“he : _ borton alapul6 kilpolitikai képzelgést. aa il : XXVIII. évf. 5. szam . Vol. 26 No. 5. . 1977. januar 29 Second Class Mail e \ x. , : : oN . : \ \“ S SANS N \\ ~ S Registration number 1309 {Li Washingioni hirek szerint az ij honvédelmi miniszter még Kissingeren is oe Hho SS : Seas : : ys 4 i ee ee DO ae oe LE EE Yes i Utes yy ‘“p ie 4 Yi io : AS SS SSAA MATA __“n Bg = Toronto Ontario. Canada tul fog tenni a szovjetnek val6é enged Midd te 412 Bloor St. W., M5S 1X5 Tel.: (416) 924-8353 Ara 30 cent. “PR | eneiny= e- ségben — Megint kiilfoldi kapitalistak hizzak ki a csavabdl az angol szocialist a kormanyt — A Szovjetunié elnéke meglatogatja lyi magyarok ellen — Tovabb nonek a gazdasagi nehézségek a csatlosallamokban — Magyar Rhodézia néger szomszédait — Az iraki kurdok ellen ugyanolyan eszk6z6k et al lke ilimaznak, mint az erdé- orszagon is emelték élelmiszerek arat — Amikor a nemzeti-szocialistak jobban respektaltak a nemzetkozi jogot, mint a franciak ~ Amiilt hét fontosabb ese- A ményeibél egyenetlen, fur- esa csokrot lehet csak kot- Ae ae Ha az tj honvédelmi mi- niszterre, Harold Brown-_ aranylag “rek jonnek, A parizsi jelentések pe- dig azt mutatjak, amit mAskor is lattunk Francia- za ll | | : _képz6 tisztekkel a fehérek _ ellen szervezkedé néger | gerillakat, hanemkezdnyif- orszagban; nagyzasi_hoé- _ hatalma nagyobb, eas _ Angliaval kapcsolatban annyi j6 tértént, hogy a - szocialista politikaja miatt | gazdasagi bajokkal kiizdé -munkasparti kormanyt _ megint idegen kapitalistak _ fogjak kisegiteni a pénz- _tigyizsakuteabél. _ Konzervativ angol lapok azonban attél tartanak, hogy a szakszervezetek _akaratanak engedé mun- _ kasparti kormany ezt a gyorssegélyt is fdlésleges _ kéltekezésre fogja felhasz- _ nalni. A ,,Financial Ti- — _ mes’ ketelkedik abban, _ hogy a szakszervezeti ve-_ _ 2érek egydltalan megér- _tették, hogy ezt az Angli- anak nyjtott kélesént mi- _ lyen szigora takarékosko- — dasi feltételekhez kétik. _ _Hogy a szakszervezetek — _ vezetdi valoban ninese- gytlole nek vele tisztaban, milyen pénz sahelyzet, azt ab- kav: zetk6 it izgalomban és. —ségben tartani, hasonlo — édszerrel dolgozik Liba- médsze) gozil, Lit nban- tt a keresz- — alland szakszervezeti terror nem esak az iratlan angol al- kotmannyal, hanem a kéz- akarattal is ellenkezik. A "_ Afrikéban kiilénben a - Szovjetunié mar nem esak © a hattérb6él taplalia fegy- _ verszallitmanyokkal és ki- _ Moszkvaban_bejelentet- ték, hogy Podgorny, a ‘Szovjetunié elndke hama- ‘rosan elldtogat harom Rhodéziaval szomszédos vagy ahhoz kézelesé néger Allamba, agymint a mar orosz pérazon lévé Mozam- bikba, a szovjettel Gjabban- -erésen baratkoz6 Tanzdni- dba @s a Nyugat s Kelet -k6z6tt laviroz6 Zambidba. Es megerositették azt a hirt, hogy a szovjetkor- many katonai segitséget igért a Délafrika és Rho- dézia kézt fekv6 Botswa- S ha Afrikaban a fehe- rek és négerek kozti ellen- — tet elmérgesitésével tudja - ‘Moszkva Afrika déli része- -—fesziilt-_ = nozlemek kézti _ rosz. - békét esa * feleségével, Rosalynnal kéz a ké | kaptak késtolét abbél, hogy az arabok mit tarta- nak a jelenkori Franciaor-. - sorfala kézdtt a Pennsylvania Avenue-n. visszamerészkedik a rom- ma l6tt varosba. A francia biraknak akormany— ban az elmult héten nem ezek a vészes kévetkez- rakbél Fran- me lelott PLO- fugge -*- paranesol » A legnagyobb port azon- allamesinyt szervezett és a jorddén kirdlyt, Huszeint meg akarta oletni. Ezt az hive Se felelt me; ere, hogy. erin rancsolna és a biréi fig- getlenséget tiszteletben tartana, ennek az ellen- kez6jét teszi, amennyi- ben a rendorséget szabad- labra engedi és a birak- nak irja elé, hogy milyen itéleteket hozzanak. -— Amiben az arabok egyetértenek | Ami ebben a legfelti- nébb, az nem a nemzetk6-. ‘ti szerzédések és a fran- cia torvények megsértése, _hanem aze mogott meght- 26d6_kiilpolitikai nagyzo- las. Franciaorszag ugyan- is azt teszi most az ara-— bokkal, mint amit annak- | ny idején akisantanttal miivelt. iron (Azzal a kulonbséggel, 2 hogy a kisantant belebu- kot a francia. pedig attél, hogy a franci- lek ba, az arabok azonbannem — | ra francia vé-— tyabol? Azilett, hogy ai int szitk- ség lett volna ra eltint. A télemelkedé Hitlerrel szemben Cseh-Szlovakia, Romania és Jugoszlavia lapitott. Es amikor ezt a hérom miiéllamot Hitler elfijta, akkor meg a fran- szagrol, Mert amikor Couve de Murville, aki de Gaulle- nak kijliigyére és miniszter- elndke volt, tavaly Liba- nonba ment ,,kézvetite- ni”, az egymassal harco- 16 felek dgyszdlvdn széba sem 4dlltak vele. Akkor mondta Franjieh koztar- sasagielnOk: -— Couve csak egy do- logban hozott létre egyet- értést az arabok — mar- mint a mozlem és keresz- tény libanoniak, a palesz- tinok, sziriaiak és egyip- tomiak — kézétt. Abban, hogy a franciak mar nem szamitanak. A helyzet valoban az, hogy az arab—izraeli kér- dés s Altalaban az arab ér- dekek az amerikai és orosz politikatél fiiggnek, nem _ Az Edinburgh‘i- ,cots- man” ki is mondta, hogy ha egyaltalan lesz valami ‘killpolitikai kévetkezmé- nye ennek a francia lépés- nek — Daoud elengedésé- nek — abbél nem Francia- orszagnak, hanem a Szov-- jetunionak lehet csak hasz- na. Az igazsag az, hogy a franciak is, a németek is megkonnyebbiiltek és oril-_ tek, hogy Daoud miattnem ‘in vezert emberrablast. De amikor a masik fél a sarkara allt, a nemzeti-szocialista kor- many lemondott az eré- szakrél, pedig a Daoud- agynél silyosabb és a né- metekre nézve sokkal kr nosabb kérdésrél volt sz6. Ugy hogy Berlin akkori viselkedése leckéiil szol- —gélhatna most Parizs sza- mara a nemzetkézi jog —szempontjabél. _ Az elédzmény az volt, hogy 1928 majusaban a _hamburgi kikotében egy agy két rakodémunkas -rejtélyes koériilmények > kézt meghalt. Egy Bert-_ _ hold Jakob-Salomon nevi -Gjsagiré kinyomozta, hogy — ezt mérgesgdz- esedz okozta. Minthogy ennek gyartasé- val a békeszerzédést meg- sértették, a cikkbél vildg- botrdny kerekedett. > Ha arra gondol az em- ber, hogy a Szovjfetunio- ban a mérgesgdzoknak és ehhez hasonlé katonai pusztito szereknek tome- ges gyartasa folyik és, hogy Nixon ezeknek az el6- allitasat, sot még a veltik valo kisérletezést is megtil- totta, el kell ismerni, hogy a németeknek igazuk volt, amikor az egyoldalu lesze- relésbe nem akartak bele- nyugodni s hogy a gyala- zatosan igazsagtalan bé- keszerzodést kijatszottak. Ennek a leleplezésével az iijsagiré artott a német iigynek és sokaknak a gyi- ‘léletét vonta magara. Ami- kor Hitler hatalomra ju- tott, Jakob-Salomon emig- ralt. A franciak egy strasz- - burgi hirszerzé iroda élére- allitottak és ezek utan tor- tént, hogy 1935 marciusa-— ban a németek Bazelbe esaltak, ott kloroformmal _ elkabitottak és kocsiban atvitték Németorszagha, ahol hazaarulas vadjaval - Mindez titokban ment végbe. Az autéd megallas - nélkil szaguldott at a svajei-német hataron. A_ j6 helvét hatarérék nem is térédtek vele, de azért — svajei akkuratussaggal © -féljegyezték a kocsi német rendszamat. st” _ Ennek az auténak a ha- - taron valé meg nem dilldsa volt minden bizonyiték. — elle- Amikor a svajci kormany | bo- azelébb Straszburgbél, az- _ __-utan pedig Bazelbdl eltiint _ ge Jakob-Salomon kiadata- z szagtol és az 1921-ben meg- _