“A csilffrfényben tiszé te-,

remben mindenki tigy igye-
kezelt, hogy, ha csak pdr
percre is, a tébornok mellé
keridjén, Mint valamikor Tal-
Jeyrand egy-ogy Spontan szel-
lemességére, tigy lestek most
a ,papok, ddmak, hegyesci-
poja ud yaroneak a t&bor-
nok egy-egy  bonmot-jdra.
Mert chides de Gaulle, akit, |
foleg a csatornan és az dcead-|

lvagy hagai

bonni, rémai,
kormanykorok-
ben, valdsdgos  elragadtatas.
Sa] diesérik a tabornok ma-
chiavellisztikusan ravasz sakk-

mgott, igy

huzdsat, Mig a nyilt karhoz | ig
utédjat,

taték végi
érveléstik
gen, de

giilis esak azt vetik

laddig de Gaulle
nak a magyarazol

kinail jatéka-

non til, tébbnyire Napdleon- | koztatjak fel indokaikat:

|
|

hoz hasonlitanak, inkdbb a
hajdani Osz diplomata szelle-
mi ulddja, (Ambar legszive-
sebben de Gaulle-hoz hason-
litja magat. )

A pompas estélyen egy fia-
tal fekele asszony baja és
esze, — taldn francia dsdktol
kapott charme és esprit —~
inspiralta Jegjobban a tabor-
nokot, mert az amerika) el-
nok fiatal felségének mondta
alegtébb bokot 5 feléje ha-

jolva mondolta el ewyik aka-)

ratlan onjellemzésct: »Mada-
me, - a buta tabornoknal
csak az okos tabornok vesze-
delmesebb.’ ’

*

Mintegy Ot éve ennek az|Eurépanak jelen kell Jennie

s a tengeren tal
manapsdg a francia taborno-
kot veszedelmes = embernek
tekintik, Nem a szellemessé-
gért, hanem mert, tery
itélik odaat,
tartja magdt e szellemesség
programjahoz és yeszedel-
mes. |

A tényeket nem lehet ta-
gadni: valéban ugy tUnik,
hogy a tdbornok a diszhar-
monia elemeit vegyiti a nyu-
gati koneerthe, Anglia orra

epizodnak

se aeeananl

Wooneeestt:

eldtt becsapja a Kézis Piac

-ajtajat, Washington multila-
teralis atomterveit sorozatos
»nyet”-tel fogadja. Az Egye-
sult Allamok
nek elsiet a koporsdéjahoz, de
elvarja, hogy az 616 elndk
~ hozzd jéjjén, nala viziteljen.

Amerika nap mint nap stilyos

Aldozatol hoz Dél-Vietnamban

a kommunista partizanok fel-
Gaulle dern és egyetlen kolonialista
Dél- |
Azsidt semlegesiteni kell. Az
egy Steven- |

tartéztatdsdra, de
ugyanakkor = kijelenth:

ENSZ-ben még
son is kommunista Kina fel-
vélele ellen hadakozik s a
tabornok csalhatatlan bizton-
saggal és félénnyel meglepi a

| tot jétesit Pekinggel.
Veszedelmes tdbornok.
*

i

N

de Gaulle}

kdzi enyhtilés”

halott elndké- |

lapok miris mint

eliszor: kommunista Kina
megszint Moszkya  cesatlésa
lenni, amiként 48-ban  Bel-
grad is. S-mivel Kina na-
eyobb, mint Jugaszlavia,
King szembeforduldsa Moszk-

aval jelentOsebb, mint a bel-
eradi térés, a Tito-féle szakti-
tas volt

masodszor: Kina és a Szov-
jetunid kéz6tt az ellentétek
elsdsorban nem
hanem torténelmi ellentétck. |
A roppant népstirtiséeti és
Onalé vildghatalmi almokkal
teli Kina nyomdst gyakorol
Oroszorszéigra, Oroszorszag

viszont nyomdst gyakorol Eu-

répara, ‘Vilagos  tehat, hogy
abban a kézpontban, ahonnét
a Moszkvara nehezedé nyo-
mist iranyviGak. Ag ellenfe-
lem ellenfelével nem Art
kapesolatban Jennem;

harmadszor: a tAbornok Jé-

pése — hab Mir zavarodottsa- |
gol idézett eld Nyugaton, — |
Hleginkabb a Szovjetunidt hoz-

ta zavarba, Moszkva ugyan
hallgat, de példaul a belgradi
a
koegzisaztencia és a nemzet-
elleni akeid-
nak min6sitik

Ki-

az ENSZ felé; mihamar meg-
érhetjik, hogy a vildgféru-

‘mon Peking — - mint a Szines

épek veddie — megvadolja

faz egyetlen,

ogee : e ao 7 . | sing
vildgot: diplomdciai kapesola- |S!" il

Alljunk mee a legutolsé

pontnal, Ami Pekingnek Pé-
rizs Allal elismerését illeti, a
yélemények megoszlanak, ¢
sajatos médon:  sokan, akik
hivatalosan kdrhoztatjak de
Gaulle lépéset,

Hau uy vagy hasznalt G. M. autot most vesz
Ne om be magat, hanem

5s tekintse meg olesé drainkat.

autok nagy valasz =ték ban varjak ked ves

vevdinket. - Hasznailt autd jata legmag gasabb

N le e mulassza el ezt a a kival6 alkalmat!

225 5 Dundas las Street, East, Cooksy lle, Je, Ontario
Telefon: 2 4 77-2741.

de |

. hogy a vildg els6-
sadam eae mo-

hatalom,

Osszefoglalva, hive ei és elfo-
gulatlan piraldi- ney
meg, hogy Adenauer és Ken-
nedy kivalasa é6ta de Gaulle

politikat és hossztita-
von gondolkodik. Ugyanak-
kor utalnak realizmusara, So-
kan elfelejtik, — -mondjak, —
hogy egyedill de Gaulle — a
sovinisztanak bélyegzett! —
oldotta meg az algériai prob-
lémat s taldlta meg q francia
gyarmatpolitika felsz rAmolasa-
nak okos kulesét. Utalnak
hajickonysdgdra: éveken At

ik azzal vadoltak, hogy az eurd-|

_dron bevessziik.

: tf 0D
+: : : : a 3g

az eurdpail
sat, a. kezdeményezést Aten- |
gedte Erhard kancellarnak, |

Adenauer | csak Parizson mulik, hogy a|.

| ,kilGnbGzdség"*
| A nyugati vilég elsdszamui 1ét-| |
/kérdése de Gaulle és Wash-
| ington kibékiilése. Az a ha-|

|ragszomrad, amely évek. 6ta|-
az europai érvét — ,,az én el-|

serpenyéjébe:
e a forma és az idd-|
pont, ahogy és amikor,,." —|

dgy sora-|

Pe- |
Jeniil

ideolé égiai, |

| Gaulle

/Washington és London még |! : 4 “
| ‘daban? Amerikahoz kézel «

egy francia kulturaju, francia |

dig egyedul 6

_ békés |

itelik |

aki fantazidyal | _ a .
Volga-, Kama-, Bjelaja-folyék

&% & & 86

jojjon e

pal egységet Francia: hegemé-

nidra hasznalja s ime, most
egység kovacsolé: |

igy

tamogatva ;

Okos tabornok,
oe

Kina-politikajanak a Jegfobb,

lenségem ellensége” — akkor |

tésben tortént. Micsoda nagy- | 144
| désére :
, “| bensd egyenetienkedéssel sz0-,
ae eee ; Hap | nakozik, |
jan johetett volna Iétre, nem

szeru Jenne, ha ez a kétségte-
nagy lavlaiu lépés
,megosztolt szerepek”

/pedig mint a tabornok magé-
nyos akcidja,

De taldn a
szoritottak bele
febbe a maganyba! Parizs utal
varra, hogy Washington évek
Ola nem valaszol de Gaulle
nak a NATO atszervezésével
kapesolatos javaslataira,
azt érezheti, hogy
mindig hajlandé ugy kezelni,
mint a habora alatti mene-
kult DOrnOkot, akil — pe-

kor Eur opat — —- meg se hivtak
Jallaba. Lehetséges,

A szumir és finn-ugor ere- |

det felett dsszecsap a tudésok

véleménye, Odahaza ma min- |
denki
Parias cseleke-j; oe ; |
detét. De Gaulle megtette Ki. | MUSMAk udvarol s igy nem
nanak azt, amit a Szovjetunia |
)6vtizedeken At szabotdlt:

na eldit megnyitott. egy ajtdt

a szovjet kommuniz-

esoda, hogy kézoktatasunk

nemzeti kéztudatunkat a pri-|
inek), késdbb nagy nyelvészek,
tavolsagokat |

mitiv urali eredet felé  ird-
nyitja. Bemutatunk egy ilyen

szovjet szellemti magyar cd
pediciot. |

domanyos rejtély felkutatasa-

ra indul titnak révid jd6 mul: |
va dr. Téth Tibor, a Magyar}
Természettudomanyi Miuzeum |
lembertani osztdlyanak kutaté-
ja. Az ut célja, ahova dr. Toth |
Tibor Ujabb tudomanyos ada-|
tokért utazik, messze fekszik: |

az Ural eurdpai jabainal, a

partjai mentén,

A ,nagy probléma”
gyar embertanj ku latas egyik
legnagyobb témaja: az ésha-
ziban maradt magyarsdég ki-
sebb esoportjainak
gének” felkutatasa.,
adat, Hires eldddk bukkannak

fel a mult sz4zadokbdl, olyan

extratourjaival

Ha elfogadjuk de- Gautle |

szovetségesek |
de Gaullet

De!

Oo jelentelte ak-|

hogy.

akik.

a ma-|

Inek  felkutatdsa,
| ‘komplex probléma — mond- |
mas né-| — A nyelvészet, amely|
pekkel Gsszeolvadt_,,alapréte- |
Oseink |
hollétéet kutatni izgalmas fel-

Tae’.

‘Gaulle |

esak figyelmeztetni kénysze- | |

bézém, tehat vagyok.”
—Kettén ai a vAsdr’ és nem-

jruy nyugati. bardtait: ne

megsztinjék. | |

folyik, blinds Juxus, Az euré- |

pal as. helyenként | az ameri-
is rendktviil. sajndlatos, hogy | pai sajté is vétkes kénnyel-
rez a lépés nem a nyugati vi-| Ng .

. oo ae "* tmiiségnek tartia, hogy a nyu-
lag vezelohatalmaval egyetér- | ee eas

gati vildg nem az Eurépa fe-|

koncentral, hanem

Nem vagyunk jésok. De aj
|kétszerketté négy biztonsdga
és a politikal Jogika azt mon-|
datja, hogy a vilagpolitika ki-|
eseményének |
(Johnson elnék és de Gaulle |

szub6nalld

tabornok talalkozéjanak kell
lennie, S ha egvik nem megs

Parizsba, a masik nem megy |
miért ne ta-|
lalkozhatndnak példdul Kana- |

Wi shingtonba,

hagyomannyal rendelkez6. or-|

sedghan? A vilag kitéré érém-
mel fogadna egy ilyen talal-

kozét, Kiilndsen mi, akik oly

emberek, akik egész ‘életiiket |

ennek az ligynek szentelték,
nekivagva az ijeszié messze-

fségeknek: Jullanus barat (aki

nek a vatikaénj archivumban

Orzdlt eredeti munkdi ma is|

fontos forraésanyagot képvisel-

roppant —
utaztak be primitiv kériilmé-
nyek kézétt: Vambéry Armin,

Iegalmas, sokat vilatolt tu Kor gsi Csoma Sandor, Regi uly
| Antal.

Dr, Toth Tibor most utazik

negyedszer az Ural Jabaihoz, |

Baskir idba,
lit6 munkajat folytassa,

vélemé eny

om a kérdés, amelyrél |

mindeddig annyi vita folyt, a)

holléte-
bonyolult

Magna “Hungaria”

ja.
korabban a legintenzivebben |
foglalkozott @ problémayal,
énmagdban

jelég eszkézt, ma mar kibévil |
a kutatés a tobbi tudomaény

agaival, az embertannal, a

| térténelemmel, q néprajzzal, |

oy

el hoz

| fejlddésével siectlesediel

‘|| kOzdsségi
jizggaljak a tuddsok képzeletét.

A médszerek |

a

a régészettel,

lehetoségek is,
— Mia tudomany mai al-

ldspontja, hol kel] keresniink
[ja magyar
»olimaradi”

nep oshazajat és
saigeteit?

—- A finnugorsdg,
alap, mar régéta

A kérdésben ket kutatéeso-

|iport véleménye All szemben
|} egymassal: a nagyobb csoport

jaz Ural eurdpaj oldalat neve-|
|| zi meg 6shazaként, mig a ma-|

sik az Ural dzsiai oldalara, az
Ob, Irtisz és Aral-té vidékére |

| |helyezi ezt a teriiletet. En az
t elso »nagy” csoporttal tartok.

| i szimpatia,
lihallatlanul a@rdekes
itok juttattak erre az ill as-

— ~ Nem valamiféle dszionbs
hanem _ bizonyas,
-_vizsgala-{

j{pontra, A vizsgdlat, amely a

|| Ggynevezett ananyimoi kultt-
[|ra (feltehetéen a finnugorsAg
i dskultirdja) feltérasaval fog-
lalkozott, az itt talalt leletek |

| vizsgalata Soran bebizonyitot-

ta, hogy ‘a kézds 6shazdinak

thease a | vidélén, Kell elterii-

i nie,

_— Ez: a nyom tehit : az ‘olin.

duiési pont, AD ‘Magyar nép
‘| térténetird;. 65 az eddigi ku-|
[| tat6k stinte va i ee ba ext |

_ wha

lenyelé veszedelem lekiiz-

hogy Osszchason- |

mar nem nyajt |

mint 6s.

had sereggel eserclik fel.

ropa majdani szabadsagaral,

Ha  meggondoljuk,
politikus egyéniségétél
ivolna idegen egy ilven elha-
| tdrozds, Nem lehetetlen, hogy
anagy taktikus, a jesasi réka
jarra a meggondolasra jur ér-
‘demes yolna — személyesen

mat a baskir tGrzsecknél kezd-
item el, szintén nem véletien.
Az Ural vidéke néprajzilag |
ma is _fehér foltnak szgamit’,
A mis sir {6rgsck a XVI.
a

sarnak nevezték magukat

|szlav hatés ae Igy el

eat a nevet. A  mjasar’ sz6-
bél nyelvészeti ceikez8k kel
yes kulatok  szerint ony-
y{nyen. levezethet a magyar’

's26. Kis csoportokban, sacl |
szorva talalhatok ezek az.
| emberek, erds tatdr és. szldav)
belités mutathaté ki kdzéttiik.

| Mjasar —

Két ellentmondo | 7 magyar

ikir iaban?

egyik
sem |

szazad krénikai szerint mja-|

jban  eurdpai

az Aneta Mice ima

dr, Karman Tédor |

| |30. 000° dollért és kenyviirat
; [hag gyta az Amerikai Magyar

Intézetre dr. Karman Tédor |
A vildghirti
mazasi tudds, dr. Karmdn

Tédor, aki a mult év. majusé-

Utja - soran

Aachen,

halt meg, vagyondnak egy ré-

szél, 30.000 dolldrt és szép

szdmti ériékes magyar kényv-
{gyiijteményét a New Jersey |

|allambeli Rutgers Ee eyetemen

Nicosidban lévé angol esapatok gyd-
nybtkbdnek a “parikddok. tetején tincold Pepita Ramirez
balett-tancosnG miivészetében,
killénleges angol szérakoztaté kilénitmény tagja. Ay an-
gol katonakat az ENSZ hatarozata alapjin nemzetkizi

aki egy -f dldkézi-tengeri

ma kacsul al modunk egész Eu- | meggydziidni arrél, hogy ez a

mennyibe
mennyiben |

parizsi tabornok
yveszedelmes és
akos?

tézetre,

még édesapjatdl, néhai

miikod6é Amerikai Mags yar In-
ietve az American
Hungarian Studies Founda-

lion-ra hagyta.

Amint Molnar Agoston, az

litetle dr. Karman, hogy ha
jineghal, erre a komolycély
magyar intézményre hagvia
konyvtardt és azokat a
gyar kényveket,

man Mért6él 6rék6lt,
Karman Todor, az aero-di-

namika vildghird szaktudésa,

akinek értékes — szole galatait

roa il Achabort alatt
jeénybe velle az Egyestilt Al-
lamok kormanya s azdta is a
legfébb  tandesadéi pozicidt

S talan mogld ina, hogy az) téltétte be az amerikai Iégi-

Peurdpal politika

man’-je nem is
szedelmes, mint
akas,

amenny ire,

— Uj érténelmi fonalat si-
i keriilt megrag

ke antunk
Jon’? tGrasszdvetse

ugvams @ magyar

ney néven,
ezer {6

fembertani adatait szeretném

—~ Most mintegy

felmeérni,

,azonban- a vidék nehéz, farlos |

is figs amelyek nyu |

& ww

esGitel |
108,
jak a vidéket, -

rideg pusztiva .

= Mikor jart clészdr Bas- |

“— 1957-ben. ‘Rendkt villi él |

meény volt, Ugy is mondhat-
nam: Baskiria
iszig’,

F anykepeket ve esn, © ld:
rrepjaéré gépkocsi a hideg
hérség

fe-

kis, Magyaror- FP
te- |

-kézepén, néhdny, a ho |

all kikandikAl6é fawyott nO

inkal
| tésszertien, tomor en,
koddel a vallan az Ural
mor elévonulata. Bekecs és
fulvédos, prémes sapka.
solved soforok,
~~ Dél-Baskiridban

tam, ahol rdtalaltunk ag ere
deti jurmat-baskir- -dakéhe-
lvekre, A jurmai-baskir torzs-
nek 57 telephelye ismert, I¢-

ivény és hatrabb,
konnyu

POR PLO EA PODPEOP LPL EDAD SPP RE DAE:

| ekszamuk a0,000-re becsilhe-

6. Vizsgalataim sordn 1016 |
egyen etnikai-embertani ada-
fait gylijiétlem odssze. Az a

feltételezés helyesnek. Bee

hogy a baskir térzsekben a
Ura) vidékén maradt 6sma-
gyarok késéi, m4s népekhez
asszimilalddott alapréteg sett ta- |
lalluk meg.

Gyoma-folyé

ag Ural labanal

— Megdébbentd a telepiilé.
sek neveinek magyar kicsen-|
gése, az idegenség lait meg-
* | bujé magy aros iz, amely egy
Zi kis” kapardsra miaris eldesil-

lan, mint a platina aldol az)
eziist, Az orszdg hatalmas te-|

kutat-

2b sej- | ees
koe |

Mo- |

VAMMENTES CIKKEK—

PENZ- ES GYOGYSZER-
— KULDES
UTAZAS, BIZTOSITAS

|
:
|
|

Nyitva na ponta |

: 9-t6] 7 Or aig,

| estitért6kon

rilletét vizsgdlat ald véve, sok |

ilyen telepiilésnevet talilunk.

A Jegjellemzébbek kéziilik: a |
\Gyoma-foly6 és meliette az |
| _ Agardi

Sziintas | |

| (Szentes?). és Varjas (ndlunk |

azonos. nevil kozség,
(asd: ‘Velencei-t6), _

a Tiszintilon taldhaté). _EL
gondolkoztaték ezek ane ek. |
Jurmaté (Gyarmat?). faluban |
is végeztem kutat4sokat.

— Mit" var az uj k

uj k tato-it |

7 ransex

404 BLOOR STREET, Ww.
(Brunswick, és ‘Howland |
_ Rézbtt)

‘T TORONTO, oe ANADA

ra a Bjelajg torkolatanal ,Ja-

TELEFON: WA 3 21193 So

|

i

»rand 0 id erdnél, jétevdje volt az Ame-
annvira Fer!

rican Hungarian Studies
_Foundation-nek, az az Alapil-
ranynak, Gletében is s ezért

és a magyar névnek becsiilet

szerz6 kivélé munkasségdért

6 volt az els6, akit az Alapit-

| Award-javay 1961- ben
tetett,

g nyomai- |

taldn tibbet is, ez |

George Washington
kittin-

yiny oa

Dr. Karman hagyatéka ab

eadnom., ‘Rabuk- | legjelentdsebb, amit az utéb-

bi evek sordy az Alapitvany

magyar. sare

Németorszdgban |

kapott, A par évvel 1 exelott
elhunyt Végh Imre is meg-
jemlékezett az Alapitvanyrél,
valamint emlék- -alapitva any 16
tezik a kévetkezOk nev ében
az American Hungarian Stu-
die Foundation-nél, Dr. Bare
tok Laszlé, Id. Béré Ullmann

Gyorgy, Nagy Bertalanné, Td,

nd,

Molnar Ag oston : gS Ba Ig azZs J a

Karman Tédor
szliletett Bde sual:
kén vallotta magét

‘magyarnak, Az Egyesiilt Alias

jAlapitvany és Intézet elmoke [teletbeli elnéke volt és
kdzh, hogy mar életében em-

nulmanyi Alapitvany
ma-iric
amelyeket Foundation) eey olyan let t
Ka ry

helo egyetemi

mok Légi Hadereje verérka-
rahoz beoszlott Tudomany
Tandesadé Bizottsdganak ti
a
liforniai Aerojet Corp. ala
téja,
Az Amerikai Magya rv
tAn
Studie:

an Hungarian

ayarsignak AWN rok
iddkre emléket Al Hit magas

| ne nvonalo
Az Alapitvany miizeuma  &
konyvlar-épiilete oma om
nem puszta 4lom. Az, aki vé
rendeletében barmi mddc

megelékezik az Alapitvanyré
(American Hungarian Studie.

Foundation) nemesak aj:
nevet és emlékét drékiti meg

és tartja kegyelet tben, hanem

az egész amerikai magyarsag-
nak emléket allit. Bévebb fel
vilagosilassal szivesen szolgal
az Alapiivany elnéke: Prof.
August J, Molnar, President,
American Hungarians Studi

Foundation, Rutgers Unive:

sity, New Brunswick, New

| Jersey,

“TORONTO |
~ legszebb épiiletében
a COLON N ADE-ban |

Tacenyilt a

; ~ 4h Soe
CA FE

ae

| oo

valtoztat-

és pénteken 9-ig¢ |] |

svchée:

res taur an t

(A Hungari ian "Village vezetésével)

13. HL Blo oor ae W. (

258 ; COL LE GE

) Tel: 927-3991-92 |

STREET. ‘TORONTO, ONTARIO.

TELEPHONE: WA 34261,
Nagy arlesz: allitas

a. repiildjegy. arakban |
Aptilis 1-t6] kezdodden ( kormanyjovahagyast6] fug ggden

TT oronto-P arizs-B ud apest

| és vissza, héromhetes | kirandulds, Jet

vonat kombinacié —

: Ny. y ari

=

GS

a

> 445 .00

lyakdcso San

Haérom hét Eurépaban

- Toronto-F ‘rankf ul rt-B ele

2

és vissza, jet bs vonat kombindci6

Csoportos ulazas

age

or

Karepaba

-retur jezy $320-161 kezdédéen,
| FARADJON BE. BOVEBB FELVILAGOSI |
¢ Hozzdtartozdk kihozatala. —_ a salikséges iratok dijme

tes elkészi tése,
IKKA kiildemények. |

‘Utleveél - _ titlevél- -képek késaitése.

, Roun

Ye

68 job kiszc
-erdekeben |
SHO L-TOL
moderna at-

izletir
: ; : berendezve —

épitve é:
7 38h. sp. ADINA. AVE,
alatt. egyes sitjiik, ahol nagy.
ee és. -olesé. salsa),

COO Ob OLE LELDL OE AE Lhe Eggi py teil,

4
AACERREE EET EASA RARE DnB hs ANALOG ISP PORE CRS REET EAPED LL DOOROAAPPEDLODLLLELDLAL LOLI ELELEDCULELODSD Ly AAEOL Eb NEb DO b 10 REOPEN

set aye IUDs valuta,

“Tanulj Kanada ae “~

. fedricoatt skolsisbey, ta
nulsz, melybél a kivalé
- szakemberek ezrei_keril
nek ki, nagy lehetés
Le kindlkoznak $zé}