Vol. 28. No. 15. XXVIII. évfolyam, 15. szam_ Hadiarvak légikatasztrofaja 1078. aprilis 12. Csang Kai-sek generalisszimusz meghalt | Egy ,C—5A GALAXY” mammut szallito repiildgép lezuhandsa kOvetkez- | tében a fedélzeten Iév6 243 dél-vietnanii kiskorua: menekiili hadidrva:kéziil a | becslések szerint 180 meghalt. — Ford elndk ,OPERATION BABYLIFT” moz- | galma értelmében 2000 hadidrvat fogadnak orékbe az USA-ban. — Kanadaban | is mozgalom indult a menekiiltek javdra: Vancouverbe 63 hadidrva érkezett. | — A Reuter szerint az észak-vietnami csapat- és harckocsi ésszevondsok éke ‘Saigon felé mutat. — Egyiptom visszaszolgdltatta az 1973-beli hdbortiban el- | esett 39 izraeli katona holttestét, cserébe Tel-Aviv 20 hadifoglyot bocsatott | szabadon. — Sirica, a Watergate iigy birdja megtagadta a Fehér Hazban fel- | vett magnoszalagok nyilvanos kézlését és kézvetitését. — Csang Kai-sek 87 | éves koraban elhtunyt. — A franciaorszdaxi Le Mans-ban sz6kétt _fegyencek | tuszként foglyul ejtetiek egy csaladot, a rendorség a tuszok életéért cserébe | 46.000 dollart, 2 dtlevelet és kocsit adott a szOkevényeknek. — 1974-ben re- | kordnak szamité 2,119 billié dollart fizettek ki a munkanélkiili segélyalap- | bol Kansdshan. — Az ottawai bevandorldsi szervek ,emberiességi szempon- | tokra valé hivatkozassal’”’ 17,000 személynek adtak meg a letelepedési jogot, | | eltekintve az eldirdsos szabdlyoktol. — Mozgalom indult Ontariéban 500 viet- | | nami hadiarva érékbefogaddsara. — A portugal fennhatésag alatt all6, NATO | tamaszpont Azori szigeteken fliggetlenségi mozgalom indult: a Ponta Delga- da-i kézigazgatds a Nyutzat mellett allt ki, elvetve a lisszaboni baloldali dram- latokat. — A kapzsi, révidladto szakszervezetek Kanadat alapjaiban veszélyez- | tetik: a montreali dokkmunkasok elvetettek egy 60 szdzalékos fizetésemelési | javaslatot. —- A Demeter-féle feleség-gyilkossdg iigyben btinrészesként meg- jelélt, ,Kacsa” alvildgi néven ismert Olejnyik Imre egy miskolci kérhdzban agyvérzésben meghalt. m UJ KORMANY DEL-VIETNAMBAN Nguyen Van Thieu, Del- Vietnam elndke, — akinek Iemondasat minden vildgea rdpiti a sajt6 — or- szagos radio és televizids stijtott kézvéleményt elfogadt a kormanya le- -mondasat és tj kabinetet ‘alakit, mely kész | hogy a kommunistakkal a parizsi békedzyezmeény alapidn megkezdje a targyaldsokat. Beas oe ore arra, tését a Viet Cong »ideigle- nes Forradalmi Kormany” szdsz6loja kai manoverként” Thiew-nak és tar- legi rezsimmel nem ket Tey az hdrom ilyen kisérlet nyo- man nagyaranyu letartoézta- i'tdsok kovetkeztek, nap | |magasrangu tiszti | ben. adds keretében tajékoztat- | ta a menekiilési panikrol | hogy | Washingtonban Pmazott bizhatdabb, | kommunistak szévetségese, imert benntinket ‘saigoni Parizsban Thieu bejelen-, Bihn is Thieu elnok lemon |dasat stirgectte, a szenatus- jsal egyetemben, mely ,,val- ,ujabb politi- | kony- | velte el és hozzaftizte, hogy | klikkjének | tavoznia kell, mert a jelen- beallitani. hetekben arulaskeéent elmult polgari mind korok- szemeélyek, A dél-vietnami nagykovet | igy fogal.- a TV képernydje elétt: ,,A jelek szerint meg- ha valaki a eserben halzyott a szévetségesiink...” Egyébként a befolydsos érsek, Nguyen Van tozast k6vetel a vezetés- > '(Thieu egyébként katolikus és eddig élvezte az egyhaz tamogatasat.) Az érsek a tiintetés élén mind | | Sajat visszaforditani a lem kerekét, ha ,a Nyutzat | aia elmult két hét soran az orszagot datengedték a kommunistaknak ...” VGROS CSILLAG LISSZABON FELETT Antonio de Spinola _ ta- boriok — a tavalyi portu- gal rezsimvaltozas eszmei atyja — jelenleg 15 mas| Magasrangu tiszttarsaval Rio’ de Janeiroban varja: - vajon a térténelem: mii- kor osztja ra a portu- gal de Gaulle szerepét? bevallasa szamtlizetést, mert szerinte »a@ kommunizmus behato- ldsa a portugal .kézéletbe visszavonhatatlan fokot ért el” és esak akkor Iehetne torténe- raébredne, mekkora veszé- lyeket rejt ez a helyzet a szabad vildg szdmdra.. ." ‘AZ ELLENSEG szerint, Spinola azért hagyta el az orszagot és valasztotta a »a gondosan kiterve- zett moszkvai tervek szerint zajlott le, hogy egy eurdépai Kubat te- remtsenek” ... A tabornok akkor hata- rozta el -magat, hogy heli- | kopterrel Spanyolorszagba szOkik, amikor egvik este a portugal televizid mtiso- | rat nézte. Luiz Vaz de Ca-| moes, a legnagyobb portu-| Vie | gal kGlté (1524—1580) lagirodalmi jelentdéségti nemzeti eposzat, a -,,Luzid- | dak"-at pellengérezte ki és | tette nevetségessé az epvik | . gy | Jaratokra musorvezetd. (A Luziades — Lusus _fiai, kornyezetbe agyazva mond- ja el a portugal népet meg- szemelyesité Vasco. de Ga- ma és tarsai felfedezé ut- | janak térténetét, — Szerk.), | — wEeZ ae PHNOM PHEN KAPUL ELOTT Lapzartakor a Rouge kilométerre —_ kzelitették meg Kambodzsa f6vdrosat. Amidta ez év janudrjaban {15,000 sebesiiltet ;nyilvan, és a | raknak” | mitologiai-| “> _, 1a kongresszus nem szavaz- |za meg a javasolt 222 mil- | lids pothitelt Kambodzsa- volt az utolsé: csepp az iirémpoharban") -— mondotta Spinola, aki| ma-is sajnalja, hogy. a .ta-| valyi aprilis 25-i 4llamecsiny | utan meghivta a. moszkvai| kivul pontos 105 kiképzésti Alvaro Cunhal-t | is, hogy részt vegyen az ak- | kori ideiglenes polgari Kor manyban. : : nokok | hogy a leghelyesebb, ha le- [mond és 197{!-ben elszen- | Khmer | vedett gutaiitését ujra Ha- gerilla-csapatal 6) mégindult a kommunista offenziva, 5000 halottat és tarianak »Rizsmada- elkeresztelt ameri- kai DC—8 és C—130 repil- ldgépek élelmiszer-utanpot- lasa maradt az egyetlen médja az éhség elverésé- nek az ostromlott f6varos- ban, mert folyé vizi utdnpotldsi _,,k6]ddk- zsinérjat” elvagtak a 7 zendiilék. a Mekong Aprilis végén a légi-inga- szant amerikai segélyek forrasa kiapad, ha nak, “A légi utanpdtlas is egy- }re nehezebbé valik, amidta | | Tuol Leap, a f6varos repii- léterétdl 10 kilométerre fekv6 varoskaja elesett. Az- Ota az USA-gyartotta, rend-| millimé- ter kalibertl, zsakmanyolt Howietzerek allandé jel- leggel belévik a reptildte- Lon Nol elnékét a tabor- kara megeydzte, wall szigetén kezelteti, | mert (Folytatas a 2-ik oldalon) gS CUS UC UU Tec esr TUT Ga TL NATAL CSERKESZEINKERT! Itt a tavasz, — siirgetnek a torontéi VILAGTABORT elékészité munkdak. Lelkes, CSERKESZ. nkéntes munkat vallalé férfiakban, fiatalokban nines hidny, — csak a pénz hidnyzik anyagra és felszerelésre. ,,.Kétszer |tébbek kézétt ezeket mon- | dotta: | Dél-Vietnam 20 éve ke- ményen hareol, de az gyvalnak. Thieu iparkodik a meg- | ijuld, 6t kizaré korméany- | dtalakitast célz6 kisérlete- a ee ee Nyilatkozatanak tovabbi részében Spinola kijelenti: a forrdfejti tisztek puccsa segit, aki gyorsan ad” — ez most az elv! Kiildjiik be mi- ‘nél hamarabb 10 DOLLAROS megajanldsunkat akar la- punkhoz, akar az aldbbi cimre: Jubileumi tabor, 282 Spadina ? Aves Toronto, Ont. M5T 2E5. Nyisztor Zoltan: Egy-két hénappal ezelétt bizonyos al-intelligens kér6k valdésag- gal [clhdrdiiltek, amikor a papa az 6rdég nevét kiejtette és a mai vilag bizonyos jelenségeit az Ord6e mttkddésének tulajdonitotta. Masok ellenben mar azt is az 6rd6¢ szamlajara irjak, hogy ugyanezek a korok csodalatos és feltundé mdédon sohasem sietnek tapsolni a pa- panak, amikor az atomfegyverek ellen, vagy a béke mellett tor landzsat. Azota szinte varazsiitésre megjelent az Grddgtzés szertartdsa filmen és a kézoénség nemcsak miivészetet litott benne, hanem fel- ébredt lelkében az érdéGg létezésének ‘a tudata. Ugyanazok az al-intel- ligens kérék ,,a mlivészi szabadsag” vak tisztelete miatt nem mertek felhérdulni. 1. Tudni kell ; azonban, hogy. az OGrd6gok fejedelme, a Satan (ne- pes csaldd ez az atkozott fajzat!) nem ilyen kis jatékokban éli ki magat, mint amilvet a film bemutat, hanem egy sridsi nagy. vallal- kozasban: az egész emberi nem alland6 félr evezetésében, becsapasé- ban, megrontasdban. Ezért nevezte Krisztus a vilag fejedelmenek, a hazugsag atyjanak, a s6tétség fejedelmének. A Satan és minden sere- ge bukasuk utdn nem semmisiiltek meg és nem maradtak tétlenek.. Mukd jdésiik nélkiil aligha lehetne megérteni az emberi elvakultsagnak és gonoszsdgnak azt a fokat és szivossagat, amit egyes korok felmu- ‘tatnak. & Akarhogy elemezziik is a mai vildg esemeénveit és keresstik, vagy meg is talaljuk a dolgok. elézményeit, okozatait, Osszefliggésecit, ak- kor sem tudunk kielégitd magyarazatot ttalalni arra az istentelenségi hullamra, mely egy révid évtized alatt rank tort. Akkor, amikor az egvhaz megujulasanak legnagyvobb erdforrasat, a Zsinatot iinnepelte, a megijulads helvett ,a pusztulas undoksdga” lett urrda felettiink. Mint egy szétvert és megbomlott nyaj, igy hullottunk szét megta- gadva dogmat, kipellengérezve erkdlestant.és zaszléra tlizve a wha- lott Isten” eszeveszett frazisat. Hidba akarjak eléz6 biiszkeségiinket kénnvii triumfalizmusnak bélvegezni, igenis a mai. megzavarodassal, letdréssel, menekiilléssel szemben valéban diadal volt a szdzad_ ele- jén a katolicizmus megujulasa és mtiveit méltan nevezhettiik az egy- | haz fény koranak. Dehat akkor mi okozta idé alatt az Istentdl, -tény ség fellépésétél kezdve? Erre a kérdésre természetes magyarazat nines, de igenis szabad, vagy talan kell is gondolni a sdtétség feje- dew : delmére, a “hazugsag atviara, — 2 ‘Satanra? Nem hidba mondjak a ve hittudésok, hogy a Satan. hatalma a ‘bukisaval € oe ‘kizdrasdval nem tort, meg azt'a eres el ford wldst és olyan ‘révid _ beriségnek amihez. foghato talan- sohasem volt a_ keresz- . felemelkedett, de ime egy évtized i is eleg volt hozza, hogy az allat ni- | S vOjé ara zuhanjon Te. : | we es a meHnyOgL valé_ Pe az Isten - —- Meghalt a Haza — Meghalt a Csalad! — Mehettink vissza o _ primitiv: Gseink- barlangjaba, vagy az dserddbe a fakra és talan késéi | 2. Az Istentél elfordult emberiség kezdi elveszteni azt a maso- dik nagy tarté erét, amin az emberi egvyittlét nyugszik: a Haza fo- galmat és szeretetét. Evezredeken keresztiil az egyéneket egy nagyobb sorskdzisségbe kovacsolta a kézés haza valdsaga. Mindegy, hogy ez a haza néha csak a sztilofoldet jelentette, maskor a fajtestveériseget, de miadig valami transcendentalis volt, aminek az egyén alarendelte. magat és amiért nagy Aldozatokra, sét a legnagyobb aldozatra, az élete feldldozdsara is képes volt. A legésibb idék éta az emberiség héskélteményekben zengte meg a haza torténetét, viszontagsagait és mikor valamelvik nép, vagy t6redéke annak, mint a magyarok Arpad- dal, felkerekedett hazajab6l, a hosszabb, vagy révidebb kalandozasok- ban is Uj féldet keresett, hogy ott letelepedjék és uj hazdat alapitson. _A haza fogalma azonban az utolsé idédkben ugy megfakult, hogy hataraival sokak szamdra mar csak kényszertartozkodast Jelent minden lelki és érzelmi kdzésség nélkiil. Nemrég még kinevettiik és kigunyoltuk azt az egy-két félbolondot, aki vilagpolgarnak titulalta magat, pedig még mindig érthetobb és megtiszteldbb volt, mint meg- tagadasa minden hazanak és proklamalasa a semmitmondsd nemzet- koziségnek. Mert csak a szinek, a zaszlék, a cimerek, a szimbdolumok valtoztak meg. A trikolorok helyett a v6rdés szin lett Urra, a korona, sas, vagy oroszlan helyett a zaszlo meltosagara emelkedett a sarlo és a kalapacs. 3. De hatra volt még az az utolsé gvokér, melyet ki kellett tépni, hogy az ember a vilagtOrténelem legnagvobb> viharaban evokeértele- nil hanvédjek. A csalddot kellett megdénteni, hogy a Satan mtive teljessé legyen. Kiirtani a sziildk és a gyermekek romantikus emle- keit a csalddrd], a csalddi tlizhelyrdl, ahol az élet felmelegszik. Az -atya csak Kenyérkeres6 lett, az anya egyszertien a sziil6 alany, a csa- ladi otthon éjjeli menedékhelv, vagy szalloda, ahol ki- és bejarnak ‘és amit akkor hagynak el a bérl6k, vagy kitartottak, amikor arra jobb- lehetdéség kinalkozik. ‘Leestiszni a magasrél | faradség nélkiil j is. lehet, esak lejtore kell iiIni, azonban felemelkedni munkat, megeréltetést kovetel. Az em-~ évszazadokba keriult, mig a tiszta csalddi élet magaslatara De mindez logikusan kovetkezett be egvik a masikbél. Meghalt _unokak elkezdhetik ura | a ‘kiizdelmet a felemelkedésre._ : | / | I | ee minddssze a kommunista pdart-politika célzatos kisérlete lapult, melynek oor o ty MAGYAR SZEMMEL Adideje bebizonyosodott mar, hogy az -anyanyelvi konfer enci: ak” ko e.alatt és‘a ;Minden. Magyarok Vilagsz6vetségének" alarca. mégitt egyetlen térekvése az volt, hogy. bebizonyitsa a nemzetnek és a. vilagnak: — magyar politikai emigracio nincsen, csupan gazdasdgi okok .miatt a NVildg’ - 'minden részére szétvandorolt . ‘Magyar csoportok vannak, Ezeknek ‘A CSO- . portoknak a lelki és szellemi gondozdsa, a veliik valé ‘kapcsolat megérzése - . peng ‘kedves és hazafias kGtelessége a nepidemokrata_ magyar’ kormiany- . na Ennek az emigracié elleni propaganda hadjaratnak masodik. lépése as. »kulturesere” , mely a valésdgban minden csak nem. ,csere . Egyoldalt és egyiranyd kultur-forgalmat biztosit ‘csupan. Ez mar egymagaban i -_ eleg kellene legyen arra, hogy gyanakvast valtson ki az emigracios magyar- sag koéreiben. Van azonban ennek a kultur-exportnak egy masik, rejtett arnyoldala is, melynek szinezetét egyenesen Moszkvabol irdnyitjdk a ,,Pro- letar Vilagbirodalom” tervezoi. Tudvalévé ugyanis, hogy a marxi tantétel nem ismer nemzetet, csu- pan népet. A ,nép” viszont csak akkor t6mo6rithet6 d6ssze sikeresen egy kalap ala, ha elveszti a ktilonb6zéségek nemzeti szineit és a sokféle nacid mind egybeolvad egyetlen, hatalmas, egyszinu, egynyelvu embert6mbbé. Ezt viszont csupan a kul6énboz6 nemzeti kulturadk egybeolvasztasaval lehet elérni. Ennek végrehajtasara Moszkva urai kidolgoztak mar egy lassu, I¢- pésrdl-lépésre halado tervezetet, melynek celja, hogy a ,,birodalom” ki- lonb6zo nemzeti kulturadinak egymasrahatasa utjan kitermeljen egy egv- séges ,Kelet-curopai” kulturat, melynek arnyékaban aztan zavartalanul »szovjet néppé” olvadhat majd egvbe a sok apré nemzet ¢s kOztiik elsé- sorban a magyar, mely tgy mered kia szlav tengerb6l, mint egy konok kdszikla. Ebb6él az elmagyartalanité kulturpolitikabol pompas izelitot kapott nem régen Amerika magyar k6zonsége. Az egyik népszerti bal ugyes ren- dezdsége két tanc-csoportot szerepeltetett a musoran, még pedig ugy, hogy mindkét csoport ugvanarra a zenére ugyanazt a tancot mutatta be, gvors egvmasutan kévetkez6 sorrendben. Elsonek egy fiatal, mar Amerikaban sziiletett mtikedvel6kb6l allé lelkes kis tanc-csoport jarta ela régi magyar iri palotast, gy ahogy azt mi magunkkal hoztuk volt a magyar Hazabol. Nvomban utana egy hivatasos, pompdsan betanitott tane-csoport dii- bérgétt eld és eltancolta a ,népidemokrata palotast”, ahogy azt ma, az orosz tankok arnyékaban ismerik. A finom, eldkel6, biiszke Uri mozdulatok helvett a nemesurfiaknak alcazott tancosok tenyeriikkel verték a padldt és roman, meg kozak tancokra emlékeztet6 ugrandozasokkal és guggola- sokkal szorakoztattak a koz6nséget. Majd bravuros mutatvanyukba bele- vitte kegy kevés cseh ,,buij-b0jj zold ag .. .” motivumot, néhany lengvel _lépést, maréknyi muszka fergeteget 22 GS készen volt az uj kelebcuropal népi-palotas. Ennek a szemléletes és nagvon is tanulsd4gos tancbemutatoénak mind- Ossze két sajnalatos szépséghibaja volt. Egvik az, hogy a fiatal mtikedve- Idket nem avatta be a rendezdség a titokba és szegények, harom hdénapi lelkes, szorgalmas és kemény munka utan tev érezték, mintha a féld nvilt volna meg alattuk, amikor a hivatasos tancosok ugyanarra a zenére bevonultak a szinpadra ES megszegyenitettck az 6k miikedvelé erOfeszite- stiket. | A masodik vaskos hiba pedig ott tortént, amikor a hivatasos tanc-cso- port vezetdGje nagy hangon odavagta az egvik elképedt sziilének a buda- pest] kommunista partkGzpontbdl importalt frazist: ,szandékosan siilet- tem fel az iffusagot, mert éppen ideje, hogy kinyissa a magvarsdg a sze- met és belassa, hogy amit az emigracio kiterme], az mind silanv. Csakis az érték, amit otthonrol kapunk. Mi a palotdsunkat otthonro] kaptuk, meg is latszik rajta.” Ebben az egyben igaza is volt a derék- népidemokrata hontarsnak. Meglatszott. Azonban a fiatal amerikai magvar t&ncosok és - sziileik szamara_ bar- -mennvire is banté és sérelmes volt ez a kis epizdd, az ebbél meritheté ta- nulsdgok erteke messzire meghaladja a sérelmek stlyat. Ugyanis mind- nvajan tisztan lathatiuk ebbdl, hogy a népidemokrata kultiurcserére nem -érdemes idét pazarolni, ellenben jobb lesz, ha bezarjuk eléttiik a kaput. De, ami még ennél is fontosabb: most mar valdéban biztosak lehetiink ab- ban, hosy ennek az emigracionak komoly és fontos torténelmi szerepe van. Mi kell meg6rizzik a magvar kulturdat, tisztan és. érintetleniil, ahogy —azt déseinktdl atv vettiik, hogy valamikor hazavihessiik, vagy fiaink és uno- kaink hazav jhessék azt, a lassan-lassan elkeleteurépaiasitott ‘Magsvar Ha- —. Zaba. Szent ereklvét, nemzetiink jovenddiét gondozzuk, 6rizziik, amikor “magyar Grokseguinket apoljuk, idegen f fold6n lugyan, de ‘sabad: foldén.