Nekiink tulajdonképpen egy célunk van:
ség sordn, az anyanyelvi mozgalomban ...
tességes emberi lojalitas a mail Magyarorszag, a Népkoztar-
-sasag irant.’ (Dr. Gosztonyi Janos oktatdsi minisztériumi al- |
lamtitkar beszédébdl. Magyar Hirek, Budapest, 1977. aug. 27.)

A szokottnal
gyobb eldkeészites utan,

aug, 8—13. kézétt zajlott
le Budapesten a3. Anya-

is na-

nyelvi Konferencia. Az.

otthoni tuddsitasokat at-
lapozva, a szemtandtk
észrevételeit meghall-
gatva Osszegezhetjilk a
lényeget: a Magyarok

Vilagszévetségének az

eddig ismert személye-

ken kiviill Gjabb jelentés
irét vagy pedagogust

nem sikerilt maguknak -

maguknak megnyernl
az emigraciobél. Pedig
Eurépatol Ausztraliaig
a Vilagszdvetség leg-

gyar egyhazakat és

| egyesiileteket bekap-

a rendszer .
tamogatasat élvezneék. —

nek kilddtteit,

 évek 6ta az otthont
| oa szabadsag Kbzott loja-

,,a tékés orszagokban
- @l6 magyarok nagy tobb-
-gége hazank irant loja.
its, . :
_ (Magyar Nemzet, 1977. |
“ _majus 13. ) A konferenci- |
résztvevé | emig-
_ ransoknak ez a politikai.
_elkotelezettsege joggal |
keseriti.
 kézvéleményt,
eddig hittek a kilfoldi

 magyarsag. kuldeteése- la hazdban.

| | munkavezeték,
O sroakisavban |
progr ampontként szere- |
- i az emigraciés egyha- |
zi intézményekben és
a sey esiiletekben buda-
 pesti irany itassa
 gzervezni a il

ane

csolhassa_ terveibe.
Magyar Hirek’’-ben

a hazugsagoktol sem ri- —
hogy ugy.

adtak vissza,

tintessék fel pl. az

-ausztralial magyar kul-
— turalis intezményeket és .
mintha azok

iskolakat,
széleskoru

jobb szervezoit kuld-_
te ki, hogy a kinti ma-

a kézés tevékeny-

bizottsag kettés céljat
Maroti Gyula fedte fol

Coe

aNepszava aug. 14-1 sza-

maban. Egvfelél az

emigrans Magyar egye- | ramra, a jelenlegistagnalast kéveté,

| esetleges dinamikus fejlédésre. Az

siletekben Budapest-
rol biztositani a ,,muve-
szeti eszkdéztart’', mas-
felol ,.muveészeti korok,
esoportok, egyuttesek

munkajanak tamogata-
sa a legkulonbozobb esz-

kozOkkel, eloadasi dara-.
bokkal, filmekkel, gzer-
kesztett musorokkal ...
es nem utolsésorban az
egyuttesek vezetdinek

tanfolyamszerti tovabb-

képzésével.”” Az Anya-
nyelvi Konferencia Bu-
dapest iranvitasaval igy
akarja atvenni egyest-

leteink szellemi iranyi-

A.

- Egyetlen ajitas volt,

meghivtak a szomszé-

dos szocialista orsza-

gok magyar kisebbségé-

irok koveteltek.
A konferencia politi-

kai jellegét az is bizo-
Magyar :

nyitja, hogy a
Népkéztarsasag Elnoki .

Tanacsa fogadast adott
a Parlamentben, ame-~
_lyen a békepitspok6k6n
_- kivil tébbek kézt részt

amit .

vett dr. Trautmann Re-

-gs6, a Népkoéztarsasag

Elnéki Tanacsanak el-

riumi allamtitkar,

Dr.

hangstlyoztak ki a ha-
zai lapokban is,

iigyi bizottsaga kiemeli:

vagy semieges.’

el az. otthoni

ben.
AD

oo -Nyelv Barati Kéreit”

a konferencia
ba bevonni minél tobb | t
: kil f6ldén él6 | “magyar |}

—-frét, nyelvészt vagy tu- |
Akik még most |

a doat:
sem ‘latja k
> Anyanyelvi

hogy az

cia nevében a Magyar
~Vildessovelstee! Pell

ake es ive aan ay jis a-
- szernek amelyet annak- | Ollar,

Gosztonyi al--
beszédében , .
‘AnyanyelviKonferencia| = = = \y
loja- 1 ee

akik

Emlékezziink ©
Gyula. kézelmultban le-.
‘irt. iizenetére: A Sza-
badsagert harcolni kell
... Dérémbélni

- nékhelyettese, dr. Hazy
— Vencel kiiliigy miniszter-
- helyettes, dr. Gosztonyi
_ Janos oktatasi miniszte-.
“aki.

ket egyiitt latunk a Ma- |

_ gyar Hirekben kozolt kée- .
~ peken dr. Sinor Dénes
(USA), dr. Czigany Lé-
rant (Anglia) tarsasaga-
ban.
~jJamtitkar.

politikai céljat:
jitas a Magyar Népkéz- |
tarsasdg irant. Eczt |

of Mikléssal

1 mee
| | van szaliva. A sz6 tabu,

‘Coikereat!

I reértés..
ahol |
az Orszaggyiilés kil- |
/nossal,
| Ottlik Gézaval,
Mikléssal,

| tése. Mi tudjuk, hogy 6k
mind.
Ok tud-

|még— erésebb— valésag,
tile.

tasdt, sot ,,kaderkép-
zeseéet™' is

féldi résztvevét csak
az anyanyelv apolasa-
nak ugye vitt a konfe-
renciara. De azoknak is
latniok kellett, milyen

arat kovetelnek a hiva- —

ért. Fel kell adniok a
kritika jogat, le kell

mondaniok az ellenzék |
szereperol. Az emigrans |

azonban. a diktatira és

lis, semleges allaspon-

legességet vetik a nyu-

gati. intellékutellek sze-_
“mére. Mennyivel inkabb

vonatkozik ez a vad a

diktatarabdél a szabad-

m enekiiltekre.
Illyé és

sagba_

| kell
azonnal és szintelenil

A dérémbélést kell
—nem kétséges —— fele-
lésen kézeselekvéssé

tenni, oly fegyelmezett _
-egyiittes mozgalomma, :
hogy vegiil ne esak dong-

‘Elérebocsatok V alee

mit, hogy ne legy en fel-

Ha én Illyés
Gyulaval, Weores San-
dorral, Pilinszki Ja-
Vas Istvannal,
Hubay
 Ronay

Mészoly
beszél getek,
maganemberként te-
szem, mint régi barat.

Gyérggy el,

Rendszerint maganii-
‘gyekrél .

Mas Kérdés a dialo:

| sus, ahogy a szot értik. s

Annak politikai a tél-

hem

jak, hogy mi idekint nem

vagyunk mind imperia-
Mégis
rok felée fordul furkeészo
—tekintetiik?
elkételezettség: roman-
_tikus, de hiteles szavak 1

lista iigyndkok.
nehéz- a ,,parbeszed”’,
szinte lehetetlen.
Magyarorszag

kimondhatatlan. En itt

| TinKaIa: | ki i

o “amely! az " énfenn-
tarto. reflexek

mint katonailag,
ott teriileteken, a fak
mégétt,

az a

. ‘foldén:

| partokat:
| ninecsenek, .
| fel sem vetodik, mert nincsenek el-

| mechanizmusa
| alig veheté aszre, hogy melyik part
| van uralmon.
| hogy mas. mosolyog megigézéen a
| Fehér Hazbol a bajoktél irt6z6, ké-
telezettségeiket felado polgarokra.

| Bejarni Eurépat, aztan visszatérni
Amerikaban nem jelent iditd, lelke-

‘| sité élményt. A nyugati vilagban el-
| uralkodott a status quo-hangulat,
| maradjon

minden valtozatlanul,
nines értelme az erdéfeszitésnek, a

alakuljon ki tisz. | Kialldsnak, a batorsagnak: éljenek
rv | megelégedettséghen, kenyelerben, |

békében, 7

A status quo-hangulat athatia az
egész tarsadalmat, rabulejtette a
elvi, eszmei szempontok
a tulélés gondolata

képzelések, tervek hossziitaval prog-
amerikai politikai valtogazdalkodas
 tokéletes"’, hiszen

Haesak nem abbol,

Nem kiilénb a helyzet Europaban,

| ahol a kommunista pdartok is a
| berendezkedés elemei, :
| hogy huzédoznak a hatalomtol, vona-
| kodnak uralomra jutni, bar az esé-
| lvek jelentésen megnovekedtek: fél-
| nek a kudarct6l, ami kormanyzasuk-
| kal feltétleniil bekévetkezne. Jobb

olyannvira,

ellenzékieskedni, kévetelédzni,

| sztrajkokat kezdeményezni és szer-
| vezni, mint a megoldassal bajlédni:
| | azt hagyjak ezek a szocialista vagy
Lehet, hogy tobb kul- | kereszténydemokrata
| toknak, rendszereknek. Viszont az 6
| ellenzékiik, a szélsébal, a terroris-
| tak és
| pour l’art forradalmarok:
| dalmat énmagaért akarjak, alterna-
as - | tiv programjuk nines.
talos funkcionariusok |
ezért az egyiittmikddés-

kormanyza-

az anarchistak afféle l’art

A Szovjetunio titokban tamogatia

| az eurOpai szélsébalt, hogy észhez-
| téritse, sakkban tarthassa a kommu-
| nista partokat, ugyanakkor aggaszt-
jaa baljés tinemény, hogy balroél
| is ki lehet hivni a kommunizmust,
| nemesak jobbrél ellenezni. A szovjet |
) rendszer is status quo-rendszer, a

) valtozas, a valtoztatas lehetéségét
tot nem képviselhet. Af

‘Szovjetuniobél nemrég
kimenekilt trok szinte
valamennyien ezta sem- ;

| kizarja, amivel épptigy elszigetelo-
| dott, nincs kapesolatban a néppel,
| mint a disszidensek, akiknek nines
tomegbazisuk. A. Szovjetunio status
| quo- srendszere nem jelenti,- hogy a

vilagban. is a status quo”. hive: a

| : lehetéségeket. kihasznalja, valtozta-

| tasokat kezdeményez, a forradalma-
| kat, ,,igazsagos felszabadité habort- -
| kat’ tamogatja, amivel ki van téve:
| a tulterjeszkedés veszélyének | és

a forra-

kénnyen tigy jarhat, mint Amerika:

a végén nnem tudja elkotelezettségeit

alini.

Europa betegsége (mert valéban
beteg) egyetlen okra vezetheto visz-_

$Za! elvesztette a haborut és a be-

két egyarant. A IJ. vilaghabortibél

Anglia és Franciaorszag_ gyoztesen
keriilt ki, de hogyan? A Harmadik
Birodalmat és Olaszorszagot lever-

-ték, a vereség kévetkezménvyeit egyi-

kik sem heverte ki teljesen. Olasz-

orszag szerencséje, hogy nem osz-

toztak sorsa formal4sA4ban az oro-
szok a nyugatiakkal. Amerika segi-
tette talpraallni, csak éppen nem

mentesithette a kommunista befo-

lyastél, amivégeredményben azérta
Szovjetuniénak is beleszélasi lehe-
téséget biztosit az olasz beliigyekbe.

Németorszag esete mas, befolyasi, -

illetve megszallasi évezetekre oszt-
va megpecsételték sorsat. A nyugati
(francia, angol, amerikai) évezetek-
bél dsszekovacsolt Nyugatnemetor-
szag é5 a szov jet megszallassal lét-
rehozott, mesterséges Keletnémet-
orszag létezése tudathasadast ered-

ményezett, anémetség képtelen ma-

gahoz térni, egységes nemzetként
meghatarozni céljait, hivatasat, jo-
vojét. Megosztottsdgukat végleges-
nek tekintik az elrendez6 nagyhatal-

mak, Amerika és a Szovjetunio, amit —

maguk az érdekelt németek ecsak

azért fogadtak el, mert mast egye-

lére nem tehetnek.

A két Németorszag egyesiilésével
olyan kézponti hatalom keletkezhet-
ne Eurépaban, mely termelésével felso-

rakozhatna harmadiknak a vilag-
ban, jelentéségével pedig szétnyom- -
hatna az 6reg kontinenst. Az eurépai
félelem kifejezésre jut olyan feltéte-

lezésekkel, hogy a nyugatnémet en-
gedékenység a terroristakkal, politi-
kai szélséségekkel szemben felidéz-
heti a weimari demokracia végzetét,
s megnyilna az it a Negyedik Biro-

dalomhoz. A baloldali eléretérés, a

terroristak, a. szélsébal kacérkodasa

az ,,igazi marxizmussal”’, valéjaban |

a kommunizmussal, Keletnémetor-

szag sorsara juttathatja Nyugat- :
-németorszagot is. Egységes, ,,szoci-
alista”’ Németorszag a Negyedik Bi-
rodalomnal is robbanékonyabb hely-
-zetet teremtene, nemcsak a Nyugat,.

dea Szovjetunid szamara is.

Franciaorszag és Anglia. azzal
_felszabaditasa nagyobb jelentéségii-
nek igérkezett, megallitotta volna
a szovjet jerlesakedeseh, Es ha mar

vesztették el a II. vilaghdborit,

hogy kévetkezményeként elvesztet-
tek egykori nagy. syarmatbirodal- 2

a forradalomra,

‘hatna ki,

mukat. Franciaorszag hamarébb ki-
-kuperalodott, de egészen mindmaig |
nem tért magahoz, mert gyarmatai-_

ral egyitt régi dicsdségét, a Gloire-t
is elveszitette. A francia status quo
-valtozdsra hajla-
mos francia- népet birokratikus
rendbe kényszeriti, amib6él esak egy
valodi francia forradalom szabadit-
Mivel arra nincs leheté-
ség, a kispolgarok azzal bosszuljak
meg magukat, hogy a kommunistak-
ra szavaznak, anelkul, hogy partta-
gok lennének. .

Angila van a legrosszabb bérben,

-dolgait rendbehozni képtelenségnek

tunik, Gyarmatbirodalma fénykora-
ban, mint tudjuk a nap sohasem
nvugodott le, flatalsagat nagy ambi-

cid futdtte, hogy a gyarmatokon szol-.

galjon, mint katona vagy adminisz-
trator, lzleteljen, gazdagodjék, gya-
rapodjék. Az osszeomlas stratégiaja-
ban utolsé szalmaszalként kaptak a
vak remény utan, hogy ugyanazt a

-szerepet tolthetnék be az angol-

szasz vilagban, mint amit a gé-
rog rabszolgak jatszottak
birodalomban. Igazgathatnak, me-
nedzselhetnek, koncepciéval meg-
télthetnék, holott sajat magukat sem

tudjak életre-, elhivatottsagra kel-

tenl, kormanyozni.

Ami békét az eurdpaiak (a aybztes
vesztesek) Amerikaval a vildgnak
adtak, nines benne készénet. Ameri-
ka nem tud mit kezdeni a békével,

az 6lébe hullott nagy lehetéségekkel,

pedig elrendezhette volna a vilagot

-szovjet- és kommunista befolyastél,
majd veszélytél mentesen. Az atom-

bomba monopoliumaval diktalhatott

volna, akkor még igen, hallatlan
gazdagsagaval, termelési kapacita-—

saval feltételeket szabhatott vol-

na kilpolitikajanak, hogy mindeniitt

az torténjék, amit akar. Oriasi tav-
latok nyiltak szamara, kisérteties
visszaidézni az eljatszott lehetésé-
geket. Churchill Amerika hatalma-
val biztosan masként élt volna: a

gorog-r6mal hasonlat és aspiracid—

talan nem is olyan irrealis.
_ Washington sorra feladta pozicioit

és belecstszott olyan meggondolat-
-lanakeciékba, amelyekkel nem érhet-.
te el céljait, ha egyaltalan - ‘volt: a |

- bok: sem szeretik, akiknek boségesen :
‘szallitja a fegyvert.

tak meghatérozott céljai. Minek kel-

lett. belemenni.a koreai és a viet-

nami haboraba, amikor Keleteurépa

: “pelegabalyodott a ‘Koreaté es vietnam
» haboriba, miért nem hasznalta ren-
— delkezésre allo legmodernebb fegy-
-_vereit, melyekkel kénnyebben, gyor-
-sabban és kevesebb aldozattal By Oz-
hetett voina.

Chile birtokbavételének kisérlete

amerika nepét megfosztottak embe ri

a romal.

leti kérdés kezelése.

rad fogadkozas,

A ‘egkatasztrofalisabb elszamita-
sa Kuba. Hagyta, hogy az orra alatt
egy kommunista tampont keletkez-
zék, ahonnét Eszak- Amerikat Kato-
nailag fenvegetni iszovjet rakétak-
kal) és Latinamerikat politikailag in-
filtralni lehetett. Castré behatolasa a
kontinensre, a gerilla kiképzés, akei-
ok kezdeményezése és tamogatasa,

(Allendével), a katonakat észheztéri-
tette, atvették az uralmat és irtohad-
jaratot kezdtek a terroristak, urban
gerillak és altalaban a kommunistak
ellen. Eszak amerikai liberalis kérék
meg azon keresegnek, hogy .,Latin-

jogaikt6él’’. Carter is bedélt ennek a
szemléletnek, esak éppen arrol fe-
ledkeznek meg a széplelkek, hogy
akinek emberi jogokat akarnak biz-
tositani, a gerillak es terroristak ha-
talomrajutasuk eseten tenyleg meg-
fosztanak a latinamerikaiakat em-
beri jogaiktol . |

Castro kifastolésév ‘fel, melyre |
szamos lehetoség adédott. a ferras:

nal allithattak volna le a bajokat. s |
ma Latinamerikaban viragz6é de.
mokraciak elégitenék kia nép kivan- |
sagait és biztositandk a békés he-
miszférikus egyiittmikddést. Cast-

-rét most mar elismerik, vele marad |

a problema, a gond, beleértve a Pa- |
namacsatorna, ahelyett, hogy az or- |
voslas radikalis modjat v dlasztottak
volna.

Még katasztrofalisabb da v kézépke-
Ma mar nyil-

vanval6, hogy olaj nélkiil a nyugati |

iIpari civilizaciok nem tudnak meg-

allni: mégis eltiirik, hogy nehany |
olajkiraly és olajmagnas diktalja az |
arakat és szabja meg, hogy magas |
Aron mennyi olajat kaphatnak a |
szabad vilag fejlett ‘parallamai. |
Stagnalas, inflaci6, munkaneélkuli- |
ség gyétri a nyugati orszdgokat, |
kormanyok és szakért6k erélkédése |
hasztalan, a fogadkozdsok, hogy |
esOkkentik az olajfogyasztast, ma- |
mikozben valsag
felhék gyitlekeznek az emberiség fe- |

je felett. Megintesak radikalis meg- |
 oldas- segitene, Ss helyette mit tesz |
Carter? Meghivjia a Szovijetuniot,

hogy legyen egyenrangd partner a |
Morepkelell valsag” megoldasanal,

A tavlattalansag és elpetyhiidts ség |

gyorsabban megasa Nyugat sirjat,

mintsem arra koncepcidtlan yezetdil |
szamitanak,

| képpen legyen a

meg

fészke
ra. Ma hamis a csengé-
suk. Dialogizalni tehat
-még olyan valakivel is”
azzal vigan veszekedni _
is tudok, akinek meg-

Jathatatlanul. .
| AKL félrenéz vagy meg-
. | feledkezik errél,
| holdban: él. V agy nagyon
_hanadai:

jon. de torjon is be ae

eet

ajto.
Akik a rendszerrel va-

16 lojalitast elfogadjak

és lemondanak a kritika

—jogarol, azok Illyés Gyu-
la szerint nemesak az al-
talanos emberi jognak
hanem a ké6-|

az aruldi,
zossegeé is.

_ Kinos,
nom kell, mert félek,
hogy egy-két baratomat
is strolja. Nyilvanvald,

hogy az allamilag tébb-
—szor

dijazott, lakasva-
sarlo vagy weekend haz

épité irék ma nagyon ki-

esiben az Uj Eeszterhazy-
ak és Festeticsek. Nines

-mogottiik szazezer hold.
féld, védtelenek.
| hogyan, miféle jogon be-
széljenek a nep nevében,

Mégis

ahogy tette Petdfi, Ady
sa szegéenyek nevében,
ghowy Jozsef Attila? Mi-
 nép
egy arisztokr ‘a-

sZay ar’

ja, ha a kereseti létra
legalja, valédi. proleta-

Szolgalat,

inc s években, amikor lehet- ,
6szinte s_ gatlastalan |
dialogizalé feliink, akar- _
-milyven esdeklé szeretet-

tel, mélyen. a szemembe

a ha osag kontarul oda-

od atret mégse tudott
rallnia nép nevében ké-

Vv etel6z6 irodalom szaja-

akadoz6 — es feszélyes,

amit monda-—

_tett maganszemélyként,

cia kiemelt, bar — is-
métlem jefokozhaté tag-

: abszolutizmus a eldtt,

és mas a megbocsatas.

akit az ideolégia — — valo- i
jaban : a partmonopoli-
um — védelmére Atme-
netileg eretnekségért |
_ kigoly éztak az Oj arisz-—
n tokraciabdl.

-Magyaran _

ni Izraelre.

Miutaén ez sem Genf-
|ben fog eldélni, vila-

joakaratabol._ S akiket |

lecsuktak. Az ideolégi-

anak azonban senkinem
lesz

- életfogytiglani
»erk6lesi halott’’-ja:
e két fogalom egyszert-

en kirekeszti egymast.
Cellajabél szabadulva’
a volt bunds.
teljes bocsanattal ismét
az Uj osztaly tagja, el-

vagy

tagja, ha szerencsés,
mert 6nkritikaban be-
vallotta eretnek tévely-

géseit vagy hagyjak csen-

desen élni, megfélemli-

birokratikus hatalom és
lathatatlan befolyas nel-

‘kill ugyan, de esetleg

we

ujabb kegydijjal.

Meg-

-rokkanva visszavaltoz-
hatik olyan jo iréva,
-amilyen volt szegény,

az ideolégia | hatalmi

néz? Mas a dialogizalas

Akivel - -dialogizalok,

bocsatottam, azzal nem.

magot a

- Aztan »

- es

fontosabb — kérdés pe-
dig az, hogy az ameri-
kai kormany milyen
nyomast fog gyakorol-

men” ‘Kor,

pai Protestans Magyar

hatja zsebre fiékjabél

gos, hogy a ‘genfi 6SZ-

szejovetelnek csak egy
célja van, Az, hogy Car-
ter elmondhassa:
—Ime, elnékségem el-
sé éve mégsem mili el

minden. eredmény nél- —

a hatosdg kerékkétése
is. Hamlet szavaval: a
packazo hivatal. Ha a

hollandiai Mikes Kele-—
a londoni

Szepsi Csombor Kér, a

bécsi Bornemissza Pé-—

ter tarsasag, a parizsi
Magyar Mithely, a Pax
Romana vagy az Euro-

Szabadegyetem mond-
juk a globalis urbani-

-zalédas, nyelvi struk-—
turalizmus, miiforditas
s hasonl6é artalmatlan,
_akadémikus kérdések
- megvitatasara. magyar-_
orszagi eléadékhoz is

fordul, egyikik se rak-

az Gtlevelet, hogy tet-

orosszal,

dik, gyakori az a4rukap-

. Amit. szerintem. ahi | :
| -vatalos | mAasodik oldal
akar,

‘lény egében— el-
mondhaté Szabé_ Lori

hatésag

szése szerint vonatra
vagy repulégépre tiljon.
Esetleg kiengedik, eset-
leg nem, tapasztalatom
*. szerint inkabb nem,
mint igen, tudok olyan
-meghivottakrél is, akik
nem hajl land6k e meee: 7

hem

| kori.
ame-: f

esolas: kételezéen ajanl- |
juk az 6ndk valasztottja- | .
hoz a mi beosztottunkat
Azzal esak egyiitt né- is. Tessek, dialogizalj!
zem, hogyan szemeznek _
a rigok a fiben.
: Mellébes zéliink.
eghiusitani a
ralédi dlalogizAlést, ott |

kal! | |
Ennek a propaganda:

tette meg Carter Berzs-

nyevnek azt a szolgala-
tot, hogy a kézelkeleti
_porondon megint szerep-
léshez juttatta a szov-
: jetkormanyt. ,

Eat az amerikai szi-

verscimével: semmiért —
-egészen. Nem nytjta-
nak semmi kézzelfogha-

tot, amig 6nalloan kint
mukoditink a koz6s iigy-

a ért, irodalmunk javara,

mi ellenben adjuk oda

-magunkat egészen, ala-
kuljunk at észreveétlenil |
-kulttrpolitikai kiren- |
deltséggé. Nincs igy ki- | Ke! et ?
| ‘egyetemi tanart6l és.
'orosz hadihajék flotta-

mondva, de elarulja a
magatartasuk. S nem-

sik dialogizalé kinti

irétarsam viselkedésén |

megfigyelheté hol fi- | jai

nom, hol nem is olyan

finom valtozas, reflexe- |
ik igazodnak a magyar
tetszéséhez, |
még ha anyagilag fug- |
getlenek i is. Nem minket ]
_sértenek meg vagy arul- |
nak el, minket se meg- |
sem eldarulni |
Azokat az ]_
otthoni fiatalokat hagy- |
jak eserben, akiket ful- |
laszt a légkor és tagabb
 szellemi hazat szeretné- |
Inkabb ‘ilnek maeukban |
egy matematikai folyé-
irattal, ore
rikaival. Ha meg kienge- ©

sérteni, se
lehet.

nek. kifesziteni maguk

REAR

fogasnak a kedvéért

_hogy a

esak az oveék. Egyik-ma- | Ai?
3 | Georgianak, Carter szi-
kebb hazajanak a part-
- Read alten-.
| gernagy ki is jelentette,
hogy ezekrol az ameri-
| kai vizek kozelében cir-
kal6 hajékrol és tenger-.

barmely pontjara kilo-
| hetik atomrakétaikat.

| Abbél tehat, hogy a ké-
zelkeleti rendezésre ira- —
inyul6é tervet Carter nem
~ egyedil, hanem azorosz. | |

—cecneerncnnerennccreencrnnenns ember. De ha valaki ge-

~ Kaphato, vagy megrendel hets 8 dollar eldzetes bekul- :
_ desével {cosekken, vagy money orderen) az alabbi ci men:
Weller Publishing Co.Ltd.
ac Bloor St. W. Toronto, Cnt. Mss 1x5 ¢ Canada

“Megrendelen Mara Sandor, Feld, fold” t. mavet

a (A konyy art, 8 dotiart csekken, vagy money orderen meliékelem.
a FIGYELEM! Liehaloanke @ mevet és cimet | prominin» betukkel i mt

. vességet az oroszok azon :
melegében viszonoztak,

mégpedig gy, hogy —.

borsot tértek Carter
orra ala. Gromiké szov-
jet kiligyminiszter az

-ENSz kézgyiilésén kije-

lentette, hogy Amerika
esal az atomfegyverke-
zes korlatozasa terén s

emlegetésével az ameri-

| kaiak a négerek iildézé-

sét akarjak palastolni.
Az emberi jogok Ame-

| rikaban val6 labbal tip-
| rasat a belgradi konfe-
irencian is raolvastak a
-humanizmusukrol hires
| bolsevistak a fasiszta

amerikaiak fejére.
-Ugyanakkor a szovjet-

-kormany megtagadta a

vizumot egy Moszkvaba
kéredzked6 amerikai

tiintetést rendeztek épp

—elétt.

alattjarékrol az oroszok
az Egvyesilt Allamok

esak
ormester

szabadsagjogok

~'*| ugrik fejest a
f litikaba és )

- | mint foparanesnok kez-
| di,

| most az arat Amerika.

: | lag. A tandij € eddig nem
a 9 volt tul nagy.

“kormannyal tarsulva
bocsajtotta ki, még egy-
Altalan nem kell arra ké-
vetkeztetni, hogy az
amerikai—orosz barat-
kozas megint elkezd6-
dott, vagy hogy az Ame-
rika és Izrael kozti vi-
szony tartOésen megrom-
lott.

Semmilyen lényveges
eltolddas nem _ tértént,
az amerikai kilpoliti-
kaban tovabbra is min-
den cseppfolyds allapot-
ban van, — :
‘Carter egy pillanatre
szembefordult az izra-
eliekkel, de aztan napok
mulva elhomalyositotta
azt, ami az amerikai —
orosz javaslatban a pa-
Jesztinok javara szolt.

Arra a kérdésre, hogy
miért, hogy valdéban
olyan nagy-e a zsid6 be-
folyas, hogy Carternek
meg kellett hatralnia,
egy Oreg, tapasztalt
amerikai Ujsdgiré igy
felelt:

Carter a sajat laba-

ban botlott meg, mert
ugyveskedik, ahelvett,

hogy célokat tuzne ki
maga elé és azok mellett
kitartana. O nem egy ta-
bornok, hanem egy 6r-

~mester szemével nézi a
Nem tabornok :

csatamezot. Nem tudja,
hogy a helyszini taktika-_

nak csak akkor van ér-
telme,
stratégia van mogotte.

ha széleskéri

—A stratégiat persze
el] lehet sajatitani, ha
mint kezd6 indul neki az

orgiai politizalas utan
vilagpo-—
mindjart

akkor bizony nehez
beletanulni. oe
-—-Ennek adja meg.

Es az egész nyugati. vi-