LEE LILLE ELITE TE A Matas YL VLE il A szabad {6ldén é1é6 /magyarsag bizonyos elégtétellel tekinthet vissza utébbi idében végzett munkajara. El- _ sésorban azokra az akci- okra gondolunk, ame- lyek Erdély mai allapo- tanak megjavitasara )iranyulnak. Nem csak jaz erdélyi magyarsag, hanem minden ott é16 Unep sorsara gondolunk, _hiszen nem csak a szé- 'ikelyek és a magyarok, hanem a szaszok és a ‘romanok is jobb idéket lattak a magyar Szent | Korona védelme alatt él- ive, mint a kommuniz- U musba. bijtatett ,nagy | roman’' sovinizmus mai | bitangolasai i idején. Nem vitas, hogy a leg- || veszedelmesebb hely- jzetben a magyarsag ivan. Sérelmei sajnos inem orvosoltattak, de H iegalabb feltarattak az ‘amerikai tényezok felé. | Sikerilt olyan térvény- ‘hozékkal megértetni a he ke a Mills Llib pee 8G ll Middd Ld LLL ls Lodi LUM (lls Lie MildMolldde Wy Usb LY lyzetet, akiknek szava eny elmetlenné teszi a jwashingtoni adminiszt- jraciO szamara annak a itudatlan, fantaziatlan H politikanak a folytata- sat, amely nem keépes feltételekhez kétni a ‘nemzetkézi egyezmé- ' nyekkel flagrans ellen- | tétben tevékeny ked6 bukaresti kormany imegsegitését, — mert egyebrol sajnos még nines sz6, mint egy ke- vés kényelmetlenség- rol, amely mellett a ro- jmanok egy jabb évig él- vezhetik az Amerika 4l- ego sacscsicuecedcoeatineset a Udi ddd ‘mi kedvezményeket, 5s |mint a tobbi csatl6s kor- many, egyre novekv6 adéssagra kapjak a jé amerikai. drut. Koézben rracis: ‘rdérnek ‘és je- entékeny erdfeszite- tal nyijtott kereskedel- seket tesznek, hogy a nyugati, kulondsen az amerikai kozvéleményt és kormany tényezéket iijabb ,,tudomanyos”’ kiadvanyaikkal tévesz- szek meg. Kifogyhatat- lanok a hazudozasban és a megtévesztésben. Csak az amerikal hiszé- kenység és naivsag na- gyobb ennél és sajnos nem esak a politikusok- ral, vagy az adminiszt- raciorél van sz6: még a tekintélyes és népszerti National Geographic Magazine is olyan képes beszamolét kézdlt Er- délyr6l — a nevét nemis -emilitve ——- mintha az szerves -resze volna az egészségteleniil felda- gadt mai, ,,Nagyroma- nidnak’’, Mint cimében is kifejezetten f6ldrajzi folyoiratnak csak egy hegy- és vizrajzi térke- pet kellett volna kézol- nie, hogy az olvasok 4l- dozatul ne essenek a tar- gyilagos ruhaba bijta- tott megtéveszt6 propa- gandanak. Amit a térté- nelem meghamisitasa- ra elkovetnek, az olva- sdink Altal kézismert, e hasabokon | ismételten a megtargyalt ugy. Nem szabad. felad- nunk a reményt, hogy. a »most favoured count- ry’-nak jar6é elénydket Romania a jévoben csak azoknak a sérelmek- nek az orvoslasa esetén kaphatja meg, amelye- ket az amerikai térvény- hozas és adminisztracié is elofeltételként tiiz majd ki, ha a rajuk gya- korolt nyomas alatt poli- tikailag Sziiksegesnek fogia érezni., Am ha majd e mun- kank eredménnyel jar is, ne feledjiik, hogy ez. ‘esak taktikai ‘siker lesz. aA komoly_ proplemék a +, semmittevése”’ stratégia kérébe. tartoz- nak. A stratégiai tervezés a tavolabbi célokra tekint és atmeneti sikertelen- ségek dacara is a vég- eredményre iranyul. Ez a munka még tébb ti- relmet és kitartast ké- vetel, mert eredményei esak lassan mutatkoz- nak. Az atlagosan gon- dolkoz6, a kévetkezé va- lasztasig taktikaz6 po- litikus ritkan tartia ér- demesnek olyan tervek- kel foglalkozni, lyek nem igernek gyors sikert. A vezet6k reszé- rol allamférfiai elérela- tast, elvekhez val6 hiisé- get kévetel a tavolabbi célokra valo felkészit- lés. Deak Ferenc tudta, hogy a szabadsaghare elvesztése utani eszten- dében hiaba tenné meg javaslatat a kiegyezés- re. E. sorok frasakor is latom a szobank falan liveg alatt bekeretezve az apré papucsokat, me- lyeket akkor faragott barackmagbdél kehidai idején, amikor gondolatai mar —jév6 tervein jarhat- tak. Naray-Szab6 Mik- lés, akinek révén ez az apré toérténeti ereklye esaladunk birtokaba ke- rilt, talan maga is keé- telkedett benne, hogy érdemes-e olyan eloére almodozni, mint Deak tette? Ki lathatta eld- re akkor a Koniggraet- zi vereséget, mely mas- iz {él évtizeddel késébb egyszerre idészertve tette Deak tervét. O a mis ,,iaza bélesévé ‘lépett eld, Naray-Szabé a Ku- ria elndke lett, a Duna- medence népei pedig egy félszazadon at olyan iy békében élhettek, lyenre azunokdikisesak m : rake képviselohaz tagia aukunctional Neutrali- kénnyfatyolos szemek- kel gondolnak vissza mai keserveik kézt. amc- a oo a Ne COO WO CON oo Oe We ae EIS XX TS | mil kotetet is, mely bori- tékjan a taj, hegy és viz- rajzat mutatja Lengyel- orszagtél le az Adriaig. Mar a tartalomijegy- zék és a szerzék névso- ra is bizalommal tolt el. A ta} geologiajat és ge- ografiajat a Sidney egyetemen dolgoz6 Féldvary Gabor ismer- teti, révid térténetét pedig a korabban a po- zsonyl, most a George Washington Egyetemen dolgozé6 Mikus Jozsef dr., Wagner Ferenc dr., a Dunamedence nemze- tiségi problemainak egyik legalaposabb is- meréjének tanulma- nyat Krassay Istvan gazdasagi statisztikai adataiés Féldvary Lasz- 16 dr. irasa kévetik, mely utébbi a taj, a tér- ténelem s a szocialis té- nyezok integral6o leheto- ségeit foglalia Ossze olyan érdekes részletek- be men6éen, mint a nép- zenei kélesénhatasok szerepe. Ezzel zarédik a kétet els6 része, melyet a szerkeszt6 The Sub- stratum” — az altalaj, az alap cimmel jelél. — A méasodik rész — ithe Superstructure’’ ~~ Gallus Sandor dr. Alapvetéen fontos ta- mulmanyaval kezdédik, térteneti és antropold- giai indokolasat adva a kézépeurépai jévé fej- lé6dés egyetlen lehetsé- ges iranyanak, annak a tobbkulturalis tarsada- lomnak atovabb fejlesz- tésével, melyet a kis- nacionalista igények végzetesen hibds politi- kai kalandokba sodortak ugyan, de amelyet a jé- vében nem csak a Duna- medence, hanem nyug- talan Foéldiink hasonl6 problémakkal kiizd6 egyéb tajain is meg kell valositanias az _ember- -zetkézi garanciaval 1é- tesitett re eimen szamol be az Ausztria szamara nem- it semlegesség tapasztalatairoél. Figye- lemremelto kévetkezte- tései mellett adatainak pontossaga jellemzi irasat. Hanyan emlékez- nek ma a sernleges ko- zép Europa tervenek kritikusal kézil arra, hogy tobb, mint hisz év elétt a Szovjet kezde- ményezte Ausztria sem- legességét, mint jévébe- ni ,,Ansechluss"’ veszé- lyekkel szembeni bizto- sitékot. Simon Gyula dr. nyugatnémetorszagi kézgazdasz statisztikai tablakkal kisért tanul- manyaban mutat ra kézépeurdépai nemzetek gazdasagi egyuttmi- kédésének és integralo- dasanak elényeire és le- hetoOségeire, amelyek a fennalli6 COMECON rendszer hianyain és korlatozottsagain | is segithetnenek. | Harom tanulmany is foglalkozik a kérdés jogi problemaival Toth Ja- nos dr. genfi, David St. L. Kelly (Ausztralia) és a kotet szerkesztdje Varsanyi Gyula dr. tol- labél. ,,A kisebbségi jo- gok alapelvei’’ cimen Skadegard Povl dr., Federal Union of Euro- pean Nationalities f6tit- kara; egy Gj kisebbségi politika kérvonalainak felvazolasaval pedig Zathureezky Gyula zar- jak le a tanulmanyok so- rat. - | Elgondolkoztaté a fuggelékben kozolt jegy- zek is, mely a taj fold- rajzi neveit a tizfélekép hasznalt nyelvi valtoza- taiban sorolja fel. — A tébb mint harom év munkajaval létesiilt ké- tet a problémakat isme- ré szakemberek tapasz- . talatainak és tuddsdnak . biztos alapjain allva lé- ‘nyegében a jévébe néz és ez egyik legnagyobb ér er- deme. Ezért kivanatos, : hogy mielébb a taj kér- déseivel foglalkozé poli- tikusok, diplomatak és a} kézvéleményt formals | ujsagirdék és kommenta- torok kezébe keriiljenek. Olvasdink nemzetépits| fontos munkat végezhet- | nek egy-egy kétetnek jé| kezekbe juttatasaval, | kézkényvtarba helyezé-| egyszerul sével, vagy hozzajarulasukkal, kat eldmozditiak. kedé, singer onal Security . igazgatoi székében, az uldbbi években valtott igen megért6 leveleink-| re hivatkozva megy hoz- za is egy kétet. Bizzunk | benne, hogy ez a jél ta- jékozott és most hatas-| kérrel is biré derék ame- rikai lengyel 0j lehetésé- geket nyit jovdbenézd, tartods békeéet biztositd| kezdeményezések sza-| mara. lad6 tj szellem valtsa fel azt az elavult mos- tanit, amely a k6ézép- eurdpai tajat még meg- Oli. Ez az 6eska, primi- tiv féltekenység valtoz- tatja Kemenes Anna ne- vét Komanecire, hogy olympiai sikerét , Nagy- romaa’™’ szamara kény- velhesse el. Ez fél még attél is, hogy Bratislava és Pressburg mellett Po- zsonyt is emlitsen az ési koronaz6 varos képes le- mat bitorlé mai diktato- rok félelme azonban ugyanakkor elnyomott népeik reménysége is. Miecsoda tj élet sarjad fel majd, ha féltékeny- latas helyett az igazsag veszi at a sz6t, amia mi} jovat fornalé stratégi-. ank alapja. . _(Padanyi-Gulyds Jeno) manidban | tességeikrol. Elesen tamadjak ) Ro- a Szabad Europa Radisét, annak is a roman osztalyat. Leg- felsO gombnyomasra in- dult a tamadas, roma- nul, magyarul, néme- til @s mas kisebbségi nyelven is. Ennek elézménye van. A foldrengés idejen Cea- usescu Afrikaban tar- iézkodott. A fejvesztett La Ji 3 | lakossdg a roman radié- melyel a terjeszt6 mun- | bél semmit sem tudha- 3 'tott meg, — a bukares- Most, hogy az Ugyes-| : de révidlat6 Kis-| korabbi helyét| Zbigniew Brezinski vet- | te at az amerikai Nati-| Council | ti studidban szomord ze- net jatszottak. A radid munkatarsal nem tud- hattak mit tegyenek, mert a ,nagy fdn6k" nem adott utasitast (Af- rikaboél) és az otthon |é- vé rengeteg miniszter és part f6ember nem val- lalta a felelosséget. ven koérualmények kézt a SZER roman osz- talya rakapesolt 48 éran keresztiil megszakitas nelkil ,,direkt’' kézve- | titésben szamolt be a foldrengés hireirél, ahogy a kiilf6ldi hirszol- / | galati irodaktél kapta. Itt az ideje, hogy ha-| No és ahogy a roma- niai hallgatéktél érte- silt. — A romaniai haligatok, ugyanis, elarasztottak telefonhivasokkal a SZER-t: nyugati hozza- tartozokat értesitettek, hogy nem tértént bajuk, vagy beszamoltak vesz- Csodak- esodajara a bukaresti kozpont kapcsolta a hi- vasokat (ott nem lehet jautomatikusan hivni a , : | kulfoldet), s6t néha a te- velez6 lapjain. Az ural- | lefonos kisasszony is be- |leszolt, 6 is tudott egy- | egy hozzatartozérél, aki- inek korabban kapesolt hivast... Még az is megtortent, hogy a . : | SZER-n keresztiil roma- seg, hazugsag és révid- | nial és nyugati hozzatar- | tozék egymassal beszeél- gethettek; 150-200 tele- | fonhivast kapott aSZER | miincheni | csak Romaniabol, a ka- kézpontia ‘t9r7. _ majus 28 _(N0.22) _Kanndai Mag teremteni, tasztréfa els6 idejében. De aztan mintha el- vagtak volna. A nemzet- koa kapesolasra beosz- tott telefonszolgalatosok azota bizonyara bortén- ben vannak; segédkezet nytijtottak, hogy kil- foldi .neofasisztak”’ be- avatkozhassanak Ro- mania beliigyeibe. Es megindult a SZER ellen a tamadas. — oO A masik érdekes je- lenség: egész, Romania- ban téomeggyiléseken tiltakoznak a kivandor- ias ellen, Szintén gomb- nyomasra. Mindenki ha- zaarulé, aki ki akar van- dorolni. Ebben az érte- lemben kildétt Ceauses- cunak taviratot a Ma- gyar Dolgozék Szévetsé- ge részérol Péterffy Istvan elnok, hiiségrél és a szulofoldhoz valé ra- paszkodasrol téve hitet. Az emilitett szervezet, persze, a Part egyszert eszkéze, aszerint tiltako- zik, vagy kildi a tavira- tol, ahogy a partvezeté- ség parancsolja. Féoleg a németajktak -akarnak kivandorolni. Illetve ezek legstirgé- sebben. De Ceausescu, aki Romaniabél élvo- nalbeliiparallamot akar nem akarna elvesziteni a még meg- maradt megbizhat6, i6 munkas szaszokat, sva- bokat. Es a magyarokat sem, ugyanilyen okok miatt. Bukaresti sz6lam szerint, a kivandorlasra is a ,,neofasisztak’”’ iz- gatjak a romaniai lakos- sagot. Holott szegények egyszertiien csak mene- kilnl akarnanak a re- ményteleniil sztalinista orszagbol. | De van ezzel kapeso- latban egy bokkend, ami Ceausescunaknemsoka- ra fejfajast okoz. — AZ ugyanis, hogy az ameri- kai—roman kereskedel- mi egyezményhez kap- esolt figgeléket Ceau- sescu aldirta és ebben unnepélyesen igéeéretet tesz a kivandorlas meg- konnyitésére... Egy kongresszusi térvény | alapjan csak igy kaphat- ta meg a kereskedelmi kedvezményeket. Dehat eszerint ,,neofasiszta” az amerikai kongresszus is? | _KEREK ENDRE SA EEMAN IS : Miért siitne otthon? | igazi finom sttemenyek, tortak eskiivokre, | harmivokra, partykra . Leslie G Arvay NOTARY PUBLIC Eurépai valoperek, hazassagi engedélyek, _ biztositasok, INCOME TAX. 456 Bloor Street, West — | _ Toronto, naiae M5S 1X8 _Tel: ¢ Se 1S 5308, 53 1- 4627 | Igazsdgra alapitott hh kézépeurépai rend, | nemzedékekre sz6l6 bé- a _ke: hit Abrandok, reali- | tasokt6l elszakadt em-] berek Almodozasai vol- | nanak csak ezek?- Nem igy véljik. A tér- | ténelem tantilsagai == alapjaninkabbtisztelet- [ tel tekintink azok mun- | kajara, akikmintanem- | zetek napszamosai, erre | teszik fel életiiket. | Igy tidvéz6ljik most e munka egy Gjabb doku- | mentumat, az Ausztrali- | ai Karpat Szévetség ki- | adasdban, Dr. Varsanyi | Gyula szerkesztésében megjelent ,,Quest for a — New Central Europe” ci- Dr. Kelényi Pal d NOTARY PUBLIC. Volt magyar tgyved | jogtanacsos _ 8S kézjegyz6 | 887 Bathurst Street Et Telefon: LE 4-9154 7 Tel: 651-7689 732 St. Clair Ave. W. Tulajdonosok: _ Nagy Laszlo es Szécsi si Kato RUNNY Unja a az 2 emelkedé kényvelési dijat? _Azt akarja, hogy kényvelése iddben -meglegyen? Hivja: ACME kényvelé szolgalatot 226-9820 Ahol gyors, megbizhaté és pontos konyvelest kap — régi aron. | KOLTOZTETEST | Zari butorszall itd kocsival | | =» GARANCIAVAL | szemételakaritast Ss u a | dump: | | | trakkal legolcsobban vallal: SIPOS CARTAGE Tel: 293-0498 © Straub Jénos | TENISZ SZAKUZLETE | | ES HUROZO MUHELYE 1262 Yonge Street (Davenporit—St Clair) | Telefon: 929-5128 Magyar sevainkack 1S cogedmenst adunk MINDEN NAP INDULHAT: Air Canada, KLM, | | BOAC Lufthansa, Swissair menetrendszerii gépeivel | Szeptember 1-tol: Budapestre: $450. Gyerekér: $ 285. | (2-12 évig) | | ev ROPA BARMELYIK VAROSABA ERKEZHET | eS MASIK VAROSBOL JOHET VISSZA! _ R . N gE 2-45 napra | 60 nappal eldbb kell a jegyet megvenni. Miridenfele torteage -okat veszek és eladok. Minden mortgage iigyben dijmentes felvilagositast adok. Hivjon hetkOunap telefonon barmely idében, vagy keressen fel 2687 Eglinton Ave. W. 10 — 3 draig. | {52-3508 oes Magyar mortgage broker | Elizabeth Delicatessen 2 Meat Market 1410 Bloor St. West, | Toronto, ‘Ont. [rel 1: 921-8644 | Toronto euy ik lesnagyobb Pmagyar hentes | Ha jo, izletes s magyar. ot készitést fely Ayottakat ¢ és. | szeretne foxy asalant: k tizlete. — tri issen vagott husokat | : fel uz letinket_ a Bale: sés¢ sc cxemente a /Szer etette varjuk ~< a y SS \ on BR sa% S SSSn = SS : BSS . eames SES Rone! = EN ~ : . ~ 2 Ss SN AS - SS ¢ ‘els6 Ee viraguzlet 3 Torontabar a rs VALOPEREK. FORD ITASOK, magyar es h Koz EG Y26 | a8: SPADINA AVE. (College St-nél) em. ma IRODAJABAN Fegees: 10-1 és 4-7 kOzOt. Telefon: 979-2603 _ ce t sekgal isa : eggyorsabb Kszol ala ssa * Eskiivék mivészikivitelben, . Viragz6 ndvények és ordkz6 idek mind den al kalomra, - | | | : Dita an feahereran ee | Tiiske 566 Bloor St. we t eR kisiparos egyedillin ma-— ] gyar mesiervizsgas auldiey ito | Torontoban 1 05-7 Dupont St. —(hatul) Telefon: “Ha minéséget, igagl magyaros izu i hentesarut akar vasaroini. keresse fel. “Toronto egyvik legforgalmasabb » hentesiizletét /Parkolas az Uzlet t mogott | Mindennema autojavitast garan- - ciaval végez. Szolid arak. Motor _ - &§ automata sebessegvalld spe- 534-8021. oes ) | ec 533- 345 3 Siteellal nomath Motors — ey négy generacion keresztil szolgala amar gyarsagot E Roncesvalles Chapel “Peel Chapel 2 : 2810 Huronontario St. : rein eee ' se Foncesvall es Ave Yorke Chapel Delicatessen- t | TU LAJDONOS: KOCSIS SANDOR | 2357 Bloor St. W 1. _Jelefon: 767-3153] | a Het) kétszeri indulas iszerda és -péntek) _Londonon keresatil, 60 nap elévétel sziikséges! ‘Hozassa ki rokonait, baratait, | ismeréseit | mar $ “4 3 héettal 6 hénapos idétartalomra!! i Kerjen részletes tajékoztatast. 1-2- 3 hét | —LUXUS APARTMENT HOTEL KONYHAVAL MIAMI BEACH legszebb részen a HARBOUR HOUSE (102 utednal Super-luxus hotel jaban rajta a tengeren. : nee el-konvhé | 461 - "‘Teljesen atalakitva megnyilt az aj | yerdélyl” vendéglé . Nyltva: Heuotel Szambatig — ll ératdl este S Graig Vasarmapzarva. Telefon: §34-0167 | | -“Mindenkit szivesen latunk! | oo 95, Bathurst St (at Bloor St a a0