ' Lombja lehullt, de térzse. a ' g j6k brizték az eszmét, ” Nytijts kezet a batrak felé, -.-. Jégy erés, a mindenkié. 7 ‘ Dombra lépj most és hegyre szalli, | ne cstiggedj és félre ne dillj, Ki masért él, Isten évja, esillagja van, eziist holdja. Dolgozz lassan, épits bi ‘lesen, hogy érjen a mag a féldben. _- Apolj hitet, merész dlmot, — 7 _ eszmék. hajtjak a. vildgot. 0. szent ige,. szép. ‘igézet, ah ; Hedling meg és sybazink érteal Ms . aM. i _ |formajéban is — ennek az dtszirise:’ 800-900 kg.) . | Minthogy szAmos dél-dzsial | és” afrikai orszdgban_ a bits] t jz4val bevetett szant6foldek atlaghozama ma. sem’ ha- | ladja. meg a hektdronkénti. 112 indzsdt — azt a ho-'} izamot, melyet Anglidban mar a 15, szdzadban elértek! —, @ kenyérgabondval bevetett teriileteknek évrdl- évre| i | | Az ‘oevdnokon: ‘{uddnidii 63" Rutatéhajék flottdi_cirkalnak |. | maid, “ ‘Spec ids, rep ig épek naponta sok ezer megt: : jelent. Most mar ‘nemesak a kévet szégyélite magat. a ‘gyelést “vagezték,” ‘a ‘dél félteke ‘écednjain béjakra ‘ste- | Fomdnok eldtt, de a kinyvtdros is ‘szépy elite: magat a K0- s mindennap mintegy 220 | exer. fvel — egy-egy kézepes nagysdgii varos lélekszA~ Az egyre gyarapodé emberrengetegnek-mind tébb és| _ tabb éleletare van sziiksége. Egyediil a- kenyérgabona-| sziikséglet : — a legalacsonyabb, indiai fogyasztasi szin- | tet, a személyenkénti és évenkénti mintegy 175 kg-ot}- véve leas eal oi ~ ov 4 matt tonniival. _nivekezik. (Az jesk dvét. |nak... | vagyunk | Majd kéemikusokat vesziink | fel a maga kedvéért. : |pohdr tejet és egy feketét, 7 |{ — Hallhatndm mennyl | llegyen a. tej? / | rolyi uteai tejbarban. | Mit: ji-én? ..j tet napjat: ugyanis. minden-| {kinek ki q | mindenki haza szeretne me] “Tmindenki | menni. 207 | A) béség. ‘fimepnapja:. po jmive | | neeyed’ neve?” | LA valésdghan_ ‘azonban ennek épp az ‘ellenkezbje tins | jténik. A kenyai Nairobiban 1977 nyardn. mégtartott ’si-| ‘percenként negyvénhdrommal |vatagiigyi vildgkonferencia tantisdga szérint. egyediil- az | gazdasdgi és élelmiezési: ‘szervezete): beeslés szerint 19854) 5, ben kereken 85 millié’'tonna ‘ gabona“ fog. -hidnyozni * ab”, fejlédé ‘orszAgokbati a - thinimalis ‘kalériamennyiség ize E | | '|tositaésdhoz. Jugyancsak hidnyz6 allati: termékék, gyiimé es, _mbldség,) | étolaj tonnamillidirél nem ‘is: szélva. A normalis > ‘életfunkeihoz ’ _salikeéges, \'s Vs Pesti életkép anno 1978: 78: Vendég: Kérek egy te-] ~~ AZ nincs, ob -—~ Erdekes: van tejiik, |. Ivan kavéjuk, miért - nines | | tejeskave? —~ Mert nines, | — Esetleg — csindlhat- vice. Pont. erre| berendezkedve. | om 6 “Ugy vel, hogy 6 onnek és caine tudnia kell - errol. =m J6, akkor kérek egy | “— Mondjuk két deci. | — Na, esakhogy _ ki- | ° Tnyégte. (a. tébbiekhez) Be-| -, . |jén ide, aztan nem tudja| jmit akar. : -Tértént. mindez a a. Ké- | (Magy ar Nemzet) 1 azaltal, hogy az idejétmilt Hinstepltink majus | A kikelet és hazaszere- - ° A hazasfelek tulajdona kell vonulnia. és] _ “hazatt _— _haza szeretne} -Milyen nap augusctus | “megké tni Sket, mindenkinek ai | _ jJogot elvez, as nA nagy valde: | ux | om A meteorolégiai szolgalatok ma még a vildgon. se-] ‘hol nem tudnak olyan prognézisokat ‘késziteni, amelyek | dés mai korszakaban jutott azokhoz. az eszkizikhoz. — : | légkében lezajlé mozgdsok oridsi sebes- | | sége, Egyetlen légrészecske akar két hét alatt is képes | | megkeriilni a Féldet. Tehdt az idéjdrds menetébe beleszél| jaras elérejelezhetéségénck halarai? Mennyire megalapo- | pmaér az egy hétre sz6l6 prognézisok készitéséhez is fi-, | gyelembe kellene venniink az egész légkér zeli és tavoli tartomdnyanak.eseményeit, s6t az deednol és. szdérazfoldek felszinén. lezajl6 kélesénhatasokat is. tmeteorolégiai elérejelzésekhez tehdt- mindenekeldtt ot y vildgméretfi megfigyeld és adatkézl8 tendszer szitksé ges, 4, ; famely rendszeresen és ; Byorsan eldteremti szamunkra al lve vezet, 1 deren peitigient genfi. ‘ilésén-¢ a. déntés. eh. | = — rites | nek a, bee éy ota: bokészités alatt .Allé kisérletsorozat- Hiparilag | feflett orstdgokban’ az - ey , személyre. “es ia, | ai nitidade tee I van,” “hogy! ia ‘wntihiola’ % taz egyetlen eszkoz, amely a glo- ‘gibhidligan’ képes: meégfigyelni. Ezért bdtran | . py. : ra Gak a ‘ eevee De ineteotol6-} ‘Bar az. utébbi 2. esztends “Atlagor fell: gabonater | YY" Teskétt | mése elhdritotta —- “pontosabban: éloddzta — a ké Savetle-| iondhati RO} nil’ fenyegeté | éhinség | ‘veszélyét, FAO. (at, ENSZ mezb+f sai = eo —Tamogatis—a hhdzastérsak kélesd kOtelessége, hogy egymast’ és. ' gyermekeiket ‘eltartsak. ; e A hazlantast ¢rintéd szerzddések. ig Samia lenyegitk 5 hogyan kell | |). .@ A térvénytelen: sziileissi status —teltorlése —. minden gyermek evenly et, “tekintye>. —_ née: Iétezile: Meteorolégiai vilég- | szolgélat”-nak , neverik, Csakhogy a hosszabb: tavii’ prog-| _nézisok . ‘eszitésehez még’ sokirdnyi tovabbi- fjlessite [ = | kényvtdrosdtel, Ottawabél. A hivds a nemrég megjelent szlikséges,’ meteorologiaét. Szérepe egyre nagyobb a korszer(i terme«| Héssel, dz enerpiagazdélkoddssal, az élelmezésiiggyel-.¢s | mas féladatokkal Kgpesolatos dllami déntések megalapo- teljesitményd szdmitégépekre —, amelyek megteremitették ja fejlédéshez szilkséges lehetdségeket, Mivel az iddja-! | rds folyamatai kontinenséket, Ocednokat dtfogd térség-, kumentumokra, mikor mdr olyan szépen belement — an- | ben zajlanak © Je; nem képzelhet6 el Globalis: ‘Jégk’ iri kisérlet” a Talan fél6 ssleges emlitenem, — minden kg-l | adatokbél: helyes, Kévetkeztetéseket vonjunk le. Ma még | ANGGH HO" Tez a’ tiidds: is. “nagyrésat hidnyzik. Sokat varunk azonh: Al ban, até) «az: -epyéves:, vilagméreti_ kisérlétsorozattél, a- | mely- fg a A-én kerd6dik. “er Globalis a nagy : “netnzetkizi. . ‘kézpontokba, — teljesttményt sedmitogépek linak majd: ‘Készenlétben. wk ae +t BRE 5 ecco ‘ | t6ségei ‘gad poritjabol Agen jelentések. A lényeg abban glai ‘ee Pee ® PAS ae tat. esaladtagok jogai. Az Gj térvények lényegesen megvaltoztatjak Ontario minden Nines are oxy aye an tudomdny, amelynek saolgélta- |sényvemmel, ~ tasait olyan ‘soktéléképpen lehetne hasznositani, mint a] kapesolatos. Az tértént, hogy Bukarestbe helyezett ké- | | ire? | gondoljunk a météorolégiai mitholdakra, vagy .a NABY | gazatt Ki hitte volna ezt? Ki gondolta | meteorolégusok | munkdja femzetkbz|.egyiittmOkédés nélkiil. Ezt mar rég. | felismerték, - miég’-1878-ban- létrehoztak. példdul a mai Z| voltak Ss a magyar ,barbdrok” esak | bitoroltak é: teri -|tet — 6 — minddssze tiz éyszazadon, ne Sad nditéedré, "Mindaz, amit a kor ‘tudo anyai| gocska gazdajatél, hogy az ideges kévet! azonnal -telé- is techtikaja ‘képes. ‘félvontiltatni, szerepet kap ebben’ 4] fondlt Ottawdba. (Lehet, hogy tavir atozott.)° ‘Haladékta- J Kisérletheny ame Ebyenlit foleitt harminchatezer Kilométer rostél! (Gondolom; nem Kal esénézhetett égy példdnyt azonds: ‘tévolsdaban. wlebegs 7 “mihold tartja majd a veg. a: romdnoktél, mert azok kort ‘Allandd ellendr2és: calatt. StitQ iddkézinként készii- 116 felvételeik. nyoindin: megtigyelheté lesz az id6jards ha-| talmas'. déporete, * a ‘Téginozgasok vildgméretti rendszere. . ivet elétt. Hn nem szégyelltem’ magam., Jrelt autoriatikus.- ineteorolé giai Allomdsok sodrédnak al ’° | fa -kényv megirdsa volt s nem a. Kahadai_ mintsztérium |afrikai Sahel-dvezet orszdgaiban. a homoksivatag mint.| tengerdrarblatokkal,, s.az udatokat mifholdak tovabbitjdk | egy 6000 km. széles fronton. évi 56. km-@s - sebességgel 8 nyomul eldre. ENSZ szakért6k | ‘ugy: becstilik, hogy: vi-} lagviszonylatban: esztendérél, esztendére 5-7 millié | hek« 4 dds: 80 millié. Természetesen: a. sziiletések . szima_ = homage temet maga ald .a- mohon terjeszkedd nél Jényegesen | nagyobb. : ‘Atlagosan szamitva 1000 fore] Be a oe t 35, ‘élve: saliletés. esik,. ‘mégpedig 40—50 a ‘fejléd6 és. 18—~']- _ ‘dtedrolo ga “mitlhold és alfalaban az ‘tirkuta- | tas. a meteorologist eldrejelzések tovabbfejlesztésének lehe-| le-| szegény 0 . | t-|‘Ilyenkor — vdlasztds elétt —~ sok: mindenre kell. a pene, ivlak rondszerét; lasek. ~ Addtg: -esak aul Ssbglik;' hogy. fdrads4gosan SsszegyOjtétte-] Q leg valasztasok elétt. -- -mindig ijra- megtudjuk, « _wégrendcletkészitési szabdlyok és: szemblyének jogait és kétolozettstgeit. Telefonhivast kaptam és utdna > egy levelet. A tele- fonhivas »magas” helyrél jott...A ktiliigyminisztérium az ,,Origin of the Rumanians’-al volt vetiinket kellemetienség érte. ,A real embarrasment’’ —mondja az izgatott kinyvtaroskisasszony, Bukarest- * ae | ben ugyanis — minisztériumi.kérékben — mdr elterjedt : t zdsdban,, Ez a. tudomany, nagyon régi, hiszen az idd-|! a hire annak, hogy ,,valami kanadal” olyan kényvet irt jards valtozdsai ‘6siddk éta érdeklik az embereket, és | ymégis. nagyon ti, ‘mert igazdban esak a technikai fejl6- | déké—roman eredet romantikus 'mitoszdt .. . Egy kanadal a romdnsdg balkdni eredetérél és. Erdeélybe valé beszi- Argdsukrél, — mely nem éppen fedi a ,dieséséges” megint elég merész volt ahhoz, hogy megirja az volna, hogy megintcsak hivatkoznak eredeti rémai, bizdnci, stb. do- | golnyelvil kényvek, encyklopédidk utj4n — az amerikai- ak agydba, hogy a romanok tulajdonképpen — »roma- liak’"! 3s erre most jon ez a semmirekelé ,,kanadai” | Meteorolégiai ‘Vildgezervezet (World Meteorological or-|* unnepronté kényvével! Hallatlan! . Romania Amerikaban €l6 ligynékei ume felvasérol- cara, : aa: gott. Rerdbre is vontdk” 2 Kanadabo1 Bukarestbe ‘he- - | lyezett kovetet, Ottawa meghizottjat:. — ~ hogy. tortenhe- . ., {ett ez? folytatta dr, Cue: I [nai Rudolf. —, “hogy a vildgszolgdlat adatai mellé olyan i & Fold epesz legkérének brvényl6-kavarg6 tomege. Bzért | tuddsra is sali ikségiink van, ainely lehet6vé teszi, hogy az | “What an embarrassment!" 6 ‘értesiilok: a Kissé nyavog6, de ériheté telefond idl. A Bukarestbe aklcredi tat kanadai kévetnek fogalma sem volt arrél, hogy ilyen |kényv megjelent! Kényelmetlensége még csak hivekedett, lamikor megtudta annak tartalmdt. Meg is lepéddtt. Bu- karesti ,,vendégldtéi” meséi nyomidn 6 is mnég, volt” ed- dig -gyézidve réla, hogy Erdélynek Sslakoi. ‘a romadnok ile- - Brdeklédésemre, megtudom: aztén. a nydvogo. han- 3 xt Janul kért egy példanyt a kii iiliigyminisztérium konyvid- a: példdnyaikat.- azita andr vagy eldugtdk, — vagy elégettsk rr? rr a _ Erre, — ,,oh, another embarrassment!” oa idertit, hogy a kiliigyminisztértim kG inyvtérahan sinesen pél- Idany, st nem is tudtak arrél, hogy ilyén © kényy.~ miée- Az: én. ‘dolgém -ahol. a legnagyobb | kényvellatasa. »Hogy lehet, hogy mi. néera fudtunk cert a fonts kényvr6l?” — csicsergi a ‘telefondld.- -Fontos- ‘Ronyv?! , ha nem mérgelédnék ktilképviseleti ® -szerveink konyvtd- (4 rosainak feliiletessége, dilettantizmusa. miatt, cakkor most |dagadozna a ‘keblem. “Mi *az?. Egyszerre, sitonton” lett a (Kényvem? ; A telefondls: utdn. par ‘nappai a: - ui viv konyt aye r rétidelt egy, azaz' mondd‘, és. ird,. » BBY: konyvet!” ae orszdg lettiink!. Gazdasdgi' ‘valsdgban, vay yunik! Sriilndm kell, hogy egyet vesznek. = Kisérélevelemben iiegmagyardzom | a. “ediyvtathinl, hogy valészintileg azért nem: tudtak’ a -konyvrdl, amert nem kanadai, hanem amerikai kiaddsban_ — bar kanadai : | nyomda litjin — keriilt napvilagra. Hogy miért, ‘kanadal ok iklértékeldsén: alapulé felhGelemzésnek, és | y ovekb h igazi,tidoményos. frontattérés ment | végbe ‘a. -planeldtis, merett felhbrendszerek tanulmanyo- | )zdsdban’. “Olyan: eg | ‘a -vAltozds, mint az, amelyik példaul | smiktoszkép felfedezését kG- | dai—magyar kiaddhoz fordul, .| magyarok Aldozatkészségére sedmit, ‘kiaddsban? Mert ebben a szép orszdgban, melyril | ~ £6- . “hoy »multikuldirdlis” orszag, — ethnik frd. rendszerint : csak akkor hozhat napvildgra. valamit,..ha.— amerikail—kana- vagy amerikai—kanadat Az igazsagiigyminiszt¢rium (Ministry of Attorney General) egy kinnyen érthetd ismertitd [lizetet készittetetit, _mely az vi] térvéenyt Sssrefoglalja. Ingyenes példanyért irjon a kév. cimre: Family Law | Ministry of the Attorney General 18. ening: Street East - Hazassagok — a hozzajarulasi , a dletkor és polgdri szertartasok, a Province of Ontario Pe REIS eRe SOE SOR LS a etecesnie's SS Se Sexe Fee ogee NE SEES. Be CORRS, eg entree TEER Bivtewie aici gains BERS GF REC RS ETE EON EA TUNE SEEN ae Es