A kanadal- kiliigyminiszté- rium megkildte lJapunknak | azon megdllapod4s szivegét, amelyet ez éy junius 11-én Ottawdban a kanadai kiilligy- Magyarorszag | miniszter és kormanyinak megbizottja ir lak ala, Ugyanesak: megkild- te azokat az trlapokat, ame- lyeken az érdekeltek beje- | lenthetik kdrtéritési igényti-. ket, Mindjart — eldljaréban meg kell jegyezntink, hogy ' kamatszolgdltatdsok, | 2, Olyan adéssagok, ame- lyek banktigyletekb6l és ve-| gyes kereskedelmi jellegti| koveteldsekbol erednek, 8. Olyan adéssdgok, ame-| lyekné] az adds a magyar kormany allamositotta, vagy: fivette. illetve olyan addssé-. gok, amelyek a magyar kor- many altal all amositott, vagy. egyébként birtokba vett in- y gatlannal yoltak fedezve, rendelkezéstikre. Allanak, gal Heényekre yonatkozéan, tobbi hizonyitékot — “késdbb | cnytijtsdk be amint — azokat meg tudjak szerezni, o. A kérdéiy, | 2) Olyan egyének, akik je- | jlenleg kanadai Allampolgarok és akik emellett bizonyitani ‘tudjak: - a) vagy azt, hogy kanadai al- ilampole gdrok voltak abban az. iddben, ae birtokukat, kévetelésiike illetve vagyo- két példdnyban, aldirva, oni iielacecten a magyar kor- harmadik példanyt. masolat-| jmany | Allamositotta vagy bir- ként megtarthatj4k, A kérdé-. tokba vette masképpen,. ivet nyomlatott bettivel, vagy ib) vagy, amennyiben a kar- gépirassaj kell ‘kitélteni, Az! ik be a kitdltétt kérdGivvel | tokdpiajat, amellyel nyityanyukat, a bekebelezési | natokat, szerzodéseket, ma- igyar birdi hatarozatokat és véegzéseket, 3 a kar, illetve az |okozas idépontjaban. nem yol-. igényjogosultak minden tétel-| ‘Allamositas tényét bizonyité | esak azoknak van vedriGritést ‘B) Kartérités allamositasért. igényiik, akik mar kanadal | E esoportba tartoznak az dllampolgérok voltak a jog- olyan igények, amelyek olyan foszt4s idején és ma is kana-| | Magyarorsz4gon fekvé ingat- | dai Allampolgdrok, Olvaséink tajékoztatasara | ket dllamositésnak, {f6ldre- pontos fordilasban kozoljiik | formintézkedéscknek, kisaja- az ollawai killigyminisatéri- | ‘titasnak, allami kezelésnek tm. = altal kozzetett titmutatd | vagy. hasonlé intézkedések- | szoveréte nek vetettek ald, 1. A Kanada és Magyaror- | C, Haborts: karokert valé te. stag kOzdtt foly6 targyaldsok | rités, — soran megbeszélésre kertil a A kanadai allampolgarok | Janokra vonatkoznak, amelye- e illampolgarok, | nel aie teljes felvilagost-| ‘tast, igy jeléljék meg, hal tak kanadai érvényes karkielégitési mas iratokat, ige- ny lk allt mar fenn a magyar iv mew téteinég] nem ‘yolt | B.) Magyar, vagy mds idegen | nyelven irt minden okiratot | 4 are: értelmében, lehetseges adatokat nytijtani, 4. Az igénvek benylijtasd- Ha valamelyik télel nem vo-|angol, vagy angol forditassal | inatkozik a kérvényezére, ott. kell ell! fini, s a fordité Altal | azt kell befrni, hogy ,,Not™ hitelesittetni,. applicable”, Ha valamelyik | lamelyikebe tartoznak, 1964. ‘tételnél a kérdéiven nines) oktéber l-ig nytijtandék be. (elég hely, tovabbi fveket kell | Olyan igénylOk, akik igényli- mellékelni, Ahol két hazas- | ‘ket nem tudjak e hataridé tars, vagy tesivérek | kézés elétt teljes frdsbeli bizonyité- igénnyel Iépnek fel az igény kokkal aldtémasztani, nak natdrideje,. Olyan kanadaiak igényei, | vakik a fentleirt esoportok ya- kanadai kormanynak és a ka- szamos ese¥ben mdr kaptak nadaj allampoledroknak Ma-'k i : kartéritést a hdébord soran |oktéber 1 elétt nyjtsdk be | natkozélag, ligy 1964. alapjat képezd tulajdonra vo- | lehetéleg gyarorszag ellen kdvetelésel- | _Magyarorszigon - elszenvedett igenyliket a kérddiv segitsé- egyetlen keé srdéiven kézésen A) Az igényjogosultak nytijt- | | egyiitt mindazon okiratok fo-) igényei- Az igényjogosultak ftoltsék | ket alatamasztjak, beleérive | ki és nyujtsak be a kérdéiv et a sziiletési bizonyitvanyukat, | A kanadaj 4lampolgarsagi i bizo- okirataikat, telekkinyvi kivo- | q : : | SAR MARU SIMIAN _upontvan AL oT oronto. 2B ¢ Telefon: EM “Authorized as. “Ond “class John Clean: amerikai i repiildhds visszatér a vilagtir (Tex.) feleségével egyiitt részivett egy larsas ecbéden, ahol - Nemzeti Légtig gyi Igazg ond pile személyzet fOndkének tarsasas aktiv részt vehet i a 2 vilgtir repulési program ban, Se aS RRO Ami a vildg gsajtobol himaradt: crepules programjahoz. mail by the Post Offic : Department, for. payment of posta ec (Ottawa ‘and cash. ' ‘Arai 10 cent. Hou stonb: in James Webb - (balra), alas f6nékének, vala mint Rober G ilruth (jobbra) a vilagtir re igdban b ejelentette elhatarozasat, Glenn elesett fiir dészobijaban és gstilyosan megséril tilt, Most mir egtsisege annyirg helyreattt, hogy wea SERIE RR A an RV YR EIS NT OIL ARIANA sages 2 . a0 wn nek tigye, éspedig az aldbb_ _sériilésért vagy karokért, ES: gével és mellékeljék a bizo- nytijtsék be az igényt. | kortlirt harom esoportban, edig a Kanadai Habortis | nyitékokat, melyek mar mos 6. Tovabbi hizonyitékok az | Meg kell azonban jegyezniink Carkielégitési Alapbél, a Ca- — hogy még ha az egyén jatsz6- nadian War Claim Commissi- | lag a Jeirt kategériak vala-| on. javaslata alapjan; ez a melyikébe tartozik is, ez még | szerv a hdbora utén éveken| | nem biztositja azt, hogy a ka: | at miikddétt, de ma mir fel-| nadai Kormany _okvetlenii il |osalott,. A kanadai eameot : tamogatni_ fogja az egyes ké- ga relmeket, Saey a. kérelme egy. bizonyos esoportjat a tar- gyalasok sordn, sem azt, hog gy tik a szébanforg6 igény, vagy. test: igényesoport esetében karté- ! nyei is ki lesznek zarva, akik ritésre keriil sor. Ha Magyar- mas forrdsokhé]. mar kaptak orsziggal megfeleld iddpont- | ‘teljes kartéritést. megtekinté- si panikot okozott. A_ svédek -sekor valosagos dithroham nem esinaltak titkot meérg : fogta el. Uvélteni kezdett: JédésiikbGl: Rendérdiktatt- _llyenféle kis vackok ndlunk rq lett beloliink, hogy — cey. a hatalmas Szovjetuniéban | d liktatort fos gadjunk: SPP mee KET soba sem johetnek! Ott ezer, ‘dezték dihésen, ‘meg kétezer, meg tizeze a Bpy-verstd svéd. lap: meg hiiszezer hektdrral kez- | készdntétte: On olyan § didnek a hatalmas” ‘Allami nyliséges rendszert_ ‘képy 'Szent-Gydérgyi Albert profesz- |mintagazdasagok . 'szor veje volt, — elhurcoltak és azdla a moszkvai birté-- nok _mélyén nyomaveszett. Eslestiigen szerint még ma is Gletben van, amit a svéd paité., ire eae mostani skan- AL sved ‘sajte. hagy geyomany- idiis térténetében eliszér for- | dult el6 éevszazadok ota, hogy | ftegyik lapjuk, a stockholmi pefejezte |fenn Kubaval, Venezuela, |EXPRESSEN a Kreml _ nyel . érdekelt fel (venezuel vén, clrill-betiis szedéssel tet. pg op te fel els oldal4n. a ‘kérdést: | Chad. ‘targyalds . on széba- E a lt bssze az AAS : a t r ee ¥ a ‘keriilni, amennyiben az ile. |Szervezetének xdligyminise- kiiliigyminiszterelndk “arte: | ,Hrusesoy tir! Hol Tagyta dinay litogatdsdval kapcso- mar kaptak ilyen kartért- iteri értekezlete, kezlete) nem vett részt a Sza- honfitirsunkat, — Raoul Wal-. Jatban megerésitett. Csak | | A tervbe vett Kuba- ellenes | vazason, - ‘enberget, akit 1945-ben Bu. éppen nem merik kiszolgal-. birtokok!. . _amelyet par évvel ezel6ti on ma ének igé | | | azon mas egy ige ‘akeiék, a diplomaciai és aj A nyilatkozat stilyos ‘Kuba- dapestrél maguk elrabollak? tatni, mert a szerenesdtlen| Volt persze, aki ent tatotl nevezetes partkongresszuson olyan allapotban van, hogy az szajjal hallgatta, hiszen ilyet sajatmaga ‘is meghbélyegzet ‘ konzuli kapesolatok megszaki-. cellenes — szankeiékat tartal- |! Miért nem hozta magaval, a elszenve- | tasa, teljes kereskedelmj em- ‘maz, ‘Az okmany ‘szerint az mar hozzdnk ‘jott litoga ” jabot 3 st Sees sempont, meg soha Bem. mondo! neki Ne virja hat, hogy lelkere ban megallapodds jén létre,|dett kéraikért ‘bare 76 életbe léptetése és a. ‘amerikai orszdgok ,egyediil | |ba?” iabol katasztréfaszamba men- (senki. De minc nyajuk S2ija jin ‘ldtogalasa kapesén.” Pscg hgiome ing! ge biog, hte nossa fi preseers Haine | ie Kinosabb kérdést aligha al- ne. ginyos vigyorré vAllozott,| Kijdtszva a renddrség min amely eondoskodik a kanadai | 3. Feltételek ag kdzeledési kapesolatok meg- i vagy esoportosan — fegyveres | é § ee ee Ue age ey ar tat g gen 2] " | sk rathetnek be Fidel | ‘lithattak volna a_ skandinav | —camikor Hruscsov kifejtette | den elévigyazatossagat, | SS igényjogosultak kielégitésére | garsigot illetéen _saiintetése mellett 15-en, elle- eroéket vethetne e Fide ; - ee ee di ren: Bolivia, | Castr dsver 1 a |félszigeten a Krem] ott lato-. — elattuk a nagy Szovjetunio- “riilt az egyik felvonulis szolgalé pénzalap megterem-| A kanadai kiiliigyminiszté- ne pedis négyen: Bolivia, |Castro rendszere ellen, ha” téban levd, mindenhaté, “utélérhetetl aGeaudasdei kalmabél Hi oe Chile, Mexikd és Uruguay sza. utébbi folytatja agressziv és Saloban ies ve utdlérhetetlen mezdgazdasdgi kalmabol Hrusesov au i tervet: | eld egy. vorésre mizolt él Most minden erdnkke] ré- disznét — hajtani, amelynek tésérél, ligy a kanadaj kor-: rium a targyalisok soran | Re ee ne . A svéd diplomata ak-| | many artoeitact ff “Hi nee ivaztak, Utdbbi negy dllam | felforgaté tevékenységét La- | uranak, sved diplomat | Danidban ny erte asf Tor kulde § mht iv, ; many ertesitest fog kiildeni | esak azon személyek igényeit | ik ori elrabldsa a pesti Ujlipdt- | | allunk a militragyagyartasra, hats6 felere Hrusesov ker ezzel behozzuk lemaradasun-_ volt festive, Nagy botrény ke az érdekelteknek megfelelé fogja tdrgyalni, akik megfe- diplomaciai kapesolatot tart | 'tin-Amerikaban”, lvdrosbél a szovjet rendszer Hrusesov most lezajlott idopen az igények benyujta- elnek az alampolgdesga| | egyik szégyenfoltja, amire ‘skandinav 14 togatésinak a vers es eee te- jvonatkoz6 kovetkez6 eee A kommunistak von Braun ellen “hasetalan prébaéinak sxepsée, | pest Wallenberg-ligy voll i kat. A miitragya a iv utja! ‘retében a disznét végilis . 9. Az i aények csoportosita- | 1) Olyan kereske. delmi ar: | flastromot keresni, | eByik Sulyos iehertotele, fA ? a eleg miltragyank - van, fogtak és minthog gy gazda at A A déssivok. — sigok, | ralyaki i kat da pmasik: Vs ellenstrom exredes bb lesz a terméstink min- hirlapi felhivds ellenére nem Sa A) AMOSSABOK, : |Sasagok, amelyek a kanadai_ arulasa, aki Hruscsovék ha- den kapitalista dlaménal, Az- | jelentkezett, levagtak a vago- E csoportba tartoznak: {federalis tOrvény, vagy va- falmas pénzén gitléstalanul tan majd elkévetkezik, amit hidon. - Ot évvel ezelétt Amerikaban ‘mondtam, Odakiabalok nek: | mevecinaivivirvindanae rrr ap heer: An Amerikai Allamok Szervezete ‘Kuba. ellen. szavazoll | Washingtonban: | munkajat a hiisz Allamot to /mint Tmérité -Amerikai_ CREE a ted OPEC OPEL EL EEE A: allampol- | Valami baslou : Beavatott kérék -vélemé- | sagnak és tulajdonosa a Dis- | nye szerint az amerikai raké- tinguished Civilian Service| ‘ta. kutatas nagy tempéban Award kittintetésnek, amelyet | -halad elére és madris meg- a Pentagon adomanyoz az ar- eldate orosz rivélisAt. Azira érdemes polgdri szemé- | OFosz kutalas bizonyos fokig | lyeknek. Yon Braun egyéb- -megteneklett, A kézelgd vaé-. ként az egész nyugati sajtd- Scemélyes. emlekek oe Gellérthe: A csod mérlege | a Gellérthegyro , ee Barry Goldwater tabornok, jet pilota és az UFO. Barry Goldwater szenitor, eredete a légierd tisztikaré- 1, Kanadai Allampolgdrok | lamelyik kanadal tartomdanyi | szolgdltatila ki Skandindvia| birtokaban léve magyar két- | térvény hatadlya alatt jOtlek | egféltetebb katonai titkait a vények alapjan Jaro like €s | lébre; hi | Szovjetuniénak. tek: good bye, kapitalistak, 7 | | Mondhatna valaki: mdr ez minket mar soha tébbet nem | Hrusesov latogatasat | asztisok hatalmas lékést ad- | ban tigy szerepel, mint. 2 Messze meghaladna e sorok | is eleg lenne ahhoz, hogy “értek utél, amidta megoldot- detileg 1956-ra__ tervezte, A : | tak a kutatds iranydnak, Az évszdzad legnagyobh rakéta | iréjanak illetékességét, ha a | Hrusesov skandindy ldtogaté- tuk a miitragyagyarlast! | magyar szabadsaghare vérbe- «Kk? alabamai Huntsville-ben még | épitdje”, stockholm: lap Altal felvetett (54 a baratsig és liselesség | | foitdsa miatt. a skandinavok nagyobb tempéban és terv- Viszont nem tigy a kornmu- | ‘kérdésben allast akarna fog-| ‘vonalén — esddét mondjon, | “akkor Jemondtak : _ tery sze ertibben folyik a kutalds, A_ nistak, akik legtijabban k6z-|lalni, El kell viszont monda- ‘Mint azonban olyan gyakran “Most, hogy mégis sor kertl ‘kommunista ] ‘a torténelemben, — teljesen ora, szintén nem volt tébb Té pelt zaszlok, az USA kéztarsasagi partj4- ban szimtalan esetben ko-, hazai Japok éle- | nom, a szemtani jogén, hogy nak eclnékjeloltie — 34 éve moly megbeszélés targya tarlalékos isztje, jelenleg tdbornoka az Egyestilt Alla | A szena- mok Iégierejének. tor, mint sportrepiilé, repilé| tiszt és jet pilota még 1907 ben a National Tavestiaitions| Committee on Aerial Pheno-| mena (NICAP) vezetdségé- nak az alabbi adta: — wRepild tanyérok, vagy | UFO-k — bdrhogy is nevez: zuk Oket — VALOSAG!” ° ,»Mint a légierd tartalékos tisztjét (a nyilatkozat idejé- ben ezredes yolt) az UFO-K | mindenkor érdekeltek és azok | “lia nyllatkozatot | : son tamadjik a Marshall, /pontositott tamadast inditot-| is. FEES & € Space Flight Centre vezeté- tak szemelye ellen. , jét, Werner yon Braunt, aki juk a kormmunistak diihét, | San amerikai rakétakutatas ‘amikor kelletlentl tudoméasul | élén All. Braun 1960. eldtt kell vennitik, hogy Werner. lett az USA fegyverkezeési hi- von Braun kikisérietezte a. vatala rakélaoSztalyanak ve- | Redstone, Honest John, Cor- zetdje, Az atléta termetti né- ‘poral és Nike tipusi rakéta- met fizikus, tébb amerika. kat, amelyeket a NATO yala- Seyetem cimzetes doktora, | -mennyi tamaszpontjan maris tagja sok tudomanyos tarsa-| | elhelyeztek, volt.” Goldwater nyilatkozatat - NICAP most megjelent oldalas hivatalos (ajékoztatd- | jaa ,THE UFO EVIDENCE’ 2 itébb magasrangi repulotiszt, | | ituddés, rakéta szakérték, esil- | lagdszok, -egyetemi tandrok véleményével egyiitt kéali.| Ezek kéztil Herman Oberth, a. crakéta 6s firhajézds legna- gyobb nemzetkézi szaktekin- télye igy nyilatkozik: _ & Hiszem, hogy a Repillé ta-| nyérok mas égitestrol ér-| &§ ‘keznek Pale Grierehe ,.” | 200. Megért: | 7 Paki | Nem kimélt faradsagot, nem fegyetlen G16 ember voltam, | az ostrom legkeserve-. sebb korszakaban Raoul Wal- ignore tabbtermes jrodaja-. ‘ban lakott a Minerva uted-| ‘ban, a Gellérthegyen, Egy. | svéd hajégydros- dinasztia | diisgandag sarjaként Klildték | 'Pestre diplomaciai megbiza- | t4ssal, azzal a feladattal, hogy a semleges svéd kiraly- ~ | sig. teljhatalmt megbizottja- | kent minden médon segitsen | ae iildézdtteken, Meg is tette rettent vissza semmiféle Sze- mélyi kockézattél, Ara kért, hogy szakmam -'szabélya szerint dolgozzam Churchill visszavonult Tébb, mint {6RStt az angel parlament- ben, a vilag legoregebb poli- tikusa, Hatvannégy év elét valasztottdk be a brit parla- nemesak Anglia, hanem a vi- ig politikai irdnyitasdban is. Két vilaghaborut -gAlt és részt vett mindk& ha- - borti utdni béke eldkészités ben, O yolt az, aki a vildgtér- ténelem — Jeg remlékezete esebb eseményénél, a yallai konf -rencidnal az akkor mar na-. -gyon Is beteg Roos sevelt elno- , bizony talan kezek Ardaga| ‘eydzelemben -mert ez nemesak Europara, , hanem az egész vilag jovdjé-) § mentbe és azéta szerepe volt re nézve stilyos kévetkezmé- | nyekkel jarhat. A torténelem -yonul, ‘elhagy gyja a nagy brit | ke birodalom félévszAzadot | kot figyelmeztette, hogy | : yee 6 | gE vengedjék a szov jetet a | venni, -pészt az 6 agedlyait igazolta, Hatal- végigszol- mas életrajza a vilag legvére- sebb- szizadana ak gomument® - clos térténete, Az breg. tengerész _ vyissza- Tegseebb tirgyait. Ay elefant nevezetes torzsi jelvény, a . _kashmiri baba fején aad eppen. olyan turban Yall, mint aminét Shanna visel, . hajojat. melynek | kormanyat, hosszabb idé- ota | | fel a halmozéd6 aktak iszo- 3 : | I, | : nyatos adatait, taniisagtétel 'ként egy jobb kor szdméara. | Ejszakanként dolgoztam. Nap- felkoncolisra ‘itélt tagja- vol | tam a Szalasi ital dtvett had- | | ségben, “Tébbsziz _ ldaias tomat valamelyik orosz, kato- i ina elégette.. Az akkori szabad | lotta, nézzék — “kézira- | vilag- kivalé pesti hdsét, isvéd Raoul Wallenberget _ | felszabadit t6” vdrés © “hads reg jarérjei kiszedték 8p Kocsijabét_ a Pozsonyi ‘seregnek, Adhadnagy! min = prendhagyé mdédon most me-) gint minden masképpen tér- | ‘tént. A Kreml kidregedelt orosz- | ‘Janjat, mar dan tartézkodasa | -soran. ezymast ériék a kelle- _metlenségek, ivolt a kinos, hogy senki nem. készitette elé Oket, hanem a. helyzeth6] adédtak, — Amikor Dania parla- menijében ‘Kare zéld barsonnyal bevont i miniszterelnéki an kormany feje mosolyog- _iva figyelmeztette: (Ez a szék | _arra pie hogy itt minden | | birdlatot | Trusesoy- lugestt voltott: »bn nem {irik sem miféle kritikau? nak foterén Hruscsoy hata mas |pal el kellett bijnom, mert “Mellette, vagy ellene: a -munista propaganda szabalyai megy. Nos, lent, par -érdektelen turistat | h ‘latott esak, -odajuk jobb hijan azt ajan-. at, Nem volt ott a6) COFOS di iszno Skandindy vizeken, a Bas- ‘kina szovjet g6z0sén Dania- bél Svédorszigba vezetett | Hrusesoy litja, Torpedérom- ak _bolék kisérték, a stockholmi_ amelyekben az kikétGben rendérék raja fo- gadta gyalogosan, léhdton, autén és helikopteren, A biz- ‘tonsigi intézkedések nem : voltak alaptalanok, mert mint | -Aagne Magnuson Allamiigyész. hivatalosan —s megerdsitette, ‘Hrusesovot anti-kommunista | chazafiak el akart4k rabolni, | i : leiilt Jens Otto. —seékere, a ‘mig a vasfiggony mogoétti po- |, kell viselni,” és fel-. -szabadon, “bol s semmisem lett, A regenyes — tery _ svédor- — Koppenhéga yaroshazA ellenére aligha maradnak kel- lemes emlékei Hrusesoynak. | fe szamitott.. Fogadtatasa utvonalat 159 ji kom- | sarlé-kalapacsos virds zdszlé- jratlan: val diszitették. Mire me sell egyre- zett, ismeretlen tettesek 63- megje- at letéptek beldle, ami : -tintetésre szerint ez amikor — akinek ulazasi lye: ‘aspkori | ‘habordban. ae - Minden _ megmozdulésa al