Hazman Ferene — mert rola lesz szo —~ 1810-hen Bu-} minisztériumanak pedig az orszag szivébél kellett iranyl-| s'ssippi nevii amerikai hadihajé fedélzetén

da—Ujlukon saiiletett, Apja adbudai mezévarosi polgarhbol
lett Buda saabad kiralyi vadros polgdra, majd egy?k varos-
réeszenek, Ujlaknak biradju. Legid.szbb fa, Ferenc, Nyil-
rin, lesziergomban, Badan végezte iskolait, majd a pesti
egyelemen jogot tanult. 1833-ban keriilt a budal varosi
tanacshoz imnokkent és négy ev muy; wv mar a varos tistl
loliyyesze lett.

I8li-ben — Széchenyl munkdssdydanak hatasara — Bu-
dan is megalakult a Budai Casino légylet, amelynek eyyik
alapilo tagja és jegyzdje Hagman volt. 1843-ban a varos
féjegyzdjeve valasztottak, amirél tavolléeleben értesiill,
mert ekkor mar Buda varos kivete Schreiber Ferenc [6-
iuro melletl Pogsonyban.

A hazatért Hazman elséként szélalt meg magyarul a}
a védegyleti mozga-|

Csatlakozolt a
Magyar .part” az

hodal tanacsteremben.
lumhog @s Budan az tn.
kGré esoportosull.

A marciusi ecemeények miatl oz 1817/48-as rendi ar-

t.

szaggylilés menete uj) fordulatot eredményezett: sor ke-

rill az elsd felel’s magyar minisatérium kinevezésere és
az aprilisi lurvenyek szenlesitésére. Méy az orszagyyiilés
bezarasa eldtt Hazman Ferenc nagyjelentéségii javasla-
ful terjesztett a rendek elé: Pest es Buda ,estver fova-
rosok" egyesitésel.

, Az eseme nem volt Gj. 1828-ban Széehenyi vetette fel
elészbr a gondolatot és egyik legjelentésebb alkotasa a
Lanchid, nemesak a nemesi addOmentesséy bastyajat akar-
la meptirni a fizelendé hidvaninal, hanem egyengetie az
egyesilés felé vezeté utal is. Magyarorszag elsé felelds

-adalasat kévetellek a Portatol,.
‘angol diplomacia nyomadsara a szullan megtagadta a me-

NEGYESY Doe!
liagam,

neved szivemben hordanam,

de felfagadsz bennem véresen, habosan,

hogy tigy kidlison szét a sam:

Hazam!

A vilag gyava, vak,

és te béna vagy,

mint halott orkan, .

$ feletted digsxeselytik torkan

rikoli a paranes,

és te néma vagy,

gs a vilagnak nines szeme latni,

hogy tapos rajtad a SPOKES bakanes.

Hagam, |

patakzd kdnnyeimen at

latlak mar esak,

és vigyazott hatarok

akadalyain at hezzad kidltok,

biztatlak és Jelkemmel tigy lellek,

mint kallodo gyermeke

a beteg anyat.

Wihagylalak, megis yeled vagyok,

neved szivemben és tollamen ragyoy

— ezer karatos brilians —

egy életen ot.

Veled vagyok, mikor

idegenek vigyazzak almodat, :

és viharfelhék vetnek rad arnyakat;: |
;

e

i

veled vagyok mikor lefogjak kezedet,
amikor hazugsagckkal eletnek,
és tillakognod nem lehet:
felesuklé Jujodban ha elfojlanak,
veled vagyok vadolo tantinak.
Nines Haza masa fdldlekeén;
én Te vagyok — és Te vagy én,
és szerte a nagyvilayon
minden magyarban fajva [ajsz,
viseliink, mint szivre hizott téviskorenat;:
fénylesz benniink, mint a lang,
te vagy a fa, ag elteté gydkeér,
s rajlad mi ésszetlért ag, levél.
Szemiinkben sSlet tig lobban,

és vad az énekiink,
barhoeva indulank, mindég feléd megytink.
Hagam,
neved szivemben hordanam,
de felfakadsz bennem véresen, habosan,
hogy ugy kidltson szét a szim:
Hazam!

(,, Tizvirag”)

O személye |
)kozolt Szemerevel, akinek legfobb gondja voll a ndla

frorghatdl és koronazasi ékszerektOl megszabadulni, akar a

degnagyobb magyar mar ak

deti elmebetegek szama is.

“ 1 Ci atin i
‘ *

MAGTAR

ae ET

1859. februdr 13-an hagyta el Kossuth és nagyon sziik
-- a szultan altal megszabolt letszamd — ki.érete Sumit,

| Kozéttiik voll Hazman is.
| — Az Ujvilagban, 1853 szeplember 24-én indult a Mis- |

tania ag orszdg sorsat és ennek mélid kerete az egyesitell |

&

favaros lett volna. A javaslat azonban korainak pizonyult

Inkabb u politikai események halasara sziiletett geszius
voll, mintsem elékészitett, a két varos gazdasagi és kbz-|
igazgatasi életét figyelembe vevi megalapozott javaslal.
A képviseldkre és a kinevezett- miniszlerekre pedig mas,
fantosabb fel adatok vartak. Hazmian sem varosi kévetkent.
érkezett vissza Budara, hanem Szemere belligyminiszter
oszlalyféndkeként. A minisziérium megszervezése, admi-|
nisztracids munkaja nagyrészt az 6 vallaira nehezedett,
es, résztvell emellett az els6 népkeépviseleti orszdggytilésen |

, ahol ismét Budal képviselte Perezel Miklossal, 1849-ben
Talthydey Kdzmer atkerte Gt a szervezenddé kiiliigyminisz-
teriumaba.

A seabadsaghare bukdsa utan tébb képviselé és hi-'
valalnoklarsaval menekilnie kényszerilt. Orsovan talal-
levi

megsemmisiléstik aran is, csak ne jussanak osztrak kézbe.
Hagman azonban a kerona nemzeti és (Orténetl ériékere
Hhivatkozva megakadalyozta ezt és megszervezle Seemere-
vel és néhany megbizhalO munkalirssal a kerona elrejle-
set Orsova mellett.

1819 angusztusaban a {Grdk fOldre menekiilt Szemere |

adta
Ke.

Parizgsba tavozoll, Hagman maradt, mert szaval
Kossuthnak, hogy kitart melleite a szamiizetésben.
sObb a kormanys6 iroduigazgatdja lett.

Tordk f6ldén, a saullan fennhatdsaga alalt a magyar
es Jengyel emigransok sorsa sokaig bizonytalan volt. Az)
oroszok a lengyel, az osztrakok a magyar menekiiltek ki-|
Vegiil 1849 oktoberében az |

nekiillek kladasat, de a becsi udvarnak sikertilt elernie,

hogy ‘Térikotszag eurdpai részérél, Sumlabdl a kis-dzsiai

Kiulahlaba interndaljak éket.

tPREEEAEEE KREERERERERE LEER ER EERE RE REM ERE RR |

Hare az alkoholizmus ellen

Az alkoholizmus  elleni fiatalkori  szeszfogyasztas

ihare teljesen eredményte- | adatai is megddbbentdek.

len Magyarorszagon — az) A 13—14 évesek kézt is sok
alkoholfogyasztas évrol- “évre a  potencidlis  alkoholfo-
emelkedik —, de ennek ara- | gyaszté — mondja az orves
nyaban a sajigban is egyre|— Az dltalanos iskola hete-|
nd az iszakossaggal, az ij / jezése el6tt (4 éves kori)
magyar népbetegséggel fog-| gyakoriatilag minden — gye-|
lalkozo irasok szama. Leg-|rek megizleli az alkoholt,
utobb is olvastunk  egyel.| sokszor tandr jelenlétében.”
mely Széchenyit idézve pro-| Myy fiatalember meséli az
bal érvelni: JA palinkafé- | iijsdgirénak: wa nem:
zés, — nem tagadhatni, — iszom, tgy néznek ram,
ney nyereeee S megj mintha a Holdrél  jéttem
sokkal nagyobbal jarhat, de . serge.
ugyan milyen aron? Nem, vemel saedeal, salieuen’
csekélyebbel, mint szamta-! selheté el a sok szekdlas. In-
lan embertarsaink lealaeso-! ni; sikk!"’ — Még egy dsz-|
nyitasaval, testi és lelki, s:ehasonlitas: 1970-ben Ma-|
meggyilkollatasaval.”’ A | gyarorszigon minden egves
lakos 1918 forintot koltott
| Szeszre, 1979-ben pedig mar)
| 3804-el! Egy csaldd 35 év)
alatt kézel hétszazezer fo.
rintot kolthet el italra, ami |
egy Gréklakas ara... — Az
‘lal testileg-lelkileg gyilkol,
mondta Széehenyi, de nagy
nyereséget jelent. § jelen-
ley ez a nyereség az allam
esebébe folyik. EBzért nem
varhato soha erélyes intéz-
kedés Magyarorszdyon az
alkohalizmus ellen. -

P.M. OH.

ker ovotlt az alkohol pusazti-
lasaiol, amikor azt még
nem is lehetett hasonlitani |
muthog. — Nelhany meg-
dubbentS adat oa etkkbdl:
1990-161 kétsveresére ndtt a
/dolgozd kort ferfiak halalo-

zasi aranva. A majzsugar
husz @v alatt hadromszorosa-
ira emelkedetl és meredeken
ivel fOlfelé az alkcholos ere-

id

|

S

Ag 1980-ban elkévetelt bun-
eselekménye 37 szazaléka |
Oaszelligg az alkohollal. Al

_A kultura térlénetében sajatos helyet foglalnak el
ielfedezdk és az ulazdk. A magyar felfedezdk és utazék|
eredményei ma mar eléggé ismertek a kézénség elétt. A|
szegéenyebb, am a maguk koraban kivalé kutaték munkas-
sagat illetéen azonban még akad ismertetnivals. Igy ke-
vessé tudolt, hogy a kézépkor végén, az eurdpai civiliza-

,Cio s¢amara igen tavoli Japan megismertetésében jelen-

ytielyunk a vilagban”

viszont — az egy lakosra ju |
i6 termelésben —- az elsd
helyen hagank all!

— Mezégazdasagunk a_
helyet foglalja el.
~ Kalériafogyasztasunk |
a 9., — de fehérjerangser-|
ban mdr esak a 17. hely jut)
nekiink.

— Aw egy orvosra juld
betegek szdma szerint a &
helyen vagyunk. — de kér-
nazi Agyak (ekintetében esak |
a 15. helyet foglaljuk el.
P — A 100 ezer lakosra ju- |

| Kladvanvek listajan a)
‘-ak vagyunk., a tévéeléfl- |
zelék ferén a 12.-ek.

Nemrég jelent meg a
hazai Kossuth-kladénal egy,
slatisztikal dsszchasonlitas
a fenli cim alall. — Ebbél
meglidjuk:

— A brutiéd termelésben |
hayank a kOvépen all: az
USA all az élen (222), ha-
zank mutlatdszama 100, —
Kenyae 1,

— A termelékenység te-|
rén egy szinten allunk Spa-
nyolorszaggal, Gérdgorszag-
gal és Portugallaval (szin-
tén a kézépen}. —

— Széntermelésben
14. helyen allunk:

— Tauxitermeléshen
7. hely a miénk.

— Televizidgyarlasban
szintén a 7. helven dllunk.

— Autébuszgrvartashan

11.

a}

A végeredintny: Ossze- |
geeve helyiink a vilagban”:
-erds kizepesek vagyunk.

, 0s szerepet jatszott a magyar Uremann Jénos.

Uremann Janos személyérél nagyon keveset tudunk.
Dalmaciaban sziiletett, bizonytalan adatok szerint 1579.
hen mint jezsuita térit6 szerzetes Kinaban, Vietnamban’

clenken foglalkoztatta a helyi lakossag élete és kultdraja,

j azekrél itijegyzeteiben részletesen beszimolt. Az utiegy- |

etel kényv alakban halala utan tébb mint 106 dévvel, He
‘erarium peregrini philosephi cimen latinul, 1792-ben,
Nagyszombatban jelentek meg. Ez a kényveeske nemesak

| :lsérendii forras a XVI. szazadbeli Japan tanulmanyozasa-

hoz, hanem tantbizonysaga is, hogy Uremann Janos volt
az els6 magyar, aki Japanban jart.

A konyv tulajdonképpen a gazdag és tanult Annius

|¢s a szegény, de tapasztalt Nikanor beszélgetése alakja-
|man mutatja be a Tavol-Keletet. Az egyes részletek sok

érdekességet tartalmaznak, még a mai olvasé szamara is:
.Kinal esak egy tengerszoros valasztja el Japantdél, Azsié-

Nippon, Kyushu, Shikoku) a legnagyobb, némi hangval-
‘avtatassal az elsér6l nevezik az egészet Japannak. Xico-
cusban négy kirdlysdg van, Niphouban ityenhét, ambar

juem mindegytk érdemli meg a kirdlysdg nevezelét. Hi,

-@ Meg kell adni: Magyar-|

-hasabjain, hogy harom és fe)

26-an
(Kodaly meltl-zobrat,

képzémilvészeti

lanem esak Jepényt és gombécot keszitenek,
tizskenyeret esznek.
 taplalkoznak.”

inak a szélén lobb szigetbél all: Ninhon, Ximus és Xicecus |

nekiiltekkel az Mgyesiilt AUamok feid.

Ag Ujvilagban, a kerlatlan lehelGségek hhazajaban,
amikor mar elill a magyar s.abadsaghare menekiilljel-
nek timeplése, az emigracid szétszdrddott: megélhetés
ulin nezlek. A katonak bealltak a hadseregbe, tébben va-

lasztottak a farmerkedést: Haazman New Yorkben maruadi

es kétkezi munkabdl tartotla fenn magat. Probalkozot!
horkereskedéssel, tanult fényképészetet és foglalkozolt
Selyemhernyd-lenyésztéssel is. Kézben nem = sziint meg
edeklédni az eurodpai, kiilénésen a magyarorszagi ese-
meéenyek frant. Allandé levelezéshen allt Szemerével, és
_Kupesolatot tartott a szétszdrodott amerikai magyar emiv-
ransokkal, igy Perezelékkel, Mészaros Lazarral.
i8G2-ben foglalkezotl azzal a Sonora
hesztiaert folyamodva hazalér anyagi tig
_vegell, de ez csupan voridilat maradt.

1867-ben a kiegyezés és az dlaldnos amnesztia uldn

hogy am-
einek rendevese

Buda varesa havahivia polgdrmesterének. Gondolkodas

nelkdl felszamolta amerikai iizgleti vallalkozasat és haza-
tert csaladjaval egytitt, Buda lelkes 6rémmel fogadta pol-
gurmesterét, aki még idejében érkezett haza ahhoz. hugy

Pa

)a Kocondzasi tinnepségen vezethesse a vares testiiletel.

Mint polgarmester legf6bb feladutanak tekintette va

rusa gazdasagi helyzetének rendezését és régi kedves ter-
venek megvalositasat: Pest, Buda és Obuda egvesitésdt.
1873-ban az egyesit(skor neve oll szerepell a harom

lopolgarmesterjelolt kézélt. Mégsem Gt, hanem Rath Ka. -

ralyt valasztottak az egyesitelt [dv
breve,
A megalakull (Gvarosi lrvenyhatésagi bizoltsdgnak

aros fépolgarmeste-

sinegbecsiilt tagia és képviseléje a I]. keriiletnek az 1880-
as evekig, amikoris teljesen visszavonull a polilikail élet-
TOL 1804-ben halt meg, sirja megtalalhalé a Kerepesi te-

meto nemzetl panteanjaban.
1900 oktéberében Budan,

,keresztapja’ volt,

-nevezett el rola.

a Pasareten, melynek egvik
u virosi tandes ra emlékezve uteat :

N. CZAGA VIKTORIA

* * )

Hazai_ hirek

nyilik, szakma! tandeskozas
lesz Tarhoson, és vezeté mii-
vészeink tébb hangversenyét
rendezik meg jdlius 18-dn
elbiralas ala esik példaul pA larhosiak hangversenye”
telefonkérelem eseteben. | féeimmel. .Az unokak kon-
Gérgey Gabor, az ismert) certje’’ alcimmel olyan mii-
pesii wjsagiro panaszolja; vészek lépnek fel, akiknek
ugyanis a Magyar Nemzet| miivészi életutja a hires és
eredmenyesen milkod5tt
enekiskolabun gydkerezik.

g

orszagon demokracia van!
Olyan értelemben  legalab-
hogy mindenki egyenlé|

eve — midta ve lakasba k6l. |

ldzhil — nines telefonja és
siirgds  hivasait  (melyek |
munkajalioz tartoznak) az
ulcard) keénytelen intéeni. |
De ez nem olyan egyszertl:
a budai oldalon, Zugligetben
lakik, ahal tiz-tizenit pereet
kell gyalugolnia, mig egy
ulcal Tilket tala.

go?

@ «Svevéeny turnimadar!
;cimmel olvastunk  kesergd
sorokatl a milleniumkor fel-
ullitelt bires banhidal turul
szomorti sorsarél. A hatal-
mas bronzszobor a tatai
volgy f6ldtt all egy hegy esu-
csan és a latvany még ma
is venzza oa kiranduldkat.
@® HERES — 1982-ben ha-|Izeket azonban  lehangold
lodizben rendezik meg a bé- kép p fogadja: a szobor és
késtarhosi zenei napokat.| kérnyéke elhanyagolt, ma-
JOvére az eddiginél is hang-| ga a turulmadar és a talap-
stlyosabba teszi az ese-jzata tele van firkalva és
ményt Kodaly Zoltan sztile-|feslékkel Ossze van rondit-
lési = centendriuna. Junius | va, A feher marvany emlék-
Béekésen  felavat] ak [tabla felirata olva shatatlan.
Kadaly yi Tortéenelmi miltunk em-
témakérében | lékeinek nines gandaja, sor.
kidiitas suk a lassu pusztulas

ee oY o£

PL MLH, |

életmiivének

Az elso magyar, aki Japanban jart

a) szen az egész orsudg alig nagvobb [tdalidnal.”’

A kévetkezd részletek a japan nép magas foktt kultu-
rall: agarol tuddsitanak, amely messze fellilmilja a kora-
beh eurdpai atlagot: ,,Valamennyien ugyanazon nyelven

leszélnek, és syavakban oly gazdagok, hogy ugyanazon fo-

falom kifejezésére tébb szavuk is van, melyek kéziil né-
nelyeket esak a fSurak, masokat a kizrendtiek hasznal-
Hak, és a férfiak és nék sem élnek ugyanazokkal a fogal-
nakkal és kifejezésekkel. Uyen kidénbség van az trasban
is, merit mas jegyeket haszndinak a levelekben és a
kényvekben. A nép felfogdsa élénk és kénnvii, [6képpen a

fo 2 ’ 5 . . ‘ a i dar Sor pe gh hey tee 4s ry of Niaie PY +} es axey Ea 5 ele
’s Japanban tevékenykedett. Szerzetesi munkdja mellett parasztoké és a gyermekeké. Majdnem imindnydjan tod

nak olyasni, és nagyon tudnivdgydak. A tisalességre is
sokat adnak egész életiikben. Kertilik a kitekedést, vesze-

hedést, perlekedést, udvariasak, szerények és nydjasak.

Dieséretre, dieséségre csoddlatesan vagyakoznak, és mél-
lasdguk megérzésében hasonlatosak a régi rémaiakhoz.”

Uremann tiszleletleljes csodalattal irl a japanok egy-
szerti életmodjardal: ,,Amennyire Ichet, nyaren is a leg-

hidegebb vizel isszdk. Véres, dthatd, erésen sdézott gydgy- |

szerekkel ¢Inck, Eret sohasem vagatnak magukon. Gaz-
lag eviisthanydaik vannak, gytimilestik kevés, legkivalébb
ai bor és az olaj. Gyénge névésiti bigajukbél nem kenyeret,
rendesen
Hallal és fézelékkel mertéklelesen
Uremann Janos 1620. aprilis 22-en Nankingban hunyt
el, hazajatél tavel, elhagvatva. De posztumusz kényveével,
amely érdeklddést &s meybecsllést ébreszteti a japanok
irant a vilagon — Ordk tiszteletet keltett.
BIKRPFALVI GEZA

a magyar me- |

Jk oldal

: : ecaen \ 267 Osa fr da”

: Dee
ETTEREM

hegedii Cprimas),

istvan
r Jozsef

Suha
Sande:

eselld,

ecimbalom
miiveszek,

O0l-OS01
Bay Street, Toronto

ASZTALFOGLALAS:

A Magyar Elet azért kid,
hogy Magyarorszagon
ismet magyar élet meyen

UHRA sili SHES EEE ne

Szenvedés halal

a cime annak a fiizetnek, mely az ember! lét legnagyobb q

z problémajat tudosok, irék, szentek gondolatain at mu 4
tatja be, és ad arra megnyugtaté vAlaszt. 3

Csinos kidllitas, finom papir, j6l olvashaté bettk.
SG aldal.

[Ara 50 cent, 100 és ezen feliili rendelésnél 10%

dren 4
gedmeény és portdmentes killdés. :

£ | Megrendelheté: Rev. Pr. Joseph Hitter §. J., 307 Jobn

St. South, Hamilton, Ont. Canada, L8N 2E1.

eEURECESSI ED TER REET

EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC,
145 NORFINCH DR,, DOWNSVIEW, TORONTO, ONTARIO
Telefonalia be rendelését!
416-663-8323
It megtalithatia Eszak-Amerika legfinomabb bdcskal-mddon készitett

hentesiruit kolbdszokat, hurkakat, felyagottakar, ab.
Privat fustolést vallalunk.
Kannyen és gyorsan megkizelltheté a motile? |
vdros barmelyik céezérdl a korszerd
400-as ds 40l-e5 fGutakon.
Parkolis! problémia nincs é visir«
iSink megszabadulnak @ varosi for-
galomiol,
eloivevetd:
Henlesmesie

NYITVA Reggel

Kedd 9;:00-t3}
Srerda 9.00-t5]
Cauturték 9:00-tdl
Péntek 9.00-10)
Szombat 9:00.14!

sd
*

gence. pL epee 100 50, ie

RATyER TESTA
mr NAGY ELER

Este

6:00-ig
6,00-j2
§.00-i2
8:00-ig
4;00-ig

Boe

ba Delicatessen
& Meat

Friss husok, a legfinomabb mindéségf hentesaruk,
felvagottak és csemegedruk nagy vdlasztékban.
Tulajdonos a Balega esalad.

PARKOLAS CANADA TERULETERE
AZ UZLET MOGOTT C. 0, D. SZALLITUNK. |

| 410 Bloor St. West —$21-8644

VICTORIA.
HUNGARIAN RESTAURANT

§23 MOUNT PLEASANT RD.
(Eglintan-tdl délre)

Kitind magyar konyha, hdzl készitésd stttemdények,
| espresso kdve. Take out service.
Valamint killféld! sérék és borok kaphatdk.
| Tel.: 481-4011
Nyitva vagyunk doe. 11-t6l este ll-ig,
vasdrnap déli 1-tél este 1l-ig.
SZERETETTEL VARJIUK KEDVES VENDEGEINKET!

Raktari kiarusitas a
BUDAPEST TEXTILE-nel

Mélven leszallitett drakon szévetek, selymek, kartonok, |
fiigginyik és drapéria anyagok, még a készlet tart,

770 ST. CLATR AVE. WEST — TEL.: €54-2509
Tulajdonos: Mr. és Mra. Németh.

an a2 a
Koltoztetest,
20 FEET-es
z4rt butorszallité
kocsival —- garancidval
szemételtakaritast
dump-trakkal
legolcséban valilal:

| Sipos Cartage
Tel.: 293-0198

Koltoztetés
és minden mids szdllf-

tast garancidval,
legolesédbban vallal

SZABO