| 1978, Rint 26

yA “szahad iddt esak az érdemti meg, aki tu .
| koznak, . $a nemeathodi tur zmus meéreteit jellemzik. Kii-
lon nagy kérdeés, hogy. -hova vezet ennek az utazd tar-

volt. a | sadalomnak, a kifejl6dése | gaadasigilag ugyantgy, -mint]1
nydri vagy téli utazdk szima a vildgon, kézélte nem- a kérnyezet azempantjabdl? \? Mert hiszen azzal mindenki|
1975-ben mdr meghaladta eevee Kk 1 Itiak, tdjak, szokésok, népek
a 220 millidt. Az elmitlt esztendben 24 milliéra emel- | asznas mas arszigok, kult(wak, tajak, szokasok, népe

kedett a turisték szdma, s ha ez igy. halad tovabb, az| megismerése, . haratsdgak « kialakitdsa, de azon sem drt]
ezredforduléra mar 600—800 millié ember kel évenként jsandolkodni, amie hir telen fejiodes vessélyeit maga-|
litra, hogy szabadsdgdt az otthont6l vagy a hazdtdl ta- jban. rejli.

a divatos - jévékutaté ebbél |

arra kévetkeztetett a ,,Newsweeek” cimll magazinba, |
Mt News magazinb Lkéletesen, meg lesa saervezve. A lakonegyedekbél j61 ki-

Spitett autgpalydk vezetnek 4 korsaer(i nyaralételepek-

ja_ is, ORY mit kezdjen vele.” 0 -

A szdzadfarduls idejen kariilbeliil 200, 000

e

rég a aztirichi ,Wltwoche’’:

val téltse. Hermann Kahn,

hogy az ugynevezett fogyasztdi | tavsadalmat. shamarosan |

felvaltja az utazd tdrsadalom, mj tébb: a szdzad  vée-
gére taldn az idegenforgalom lesz a vilag egyik legna-
gyobb iparaga. ;

A folyamat mindenesetre ezt tanusitja, legalabbis
az iparilag fejlett orszdgokban. Igazolasul sok mindenre

"(ine |

MAGYAR Mtet

i& szamadatok . egusan a jemzeti bevételekre vonat: |

hogy. wa kelni. 76 dolog, minden  tekintben

A hamburgi Die Zeit” imi hetilap mar. egy éy-
tizeddel ezelétt felvazolta. a jovt. Eszerint minden té- |

hea, varosokon, ar szdgokon At. A gépkocsikaravanakat |
és a for galmat a kézlekedés drei radarberendezéssel_he- |

lehet hivatkozni. Az életszinvonal’ emelkedése ugyantgy i
kdzrejatszik, mint a korszeril kézlekedési eszkizdk elter- |

jesztése. A munkaidS esékkenése révén egyre tobb a}

saabad idé. Kahn professzor’ szAmitasaiba veszi azt is,
hogy rohamosan gyarapodik a Féld lakossdga. Mar most
tébb mint négymillidrdan éliink, kétezerre
léliink. Ha nem tébb. Nyilvanval6- tel at, “hogy egyre
tébben utazunk.

Ez a jelenség most kezd igandn vildetiggyé valni, | pure
mert bonyolultabb, mint az elsé pillanatban tfinik, Az|_ ere & el telitetiségét.
idegenforgalom még a _legtébb nyugati orszdgban is |
esak a masodik vildghabort utan, az: ‘Stvenes-hatvanas |

évekt6l kezdve dltétt dltaldnos, mondhatn6k pari” for-
vedelmet és.a kiilénféle termelés| vagy szolgaltatis! dgak

kivétel, ahova korébban is rendszeresen: ‘ylaztak a tee.”

niil azonos Kategoria). A ,,népvandorlas” azonbair ezek-| amok. két névekvé problémdja, s a hatdsos megol-
be az orszagokba sem volt. Millokr6) nem. sbeszélhetiink, last a ketté dsszekapesoldsaval is lehet keresni.
|. A felmérések szerint az Egyesiilt Allamok 316 mil-|
lidnyi lakosa naponta és személyenként 1,70 kg szeme- |
ami évi dtlagban fejenként 620 kg. Es]
Egy tanulmdny SZQ- |
rint a 184 millié tonna ‘szemétben a tébbi kézétt ta- |
ldlhaté 11,3 millié tonna vas és acél,
‘na aluminium,
;mint 13° millié tonna iiveg, 60 millié tonna papir,
és egyéb egheté anyag. A tanulmany szerint ha az ég- |
| het anyagokat felhasandinak energiatermelésre, azzal
| biztositani lehetne az Eegyestitt Allamok energiafogyasa-
|tasdnak 2 szdzalékat.
Ausatridban 56, Belgiumban 54, ‘Svajeban - 53 |

mint most.

Hova utaznak altaldban a turistak? A »Weltwoche” |

kimutatdsa szerint elsSsorban — G0 szizalék — az eurd-
pai orszagokba. Egyre nagyobb természetesen a var jzsa

Afrikanak, Azsidnak, Kézép- és Latin-Amerikinak ‘is, |
ami ott fellenditheti an idegenforgalomhoz Kapesolédé |

ipardagakat, de az anyagi helyzet a kedvezményes Cs0-
portutazdsok ellenére sem teszi lehetévé ‘dltaldnosan a
nagyobb kirdndulasokat. Erdekes .kimutatas olvashatd
ugyanebben a hetilapban arrél, hogy egyre tébben sajat
hazajukban toltik szabadsdgukat. Az olaszoknak - példaul
a 95 szdzaléka, Franciaorszdgban a lakassag 85, Danid-
ban 60,
szdzaléka. Talan a nyugatnémetek kGziil maradnak leg-
kevesebben a hataraikon beliil, 42 szdzalék az arany.

- Ok viszik a legtibb pénzt is kilféldre. Tavalyi .ada-
1976- |

tok még nem allnak rendelkezésre, de azelétt,
ban kilenemillidrd dolldrnak megfelelé mark at kéltéttek
kiilf6ldi utazdsra, idegenforgalmi bevételiik pedig mind-
Gssze 3,2 millidrd yolt, A franciak viszont 3,4 millidrd:

dolldr kiadds ellenére 3,6 millidrdot vettek be. Az ola-|

terén a spanyolok mérlege volt a legjobb, 0,4 milliard

dollar kiaddssal szemben 3,1 millidrd bevetelt kdnyvel- |
het, . -hogy olajra -bukkannak.

hettek el.

-hat- lesz--be- |

mat, olyan értelemben, hogy befolydsolja | ‘a nemzeti jo- ert felfoderték,
|pokban — tartott
-|meg kell valtoztatni a kézvélemény és kiiléndsen az
jiizleti kérdk szemléletét, és tudatositani kell,
lOgek, meg a tudni, Witni vagyék (e ketti-nem okvetlex| met felhalmozéddsa és az energiahidny az Egyesiilt |
| vd gondjai és kdltségei, valamint a feldolgozasbdél varha-
}16 haszon mar évek éta serkentGen hat a szemét haszno-

‘tet ,,termel”,

A “halmoaadé szeméthegyels ‘mind nyomasatibh

ki a taralahelyekre, amelyek koziil a legnagyobb a Sza-

|badsdg - szoborral szemben levé szigeten mintegy 3000 |
| hektdros helyet foglal el, s amely — szimitdsok szerint
Philadelphia, mar 1965 | |
ota. a szomszédos New Jersey dllambél bérel terilletet |
a sgemét tairolasara.

De a szemét kezd kilépni a ,,szemét” statusdbdl,

sajtéertekezleten. Hangsilyozta,

hogy a

orszagos atlagban évi 135 tonna,

860 ezer ton-
430 ezer “ tonna réz és mas fém, tébb
fa

A ,,haszontalan szemétrél” alkotott uj felfogds. se-

103 ezer tonna aluminiumot 30,9 millié dollar értekben,

1,5 millié tonna vasat és acélt 60 millié dollar érték- |
millié, és 885.000 |

szokndél még kedvezébb volt a helyzet, 0,7 millidrd ki- jtonna papirt. 13,3 milli dollar értékben.

adds 2,5 millidrd bevétel ellenében. Az idegenforgalom|
|zetvédelmi sgakember, hogy ,,ha elmennek Kaliforniaba,

lehet, hogy aranyra taldlnak, ha elmennek Texasba, le- |.
New Yorkban viszont }

ben, 1,3  millié. tanna iiveget 31,6

' Ezzel kapesolatban.mondta egy New York-i kérnye-

PLENUM IN UR II POND DDIAADDNNDDDAAAIAARDAAADDAARBAAARERTEAS

Buesu dr. R

_  Megdodbbenéssel hallottuk a szomortt
hirt: dr. Rékai Janos, a torant6i Central |
Hospital itarsallapitéja, 63 éves kor Aban |
elhunyt. —
Dr. Rékai Janos a budapesti Pézmany
Tudomanyegyetemen szerzett orvosi diplo-
mat és Budapesten dolgozott 1948-ig. Ré-
vid ideig Nyugat-Eurépaban élt csalddja- |Canada’’-t.,
val egyiitit. 1950-ben jort — batyjaval, dr. |.
Rékai Pallal — Kianaddba, ahol mind a
ketten onvosi gyakonlatot kezdtek.
Radébbentek orvosi munkdjuk folya-
man, hogy a soknemzetiségl Torontoban |
milyen nehézségekkel kell az angolul nem |
361 beszeld nemzetiségieknek megkiizdeni- |
tik, amig orvosaikkal megértetik magukat. |
Elhatdroztak, hogy ,,nemzetiségi’” kérhdzat | orvostél:
alapitanak —, a Central Hospitalt —, amely-
nek kifejlesztéséhez késébb az ontarié bel Me
‘many is hozzdjdrult. Ma a 175 dgyas, |14

szemeélyzet 25.
gondozdsat...

JUNIUS 23-AN, PENTEKEN, pELUTAN
6 ORAKOR NYILIK MEG A KULTURKOZPONTBAN |

(840 St. ‘ai A Avenue West)

A 10, c A R A V A N /BUDAPEST” PAVILON.

A Kulturkézpont valtozatos, saines

miisoranak szerepléi:

a ‘Kodaly Egytittes Tanccsoportis népi

tancokat,._

a Kultiirkizpont Ifjusdgi Tinceoportie,
a patotast mutatja Be diszm ae ana

Kidllitas.

7 Kitts 2 magyar + konyha,-v véllozatos

dtol ds ital killénle gességek var}ale ao

vendezeket.

‘Az idei Caravan iinnepségek alatta
belépés dfjtalan- a magyar kozOnseg
S?i aim a ra. &

Igy minden magyar kiilén belépSjesy
(Caravan dilevéel) nétkiil meglatogathatia
Aidhhtési termeinket ds megtekintheti

— valamennyi miisorunkat, Kérjiik, ne. ogtt es
a harmas ktilsé-lépesds fabejaralot, hanem
az irodai bejdratot (840:St. Clair: Ave. WwW)
hasgnil jak.
Ha megnyer tetszdsét fk vesrtexeipiin

is, ters dartesne eee mae m Kall
. Acre a ¥6. 00s titlevelet. “s

7 Rakai ai Janostol

modern kérhdzban az orvosok és az Apold: |

 ¥Erdemei. ‘elismeréseként —_ _ testvérével|
epyiitt — 1973-ban megkapta a
Award”-ot, miajd 1977-ben az: egyik | llegima- |
|gasabb kormanybitintetést: az ,,Order of|

Munkdssdgat a magyar betegek hala-
| ja és echismerdése Ikisérie: aat osak a jo Is-]
ten tudnd megmondani, hany szenvedé hon-}
fitarsan segitett dr. Rékai Janos 28 éves
torontai orvosi gyakorlata alatt!.

Meer endiilten hticstizunk ettél a min-
dig segitenikész, 6nzetlen, kitiind magyar |
kérjiik az Istent, adjon Neki |
érok nyugodalmat,
nay, = Sagemukan enyhiilést és vigaszta-

é

- NINCS
MEGEGYZES
CIPRUSON

Kurt
fdtitkarhoz ie
memorandumaban a cipru-
isi ENSZ-nagykévet kizdrta

annak lehetéségét, hagy

Itqavabbi  tdrgyaldsokat_le-

nyelven, Tata | el a betegek|

%

Civic

‘lalt térék tertletek mind-
éssze 5 szdzalékanak visz-

'térdk fdderdciéds terv

| jan.

alap-

_— cesaladjanak meg

A Post maj. ll.-i szdma

riportot kézél a Levi Stra-,

uss cég Magyarorszégon

létesitett iizemének megnyi-

tasdrél. Aa amerikai ripor-

ter megszdlaltat egyet a-
| zok kéziil a magyar mun-
W kdsok kéziil, akik haram
hetet téltéttek az Egyesiilt
Allamokban, hogy megta-
nljak oa farmernadrag
gyartasi technolagidjat. |
~ Horvath Sandor — buda-
pesti szabdsz a kévetkezé-
ket mondta: 4» Mély benyo-
mast tett rank a munka-
tempéd és meg voltunk lep-
ve, milyen jélszervezetten
és fegyelmezetten megy
‘minden az egész milszak
alatt. Amikor pedig haza-
tértiink, ldtnunk kellett,
milyen lassan halad a
munka a mi iizemeinkben.
Ha versenyképesek akarunk
lenni, fel kell hagynunk az
eddigi kényelmeskedéssel. ”
— Ennél hitelesebb birdlat
nem kell a szocializmusban

divé logasré] és rossz mun- ; |
kaszervezésrél, melynek ké--

‘vetkeztében a munkdsok

‘| donképpen:a fenntartéja. Jelképezi,

probe
léemat jelentenek killandsek ‘a nagyvarosok szamara. New
York varosbdal naponta 30 ezer tonna szemetet hordanak

ikezdik felfedezni kineset eré
‘nem haszontalan limlomnak, hanem szimottevé energia-—

hogy nemesak ételmaradék taldihaté
| benne — mondta egy kornyezetvéedelmi szakember a na- |
hogy |

| alkalmas
| Az tizem tiizeldanyagat 65 ezer, csalad szolgaltatja, s a
| feldolgozisbdl nyert energia fedezb. : esaladok energia-

Waldheim ENSZ.-
eléterjesztett

Inessen folytatni az elfog- |

}°s : 'taroldsdra, s
isgaaddsat kilatasba helyezé |

Egy példa: egy farmernad- |

V4, Stombat 200-6

likopterekré] ellenérzik és iranyitjak. Megszabjak a se-
bata e/ fs a ferladast el. keryeh ae tans: ‘Ponto-

| ‘séqkl V

‘lehet. | he “hanastily a "tBkeéletes.  cervanattséaen ‘van.
»Weltwoche” ezt az allapotot most ,,Turizmus 2000-ben”’
cimmel, gy dbrdzolta, hogy a nyari utazd a korszerti

lakénegyedb6él gép dkoesijan megerkezik ugyanabba a =

de Hotel” felirath — lakénegyedbe. -

A tilzdsnak természetesen nem aa a célja, hogy az
rutazdkat elrémitse. Az éva intés inkdbb arra

tet, hogy mit nem szabad elkévetni. Azt, hogy a turiz-
mus ,ipara’ megsemmisitse a természetet, ami tulaj-
hogy a fejlédesnek
nem, onimagaba kell visszaiténnie, hanem uj ér iclemadis

fa feladata.

Mert valiban az ytazd tarsadalom koraba léptiink.

‘De hogy. elére haladjunk, nemesak a célt kell ismer-

niink, hanem az akadadlyokat is, amelyeket hasznos te-
reldutak beiktatasdval elkeriilhetiink.

| ug SLEEVE ORE RR

lépten-nyomon Szemeétbe botlanak, de a szemétnek most

és nyersanyagforrasnak tekintjiik a szemetet.”’

Ilyen alapon allapitjak meg a szakemberek, hogy a
modern, a technolégiailag fejlett tars adalomban kétféle-
keppen lehet femhez Jjutni:
szassal, és szemétbél vald dsszegylijtéssel. Az utébbi ol-

icsébb, és segiti a kdrnyezet védelmét is. Szam{tdsok
|szerint, ha egy tonna acélt a szeméthél és nem a gydar-
Itasi folyamatbél nyeriink, megtakarithatunk 74 szdzalék |

24 ezer liter friss vizet, 86 szdzalékkal
szennyezettsége. Termeszetesen ez

energiat, kb.

| csak afféle ,,potbdnya”™’ szerepét toltheti be, de semmi
jesetre se elhanyagolhaté lehetéseg.

Az Egyesiilt .Allamokban a szemét tdroldsdnak névek-

sitasaval foglalkozé uj ipardg kifejlddésére. Mivel a varosi
szemét 60—~80 szdzaléka é@gheté anyag, a hasznosi{tds el-
sédleges formdaja — a valogatds utdn — az
és villamos energia nyerése céljabdl.

Az elsé szemétfeldolgozdsra késziilt tizem St. Louis

‘varosban kezdethen napi 325 tonna hulladékot égetett el,
és a héerSmlibél igy nyert villamos energidval 25 ezer

haztartast lattak el.
A Bockwell International Inc. Marysville-ben (Ohio

fdllam) 500 ezer dollar kéltséggel épiilt szemétégetije |
fannyi energidt termel, amennyi elegendé egy nagy ipari |
{létesitmény flitési
| iHasonlé jellegt,

iti kialakitani a New York allam  helyzetérél késziilt |
| felmérés- azzal is, hogy a mindent pénzzel meré. ameri-.
-Kaiak: saamara dollgrban.. js adja a modern vildg 14j kin-'
esesbanydjanak: értékét., Eszerint New York Alam — be-
leértve New York varosdt is — évi hulladéka tartalmaz |

és hiitési rendszerének miikddtetesére.
napi 400 tonna szemeét feldolgozdsara

lizem miikédik a Iowa aAllambeli Amesben.

| fogyasztasdnak 87 szdgalékat.
Mindazonaltal meg lassvinak tekintik a szemétfeldol-

i gozo iizemek elterjedasét. Ennek oka a magas befekteté-
Allam jelen- |

si dssszegek lassi visszatertilése. New York
leg 8,50 dolldrt fizet egy tonna szemét elszdllitdsdért,

jaz égeté felépiilése utan viszont egy tonna szemét be- ;
| gytijtési, szdllitdsi és hasznositasi kéltsége kb. 13 dollar
Hesz. Az iizemeltetés elsé évei utdn azonban az anyag
fas az energia visszanyerése kévetkezteben ez a kdltseg
esékken. St. Louisban pl. az elsé évek 12 dollaros ton-
[ndkénti kéltsége 4 dolldrra esett vissza. A kdltségeket
| felon tdsen. esdékkenti ‘a hasznosithate anyagok, kilén6-
}sen a fémek kivdlasztdsa. A szemétbél visszaszerzett
faluminium dobozok mennyisége 1974-ben — ekkor kez-
'dédétt az eldobott sdrés és iiditéitalos fémdobozok gyiij-
'tési mozgalma — a gydrtott dobozmennyiség 17 szdza-

lékat tette ki, az Egyesiilt Allamok évi papirgydartdsdnak

/pedig 22 szdzaléka szarmazott a szemétbél visszanyert
[és feldogozott papirbél. Az tiveggyiijtés 1970-ben még
fismeretlen volt az Egyesiilt Allamokban,
}madr 28 dllamban 250 ezer tonndt gy(ijtéttek Ossze, ami
jaz évi iivegtermelés 2 szdzalékdval egyenlé.

de 1975-ben

Az Egyesiilt Allamokban a legfelsébb birdésdg 1930-
ban tiltotta meg, hogy a szemetet a tengerbe temesseék,
ma mar alig van hely a nagyvarosok kérill a hulladék
| - 1980-td] tilos lesz a szennyviz tengerbe jul-
tatasa is. Igy perspektivdban egyetlen ut marad: a fel-

|dolgozds. Ennek serkentésére szolgal az tij képlet: sze-
|mét egyenlS energia plusz nyersanyag.

A magyar és az amerikai munkatempo

rag — blue jeans — norma-
‘ideje Magyarorszagon egy

még akkor sem dolgozhat-
ndnak intenziven nyole 6-
ran at, ha akarndnak: hol
anyag nines, hol szerszdm,
hol pedig a szdllitds aka-
dozik. Nem csoda, ha a
magyar ipar termelékeny-
sége a nyugatinak még az
50 szdzalékat sem éri el.

éra, mig Amerikaban 24
perc alatt késziil el egy da-
‘rab. Nem lesz kénnyli dol-
ga a magyarorszdgi Levi
Strauss
ha ezt a munkatempdt a-
karjak majd ott is megho-
nositani.

EUROPE AN SAUSAGE HOUSE INC.
Telefonalia be rendelését!
416-636-5323
Itt megtaldlhatja Eszak-Amerika legfinomabb bacskal-modon késaftett
hentesdrult: kolbdszokat, hurkakat, felvagottakat, stb.

Privat fistolest vallalunk,
Kdnnyen ds gyorsan meghdzelitheté a aes Steeles ave |
vdros barmalyik réazérdl a korszeni

400-as és 401-05 (utakan.
Parkolds] probléma nines és vasdr-

\dink megssabadulrak a varosi. for-
| galomidh

BURANY TESTVEREK

NYITVA Regeel Este

Kedd 900-81 6:00-ig
Szerda 9:00-t41  6:00-ig
Cstitdnidk 9:00-181  8,00-ig
Péntek 9:00-) §:00-ig
4:00-ig

figyelmez- .

-erteket. Ma ugyanis mar

hagyomdnyos titon banyd= |

égetes gaz-

iizem vezetéinek, ”*

mikor éppen arra gondolt, hogy ha bemesya
. vizbe, az biztonsagos.
Roy Scheider, Lorraine Gary és Murray Hamilton
Kisgyermekekuek ijeszté.

Csak Csak a. Bay Ridges Drive Im ) moziban:

WANNA,

x

A vildg leghiresebb asszonya voll A férfi paraszt,
ka loz, capa volt. Amit pénzel nem tudott megvenni,
_ azt vonzerejével héditott meg,
| Anthony Quinn €s facqueline Bisset

FINCH 2 2

SKAYWAY PLAZA
BURLI NGTON

Res tricted

"HUMBER 2
_LAKE SHORE

MASODIK HET
Az elsé ordogi megijelenés csak intés volt!
William Holden és Lee Grant

Damien Omen 2

Csak a Parkway Drive In moziban:

thunder and Lightning

HUMBER 1
3 Shoppers Brampton |
«495-1346 wo

| eee IN
_ OAKVILLE

Academy Award dijnyertes, ,legjobb kiilféldi film.” @
| Simone ‘Signore: a ‘szerepbe |

Francia dialogue — ‘angol ne ratokkat

Adult Ent.

"EQUNTON E EOF YONI "486. $600 :

Az AMBRICAN GRAFFITI" Mt visszahoztuk: |

; f Richar d Dreyfuss, Ronny Howard és Cindy Williams ff

American Graffiti
Csak a DRIVE IN mozikban.

Jesus Christ Superstar

VARSITY 2
FAIRLAWN 1 Adult Bit.

"MASODIK HET
IMikor térténit utoljaira, hogy valaki az
oltezorekeszének zarjat elpontotta?
Bruno Kirby, Lee Purcell és Didi Conn

Almost Summer
“OCsak a Dufferin Dave In moziban:
_ Smokey and The Bar ane

FAIRLAWN 2

‘Az év 1 Jegjobb £ ilmje
Lehet valami ¢ri¢k egy mély terrorban?

plusz kiséré miisor!
Ovas: Tulzott crészak és durva nyelvezet

FAIRVIEW = Adult Ent.

Most misoron!
Sensuous Suzanne
és
_ANTIGONE THE
SEX KILLER

Restricted

Disc Jockey Services

‘az amerikai Forum Linguisticum” kiaddsdban
_ The Early History of the Rumanian Language”
c myelvtdrténeti munka, amely a nyelvészet

a 3 megdonithetetlen érveivel céfolja meg a ,ddko-roman’

elnidletet.
&
. .Megrendelhats az.alabbi cimen: V. B. Maka,
Forum Linguisticum. P.O.B. LOL. Lake Bluéé,
[Hinois 60044, USA. — Ara $7.00. ='%

Pt hag Rag eT