‘CARACASBAN jt janius 20-4n

 6sszelllt a ,,tengeri jogok’”’ kon-
_ ferenciaja. A cél: megallapi-

tani, hogy mennyi mérféld tar-

tozik a tengerekbél, azaz hat’
azok fenekébél a parti orszagok-

ra? Mar vannak 4llamok, {6-
leg Délamerika nyugati partja-
in, amelyek 200 mf-es tengert
akarnak. Csile, Ecuador és
Peru mar régéta ragaszkodnak
ehhez a hatalmas tengerrész-
hez, és kilonédsen Peru megle-
hetosen keményen végre is hajt-
ja ,,ogainak” biztositasat. Mar
egy j6 csomo amerikai halasz-
hajét befogott és stilyosan meg-
biuntetett. A ,,tengeri jogok”’
konferencidja talan a legna-

| ‘Nixon elndkat : a . kézép-keleti fatian fe
ajsagirék, Balra: de Gaulle sapkaval, jobbra arab

gyobb nemzetkozi ésszejovetel,

amit valaha is. tartottak. Leg-
alabb 5 ezer delegatus jelent
meg Caracasban és anagy alap-
vet6 vitakra valé tekintettel azt
hiszik, hogy a tiz hét alatt, amit
raszantak, nem tudjak befejez-

nia problémak megoldasat. Jé-

- vére, sét valészinileg a jové
-utani évben is kell majd egy-
egy ilyen hatalmas i ilést tarta-
: ni. — A nagy tengeri hatalmak
— ley az USA és a Sue —

- megsziikitené: ao ,tengeri jo-
- gok’’ &j megallapitasa. De va-
: lahogy, valamikor, valamifé-.

_Kanadai Magyarsg_

(No.2 1914

; ger fenekén, de a kis allamok

igy remélik és nem akarjak a
bing6é lehetéségét kiengedni a
keziikb6él. Egy masik nagy prob-

léma lesz a sztikebb tengerszo-

rosokon valé Athaladas joga,
mert ott esetleg még a 20 mf-es
tavolsag sem elég, ha ugyan
ebben allapodnanak meg, mint
a nagyhatalmak kivanjak. Egy
ilyen szoroson nem lehetne at-
haladni, ha a tengeri jogot mér-
téken felil kiterjesztenék. Ha
az ember olvas errol a konfe-

renciarél, elédszér nem vesazi'

tulkomolyan késébb azonban
rajon arra, hogy milyen oria-
Si jelentosege van. A vilag

janyag: ¢ és élelmiszerkész-

 Monferenciars allamoknak,

mert a nyersanyag-kérdés egy-
re silyosabb méreteket Olt és
igy nem lehet a kerdés el6l

_ikibaj jn.

NIXON ES SPINOLA talal -
kozasan valéban szoba. keriilt,
amit elére sejtettiink, de a hi-
vatalos kérok tagadtak: Por-
tugdlia Azori szigeteinek egyi-

kén, a Lajesen fennallé ame-

rikai hadibazis bérletének m eg.
hosszabbitasa. Ez volt a f6 té-

ma. Spinola allitélag készséggel
beleegyezett
bitasba, esak nagyobb gazdasa-

gi ellenértéket kért Amerika-_ ;

tol. Hogy mit és mennyit, nem

_tudjuk. De az kiszivargott, hogy
| +a javaslat a nok jogait nem Ki:
megelegedve a forradalma-

az ij portugal allam{6 nine

val, mert otthon a vérésok na-
gyon erészakosak, Afrikaban.
pedig a derék feketék mindent,
vagy semmil akarnak. Mas-
szoval: teljes szabadsagot,.
vagy tovabbi harcot. Spinola.
most mar tudja, hogy az ilyen®

forradalmadrokat nem lehet

1s kielégiteni, egyrészt mert az

oroszok, vagy azok. megbizott
afrikai Allamai nem engedik

-6ket leszerelni, masrészt, mert

te iatették EV ee
sejkként |
letei egyre fogyna “és egyedill

a tenger az, ami tovabbi-életet

biztosithat a vilag egyre szapo-
dé épességének. Es az is

tény, hogy az un. tengeri shelf-
eken, vagyis a sekély tenger-
reészeken, amelyek a partot né-_

mit. esinalnanak a teljes SZa-
_badsagukkal? A kannibAliz-
-musrol mar feltehetéen leszok-

tak és igy a a portugal telepe-
sekkel | nem tomhetik: mee a

ha valéban’ §Zaz kiléméterekig &g |
is meghosszabbit): ak, lehetnek &

ilyen kinesek. Itt. vannak pél- _

daul a Sk6ci: Atel északra és | os

Norvégia kéril elteriilé parti |
3 = fonaerben talalt igen nagy tel- |
ko ~jesitményii olajkutak, amelyek |

eet

a. mar jovére, jévé utanra teljes [i
alat : bb iizemben lehetnének,ha—nem [aa
<, satrajkolnanak a hazafias an- [
ii gol munkasok magasab bé- |
. rért, : mit az olaiinses é altal aloke 7

“mas. parti angered Wanna oe

ivesen venné, ha azokat

. ae le umegallapodésta | kell Auta A

J ackson zendtor

AE ninesenel 2
akarnak megélni? Spinola r mér- . 1d0
ges volt, hogy ezt nem értik_

meg. Nixon csak kényszeredet- ;

meghosszab-

Az ottawai NATO-konferencian (balrél-jobbra(: ‘Kissinger,

Sauvagnargues, Genscher,

Callaghan kiiliigy miniszterek és a NATO kival6é fotitkara, a belga Luns.

ogee hanem ellenkezdéleg
hatranyos rajuk, mert — tb.

bek kézott — katonai szolgalat-_
ra is k6telezi 6ket. A masik st-

vos csapast | a Supreme Court
mérte a néi szabadsag-mozga-
lomra azzal a hatarozataval,
hogy az egyes allamoknak jo-
gukban all, hogy nromalis ter-
hesség esetén ne fizessenek
munkaképtelenségi segélyt,
mert nem betegségr6él van szé.

Kétségtelen, hogy a Lib-moz-*

galmak most nagy pataliat fog-
nak esapni, de a nok nagy tobb-

zo ,,szabadsagot"', ami nem
_ sak rendes katonai szolgalat-

_rakényszeritette volna oket, ha-

“nem adott esetben elsévonalbe-

li harei feladatokra is, akar

mint gyalogosokat, akaér mint

_tankosokat, s6t harci repilégép
pilétakat, navigatorokat és
bombazékat is. Ez nem noéknek

val tevékenység és azok a nok,
akik ezt a javasiatot kiforszi-
roztak mar tiléregek ahhoz,
hogy katonai. szolgalatra ké-

| telezheték lettek volna, igy fia-_

tal szex- -tarsaik borére fogad-

tattak el a javaslatot. A Kong-
f resszus férfi tagjai gyavak vol-_
} tak att nem | mertek leszavazni

srvend. Meg nem tal
8 éves — de egészsé--
ae Igy :

zen rendben.

ten mosolygott és a vallat von. Gam

ta. — A jéslatunk az, hogy Spi- |

nola lassan. visszatancol, ‘per- |
 sze, haa yfiatal tisztek’’ hagy- _

jak, akik még mindig ériilnek —

a forradalomnak, mert azt hi- |
~ szik, hogy — 6k esinaltak azt. —
 Pedig éket éppen tigy felakaszt- _

jaka kommunista esatornatél- a

telékek, ha a polgarhabort
- soran a keziik kézé esnek, mint %
_ ahogy a gyarmati telepeseketa
_ fekete szabadsa4ghésék. oe
- A SUPREME COURT meg-

valtoztatta egy fellebbezési

birésag felmentését és az ere- _

erd kételékében szolgalt, mint

bérgyogy asz, megtagadta a

Vietnamban harcolé ,,kiilénle-

ges erék’' egy osztaganak bér-

gyégyaszati instrualasat és ar-

_ ra buzditotta a négereket, hogy
one harcoljanak Eszakvietnam
ellen. Ezeért a haditérvényszék

a hader6bél valé elboesatasat
rendelte. el, minden fizetés és.

egyéb jarandésag nélkiil és ha-

— rom évi nehéz munkaéra itélte,

=| | akit a radikalis. baloldali sajtd |
annak idején az igazsag hésé-

Ezt az itéletet a fellebezési tér- :
- vényszék a katonai biinteté—
| kédex. ,,bizony talan'’ kifejezé-
sei miatt feloldotta, de a Sup-
reme Court
- vissza allitotta, :
| va, hogy akarm izotts
- zasu is a biinteté kdédex, itt a inant ej
- fegyelem durva megsértésérél _k6: }
- volt sz, : m
 szék helyesen Allapitott meg &s zo

amit. a haditérvény-

. Igy Captain Levy,

végérvényesen |
-arra hivatkoz- _ ota .
1ilyen fogalma- biz

_deti bimtetésnek helyreallita-
sara utasitotta Captain Howard |
Levy igyében. Levy, aki a had--

-alakitotta meg az tj
_kormanyt i is

a ikiesiny araborszag felsébb
-rétegei aggédnak, hogy ki ké-
veti ot, ha betegsége miatt visz-
SzZa kell esetleg vonulnia. A ki-
a szovjet légi eré mindéssze

ralyi esalad, valamint az or-

szig vezeté emberei megbiztak |

a Londoni Egyetem arab pro-

_fesszorait, hogy érett megfon-

sége nem is kivanta ezt a tal-—

ban jart, az utols6é percben

_ajanlotta fel az amerikai atom-

reaktort Szadat elnéknek. A
franciak ugyanis mar kész ter-
vet hoztak aladirasra. A két iz-
raeli reaktor egyikét is franciak
rendezték be és anyagot is ad-
tak nekik, amig a de Gaulle-

féle tilalom be nem kévetke-.

zett. Szakért6k szerint Izrael

legalabb 17 A-bombat készithe-
tett eddig a reaktor és a kapott
anyag segitségével, de Izrael

ezt tagadja. Altalaban a Kézép-
Kelet att6l fél most, hogy a leg-

kézelebbi habort mar A-haboru —
lesz a két szembenallo fel ko-

zott. Ez természetesen lehetet-
len, mert sem az USA, sem a
Szovjet nem engedheti meg

_atombombak robbantasat a kis:
-_teriiletek felett, ami mas orsza-

gokat is veszélybe sodorna a

kis tavolsagok és a radioakti-_

vitas terjedése miatt. Valészi-

nii, hogy a genfi békekonferen-_
cian nemzetkézi felilvizsga-_

latot kovetelnek majd a két or-

SZag -atomreaktor ainak ligye- | |
Roblin. Ha a konzervativok
syéznek, mindhéarom miniszter

ben,

ERDEKES, HOGY NIXON.
| egyiptomi latogatasat megel6-
zoen az amerikai biztonsagi

kézegek arra kérték az egyip-

-tomiakat, hogy az GjsAgirékat
| engedjék kézel Nixonhoz, mert
Le ez a szokas Amerikaban. . Mi-

- szemtele K lé me
tériinka ma gunk médszerére é és
eZ a rendérbotok hasznalatat
jelenti. . — Nem Artana, hogy a
_ nagyon elszemtelenedett ame-
rikai tjsagirékat is megtani-
tanak egyszer-kétszer arra,
| hogy nem 6k az urak, foleg nem
, diktatorok, akiknek minden
szabad. |
 UJABB KIARUSITAS Ame- -
rika értékeib6l! a Tass jelen-
tése szerint a Boeing-gyar li
_, egylittmikédési szerzédést’””
_ irt alA a Szovjettel, a ,,széles-
-hasu’’ Boeing 747 Jumbo jet.

Lad

konstrukcidjara, sot esetleg egy ;

-ilyen gydr létesitésére is. A

Szovjetnek eddig nem volt ilyen

_8zéles- hasu’’

gépe. Legkézelebb- all hozza az

Rumor: olasz miniszterelnék

Antonov-22; amely légi- busz és

teherszallitogép ‘Szerepét is-
betéltétte. Ez mar elég régen
széria-gyartasra kerilt, de a _
széria alatt nem kell nagyobb-

mennyiséget érteni. Valami

konstrukeiés zavara lehet, mert

15-6t rendelt beldle. AZ Ilyusin-

86 is valami ilyen kisérlet volt,
de négy even eresatul probal-

tolassal jeléljenek ki utédot, ke
akiben az orszag megbizhatik.

A bizottsAg hosszu vizsgalédas ©

és tanaeskozds utan Fahd her- =”
ceget taldlta legmegfelelébb-
nek a trénra. Fahd herceg Fej-
zal fél-testvére és Amerikaban.

na gyon elényésen ismerik, ami-
ee eBy kek szallag

| af nek kidltott ki, minden tovabbi
A as nélkil bortnbe keri. ‘var

oF torvénye, ‘amelyet a Kongresz-
2 szus elfogadott ugyan, méghoz-

a Het tébbséggel, még min- .

re. ae oe
a oe

1 vallt ti i)

yé, - Miutan na

0 ae ‘allamnak kell ratifikal- 3
_ hogy alkotmany- Hegteni,

LE he - earamiunistat aki ae
és tu cdsnal Fahd ae :

-ufasszallitoe ©

oni egymassal.

4 szallit postat a Szovjetben:

ebb6l az ambiciézus, de szer-
kezetileg is és masként is gyen-

ge gépbdél. Az oroszoknak tehat

igen nagy elénye szarmaznék
abbél, ha a Jumbot megkap-

nak, foleg, ha gyarat is létesi-

tenének a Szovjetben. Ez latsz6-
lag tébb kézgazdasagi elonyt
biztosit az USA szamara, rmert

A kanadai valasztas harom
konzervativ jeléltje (balrél-
jobbra): Gillies, Hellyer és

— lesz -
a gyartas | és plane a gyar-épi-
tés nagy. munkaslétszamot és

egyéb anyagi elényt biztosi-.
tana. De hosszt tavon esak |
veszteséggel jarna, mert a

amarikar légitarsa’ :

vasara terjeszkednék ezeken a
_ tavokon. Mas-kérdés a katonai
hatrany! Ez végkiarusitas’ Je’

legével birna, mert ezeket a

hatalmas gépeket konnyii csa- |

patszallitasokra Atszerelni és

-igy a szovjet hadsereg ttoké-
_ pességét jelentésen emelnék.
-Allitélag: a moszkvai esiics-ta-

lalkoz6n. kétik. meg a végleges
szerzodést, amit nem helyes-
lank. Egyaltalan nem helyes-
link semmiféle gazdasagi szer-
z6dést az oroszokkal, amely az

amerikai technoldgiat atvisziaz
ellenség taboraba. Ez pedig egy
. tipikusan ilyen szerzodés lenne,
A JUGO PART kongresszusa
nem hozta meg a Szovjet sza-_
mara azta nagy reményt, hogy
amar kétszer is kisebb agyhi-
dést szenvedett Tit6 tavozasa-
val J ugoszlavia érett gyamoles- |

ként az 6liikbe hull. Azaz hat

Tité beszéde nem tért el a régi-
jugo térekvést6l: a kommuniz-
must mas formakban is meg
lehet valositani és hogy a
_cialdemokrata és mas nem-.
-kommunista taborokkal valé
egyiittmukédés nem sérti a

ommunizmus > egységét. A

partkongresszuson résztvett |
Kirilenko is, a Szovjet politbi-
ré tagja, aki az ,,idegen’” par-
tok felé valé ésszekéttetést.
igyekszik moszkvai médra at- _
alakitani, Ezuttal nem sok j6t_
hallott, mert Tito nyomatéko- —
‘gan fenntartotta Jugoszlavia _
nall6saganak tervét. Ez, ter-—
1észetesen, nem sokat jelent. |
Ha az Greg csatar ezt akarja —
is, halala utan masok déntik
majd el, hogy mi térténjék és _
bben a déntésben Moszkvanak
agy szava lesz. Egyelére Ju- |
oszlaviaban megerésitették a _
ézponti kormanyzast, erésebb _
ommunista szintet teremtet-
ek, de mindez nem biztositja, _
ogy a résztvevé Allamok va- |
daha is egyiitt tudjanak mikéd-
A eeu

mok korat eljuk!

a S$7Z0- Ss

sepia shanivagaeragpaes aap daggdp
UMM

tif