XXII. évf. 47. szam Vol, 23. No, 47 1973. november 24 Second Class mail Registration number 1309 ee . : AC KO ~ a n.RDREOo PS \ SSS IS ‘ SS i ¥ WS : SA x d& ad ~ . ~ | \\ aCe SZERKESZTOSEG ES KEADOHIVATAL: 412 Bloar St. W.. Parante Velo: O24-8383 024-8384 Ara: 28 cent Az amerikai lapszerkesztok nagy tapssal tinnepelték — A Skvlab HL. dokkolt. egyik asztronauta tengeri # betee — A kozépkeleti béketargyalasokat Genfben tartjak — Kennedy szenator [2 eves fianak leamputaltak a labat, rak miatt eF ea 4 Nixon alairta az Alaszka-Csévezetékr6l sz6l6 iorvényt — Anne és Mark esktivejét 550 millio ember figyelte a TV-n Kissinger Peking utan Tokioban targyalt — TALAN JAPAN a legjobb pél- da arra, hogy nem elég a tech- nologiai tudas, a modern gép- park, az alacsony munkabeér, a végtelen szorgalom 65 az en- nél is végtelenebb kereskedéi ugyesség. Nyersanyag és ener- gia nélkiil sohasem lehet egy orszag gazdasagi nagyhatalom. Kozel van ehhez a negativum- hoz Eurépa nagy része is, de mar Amerika is kezdi megké- geliteni a vonalat, ahol meg kell Alinia ipari fejlddéseben. Az ellen-kérdés -igy hangzik: a technolégiai- lag fejletlen, de még kibanya- szatlan nyersanyagokban b6- velkedé orszagok valtjak fel a kimeriilteket? Mint a Szovjet és Azsia vagy Afrika egyes témbiei? felndttekké néjjenek, a tke, tudas és — id6 kell. A t6két és a tudast esak a nyersanya-. gaikat felélt, vagy felélé ipari 6riasoktél kaphatjak. Ez vonat-. kozik az arab olajdiktaturakra is. Adnak, vagy nem adnak ola- jat a Nyugatnak, a féldben ma- radt olajuk nem ér semmit a jé- vojik felépitésében. Eppen ennyire: a Szovjet szibériai nyersanyaggazdagsaga sem ér semmit addig, amig nem -kap- hat érte cserében technolégiat és ami ennel is fontosabb: uj gazdasagi rendszert, amely- ben a.termelés és elosztas nem fiigg a biirokraciatél. . Ha tovabb vissziik a tételt, az a kérdés meri fel: nem pro- vokal-e ez a helyzet Gj koloni- zalast, a barbarok tamadasat a. kulttrorszagok ellen? Kétségte- len, hogy ennek elmélieti lehet6- sége benne van a helyzetben. A megoldas azonban tobbszintti lehet. Vagy egy félig-iobbagy finnesités, ami alig jobb a tel-_ & 6 Kaliforniaban — Sha rp kultigyminiszter jes gyarmatositasnal, vagy a barbar-impérium felbomlasa, ha idében elkésik a lerochands- sal és kézben bellilrél 6sszeros- kad, vagy 0} technoldégiai cso- dak, amelyek helyettesitik a haldoklO nyersanyagokat és energiaforrasokat. a A kérdésre nem egyszerli még a hipoteéti- kus valasz sem. Eurépa finne- sitése régi terve a Szovjetnek, de habortval nem tudja azt megoldani. Minden habort pusztit és Moszkva nem real estate-t akar, hanem ami azon van: termelé gydrakat és me- zogazdasagi tzemeket. Ilyen finnesitést csak tgy lehet el- képzelni, hogy Eurépa énként lefekszik, s az erészakot bizo- nyos lemondassal tirl, mint a_ fiatal lany, akinek a tamadé— _ kést.szegez a torkanak. Eur6-_ ~ pa kénnyen elveszitheti ily m6-— don az artatlansagét, ha nem tud észinte — vagyis énfelaldo- zast is kévetelé — egységet ki- épiteni. Erre azonban, sajnos, nem sok kézeli remény van. Németorszag puha, mert még mindig a nagy vereség kaoszat hordozza magaban és egy idea- lista-szocialista kancellar ki- békulési maniajaval kell egyitt- élnie, amib6l nem tud erét me- riteni, csak az 6r6kés kompro- misszumok megalazottsagat ér- zi. A gazdasagi siker nem min- den! Ha nem jarul hozza a tor- . ténelmi éntudat, az Eurdpat épits hagyomanyok reflexe, ak- kor ez nem tébb, mint az egy- kori Hansa-varosok laza gaz- dagsaga, kézés jévo nelkil. Franciaorszag viszont tal ontu- datos, gy kakaskodik, mintha 6 nyerte volna meg a haborut és nem Amerika szabaditotta vol- na fel, kétszer is a szazad folya- man. Anglia a birodalom le- éepitésének gyors sovanyoda- satol szenved, bar minden pil- lanatnyi nehézsége ellenére is 6 L A Kair6- zuez orszagiit 101l-es pontjan feldllitott satrat az ENSZ katonai 6rzik, mikézben Izrael és Egyiptom megbizottjai alairjak a tlizsziineti szerzodést all a leggyorsabb jové eldtt. Olyan valamibe kapaszkodha- ‘tik, ami a tébbiekben nines meg: a gazdasagi szervezes es a kiilsd kapesolatok ujjaepi- tésének térténelmi képességel- be. Anglia ma is vilagba nyul6 eré, Franciaorszag csak a ha- tarain bellil nagyhatalom, Ne- metorszag pedig az a férjre va- gy6é 6zvegy, aki hol Amerika- hoz, hol a Szovjethez simul a hazassag reményében. Legszi- vesebben egyszerre mindketto- hoz féerjhez menne. Ebben a’ folytonasan parokat cserélgeta francia négyeshben van egy ku- lén zenére, kilén koreografia- ra tancol6é tomb, ami ugyan a foldrajzilag nem tartozik Euro- pahoz, de annal inkabb befolya- solja Eurépa életét. Az arabok sohasem tudnak olyan egyseget dsszehozni, ami kibirja az egyes vezérek egye- niambicidit. A zsidok pedig kez- denek magukra maradni. Ame- rika kormanyanak politikai tamogatasa ugyan veluk ma- radi, de ez ma mar csak az osszezsugoritott eredeti Ivrael- re vonatkozik. Ez is esak a kor- manytjelenti, nem Amerika né- pét. Meg sajnaljak éket, de mi- helyt fa€zni kezdenek és nem mehetnek ki az olajhidny mi- att vasarnapi barbicue-sute- stikre, egyre jobban fogjak em- legetni Oket. Miert szenvedje- nek Izrael miatt? Barmennyi- re igazsagtalan is ez, de emhbe- rileg értheté. Az amerikai zsi- dé lobby valamikor olyan ha- talmas volt, hogy semmi sem volt szamara Ichetetlen. Ma mar régi szovetségeseik: a pa- cifistak, a Vietnam-ellenesek, az intellektualis baloldal, a fe- orvost, aki sajat bevallasa szerint 6-7 ezer tiltott mutetet kovetett el. ® Kissinger kilagyminiszter Kinabél egy-két @ * Megkezdték az izracli-egyiptomi fogolyeserét — Ujabb tomeggyilkossag Moszkvaba utazolt- keték és altaldban a liberalisok oszt6nds koalicidja felmandta a bardtsagot. Ma mar esak a ha- borus sasok — Nixon, Henry Jackson -— protekcidjat elvezi esak,. Természetes politikal $z6- vetségesel kikaptak, legfeljebb sutlog6 propagandaval tamo-- gatjak. Az amerikai media — amit mar korabban megjegyez- temegyszer—meglepetesszert- en nem szurkolt nekik. [tt-ott arab-szimpatiat arult el, de leg- tobbnyire ,,egyenlo kezelest” adott. Milyen valtozas a 67-es villamgyozelemmel szemben! Miért? Mert az arabok azoéla szoro- sabbra fdzték hadianyag-szal- litasi kapesolataikat a Szovjet- tel, s a média a Szovjetet job- ban tiszteli, mint Amerikat vagy az amerikai partfogas _alatt harcolé Izraelt. A balol- “dali médianak’ Moszkva a Mek- > kaja. Allendét még mostis gya- szoljak és a katonal juntat tobb halalos itélettel vadoljak, mint amennyi az egész Yom Kippur habortiban elesett. Ez az a bi- zonyos Orson Welles-féle meg- allapitas: ,,az intellektuelek halal-vagya.” Az amerikal zsidésag altdl fél, hogy ,,problémava valik”’. Attel fel, hogy a hatalmas fegy- ver-ajandékok, amit az adofize- toknek kell kiizzadniuk, a téli didergés, az amerikai életméd draszlikus vallozasa a benzin- hiany miatl, vagy plane egy esetleges konfrontaciO a Szov- jettel — bizonyos antiszemitiz- must valthat ki. Ez az 1967- es égbenyulé ontudatot megle- hetosen esdokkentette, Nem vitas, hogy Izrael az 1967-es gyOzelem délibabjan ul- dogélt és hagyta mulni az idot. Amerika pontosan ennyire hi- bas ebben. Ha nem join kézbe a Yom Kippur habort, még ma sem esnék sz6 egy jozan béeké- ow hezere esik is, vissza kell vo- nulnia a hatarai kézé, kisebb stratégiai kivetelektél eltekint- ve. De ezek kilargyalasa sem lesz konnyu! A fontos az, hagy az orszayg abszolut biztensagat garantaljak, nemecsak tértenel- mi jogaik miatl, amiket sokan kéetsegbe vonnak, hanem azért, mert ok a Nyugat kizardlagos vedébastyal Koézep-Keleten a Szovjet héditas ellen. Kissinger nvyilvan hozott haza erre nezve hiztositekokat [ranbal, Pakisz- tanboél és — Kinabél. Az ola)- kérdés ebbél a szempontbdél nem érdekes. Ezt maguk az olajsej- kek oldja4k majd meg. Elvegre az olajboikott eppen annyira ha- borus eselekedet, mint ha l6val- daznének Amerikara. Eddig meg egy kis joindulattal zsa- rolasnak lehet tekinteni, de ha kell helyezni az olajsejkeket, a gabonatoél kezdve a gépekig és alkatrészekig, a repilogepek és haj6k visszatartasaig, mert lehetetlen, hogy amerikai toke- vel és tudassal fellart olajfor- rasaikbél megfojisak Amerika gazdasagi életél. Ha nem tud- nak, hogy ez haborts cseleke- det, akkor fel kell éket vilago- sitani néhany hadihajoval és ej- toernydssel. _A Szovjet? Jobban ragaszko- dik a détente-hoz, mint a mul- timilliardos olajsejkekhez. Rab-népeinek is kell az olaj és Irak, az egyetlen h arab esat- lds nem tud annyit produkal- ni. Magyarorszag mar ott tart, hogy alig kap a Szovjettdl ola- jat a szazhalomhattal Gj fino- mitojahoz. Megint esak ezt kell monda- nom: keményen, sot erészako- san fellépni a Szovjet ellen job- ban hasznal ezer estesértekez- letnel. gyakat a kézépiskolakban. A szabad valasztasi rendszer teljes cs6d6t mondott. fixon elnédk mintegy 4 ezer telekeladé elétt tovabb tart, teljes bojkott: ala beszélt, akik allva fogadtak és 6riasi lapsban ré- szesitettek. ® Edward Kennedy szendétor 12 éves fia Edward Kennedy Jr. rakban megbetegedett és korhazba kerilt, ahol jobb l4bat néhany nap mul- va leamputaljak. | | @ Ahdromujonc Skylab-legényt —Gerald Carr paranesnokot, Edward Gibson fizikust és Wiluam Pogue pilétat — ma fell6tték a Skylabhoz. 84 napig tartozkodnak az Urben. Aranylag hamar dokkoltak. ee | . NOVEMBER 17, SZOMBAT — Nixon elndk aldirta az Alaska-i olajvezetekrol szolotorvenyt. ® Gerald Carr, 270 mf-re fent az Urben ma egy fontos kérdést kapott feleségétol a NASA ra- didjan keresztil: ,,Jerry, hova tetted az auté kul- cat?’ Szegény Carr, mit kap ez, ha harom hénap milva visszaj6n! | @ Athenben baloldali didkok, akiket a kommu- nistak mar hetek 6ta uszitanak, tiintettek a kor- many ellen, majd erészakoskodni kezdtek. Aren- doérség tizelt és négyen meghaltak. Be: e@ A kozép-keleti béketargyalasokat Genfben napos latogatasra Japanba utazott, NOVEMBER 15, CSUTORTOK — Paul Getty IlL.-nak az olajbilliomos unokajanak filet allito- lag megkildték fogvatartéi az édesanyjanak. A patolégiai vizsgalat megallapitotta, hogy tény- leg egy 616 ember file, de azt nem, hogy az if- ju Gettyé-e. . | @ Az USA és Kina koz6s nyilatkozata megal- lapitja, hogy minden olyan torekvést k6zdsen el- leneznek, ami egy, vagy tébb hatalom reészérdol a vilag meghéditasarairanyul. Ez nyilvan a Szov- utana 3 éra hosszat Csouval, azutan a tiszteleté- jet elleni egyetértés kifejezése volt. re adott balett eléadason — elaludt. @ Negyvenkét tjsag kenytelen csokkenteni ter- | 3. Ferenevaros 17 ponttal, 4./ Raba ETO 17| _ NOVEMBER 13, KEDD — Mad a lehet6 les. jedelmeét Kanadaban — részhen a sarajk, resz- '| ponttal, 5./ Tatabanya 16, 6./ Pécs 16, 7./ Sal-| ™elegebben nyilatkozott Kinanak az Egyesult ben a papirhiany miatt, | gétarjan 15, 8./ Videoton 14, 9./ Csepel 13,| “l@mokirantibaratsagarol. == @ Tarael és Egyiptom megkezdte a haditog- | 10.) MTK 12, 11.1 Zalaeserszeg 11, 12/ Hala. |. @ Sharp kanadai kulugyminiszter hem ha)- lyok kicseréléset. Sake oe | ds 10, 13./ Szeged 9, 14/ Vasas 8, 15./| [and az Egyestlt Allamoknak szallitott ola — @ Anne és Mark a caribiai tengerre utaztak | Egyetértés 7, 16./ Dorog 6 ponttal. a mennyiséget csokkenteni. va aciora, ahol a kiralyi yachtra, a Britannia- cer ay , : @ Az utolsé napi bicsuvacsoran Kissinger kKl- ra sz4linak fel. . . hed thd jelentette, nem szamit, hogy milyen politikal NOVEMBER 16, PENTEK — Az Egyesilt Al- __akit Chou ,,a kézépkeleti ciklonnak” nevezett valtozds térténik az Egyesiilt Allamokban a j0- lamokban rendérék megolték az utolsé lazadé el, Pekingbe érkezett. Ez volt a nyoleadik allo- vében, mert a harats4g Kinaval allandé marad. fekete vezért, aki a Fekete Felszabadito Had-_ : - ee eae a sereg vezetdje volt. ss kivanjak megtartani, Kurt Waldheim ENSZ-f6- masautazasanak, NOVEMBER 14,8SZERDA — ASkylablegény- | | : ) | | CEN -@ Akalifornia Victor nevii kiskézséghen 9 ha- @ Kanada hajland6 olajjal ellatni az Egye- titkar elnéklésével, de a Biztonsagi Tanacs égi- lottat talaltak egy hazban, két csalad 6sszes tag- silt Allamokat, ha arra sziikség lesz. sze alatt. Az idépontot december kézepére ter- _ jait. A gyanusitottakat elfogtak és a nyomozas_ -@ Moszkva a cionistakat, a Pentagon vezeté- vezték, de az izraeli valasztasok miatt, ame- folyik. — : a it, a hadiipart, tevabba a szakszervezeteket és lyeket december 3l-re halasztottak el, valoszi- oN aig eee a jobboldali szervezeteket azzal vadolja, hogy oe eghalt kislany maja a adétente ellenzdi.) <5 logy ezideig semmiféle _ | - @ Sharp kiiliigyminiszter Oroszorszagba uta- a szervezetben : zesk a ott @® Gazdasagi visszaesésre szamitanak az USA- ban az olajhiany miatt. Ez azonban mérsékelt | lesz és a termelést nem érinti annyira, mint | Eurépaban, illetéleg Japanban. | @ Izrael és Egyiptom alairtak a tizszinetel., | egy satorban, amelyet a 10l-es szamu kilome- terkénél allitottak fel és ENSZ csapatok oriztek. @ Izrael hadiadéssaga 6t billié dollar, amit részben a kiilféldi zsidék hozz4jarulasaibol, rész- ben ad6kh6l kivannak fedezni. @ Kissinger két és fé] 6rat targyalt Madéval. Az NBI 13. forduléjanak ere MTK — Csepel 1:0 Ferencvaros — Salgétarjan 2:2 U.Dézsa — Raba ETO 2:0 _ Honvéd — Vasas 1:0 Pécs — Tatabanya 1:0 _ Zalaegerszeg — Haladas 2:0 | Szeged—Dorog0:0 Videoton — Egyetértés 3:0 A bajnoksag dilldsa a 13. fordulé utan: _ 1./ Honvéd 18 ponttal, 2./ Dézsa 18 ponttal, | ~ NOVEMBER 12, HETFO — Henry Kissinger, _ @ Nixon elndk ma este amerikai lapszerkesz-_ ték kérdéseire valaszolt, amelynek folyama tébbszér nyiltszini tapsot kapott. es kislanynak am