Ah ‘Lily ere ORIOLE LOE AO LETTE RA EILL ILE LA tah ti
ELLE ELE EE EE

jy

ep
IE

az | Evszazados Emberek”
cimii remekmiivében. Amikor
utazik haza magyarorszagra,
egy Oreg polgarral beszélget a

_ vonaton.

 ,,Az 6reghezfordult: haza...
hazautazom, papdsa..
yetve megtoldotta: sok esd le-
hull, amig OQjra erre jarok. Szét-
foszlott a lidérenyomas és ruti-
nosan, kénnyedén széttetovabb:
akkor biztos trollejbusz szalad-

_ gal mar a kurgankai banyak

kézott. Ujra Arkagyij Matve-

_jevics beszelt és hazudott: mar-

is valés4gos varos ez a sarfé-
szek. Nézd, milyen szép, négy-
emeletes hazat épitettek .

. Az Oreg is visszacsOppent a
valésagba. Azt mondta, amit
ilyenkor szokas. Noviink, gya-
rapszunk, pajtas, hamarosan
beerjitk Amerikat.

Mar a nyelve hegyén volt a
valasz, ahogy az erdei melege-
dében mondjak: csak elibe ne
szaladjatok, mert meglatja a vi-
lag, hogy a feneketek is kilog
a gatyabél ... Inkabb helye-

selt. Szibéria modera: kulttr-.

orszag. Nézd azt az Oj kertes-
haz negyedet a domboldalon.

Széles, egyenes uteak, jarda,.

villanyvilagitas .

— Jol ismerem Kurgankat,

-sokszor jartam erre. Azért lep

meg, mennyi az uj épilet.

Mi az a négy emeletes haz?
— A banyaigazgatésag, —

mondta az oreg — Q | fiam elle-

oa “ prenttord oH
_ruar 9-én, este 8 0)

ee Roncesvalles Chapel
f 436 Roncesvalles. Ave,
q Telefon: 533-7954

yt
a>

. Ne-

. Meghivé

gyar Hazban (Albion Stree ral 4
i kezdettel levo

“OTT KELL LENNIE!

OLAH GYORGY_

| esrxdomas: Mrs. Rose Olah 329 y AvenidaLeona, F ssa Key |
é _Sarasota Fla. 33581. USA ee | |

i gydenfban

Re 2 oa teljes bizalommal a

[ ae Chapel Re |
810 Huronontario St. 2347 Bloor St. W.
- Telefon: 279-7663 —

_ MANUFACTURER OF MODERN KITCHENS and EUROPEAN STYLE FURNITURE

ALSO CUSTOM BUILT

WE SPECIALIZE IN TEAK and ROSEWOOD
MANY MORE FINISHES AVAILABLE

norzi az épitését. A kemerovéi
vezérigazgatésagnal dolgozik...
és tudod, a banyak sem noének,
terpeeszkednek ugy, ahogy
esziikbe jut. A trészt, a part, a
gazdasagi © tanacs, a miniszté-

rium ‘dént és mindent elleno-

riz.

_ Ha akarod, papasa, elmon-

dom, hogy az tj négy emele-
tes épiilet azért all hattal a ba-
nyatelepnek, mert Aleksze]j
Davidenko forditva nézte a

tervrajzot. Részeg volt. Regge-

lig nalunk ivott és alig talalt
ki az ajtén. Azt is tudom, ha-
rom évig allt az épitkezés, amig
Moszkva jovahagyta, hogy a

forditott épiiletet befejezzék.
azt is elmondom, »

Ha akarod,
hogy Sztepan Sztepanovics Kri-
lovot, a {6kényvelét azért itél-
ték ot évre, mert az arszentyev-
kai kolhozban elfeketézte a ce-
mentet. Te esak sejted, de én
megmutatom, melyik Gj csaladi

haz épilt lopott rénkbol. Hon-

nan tudom? Sofértarsaim szal-
litottak az erdei rakodoékrdl.
Kartusz, a litvan banyasz hisz
liter vodkaval fizetett, az égett-
arca volgai németnek étven Li-
ter hazi sorbe és fé] disznéba
kerilt a haz. Melyik? A piros
zsalus, esticsos teteji, német-
fajta a masodik utea elején.
Soroljam tovabb? Legkevesebb
szaz teherauté rénkkel jarul-

_ tak az uj telep épitéséhez a bor-

zaszi soférék. Loptak? Hat.
Atadtak | a ' felesleget, amit a f6-

vo

Telefon: 767-3153 |

~

mérnék és a fokényveld azzal
irt le, hogy az erdei autoutakba
Agyaztuk be. Aki nem hiszi, as-
sa kia mocsarbél. > |

Azonis csodalkoznal, éreg, ha
tudnad, mennyiért épiilt a kis

erd6é szélén az tit, amely a ni-

kolajevkai kolhozt k6ti éssze a
vilaggal? Négyezer rubelt és
két malacot fizetett arte Ivan
Alexandrovics, kolhozelnék. O1-
csé? Potom ar, de a hivatalos
kimutatasban negyvenezer all,
a két suld6 malacot pedig a ,,r6-
zsa’’ vitte el. Az a nyavaja,
amitol elvérésdédik a malac po-
faja és két nap alatt belepusz-
tul. Hogy mondod, jététemény
az ilyen betegség? De még
mennyire. Kilénben honnan ke-
rulne a kurgankai és kemero-
vol banyaszokhoz a hiznival6?
A ,,rozsa’’ és a jegyzékonyv
mindent elintéz. Nem mondtam
még, honnan tudom ilyen pon-
tosan az tt arat? En gyurtem
zsebre a pénzt és a malacokat

a kolhoz elnékkel egyiitt raktuk

fel a traktorra. Olesé Janos
voltam? Persze, de... 7? Ab-
ban az id6ben nagyon eséré vol-
tam. Erted az ilyesmit? Sze-
gény embert még az 4g is huz-
za, engem meg ugyancsak ht-
zott. Se lakas, se pénz, Se asz-
szony, anélkiil meg arva az em-
ber.

DR. PETER §S., SYRTASH
(Szirtes)

271 Co} ége” af
(Spadin | sarok) ha
WA 1—5193

AWA 1—-5194-
WA 1—~2743

curdpa : evogverereket

fret: 368-1059
368-2612

ta voina-
Olyan meghat6 ragaszkodas
érzik minden soran minden
irant ami magyar, hogy szinte

Olah Gyorgy:

1974, februar 9 (No.6)

Kanadai Magyarsag

A megoldhatatlan, nagy szerelemrol

KET KONYV TURELMET-
LENKEDIK  iréasztalomon
eszaki korutamrél haza éerkezé-
sem ota beszamoldt kévetelve.
Az egyik Szitnval Zoltannak
emigraciénk nagy iréjanak, ki
mar atthon is komoly irodalmi
karriert futott be, a nyoleva-
nadik sziletésnaplara kiadott
»ozellemi tajakon” cimi kétet,
280 oldalon, diszes kiilsével. A
masik mindéssze 142 oldal pu-
hakétésben, egy fiatal irdéné el-
so regénykeje.

Ha en most eldszér mégis
a kis regenvhez nyulok, az nem
akar rangsorolas lenni. Még-
esak osszehasonlitas sem. Csu-
pan felujjongas. Mar az trond
neve lattara fel kell ujjonga-
nom, hogy lam mégis vannak
esodak ebben a hanyatlé emig-
rans eletben, ezeken a faradt-
saggal, kézénbésséggel fenye-
getO6emigrans szellemitajakon!
Az ifjlabb nemzedék elhitlene-
dése koraban a kadarkaizmus
viragzasa idején is akadnak
egészen csodalatos, nagysze-
ri kivételek!

Ewendtné Petres Judit, kiegy
esomo remek cikk, aproé mutér-
téneti elmefuttatas utan most,
mint magyar regényiré is je-
lentkezik a ,,Keresztuton"’ ci-
mui Clevelandban és Bad Sal-
zuflenben kiadott 142 oldalas
kisregényével, mint kényv fe-
délapia is igazolja 11 éves ko-
raban hagyta el a menekul6k
aradataval Magyarorszagot.

- Odahaza mindéssze egyetlen

gimnaziumi osztalyt jart a légi-

| riadok és ésszeomlas legest-
op nyabb esztendejében. Aazt allit-
| ja, otthonmaradt pap-nagyba-
| esija mar Bajororszagb6l ha-

| zakildétt dolgozatait is megrét-
| ta hidnyos magyar nyelvtuda-
| saért. Azéta allandéan idegen
| kérnyezetbe kényszeriti hivata-
| osa. Idegennyelvii emberhez

ment hozza, attol valé harom
gyermekét. kénytelen amerikai
iskolakban tanittatni (Bar mind
beszélnek magyarul!) A kenti

| _egyetemen szerzett angolnyel-
vii tanarndi diplomat szamtan-
| szakbél. Most Clevelandban
| $tédikes yankee-nebulékat ta-
| nit. Tagja egyik ohidi

tanke-
riileti igazgato-tanacsnak, egy
amerikai tudomanyos tarsa-
sagnak is. Sét esti szabadide-
jét is angolnyelvi dramaturgia
tanulmanyozasaval kell télte-

nie, a clevelandi Mivészeti Ta-

nacs jovoltabol ...Szoval ha
valakinek joga volna azt mon-
dani, én mar hivatasomnal fog-

vais kikapcesolédtam a magyar
~szellemi életbél, nem érek ra
-magyarnyelvili dolgokkal fog-
_lalkozni, hat 6 az! Hanyan sza-
_badkoznak mar idekiinn neves
magyarok ilyen médon szazszor
kevesebb joggal?

Es most ebben a kis kétet-

ben is egy vérbeli magyar iré-
nd 4ll elénk. Egy sziletett ma-
gyar irénd, ki olyan biztosan,
-félényesen kezeli az anyanyel-

vet, mintha soha el nem hagy-
Magvarorszagot.

nem értjiik, csak kérdezzik

| magunktél a kis kétetet lapoz-

ener
| FRIDAY
_| SaTuRD AR

MON, — we. — by
| “appointment

1 -6 pp 2
L-§ ole .

-gatva, hogy lehet az, hogy ez
a minden eredeti szint, hagyo-

manyt, Osi hitet oly gyorsan

| - felszivé amerikai felhékarcol6-

i kultara, harom ilyen évtized
| utan sem tudta elrabolni tolunk

4EW ONTARIO
AYO LEGNAGYOBB
fm HANGSZER
Ze || SCAKUUETE

%

sit "teljes yates |
G mindséget jotallassal |
tanyosabb drat

inwA y y.\Bechstein, |
rfer, Forster, Petrof,
ve Ly idner, Desage
gyar Aitera ajr: ;
arok{ erdsi té berendezések, §
pikak. _hegeditl, ¢ dobok.

“kaphaté ! |

: -ezt az ambiciékkal tele fiatal
, _ tehetséget? |

MAGA A. REGENY ELSO

| lapozdsra_ kétkedést ébreszt a
- magunkfajta sokat atélt népek,
| vilagok katasztrofait kézelrél
| atszenvedett | |
| Zséka:; asszony a arom gyerme-
i kes, szép fiatal amerikai 6z-
/ vegy reményteleniil szerelmes
| Dezsébe, az odahaza él6 nala-
| nal jéval idésebb, elvalt neves
| tudésba. Szerelme hajtja haza
| —‘latogatéba harom gyermeke- —
f vel. Dezsé is végzetesen $ze-
relmes Zsokaba. De az 6 sze-

iréemberben:

elme is reménytelen és. meg-
idhatatlan . _,.Nem_ olyan |

ma eZ mintha a szazad ele-
n irtak volna? A gondtalan, .

puhult eseménytelen ,,nagy

nem?

koraban. Akkor foglal-.
attak az elkényeztetett pes-_
s vidéki tarsasdgi hélgye-

| -ntalan- “igen, Aaldn:

| prong

szerelmi feladvanyok.

De gyanakodasunk hamar
oszladozni kezd. Jénnek az uta-
zo-regenyekben koételezd tajle-
irasok. A Balaton ecsillogasa
oszrehajld napfényben, enyhe
kid Budapest felett a Pilisi er-
dok felol j6v6 fanyar avar-il-
lattal flszerezve ... Egyszer-
re az az éerzésiink, a finoman,
tudatosan rajzolt reményte-
len szerelmi abrandok mégétt
egy sokkal nagyobb, egyete-
mesebb megoldhatatlan sze-
relem abrandjai izzanak.

Nem is nagyon moavészkedik
a tajleirdsoknal. Mégis egyszer-
re azt érzem szinte simogatja
kezevel gyéngéden ezeket a ha-

zal tajakat. A kerti vendéglé
oszi avaraban tyukok kapar-
galnak kérétte, amiket Ame-
rikaban sosem lathat. Az or-
szaguton rongyos parasztgyere-
kek Allitjak meg remek Mer-
cedeszét és ragdogumit koldul-
nak tole. Iyent se lathat Qj
hazajaban és mégis azt irja
egyszer nagy sdhajtassal:
»tliaba a vagy az Alpok utan,
hiaba a vagy Amerika utaén,
ahol esaladot nevelt, igazi ott-
hon esak egyetienegy van, ahol
sziletett, ahol megtanult be-
széini, sirni es nevetni. A tOb-
bi is kedves, lélekben a tébbi-

_hez is hozzatartozik — de csak

ez tud fajni, esak ez tud vigasz-
talni. A vizszagu szél, a bala-
toni nadas susogasa, a f6ld, a_
felhék, az akcentus nélkiili ma-
Byar szo, a szegénység konto-
se — ez itthon.”

A PESTI PARTBIZALMI
hazmester koszosan, [ésilet-
lentil haramia-abrazattal nyit
neki kaput a kopott bérhazban,
ahol nagynénje lakik, mint a
Rakosi-idék rémes kisértete.
Mégis meghatva megy fel a reg
ismert ottthonba és mikor ott

_faggatjak, hogy bir megszokni

idegen. vildgban; ilyeneket {e-
lel: ,,Megadjuk elsdésorban a
pénznek ami a pénzzé. Ezek
utan oly kevés erénk marad,
hogy nem térédiink sokat azzal

amit kapunk. Amit kapunk az

eléggé sovany ...

Befér egy szegényes hazai fé-
silészalonba, ahol bizony nyo-
ma sines a csillog6é higénianak,
amit Amerikaban megszokott.
Nem vezeti egyenruhas portas
parkol6helyre a kocsijat, nem
esapjak meg ekzotikus parisi

_parfimillatok. A fésdt, ha le-

esett, nyugodtan szedik fel az
idegen hajjal tele {éldrGl és to-
vabb hasanaljak ... Mégis bat-
ran kimondja: a szellemi élet
amiben odaat része van, szin-
telen, nem elégiti ki ot. Ilyen
ésszevetések utadn valik igazan
kélt6vé. Mikor példaul az any-
nyi szenvedésen, katasztrofan
Atment 6reg Budapest csodala-

tos 6rokké megujulé fiatalsaga-

rél beszél. A esillagok ugyan éj-
jel sirva reszketnek ott a Du-
nan. De ez a
lagert se mutatna, ami neki
éjszaka agy [a].

Egyre erésédik a gyanunk,
hogy az egész tudatosan foko-
z6d6 megoldhatatlan szerelmi
feladvany csak jogcim, csak
szimbolum, a kéayv utols6 for-
duléjan kideril, amit Zsdéka ad-
dig nem tud, hogy Dezs6, [fél-
vér. Anyai részrél olyan vért,
hagyomanyokat orékolt, hogy
maga nem merné kockaztatni a
hazassagot Zsdkaval. A sok ver-
gédés, kapkodas szazegyné-
hany oldalon az elérhetetlen
utan itt egyszerre egész mas
éertelmet kap. Ez a magyar

emigracié Gj nemzedékének ez- |

reiben ég6, emészté megoldha-
tatlan szerelem szimboluma.

_ EX |

tata as ramen rennin

Bh uvesescassonsceisesesessocruciceinn

a varos nappal a vie

nek, arra semmiféle

Ez a sehova nem tartozas

megoli az embert — adja az
irond Zséka nagynénje szama-
ba — Dezs6 olyan, mint te vagy.
Teis {élamerikai vagy, de azért
nem vagy egészen amerikai.
Felmagyar vagy, de nem vagy
magyar egészen, Olyanok vagy-
tok ti, mint a vallasunkban
sokat emlegetett meg nem ke-
resztelt gvermekek lelkei. Ti
is mindég a realitas hataérain
kivil bolyogtok, sem a pokolba
se a mennyorszagba, sehova
nem tartozva.”

PETRES JUDUTH ALIG
hétesztendés volt mikor a sze-
géeny, mar Trianonban meg-
nyomoritottarnyek-Magyar-
orszagra a masodik vilagha-
bor. kataklizmaja raszakadt.
Mit lathatott 6 az ezeréves
Nagymagyarorszag regi fényé-
bél? Mennyivel tébbet adott ne-
ki anyagi javakban, kiilsében,
elémenetelben az elsd tizenegy
esztendoh6z képest az a t6ébb,
mint kétszer annyi év, amit a
nyomortél, lealazottsagtol, iga-
zinagy emberi megpr 6baltatas-
{dl sosem érintett Amerikaban
taltett! A csoda, ami ot mégis
igy visszavezeti a kislanykora-
ban elhagyott féldre, 6nmaga-
ban fegyverletételre készteti
minden kritikusat.

Persze, mint egy els6 regény-
kisérlet szerzdje, ki érzi mek-

kora faba vagta fejszéjét, én-
magaba se bizik egészen. Mar

kényve 59-ik oldalan az emig-
rans konyvkiadas sanyaru sor-
sarél beszeélleti hésndjét, azt
magyaraztatja vele az otthoni-
aknak: ,,Mig ti egy tj kényvet
veszteség nélkiil kinyomtok
hatvanezer példanyban, naé-
lunk a legjobb iré is ezer da-
rabnal tébbet nem tud rendel-
ni.’ A konyvkiadas az emigra-

cidban ,,olyan rossz tzlet, hogy.

senki se akar ezzel hivatassze-

riien foglalkozni, igy hat az fro

énmaga adja ki. -kAnyvet.

Ha j6 a kényv, akkor if°WaTale oo
ra van itélve, mert az frénak.

ki egésznap dolgozik, nines se

energiaja, sem tehetsége, sem
konyvét meg-

felel6 moédszerekkel arulja. -
parazsban marad.

adottsaga, hogy
Igy sokszor a
a konyv mig. el nem penesze:
dik,”

‘Ne riadozzon kedves Zsoka-
Judith! Irjon csak batran tovabb
kényvet, cikket, dramat, sét
muforditast is. Maga van hi-.

vatva arra, hogy a kozonyt,
mely miatt az emigraciohan
megjeleno konyvek gardzsban
penészednek, attorie. Ha tébb
Petres Judith volna ilyen tehet-
séggel és hittel nemesak egyet-
lenegy, egészen masképpen 4ll-
na a szabad féldén meggazda-
godott magyarok szellemi éle-
te. A Maga nagy szerelme nem
olyan reménytelen és megold-
hatatlan, mint a ,,Keresztuton”’
Z4s0kaé meg Dezsdé. Lehet,
hogy ma még hamisan hangzik,
ha hésnét emlegetek. De aki
igy példat tud mutatni kortar-
sainak, [6leg sajat nemzedéké-

z6 nem talzas.

7. oldal

diszit6 jel- |

_ 8 » Kanadal

| | SERRE Megyarségot a =o |

we viég |
_minden—

tajan
olvassak! |

MOM

pecan pened ht eee ere

Etterem és- Bar, A oe

—

HIONHAOEEEE