re- bed taza adasa megnuutatta, Kogy 1 mil lyen:

Vas ington felé ae tomahawk; jakae Ha.
egyhasabos liranya agga fokoztak le a
on * esehszioval erjedést.

Az a beteges kézvélemény, amit a sajto és TV

a “te eott KE Amerikaban, mar csak azon tud izgul-

if hogy 2 -pobbyfrizurat hany rajongé sikitozza

“ “j] és hogy a négys évenként megmentendé vérds-
hariek hany békepipat szivtak el a csabitéskalpa

sipadtarcu fondkkel. A esatlésallamok térténelmi

 erjedése nem izgalom Amerikanak. Sét, galamb-
tink taldn gyanakvassal is nezik, mert az béke-

eet Nagy barat] uaKnal, a Szovietnek gyomor-

Ey a tipikus mucsai szemlélet, ami a vildg gpoliti-
ba nagy osszetiiggéseit még véletleniil sem veszi
. » Amerika térténelmi hivatasat az egyvetemi
ambdticok fiilledt kis beltenvészetévé redukdlta.

rg,
(ee

f of cee
tH
fl
ce

gala Se

-crem, hogy valaha is akadt egvetemi ifjtsdg
Ame erica beD amelyik ennyire feles slege sen kbltott
vs etemi ta eee mint a jeler ilegi,

1 38e *

eee dead

maginal jevo Gie S kézatt, iz 1agy ideoldg. “ial “irks.
4s koraban, amikor okos jozansaggal a j6v6 nehéz
arsadalmat kellene kialakitania, ez a dr. Spock
babs formulajan felnétt fiatal intelligencia csak
ellenségeinek frazisait Cudja kopirozni.
mint egy Greg, megkarcolt lemez, amely

a sajat
Oly Van,

‘olyton ugyanabban a bardézdaban kering és nevet-

ese n szajkozza a beteg humanizmus gyavasa-
eanak $2 zolamait.

Vajon ki ismerte fel kOziilik a Csehszlovakia-

ban és Lengy elorszagban ~~ korabban pedig Ro-

; manidban -— lejdtsz6d6 erje edést annak, ami: Ame-
pika hallatlanul nagy kulpolitikai sikerének? Amit

atnak benne, ha ugyan egyaltalan tudomdst vesz-_
nek rola, az -esak lengyel és csehszlovak belligy

nekik, ortodox bentiil6k — atcserélése modernebb

| kommunistakra, m
hare eredmenye.

Pedig ez az erjedés nen | generaciés érségvaltas,

| hanem csendes forradalom | a Szovjet-kommuniz-
inkabb vagy,

mus ellen. Nem a szocializmus ellen, hanem a

| Szovietunid e
{| sz, hanem rendszervaltasr6l, népi forradalomrdl,

amit legfelje ebb- tankokkal lehetne eltiporni, mint | ,

ahogy az Budapesten tértént 1956, november 4-8n.

 Csakhogy ez ma mar lehetetlen, Nem a nemzet-
kézi kézvélemény felziduldsa miatt lehetetlen.

|| mert ilyesmivel a Szovjet nem torédik, ha bajban
|| van, hanem mert Amerika vietnami haboruja. meg-.
| béklyézta a Szovjet kezét, Egyszertien nem nyithat
. : frontot nyugati hatarain, mert ez kétfrontos habo-

rit jelentene szaméra. Mert a Szovjet vietnami

frontia éppen annyira igazi front, mintha katondi- |

val is harcolna ott, Az a 8 billiéra ugrott segitség,

| amit hadianyagban nytijt északvietnami elvtarsai-

| nak, igen stilyosan lecsapolja hadi termelé erejet.

-Emellett a Kézépkeleten is allandoan jelen kell

“lennie, Kubat is ki kell tartania és mindez jobban
mint a

| Délvietnamban.

“megosztja pénzligyi és logisztikai
Amerikaet a. vietnami habord.
Ha semmi més, a csatlos allamoknak ez a SZa-

erejet,

“Bay clfelejtett kirdlyi nasz

irta: BAROSS GABOR (Maltha, Franciaorseig)

g A torténel em- rtudominy> bol vet
oly okiratok,

etetien eZ a vakondoklatokérii flatalsag! Nem

amels els yo

méasszoval csupan egy generaciés

ellen. Nem Srségvaltasrol van tehdt

manyozasihoz fogott és ési ‘csaladi
-valamint

- lentdsége van 2 “Vietndmi - helytallasunk ak. Az |
amerikai sajto és a politik kusok nagy yésze_ elké-

pesztien vaknak mutatkozik a helyzet. felismeré- fe
sében. Ha nem volnanak Vietnamban- és ezzel a
Szovjetunio nem volna lekétve oda,
(SO mar rég megkaptak | volna a budapes 7 |
A Szovietnek ereie meg van hozza, mert Csehszlo- |
vakia k6riil van véve szovijet hadosztaly okkal, de |

oe

ankokat.

ezek nem mozdulhatnak, mert olyan | dltalanos la-

zadasba_ iitkdznének, hogy Vietnamot ott kellene
hagynia, Ez viszont_ esendes-dceani elképzeléseit
és Kina bekeritésének almdt is egy csapasra tonkre-

tenné, Sohasem szabad megfeledkezntink arrél,
hogy a Szoviet olyan kézlekedési, tehat logiszti-
kai nehézségekkel kiizd a kontinentalis fekvésé-
nél fogva, hogy ez mar a hadbord RiLGreséne) rél-
vereséget jelentene.

Csakis a vitnami habord 4
Udlodhatott Délkeletagsia szabad orszdgainak kdz-

gazdasagi és politikal stdtusa és csakis a vietnam

haboru: mentette meg a ,.szavak forradalmat” Len-

gvelorszagl an 68 Csehszlov Akidban a vérbe fo}.

tott forradalomtol. |

De arrél sem szabad Liestadbesnonis: hogy’ a
“Cs ravial forradalmanak” gydkere az 1956 évi har-
cos forradalomba kapaszkodik, Magyarorszdg mv-
lalla meg,
most, tizenkét év utdn, kezdenek beérni a
sracok életaldozatainak gyiimUlcsei. Budapest

nélkul ma nem volna esendes forradalom a csatl6-

soknal és Budapest emléke az, am. ezeket_ a. for
radalmakat csendessé LeSZi.

De barmennyire elszant és. ezységes is a szaval |

forradalma, ne legytink tiloptimistak! _
Ez még messze nem jelenti a Szoviettél + fala

els ‘last. Olyan erés gazdasigi kGtelékek flizik: ai |

csatlésokat a Szovjethez, hogy a Nyugat felé valé

kdzeledés csak lassi és igen dvatos lehet. ‘Az ola-
jat — Romania kivételével — mind a ‘Szovjettél
kapjak. Ha Moszkvaban lezar jak a ,Bardtsag” ver |
zetéket, a csatlésok ipari élete mdrdél- holnapra- le-
all. ‘Magyarorszag még a vasércet, szenet és ¢ gyéb
nyersanyagait is a Szoviettél kapja. a

A Szov Hetunidtal valé elszakadas tehat. ma még

van, ha kiker lilhetetientl kézeledik is, -

-Egyelére még_ zebranak latszik ez a ,demokra- |
tizalt” kommunizmus.- ; e . |
Jatnak latjak fehér esikokkal, a ‘szovjetellenségek :
pedig fehér dllatnak fekete esikokkal. De a zebra |
még mindig ugyanaz, ami volt: totdlis kommunista |

s ovjetbarate

életforma, kissé tébb plety kazasi- szabadsaggal.
Az igazi valtozas esak akkor kb ivetkezhetik. be

amikor maga a szovjet nép is. elindul a nyilt: for; |
radalom nagyon nehéz utjan. ‘Addig csak : a ‘nem-— L

eT os

désnek. Amerika kitiind segitséget kapott acsatlés |
didkoktél sajat galambjai ellen. Mert ezek a kom- [
munista diakok a nyugati. szabadsag intézménye- |
sitéséért harcolnak, az amerikai békediakok pedig | —
intézmény esitéséért |

_ kommunizmus koalicios |

: --Furesa vilég, furcsa politikai erkélesok. —

szaz-éves almanak

 zését,
Bizony

hiteleseknek |

2 s hk. nem.  hisznek, azoknak iz zenem,

— tOvist, rozsat, ember
bBlesct és sirt a raben.

Praga és Var- |

miket eleddig értem,

arny ékaban igonezoli- :

hogy lehet ladzadnia Szovjet ellen és |
pesti

| Tob bécsi lapnak, igy a

mint -azonnal realizalhaté valsag. | 7
Csak a lelki és elvi ktilinvalds tértént meg, de az |
agytol és asztaltél valdé elktiléntilés még messze fe

kozgy Glésen, dr. Bartha

7 lehetve tette : a “Habsburgok ak |
| ‘teljesedését:
Szent Istvan korona jangk megszer~ —tott
oe 175 éves multjardél,
‘elmereng shetiink azon, jelentdségérél.

hogy mi lett volna Hazank és Eu-—

kimeritéek, mert_ ‘pusztite “habo-
= és nemzeti élettink viharai
sok rrasanyag ot elpusztitottak és
Feil a enn kutatasok le-

 adatokra ‘bukkantink,

‘ele edie az ismert ssemenve k
ehet-

_Felentések

. 7
& bea cy

Egy Osvégi francia feudalis sa

dol szdrmaz6 ismerdsém, de
Grailly gréf or vos-professzor a bor-
deauxi egyetemen, Vv alahanyszor :
fal ‘ee unk, arra ter ae A A Deseel

néven I uae kiraly

t korlatoztak, eselleg Bo 1516) elvette 1502.

kiraly
— 2000 km-t vagtatott, hogy elhozza
her cegkisasszonyt. |
£ bbdl a hazassagbol szarmazott I],
Lajos. magy ar kirély, a mohacsi
hési halott:
nand (1526- -1564) fel lesége és mint.

a kis” francia

fy tartott, komoly genealdgiai szak-

munkak, {gy a ,Stammtafeln zur

Geschichte der Europdischen Staa-

ten” alapjan megallapitotta a k6-

vetkez6 tényeket:

. Ulasal lo iengyel és ¢
(1490-
oktober 6-an

Jag gello

Annat, Ul. Gaston,

rosaban, a Pyreneusokban. Az iffu
Magvarorszagb6l 16 haton

és ‘Anna, aki I. Ferdi-

ilyen magyar és eseh kiralvné,
maja német csaszaine lesz.

A mag

- hogy IL. “Ulaszté Anjou Nagy Lajos

xy *

ae kralyunk hitvese a Foix chee

evar térténelem ilye en 1 ha

a ralvunk unokdja volt és mint
: ilyent vilasztottak
- _kirdlynak.
, francia rokoni
. lehetdvé hazassagat, amivel vérbe- _
ot rokonsdgba. keriilt a Navarra ki-
ca ralyi és az Albert grofi. csaladdal,

— akikbol a

-_kapesolatai tették

Bourbon és Oriea ans-Agak kiralyai)

as

‘marad, ha hangiat veszti is. De as |
a hazugség bazugsdg marad, bay Tikaiak

det milli6k , ros

Foix-Grailly-
Candal hercegének lanyat, Foix va-

+ térténelembél tudjuk, |

meg magyar
"-Feltételezhetjiik, hogy.

. legnagyobb francia kira-_
— lyok egész sorozata UV. Henrik, a

nem tud, aki fiatalon ie 8
| ay We pap nazott. Tudjuk, hogy. IL Ulész-
39), K-16 esalddi_ szerzodést kOtott ‘Habs
igmon A burg Miksa német Saas sl :

 répa sorsa, ha. I. Lajos nem vész —
a Csele-patakba és rajta keresztill

a Karpaétok medencéjében francia
érdekek érv ényesiilnek, Azok a
harcok, melyeket a francia kird-

lyok a Habsburgokkal évszazado-
kon keresztiil folytattak az euro-—
pai hegemonidért és melvekben a_
idegen érdekekért ve-

— masképp” alakultak
De igy a francia kiralvok

magyarok
reztek, talan
yolna.
elvesztették ‘tronjukat, a Habsbur-
gok népeiket, a magyarok
orszagul Ret harmadat .

Speak a “magyarvonathozsti hirek
ult Al amok hirszolgalataban

is. A fiatalok hamar ‘katonai szol-
-galatra jelentkeztek, -eleget tettek
kGtelezetiségiiknek és _
- igy szerezték meg amerikai Allam- | ha

az Egy: esiilt All

Mig a Life Magazin legutobbi

jelentése Péter Janos: kommunista
- kuldgyminiszter
mossdgarél. aligha nevezheté ked-
-yezé hirnek, a forrongé kézépeu-
ropai események soran egyre tébb llomos
jelenik ‘ zazan
‘meg vezeté amerikai lapok cban é5
-egyéb hirszolgalati forrasokban. o
: ‘eggel az NBC ‘zet
fullamain Chet ‘Huntley, a Neves
| radiékommenta tor. c!
S mondotia: -

one . Sok-sok ya oa

politikai — szélha-

magyar — vonatkozdsa hir

N arcius 25-an,

lilt érkezett nozzénk
: re tt,

ae le adie, igazsig ie es

: Sana oda! De
cine

a pitja: .

hae sajatos, ae ‘kel helye
ki Romania

pee 2

: honvédelmi |

alee

a yéred secaét 8 zivemen

veretni jottem mosolyt banatot,

=

, allatot,

| Te tudod, Uram, mivel ébre
hogy futidk be a
| s heleas boly on g6 lelkem

hideg é sijele

@S testver, sébarat. mennvimagy be

testver, jébarat, mennyi fags

| és
egve etlen htivds estén,

‘Te latod, Uram, merre ballag 20k,
hogy mind si ralmak, kOnny ‘ek,
sohajok,

de hogy is lenne masképp, én Uram,
hogy is vihetne mastfele utam,
szivemen ilven pecséttel,

Tarnoezy Arpad

“eens Nhcigdantin aga se INQ RACMAAAARASSNS

wA magyar timegeh |

nélyén forr vz lami”

Récsi megfigye elGk szerint Ma-
gvarorszag nyugodt, legalibb is a
felszinen, A kommunista ujsdgok
sziikszavi jelentéseinek senki nem
ad hitelt. Mindenki_ a nyugati ra-
did hireket hallg gatja, amelyek resz-
letesen
vak és lengvel eseményekrél, Az
1956 évi megmozdulas ismétlidé-

se pillanatnyilag’ nem varhato, de

ya magyar témegek _ mélyén
forr valami, ami kénnyen elo-
‘idézheti a rendszerv; altozast”,

Kurirnak is eZ a vélemenye

Bart ha T ‘bor Sanuk

a hiv 6k és ‘nemhfy ok
egyiitumiikédéséré]

a Debrecenben. a tiszantali refor-

matus egy thazkeriilet miarelus — ie
Tibor pis ae

Aponte a

hoz. A gyakorlat bizonvitja, hogy
a haza javat szolgald eélkittizések

-érdekében gylmélcsdz6 a hivdk éy

a nemhivok egyltimikédése.”

JOSE NS SA SS IEEE

M5 eves. a koloasva ari

oy lagy: ar ‘Szinhée

“A roman képes folyéirat tiport-

ban szdmo] be az 1792-ben alapi-
kolozsvari Magyar: Szinhaz

fejlédésérol,
A cikkiré me egalla-
pitja, hogy a szinhaz —

legjelentésebb kultdralis intézmé- —
—nveinek egyike, — ae

Ismerteti a szinhdz gazdag reper-

toarjat, amely a magyar és a vildg-
irodalom klasszikusaitol a modern
phage t lerjed,

orszdgnak azon elentOs szinpadi
intezm ényel mel!
zerk6ul | megbecs stiles st \

guknak’

vive Lax “ Made

i DOP AN NAAT Seana aea naan amets Sah gig

z

polgarsdgukat. Legalabb- egy mil-
tt kOzéttlk és” sok-sok

| nappa ‘gzelétt, mé
a, Maes Tim

vid tizen- 4

elemeate.

tajel coztatnak a esehszlo-

Wi ener

aati és - marxistak ‘dialdgusinak

an yilagszert mlegetett problémaja-_
‘zetk6zi politikai hatasai jelentd jsek ennek az erje- | a e emlegetett problémaja-

| dés,

- pyar’

Kolozsvar |

Imre #

ve tkezietéseket et.

-szinhazi életé sben, az |

ie
ett amely ek nen.

Y
Rs

be JA ifjuisdg a

. ae adminiszti itori alla i
igolgonnas, Enn. nyit al k be ie mi a garancia arra, hogy nem
— témek vissza a regi

| ! ido?

| WV alas Kovées Imrés

A ranges” irénak és politikusnak
kijaro figyelemme! olvastam Ko-
vaes Imre. baratom érdekes eszme-

futtatasat. De a személytél fligget-
is hason- ;
6 elemzés ‘e késztetett + volna. Hie .

lenil, a tirgy fontossdga

zen a Sze 26 ya magyarsig legér-

gat ri } viltottak al . Hadd cen

Szerinte a mi

szor nem az jellemzi,

hanem amit n em teay.

QO irta evi yer seskonyven
szavaban, hogy hisz —&s bizako 6,
amie kék felett az ég. a1sé
elemzésné| a hive iédlek e -diadal:

mas vi vildenezete hidnyz k Kovi

Imre irdsabol,
Te Br ténele emké On

sorsti Bardossy Laszl6 hivta fel a

figyelmet a magyarsag kettés ae
ra, A ny ugati veszedelemmel szem-_
magyar mutal

ben a islet pile

vabb | shone > folytatni fall &

lasi v onalon

nthetiink | el

nd “satin. vagy ‘nem : - gziilni jogat.
| A _mostani igdkben: azonban nem

Egyestiit Allamokban | is, Ne
gvakran | fajul e el a - szabadsig: ‘SZa

badossdggd, szigort tOrvény védi
a magzat életét. Ez tehat. aga
-anyagi, de elsGsorban e1 ‘Oles} kér-

_kommunistiknak

Melyhez: a

olya an 1 biztos. ids ay oe szlévok ma
ryszertien
esapoljak-e a magyar vért? A cseh-
délszlav korridor torekvés nem me-_
—rlilt fel véletlent! Trignonban. A_
-felvidéki magyar kitelep{tést, a dél-

cinkosai nem ter

yidéki- magyaritast, az ‘Oroszor-

szagban- elpusztitott vagy vissza~—
-_tartott magyar foglyok és katonak -
kérdését sem lehet— figyelmen ki- a

vu hagyni. Mégis bizom, hogy a
felelissé égtelies magyar csalddok a
‘mai aoe is yalla jak a gyermek-
aldozatot | és
a cpagyarsdeot
keleti magy ar
gazdasagi és politikai eré-
7 pes -szimista kO-

Gewentile

n Zi a
ket § ezert von le

| A szerad a babitsi tételt igazol-
i cabban is, hogy sokkal jobban jel-

amit megi) yt. Pé Idaul | csak szolgai
zerepében,

“ sutalinista wus

Mareius | 2: rol 29-re 3 virradé ej
ezer diak vonult fel —
ragaban | a “ommunista part szék- . of , :
Aza elé. Dubeel _ megielenését ké- Svoboda jelOlése politikai : seitkség- i
‘liberdlis hajlama- af i
artfotikar Shea kidllt a diékok —

_elé, akik elsnek azt. ‘kérdezték to- A | : |
mir Stcaee él indkke valasztasa mele
svialinista Jett foglaltak allast, de Dubcek az-
gal igyekezett megnyugtatni dket, :

hogy Cizar hhasznosabb —

| mintegy

— Ti a

_ninevenek e
jel

last. De nem a mindenki szalg va! Vane

is, de nem hiszem, -
. hogy eZ magyar érdeket szolgdlna.
—omé 7 tle a a

at cy ogy az
 Sajat ardekén kivil n
rédik.

ise.

| elhanyagolhato tétel-
nt emliti meg az egyhazat, a val-

szerliséz volt, de egyaltalan
befol ee a halade oe

hone ; \ fiatalsae. vagytok 4 ge o
ss ale rancie, — - mondotta ae oo

nak bebértinzstt, mellozitt, t Papel ey
akik éhbéren ’
sem szolgalnak, K

van egy ino ‘sor

hdsi példdjava

| 4 a
me, ae OR

alleniik.

Kova acs | m mie cs

| A magyar

: ben Le » miko

ryvében a tragikus 1 meg 3 “Anyat. Vi
: ipar edie nah ad!

kezménye. A sokkal jébban ipa

sect Hoe iorszieolben 1

: lene gi : “form 1
a nem nem
yo =

ee

al. f she az is, a

‘De a volt fOldir
sir ina Onallosiga Eth rend

ae nem nyae nép, chan! in divi,
E 20k A
olyan erkilesi erék, amelyek ¢ érez-
tetik hatésukat, Ha a kUls6é cro.
_szak megsziinik, a nemzetfenntarto oS
-erék ismét. érvényestilhetnek és a

dualista Jelki alkata szerint.

Py

“magyarsag yisszatérhet a tOrté el

mi nemzet- eseméhez, ae “‘Duna- Gl

ayil hivatdskOabserghe7 |

: heretében e slinténnis ge
is fog) oS
7 svatlonst azonban: azzal toldom _
Kovacs — | eco
kételyével

alkozom. A Toy: rocere val

mechanizalt 8
nis a kivalé angol t |

. ajantja, hogy térjen ¥

jemzé az, amit nem irt meg, mint $ GOS Hae az a een ke

telki megment

~ penne LDCR ADDI OOAL LLL eo

fom és | seabadsighare viva.
“ Dubeek valaszh ent | kézbite Q, ho |

ak soran 1 Ciste |

melve: a a s Rarpontt bi tie

munkére