~ XXILL. évf. 20. szam
Vol. 23, No. 20.
1973. majus 19.
Second class mail
_ Registration number 1309

IW

SZERKESZTOSEG
ES KIADOHIVATAL: -
412 Bloor St. W., Toronto.
Teli: 924-8353, 29-8354
| Ara: 28 cent

z

Iran és Szaudi Arabia hatalmas fepyvervasarlasai a Nyugattél — Brezsnyev junius 18-26 kézt lesz Amerikdban

_~ Kissinger sikeres targyalésai
Rogers dél-amerikai kértton — Csilében sztrajkolnak
sat-Németorszagba utazik — Elisberget, a papir-toly ajt felmentettek — Leonhardy amerikai fo-
| »€l6 bomba” egy bankrablas utan

mast Libanonban —
Brezsnyev N yug
_ konzult ujabb zsarolas utan elengedték a mexikoi banditak — - Felrobbant AZ

_NAGYON REGEN irtam egy kis

foe cikket az olajrél. Akkor még nem

volt Izrael, az arab dllamok sem
-voltak figgetlenek. Az olaj nem
jatszott vilagpolitikai szerepet,

sot semmiféle szerepet sem jat-—
-gyon mosolygo Szovjet is hasonld

szott, mert Amerika boven ontotta
a ,fekete aranyat”’.

De... valahogy bent volt a le-
| vegében az olaj Szaga. Legalabbis
én, mint aféle siildé Ujsagird, aki-
nek tébb volt a fantazidja, mint
tapasztalata — igy éreztem. Akko-

riban a London School of Econo-

 mics-ot hallgattam és nagymeré-

szen elkévettem egy cikket az olaj_
: jovojérdl. A jé 6reg Manchester

_ Guardian-nek adtam at és par nap
miulva, a legnagyobb meglepete-
-semre — k6ézdlték. Nyilvan a cikk
irrealitdsa fogta meg a nagyon rea-
lis Guardian-t és — tigy képzelem
— mosolyogva toltak oda a rovat-

vezetonek: »ilyen csodabogar is

~esak a kontinentalis népek kozbtt |

| akadhat’’, ce |
. Amit: irtam, nem volt jovendé-

SS mondés, csupdn kalkulaci, hogya ri

—kévetelik ezt,

sen, elsésorban azok az arabok
-amelyek kézvetlen
ellensegei Izraelnek (Egyiptom,
Sziria) és amelyeknek maguknak
—— nines olajuk. |
Erdekes, hogy a mostandban na~

médon tamadja Szaudi Arabiat és
az emiratusokat. Azon a napon je-

lent meg a V6rds Zaszl6 cimii szov-_

jet lapban egy cikk, amelyet egy

Andrejev alnév ala rejt6zkdd6 is-—

meretlen irt, amikor Grecsko mar-
salt a politbiiréba valasztottak. A

tmindent kiszimatol6 kiilfoldi ujsdg-

irok szerint ezt a cikket maga

Grecsk6 irta, vagy legalabbis su-_

galmazta. A cikk szerint az ,,im-
perialistak’’ G6sszeeskiivésérdl van

szé Fejzal kirdllyal és az emirek-

kel, hogy ,,visszadllitsak a kapi-
talizmust a progressziv arab 4l-
lamokban (Egyiptom, Sziria, Irak) _

és hogy a K6zép-Keletet a NATO

tamaszpontjavar alakitsak at’’.
* EGESZEN OSZINTEN

sz6lva, ennek a gondolata felme-
_kezenfekvo. -

riilhetett, panyira.

_ motor révidesen kiszoritja a gézt

és Igy az olaj egyre déntébb oa
repet jatszik majd az ember. éle-

tében. Kézgazdasdgi anyag volt,
nem politikai. De ma mar vids.
politikava valt..

* NINCS. OLAJ- KRIZIS,

~ Jegalabbis én szerintem nincs (a-

hogy errél mar irtam is a ,,kékGj-
_ Sagban’ oF esak elosztasi krizis van.
Ez teszi az iigyet— sieeve
: jelentéségiive. |

A Kézép-Kelet tele van olajjal,

-béven elldthatnd Amerikat, Eurd-—

pat, Japant, de — ott van az izraeli-

arab élethaldl-harc. Az arab orsza-—
2 ak. lehetne-befektetniik az Oriasi olaj-

az olaiban ‘gazdag é all

ge an Arabia, Kuwait,

: canal td sbbet Amerikanak; aa
-marad is”’

«aE olaj AZ arabok leghatalmasabb
. fegyvere Izrael ellen. Természete-,
7 nuuceeeeatnuseresuaeny i

Az NB. labdardg6 b jnokss

11. fordul

& rete — Salgétarjén_ I: 1 :

. oS Pécs — Egyetértés Ii
_ MTK — Vasas 3:2 |

siete

maiatt.

: jatszik - az arab ey erica
az nem vitathaté. Az is igaz, hogy

Fajzal kirdly nemcsak Izraelt, ha-

nem a radikalis balszéls6é arabo-

kat sem imadja. De azért — pénzeli
Egyiptomot, sdt a palesztinai_,,fel-
szabadité"' mozgalmakat i is. Az évi
tébb billids olajhaszonbdél marad
még ezen feltil is, sot annyi, hogy
nem tud mit kezdeni vele. Kéve-

‘tei (kéztiik: két féltestvére, fia és

féleg Yamani petréleum-minisz-
ter) legujabban tobbszér jartak az
USA-ban, els6sorban azért, hogyan
vallal latokba.

ae anierieal

“Srabokat arrél,

Ezt minden- “tovabbi

nélkiil e thisszik neki, mert a Szov-

fe

oe : 7 alaegerszeg _— “Csepel : 3: Q.

. ~ Raba ETO — Didsgyér 1:0 |
Szeged — Ferencvaros 0:0 -

ee eae oa Komlé 3 0 0 '

~ taléka rohamosan fogy.

|. zésii bande vezérét, aki.
levpegur es megolésének —

sa a __ mexikor

A . Skylab,

nt 1 ey végteleniil er
‘zékeny miiszereivel felmérje ~ ne ~tébbek kézt — a Fold mé-

tagjai: F Paul Weitz

lyén fekvé olaj- és nyersanyag-kineseket is. A Skylab

‘jet déli (bakui) olajmezdje kezd ki- :
_ fogyni és igy szeretné ratenni a
laj_kezét az arab olajra € és az z arab olaj i-
—~“billiékra. - Poland hy al See >

- Annyit mindenesetre. . Jeszdgez-

hetiink, hogy a kGzép-keleti- olaj_
mindenképpen_ bizonytalan

és egy izraeli-arab Osszecsapas ese-
tén biztosan bedugul. Marad — mi?
Kanada, amely olyan elkesere-

- detten védekezik az Egyesiilt Al-
_lamok _,,Kolonizalasa”’ ellen, mint
egy fi atal sziiz a bandita ellen,
-akinek az autdjara felkérezkedett.

Venezuela sem az a. kimondott

Amerika-barat orszag és emellett

az erosen szulftir-tartalmu: olajtar-
Nigéria?
Nagyon messze van.

» Minden tavell _Slaiorras kétes,

“hogy. ab
‘Szovijet mindig. baratjuk volt és

le ep ~ mindig lehet. Persze,. egy
szovjet-tiszteld pacifistanak _ nem

illik habortra gondolni, de annyi
seus sucenesssenoasyucos aerate caesarean eases eet ace

egy 7 éves. “fia kegyetlen
» fOpapja””

| of libanoni: le-

7 centr encrkal : ack szaba-
emberrablo | banditak, |

/gONnOSz

dolog

-gek, nem beszélve

Iékre vadaszik;
hallgatni a demokrata fomuftikat.
| Ez fontosabb. ae

karékoskodni az cane

volt.
ostromallaporol |

- konzul el |
 . Ujabb fegyversziinet utan ae verilla- -beszi-
: hog x, Kanadaban :
janitoba | a on

imperialista orszagovan
-ezen a vilagon, hogy kisebb- “Tas

: gyobb- habortkkal mindig kell sza-
molni, ‘Es. akkor az. olaj- ee
-sa lehetetlenné valik.

co MAGANAK Ad, USA-NAK_

is -vannak méz béséges, fe sltarat-
lan olaj- és féldgaztartalékai, ami-
lyen példaul az alaszkai North
Slope, ahonnan legalabb 10 billié
hord6é olajat lehetne kipumpalni és
a partok menti, tengeri lehetdésé-_
 magardl a sza--
razfoldrél. Féleg a North Slope
iigyében a Kongresszusnak kelle-

ne intézkednie, de az most azzal

tdlti az idejét, hogy villanyszere-_
-akik. le akartak

Van, természetesen, ~ nepativ:
megoldasa is az olaj-krizisnek: ta-
.Keveseb-
bet fogyasztani. Ledllitani a jet-
forgalom 40 %-at, az autéforgalom
60 %-at, a hiltés 80 %-at, a fiites

Irablé lasa miatt.

vargas” t6rtént Libanonba_ Sziriabdl.

eae megtamadia a chenyekben, meant seri

“raise flyatot ee
 Ulana Eondonba

| parancsnoka a héromszor is salirsjarta”

fényre,

-fadta

‘Jelenet a libanoni harcokbdl '

Moszkvaban és Londonban — Fegyversztinetek és stilyos harcok

valtogatjak egy-—

Allende fotamogatoi: a rézbanyaszok

meg befejezd
—azonban tébb, igen jel entos Attérés

volt az. Ez is tényekre alapitott
kalkulacis,

Dr. Robert Hirsch, az. atomener-
gia bizottsag fizids osztalyanak
vezetdje a legujabb kisérleteket
olyan sikeresnek tartja, hogy mar
au 70-es évek végére biztosra ve-
SZi aZ ellenérzétt fizidt. Ez év ele-
jén még a 80-as éveket jelélte
terminusként, Azéta

tértént. oe
A nagy probléma itt abban van,

| hogy az 50 millié F. fokra hevi-

A tett gazt (ennyi kell a fizidhoz)

| Pete” Conrad
és Dr. Joseph Kerwin,

30 Sook és “igy tovabb.

azonban ez kivihetetlen, mert :

amerikai életforma teljes Ssszeté-
résével jarna, Ki mer ehhez a meg-
_olddshoz hozzanyiilni? _) .
Végiil, itt van egy tj energia fel-

fedezésének siettetése. Nem a nap-

csak nem is az atombontason ala-
puld reaktorokra gondolok.

* A HIDROGEN-FUZIO
az az Oj energiaforras, amit mieldbb
meg kell teremteni. Konnyt ext

-mondani, ugye? |

Mar irtam errél, nem is egy-
szer, de most, hogy tiyjbél felvetem
a kérdést, a siker mar joval tulha-
a remeny szereny fokoza-

tat és az ,,attérés”’ stadiumaba jé-

pet.

A hidrogén-fazié néhany éven be-

til mepgvalésul az USA-ban éspe-

dig nem csak a laboratériumok-
ban, hanem ipari szervezetben is.

Ez sem profécia, mint ahogy a
Guardian-ba irt- olaj-cikkem sem

semmiféle méddon sem

Sajnos, .

a geotermikus forrasra, még -

lehetett
egyiilt tartani, ésszenyomni, hogy
a fizid végbemenjen. (A H-bomba-
ban ez megtortént, de a fiziéd nem_
folyamatos és nem kontrollélhato. )
Ezt a problemat most sikerilt igen
eros magneses mezénnyel meg-
oldani. A tulajdonképpeni nagy-
bani. kisérletek azonban — Dr,
Hirsch szerint — a Pentagon ki-
sérleti osztdlyan: folynak, mert az.

AEC erre a célra csak 200° ezer
iz dollart kapott. A katunak egy ,,tisz-
tabb” H-bomban dolgoztak, ami-
kor az att6rés. varatlanul | megior: es

tént, .
A roppant erés magneses mezény
azonban nagyon draga, igy a to-
vabbi kisérletek a gazdasagossag
vonaldn térténnek,

Kétségtelen, hogy az ellenérzitt
(iranyithaté) H-fézié megteremtése
a kiiszéb6n all. Ez minden ener-
gia-problemat egyszersmindenkor-
ra megoldana. A végtelen tengerek
vizét haszndlhatnak nyersanyag-
ként és igy a nehezen hozzafér-
het6 olaj jelentésége egy csapdsra

_megsziinnék.

A varakozas évei nehezek Iehet-
nek ugyan, de olajjal is ki lehet
hdzni az id6ét, mire a kisérletek
nemesak laboratériumi _ sikerek -
maradnak, hanem technolégidva
valhatnak. |

(bb) |

* Szenatusi és birésdgi kérék szerint John Dean

Fehér Hazi tandcsad6 semmiféle
tudott mondani Nixon elnok szerepéral a

ligyben.

konkrétumot sem
Watergate-

* Az olajtermelé (féleg arab) allamok és a nyugati

— olajvallalatok kézti targyalasok az

olajarak feleme-

‘lése ligyében eredményteleniil félbeszakadtak.

* Nixon elnék James Schlesingert, a CIA

-«igaz-

-gatéjat honvédelmi miniszterré nevezte ki, miutan
Richardson: eddigi honvédelmi miniszter az ‘igazsag-—
ligyi tarcat vette at. Richardson megkapta a felha-

talmazast, hogy a

a Watergate- ligyben teljesen semle-

ges ligyészt nevezzen ki, akit a Kongresszus is meg-

-erdsitene.
—«‘dépett at a
tandesudéj lett.

Ugyanakkor John Connally, aki nemrég
| republikanus partba, ¢ az Elndk Fehér Haz

-MAJUS ll, PENTEK — . Kenora varoxdban (nem
eSSZe Torontotol) egy bankrablé a fogai kézt $Z0-
—ritott dinamit patronokkal fenyegette meg a bank-

A libanoni |é-_

- asa amerikai bo bazas anyagi kdltségeit.
a Szenatusnak i
fér kétség. Minde:

tisztviseldket és a rend6rséget. Amikor a. zsakmany-
~nyal egyiitt elvonult, egy rendér lévész. agyonlitte. |
_A dinamit felrobbant és a rablét darabokra tépte. _
A zsakmanyt zsdkban cipelé rendér is megsebesillt, a
de @ hatalmas: témétt zsak megovia a
7 rile stl és mar teljesen jl érzi magat. 7 a

* Az amerikai Képviseléhaz. letiltotta a ‘kambods |
3 Ezt még _

a stilyosabb sé- ;

eg kell erdsiteni, de ebhez. alig

ire segitik elda kommut tista terjeszkedést.

Nixon ellen iranyul, mindegy, coe
hogy ezzel mennyit artanak a béke figyének és meny-